NÉPSZÁMLÁLÁS 2011
Maros megye: gyorsabban fogynak a katolikusok az ortodoxoknál
Közel ötvenezer személlyel csökkent a megye összlakossága a 2002-es népszámlálás óta: tavaly már csak 531 380 személyt számoltak össze a kilenc évvel ezelőtti 580 851-hez képest.
Közel ötvenezer személlyel fogyott Maros megye összlakossága: az Országos Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a megyében tavaly 531 380 személy élt a kilenc évvel ezelőtti 580 851-hez képest. Arányaiban ez a fogyás 9,1%-ot jelent.
A nemrég közzétett adatokból kiderül, a megyében enyhén, mintegy 12 ezerrel magasabb a nők száma (271 988) a férfiakénál (259 392).
Ha az anyanyelvi bontás szempontjából vizsgáljuk az adatokat, kiderül, a megye lakosságának 56,11%-a román anyanyelvű, ez abszolút számban 298 204 lakost jelent, a magyar anyanyelvűek aránya 38,87%-os, azaz 206 550 magyar anyanyelvű személy él a megyében. A tavalyi népszámláláson 23 035-en vallották magukat roma anyanyelvűnek, ez az összlakosság 4,3%-át teszi ki. A megyében továbbá 1202 német, 25 ukrán, 43 török, 3 tatár, 65 orosz és 311 más anyanyelvű személyt is összeszámoltak a népszámlálási biztosok. 1942 személy esetében nem léteznek anyanyelvre vonatkozó adatok.
A városi lakosok száma 267 568, 3756-tal alacsonyabb a falun lakók számánál, azaz a városi lakosság a falusi lakosság 98,6%-át teszi ki.
Mi változott az elmúlt kilenc évben
A 2002-es népszámláláson 580 851 személyt számoltak össze Maros megyében, azóta 9,1%-kal csökkent a megye népessége.
Marosvásárhelyen kilenc évvel ezelőtt 150 041 személyt vett nyilvántartásba a statisztikai hivatal, ebből 75 533-an románok, 70 108-an magyarok és 3660-an romák voltak. Tavaly már csak 127 849 személy élt a megyeszékhelyen, ebből 66943 román, 59204 magyar és 1054 roma anyanyelvűnek vallotta magát.
A Maros megyei 11 város összlakosságának a 48,4%-a lakik Marosvásárhelyen, a második legnépesebb város 31 677 lakossal Szászrégen, itt 21 619 román és 8547 magyar anyanyelvű személy lakik. Segesváron már csak 373 német anyanyelvű személy él, ehhez képest kilenc évvel ezelőtt 623 szászt számoltak meg. 21 032 román, 4778 magyar és 104 roma anyanyelvű személy is él az egykori szász városban, amelynek lakossága összesen 26 370 főre rúg.
Dicsőszentmártonban 20 685 lakos, Marosludason 14 775, Szovátán 10 234, Radnóton 8373, Nyárádszeredában 5359, Sármáson 6833, Nyárádtőn 6622 és Erdőszentgyörgyön 5055 személy lakik.
A gyakorlatilag Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirály a legnépesebb község, itt többen laknak, mint például a városi rangú Nyárádszeredában vagy Erdőszentgyörgyön: a 7275 lakosból 4854 román, 2301 magyar, 97 roma anyanyelvű. Mezőbándon 6214 (2509 román, 2461 magyar anyanyelvű), Mezőpaniton 5999 (733 román, 4739 magyar, 523 roma anyanyelvű), Mezőcsáváson 5799 (2691 román, 2919 magyar, 186 roma anyanyelvű), Nagyernyén pedig 5697 (451 román, 4641 magyar, 605 roma anyanyelvű) személy él.
Legkisebb létszámú község Kozmatelke a maga mindössze 554 lakosával, Bala és Magyarbükkös lakossága sem éri el a 800 főt.
A megyében nincs színmagyar település, a legkevesebb román anyanyelvű személy Kibéden (6), Marosugrán (7), Székelyberén (8) lakik. A magyarok lélekszáma Kozmatelkén a legalacsonyabb, itt csupán egy magyar anyanyelvű személy lakik, Felsőrépáson és Görgénylibánfalván 4-4 magyar anyanyelvű személy él.
A községekben a legtöbb román anyanyelvű ember az 5055 lakosú Görgényhodákon (5039), Marosszentkirályon (4854) és Dánoson (a 4710 lakosból 4462) lakik.
A legnépesebb magyarlakta vidéki település a 7275 lakosú Marosszentgyörgy (4881), az 5999 fős Mezőpaniton (4739) és az 5697 lakosú Nagyernyén (4641) él.
A román közösség vidéken, Petelén a legnépesebb, itt a magát roma anyanyelűnek valló lakosság száma 1363 a 2912-ből. A 4372 fős Mikefalván 1034 a roma anyanyelvűek száma, Mezőbándon pedig 1244 a 6214-ből, lakik itt még 2509 román és 246 magyar anyanyelvű személy is.
Felekezeti megoszlás Maros megyében
A 531 380 lakosú megyében 282 000 ortodox (53%), 137 764 református (25,9%), 48 454 római katolikus (9,1%), 11 409 görög katolikus (2,1%), 1892 baptista (0,3%), 9354 pünkösdista (1,7%), 9060 hetednapi adventista (1,7%), 24 822 más vallású (4,6%), 2698 vallás nélküli (0,5%), és 546 ateista (0,1%) él, 3381 személy felekezeti hovatartozásáról nincs információ (0,6%).
A 283 812 városi lakosból 144 969 ortodox, 137 764 református, 28 466 római katolikus, 11 409 görög katolikus, 1050 baptista, 2800 pünkösdista, 3200 hetednapi adventista, más vallású 12 489, 1427 vallástalan, ateista 433. 1565 esetben nem létezik infó.
A falusi lakosság felekezeti megoszlása az előzetes népszámlálási adatok szerint a következő: a 267 568 falusi lakosból 137 031 ortodox, 77 584 református, 19 988 római katolikus, 4176 görög-katolikus, 842 baptista, 6554 pünkösdista, 5860 hetednapi adventista, 12 333 más vallású, 1271 vallástalan, 113 ateista, 1816 esetében nem létezik információ.
Összehasonlítva a 2002-es népszámlálás eredményeivel a római katolikus közösség fogyott a leghangsúlyosabban, 12,4%-kal alacsonyabb a hívek aránya, mint kilenc évvel ezelőtt. A reformátusok nagyjából a római katolikusok fogyásával megegyező arányban fogytak, 12,3%-kal vannak kevesebben. Ehhez képest az ortodoxok csak 8,9%-kal fogytak a 2002-es adatokhoz viszonyítva. Közművesítés és higiénia
A megyében 223 211 lakást számoltak össze, ebből 154 371-ben van vezetékes víz (69,2%), ugyanennyi csatlakozik a csatornahálózathoz. Az áramellátás 218 932 lakásban nem jelent gondot (98,1%), központi fűtéssel 100 455 lakás (45%) rendelkezik. A lakások 89%-a (200 229) rendelkezik konyhával, és 147 334 lakásnak fürdőszobája is van (66%).
A 116 229 városi lakás 90,9%-a(105 690) rendelkezik vezetékes vízzel, falun ez az arány 45,5%-os: a 106 982 vidéki lakásból 48 681-ben van vezetékes víz. A városi lakások 90,9%-a csatlakozik a csatornarendszerhez, a községekben ez az arány 45,5%-os. Árammal a városi lakások 98,1%-a rendelkezik, míg falun valamivel kevesebb (96,6%).
Városon 82 367 lakásnak van központi fűtése (70,9%), a vidéki lakások sokkal rosszabbul állnak ezen a téren (16,9%, abszolút számban: 18 088). Saját konyhával rendelkező lakások aránya városon 95,3%, falun pedig 83,6%. Lakásban fürdőszobával a városi lakások 66%-a rendelkezik, falun pedig csak a 41,5%-uk. Bala községben például a 423 lakásából mindössze 33-ban (7,8%) van fürdőszoba.
Kertész Melinda
Transindex.ro
2012

