"Össze kellene kapnunk magunkat"
Marosvásárhelyre vándorolt a KITÁSZ
Első alkalommal adott otthont Marosvásárhely a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) éves vándorgyűlésének. A 21. találkozót a szentendrei székhelyű szervezet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel közösen hozta létre. A kétnapos, előadásokban gazdag rendezvénysorozatról, az idei KITÁSZ-közgyűlésről, illetve a Kárpát-medencei irodalmi társaságok helyzetéről dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a szövetség leköszönt elnökével, jelenlegi tiszteletbeli elnökével és Molnár Péterné ügyvezető elnökkel beszélgettünk szombat este, Kilyén Ilka színművésznő műsora, a Bod Péter Diakóniai Központban zajló vándorgyűlés zárómozzanata előtt.
– Nyújtsunk át olvasóinknak egy KITÁSZ- névjegykártyát.
– A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége a rendszerváltás után, 1992-ben alakult meg Irodalmi Társaságok Szövetsége néven. Varga Domokos író alapította a Kárpát-medencei összefogás, az egységes magyar nemzet, magyar kultúra jegyében, ő volt a KITÁSZ első elnöke. A szövetség elsőszámú tevékenysége az éves irodalmi vándorgyűlés megszervezése. Ezekre a tapasztalatcserékre mindig más-más helyszínen kerül sor, minden alkalommal a választott település múltjára, jelenére, irodalmi, történelmi értékeire összpontosítunk.
– Járt már Erdélyben a szövetség?
– Gyergyószentmiklóson tartottunk korábban vándorgyűlést, de találkoztunk már a Partiumban is, Aradon, Nagyváradon, Nagyszalontán.
– Milyennek értékeli a marosvásárhelyi együttlétet?
– Színvonalas előadások hangzottak el az idei vándorgyűlésen is. Érdekes színfoltnak számított Gazda József A harmadik ág című könyvének bemutatója. A mű rávilágít arra, hogy a világban szétszóródott magyarok mindenhol megállják a helyüket, kivívják a világ megbecsülését. Ez az üzenet derűlátásra ad okot, azt sugallja, hogy idehaza, a Kárpát-medencében is meg tudunk maradni.
– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a KITÁSZ létszáma?
– Sajnálatos módon jelenleg kevesebb tagszervezetünk van, mint korábban. Volt idő, amikor 60-70 szervezet is tartozott hozzánk, most mindössze 25-30-an alkotják a KITÁSZ-t. Egyes tagszervezetek elöregedtek, megszűntek, vagy bizonyos okokból elmaradtak tőlünk. De szándékunkban áll építkezni, fiatalítani a szövetséget.
– Vannak-e közös vonások a térségben működő irodalmi társaságok helyzetét illetően?
– Sajnos, a Kárpát-medencei magyar társadalmat az elöregedés jellemzi. A magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, hogy megvan-e az a közösség, amelyre épülhet. A kulturális értékek terjesztéséhez dinamikus közösség szükséges. Össze kellene kapnunk magunkat. Meg kellene változtatni a népesedési szokásokat, az egykézés helyett 3-4 gyermek vállalására lenne szükség. Ez elhatározás és nemzeti öntudat kérdése. Időben kellene ezt meggondolni, amíg még van visszaút. A tudatosításban nagy felelősség hárul az értelmiségiekre, a politikusokra, a magyar nagy családok anyagi hátterét biztosítani hivatott gazdaságpolitikára.
– Az idei KITÁSZ-közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek választották.
– 15 évig a szövetség elnöke voltam, tavaly mondtam le erről a tisztségről, helyemet Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vette át. Ami a tiszteletbeli elnökséget illeti, úgy gondolom, hogy van rálátásom a szövetség több mint két évtizedére, szellemiségére. Áttanulmányoztam a Kárpát-medencei magyarság irodalmának ága-bogát, elfelejtett szerzők felkutatásával foglalkoztam. Mindezen tapasztalatok birtokában új minőségemben is segíteni tudom a KITÁSZ munkáját.
– Születtek-e más jellegű döntések is a közgyűlésen?
– Elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan, hogy a nagy távolságok miatt ezután a trianoni határokon belül kellene megtartani a vándorgyűlést. Ennek a rendezvénysorozatnak viszont éppen az a jellegzetessége, hogy a Duna-tájon ide-oda kirándulunk, tapasztalatot cserélünk. Szerencsére az említett javaslatot nem fogadta el a közgyűlés.
– Hogyan ítéli meg, hogy a jelenlegi elnök nem vett részt a vándorgyűlésen?
– Nem ismerjük távolmaradásának okát, mindenesetre nem biztató, hogy nem jött el. Én a továbbiakban is megadnám neki a lehetőséget, hogy bizonyítson.
– Lehet-e már tudni, hogy hol találkoznak jövőben a KITÁSZ tagszervezetei?
– Várhatóan Sárospatak tájékán lesz a soron következő vándorgyűlés.
– Molnár Péterné egy éve látja el az ügyvezető elnöki teendőket a szövetségben. A közgyűlés résztvevőinek a KITÁSZ fiatalítására vonatkozó javaslatairól, illetve személyes vásárhelyi benyomásairól kérdeztük.
– Az ifjúság bevonása kapcsán felmerült a táborszervezés gondolata, és az is, hogy pályázatot lehetne kiírni a fiatalok számára, a nyerteseket pedig magunkkal vihetnénk a következő vándorgyűlésre. Ami az idei helyszínt illeti, úgy gondolom, Marosvásárhely nagyon jó választás volt. Kiváló előadásokat hallhattunk, esti sétánk során mindannyiunkat lenyűgözött a város. A Bod Péter Diakóniai Központban pedig kifogástalan vendéglátásban volt részünk.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2012-2013-AS TANÉV
Magyar magiszteri képzések a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara a gazdaság különböző területeit lefedő magyar magiszteri képzések által friss diplomásoknak és újra tanulni vágyóknak minőségi továbbképzési lehetőséget kínál.
2012-2013-as tanév
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara a gazdaság különböző területeit lefedő magyar magiszteri képzések által friss diplomásoknak és újra tanulni vágyóknak minőségi továbbképzési lehetőséget kínál.
A diák státusz előnyeit élvezve, a jelentkezők államilag támogatott helyen tanulhatnak tovább a három magyar magiszteri szakirányon: Marketing stratégiák és politikák, Vállalkozásmenedzsment, Vállalati pénzügyek. A képzések a munkaerőpiac igényeinek megfelelően vannak kialakítva és biztosítják a magyar, román és egy vagy több nemzetközi szaknyelv elsajátítását.
A három szakirányon 85 államilag támogatott hely várja a jelentkezőket július 16-tól.
Marketing stratégiák és politikák – nappali képzés – 25 államilag támogatott hely
A program célja olyan szakemberek képzése, akiknek feladata a marketing stratégia tervezése és megvalósítása az üzleti vagy akár a non-profit szférában. Az itt képzett szakemberek képesek lesznek a valós üzleti környezetet elemezni, a piaci lehetőségeket felismerni, az ennek megfelelő kínálatot kialakítani, kommunikálni és eljuttatni a fogyasztókhoz. Kapcsolat: dr. Alt Mónika Anetta, egyetemi adjunktus, monika.alt@econ.ubbcluj.ro
Vállalkozásmenedzsment – nappali képzés – 35 államilag támogatott hely
A Vállalkozásmenedzsment mesteri program célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a vállalkozások szervezési-vezetési gyakorlati kérdéseinek elemzésére és megválaszolására a dinamikusan változó piaci környezet és verseny feltételei közepette. A mesteri képzés nagyvállalati stratégiai és funkcionális ismereteket, valamint kisvállalati menedzsment ismereteket egyaránt biztosít. Kapcsolat: dr. Györfy Lehel-Zoltán, egyetemi adjunktus, lehel.gyorfy@econ.ubbcluj.ro
Vállalati pénzügyi menedzsment – nappali képzések – 25 államilag támogatott hely
A vállalati pénzügyi menedzsment magiszteri képzés célja pénzügyi szakemberek képzése mind a vállalati, mind a makrogazdasági szféra számára. A magiszteri képzés ezt a célt hivatott szolgálni olyan tantárgyak tanulmányozása keretében, amelyek egyrészt a konkrét vállalati pénzügyi döntések korrekt megalapozására készítik fel a hallgatókat, másrészt azokkal a módszertani eszközökkel látják el a hallgatókat, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalatok mindennapi pénzügyi menedzsmentjében és hosszú távú stratégiai pénzügyi döntéseiben. Kapcsolat: dr. Nagy Bálint Zsolt, egyetemi adjunktus, balint.nagy@econ.ubbcluj.ro
Mindhárom magiszteri képzés lehetőséget nyújt a tanulmányok folytatására a doktori képzésben. A 2012-es magiszteri felvételi ütemterve:
Tevékenység Szeptemberi felvételi
Beiratkozás Szeptember 10-13.
Beiratkozottak névsorának és az írásbeli vizsga
terembeosztásának kifüggesztése Szeptember 14.
Idegen nyelv vizsga Szeptember 15.
Felvételi vizsgák 9:00 órától
Felvételi vizsgák 14:00 órától
(csak azok számára, akik két mesterire felvételiznek) Szeptember 16.
Eredményhirdetés Szeptember 17.
Az elfoglalt helyek visszaigazolása Szeptember 18-20.
Felvételi végleges eredményhirdetése Szeptember 21.
A beiratkozás és a felvételi részletei
Beiratkozáskor a jelentkezőnek ki kell töltenie egy Beiratkozási űrlapot, és egy Opciók listáját is, melyben a jelentkező saját aláírásával igazolja az űrlapon kitöltött adatok hitelességét. A két űrlapon megadott információk és a felvételi vizsga eredménye alapján történik a helyek elosztása.
Beiratkozási feltétel egy nyelvvizsga bizonyítvány.
Felvételi kritériumok
- 50% a licensz vizsga átlaga; - 50% írásbeli vizsga eredménye a megadott tematikából. A hely elfogadásának visszaigazolása személyesen történik következő iratokat tartalmazó dosszié leadásával: a) eredeti egyetemi oklevél vagy ennek megfelelő (az Oktatási Minisztérium által elismert) eredeti okirat; b) eredeti egyetemi anyakönyvi lap (románul - foaia matricolă); c) eredeti érettségi bizonyítvány; d) születési bizonyítvány hitelesített másolata; e) házassági anyakönyvi kivonat egyszerű másolata (ahol indokolt); f) három darab, színes, 3x4-es, fénykép (a fénykép hátára fel kell tüntetni nyomtatott betűkkel a teljes nevet az édesapa keresztnevének kezdőbetűjével); g) szabványos orvosi igazolás; h) az első tandíj kifizetéséről szóló bizonylat (ahol indokolt); i) Személyazonossági bizonyítvány egyszerű másolata; j) Az ALPHA vagy LINGUA Idegen Nyelv Központok által kibocsátott idegen nyelv ismeretét igazoló okirat eredetije és másolata.
A részletes felvételi tematika és az irodalomjegyzék megtalálható elektronikus formátumban az egyes szakok kapcsolattartóinál.
Transindex.ro

NAGY KIHÍVÁS
Országvédelem Észak-Erdélyben 1940 és 1944 között
A semmiből szervezte meg a Honvéd Vezérkar a partiumi, észak-erdélyi és székelyföldi területek védelmét.
Nagy kihívás elé állította a Magyar Honvéd Vezérkart a második bécsi döntés eredményeként visszakapott partiumi, észak-erdélyi és székelyföldi területeknek az ország védelmébe történő betagolása. A katonaföldrajzi szempontból igen változatos országrész katonai megszervezése a korlátozott lehetőségekkel rendelkező Honvédség szervei számára igen
megterhelő szervezőmunkát és anyagi áldozatot jelentett.
A továbbra is feszült viszony miatt a Román Királysággal szembeni határ biztosítása mellett ugyanis fő szempont egy új – sorban a IX. – hadtest felállítása volt. Az új seregtest a katonai közigazgatás megszűnése után, az Erdélyben véglegesen elhelyezett csapattestek működését fogta össze. A katonai szervezés irányítását a Honvéd Vezérkar főnöke megbízásából a Nagy Vilmos gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt álló 1. hadsereg-parancsnokság végezte. Az első lépésben meghatározott területbiztosító feladatokkal a VI., a VII. és a gyorshadtestet, illetve a hadsereg-parancsnokságnak közvetlenül alárendelt 1. és 2. gépkocsizó dandárt bízták meg.
Feladatuk az Erdélybe települő és ott végleg berendezkedő katonai alakulatok és szervek felvonulásának, az erdélyi területeken tevékenykedő Erődleszerelő Parancsnokság és a különböző építő és karbantartó műszaki alakulatok működésének biztosítása volt. A határvédelem megszervezését Nagy Vilmos gyalogsági tábornoknak 1940. október 26-án és 29-én kiadott rendeletei szabályozták.
A passzív határvédelem biztosítása érdekében
a VI. hadtestet (Kolozsvár) a pécsi 4. határvadász-dandárral, a VII. hadtestet (Marosvásárhely) pedig a beregszászi 7., a komáromi 2. és a sátoraljaújhelyi 3. határvadász-dandárral erősítették meg.