Közlemény
, 2012. szeptember 6–7-én, az Európai Néppárt (ENP) két olasz tagpártjának a meghívására az Európai Parlament Néppárti Frakciójának Elnöksége Firenzében tartotta kihelyezett bővített ülését, illetve hagyományos, évenkénti tanulmányi napjait. A tanácskozás második napján, szeptember 7-én, pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is jelen voltak és előadást tartottak az „európai projekt válságáról”, illetve „a szociális piacgazdaság védelméről”.
A gazdasági válságról szóló panelt Joseph Daul frakcióvezető nyitotta meg, azt hangsúlyozván, hogy „a problémát nem Európa okozza, hanem – éppen ellenkezőleg –: Európa a választ jelenti a súlyos válságra”.
Barroso elnök alapozó előadásában rámutatott, hogy a kezdeti pénzügyi válság a továbbiakban gazdasági, szociális, politikai, sőt bizalmi válsággá szélesedett ki, melyre – a demokrácia viszonyai között – „politikai választ” kell közös erővel találnunk. Ebben az értelemben szólva, valóban „több Európára” („more Europe”) van szükség, ami egyben „jobb Európát” („better Europe”) is jelent, melynek megvalósítása révén az Unió és tagországai megerősödve kerülhetnek ki a sokrétű válságból. Beszédében a Bizottság elnöke síkraszállt az európai és nemzeti demokrácia alapvető értékei, a szabadság, a jogállamiság és az emberi jogok, továbbá Európa egységének megőrzése és a szociális piacgazdaság fenntartása mellett. A rövid- és hosszútávú válságkezelés sikeréhez az Európai Néppárt „a szolidaritás és a felelősségvállalás szintézisének a megteremtésével” járulhat hozzá – jelentette ki az elnök. Kérdésre válaszolva, hozzátette: „A válság kezelésére nem elégségesek – az egyes tagországokban alkalmazott – belpolitikai eszközök, hanem európai eszközökre van szükség”.
A tanulmányi napokhoz szorosan kapcsolódott a Néppárti Frakció – szintén hagyományossá vált – sorrendben immár 15. konferenciája az Egyházakkal és vallási intézményekkel folytatott párbeszéd (Dialogue with Churches and Religious Institutions) keretében. Emlékezetes, hogy a megelőző intézményes néppárti–egyházi párbeszéd helyszínéül, tavaly novemberben Esztergom szolgált.
Az európai gazdasági válság és annak következményei című tanácskozást pénteken délután Jan Olbrycht lengyel EP-képviselő, az ENP-frakció kultúrák közötti párbeszédért és vallási ügyekért felelős alelnöke nyitotta meg. Joseph Daul frakcióvezető üzenetét is tolmácsolva, azt hangsúlyozta, hogy: „a Néppárt az egyetlen olyan európai parlamenti politikai csoport (frakció), mely – a keresztény-demokrácia révén – közvetlenül kapcsolódik a keresztény értékekhez, amelyek egyben egyetemes értékek”.
A vendéglátók nevében Mario Mauro és Giuseppe Gargani olasz néppárti delegációvezetők szóltak az egybegyűltekhez. Az előbbi az egyházak politikai és szociális megoldásokhoz való hozzájárulását méltatta, az utóbbi pedig „a politikusok keresztény inspirációjának” a fontosságáról szólt. A firenzei érsekség képviseletében Claudio Maniago vikárius üdvözölte a résztvevőket.
A párbeszéd első ülésszakának előadói között szerepeltek: Othmar Karas osztrák képviselő, EP-alelnök, Gino Battaghia, az Olasz Római Katolikus Püspökkari Konferencia ökumenikus igazgatója, Aimilianos Bogiannou európai ortodox egyházi képviselő, Joseph Levi firenzei főrabbi, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője, valamint Katharina von Schnurbein, az EB politikai tanácsadója. A tanácskozás központi témáját a Lisszaboni Szerződés európai–vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének a gyakorlatba ültetése képezte.
Az előadók közül többen is elismeréssel szóltak arról, hogy a nevezetes 17. cikkely jelentéstévője Tőkés László európai alelnök volt. Tudnivaló, hogy az Európai Parlament Elnöksége az egyházi párbeszéd intézményesítésére vonatkozó határozatát idén januárban fogadta el. Az EP Bürójában az egyházi ügyek jelenlegi felelőse Surján László alelnök, aki a délutáni tanácskozás záróbeszédét tartotta.
A hozzászólások rendjén erdélyi képviselőnk elismeréssel szólt arról, hogy az európai néppárti frakcióban megerősödni látszik a keresztény értékek iránt elkötelezett „keresztény-demokrata szárny”. Az európai–egyházi párbeszéd gyakorlatba ültetéséről szóló zárójelentéséről szólva, elégtétellel hangsúlyozta, hogy – pártállásuktól függetlenül – az EP Elnökségének valamennyi tagja egyhangúlag szavazta meg/fogadta el az erre vonatkozó határozatot.
A párbeszéd természetét illetően erdélyi képviselőnk egykori előterjesztésének azt a pontját idézte, mely szerint a párbeszédnek konkrét politikai témákra kell irányulnia. Ebben az értelemben nyújtott tájékoztatást a szeptember 1-jei, sepsiszentgyörgyi tüntetésről a visszaállamosított Székely Mikó Református Kollégium ügyében, mely egységes módon maga mellé állította az erdélyi római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakat. Romániai magyar egyházaink egymás iránti testvéri szolidaritással fordultak szembe a posztkommunista visszarendeződés útján járó Victor Ponta-kormánnyal, és szálltak síkra a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása mellett.
Tőkés László ennek kapcsán egyházi párbeszédet és együttműködést szorgalmazott annak érdekében, hogy a görögországi macedónok, a szerbiai vlahok, valamint a romániai csángómagyarok szabadon használhassák anyanyelvüket templomaikban, illetve istentiszteleteiken.
Az egyházi–politikai párbeszéd másnap, szeptember 8-án, szombaton a hírneves Santa Croce Bazilika refektóriumában folytatódott.
Carlo Casini levezető elnök, az EP Alkotmányjogi Bizottságának vezetője elsőként Mario Mauro olasz néppárti delegációelnöknek adta meg a szót, aki XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikáját idézve, az etika és politika keresztény-demokrata felfogás szerinti összefüggéseiről értekezett.
Othmar Karas képviselő előadásában radikális, strukturális gazdasági változások szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióban.
Anna Zaborska szlovákiai delegációvezető a gazdasági válsággal együtt – és részben annak következményeként – a helyzetet súlyosbító európai spirituális válságról szólt.
Az ezzel együtt járó „antropológiai válságra” mutatott rá Carlos Simon Vasquez, a Szentszék családügyi szakértője az európai demográfiai helyzet vonatkozásában, határozottan kiállva a házasság – mint egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló – közössége mellett.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár a mélyreható magyarországi szociális, munkaügyi reformokról, továbbá a hátrányos helyzetű emberek – köztük a cigányok – „szociális befogadásának” (social inclusion) a konkrét programjairól nyújtott tájékoztatást.
A muzulmánok képviseletében Izzedin Elzir olaszországi egyesületi vezető különösképpen az Európába bevándorló hitsorsosainak a súlyos problémáival foglalkozott.
Pjotr Mazurkiewicz atya, az EU Püspökkari Konferenciája Bizottságának (COMECE) főtitkára előadásában a különböző neműek természetes kapcsolatán alapuló házasságot vette védelmébe, a háromgyermekes családmodell mellett érvelve az Európában előállott demográfiai válság leküzdése érdekében.
A konferencia vitáját megnyitó beszédében Tőkés László, vallási ügyekben illetékes volt EP-alelnök az 1989-es temesvári felkelés emlékét idézte fel, melynek hátterében – egyebek mellett – szintén egy súlyos gazdasági válság húzódott meg. De nem csupán a Ceauşescu-rezsim tartotta éhen, sötétségben és hidegben országa népét, hanem az egész kelet-közép-európai térség társadalmait hasonló válság sújtotta, melyből a '89-es rendszerváltoztató mozgalmak mutattak kiutat – mondotta. Othmar Karas véleményét osztva, erdélyi képviselőnk a jelen helyzetben is gyökeres, strukturális gazdasági, gazdaságpolitikai átalakulásokat sürgetett az EU-ban. Ez kiváltképpen létkérdésnek számít a volt szovjet tábor országai számára, amelyekben a kommunizmusból örökölt súlyos gazdasági örökséget a jelenlegi európai válság következményei tetézik – mutatott rá képviselőnk.
A párbeszédben álló egyházakra helyezve a hangsúlyt, Tőkés László a szükséget látó, szenvedő emberekkel sorsközösséget vállaló egyházak hite általi „inspiráció” fontosságát emelte ki a politikusok felfogásában, a gazdasági és a szociális politikában. A megszorító intézkedések nem elégségesek, többre van szükség: a szeretet, a szolidaritás, a humanizmus „politikájára”. Az egyházak erkölcsi kötelessége és mindenkori hivatása erre – is – felhívni a puszta statisztikákban és tárgyias gazdasági, pénzügyi megoldásokban gondolkozó, nem egyszer a nélkülöző emberek mindennapi gondjaitól, bajaitól is elidegenedett politikusok, illetve politikai intézmények figyelmét – mondotta erdélyi képviselőnk, aki mindezek kapcsán az erdélyi – magyar – egyházak közösségi szolgálatára, valamint a sokrétű válságot többszörösen megszenvedő, többségi diszkriminációnak alávetett nemzeti kisebbségek sajátos gondjaira is kitért.
Szolidaritás és felelősség – a néppárti tanulmányi napok, valamint az egyházi–politikai párbeszéd központi üzenete tömören és lényegretörően ezzel a két szóval foglalható össze.
Firenze – Nagyvárad, 2012. szeptember 9.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Lelkünk, nemzetünk egészségéért (Tízéves az erdélyi mentálhigiénés képzés)
A körülöttünk lévő világ akkor lehet rendben, ha rendben vannak a benne élő emberek, ha testileg, lelkileg egészségesek, márpedig itt, Erdélyben, a „végeken” nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyetlen magyart is hagyunk elveszni – Kondor Ágota, az illyefalvi mentálhigiénés képzés egyik oktatója összegezte ilyen formában az éppen tíz évvel ezelőtt elindult, immár ötödik évfolyamához érkezett tanfolyam lényegét. A hét végén ünnepeltek a képzés megálmodói, éltetői, tanárai és diákjai, s jelen voltak az „anyaiskola”, a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) vezetőségének képviselői is.
Kató Ibolya kitartó, következetes, fáradhatatlan munkájának köszönhetően jött létre tíz esztendővel ezelőtt az erdélyi mentálhigiénés képzés, alig fél évvel azután, hogy Magyarországon beindították az első évfolyamot. Neki köszönhető az is, hogy Illyefalva, a KIDA-központ vált a lélekgondozás itthoni fellegvárává, megszületett az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT), eddig több mint 130-an (pszichológusok, pedagógusok, pszichopedagógusok) szereztek diplomát, és a korábbi gyakorlathoz igazodva ugyancsak 35 fővel elindult az ötödik évfolyam is. Szombaton a negyedik évfolyam végzősei vehették át oklevelüket, de az illyefalvi vártemplomban megünnepelték az erdélyi mentálhigiénés képzés tizedik születésnapját is.
Délelőtt konferenciát tartottak magyarországi szakemberek, a délutáni ünnepséget dr. Bozsonyi Károly rektorhelyettes köszöntője nyitotta, a hálaadó istentiszteletet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese tartotta. Felidézte az egy héttel korábbi Mikó-tüntetést, amikor az emberek arcán keserűséget, dühöt látott, amely elárulta, „mindannyiunknak valami nagy problémája van, szorosságban élünk, és vágyakozunk a tágas tér után”. Az embernek nemcsak napfényre, tiszta levegőre, fizikai tágasságra van szüksége, de szellemi tágasságra is. Ennek megteremtését szolgálja az illyefalvi képzés, az ide beiratkozók megtanultak előbb önmagukon segíteni, hogy majd a körülöttük élőkön is segíthessenek. A képzés azt is mutatja: nem nyugodtunk bele, hogy szorosságban éljünk, térre, magaslatokra vágyunk – fejtette ki Kató Béla. Dr. Sepsi Enikő dékán az illyefalvi képzés történetét elevenítette fel, majd a végzős évfolyam nevében hangzott el köszöntő, és a korábban végzett hallgatókkal közösen mondták el a fogadalmat. Kovács Linda népdalokkal, Nemes Levente színművész Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versével tette még emelkedettebbé a hangulatot. Szót kaptak az oktatók, Grezsa Ferenc, a KGRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az illyefalvi képzés vezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy megszűnjön az itt élő magyarok „bennszülött léte”, hogy leértékeltnek érzik magukat, idegennek saját hazájukban. Van kiút ebből, ki-ki saját „bennszülött létét” elsősorban a tudással tudja felszámolni, „mert azt nem lehetett államosítani” – hangsúlyozta. Kató Ibolya az anyanyelvi képzés fontosságát emelte ki és azt, hogy egy nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha lélekben egészséges, ebben van nagy szerepük a mentálhigiénés szakembereknek. Az oktatók mellett felszólaltak a korábban végzett diákok is, akik arról beszéltek, miként kamatoztatták az Illyefalván megszerzett tudást, tapasztalatot. Ajándékozással, ünnepi fogadással zárult az illyefalvi rendezvény.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikó-ügy - A Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban szólaltak fel néppárti EP-képviselők
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte.
Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak.
"Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes.
Konsiczky Zoltán, MTI

Markó Attila indul a parlamenti választásokon
Háromszéken tíz RMDSZ-es politikus szállt versenybe a négy képviselői és két szenátori mandátumért. Tamás Sándor, a Kovászna megyei szervezet elnöke ezt sajtótájékoztatón jelentette be, miután lezárult a jelöltségek fogadása.
Mint kiderült, a sepsiszentgyörgyi képviselői körzetben az RMDSZ kisebbségügyi szakpolitikusa, a Mikó-per vádlottja, Markó Attila indulna. Az államtitkár gyakorlatilag már hivatalos jelöltnek tekinthető, ugyanis ebben a körzetben más nem jelezte indulási szándékát.
Szeptember 27-ig rangsorolnak
A kézdiszéki körzetben Fejér László Ödön, vállalkozó jelentkezett. A Sepsiszék és Erdővidék körzetben Márton Árpád hetedszerre újrázna, de ugyanitt indulna Pál Szilágyi Zoltán is. Az Orbaiszék-Bodzavidék képviselői körzetben Thiesz János, Kovászna város alpolgármestere méretkezik meg a román pártok jelöltjeivel szemben.
A felsőháromszéki szenátusi kerületben egyetlen RMDSZ-es jelölt, Olosz Gergely indul, viszont az alsóháromszéki körzetben erős belső verseny várható, hiszen itt újrázna Albert Álmos, de ellene indul Demeter János volt tanácselnök, Kerekes Jenő orvos és Klárik László volt megyemenedzser is.
Tamás Sándor elmondta: ezelőtt négy évvel úgy szervezték meg a Kovászna megyei szervezetet, hogy a széki szervezetek határai egybeesnek a képviselői körzetek határaival, így szeptember 27-ig a széki szervezetek döntenek arról, hogy ahol verseny van, melyik jelöltet támogatják.
Antal kérte fel, vállalja a jelöltséget
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke rámutatott: maga kérte fel a Brassóban élő Markó Attilát, hogy vállalja ezt a jelöltséget, és a sepsiszentgyörgyi választmány egyöntetűen támogatta a jelöltséget. „Fontos jelzés mindenki irányába, hogy szolidárisak vagyunk Markó Attilával, aki egyébként alkalmas arra, hogy megjelenítse a székely-szórvány programot, illetve előre viszi azt a projektet, hogy a Brassó környéki magyarokat kulturálisan Sepsiszentgyörgyhöz csatoljuk” – magyarázta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elnök szerint a Brassó megyei magyarok számára kevés a helybéli kulturális kínálat, de a két város közti kis távolság miatt a kulturális eseményekben gazdag Sepsiszentgyörgyre csábítanák őket. „Valószínű lesznek, akik kifogásolják, hogy Markó Attila nem helybéli, de fontos politikai jelzés az, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet felül tudott emelkedni a platformok közti vitán, és olyan jelöltet támogat, aki a várost és az erdélyi magyar ügyet szolgálja” – mondta Antal.
Éles kampánytól tart Kelemen Hunor
A jelöltbemutató sajtótájékoztatón jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök kifejtette: örvend annak, hogy sok helyen új arcok, új emberek szálltak versenybe, ugyanakkor örül a sepsiszentgyörgyi szervezet döntésének, miszerint Markó Attila indulását támogatják. „Ez jó döntés volt, remélem a sepsiszentgyörgyiek rá szavaznak” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint az ország minden régiójában élnek magyarok és az RMDSZ szimpatizánsai. Az arányos választási rendszernek köszönhetően minden leadott szavazatot mandátumra lehet váltani, így a visszaosztásnál lehetőség van akár a Kárpátokon túli megyékben, vagy a külföldi választókerületekben is mandátumot szerezni. „Célunk, hogy a tapasztalatot, szakmai hozzáértést, az elköteleződést és az új szemléletet ötvözve olyan RMDSZ frakció legyen, amely megfelel a következő időszak kihívásainak” – mondta a politikus.
A szövetségi elnök éles kampányra számít, szerinte a román pártok közti harc miatt várhatóan magas lesz a románok választási részvétele, ezért lesz fontos a magas magyar részvétel is, mert csak így lehet megtartani a romániai magyarok arányos képviseletét. Úgy véli: a magyar-magyar verseny nem lesz olyan kiélezett, mint ami a román politikai pártok között zajlik.
Kelemen az önkormányzati választások eredményeit ismerve nem tart attól, hogy a többi magyar politikai párt nehézséget okozna az RMDSZ-nek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a magyarországi politikusok kampányban való jelenléte befolyásolja-e a parlamenti választások eredményét, Kelemen Hunor kijelentette: „Erdélyben sok hely van még, ahová fenyőfát lehet ültetni, de az nem hoz szavazatot”.
Maszol.ro

Mikó ügy a Velencei Bizottság előtt
A jogállamiság és alkotmányosság érvényesülését vizsgálja Romániában a Velencei Bizottság küldöttsége, amely többek között az alkotmánybíróság tagjaival is találkozott, miután a taláros testület két ízben is panaszt tett a nyár folyamán a rá nehezedő politikai nyomásra a Velencei Bizottságnál, az Európa Tanács alkotmányjogi, konzultatív szakértői testületénél.
Az alkotmánybíróság Traian Basescu felfüggesztése előtt, július elején azért fordult a Velencei Bizottsághoz, mert a döntéseivel elégedetlen kormánypárti politikusok az alkotmánybírák lecserélését helyezték kilátásba, holott elmozdíthatatlanságukat a törvény garantálja.
Az államfő leváltásáról rendezett népszavazás után, a Szociálliberális Szövetség politikusai arra próbálták rávenni az alkotmánybíróságot, hogy érvényesítse a referendumot, holott azon a részvétel elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől.
A Velencei Bizottság bukaresti tapasztalatait és a vizsgálat nyomán megfogalmazandó ajánlásait októberben, egy Romániáról szóló jelentésben teszi közzé. A bizottság küldöttsége tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is, a találkozón szó volt a Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzet is.
Bukaresti Rádió
Erdély.ma

Elhalasztották a döntést Románia Schengen-csatlakozásának ügyében
A szeptember 19-20-ra összehívott Bel- és igazságügyi Tanács, amelynek el kellett volna döntenie, hogy Románia és Bulgária csatlakozhat-e a Schengeni övezethez, elhalasztotta döntésének meghozatalát – hivatalos források közölték a Mediafax-szal. Románia és Bulgária csatlakozása volt az egyetlen fontosabb napirendi pont a hónap végi ülésen.
Hollandia mellett Németország és Belgium is fenntartásokkal fogadta a Schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való bővítését. Szerintük meg kell várni még az MCV további jelentéseit év végéig, ezért az ülést elhalasztották. Ezt a döntést hétfő este hozták meg.
A következő ülés október 25-26 között lehet.
Erdély.ma

Parlamenti jelöltállítás: lejárt a határidő
Az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet: 450 képviselő- és szenátorjelöltje mérettetik meg a december elejére kiírt parlamenti választásokon. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezt a szövetség csíki szervezete jelöltjeinek tegnapi bemutatkozása alkalmával jelentette be. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) döntése értelmében tegnap délben járt le a jelentkezések benyújtásának határideje, a jelöltlistákat október elején véglegesítik.
Kolozs megyében újabb képviselői mandátumért száll versenybe Kalotaszeg körzetben Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Képviselői tisztségre pályázik még Csoma Botond, Hegedüs Csilla, Kinizsi Zoltán és Oláh Emese (kolozsvári körzetekben), a további neveket később hozzák nyilvánosságra. Szintén kolozsvári körzetek jelöltje Eckstein-Kovács Péter és László Attila, akik a szenátorlistákon indulnának a parlamenti választásokon.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy mindenhol jelen legyünk, hiszen az arányos rendszer lehetővé teszi azt, hogy egyetlen szavazat se vesszen el, és akár Erdélyen kívül is szerezzünk mandátumokat” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki Hargita megyében Korodi Attila kollégájával újabb képviselői mandátumért indul, míg Tánczos Barna a parlament felsőházába pályázik.
„Bízom abban, hogy a decemberi választások során az RMDSZ jó eredményeket ér el, és továbbra is lesz lehetőségünk erős parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. A jelenlegi országos politikai helyzet azt vetíti előre, hogy magas lesz a választásokon való részvétel, ezért számunkra, a magyar szavazók mozgósítása kulcsfontosságú. Meggyőződésem, hogy a júniusban megválasztott polgármestereink és helyi önkormányzati képviselőink is aktívan részt vesznek ebben, és tisztában vannak azzal, hogy az ő munkájuk is erős parlamenti képviselet révén lehet hosszútávon is hatékony” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: 2013-ban alkotmánymódosításra kerül sor, döntés születik a régiók átszervezéséről, és az Európai Uniós pénzalapok lehívási rendszerét is átértékelik, ezért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen, amikor ezekről a fontos kérdésekről döntenek.
Jelöltségéről annyit mondott, számára természetes, hogy a Hargita megyei kettes, felcsíki körzetben indul újra parlamenti képviselőnek, hiszen 2000-ben itt választották meg először képviselőnek.
„Eddigi eredményeim és a több mint 15 000 aláírás, amellyel a felcsíki emberek támogattak, köteleznek a megkezdett munka folytatására ebben a régióban” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Kolozs megyében a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) szeptember 28-i ülésén rangsorolja, azaz szavaz bizalmat a jelölteknek.
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ részéről Toók Katalin (mérnök) és Balázs Dénes (tanár, volt tanfelügyelő) pályázik szenátori mandátumra, míg Szabó Attila (tanár), Fehér Gábor (mérnök), Bauer Antal (mérnök) és Szilágyi Ilona (népművész) képviselői tisztség megszerzéséért száll versenybe.
PAPP ANNAMÁRIA.
Szabadság (Kolozsvár)