Szükség esetén a seregtestek saját – stratégiailag fontos helyeken elhelyezett – alegységeiket is igénybe vehették. A fent említett seregtesteken kívül a közel 1000 km-es határvonal közvetlen védelmében és őrzésében 19, az erdélyi bevonulásban részt vett határvadász-zászlóalj is közreműködött. Új hadtest születik
Az új „erdélyi” csapattestek megalakulásával az 1. hadsereg-parancsnokság és a neki alárendelt seregtestek tevékenysége november végén lezárult, úgyhogy azok visszatérhettek békehelyőrségeikbe. Feladatkörüket a IX. hadtestparancsnokság vette át, mely a Budai Várban alakult meg az I. hadtestparancsnokság támogatásával.
A Stirlig László altábornagy irányítása alatt álló új seregtest november 20-án kezdte meg működését Kolozsvárott. Az új hadrend szerint a hadtest három gyalogdandár-parancsnoksággal (25. – Nagyvárad, 26. – Dés és a 27. – Marosvásárhely), illetve a nekik alárendelt alosztályokkal rendelkezett volna.
A három seregtestből, ember és anyagi korlátok miatt, csupán kettőt sikerült hadrendbe állítani. A dandárok állományát 18 megszüntetett határvadász-zászlóalj átszervezett állománya adta. A dandárok egy-egy gyalogezrede és tüzérosztálya mozgósítás esetén ikreződött.
Az ezredek tényleges állományukat megosztva és tartalékosokkal feltöltve létrehozták a harminccal magasabb hadrendi számú ikerezredüket. A tüzérosztályok hadrendi számukat megtartva két osztályos tüzérezreddé alakultak át.
A dandárok alárendeltségében lévő gyalogezredek egy-egy zászlóalját (nagyváradi 25/I., a kolozsvári 26/I. és a sepsiszentgyörgyi 27/I. zászlóaljat) különleges határvédelmi feladatokkal bízták meg, s ezért magasabb állományon tartották őket. Ezt a lépést elsősorban a Román Királysággal szemben húzódó, sokkal sebezhetőbb dél-nyugati határvonal tette szükségessé.
Annak ellenére, hogy a Román Királysággal való katonai konfliktus veszélye egy időre elhárult, az ország határainak védelme a Honvéd Vezérkar számára továbbra is elsődleges célt jelentett. A védelmi feladatok ellátása elsősorban a véglegesen Erdélybe helyezett határvadász-csapatokra hárult.
1940 végétől tehát a IX. hadtest kiegészítési területén, Váradlestől a Borsai-hágóig hét határvadász-zászlóalj (a 2., 21., 22., 23., 24., 32. és a 33.) és három határvadász portyázó osztály (59., 61., és a 60.) tevékenykedett.
A magas fekvésű, nehéz terepviszonyok között védő zászlóaljakat (21., 32. és 33. hv. zlj.) hegyi felszereléssel látták el és a könnyebb irányíthatóság miatt a 24. határvadász-zászlóaljjal együtt, a Gyergyószentmiklósra települt sátoraljaújhelyi 9. határvadász-dandár parancsnokság (pk. Lánghy Emil gyalogsági tábornok) alárendeltségébe helyezték. A nem hegyi felszerelésű határvadász-zászlóaljakat pedig a Marosvásárhelyen megalakult 69. határvadászezred-parancsnokság alá vonták.
A fent említett alakulatokon kívül ugyanakkor számos hadtest közvetlen tüzér-, műszaki-, híradós-, illetve gyors- és vonatalosztálya, illetve néhány önálló műszaki alosztálya is Erdély területén nyert elhelyezést. A továbbiakban a két Fővezérség-közvetelen csapattesten kívül (101. híradóezred II. zászlóalja és a 105. légvédelmi tüzérosztály) a munkácsi 1. hegyidandár parancsnokság Máramarosra, a magyar Királyi Honvéd Légierő három repülőszázada pedig Szamosfalvára települt. Hadiállapotban A Honvédség alakulatainak erdélyi berendezkedését követő békeidőszak rövid életű volt. A német csapatok Jugoszlávia ellen megindított hadműveletébe 1941. április 12-től a magyar Honvédség is bekapcsolódott. A Délvidéki magyarlakta területek birtokbavételében, az a néhány erdélyi helyőrségű csapattest is részt vállalt, amelyek az 1. lovasdandár alárendeltségében tevékenykedtek. Az erdélyi csapatok feladata főleg folyammegfigyelésben és a csetnik gócpontok felszámolásában merült ki.
A magyar katonai vezetés számára sokkal nagyobb problémát jelentett azonban a német-szovjet viszony várható alakulása, amely további álláspontját is jelentős mértékben befolyásolta. A Románia elleni konfliktus lehetőségét 1941 tavaszán egy, a Szovjetunió elleni támadás eshetősége váltotta fel.
A Szovjetunió elleni katonai részvétel mellett – az eddig elért revíziós eredmények megtartása, illetve újak elérése érdekében – kardoskodó Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke elképzeléseit a magyar politikai vezetés nem osztotta és ebben a kérdésben óvatosságra intett.
A magyar politika ezen álláspontját a június 26-i kassai és rahói támadás azonban keresztbe húzta. Az események hatására a Kormányzó élt az 1920. évi XVII. tc. 2. paragrafusának 2. bekezdésében biztosított jogával. Ennek megfelelően a felelős kormány és az országgyűlés utólagos hozzájárulását kikérve elrendelte a honvédségnek a határon túl történő harcba vetését és a hadiállapot kimondását.
A Szovjetunióval szemben 1941 júniusában beállt hadiállapot következtében a m. kir. Honvédség keleti hadszíntéren bevetett seregtesteinek kötelékében a hadműveltek két éve alatt számos erdélyi helyőrségű csapattest teljesített szolgálatot.
Így pl. a Gyorshadtest kötelékében a 13. és 14. kerékpáros-zászlóalj, a tragikus sorsú 2. hadsereg kötelékében a 25/2. és a 27/2. könnyű ágyús üteg, a 9. élelmező oszlop, a Megszálló Erők kötelékében pedig a zilahi 55/II. gyalogzászlóalj vett részt a harcokban.
Ez az időszak azonban hátországban maradt csapatok számára sem volt eseménymentes, hiszen a magyar-román határon 1943. november 20-ig a források 74, sok esetben tragikus kimenetelű határincidenst jegyeztek, amelyek a két fél közötti feszült viszonyt bizonyították.
A keleti hadszíntér eseményeiben bekövetkezett fordulat a magyar katonai felsőbb vezetés figyelmét a keleti határrész, illetve az Erdély területén állomásozó erők megerősítésére fordította. A keleti határrész egyik alapvető – nem összefüggő rendszert képező – elemének, az Árpád-vonal erdélyi szakaszának építése már 1940-ben kezdetét vette.
Az Országos Erődítési Parancsnokság kirendeltségének felügyelete alatt hatalmas anyagi és emberáldozatokkal készült vasbeton védelmi rendszert, amely a Keleti Kárpátok hágóit és szorosait volt hivatott lezárni, az 1941 októberétől fokozatosan hadrendbe állított erődszázadok szállták meg.
A 13 erődszázadot, amely a felállító határvadász-zászlóalj hadrendi számát viselte, 1942. október 1-jétől a 9. határvadász-dandárnak rendelték alá és annak a védelmi rendszerébe vonták. A gyengén – általában zsákmányanyaggal felszerelt – erődszázadok mellet Erdély délkelti határszakaszának védelmét, a 27 határőr-zászlóaljból álló Székely Határvédelmi Erők Parancsnoksága egészítette ki.
A régi székely határvédelmi hagyományokat felelevenítő milícia rendszerű szervezet alapjait Kozma István vezérőrnagy felügyelete alatt 1942. március 1-jén fektették le. Parancsnoksága 1943. május 1-jén kezdte meg működését. Az eredeti elképzelés szerint 28 zászlóaljat terveztek felállítani, amelyek személyi állományát idősebb korosztályok képviselték volna.
Békeidőben csak a keretekkel létező alakulatok alosztályait a székely városok, falvak állították volna fel. A honvédek harcképességét meghatározott idejű fegyvergyakorlattal kívánták tökéletesíteni. A zászlóaljak szervezésében és kiképzésében szinte a teljes székelyföldi katonai-, kiegészítő- és leventeparancsnokság részt vállalt.
A zászlóaljak állománya később annyiban módosult, hogy az öreg honvédek mellé a legfiatalabb korosztályokat is beosztották, tehát apa fiával együtt vett részt szülőföldje védelmében. A határőr-zászlóaljakon kívül a Határvédelmi Erők parancsnokságának a 9. határvadász-dandár és a 69. határvadász-ezred is alárendeltségébe lépett.
Hadrendi változások
Az Erdélyben állomásozó seregtestek szervezetében az 1943. október 1-jén életbelépő ún. Szabolcs-hadrend is jelentős változásokat eredményezett. Jelentősebb lépésként a 25. könnyű hadosztályt gyaloghadosztállyá szervezték, míg a jobb vezetés érdekében Székely Határvédelmi Erők keretén belül határvadászcsoport-parancsnokságokat hoztak létre: a 65.-et Gyergyószentmiklóson, a 70.-et Csíkszeredán, a 67.-et Sepsiszentgyörgyön, a 68.-at Székelyudvarhelyen, a 69.-et pedig Marosvásárhelyen. A határvadász-zászlóaljak ütegeit pedig két hegyitüzérosztály-parancsnokság alá vonták. Az 1. tüzérosztály parancsnoksága Csíkszeredán, a 2. osztályé pedig Marosvásárhelyen székelt.
Továbbá a 68. határvadászcsoport-parancsnokságának alárendeltségébe helyezték a Nagybereznáról Sepsiszentgyörgyre irányított 26. határvadász-zászlóaljat és ugyancsak itt felállították a X. hadrendi számmal ellátott utász- és híradó-zászlóaljat. A X. székely vonatosztályt Csíkszeredában szervezték meg. A X. szám a Határvédelmi Erők parancsnoksága átszervezésével tervbe vett új hadtest számát jelentette, ami a hadiesemények miatt nem valósult meg. A folyamatos átszervezések és fejlesztések ellenére az erdélyi határvédelem igen törékenynek bizonyult.
A román határvédelem szempontjából főleg a Székelyföld védelme hagyott kívánnivalót maga után. A „Kosnai nyak” okozta előnytelen védekezési lehetőségek miatt körkörösen védhető zászlóaljtámpontokat alakítottak ki Kézdivásárhely, Barót, Sepsiszentgyörgy, illetve Parajd térségében. A magyar katonai vezetés terve szerint az R (román) határvédelem keretén belül öt határvadász-csoport védett volna, amelyekhez észak-nyugaton a Borgói-hágótól Máramarosig az 1. hegyidandár egységei csatlakoztak. A hadvezetés a Székelyföld védelmében a 27. székely könnyű hadosztály egységeivel is számolt. A nyugati határszak megszállását pedig az ország belterületéről átirányított csapattestekkel oldották volna meg. Ezek a tervek az 1944 tavaszán bekövetkezett katona-politikai események miatt nem valósultak meg.
Két tűz között
Magyarország 1944. március 19-i megszállása, illetve a szovjet csapatoknak, az ország keleti határaihoz való gyors közeledése a magyar hadvezetést tervei megváltoztatására késztette. Az román határvédelem mellett fel kellett készülni az O (orosz) határvédelemre is.
A magyar politikai és katonai vezetés nem számolt azzal, hogy az orosz csapatok szükségesnek tartják majd a Kárpátok erődített vonalának áttörését, ennek ellenére azonban az északkelti határ védelmét megfelelő körültekintéssel kezelték. A megszállást követően életbe lépő mozgósítás a IX. hadtest csapatait is érintette.
Közülük 1944. április elején a 25. gyalog- és a 27. könnyű hadosztály a galíciai hadszíntérre vonult. A délkeleti határvonal védelme így tehát a Székely Határvédelmi Erők 1944. március 22-én mozgósított csapataira hárult. A Keleti Kárpátokba felvonult parancsnokságok és csapattestek 1944 tavaszán-nyarán erődítési munkálatokat, illetve kiképzési gyakorlatokat végeztek, harci tevékenységre azonban nem került sor. Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a magyar határok védelme lényegesen átértékelődött.
A két ország között beállt hadiállapot miatt a magyar katonai és politikai vezetés figyelme, a Déli Kárpátok hágóinak lezárása érdekében, Dél-Erdély felé irányult. A dél-erdélyi hadműveletekkel egy időben, a magyar hadvezetés a teljes román-magyar határ lezárását is elhatározta. Ennek megvalósítását a rendelkezésre álló határvadász-csoportokra bízta.
A rendelkezés értelmében az Ojtozi-szorostól a Borgói-hágóig terjedő határszakaszt négy (67., 70., 65., és 69.) határvadász-csoport szállta meg, amelyeket a Határvédelmi Erők parancsnoksága fogott össze, míg a tőlük északra, Felsővisóig védekező határszakaszon két (71. és 72.) határvadász-csoport védett. Utóbbiak fölött a 9. székely határvadász-dandár rendelkezett.
A határvédelemben szerepet vállalt csapatoknak tilos volt a határt átlépniük, azonban román részről sokszor érte őket támadás. Ez azonban elenyészőnek bizonyult azokhoz a harci eseményekhez képest, amelyek a Székelyföld és Erdély hadműveleti területté válása váltott ki.