Kizárt, hogy az MPP és az EMNP parlamenti mandátumot szerezzen
Még ha indulnak is a decemberi választásokon, az MPP-nek és az EMNP-nak nincs esélye mandátumot szerezni a román parlamentben, vélte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn.
Sepsiszentgyörgyön tartott hétfői sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem indul közös választási listán sem az MPP-vel, sem az EMNP-vel, mivel ha így tenne, megváltozna a parlamenti küszöb szintje.
„A Szövetség listáin azok a jelöltek szerepelnek majd, akik a területi szervezetek támogatását bírják. Mi megnyitottuk a kapukat, kijelentettük, hogy aki akar, csatlakozhat az RMDSZ-hez. Más megoldás nem létezik, mivel mindenfajta szövetkezés esetében nő a parlamenti küszöb, és nem kockáztathatunk (...) Jelen pillanatban egyetlen dolgot tudunk: többségi támogatottságunk van, jó jelöltjeink vannak, és meg tudjuk szerezni a választók támogatását olyképpen, hogy a romániai magyar közösségnek erős képviselete legyen. Azonban minden a mi jelünk, a mi programunk, a mi identitásunk alatt fog megtörténni” - fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ felmérései arra mutatnak, hogy a magyar választótábor nagyobb számban fog részt venni a választásokon, mint 2008-ban, nagyon sok függ azonban attól, hogy milyen lesz az általános részvétel, mondta Kelemen.
„Meggyőződésem, hogy meghaladjuk az 5 százalékot, és én azt szeretném hinni, hogy meghaladjuk a 6 százalékot is” – mondta Kelemen.
Ha az MPP és az EMNP részt vesz a parlamenti választásokon, versengés lesz a magyar közösség körében, azt azonban nem hiszem, hogy a két alakulat mandátumot szerez a parlamentben, fejtette ki az RMDSZ-es vezető.
„Verseny lesz, de, ismerve a helyhatósági választások eredményét, illetve a jelenlegi területi helyzeteket, nincsenek problémáink” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte van-e esély arra, hogy a két alakulat mandátumot szerezzen a parlamentben, Kelemen határozottan válaszolta: „Ez kizárt”.
„Ha ismerik a törvényeket, ha tudják, hogyan lehet bejutni a parlamentbe, ha tudják, hogy mekkora a támogatottságuk, semmi esélyük erre, főként mert egyéni választókerületekről van szó” – mondta Kelemen.
Rámutatott még, a választási kampány során az RMDSZ nem fordul támogatásért a magyarországi hivatalosságokhoz, hanem csak a magyar választók támogatására alapoz, ahogyan azt minden alkalommal tette.
Mediafax;
Nyugati Jelen (Arad)

Hétvége a Vajdaságban (I.)
Templomaik vertek hidat Tornya és Csóka között
„Nahát, ez pont úgy néz ki, mint a mienk”, hökkent meg a férfi a tornyai katolikus templom fotója előtt. Ez a pillanat volt az, amikor a két, légvonalban ugyan nem túl távoli, de két országhatár által elválasztott helység, az Arad megyei Tornya és a szerbiai, vajdasági Csóka kapcsolata elkezdődött.
Ezt persze akkor sem a fénykép tulajdonosa, sem a rácsodálkozó nem tudta. Teljesen véletlenül találkoztak egy mindkettőjük számára külföldnek számító helyen, a magyarországi Szarvason, ahova versennyel egybekötött aratóünnepségre érkeztek. Miután beszélgetés közben kiderítették, hogy mindkét településnek valamikor a Marczibányiak voltak a földbirtokosai, ez a család építtette a két (egymásra hasonlító) templomot, elhatározták: a későbbiekben találkozniuk kell, hogy megbeszéljék a továbbiakat.
Augusztus utolsó hétvégéjén így kelt útra a a tornyai PROPIR-KULT elnökasszonya, Tóth Piroska és párja, valamint egy baráti házaspár, hogy Csókán két napra Borsoséknál Kálmán és Katalin vendégei legyenek. A vendégek ajándékba puchói és csókai Marczibányi Antal cs. kir. kamarás „egyenes maradék nélkül történendő halálom esetén következő”, levéltárból kibányászott, 1872-ben kelt végrendeletének fénymásolatát vitték, amelyből kiderül: egykor, a közös birtokos révén, valóban szoros volt a kapcsolat a két, akkor még országhatároktól el nem választott helység között.
Miért ne lehetne a kapcsolatot újjáéleszteni száznegyven év múltán, amikor már, végre, ismét lehet?
***
Érkezéskor, az esti sötétben háza előtt a házigazda várja a vendégeket, nehogy eltévedjenek, aztán, a vacsora előtt szívesen kínálja őket a maga főzte pálinkákból. „Kóstoljátok meg mindegyiket, majd eldöntitek, melyiknél maradtok. Vagy inkább sört, bort? Azok nem saját készítmények.”
Már csak udvariasságból is a ház specialitásánál maradnak, s az első szagolgatás, ízlelgetés után összenéznek a vendégek: azt a nemjóját! Hogy azonban a kivételesen finom zamatú, ízű italt miből főzték, örök titok maradna számukra, ha készítőjük végül el nem árulja: kb. egyharmad-egyharmad arányban szilva, füge (!) és szőlő van benne. Nem tudták megállapítani a másik italról sem, hogy azt birsalmából párolták – bár hasonlót ihattak volna, méregdrágán, jobb magyarországi vendéglőkben.
Poharazgatás közben, amiből az éppen gyógyszert szedő házigazda, fájdalom, kimarad, folyik az ismerkedés. Kálmánnak sokkal kevesebb újat tudunk mondani Romániáról – amióta nyugdíjas, többször is járt mifelénk –, mint ő nekünk Szerbiáról és a Vajdaságról, az itteni magyarok életéről.
Másnap látjuk a városnak minősülő, többségében magyarok lakta Csókán, hogy mindenütt három – szerb, magyar és angol – nyelvűek a közintézmények felé útbaigazító táblák, az egyik épületen a Városi könyvtár feliratot, többfelé a magyar nemzeti lobogót. Meg a Magyar ház szép, emeletes épületét, a magyar iskolát, a házigazdát magyarul üdvözlő fiatal rendőrt…
De ezek előtt túlesünk egy tiszai horgászaton. „Nem kötelező, de ha akartok, velem jösztök”, szól Kálmán a vendég-férfiakhoz, akik kapnak az alkalmon, még akkor is, ha reggel ötkor kell kelni. E sorok írója életében tán egyszer, legfeljebb kétszer horgászott régesrég, gyermekkorában, gombostűből készült horoggal, igen kétes eredménnyel. Szóval ötkor költ a házigazda, bepakolunk a jó harmincéves, zörgő-hörgő piros Zasztavába, s irány a négy kilométerre lévő Tisza.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Hová vezet a román út?
Ha bennünket kérdeznének azok a magyarországi ellenzéki politikusok, akik fölöttébb nagy vehemenciával estek neki Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök határozottan visszautasította a Nemzetközi Valutaalap olyan jellegű követeléseink teljesítését, mint a nyugdíjak csökkentése, adók emelése, privatizáció – mi bizony részletesen beszámolnánk tapasztalatainkról.
Elmondhatnánk például, hogy nem afféle kommunikációs trükk a fekete lista, bizony, az IMF korifeusai szigorú könyvelőkként csak számokat látnak, mögöttük húzódó emberi sorsot, családi drámát nem. Közölnénk a szegény emberekért oly képmutató módon aggódó magyar szocialistákkal, liberálisokkal, hogy igen, minálunk meg is valósították mindezt: leépítések, elbocsátások történtek, negyedével csökkentették az állami alkalmazottak fizetéseit, a nyomor szélére taszítva pedagógusokat, köztisztviselőket. Felidézhetnénk, hogy a nyugdíjak csökkentése sem afféle népriogató, felelősséghárító taktika: 15 százalékkal vágták volna vissza azokat is, ha az alkotmánybíróság többségi szavazattal nem akadályozza meg az embertelen intézkedést. Ha valóban kíváncsiak volnának, és az ország bajai iránti aggodalom ösztönözné őket, mesélhetnénk nekik arról, milyen is az, amikor egy állam olcsónak tűnő hitelért cserébe feladja szuverenitását, elfogadja, hogy idegenből érkező pénzügyi guruk döntsenek arról is, milyen arányban kell drágítani a vonatjegyet, a földgázt, a villanyáramot, mennyit kell fizetnünk az orvosi vizsgálatért, mikor kinek kell eladni a még állami tulajdonban maradt vagyont, vállalatokat. Részletesen kifejthetnénk, hisz a magunk bőrén éreztük, hová vezet az a kizárólag megszorításokra épülő gazdaságpolitika, amely nem sérti a nagytőke érdekeit, a válság minden terhét a dolgozókra, a helyi vállalkozókra, a kisemberekre hárítja. Őszintén bevallanánk: nem vigasztal bennünket, hogy szegények vagyunk, de a bankok nem fizetnek tranzakciós adót, hogy egyre nehezebben élünk, de a multik nem panaszkodnak, hogy kilátástalan a fiatalok helyzete, de a telefontársaságok virulnak, hisz nem kell távközlési adót fizetniük. Figyelmeztethetnénk: ez az út szociális zavargásokhoz és politikai krízishez vezet, mely odáig fajulhat, mint minálunk, hogy a jogállamiság alapjait rombolják holmi politikai kalandorok. Tudjuk, milyen az, amikor az ország vezetése szolgalelkűen fejet hajt a nemzetközi pénzintézetek képviselői előtt – és tudjuk azt is, milyen az, amikor tehetetlenségük leplezése céljából, jobb híján, olcsó, avítt nacionalizmust próbálnak újraéleszteni a bukaresti kormányzók, kik magyarellenes intézkedéseik mellett nem átallják kioktatni az európai vezetőket anélkül, hogy bár egyetlen saját kezdeményezésük, halovány elképzelésük lenne a jövőről. S bár nem kérdeznek, mégis elmondjuk: hihetnek nekünk, Orbán Viktorék nem ezt az utat választották.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Iskolák engedély nélkül (Gond az ivóvíz hiánya)
Nem zárnak be egyetlen óvodát, illetve iskolát sem amiatt, mert nem biztosított az ivóvízellátás, ellenben a megyei tanfelügyelőség javasolja, ahol erre lehetőség van, a helyi önkormányzat szereltessen víztisztító berendezést az iskolai vezetékre.
A nyolcvannégy pénzügyi központhoz tartozó 327 háromszéki tanintézmény közül tizenhét alegységnek nincs meg az egészségügyi engedélye, az ugyanabban az épületben működő óvodák és iskolák külön-külön kerülnek a vonatkozó nyilvántartásba. Zabolán jövő héten adják át a több mint egy éve tatarozás alatt álló iskolát, Gelencén és Martonfalván, ahol befejezték a tanoda teljes felújítását, szintén átadás után lehet elindítani az engedély megszerzését. Miklósváron egyházi ingatlanban működik az óvoda és az iskola, ebbe az állam nem fektet be, Szacsván a gyermekek továbbra is a kultúrházban tanulnak, a Szentkatolnához tartozó egységekben a minőségi vízellátást kell megoldani.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-ben
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro

OGY - nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottság: a területi autonómia az etnikai konfliktusok megoldásának eszköze
A területi autonómia az etnikai konfliktusok megoldásának és feloldásának leghatékonyabb eszköze - emelte ki Kocsis Károly akadémikus, az MTA Földrajztudományi Intézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi ülésén.
A professzor a területi autonómiák múltja és jelene a Kárpát-medencében címmel tartott előadásában rámutatott: a legutóbbi népszámlálási adatokat is figyelembe véve területi autonómiát Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Székelyföldön, valamint a Tisza mentén, Szabadka környékén lehetne létrehozni.
A területi autonómia létrehozásának feltételei közé sorolta az összefüggő településterület mellett, hogy az adott kisebbség azon a területen demográfiai többséggel bírjon.
Kiemelte: a konfliktusok mögött sok esetben az adott kisebbségek autonómia törekvésének elutasítása áll.
Kocsis Károly kitért arra, hogy a Kárpát-medence országaiban a politika - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldali - szívesen nyúlt a nacionalizmus fegyveréhez, és adott államok kormányai és a nacionalista erők gyakran provokálják az egy tömbben élő, főleg magyar kisebbségeket.
A kormányok napjainkban inkább törekednek a központosításra, és az autonómiának még a gondolatától is irtóznak - jegyezte meg.
Hozzátette: az etnikai konfliktusok legbékésebb, leghatékonyabb megoldásának eszköze a területi autonómia megvalósítása, ezt nagyon sok példa mutatja.
Körmendy Zsuzsanna
MTI

Baszkföldön épít kapcsolatokat a Székely Nemzeti Tanács
A Baszk Nemzeti Párt meghívására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) négytagú küldöttsége utazott a spanyolországi Bilbaoba - tájékoztatott az SZNT sajtószolgálata.
Az MTI-hez kedden délután eljuttatott közlemény szerint a Székely Nemzeti Tanács négytagú küldöttsége a Baszk Nemzeti Párt bilbaoi székházában találkozott hétfőn a párt vezetőivel. Az Izsák Balázs elnök által vezetett SZNT-küldöttség - melyben Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, tanácsadóként pedig Bakk Miklós politológus vesz részt - Inigo Urkullu pártelnökkel, és munkatársaival tanácskozott.
Az SZNT közleménye szerint Izsák Balázs ismertette a házigazdákkal a székelyek önrendelkezési törekvéseit, átadta Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét, valamint Székelyföld zászlaját és térképét. A Baszk Nemzeti Párt vezetői pártjuk programfüzetével ajándékozták meg a vendégeket, beszéltek Baszkföld jelenlegi helyzetéről és a közelgő választásokról.
A tárgyalások során mérlegelték az együttműködés lehetőségét a Baszk Nemzeti Párt és a Székely Nemzeti Tanács között, és szóba került az SZNT elképzelése a nemzeti régiók védelmében elindítandó európai polgári kezdeményezésről. A házigazdák ígéretet tettek arra, hogy elemzik a kezdeményezést, ám a baszkföldi választások utáni időszakra rögzítették az intenzívebb együttműködés kezdetét.
Az SZNT küldöttségét a bilbaoi városházán Ibone Bengoetxea Otaolea polgármester-helyettes, a Baszk Önkormányzati Szövetség elnöke fogadta. A regionális kormány székhelyén Juan Mari Aburto alelnök ismertette a vendégekkel a baszk autonómia fontos elemének tekintett adóügyi megállapodást Baszkföld és a központi kormányzat között. Az SZNT küldöttsége a baszk parlament épületébe is ellátogatott.
MTI

Az EP-ben a Romániáról rendezett vitában is felmerült a Mikó-ügy
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítására vonatkozó bírósági döntés, amely figyelmen kívül hagyta a jogállam elveit, és megkérdőjelezte a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak tulajdonjogát, szeptember 12-én, szerda délután ismét felmerült az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénumán.
Az erdélyi magyar közösség tagjaira nehezedő ügy kapcsán Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselője kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekképviseleti feladatának ellátásában egyértelmű politikai és morális következetességét tanúsított az elmúlt 20 folyamán. A képviselő a Mikó-ügyet említve az ország jogrendszerében tapasztalt visszásságokra is kitért a közösségi és a magántulajdon visszaszolgáltatása kapcsán. Megoldásként azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását, mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.
A romániai politikai helyzetről rendezett vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hivatkozott arra, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, elkötelezett az európai elvek és értékek, valamint a jogállam mellett. Hozzátette, az RMDSZ a közösség legitim képviselőjeként, a többi párthoz és az egész román társadalomhoz hasonlóan nagyon nehéz időszakon van túl. „A társadalom megosztottsága az államfő felfüggesztése, az intézményi és politikai válság nagyon nehéz döntések elé állította Szövetségünket. A politikai válság mellett közösségemnek, történelmében és hagyományaiban gyökerező egyik legfontosabb célkitűzése, a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ellen intézett támadással kellett szembenéznie" – fogalmazott hozzászólásában Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kitért arra, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön közel 30 ezer ember tiltakozott a 2002-ben, a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. „A bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására" – zárta a romániai politikai helyzetről rendezett strasbourgi vitához benyújtott hozzászólását Winkler Gyula.
Az ülésen, amelynek végén a képviselők nem fogadtak el határozatot, az Európai Bizottság álláspontját Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa képviselte. Ugyancsak ő válaszolt a képviselők felvetéseire, többek között Sógor Csaba azon követelésére, hogy a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását a csatlakozás után is számon kell kérni a tagállamokon. A vitát egyébként az Európai Néppárt parlamenti képviselői csoportja kezdeményezte.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája
Erdély.ma

Utcai demonstráció Bukarestben a MOGYE ügyében
A marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának kálváriája közel másfél éve tart. Az egyetem román többségű szenátusa folyamatosan megakadályozza a magyar főtanszékek megalakítását, és döntéseivel igyekszik elsorvasztani a magyar nyelvű orvosképzést, csökkenteni a magyar egyetemi hallgatók számát.
A tavalyi és az idei egyetemi felvételi vizsgákon (az előző évek gyakorlatával ellentétben) már nem különítették el a tandíjas helyeket a magyar és román felvételizők között, így csak román diákok jutottak be ezekre a helyekre, mert nekik jobb volt a vizsgaeredményük.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület augusztus elején tiltakozó akciót indított, amelyet a magyar felvételizők és szüleik is támogattak aláírásukkal. Azt kérték az egyetem vezetőségétől, hogy engedélyezzen tandíjas helyeket külön a magyar felvételizők számára.
Az egyetemi tanév rövidesen megkezdődik, de az ügy azóta sem rendeződött. Az egyesület most újabb tiltakozást indít, ezúttal Bukarestben. Mától utcai demonstrációt tartanak az oktatási minisztérium előtt.
Ádám Valerián, a magyar orvosképzésért egyesület ügyvezetője mondta el a részleteket László Edit mikrofonja előtt.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Megtagadták a képviselők Borbély László mentelmi jogának megvonását
Elutasította kedden a képviselőház plénuma Borbély László egykori környezetvédelmi miniszter, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli ex-miniszter mentelmi jogának megvonását. A két parlamenti képviselő elleni bűnvádi eljárás beindítását az ügyészség kérte: Borbély esetében befolyással való üzérkedés, valamint hamis vagyonnyilatkozat-tétel gyanúja miatt, Dobre ügyében pedig a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazáshoz használt választói névjegyzékek körüli botrány kapcsán, hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával.
Borbély László esetében a titkos szavazáson 53 képviselő támogatta a képviselő mentelmi jogának megvonását, 181-en ellene szavaztak. Dobre esetében 47 igen és 183 nem szavazatot regisztráltak.
Borbély ellen – aki az RMDSZ politikai alelnöke – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kezdeményezett vizsgálatot április elején. Az ügyészek gyanúja szerint egy üzletember Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével ingyenes lakásfelújítással vásárolta meg Borbély – akkor környezetvédelmi miniszter – befolyását annak érdekében, hogy cége állami megrendelésekhez juthasson. Egy nappal azt követően, hogy a DNA vizsgálatot kezdeményezett ellene, Borbély László lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről. Közölte: határozottan visszautasít minden alaptalan vádat, és reméli, hogy sikerül bebizonyítania ártatlanságát.
Victor Paul Dobre volt tárca nélküli közigazgatási miniszter mentelmi jogának megvonását a választói névjegyzékek ügyében kérte a ügyészség. Az ügyészek azt vizsgálják, hogyan történhetett meg, hogy a belügyminisztérium először közölte: a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazás lebonyolításához használt választói névjegyzékben több mint 18 millió fő szerepel, később azonban a szaktárca arról tájékoztatta az alkotmánybíróságot, hogy nem tud felelősséget vállalni az adatok hitelességéért. Dobre Ioan Rus belügyminiszterrel együtt augusztus elején mondott le tisztségéről.
Krónika (Kolozsvár)