Berekméri Árpád-Róbert
1974-ben született Gernyeszegen. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas elméleti líceumban végezte, majd Kolozsvárott, a BBTE-en történelemtanári diplomát szerzett. 2003-tól az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltárának levéltárosa. Főbb érdeklődési területe a Horthy-kor katonatörténete, illetve a helytörténet.
Fontosabb munkái:
Fegyver alatt (A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara, 1940-1945). (Under the weaponry. The officer corps of the royal Hungarian 27th secler light division of Marosvásárhely, 1940–1945) Marosvásárhely, Mentor kiadó, 2008. 289 p. és 32 old. képmelléklet. (ISBN: 978-973-599-301-6)
A marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztály története megalakulásától 1944 szeptemberéig. (The history of the 27th székely light division from its formation to September 1944) = Hadtörténelmi Közlemények. 118 (2005). 1–2. sz. 152–184; Székelyföld. 9 (2005). 11. sz. 77–96, 12. sz. 60–86.
Berekméri Róbert
Transindex.ro

A magyar anyanyelv megtartásában kulcsfontosságúak az óvodák
A kormány az idén 50 millió forinttal segíti a Kárpát-medencében élő kisebbségek jogvédő szolgálatát, és támogatja az e témával foglalkozó jogászok, civil szervezetek munkáját – többek között erről beszélt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Piliscsabán, a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem megnyitóján
Répás Zsuzsanna elmondta: az Európai Unió tagországaiban 40 millióan élnek 191-féle kisebbségben, és az unió emiatt is alapvető értéknek tekinti a többséget megillető jogok biztosítását számukra. Ezen követelményt a 2009-ben kötött lisszaboni szerződésben rögzítették, amely létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját. A most kezdődő nyári egyetem is hozzájárulhat, hogy a jogvédők kicseréljék tapasztalataikat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A piliscsabai rendezvény előtt Répás Zsuzsanna Siófokon megnyitotta a Hét aranyalma – továbbképzés külhoni magyar óvodapedagógusok számára című rendezvénysorozatot. Erről az MTI-nek elmondta, hogy a magyar anyanyelv megtartásában kulcsfontosságúak az óvodák. Ezért is örvendetes, hogy a Kárpát-medence minden részéről Siófokra érkezett száz óvónő személyes kapcsolatokat is ki tud alakítani egymással, meg tudják vitatni a munkájukat érintő módszertani kérdéseket.
Forrás: MTI
MNO

II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozó (KÁMFOR)- beszámoló
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) a vele partnerségben levő Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Bizottsággal (MKT IB) idén közösen szervezte meg a II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozót (KÁMFOR).
A találkozó először az elmúlt évben, Magyarországon került megrendezésre, és sikerességét követően a rendezők elhatározták, hogy tradíciót teremtenek. Az idén július 13. és 15. között Nagyváradon megszervezett rendezvényre a szervezők az egész kárpát-medencei övezetből számíthattak résztvevőkre, pontosítva Szerbiából, Szlovákiából, Magyarországról és természetesen Romániából. A háromnapos rendezvény hivatalosan péntek délután kezdődött meg, a Sebes-Körös parti Continental Forum hotel konferencia termében. A megnyitót a főszervező, Szilveszter Norbert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakció elnökének beszéde indította, aki elárulta, hogy a rendezvény célkitűzése egy olyan közeget biztosítani a fiatal közgazdászoknak, egyetemistáknak és minden közgazdaság és üzleti élet iránt érdeklődőnek, ahol lehetőségük nyílik új kapcsolatok kialakítására, hasznos információk gyűjtésére és természetesen szórakozásra és kikapcsolódásra.
Az előadássorozat szombaton reggel kezdődött és két fő részből állt: az első részben plenáris előadásokon vehettek részt a jelenlévők, míg a második részben 3 workshop keretén belül gyarapíthatták tudásuk. A több témakőrt is felölelő plenáris előadásokat Kánya Hajnalka, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója kezdte, aki a siker titkaiba vezette be a meghívottakat és elárulta, hogy hogyan használhatja fel bárki a grafológia tudományát egy kiegyensúlyozott élet eléréséhez. Őt Bilibók Botond, a Concord Alapkezelő Zrt. Vezérigazgatója követte, aki a pénzügyi elemzésről tartott előadást, hangsúlyt fektetve az utóbbi évek pénzügyi mozgatórugóira. Dr. Poór József egyetemi tanár és menedzsment tanácsadó is jelen volt a multinacionális cégekről és a külföldi tőkebeáramlás előnyeiről és hátrányairól világosítván fel a jelenlevőket.
A Kárpát-medence mint gazdasági régió fontosságáról tárgyalt Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint a jövőt a Kárpát-medencei gazdaság fejlesztése, az elszakított területen élő magyarság összefogása jelenti. Az összefogásban, vagyis a szociális vállatokban látta a jövőt Kolumbán Gábor tanár és politikus is, ki szerint kisgazdálkodók és kisvállalkozók túlélési és fejlődési lehetőségeit az együttműködés fogja biztosítani.
A workshopok is legalább olyan hasznosnak és érdekesnek bizonyultak, mint a plenáris előadások. Itt három témakőr került megtárgyalásra mind a szakmában elismert személyiségek által, így mindenki a kedvére választhatott a saját érdeklődési körének megfelelő témát. Az egyik érintett tematika a fenntartható gazdaság problémája volt, melyről Dr. Gyulai István ökológus, Mészáros Csaba projektmenedzser tárgyalt. A másik két párhuzamosan lezajló workshopon a család és karrierről hallhattak a jelenlevők hasznos tanácsokat Dr. Szabó Árpád sikeroktatótól, Kánya Hajnalkától, Csatlós Pál reklámszakembertől és Bitai László pénzügyi elemzőtől illetve a startupok világába is betekintést nyerhettek Kecsmár Attila vállalkozó, Kádár Magor egyetemi oktató és Simon Zoltán befektető segítsége által.
A rengeteg érdekfeszítő előadás mellett azonban szórakozásra is maradt idő. A szervezők jóvoltából egy esti városnézésen is részt lehetett venni, de meg lett látogatva egy helyi szórakozóhely is majd szombaton egy nagyon kellemes ünnepi vacsora után egy táncos- bulizós élőzenés estre is sor került. Összességében el lehet mondani, hogy a színvonalas szervezésnek és a meghívott lelkes előadóknak köszönhetően mind a 150 Kárpát-medencei résztvevő fiatal közgazdásznak, vállalkozónak és érdeklődőnek egy szakmailag hasznos hétvégét jelentett a második alkalommal megrendezett Ifjú Közgazdászok Találkozója. Nemcsak azért mert több társadalmi és gazdasági probléma is megtárgyalásra került, hanem mert rengeteg új emberrel lehetett megismerkedni és kapcsolatot kiépíteni. És nem utolsó sorban egy határokat átívelő kezdeményezés egy nagy lépést jelent a jelenlegi gazdasági helyzet átvészelésében, és a magyarság összefogásában.
Erdély.ma

Egy hét csendes eső menthetné meg a mezőgazdaságot
Szükségállapot kihirdetését kérik a termelők az aszály miatt
Országszerte tartós aszály sújtja a mezőgazdaság minden ágazatát, aminek következtében a termelők már most komoly károkkal számolhatnak, főleg a burgonya-, a napraforgó- és kukorica ültetvényeken. A nagytermelők és a vidéki lakosság zöme nincs felkészülve az aszályra, nem áll rendelkezésükre öntözési lehetőség, és ráadásul többségük nem kötött biztosítást természeti katasztrófa esetére. A természeti csapás a növénytermesztés mellett az állattenyésztést is érinti, de az emberek életminőségét is befolyásolja: hírügynökségi jelentések szerint számos hazai település ivóvízgondokkal küzd, és már napok óta ciszternákkal biztosítják az ellátást a hatóságok. A meteorológusok nem biztatnak sok jóval a következő hetekre, a további rossz hír, hogy az aszály természetesen a fogyasztói árak emelkedését és az élelmiszerbehozatal növekedését vonja maga után az év hátralevő részében és a jövő esztendő első felében.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint – aki korábban a Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetések Ügynöksége Kolozs megyei fiókjának vezetői tisztségét töltötte be – az előző években is volt tartós szárazság, de nem ilyen rendkívüli melegrekordokkal, mint az idén.
Kétféle szárazságról kell beszélni – mondta lapunknak. – Az egyik a föld víztartalmára vonatkozik, amikor a talajvíz szintje nagyon alacsony lesz. A másik pedig a levegő szárazsága, amikor a növények, főként a kukorica levelei megcsavarodnak.
A mostani víztelenség növényt és állatot egyaránt nagyon próbára tesz. Például a gabonafélék jó minőséget produkáltak, de ha heves záporok vagy jégesők verik el, akkor sok mag kárba megy. Legalább egy heti lassú esőre lenne szükség ahhoz, hogy pótolni tudja a mostani vízhiányt. Ahol a vetéseket kutakból vagy más eredetű ivóvízzel öntözik, ott az emberek mindennapos megélhetése kerülhet veszélybe. Ahol pedig folyóvizekből pumpálják ki, ott plusz termelési költségekkel kell számolni. Sokat számít, hogy milyen minőségű technológiai munkálatokat folytattak a gazdák a nagy szárazság beállta előtt. De minden plusz munkálat plusz költségekkel jár, ami végső soron a fogyasztó zsebén csattan. És azt sem kell elfelejteni, hogy a szárazság különféle betegségek terjedését is növeli. Az idei károkról még nincsenek adatok, de jelentőseknek látszanak – mondta lapunknak nyilatkozva a kertészmérnök.
Aggódnak, panaszkodnak a vidékiek
A Kolozsvár környéki falusi emberek aggódnak az idei termésért, a kertekben, a határban a föld megrepedezett a szárazságtól. Az elmúlt napok esőzései kissé megáztatták a talajt, de ez vajmi kevés a növényzetnek. A mezőgazdasággal foglalkozók elmondása szerint főleg a kukoricatermés van veszélyben, a búza nem annyira, hiszen az már beérett, most már lassan aratni kell. Ugyan akadt egy-egy főzetre való, de a paszuly sem igen akar kivirágozni. Az uborkatöveken megjelent helyenként a termés, és indái elkezdtek felfelé kúszni a kukoricaszárakon, kérdéses azonban, hogy ez idén milyen bőséges lesz. A paradicsommal, a paprikával sem jobb a helyzet, fejlődésük elengedhetetlen feltétele a víz. Az emberek mesterséges öntözéssel próbálják beitatni a szomjas földet, növényzetet, gyümölcsfákat, de ez kevés ahhoz képest, hogy a hálás terméshez mire lenne szükségük. Ráadásul sok helyen a mesterséges öntözés sem egyszerű, ugyanis a szárazság miatt a források is kezdenek kiapadni, és csak bizonyos órákban engedik meg a csapokat. Ezért többen arra kényszerülnek, hogy palackokban, nagyobb edényekben vizet tartalékoljanak, hogy legalább főzésre, mosogatásra és mosdásra jusson. Az állattartók is panaszkodnak, a szárazság miatt idén nincs nagy remény, hogy a sarjú felnőjön, és azt újra lekaszálják.
Ivóvíz – kút helyett ciszternából
Az elmúlt hetekben tapasztalt kánikula a hegyi patakokat, tavakat is kiapasztotta. A Retyezát-hegységben például, amint azt hétvégén saját szemmel láttuk, a kisebb vízgyűjtő tavak szintje jelentősen csökkent, egyik esetben a mérnökök kihasználták a szokatlanul alacsony hozamot, leengedték a maradék vizet, és több hetes javításnak vetették alá a gátat. A Bucura-tó vízszintje is csökkent – tudtuk meg a hegyimentőktől, az ország legnagyobb és leglátványosabb glaciális tava környéki tengerszemeket tápláló patakok, csermelyek vízhozama szintén csökken.
A patakok, tavak, források vizének csökkenését országszerte tapasztalhatjuk, de az aszály a kutakat sem kímélte. A Beszterce megyei Szászszentjakabon és Fügén például a lakosok a tűzoltók segítségét kérték, mivel kiszáradtak a falu kútjai. Az eset nem egyedi: országszerte tucatnyi község küzd hasonló gondokkal, Botoşani megyében például olyan községek is vannak, amelyekben már 10 napja csak ciszternából kapnak ivóvizet a lakosok. Városon pedig az ivóvízszolgáltató hívta fel a figyelmet arra, hogy a vízgyűjtők szintjének apadása miatt a lakosok ne használják öntözésre az ivóvizet.
A szárazság kiszárított nagyon sok természetes itatót is, ezért egyes vadásztársaságok mesterséges itatók és dagonyázók készítésével próbálják növelni a vadállomány túlélési esélyeit. Másfelől megnőtt az erdőtüzek, parlagtüzek kialakulásának a veszélye, ezért különösen fontos, hogy a vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók a cigarettacsikket ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A hétvégén egyébként Hargita megyében jeleztek komoly erdőtüzeket, amelyek oltásán még tegnap is dolgoztak a tűzoltók és az önkéntesek.
Szükségállapotot hirdetnek ki?
A szárazság kapcsán a napokban Victor Ponta miniszterelnök felszólította a mezőgazdasági tárcát, hogy a pénzügyminisztériummal együttműködve találjon megoldást az aszály sújtotta mezőgazdasági termelők támogatására.
Daniel Botănoiu mezőgazdasági államtitkár szerint az idei búzatermelés 20%-kal lesz kevesebb a tavalyinál, a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében, a búza emiatti drágulása pedig egy hónapon belül érezhető lesz a kenyér árában.
Az őszi árpa, amelynek aratása a szárazság miatt már megkezdődött (az elmúlt időszak rendkívül száraz és meleg időjárása ugyanis felgyorsította a kalászosok érését), 17%-kal hoz gyengébb termést az elmúlt évhez képest, és veszélyben van a kukorica- és a napraforgótermés is, amennyiben egy héten belül nem esik eső.
A termelők ennél is sötétebbnek látják a helyzetet: a kormányhoz intézett beadványban szükségállapot kihirdetését kérik, mivel szerintük, ha 4-5 napon belül nem lesz csapadék, egyes termőföldeken a termés 90-100%-ban megsemmisül. Szerintük jelenleg a három hete tartó szárazság és kánikula miatt 30–70%-ban károsodtak a kukorica-, napraforgó-, szója-ültetvények, miközben a búza, repce, árpa hozama 50%-kal kevesebb, mint az átlagos években.
Becslések szerint a mezőgazdasági ültetvények egyötöde rendelkezik biztosítással természeti károkra.
Nemzetközi klímamodellek szerint egyébként nagy a valószínűsége annak, hogy térségünkben is egyre gyakoribbá válnak a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok.
Szabadság (Kolozsvár)

Szent István napi szórványmentés
Idén is megtartja hagyományossá vált Szent István napi zarándoklatát az RMDSZ Fehér megyei szervezete. Ezúttal Szászsebes református templomába várják mindazokat, akik ezen a napon, augusztus 20-án szeretnék átérezni a közösségi összetartás, odafigyelés erejét. A szervezet alelnöke, Kerekes Hajnal az elmúlt nyolc év rendezvényeinek tapasztalatait, tanulságait foglalta össze.
Valódi közösségi igény hozta létre a Fehér megyében immár hagyományossá vált augusztus 20-i ökumenikus zarándoklatot. Kerekes Hajnal, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének alelnöke így emlékszik vissza a kezdetekre.
– 2002 januárjában kerültem a szervezethez. Akkoriban még építkeztünk, óriási fejetlenség volt, és mindezek közepette többen is megkérdezték: mit tervezünk augusztus 20-ra, hol és hogyan fogunk ünnepelni. Ez nagyon kellemetlenül érintett, mivel akkor még semmire sem volt lehetőségünk, de éreztük az igényt az emberek részéről. Az akkori elnökkel, Rácz Leventével osztottam meg aggodalmamat, aki elmesélte nekem régóta dédelgetett álmát: szervezzünk csoportos kirándulásokat azokra a helyekre, ahol a magyar templomokat már csak alig-alig vagy egyáltalán nem látogatják, mert megfogyatkoztak a hívek, és tartsunk ott istentiszteletet. Ebből született meg végül az ünnepi zarándoklat gyakorlata – idézte fel az alelnök, aki szerint az első ilyen jellegű rendezvény 2003-ban kudarcosan indult, de végül gyönyörűen sikerült.
– Sok szervezési nehézséggel néztünk szembe, és nem is számítottunk ekkora érdeklődésre. Elsőnek Marosszentimre templomába látogattunk el, előzőleg kimentünk, egyeztettünk a lelkipásztorral, takarítottunk. Arra azonban egyáltalán nem számítottunk, hogy a rendezvényre zsúfolásig telik a templom. Ott jöttünk rá arra, mekkora igény él az emberekben, hogy közösségben ünnepeljék Szent István királyunk napját. Az érdeklődők el sem fértek a templomban: mintegy kétszázan álltak kint az udvaron, ott énekelték a Himnuszt. Felemelő pillanatok voltak – emlékezett Kerekes Hajnal, aki szerint annak ellenére volt sikeres az első rendezvény, hogy akkor még nem sikerült neves művészeket megnyerniük, és helyi versmondók, énekesek vettek részt.
– Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban című költeményét egy helyi versmondónk tolmácsolta, a Hazám, hazám című áriát is helyi énekesünk adta elő, de ez cseppet se vont le értékéből. Persze, ma már egyre gyakoribb, hogy neves művészek, színészek vállalják a fellépést az istentiszteleteken. Igyekszünk minél több lelkészt is bevonni, elsősorban mindig a környékbelieket hívjuk, bármely felekezethez tartozzanak is, hiszen a zarándoklat ökumenikus – mondta a szervező.
Az elmúlt évek során több olyan szórványtelepülésen jártak, ahol már alig élnek magyarok, de a kis, sok esetben romos templomok még befogadják a gyakran 500 fős tömeget.
– Minden zarándoklat emlékezetes marad valamiért. 2006-ban Alvincen jártunk, ennek a hajléknak a klenódiumai több száz évesek. Mindenképpen meg akartuk mutatni ezeket a kegytárgyakat az embereknek, ezért úrvacsoraosztást is hirdettünk. Úgy is fogalmazhatunk: ez valódi Fehér megyei úrvacsoraosztás volt, hiszen a kenyeret Magyarlapádon sütötték, a bor pedig a Küküllő mentéről származott. Az alvinci templom egyébként nagyon romos állapotban van, a szószéke romhalmaz, ebben a környezetben Kilyén Ilka színművész valóságos angyalnak tetszett. Leírhatatlan élmények ezek. Át kell élni őket – idézte fel az alelnök, hozzátéve: az alvinci templomban padok sincsenek, a busz csomagtartójában vittek ki száz széket. A gyakorlat egyébként az, hogy az ilyenkor begyűlt perselypénzt a templom karbantartására ajánlják fel, volt már eset, hogy két gerendát tudtak vásárolni a pénzből, ami bármily csekélységnek is tűnik, néha nagyon sokat jelent.
– Már a helyi polgármesterek, megyei tanácsosok is figyelemmel követik, merre járunk, és több támogatást folyósítanak, ha tudják, hogy jövünk. Szentbenedeken kitakarították az árkokat, Asszonynépén a templomot is rendbetették. Kell is, hiszen az egész környékről jönnek ilyenkor vendégek, Kolozs és Maros megyéből, Déváról minden évben érkeznek. Verespatakra, az unitárius templomba Magyarországról is érkeztek – mondta az alelnök. Az említetteken kívül jártak Magyarigenben, Boroskrakkóban, Abrudbányán, Sárdon. Idén Szászsebesen ülik meg augusztus 20-át, a történelmi magyar egyházak képviselőinek ökumenikus istentisztelete és kulturális program biztosítja az ünnepi hangulatot, az összetartozás élményét.
– A rendezvényünk kinőtte magát. Ma már sokak számára magától értetődő program az augusztus 20-i Fehér megyei zarándoklat. Igaz, a Kolozsvári Magyar Napok némileg átfedi a programunkat, de évekkel ezelőtt még mindenki Budapestre ment Szent István napot ünnepelni. Nem baj, örülnünk kell annak, hogy van választási lehetőség. Egyébként is azt szoktam mondani: ha csak annyian lennénk, hogy mindannyian elférünk a Lánchídon, régen rossz lenne…
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Az Ige, a kürtős, Vitéz László és a gyermekek
Dés környéki szórványgyermekek első találkozója
A Dés melletti Kozárváron a környékbeli gyülekezetek vallásórás gyermekei számára szerveztünk találkozót július 6-án. Rendezvényünkre Désről, Désaknáról, Déscichegyről, Bacából, Szentmargitáról érkeztek a kis csemeték, és természetesen jelen voltak a helybéliek is, közel 60 gyermek. A találkozó célja az egyház égisze alatt Isten nevében összegyűjteni a környék vallásórásait, akik magyarul beszéljenek és énekeljenek, ismerkedjenek, barátkozzanak, s így életreszóló kapcsolatok jöjjenek létre. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a gyerekek érezzék: reformátusként és magyarként szórványban is ugyanannak a családnak tagjai.
A programmal igyekeztünk vakációs hangulatot teremteni, de egyben komoly lelki és szellemi táplálékot nyújtani a részvevőknek. A nyitó gyermekistentisztelet központi témája a barátság volt. A Dávid és Jonathán lelkének összeforrásáról szóló ige feltárta előttünk az igazi barátság fő jellemvonásait. A finom cukorka-jutalommal mozgósított gyermekekből ömlött a szó, őszintén nyilatkoztak baráti kapcsolataikról. Az ige üzenetét támasztotta alá és mélyítette el a gyermekekben a gitárkísérettel előadott és megtanított, Jézus hű barátságáról szóló ének is.
Az egykori református iskola udvarán finom szendvicseket és ásványvizet fogyasztottunk, majd a kultúrotthonban a Kolozsvárról érkezett Keljfeljancsi-társulat igazi bábszínházat varázsolt: a gyerekek hangos üdvrivalgásban törtek ki, valahányszor a mesehős, Vitéz László palacsintasütőjével kupán vágta a szellemeket és az ördögöket. Vitéz László és az elátkozott malom zamatos nyelvezete és a látványos cselekmény elbűvölte őket. Alig tértek magukhoz a mesevilág kábulatából, újabb varázslat érte őket: az iskola udvarán frissen sült kürtőskalács várta őket egy dési vállalkozó jóvoltából. Az ínyencség elfogyasztása után a templom hűvösében népdalt tanultunk. Természetesen nem maradhatott ki a programból a gyerekek által igen kedvelt Jeruzsálem-Jerikó játék sem. A jó zenei hallással megáldott, tehetségesebb gyermekek rövid gitárkoncertjének is teret biztosítottunk, hiszen valószínűleg ők lesznek később a gyülekezetek kántorai, az egyház zenei életének szervezői. A nap végén a 60 gyermek az úrasztala körül egymás kezét fogva mondta el a Miatyánkot. Felemelő élmény volt!
A találkozó folyamán mindvégig azért imádkoztam, hogy a tanulás, a játék, az éneklés és a közös étkezés során történjen meg a csoda: forrjon össze e hatvan gyermek lelke, váljanak olyan barátokká, mint Dávid és Jonathán. Ha mi, lelkipásztorok, odaadással megtesszük a magunkét, Isten megáldja erőfeszítéseinket, és lelke által közösséget teremt a szórványban is. Fontos, hogy ezek a gyerekek érezzék, hogy reformátusként és magyarként ugyanannak a családnak tagjai. Sikerült ebbe az irányba megtenni Kozárváron az első lépést, a jövőben pedig szeretnénk rendszeressé tenni e találkozókat e hat gyülekezet gyerekei számára, körforgásszerűen vállalva a házigazda szerepét. Csakis így szállhatunk szembe a rohamos apadás és a rémisztő méreteket öltő asszimiláció valóságával, amely Dést és környékét is régóta fenyegeti. Talán még nem léptünk későn... Adja Isten, hogy úgy szeressük egymást, mint saját lelkünket! (1 Sám. 18, 1) Csak így tudunk küzdeni egymásért, minden egyes magyar gyermekért.
Nyeste László Csaba szórványlelkész
Szabadság (Kolozsvár)

Ősbemutató Tusványoson
Szigorúan ellenőrzött életek
Július 27-én 15 órakor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen láthatja először a közönség Petényi Katalin és Kabay Barna Szigorúan ellenőrzött életek című dokumentumfilmjét.
A film drámai sorsokon keresztül mutatja be a román kommunista diktatúra ördögi mechanizmusát, a Securitate működését, a vallásfelekezetek, az etnikai kisebbségek, az emberi méltóság elleni támadásait, és ezzel szemben a belső szabadság, morális felelősség, hit és hűség erejét, mely az áldozatok erőforrása volt kiszolgáltatottságukban. Kortanúk vallomásai és a Securitate dokumentumai révén megrendítő képet nyújt a múlt szenvedéseiről, kollaborálásról, hűségről és árulásról.
A korabeli híradórészletek és fotómontázsok hitelesen idézik fel ezt a történelmi korszakot. A Securitate ügynökeinek jelentései, a tartótisztek értékelései, a titkos szolgálat lehallgatásai, megfigyelési fotói és az áldozatok személyes emlékei párhuzamosan elevenítik fel ezeket az éveket.
A kortanúk vallomásai és a dokumentumok szervesen épülnek a film erőteljes vizuális világába. Dinamikus kameramozgások jelenítik meg a hitvallók és ügynökök életének állomásait: pusztuló falvakat, parókiákat, börtönöket, templomokat és az egyedülálló szépségű erdélyi tájat.
A dokumentumfilmben fontos szerepe van Márton Áron katolikus püspöknek, akinek karizmatikus személyisége és élete eddig ismeretlen dokumentumok, a Securitate megfigyelései és a környezetébe beépített ügynökök tükrében bontakozik ki. A rendezők mély empátiával emlékeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom utáni erdélyi kivégzettekről és azokról az áldozatokról, akik hosszú éveket töltöttek ártatlanul börtönökben.
Ceausescu diktatúrájának módszerei rajzolódnak ki a Securitate Tőkés István teológiai professzor és fia, Tőkés László, egykori dési és temesvári lelkész elleni támadásokból. A legközelibb barátok és a családba beépített informátorok ügynöki jelentésein és a kortanúk visszaemlékezésein keresztül drámai erővel rajzolódik az az út, mely az 1989-es forradalom győzelméhez vezetett.
A rendezők történészek közreműködésével és saját kutatásaik felhasználásával készítették a dokumentumfilmet, mely megrázó képet nyújt az erdélyi magyarság kommunizmus alatti sorsáról.