Nem elég a MOGYE-nek a 20 hely, elkezdik a tüntetést Bukarestben
A szaktárca döntése ellenére ma a diákokkal és a szülőkkel közösen megkezdik a tüntetést az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke.
„Tavaly a 80 román fizetéses hely mellett 40-et biztosítottak a magyar diákok számára, így a szaktárca mostani döntése elfogadhatatlan. Egyszerűen kiszúrták a szemünket a 20 pluszhellyel, ezek ráadásul csak az általános orvosi karra érvényesek, a fogorvosi karon nem történt bővítés” – magyarázta Ádám Valérián. Hangsúlyozta, az általános orvosi karon 40, míg a fogorvosin 15 helyet kérnek a szaktárcától a magyar diákok számára. Mint ismeretes, a tiltakozó megmozdulásra mától szeptember 29-éig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Az RMDSZ tegnap számolt be arról, hogy a tárgyalások eredményeként a magyar orvosi karra felvételizők számára a korábban megszabott kereten felül húsz tandíjköteles helyet biztosított a tárca, és ezt írásban közölte a marosvásárhelyi egyetem vezetőségével.
Amint a RMOGYKE által augusztus elején megfogalmazott, tanárok, diákok és szülők által aláírt petícióból kiderült, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. A magyar tagozat képviselői elfogadták a paritásos elvet, noha az éveken keresztül a román tagozatnak kedvezett, hiszen a románul felvételizők alacsonyabb osztályzatokat értek el a felvételi vizsgán. Amikor azonban a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzatokkal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos elvet, és immár a vizsgaeredmények alapján osztották el a helyeket a román és a magyar tagozat között.
A vizsgaeredmények szerinti elosztás azt eredményezte, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc tandíjköteles helyre a 2012–2013-as tanévre kizárólag román diákokat vettek fel. A minisztériumi határozat az orvosi szakon biztosítja a lehetőséget, hogy a 80 román diák mellett húsz magyar diák is tanulhasson tandíjfizetés ellenében. A 2011–2012-es tanévben az RMDSZ közbenjárására 40 tandíjköteles magyar hellyel egészítette ki a minisztérium az egyetem beiskolázási keretét.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Lakatos Istvánra emlékeztek Sárvásáron
Vasárnap, szeptember 9-én, Sárvásáron újra ünneplőben a falu... Kisbusszal, személyautókkal érkeznek a vendégek. A falu nagy szülöttjére, a 108 évvel ezelőtt született Lakatos István (1904–1993) politikusra, közíróra emlékezik a község apraja-nagyja, az eseményre érkezett vendégek. Lakatos István több lap munkatársa, a Szociáldemokrata Párt tagja, később elnöke. A párt felszámolásakor tanúsított magatartása miatt letartóztatták, közel másfél évtizedet ült börtönben.
Az ezúttal is zsúfolásig telt református templomban Vincze Minya István esperes a Jordán folyón átkelő Izráel népe történetét eleveníti fel. Gondolatok hangzanak el a megpróbáltatott nép kitartásáról, jövőbe vetett hitéről, istene iránti imádatáról. Bizony mindnyájunknak át kell menni a Jordánon, a megpróbáltatásokon és ez együtt szinte biztosan sikerül, hitünket, emlékoszlopainkat pedig nem puszta ígéret és hazugság kövére kell építeni. Múltunkra emlékezve, jelenünket megharcolva és jövőnkben bízva kell, kellene élnünk – hangzott el. Az istentiszteletet a helybéli fiatalok, gyerekek verses-énekes előadása követte, amelyet nagy türelemmel és hozzáértéssel, meg főleg szeretettel tanított be, rendezett és a gyerekekkel együtt előadott Vincze Kupa Melinda tiszteletesasszony.
Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ-frakció vezetője az összefogás szükségességét, a jövőépítő bizakodást, közösségünk ápolását, javaink visszaszolgáltatásának fontosságát, elsődlegességét hangsúlyozta. Kira Miklós, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének ügyvezető elnöke, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének alelnöke méltatta a nagy előd kitartását, minden megpróbáltatást vállaló életpéldáját, közösségépítő munkáját: „az árral szemben igenis van, amikor kell menni” – emelte ki. Bánhegyesi József sajnálattal állapította meg, hogy nincsen erdő száraz ág nélkül, és közösségünk tagjai közül is sokan elfelejtik, hogy a másé bizony nem az övék.
A rendezvényen jelen volt Kötő József parlamenti képviselő, Okos-Rigó Dénes Kolozs megyei tanácsos, Gulácsy Pál és Bánhegyesi József, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének alelnökei, Tamás István, az Apáczai Csere János Baráti Társaság elnöke, Szabó Sándor, a társaság vezetőségi tagja, Korpos Márton sárvásári tanácsos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Balázs Ferenc, a Körösfői Helyi Tanács jegyzője is.
A beszédeket a Himnusz elénekelése követte, majd az ünneplő gyülekezet megkoszorúzta a templomkertben a Lakatos István emlékére állított kopjafát. A megemlékezést záró szeretetvendégséget megelőzően a szervező (az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése) részéről a fiataloknak jutalomkönyveket adtak át.
Kira Miklós
Szabadság (Kolozsvár)

Húsz tandíjköteles hely a magyaroknak a MOGYE-n
Húsz magyar tandíjköteles hellyel egészítette ki az oktatási tárca a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási keretét – közölte az RMDSZ. Az RMDSZ tegnapi tájékoztatása szerint a szövetség vezetői több ízben tárgyaltak az elmúlt hetekben Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel arról, hogy a tárca egészítse ki a magyar tagozat számára elkülönített beiskolázási keretet. E tárgyalások eredményeként a miniszter hétfőn tájékoztatta Markó Béla szenátort arról, hogy a magyar orvosi karra felvételizők számára a korábban megszabott kereten felül húsz tandíjköteles helyet biztosított a tárca, és ezt írásban közölte a marosvásárhelyi egyetem vezetőségével.
Agusztus elején a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fogalmazott meg egy petíciót, amelyben a tandíjköteles helyeknek a magyarok számára kedvezőtlen elosztását sérelmezte. A petíció szövegét az egyetem rektorának, az oktatási miniszternek és az RMDSZ elnökének is eljuttatták.
Amint a petícióban állt, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. A magyar tagozat képviselői elfogadták a paritásos elvet, noha az éveken keresztül a román tagozatnak kedvezett, hiszen a románul felvételizők alacsonyabb osztályzatokat értek el a felvételi vizsgán. Amikor azonban a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzatokkal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos elvet, és immár a vizsgaeredmények alapján osztották el a helyeket a román és a magyar tagozat között.
A vizsgaeredmények szerinti elosztás azt eredményezte, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc tandíjköteles helyre a 2012–2013-as tanévre kizárólag román diákokat vettek fel. A minisztériumi határozat az orvosi szakon biztosítja a lehetőséget, hogy a nyolcvan román diák mellett húsz magyar diák is tanulhasson tandíjfizetés ellenében. A 2011–2012-es tanévben az RMDSZ közbenjárására negyven tandíjköteles magyar hellyel egészítette ki a minisztérium az egyetem beiskolázási keretét.
Szabadság (Kolozsvár)

Strasbourgban a Mikó-ügy
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Csütörtökön napirendjére tűzi a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember elsején tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket – mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte: mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, ennek dacára egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy durván magyarellenes politikájuk miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. „Felháborító, hogy egy uniós tagállam az általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon” – jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az Igazság napjának nevezte szeptember elsejét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfél milliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, káros az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Napirendjére tűzte a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is, Tabajdi Csaba MSZP-s politikus, a szervezet társelnöke bejelentette, hogy a szeptember 13-i ülésen „tájékoztatják az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről a nemzetközi közvéleményt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

ÉLETMŰDÍJ A LEGIDŐSEBB AKTÍV MAGYAR SZÍNÉSZNEK. Senkálszky Endre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja, Európa legidősebb aktív színművésze (1914-ben született) vehette át a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt életműdíjat, melynek átadására Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület székházában került sor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
ODAÍTÉLTÉK A CSÍKI LÁSZLÓ DÍJAT. Szabó Róbert Csabának, a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat szerkesztőjének ítélte a kilenctagú szakmai zsűri a kétévente Szárhegyen tartott írótalálkozó idei irodalmi díját. A Hargita Megye Tanácsa alapította Csíki László Díjat a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében tartott szombat esti záróünnepségen adták át. (Hírkereső)
(Új Magyar Szó)