Népújság (Marosvásárhely)

A közösségért Héjjasfalván
A Héjjasfalvi Református Egyházközség és a Héjjasfalvi Kulturális Egyesület kéz a kézben igyekszik a helyben élő lelkek ápolására, gazdagítására. Összefogjuk és összefonjuk a hitnek, szellemi és népi szálaknak fonalát, oly módon, hogy bizalmat keltsünk a megmaradásra, értelmet a munkálkodásra és közösségi életre nézve. Tevékenységeink, rendezvényeink is erre céloznak; így született meg legutóbb a Falva Találkozó gondolata, amelyet meg is szerveztünk július 8-án, vasárnap.
Saját falvaink jelenlegi és hazalátogató népe mellett meghívást intéztünk olyan települések egyházközségei felé is, melyek szintén a -falva nevet viselik. Így látogatott Héjjasfalvára képviseletben Magyarkirályfalva, Sövényfalva, Désfalva, Abosfalva, Mikefalva, Fiatfalva, Alsóboldogfalva, Bikfalva, Lécfalva, Kézdimárkosfalva, és ünnepeltünk együtt a Falva Egyházközségek I. Találkozóján. A templomi istentiszteleten a résztvevők gazdagodhattak a hitbeli táplálékkal, melyet Isten igéje kínál, és a szellemi-történeti beszámolók által, melyeket a megjelenők elhoztak hozzánk. Megtudtuk így az illető -falva neveknek a tényeken vagy legendákon alapuló eredetét, és betekintést nyertünk a közösségek életébe. Jelképértékkel bírt az az állótérkép, mely kézi kivitelezéssel készült, és magán hordozza Erdély több mint 200 -falváját, melyek között a magukét képviselők a bejelölt helyre feltűzték templomukról készített fényképüket. A térkép, az igék, a szeretetteljes gondolatok felemelő érzést nyújtottak, ugyanakkor büszkén és meghatódva hallgattuk a helyi Zeyk Domokos Fúvószenekar szolgálatát, szemléltük a felsorakozó népviseleteket, adhattunk és vehettünk át XIII. századi templomos emléklapokat, könyvjelzőket. Az együttlét bográcsos szeretetvendégséggel és asztalitenisz-bajnoksággal folytatódott, mely alkalmat kínált a közvetlenebb ismerkedésre, a -falvák és emberi lelkek egymáshoz való közeledésére.
Vendégeink hazautazása után mi, héjjasfalviak még szorosabb összefogásban folytatjuk elkezdett munkánkat. Vakációs hetet szervezünk gyermekeink számára, furulyakört indítunk, mely iránt nagy a lelkesedés iskolásaink részéről, akik tanulmányaikat több helyen folytatják, de ezáltal is itthon, együtt gyarapodhatnak; a helyi újságot, a gyülekezeti lapot továbbra is kínáljuk olvasóinknak; közeleg a július vége és közismert nevén a Petőfi-ünnepély, melyet igyekszünk a lelkekbe is visszahonosítani, nemcsak az emlékhelyek mellé; óvodánk támogatásával buzdítunk családokat az anyanyelvi oktatásban való megmaradásra, ifjúságot, fiatal házasokat hívunk közösségi együttlétekre, akár kirándulásra, s minden alkalmat megragadunk arra, hogy a helyi magyarság egyházában és nemzetében öntudatosan lépjen előre. E célkitűzések megvalósítására irányuló fáradozásainkat anyagiakkal buzdította a Communitas Alapítvány, Maros Megye Tanácsa és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., melyekért ezúton is köszönetet mondunk.
Napok, hetek, nyarak, alkalmak és ünnepek tovaszállnak, újakat indítunk és szervezünk, ápolunk és igyekszünk. Ablakon kinézve, felkeléskor és lefekvéskor, e két mozzanatot átfogó minden időpontra nézve a templom napórájának felirata arra emlékeztet: Ora et labora. Az egyházközség és az egyesület kéz a kézben, imádkozva dolgozik az egyházért, a faluért, céltudatosan a közösségért. Iszlai Júlia
Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia
Csíkszeredában hétfőn megnyitották az Erdély hat városában zajló Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen a Kárpát-medence mintegy hatszáz magyarul oktató pedagógusa vesz részt.
Amint Lászlófy Pál, a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) tiszteletbeli elnöke az MTI-nek elmondta, az idei, huszadik Bolyai Nyári Akadémiára közel hatszáz pedagógus érkezett. Többségük Erdélyből, de vannak kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és horvátországi tanárok is, akik számára 82 vendégtanár tart egy héten át előadásokat.
A legtöbb szekcióban ezen a héten zajlanak az előadások, de bizonyos szekciók már az elmúlt hetekben megtartották, más szekciók pedig az elkövetkező hetekben tartják meg képzéseiket. Az idei akadémia tematikája: az érzelmi intelligencia és a szociális kompetenciák fejlesztése.
"Ez a Kárpát-medence legnagyobb magyar nyelvű pedagógus-továbbképzője" - jelentette ki Lászlófy Pál, aki szerint az évről-évre megrendezett akadémia legfontosabb célja a magyar nyelvű oktatás minőségének a biztosítása. A kurzusok a részt vevő oktatók szakmai felkészültségét is, valamint pedagógiai, módszertani felkészülését is segíteni kívánják.
Lászlófy Pál elmondta, nem tud arról, hogy Romániában hasonló rendezvényt szerveznének a román nyelven oktató pedagógusok számára. A korábbi években előfordult, hogy néhány szekció - közöttük a román nyelv és irodalomtanárok számára szervezett kurzusok - költségeit a román tanügyi tárca állta, a rendezvény román költségvetési támogatása azonban három éve megszűnt. Az idei akadémia 27,5 millió forintos költségvetéséből 17,6 millió forintot a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosít, a költségek többi részét saját forrásokból teremtette elő az RMPSZ. Az oktatók szimbolikusnak számító részvételi díjjal járulnak hozzá a képzés költségeihez.
Az MTI kérdésére Lászlófy Pál elmondta, nem lehet csupán a romániai magyar pedagógusokat okolni azért, hogy a székelyföldi magyar többségű megyékben az országos átlagnál is gyengébb eredmények születtek az idei érettségi vizsgán. Szerinte a rendszer megannyi hibája megmutatkozott az eredményekben. "A motiváció hiányában a diák nemigen tanul. És amikor látja, hogy egy általa be nem fogadható tananyag van előtte, teljesen elkedvetlenedik" - ecsetelte az okok egyikét az RMPSZ tiszteletbeli elnöke.
Maszol.ro

Mindent a hatalomért
Afféle előrehozott államfőválasztásként élik meg a romániai politikai élet szereplői a Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazást, nem csoda hát, hogy talán soha nem tapasztalt durvasággal esett egymásnak a két szemben álló tábor, az államcsíny, a tolvaj, a diktátor, a semmirekellő a legenyhébb kifejezések, amiket egymás fejéhez vágnak.
A tisztségéből felfüggesztett elnök azzal vádolja a hatalomra került Szociál-Liberális Szövetséget, hogy az igazságszolgáltatást akarja ellenőrzése alá vonni, de Victor Pontáék is hasonló fegyverrel vágnak vissza: szerintük meg Băsescu mentelmi joga megőrzéséért akar minden áron a Cotroceni-palotában maradni. Hogy e nemtelen eszközökkel folyó, már-már gyomorforgató küzdelem mennyiben érinthet bennünket, közembereket, illetve milyen hatással bírhat erdélyi magyar közösségünkre, azt egyelőre igen nehéz felmérni. Nemegyszer tapasztaltuk, hogy román politikusok önzetlen barátságára nemigen számíthatunk, amikor kisebbségi jogainkról van szó, láthattunk nem egy látványos pálfordulást olyan román pártvezérektől, akikről addig azt hittük, mégsem oly elvetemültek irányunkban, még tán némi megértést is tanúsítanak óhajaink iránt. Nem valószínű tehát, hogy a magyar ügyekhez való viszonyulás mentén lehetne állást foglalni valamelyik oldal mellett, bár kétségkívül, a Ponta–Antonescu-páros két hónapos uralgása ebben a vonatkozásban is ijesztőnek tűnik. Mint ahogyan keresve sem találunk biztató, reménykeltő döntéseket Pontáék kormányázásának más, gazdasági-szociális intézkedései sorában sem. Semmi jelét nem adták annak, hogy bármiféle elképzelésük lenne a válság hatásainak tompítására, a gazdasági növekedés beindítására. A 25 év alattiak, illetve az 55 évesnél idősebbek alkalmazása esetén nyújtott kedvezményekről született, tegnap bejelentett döntés talán az első ilyen jellegű kezdeményezés, kérdés azonban, hogy mikor alkalmazzák azt. Tény viszont, hogy az állam alapvető intézményei ellen indított fejvesztett rohamuk nyomán a lej–euró árfolyam minden eddiginél magasabbra hágott, ami majdhogynem azonnal nyomot hagy az inflációban, a vásárlóerő romlásában, az életszínvonal csökkenésében, közvetett módon pedig potenciális befektetőket riaszthat el. Rossz ómen az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap elhalasztotta bukaresti látogatását a népszavazás utánra. Úgy tűnik tehát, nyernivalónk nem sok, veszítenivalónk azonban annál több ebben a vérre menő csatában. Azon viszont érdemes lenne elgondolkodnunk, az elmúlt hét-nyolc nap történéseit is szem előtt tartva, számíthatunk-e bármi jóra, ha valóban minden intézmény e mohó, hataloméhes szövetség kezébe kerül?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megduplázódott tüntetés (Mikó-ügy)
Lassan már a százhoz közelít azoknak a száma, akik a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tíz napja tüntető Sánta Imre bikfalvi lelkészhez csatlakoztak: tegnap már majdnem több, mint kétszer annyian álltak az iskola előtt, mint pénteken, és minden korosztály képviseltette magát, a nehezen járó nyugdíjasoktól a totyogó unokákig – közöttük egyetemisták, de harmincas, negyvenes, ötvenes polgárok is.
Hölgyek is szép számban érkeztek, egyedül vagy másodmagukkal. A hangulat – a sarkokon posztoló rendfenntartók és sűrűn köröző rendőrkocsik dacára – békés, barátságos: kis csoportokban, halkan beszélgetnek a résztvevők, az iskola múltja és a napi politika mellett civil témákról, a hőségről, vizsgákról, székely vágtáról is szó esik, egy-egy recept is elhangzik. Félóránként Sánta Imre zsoltárt olvas fel, utána együtt mormolja mindenki a Miatyánkot. A megmozdulás a hónap végéig tart, naponta 17–19 óra között. Tegnap a székely himnusz éneklésével zárult.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Victor és Viktor az EU szemében (Külföldi lapok Romániáról és Magyarországról)
A Bukarest és Budapest elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze az osztrák lapok. Az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóirat írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről.
Profil: nem egyenlő mérce
Eredményt mutat „az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt”. „Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés” – írta Viktor és Victor című cikkében a Profil osztrák hetilap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagy és befolyásos volt ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi „méretre szabatta a törvényeket”, és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát „teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók”. Orbán Viktor „fogcsikorgatva meghajolt az erő, de nem az érvek előtt, ahogy ő mondta”, és visszavonta a vitatott jegybanki reformot. Victor Ponta is „minden bizonnyal biflázni fogja egy kicsit az alkotmányjogot, mielőtt megkockáztat egy újabb kényszerű utat Brüsszelbe” – vélekedett a lap. A Profilnak adott interjúban Othmar Karas osztrák konzervatív EP-képviselő, az EP alelnöke úgy vélekedett, aggodalomra ad okot Victor Ponta eljárása Traian Băsescuval szemben, de az „előzetes elítélést” el kell kerülni. Most az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia az ügyet – jelentette ki. Hozzátette: a megítélés alapja nem lehet pártpolitikai motiváció. „Mindkét esetben csalódtam” – felelte a riporter felvetésére, miszerint Magyarország esetében 2010-ben a szociáldemokraták jártak élen a bírálattal, és a konzervatívok visszafogottak voltak, míg Románia esetében az ellenkezője történik. „Az európai jognak és az európai értékeknek nincs pártpolitikai címkéjük. Mindkét országot azonos alapon kell megítélni” – mondta. Ha helytállóak az államcsínyről és alkotmánysértésről szóló aggodalmak Románia esetében, de nem szolgáltatnak alapot egy 7. cikk szerinti eljáráshoz, akkor súlyos gond van az EU-ban – vélekedett Karas.
Politikai ítélkezés
A Der Standard liberális napilapban Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője Erhard Busek osztrák konzervatív politikai személyiségnek válaszolt, aki elfogultsággal vádolta meg az EP szociáldemokrata frakcióvezetőjét, a szintén osztrák Hannes Swobodát a román belpolitikai helyzet megítélésében. Amikor Busek „a szálkát teszi szóvá a szociáldemokraták szemében”, nem szabad megfeledkeznie „a gerendáról a kereszténydemokraták szemében” – írta. Felidézte: az Európai Néppárt ellenezte, hogy eljárás induljon Magyarország ellen az EU alapvető értékeinek megsértése címén. „Politikai ítélkezés tehát a spektrum mindkét oldalán” – jegyezte meg. „Az európai alapértékeknek ellentmondó pártszolidaritás” korlátok közé szorításához Lunacek szerint erős személyiségekre lenne szükség, és arra, hogy az EP-képviselőket európai pártlistákról lehessen megválasztani.