Háromszéken a Fekete Madonna
Több mint tízezer kilométeres zarándokútjának Háromszéket is érintő szakaszán tegnap reggel Sepsiszentgyörgyre érkezett a chestochowai Fekete Madonna hiteles másolata – a belvárosi Szent József-plébániatemplomban imával, énekkel várták a kegyképet a hívek. Az ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, mely a hagyomány szerint Jeruzsálemből Konstantinápolyon keresztül került a Jasna Góra-i kolostorba 1382 augusztusában.
Az élet védelmét hirdető Fekete Madonna zarándokútja – szeptember 8. és 16. között tíz erdélyi települést, a megyeszékhely mellett tegnap Kézdivásárhelyt is érintve – Vlagyivosztokból indulva Magyarországon át Fatimába tart. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzött eredetije előtt évszázadok óta imádkozik Európa legvallásosabb népe, a lengyelek fennkölt lélekkel hirdetik a mi magyar népünkhöz hasonlóan, hogy Mária soha nem hagyta magára azokat, akik oltalmazó segítségét kérték – mondta beszédében Szabó Lajos kanonok. A kánai menyegző történetét felidézve arra figyelmeztetett: a szeretet bora nélkül pokol az ember élete a családban és a társadalomban egyaránt. Megjegyezte: nem a képet tiszteljük, imádjuk, hanem azt, akit ábrázol, s őseink imádságával arra kérjük: vigyázzon, figyeljen ránk, mert fogyni kezdett életünkben a szeretet, s a társadalom legkisebb sejtje indult romlásnak: a család és annak gyümölcse, a gyermek. A Tengertől tengerig címmel indított zarándoklat célja felrázni az egész világot, s különösen Európát, hogy szeressük az életet, és védjük azt, az anyaméhtől kezdve a koporsóig. Szabó Lajos ünnepi beszédében arra kérte Lengyelország nagyasszonyát: fogadja a magyarokat is pártfogásába, imádkozzon velünk és értünk, hogy életünk legyen.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zsidó Történeti Múzeum lesz a zsinagógából
Az Amerikai Egyesült Államok közel 130 ezer dolláros támogatásából kezdődik el a Teleki (Városháza) utcai zsinagóga felújítása. Szerdán az Egyesült Államok romániai nagykövete is meglátogatta a helyszínt.
Nagyvárad vendége volt szerdán Mark H. Gitenstein, az Egyesült Államok romániai nagykövete, aki délelőtt ellátogatott a Teleki (Városháza) utcai zsinagógához is. Itt fogadta őt Koppelmann Felix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke, Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, Claudiu Pop és Cornel Popa, Bihar megye prefektusa, illetve megyei tanácselnöke, valamint több történelmi egyház képviselője. A helyszínen Koppelmann Felix hangsúlyozta: az Egyesült Államok nagylelkű támogatásának köszönhetően valósulhat meg a zsidó emlékhely az egykori zsinagógában. Ilie Bolojan kiemelte: az önkormányzat prioritásként kezeli építészeti örökségünkhöz tartozó templomok és zsinagógák felújítását és megőrzését. Mark H. Gitenstein beszédében hangsúlyozta, hogy a felújított épület nem pusztán holokauszt emlékmúzeum lesz, hanem egy olyan hely, ahol emlékezni lehet arra, mit jelentett és mit jelenthet a jövőben a zsidó kultúra Nagyvárad és a régió életében. Kifejtette: az amerikai kormány által most átnyújtott közel 130 ezer dollár nagyságrendben a harmadik azok közül az adományok közül, amelyet az amerikai kormány valaha külföldi kulturális célú támogatásként adott. Ezt követően átnyújtotta a 129.600 dollárról szóló csekket Felix Koppelmannak. Egyébiránt ez az összeg csak a felújítás egy részének költségét fedezi. A teljes felújításhoz és a Zsidó Történeti Múzeum kialakításához mint 700 ezer euróra volna szükség.
Kulturális segítség
Az amerikai nagykövet szerda délelőtt először a váradi, Kossuth utcai neológ zsinagógát látogatta meg Ilie Bolojan polgármester társaságában. Ennek a látogatásnak az apropóját azt adta, hogy a váradi önkormányzat határ menti együttműködési program keretében anyagi támogatást nyert a zsinagóga teljes felújítására. Ezt követően látogatott el a magas rangú vendég a Teleki/Városháza utcai zsinagógához, ahol már várták őt a város és a megye elöljárói, valamint a sajtó képviselői. A kis-zsinagógában Felix Koppelman, a váradi Zsidó Hitközség vezetője elmondta: ez az épület több mint nyolcvan évig zsinagógaként működött, és egyike volt a Nagyváradon működő huszonkilenc zsinagógának. „A zsidó közösség hatalmas ösztönző erő volt a váradi kulturális, tudományos gazdasági életben és megérdemli, hogy az általuk itt hagyott nyomokat megőrizzük és bekapcsoljuk ezeket az értékeket a vallási és muzeális kulturális körforgásba” – fogalmazott Koppelmann, kiemelve azt, hogy az Egyesült Államok értette meg talán a legjobban az isteni üzenetet, hiszen több mint száz éve a szabadságra és békére vágyó országok segítségére siet. Most kulturális segítséget nyújt a kulturális örökségvédelmi nagykövetségi alapból. E támogatásnak köszönhetően egy múzeum fog létrejönni, amely bemutatja a zsidó közösség tevékenységét és életét, emelte ki a hitközség vezetője.
Ilie Bolojan polgármester beszédében kifejezte örömét, hogy a váradi önkormányzat a határ menti együttműködési program keretében pályázati támogatást nyert a Kossuth/Independentei utcai neológ zsinagóga felújítására. Köszönetét fejezte ki az amerikai nagykövetnek, amiért elősegítette azt, hogy az amerikai támogatási összeg Nagyváradra és ne más romániai felújítási projektre érkezzen. Hangsúlyozta: az önkormányzat a kulturális örökséghez tartozó templomok és zsinagógák felújítását prioritásnak tekinti.
Erkölcsi kötelesség
Mark H. Gitenstein, az Egyesült Államok romániai nagykövete kifejtette: másodjára van Nagyváradon, de már első ittléte alakalmával feltűnt neki a város rendkívül gazdag zsidó kulturális öröksége. Ezt követően megemlítette, hogy a Felix Koppelmannal folytatott megbeszélések eredményeként valósul meg a mostani támogatás. A nagykövet kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben az amerikai kormány világszerte 700 kulturális projektre összesen 38 millió dollárt nyújtott támogatásként, és Romániában minden évben támogattak egy ilyen jellegű projektet. Hangsúlyozta: Romániában most először támogat az amerikai kormány zsidó kulturális érték felújítását. „Örülök, hogy ezt a pénzalapot arra használják fel, hogy egy épületet múzeummá változtassanak át, mely lehetővé teszi zsidók és nem zsidók számára is azt, hogy felidézzék az itteni zsidó kultúra rendkívüli gazdagságát.” Tudatta, hogy ez az emlékhely nem pusztán holokauszt emlékmúzeum lesz. „Nem csak az a fontos, hogy az itt lezajlott tragédiákra emlékezzünk, hanem arra is, hogy milyen gazdag volt az a kultúra, amit a két világháború közötti időszakban veszélybe sodródott.” Meggyőződésének adott hangot, hogy Románia újjászületés küszöbén áll, majd Elie Wieselt idézte aki szerint mindannyiunk erkölcsi kötelessége emlékezni a történtekre és azokra, akik meghaltak.
Kritika
Végezetül Gitenstein a következőket mondta: „Egy kritikai megjegyzést kell tegyek a tekintetben, hogy mi történik Romániában, és mi történt sok helyen a világban abban a pillanatban, amikor a jogállam veszélybe kerül. Az emberek akkor azért haltak meg, a zsidó kultúra azért került veszélybe, mert a jog uralma megszűnt, mert az 1940-es években a bírók, az ügyészek, és a bíróságok nem működtek hatékonyan. De Románia a helyes úton jár most, hogy ezeknek az intézményeknek a működése helyreállt.”
Beszéde után Gitenstein átnyújtotta Felix Koppelmannak a 129.600 dollárról szóló csekket. A rendezvény végén Cristian Puscas, a felújítás tervezőjének vezetésével a nagykövet és kísérete körbejárta a zsinagóga épületét. Egyébiránt a zsinagóga teljes felújítása és Zsidó Történeti Múzeummá való átalakítása több mint 700 ezer euróba kerül. A fennmaradó pénzösszeget az ingatlan kezelésével tizenöt évre megbízott Körösvidéki Múzeum egyéb pályázati forrásokból próbálja előteremteni.
Pap István
Erdon.ro

A Kovászna megyei intézmények 90%-ban csak románul tájékoztatnak honlapjaikon
Elismerő oklevéllel „jutalmazza” a Civilek Háromszékért Szövetség a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget, amely a legjobb eredményt érte el a 2011 óta folyó figyelemfelkeltő nyelvi akciójukon. A megfigyelés célja az volt, hogy felmérjék, a helyi állami intézmények milyen mértékben tartják be, vagy egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését az Európai Charta szellemében, a hivatalos adminisztrációban és az ügyfélszolgálatban egyaránt. A megfigyelésre a szövetség nyolc intézményt választott ki: Kovászna Megyei Tanfelügyelőség, Kovászna Megyei Prefektúra, Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal, Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, Útlevélkibocsájtó és Nyilvántartó Hivatal, Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság és Kovászna Megyei Kataszteri Hivatal. Az első szakaszban internetes felületen lehetett szavazni a magyar nyelv használatára vonatkozóan a fenti intézményekben. A szervezet a szavazás eredményét azonban - tekintettel a leadott szavazatok alacsony számára - nem tartotta megalapozottnak, így az akció folytatódott egy második szakasszal, amelyre 2012-ben került sor. Ebben a szakaszban önkéntesek segítségével folyt a felmérés az intézmények székhelyén, ahol kilenc szempontot vizsgáltak meg. Ezek a szempontok arra irányultak, hogy milyen mértékben van jelen a kétnyelvűség a vizsgált intézményekben, és mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben és a tájékoztatásban. Minden esetben sorrendiségben az első a román nyelv használata, azután a magyar - ott, ahol alkalmazzák; a honlapokon az esetek 90%-ában csak román nyelvű tájékoztatás van, egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, különben csak román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás; a hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, és a vizsgált közintézmények alkalmazottjainak magyar nyelvtudása legtöbb esetben hiányos. A kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblák és az intézmények névtáblája szintjén valósul meg, a gyakorlati alkalmazásban annál kevésbé - állítja a jelentés. A szövetség a későbbiekben is tervez hasonló akciókat. (közlemény)
Transindex.ro