Magyarország nagy feladat az EU számára
Magyarország legalább olyan nagy feladat elé állítja az Európai Uniót, mint Görögország, csak éppen ennek a feladatnak erősebb a politikai jellege, mint a gazdasági. Magyarország az EU első olyan tagállama, amely az autokrácia felé lavíroz – írja a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóiratban James Kirchick, a nemzetbiztonsági és külügyekkel foglalkozó FDD független amerikai intézet egyik munkatársa, több világhírű folyóirat vendégszerkesztője. Az EU egyik vitathatatlan vívmánya, hogy tekintélyuralmi korszakok után demokratikus hatalmat sikerült meggyökereztetnie olyan országokban, mint Görögország, Portugália, Spanyolország és a volt kommunista országok. Magyarország éppen amiatt nehéz és példátlan megméretés a számára, mert az EU-ban már jó ideje adottnak veszik a tagországok demokratikus elkötelezettségét. Az európai vezetőknek ritkán kellett szembesülniük azzal – ha egyáltalán kellett –, hogy egy tagország autokráciába süllyed, és kockáztatja a kizáratását. Most azonban számolniuk kell ezzel az eshetőséggel – tette hozzá. Meg kell hagyni, Magyarország nem diktatúra. Amióta Orbán Viktor hatalomra került, az ország „szabad” maradt a Freedom House minősítésében. És bár a Fidesz nem tette teljessé a tekintélyelvű államot, meggyengítette a demokrácia szellemiségét azáltal, hogy az emberek ajkára fagyasztotta a szót, amely kifejezné az eltérő véleményt. Ilyen értelemben Orbán megbukott demokráciából. A magyaroktól és az európai demokrácia jövőjéért aggódóktól függ, hogy ez a bukás az egész kontinens kudarca lesz-e vagy sem – állapította meg James Kirchick.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarságunk fogyatkozik
Szomorú szívvel szereztünk tudomást arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 47. évfolyamot megért Székely Nép magyar és a Carpathian Observer angol nyelvű lap utoljára jelentkezett ez év júniusában olvasói, barátai, tagtársai és támogatói előtt. Az előfizetők száma az utóbbi időkben nagyon megcsappant. Sokan elhunytak, többen az óhazába vagy a déli amerikai államokba költöztek anélkül, hogy meghagyták volna a címüket.
Mi Erdélyből köszönettel elmondhatjuk, hogy e lap, az Erdélyi Bizottság hivatalos értesítője az elmúlt 56 esztendőben hűségesen betöltötte hivatását. Pontosan és tárgyilagosan, mindig célzatosan előre mutatva tájékoztatta az otthon élő székely magyar testvéreket a nyugati és otthoni fejleményekről. Másrészt gazdasági felszerelésekkel támogatta falvak népeit, ösztöndíjakat küldött a szegény sorsú székely magyar és magyar csángó diákoknak, ruhát, cipőt és gyermekjátékokat árvaházaknak. A lap, illetve az AEÁ Erdélyi Bizottságának fő érdeme az volt, hogy higgadtan, mindig a tényekre hivatkozva ismertette a magyarság helyzetét az amerikai államférfiakkal, szenátorokkal, képviselőkkel, a külügyminisztérium vezető embereivel, a Pentagon felelős bizottságával, az egyetemek kutatóival és a sajtóval! Tanúvallomásokat is tettek, melyeken értékeltek. Így például a politikai foglyok szabadon bocsátása, a vámkedvezmény visszavonása Romániától mind az ottaniak érdekeit képviselte. Midőn sajnálattal elbúcsúzunk e laptól, hadd szóljak pár sort annak főszerkesztőjéről, dr. Havadtőy Sándorról. Kovásznán született 1924 novemberében abban a házban – a református parókián –, ahol Ignácz Rózsa írónő is. Nekem nemcsak osztálytársam volt nyolc évig a Református Székely Mikó Kollégiumban, hanem barátom és sorstársam egy életen át (88 évesek vagyunk). Amikor az ő édesapja megkeresztelt a kovásznai nagytemplomban, a szülők, akik maguk is mikós diákok voltak, bevonultak a parókiára, hogy az újszülöttre áldomást igyanak. Engem betettek Havadtőy Sándor – aki két hónappal előbb született – ágyacskája mellé. Attól kezdve tart a barátságunk szakadatlanul. Ő elvégezte Kolozsváron a teológiát, majd ösztöndíjjal Genfben doktorált, ahonnan Észak-Amerikába ment, mivel a román állam megsemmisítette az útlevelét, megakadályozva hazatértét Erdélybe. Lelkipásztorként mindent megtett, amit lehetett ott, az óceánon túl, Erdély és az összmagyarság iránti szeretetből. Tegnap azt telefonálta nekem, hogy munkájukat folytassák az Európai Parlamentben megválasztott magyar képviselők, immáron hatásosabban. Munkájukra és magyar nemzetünkre Isten gazdag áldását kéri.
Dr. Szőts Dániel
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Fidesz erdélyi kullancspolitikája
A gyarmatosítók gyarmatosítása
„Erdély egy másfél milliós közösség, erős politikai kultúrával, szervezetrendszerrel. Naivitás azt hinni, bárki mondja, hogy Budapestről lehet irányítani az ottani politikát” – így nyilatkozott Németh Zsolt két héttel a romániai önkormányzati választások után. Kristálytiszta be- és elismerés. A váratlan mondatok kulcsszava itt nem a „naivitás azt hinni” vagy a „Budapestről [nem] lehet irányítani”, hanem a ravaszul elejtett „bárki mondja” formula.
Azt ugyanis, hogy Budapestről lehet irányítani az erdélyi politikát, sőt csak úgy lehet, és csak úgy kell, nem „bárki” mondta, hanem a Fidesz, és ebbe a gyűjtőfogalomba vastagon beletartozik maga Németh Zsolt is. Mint a magyar Erdély-politika egyik főállású irányítója, aki legutóbb az önkormányzati választásokon kísérelt meg utat mutatni, választási plakátokról és kampányanyagokról egyaránt. Ez az út azonban nem vezetett sehova. Legalábbis nem a szavazatok és az urnák, a politikai életképesség felé. Németh Zsolt Erdélyben céltudatosan gyalogolt bele saját, több évtizeden át érlelt naivitásának csapdájába. És most tanult belőle, a jelek szerint.
Trianon óta nem egy kísérlet volt arra, hogy a „másfél milliós közösség” ne érezze magát másfél milliónak, közösségnek meg pláne ne. Ne tanuljon „politikai kultúrát”, és ne építsen „szervezetrendszert”. Ne vegyen részt az önkormányzatokban, ne találja ki a saját ellenzéki, kormányzati helyét. Mikor mit lehetett és kellett. És egyáltalán: ne legyen. Másfél millió ember (erdélyi magyar vagy sem) együtt ugyanis elég veszélyes nehézkedési erő. És végül is (még) mindenhol ott van, ahol ennek a másfél millió embernek ott kell lennie. A Fidesz igen következetesen dolgozott azon, hogy ne ott legyen, ne úgy, és ne együtt, ahogy egyébként ezt Erdélyben jónak látják. A trianoni nemzetközösség-gyengítési verseny dobogós helyezettje a magát nemzeti oldalnak nevező párt. És mint annyi más versenyző, a Fidesz is elbukott, ezt ismerte be Németh Zsolt a HVG-nek adott interjúban.
Hogyan jutottunk eddig, és mi jöhet eztán?
A Fidesz most újat mondott (hátrált), pedig azt lehetett hinni, már mindent megüzent Erdélybe, amit meg lehet üzenni. Amióta a jobboldali „nemzetpolitika” virágkorát éri, Erdély maga vált egy bárhova kitűzhető, bárhol meglobogtatható üzenetté. Akciós politikai öntapadós matrica, és az áll rajta, hogy ti nem tudjátok, nem meritek, de mi tudjuk és merjük. Mi vagyunk – üzente a jobboldali kommunikáció – az egyetlen nemzeti igazság, és rajtunk kívül nincs élet a nemzeti politikában. Mi üzenünk, nektek pedig az egyetlen feladatotok, célotok, hogy vegyétek az üzenetet. Így épült fel Erdély, a nagy nemzeti visszhangfal.
Azért vagytok, kedves erdélyi barátaink – jött át a határon az egyetlen, semmivel össze nem téveszthető, túl nem kiabálható hang –, hogy mi üzenhessünk nektek. Hermész szerepében gyakorta maga Németh Zsolt. Budapestről hangzott el a végítélet: az erdélyi magyar politikai közösségben (amelynek Magyarországról nézve semmi, de semmi köze nincs a romániai politikához, még köszönő viszonyban sincs vele, csak úgy van, benne, a nagy kelet-európai semmiben, mint a mi nagy, közös, gyermekkori mesehelyünk, az „egyszervoltholnemvolt”) nincs demokrácia. „Egyszervoltholnemvoltot” kívülről kell megmenteni, újratelepíteni, mert itt segítség nélkül nem nő már más, csak dudva, esetleg némi muhar. Kevés dudva, kevés muhar. Kevesen vagytok, és semmiképpen sem elegen: így láthatta Erdély kevésnek – Budapestről – önmagát.
És segítségként, a pótolhatatlanság biztos jeleként érkeztek is a nagyon melegen, kötelező jelleggel ajánlott javaslatok, tanácsok, utasítások a nemzeti kormánytól. Hadüzenet hadüzenetet követett: a hangzatosan nemzetpolitikának nevezett, határokon átívelő klientúraépítés egyértelmű pedagógiai célja az volt, hogy rávezesse az erdélyieket, aki nincs a Fidesszel, az nincs. Az RMDSZ-t nemcsak megrekcumozták, megkokizták, hanem kizárták mindenből, hogy megértse: nincs túlélésre játszás, kis kiegyezés, kert alatti külön út, elsunnyogás, nincs „túléljük az Orbán-érát”.
Nagyon hamar egyértelművé vált a szándék, hogy a Fidesz számára az a fontos: Budapestről irányítsák az erdélyi folyamatokat. És úgy irányítsák, hogy az a magyar jobboldalnak jó legyen: saját embereit Erdélyben helyzetbe hozhassa, szavazatokat gyűjthessen, határon túli témákban kizárólagos hangon szólalhasson meg. Megélhessen Erdélyből. Marosvásárhelyen, Kolozsváron és sajnos Bukarestben is pontosan értették: itt nem új „stratégiai partnerségről” van szó, nem nemzet, hanem pártépítés, hatalomerősítés folyik.
A Fidesz nem építkezik Erdélyben, pláne nem Romániában (és ennek a legbiztosabb jele az, hogy a kulturális intézményes kapcsolat akkor épült le csontig, amikor két erdélyi magyar származású kultuszminisztere volt a két szomszédos országnak), hanem Budapestet kültelkesíti Erdélyben. Nemzeti kullancspolitika.
Parászka Boróka
168 Óra

Sógor Csaba és Winkler Gyula levele Viviane Redinghez
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma

Ingyenes érettségi-felkészítő román nyelvből és matematikából a csíkszeredai Sapientián
A Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának szakoktatói érettségi felkészítőt tartanak azon középiskolásoknak, akiknek nem sikerült a matek és a román érettségijük.
A felkészítők egy hetes intenzív gyakorlási lehetőséget biztosítanak a diákoknak, délelőttönként az egyetem tanárai tartanak órákat, délután pedig egyetemi hallgatókkal lehet gyakorolni, elmélyíteni a tanultakat. Részletes tudnivalók
Július 23-27. között lesz a román felkészítő, július 30-augusztus 3. között pedig a matematika. A program úgy van tervezve, hogy minél több ismeret rögzüljön, délelőtt 4 óra előadás lesz, amit ebédszünet és 4 óra délutáni gyakorlás követ.
A távolabbról érkező diákok bentlakást is igényelhetnek erre az időszakra.

Erdély.ma

Hamarosan megkezdődik az oktatás-nevelési támogatások kifizetése
A „Szülőföldön magyarul” pályázat keretében a magyar nyelvű oktatási intézményekben tanuló külhoni jogosultak törvényes képviselői által elnyert, diákonként összesen 20 000 forintnak megfelelő oktatási-nevelési, valamint 2400 forintnyi tankönyv- és taneszköz-, illetve hasonló összegű hallgatói támogatások utalása július végén kezdődik, és előreláthatólag az év végére befejeződik. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a kifizetéseket ütemezetten teljesíti. Először a hiánytalanul benyújtott kérelmek kerülnek sorra, ezt követően pedig az egyedi elbírálás alá tartozó beadványokról születik döntés. Tekintettel a kérelmek nagyságrendjére – több mint negyedmilliónyian(!) jelentkeztek a felhívásra – a nyár folyamán a beérkezett igények mintegy 80%-át tudja teljesíteni az Alapkezelő.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Több az egyetemi hely, mint a jelentkező
Zajlik a sikeresen érettségizett diákok beiratkozása egyetemekre, a legtöbb helyen idén még nem szerveznek klasszikus értelemben vett felvételi vizsgát. A Krónika által megkérdezett kolozsvári intézményvezetők úgy vélik, az idei katasztrofális érettségi eredmények nem befolyásolják jelentős mértékben az iratkozásokat, ezzel szemben egyes megyékben a meghirdetett helyek száma meghaladja a sikeresen vizsgázó tanulók számát.
Aránybeli különbség. Míg a kolozsvári Sapientián túljelentkezés van, Vásárhelyen nincs elég diák
Több felsőoktatási intézményben ugyanakkor új szakokkal, illetve az eddiginél több tandíjmentes hellyel várják a tovább tanulni vágyókat.
Több ingyenes hely a BBTE-n
Ötvennel emelkedik idén alapképzésen a tandíjmentes helyek száma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), az összesen 5003 ingyenes helyből 1110 tartozik a magyar tagozathoz – nyilatkozta lapunknak Soós Anna rektorhelyettes. Mint mondta, a tandíjköteles helyek száma közel 10 ezer, ebből mintegy 1500 a magyar nyelvű oktatást választók számára fenntartott hely. „Az érettségi eredményeket egyáltalán nem tartjuk elkeserítőnek, minden bizonnyal emiatt felkészültebb diákjaink lesznek. A szigorúbb vizsgáknak köszönhetően már tavaly is nagyobb tudású hallgatók érkeztek egyetemünkre” – hangsúlyozta az intézmény magyar tagozatának vezetője.
Hozzátette, a létszámhiánytól sem tart, hiszen a BBTE rangsorolása alapján is az ország egyik legnépszerűbb, legelőkelőbb felsőoktatási intézménye, így a viszonylag kevés friss érettségiző nem okoz gondot.
A BBTE-n az alapképzés mellett a magiszteri szakokra is a héten zajlik a beiratkozás. A mesterképzésen biztosított 3470 térítésmentes helyből 467, míg a közel 4500 tandíjasból mintegy 580 illeti a magyarul tovább tanulókat. „A magiszteri oktatás keretében idén kevesebb helyet hirdettünk meg magyar tagozaton az elmúlt évhez képest, az igényekhez képest azonban ez is bőven elég lesz” – magyarázta Sóos Anna.
Hozzátette, felvételi vizsgát csak azokon a karokon szerveznek, ahol erre a korábbi években is sor került, vagyis a színművészeti és sport szakon, az informatika fakultásra beiratkozó diákoknak pedig szintén lehetőségük van felvételizni, ha elégedetlenek az érettségin szerzett osztályzatukkal.
Új szakok Nagyváradon
Két új szakot indítanak idén a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a diákok mostantól a bank és pénzügyek, valamint az óvodai és elemi oktatás pedagógiája, vagyis tanítóképző fakultásokra is jelentkezhetnek. A PKE-n alapképzésen indított szakok száma így tizenháromra bővült, a magiszteri oktatásra jelentkező hallgatók ugyanakkor továbbra is nyolc szakon szerezhetnek oklevelet.
A BBTE-hez hasonlóan a PKE sem szervez több szakon felvételi vizsgát, mint amennyit eredetileg meghirdettek a felvételi tájékoztatókban, így a hagyományokhoz híven idén is a két művészeti szakon – képzőművészeten és zenepedagógián – mérik fel a jelentkezők kézségeit. A felvételi vizsgákat július 26-án és 27-én, csütörtökön és pénteken tartják. Képzőművészeti szakon a jelentkezőknek a természetről kell egy rajzot elkészíteniük, ez a végső jegy 50 százalékát teszi ki, további 40 százalékot jelent a felvételiző portfóliója, valamint a személyes interjú, az érettségi vizsga átlaga pedig 10 százalékban számít.
Zenepedagógián két lépésben történik a felvételi interjú, az illetékesek egyrészt felmérik a jelentkező zenei képességeit, akinek emellett két választott zeneművet kell előadnia. Az érettségi átlag itt is 10 százalékot nyom a latba, a felvételi jegy további 50 százalékát a képességfelmérés, 40 százalékát pedig hangszer- vagy énektudás felmérése teszi ki. Az egyetemre egyébként július 25-éig lehet jelentkezni, a beiratkozási díj 50 lej.
Túljelentkezés Kolozsváron
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) öszszesen 1170 helyet hirdettek meg, ennek körülbelül fele államilag támogatott, a tandíjas helyekre bejutó diákoknak pedig szaktól függően 250-400 eurót kell fizetniük – közölte megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapienta kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a kincses városban a már megszokott négy alapszakon – környezettudományon, jogon, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, valamint filmművészet, fotóművészet, média fakultásokon – várják a jelentkezőket, összesen 70 ingyenes és 60 tandíjköteles helyen. Emellett mesterképzést is indítanak a Budapesti Gazdasági Egyetemmel közösen, itt 30 tandíjmentes helyet hirdettek meg, a beiratkozásra szeptemberben kerül sor.
Felvételi vizsgát a film-média alapképzésen szerveznek, ugyanis minden bizonnyal idén is túljelentkezés lesz, Tonk Márton ugyanakkor cáfolta azokat a helyi sajtóban megjelent információkat, miszerint máris beteltek a helyek az említett fakultáson. Hangsúlyozta, a gyenge érettségi eredmények nem befolyásolják a beiratkozásokat, országos szinten ugyanis tavalyhoz képest nincs lényegi változás. „Nem hiszem, hogy drasztikusan csökkenne a beiratkozók száma, legfeljebb Hargita és Kovászna megyében lehet gond, a kincses városba azonban több helyről érkeznek diákok. Ha mégis maradnak betöltetlen helyek, ezeket az őszi felvételin pótoljuk” – fogalmazott Tonk Márton.
Csíki Sapientia: gondot okozhat az érettségi
A katasztrofális érettségi eredmények ezzel szemben gondot okozhatnak a Székelyföldön, Hargita megyében például alig 900 diák vizsgázott sikeresen. A Sapientia EMTE Csíkszeredában összesen 550 helyet biztosít, ebből 220 tandíjmentes. „Már az is nagyon jó eredmény lenne, ha annyian választanának minket, mint az elmúlt évben, amikor a pótfelvételivel együtt a meghirdetett helyeknek mindössze háromnegyede telt be” – nyilatkozta Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja.
Az említett kar keretében agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, marketing, angol, illetve román nyelv és irodalom, valamint világ- és öszszehasonlító irodalom szakra jelentkezhetnek a diákok. Az oktatók egyébként érettségi felkészítőt is tartanak a megbukott tanulóknak matematikából és román nyelvből. A Sapientia másik, Csíkszeredába kihelyezett Műszaki és Társadalomtudományi Karán hat szakon várják a diákokat.
A jelentkezők szociológia-vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnöki, környezetmérnöki szakra, ipari biotechnológia, valamint közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakon folytathatják tanulmányaikat. A székelyföldi városban emellett két román tannyelvű felsőoktatási intézmény, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem és a bukaresti Spiru Haret Egyetem működtet kihelyezett irodákat.
Több a meghirdetett hely, mint a diák Vásárhelyen
Új szakot indít idén a Sapientia EMTE Marosvásárhelyen, a tájépítész-mérnöki fakultásra jelentkező diákoknak – az illetékesek elmondása szerint – egyszerre kell kertésznek, mérnöknek és művésznek lenniük. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék helyettes vezetője megkeresésünkre kifejtette, a tájépítészet leendő hallgatói városrendezésre, parkok, játszóterek kialakítására szakosodnak. „Munkájuk lehet egy egyszerű családi kert megtervezése, de akár egy Bolyai tér, vagy egy Víkendtelep elrendezése is” – magyarázta az egyetemi adjunktus.
Romániában egyébként eddig nem létezett ilyen jellegű magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Az új szakon összesen 40 hely áll a hallgatók rendelkezésére, ebből 5 ingyenes, 15 diáknak 400 eurót, 20 hallgatónak pedig 750 eurót kell fizetnie éves tandíjként. A Sapientia EMTE emellett a már ismert szakokon várja a hallgatók jelentkezését, a beiratkozók informatika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, távközlés, mechatronika, számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, kommunikáció és közkapcsolatok, fordító és tolmács, egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, valamint kertészmérnöki képzésen vehetnek részt.
Maros megyében egyébként mintegy 2200 tanulónak sikerült idén az érettségije, ennél jóval több egyetemi helyet hirdetnek Marosvásárhely felsőoktatási intézményeiben. A három állami intézményben, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), a Petru Maior Tudományegyetemen, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen összesen közel 2700 egyetemistának biztosítanak helyet, ebből mintegy ezer tandíjmentes.
A MOGYE-n összesen 960 hallgatót várnak, közülük 440-nek nem kell majd tandíjat fizetni, 220 diák a román, 220 pedig a magyar tagozaton juthat be ingyenes helyre. Az orvosi egyetemen írásbeli felvételi teszt alapján dől el, hogy ki kezdheti ősztől felsőfokú tanulmányait a MOGYE-n, az általános orvos-, fogorvos-, valamint gyógyszerész-tudományi karokon július 25-én, szerdán, a többi karon pedig 27-én, pénteken zajlik a felvételi vizsga, amelyre július 21-éig lehet beiratkozni. A művészeti egyetem felvételijére szintén július 21-éig jelentkezhetnek a tanulók, a vizsgákat 23. és 26. között tartják. A magyar karon egyébként 49 államilag támogatott és 35 tandíjas, a román karon pedig 38 ingyenes és 22 tandíjköteles hely várja a hallgatókat.
A BBTE marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán július 23-áig fogadják a felvételhez szükséges iratcsomót, összesen 15 államilag támogatott és 20 költségtérítéses helyet hirdetnek az óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakra.
A Petru Maior Tudományegyetem alapképzésein 1587 helyre várják a diákokat, ebből 435 ingyenes, 1152 pedig tandíjköteles hely. A jelentkezők három kar tizennyolc szakából választhatnak, a hallgatók közgazdaság-tudományt, közigazgatást, természet- és bölcsészettudományt tanulhatnak, ha legkésőbb július 20-áig jelentkeznek.
Gőzerővel épül a Sapientia új otthona
Felgyorsult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kolozsvári épületének építése, a kedvező időjárásnak köszönhetően a munkások két műszakban, nappal és éjszaka is dolgoznak, így a kivitelező az előzetes terveknek megfelelően halad a munkálatokkal – nyilatkozta a Krónikának Tonk Márton, a felsőoktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a Tordai úton található építőtelepen az alapozást két héttel ezelőtt fejezték be, így a munkások már nekifogtak az épület felső szintjeinek építéséhez.
„Minden a tervek szerint halad, a szerződés szerint az új ingatlannak 2013 őszéig kell elkészülnie” – hangsúlyozta a dékán. Hozzátette, az építkezés anyagi feltételeivel sem adódtak gondok, a magyar kormány ugyanis a jövő évben további 100 millió forinttal támogatja a beruházást. „A támogatást rögzítő szerződés szövege elkészült, már csak a hivatalos aláírásra van szükség” – közölte Tonk. Kiss Előd-Gergely, Kozán István, Nagy Orsolya, Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár)

Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia
Csíkszeredában hétfőn megnyitották az Erdély hat városában zajló huszadik Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen a Kárpát-medence mintegy hatszáz magyarul oktató pedagógusa vesz részt. A legtöbb szekcióban ezen a héten zajlanak az előadások, de bizonyos szekciók már az elmúlt hetekben megtartották, más szekciók pedig az elkövetkező hetekben tartják meg képzéseiket. Az idei akadémia tematikája: az érzelmi intelligencia és a szociális kompetenciák fejlesztése.
Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ nem kötött egyezséget
Az Alkotmánybíróság döntését nem szabad figyelmen kívül hagyni
A szövetség minden szavazás alkalmával hangsúlyozza, hogy fontos a jelenlét, fontos, hogy éljünk állampolgári jogainkkal. A magyar emberek számára az RMDSZ azt tudja javasolni, amit a parlamenti képviselőinek: szavazzanak saját lelkiismeretük szerint!
Az RMDSZ úgy véli, egy jogállamban figyelembe kell venni az alkotmánybíróság döntését, számunkra kiemelt jelentőséggel bír, hogy Romániában mindenki betartsa a jogállam szabályait. A népszavazással kapcsolatosan az alkotmánybíróság múlt héten közzétett indoklásából kitűnik, hogy a taláros testület csak akkor tekinti érvényesnek a népszavazást, ha azon a választók fele részt vesz. Ezt a határozatot egyhangúlag hozta az alkotmánybíróság. A taláros testület szerint az alkotmány logikájából az következik, hogy az elnök leváltásához – bármilyen módon jutott mandátumhoz – a népakarat valós kifejezésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen, hogy a választók többsége kinyilvánítsa véleményét.
A referendumtörvény parlamenti szavazásán az RMDSZ képviselői és szenátorai az alkotmánybíróság döntésének megfelelően szavaznak.
Az RMDSZ nem kötött egyezséget sem a kormányzó koalícióval, sem az államfőt támogató párttal. A parlamenti választásokig a szövetség ellenzéki szervezetként képviseli továbbra is az erdélyi magyar emberek érdekeit.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt hetekben számos alkalommal konzultált a szervezet belső testületeiben arról, hogy az államfő leváltására kiírt népszavazáson mi legyen a szövetség álláspontja. Ilyen horderejű döntések esetén az RMDSZ mindig megpróbál konszenzusos döntést hozni, ami ez alkalommal nem sikerült. Meghallgatva és mérlegelve a pró és kontra érveket, a szövetség úgy döntött, hogy szabad kezet ad parlamenti képviselőinek, illetve szenátorainak, mindenki lelkiismerete szerint szavazhatott a parlament együttes ülésén. Az elmúlt időszakban a szövetséget sokszor azzal vádolták, hogy biztosította a parlamenti többséget a parlament két háza elnökének, illetve a nép ügyvédjének leváltásakor. Ismételten leszögezzük, ezeken a szavazásokon az RMDSZ tartózkodott, a döntéshozatalhoz szükséges kvórum az RMDSZ képviselőinek jelenléte nélkül is biztosított volt. A szenátus elnökének leváltásakor 63 szenátorra volt szükség a többség biztosítására, a leváltásra pedig 70 szavazatot adtak le. Ugyanígy, a képviselőház elnökének leváltásához 156 képviselőre volt szükség a kvórum megteremtéséhez, és összesen 160 igen szavazatot számoltak össze. Nem az RMDSZ feladata igazságot szolgáltatni a román pártok közötti politikai harcban, nekünk akkor kell a mérleg nyelvének lenni, amikor a magyar közösség érdekeiről kell többségi szavazást kiharcolni, vagy a kisebbségi jogok bővítése a tét.
A jelenlegi állóháború a folyamatos krízishangulatot, a politikai cirkuszt hivatott szítani. Meggyőződésünk, hogy az országnak, a polgároknak és a magyar embereknek elegük van a cirkuszból. A mi választóink nem ezt akarják. Ők azt akarják, hogy az országnak olyan vezetői legyenek, akik képesek a gazdaságot fejleszteni, munkahelyeket teremteni, illetve bővíteni a kisebbségi jogok körét. Az elmúlt két évben az ország állampolgárai közös erőfeszítésének volt köszönhető, hogy Románia gazdasága nem omlott össze, a közösen viselt megszorító intézkedések megteremtették a gazdasági, pénzügyi egyensúlyt. A szövetség bízik abban, hogy a referendum után az ország vezetői felelős politikusokként az ország gazdasági, költségvetési stabilitásának megteremtésével foglalkoznak, hiszen mára már egyértelművé vált, a politikai instabilitás az állampolgárok mindennapjait is befolyásoló, negatív gazdasági és pénzügyi folyamatokat indított el.
Népújság (Marosvásárhely)

Beszélgetés Varga Vilmossal
Nagykorúvá vált a Nagyváradi Kiss Stúdió Színház
– Hogyan kerül Varga Vilmos az Aradon is játszott zenés nosztalgia-darabba?
– Oda süllyedtem, hogy már énekelek is… A budapesti Kaláka együttessel, kitűnő zenészek, valamikor már készítettünk műsort, nagyon jól fogadta a közönség.
– A Nagyváradi Kiss Stúdió Színház, Románia egyetlen magyar magánszínháza idén 18 éves, tehát mondhatjuk: nagykorúvá vált. Jól érzi magát a színház?
– Állami támogatás nélkül működünk 18 esztendeje, s hogy mi van emögött, hogyan lehet fennmaradni, a szakember nem is érti. Borzasztó sok munka az ára. Madáchot (Az ember tragédiáját), Molnár Ferencet, Matei Vişniec-et vittük színpadra, de az igazán jellemző ránk a színpadi játék. A szubvenció hiánya azt jelenti, hogy egyetlen embert sem tudunk státuszba venni, azaz állandó jelleggel alkalmazni, az egész színházat ketten visszük a feleségemmel, Kiss Törék Ildikóval. Általában mi vagyunk az irodalmi titkár, az asztalos, a beszerző, a színpadkép- és kosztümtervező, a zenei szerkesztő stb. Amit egy színházban huszonöten csinálnak, azt nálunk mi ketten. Persze, meg szokták kérdezni, hogyan tudunk fennmaradni. A válasz: úgy, hogy van két színész és egy rendező – ingyen. (V. V. rendezői szakot is végzett – szerk. megj.) Ildikó tíz évig, 1980–90 között vezette a váradi Szigligeti színház társulatát, amikor Ceauşescu kötele a magyarok nyaka körül szorult, komoly tapasztalatokat szerzett, amiket most hasznosítani lehet.
– Hogyan készül egy-egy színpadi játék?
– Nagyon hosszasan. Csináltunk, például, egy Széchenyi műsort, óriási anyagot kellett elolvasni, öt-hat hónapot is igénybe vehet, amíg minden kialakul. Megírjuk, megszerkesztjük a műsort, elgondoljuk a díszleteket (minimálisakat, persze – már csak azért is, mert mindent egy mikrobusszal kell szállítani), meg minden egyebet, ennek Ildikó a nagymestere. A Wass Albert- műsorunk, az eddig 210 előadást megért Üzenet az otthoni hegyeknek 17 regényből állt össze, elképzelhető, mi munka volt vele.
– Ezért a Wass-műsorért kapták a Magyar Örökség díjat.
– Több más díjunk is van, az egyik legemlékezetesebb az Ady nevét viselő, amelyet Dénes Zsófiától, Ady Endre egykori menyasszonyától vehettünk át. 100 éves és tíz napos volt, amikor nála jártunk, és azt mondta: a kávét én főzöm nektek. Simogatta az akkor négyéves, angyali szőke Zsombi fiunk fejét, gondoltam, megörökítem – nagy bánatomra azonban csak fekete folt maradt a fotón.
– Az Ember tragédiáját sok évvel ezelőtt az aradiak is láthatták a templomban. Rendkívüli előadás, nem is hinné az ember, hogy ennyi szereplővel be lehet mutatni.
– Madách ötven szerepet írt a Tragédiába, mi nyolc színésszel adjuk elő. Ádám, Éva, Lucifer – aztán a többiek több szerepet is játszanak. És nagyon átjön a szöveg a nézők felé, az egyszerű parasztemberek is értik. Általában Erdély templomaiban mutatjuk be, a díszlet az úrasztala és a szószék közötti rész. A játszás függvénye azonban, hogy kapunk e támogatást. Pályázni szoktunk, valamit kapogatunk – legutóbb a kért összegnek az ötödét. De hát a színház pénzbe kerül – a díszlet, a ruha, az autó, az üzemanyag, a szervezés, a közreműködő színészek. Van úgy, hogy azt mondják: 50 dollárért nem megyek, csak 75-ért… Vannak előadások, amelyeket ketten csinálunk, de vannak több szereplősek, és a többieket meg kell fizetni. Azt a magyar újságok rendszeresen elfelejtik megírni, hogy az Ember tragédiáját mi vittük ki először Németországba – Münchenbe, Stuttgartba, Ulmba, Freiburgba –, voltunk vele Madách szülőhelyén, Szlovákiában. Szlovéniában, Magyarországon…
– Biztosan számon tartják, hány előadást tartottak a 18 év alatt.
– Túl vagyunk az 1700-on (az évente majdnem száz – szerk. megj.). Ez alatt annyi kilométert utaztunk, hogy nyolcszor kerülhettük volna meg a Földet. A 320 ezer kilométerben két autó kidőlt alólunk…
– Hány darabot tartanak műsoron?
– Olyan 10-12-őt, különböző műfajokban, hogy legyen választék, amikor hívnak.
Rendkívül hasznos volna, ha a tanári kar bevinné az ifjúságot olyan előadásokra, amelyekből tanulhatnak, például arra, amely összefogja a 1100 éves Kárpát-medencei létet. Erkölcsileg nagy horderejű dolog volna, hogy a fiatalok ne csak a csillogó-villogó koncertekre járjanak.
– Hosszú, sok évtizedes színészi pálya után, számos, lemezeken is megörökített emlékezetes előadóesttel még az „ántivilágból”: hogyan látja az egykori és mai közönség színházhoz való viszonyát?
– Akkor is jártuk Erdélyt – egy csíkszeredai, 400-450 férőhelyes művelődési házban voltak 600-an, a sorok között is ültek. Valamikor ’90-től kezdett visszafejlődni a dolog. Hát, a régi világból a közönség megmaradhatott volna…
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Lejrengés” a hazai elhúzódó politikai földrengésre
Egyre mélyebbre süllyed a lej az euróval szemben
Rekordokat dönt a lej napok óta, de negatív értelemben: egyre mélyebbre süllyed, egyre jobban elértéktelenedik az euróval, a többi valutával szemben. Ez a csendes, de biztos és egyelőre megállíthatatlan csuszamlás több hónapja elindult. Szakemberek a jelenség okában elsősorban kedvezőtlen nemzetközi tényezőket látnak, de ezekre most rátevődött a hazai belpolitikai állapot. A Román Nemzeti Bank közbelépése nélkül már akár 4,6 vagy 4,7 lejt is fizetnénk egy euróért, állítják sokan, a bank elnöke, Mugur Isărescu pedig nemrég kijelentette: a fejlődéshez Romániának külföldi tőkére lenne szüksége, mivel hazaira sajnos nem alapozhatunk. A politika kedvezőtlen alakulása ellenben elriasztja illetve elüldözi a befektetőket. A lej gyengülésének jelensége azonban nem áll meg a valutaváltók napi adatmódosulásánál, hanem hatása tovább gyűrűzik mindennapi életünkbe. Szakemberektől érdeklődtünk az okokról és főleg a kilátásokról.
Tovább gyengült kedden a lej értéke az euróhoz viszonyítva, a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyam ugyanis 4,5651 lejt állapított meg, a hétfői 4,5571 lejjel szemben, ez pedig újabb történelmi mélypontot jelentett. A lej elértéktelenedése a többi valutával szemben is folytatódott, például egy svájci frank 3,8009 lejt ért, hétfőn azonban még 3,7944 lejt; az amerikai dollárhoz viszonyítva ellenben kissé erősödött: 3,7113 lej kedden, 3,7399 lej hétfőn. Az arany grammja kedden 190,3408 lej volt, 0,1528 lejjel kevesebb, mint hétfőn (190,4936 lej).
Mugur Isărescu, a jegybank elnöke korábban kijelentette: a központi bank beavatkozása a lej támogatását szolgálta, hogy sikerüljön fenntartani egy valamennyire is kiegyensúlyozott árfolyamot. Úgy vélte, nem lehet egyidőben ösztönözni a megtakarítást és a fogyasztást, hiszen előbbi esetében mindenképpen csökkenne a fogyasztás, idén pedig éppenséggel a fogyasztás növekedésére számítanak annak érdekében, hogy gazdasági növekedést érjenek el.
Florin Georgescu pénzügyminiszter is elismerte, a hazai gazdaságot befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi helyzetre most még a belpolitikai válság is rátevődött, mihelyt azonban ez a belső feszültség megszűnik, a lej euróval szembeni árfolyama visszaesik 4,5 lej alá. Az árfolyam folyamatos változása, továbbá a lej gyengülése kihatással van a lakosságra, és befolyásolja a cégek tevékenységét is, mondta a miniszter.
Széchi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a lejnek az euróval szembeni rekord árfolyam-növekedését egyértelműen a piacnak a belpolitikai instabilitásra való érzékenységével magyarázta. Ilyen esetben javulást csak a hiteles kormánydöntések hozhatnak, amelyre hétfőn már volt példa, ezért is kissé meglepő a további keddi lejleértékelődés. „Ismétlem, minden a kormány határozataitól függően alakul ezután is” – mondta lapunknak az elnök.
Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Mikrohitelezési Rt. igazgatója tőlünk tudta meg, hogy keddre az euró árfolyama újabb hazai csúcsot ért el. Szerinte ebben a folyamatban a július 29-i népszavazásig nem várható változás, és utána is bizonytalan a jövő. Mert két forgatókönyv lehetséges: vagy a helyén marad Traian Băsescu (jelenleg felfüggesztett államfő), és akkor folytatódik kötélhúzása a kormánnyal, a lej pedig tovább veszít értékéből, vagy más kerül az elnöki tisztségbe, de akkor sem biztos a stabilizálódás, a látványos javulás a pénzpiacon. A mostani helyzet a spekulánsok számára valóságos földi paradicsom, viszonylag kevés pénz mozgatásával lehet befolyásolni a kis román piacot. Mátis szerint a Román Nemzeti Bank ilyen helyzetben – ami az Európai Unió történetében unikum – csak korlátolt mértékben avatkozik közbe a pénztartalékával. Olyan régebbi vélemények is élnek szakberkekben, hogy a lej túlértékelt volt, most ez is kicsapódik. Ettől függetlenül nyáron a szabadságolások idején mindig megnő a kereslet az euró iránt, de sosem ekkora mértékben. Az országon ebben a pillanatban az áruexport növelése segíthet, és számolni kell azzal, hogy a külföldi befektetők távol maradnak – mondta a közgazdász.
Az előző 4-5 hónapban a forint erősödött, ugyanakkor gyengült a lej, ami gyakorlatilag már az Ungureanu-kormány után elkezdődött – vélekedett Diósi László, az OTP BANK ROMÁNIA vezérigazgatója, aki szerint ez a gyengülés a jelenlegi politikai válsággal erősödött fel. A helyzet a lakosság mindennapi életére is kihatással van, hiszen a pénzromlás mindenképpen felelős az infláció erősödéséért. Drágul az üzemanyag, a termékek, a lakossági kölcsönök is euróban voltak számolva, a bérleti díjakat, különféle szolgáltatásokat szintén az euróhoz mérik, ennek erősödését pénzkiadásaik növekedésében érzik majd meg az emberek. Amennyiben azonban a politikusok megfelelő stabilitási programot