Gáll visszautasítota Göncz "hazug, csúsztatással teli" megjegyzését
KK
Egységes elvek mentén hasonlítaná össze a tagállamok igazságügyi rendszereit az Európai Unió illetékes biztosa. Viviane Reding az Európai Parlament Romániáról tartott vitanapján beszélt terveiről. A szocialista Göncz Kingának Bukarestről is Budapest jutott eszébe. A párhuzamot a fideszes Gáll Kinga kikérte magának.
Göncz Kinga volt külügyminiszternek, az MSZP európai parlamenti képviselőjének Romániáról is Magyarország jutott eszébe az Európai Parlament szerdai vitanapján.
„Az alkotmánybíróság jogköreit nem lehet egyik napról a másikra korlátozni, üzente Barroso elnök úr a román kormánynak 2012 júliusában” – fogalmazott Göncz Kinga, hozzátéve: „egyetértek vele”. „Azonban Barroso elnök úr, de Reding biztos asszony sem reagált, amikor 2010 novemberében a magyar parlament módosította az alkotmányt, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, az ugyanis alig egy hónappal korábban megsemmisített egy, a kormány által beterjesztett, friss törvényt” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő.
Göncz Kinga szavaira reagálva az igazságügyi biztos, Viviane Reding is párhuzamot vont Románia és Magyarország között. Mint fogalmazott: „idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk” – közölte az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök. „A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – tette hozzá.
A fideszes Gál Kinga viszont kikérte magának Göncz Kinga felszólalását: „elfelejteni látszanak azt a nem mellőzhető tényt, hogy egy ideiglenes kormány alkotmányellenes és jogállamiság-ellenes lépéseiről vitázunk, és nem arról a tényről, hogy Magyarországon egy demokratikusan megválasztott, kétharmados többséggel felhatalmazott kormány próbálja a rendszerváltáskor elmaradt reformokat pótolni és helyrehozni az egymást követő szocialista kormányok által nyolc év alatt tönkretett ország állapotát. Ezt a hazug, csúsztatással teli párhuzamba állítást a leghatározottabban visszautasítom” – reagált a képviselő.
Viviane Reding az európai parlamenti vitában a tagállamok igazságügyi rendszerének tételes áttekintését kezdeményezte.
MNO

POLITIKAI NYILATKOZAT
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő

Egységesen folytatódik a moldvai magyar oktatás
Ebben a tanévben a magyar állam határozatlan időre szóló megbízása alapján a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakszerű irányításával folytatódik a moldvai magyar oktatási program. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége megértéssel lemondott az oktatási program megosztásáról, a Szeret-Klézse Alapítvány is integrálódott, alkalmazottai kivétel nélkül a RMPSZ-szel kötöttek munkaszerződést, elfogadva ennek feltételeit. Így egységes rendszerben folytatódik tovább a magyar oktatás Csángóföldön. Szeptember első két napján a RMPSZ a szovátai Teleki Oktatási Központban meg is tartotta első tanévnyitó képzését a pedagógusok részére. A találkozón a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a KEMCSE is képviseltette magát.
Burus-Siklódi Botond elnök részletesen ismertette az RMPSZ szervezet működését, melyen belül a moldvai oktatási program felügyeletét, irányítását az eddigi tiszteletbeli elnökre Lászlófy Pálra ruházták. Személyében a moldvai oktatási ügyekben rendkívül tapasztalt (2005-ig maga is rész vett benne), tanáremberként a tanárok munkáját átlátó, széles kapcsolatokkal rendelkező szakembert nyert a program. Márton Attila, lészpedi tanító továbbra is az oktatási program megbízott koordinátora, de már függetlenítve, csak a délutáni oktatásban vesz részt. A keresztszülők kapcsolattartója Szász Csilla lujzikalagori tanárnő lett.
Az RMPSZ jogtanácsosa ismertette a tanárokkal az új feltételeket tartalmazó munkaszerződéseket, melynek értelmében a tanároknak tantervet, minden hónap végén beszámolót kell készíteniük munkájukról és az oktatásban résztvevő tanulókról. Az előre kidolgozott három-lépcsős tanterv alapján a képzésen a pedagógusok már összeállították munkaterveiket mind az iskolai, mind az iskolán kívüli oktatási formákra Porsche Éva, elemi oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelőnő irányításával.
Új, ígéretes megoldást talált az RMPSZ az oktatási helyszínek működtetésére, adminisztrációjára vonatkozóan. A tanárok minden hónapban szerződés alapján, egységesen 700 lej költségtérítési juttatást kapnak, amelyből az oktatási helyszín és a lakás bérlését valamint fenntartását – fűtés, villany, internet, kisebb javítások - önállóan fedezik. A megtakarítást, ha van, pedig mint bevételt 16%-kal leadózzák. Ez a nagy bizalommal megteremtett megoldás tehermentesíti az RMPSZ-t, önállóságot biztosít a tanároknak, és a helyszínek jobb színvonalon tartását eredményezheti. (Akinek kell, mindezek intézésében segítséget nyújtanak). Az RMPSZ megállapodott az MCSMSZ-szel, hogy a magyar házakban az ott tanító tanárok a fenti módon bérelik tőlük a tantermeket. A bevétel az MCSMSZ-é. Tanári kérésre, ebben a hónapban előleget utalnak, mert a tűzifát télire most kell megvenni.
Az új konstrukció anyagi fedezése az AMMOA-ra hárul. Az alapítvány és az RMPSZ közötti szerződés értelmében a támogatásokat maradéktalanuk átküldik az RMPSZ-nek. A befizetéseket tehát továbbra is az AMMOA számlájára
11742173 -20154778-00000000 kell eljuttatni. Ennek hangsúlyozása minden tisztségviselőnek, minden tanárnak és keresztszülőnek lelkiismereti kötelessége, mert a támogatásoktól függ a moldvai magyar oktatás jövője.
Az eddigi 24 helyszínnel szemben idén 26 helyen indul magyar oktatás. Nagy eredmény, hogy Forrófalván egyszerre iskolában és iskolán kívül is. Anton Nelu (Vajda János) közreműködésével.
Szakszervezet híján a tanárok titkos szavazással két képviselőt választottak maguk közül Ferencz András kosteleki és Petres László lujzikalagori tanárt, akik a jövőben közvetítenek az RMPSZ és a tanárok között.
Az RMPSZ célja, hogy az iskolán kívüli oktatást mielőbb integrálják az iskolákba. Hosszú távon ez ad ugyanis a társadalom, a szülők, és a gyerekek előtt tekintélyt, biztos magasabb színvonalat és jobb tanítási körülményeket az oktatásnak. A tanárok hatékony közreműködését várják ehhez a törekvéshez, Ahol lehet, ott a RMPSZ segít az iskolaigazgatókkal való tárgyalásban, ahol nem megy, ott természetesen megmarad az iskolán kívüli oktatás.
A vetélkedőket, népdalversenyeket továbbra is a megszokott módon megtartják. Költségeit a támogatók fogják viselni, hisz ezek már bejáratott, közismert programok, minden évben volt, aki kisebb-nagyobb mértékben támogatta. A következő tanévben pedig pályázati alapokból fogják tovább finanszírozni.
A csomagküldés a megszokott módon folytatódik, és a megérkezett csomagokról értesítést kap a KEMCSE, ami felkerül a honlapra (ez már tavasz óta jól működik). A leveleket egy bákói postafiókra lehet küldeni a jövőben, és Szász Csilla keresztszülő felelős gondoskodik majd címre juttatásáról. A postafiók címét később tesszük fel a honlapra. A választ a keresztgyermekek közvetlenül a keresztszülőnek juttatják el, a bélyegköltséget a tanári ellátmányból fedezik.
Fentiek meggyőzték a KEMCSE vezetőségének jelenlévő képviselőit (Pákozdi Judit elnök, Lázárné Sereg Borbála falugazda felelős, Büttner Sarolta továbbtanulásért felelős), hogy jó esély van rá, hogy az érintettek átgondolt együttműködésével a moldvai magyar oktatás egy új, magasabb szakmai színvonalat ígérő fejlődési szakaszba lépjen.
Pákozdi Judit, elnök
Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület
Erdély.ma

Az erdélyi magyarság erőpróbája
A közelgő törvényhozási választások számtalan kérdőjelt állítottak az erdélyi magyarság politizáló rétege elé. A legnagyobb kérdés, nyilván, a magyarság politikai egységének megteremtése lett volna, de legalább szándékainak összefogása. Úgy tűnik, ez nem sikerült, mert bizonyos személyek egyáltalán nem hajlandóak a tényekből adódó következtetések tanulságait levonni, mások pedig az erő pozíciójából döntenek.
Itt lett volna az ideje és alkalma a három magyar párt összefogásának, úgy látszik, ezt megint elszalasztottuk, ésszerű és irracionális okokból. Egy dolog nyilvánvaló: teljesen felesleges és öngyilkoló gesztus lenne, hogy három magyar párt induljon a parlamenti választásokon, mert ezekből kettő biztosan veszít, de a harmadik lehetséges parlamenti jelenlétét is kétségessé teheti. Ugyanígy abszurd, hogy pártszövetségben induljanak, mert annyira megugrana a bejutási arány, hogy a képviselet így is illúzióvá válna. Évek óta mondom-írom, hogy itt nincs más út, csak az egység útja, s ha kemény ellentétek és ellenérzések is vannak személyek és csoportok között, azokat nem kell az erdélyi magyarság kárára „gyümölcsöztetni”. A magyarság képviseletében egyetlen párt indulhat, egyetlen pártszignóval, hogy biztosan átlépjünk a bűvös bejutási küszöbön, mert nem mindegy, ott vagyunk-e a parlamentben, avagy itthon nyalogatjuk a sebeinket…
Aki ezt nem érti, az vagy végtelenül ostoba, vagy kibékíthetetlenül gyűlölködő, s személyes ambícióiba belerángatja a gyanútlan, de a közállapotokkal egyébként jogosan elégedetlen embertársai egy részét. Az erdélyi magyar egyeztetési fórum nem vált be igazán, s ha most az RMDSZ elzárkózik a további cimboráskodástól, én azt megértem, mert mást nem tehetek.
A háromszéki RMDSZ is megnevezte a parlamenti mandátumokért indulók névsorát, itt két megjegyzésem lenne: egyrészt Markó Attilát feltétel nélkül kell támogatnia minden magyar embernek, a másik az orbaiszéki jelölésre vonatkozna: minden kovásznai, zágoni, barátosi, kőrösi, papolci magyar menjen szavazni, hogy megszerezhessük azt a körzetet! Nem személyes rokonszenvből írom ezt, hanem egy őshonos nép védelmében, a beszivárgók ellenében. Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma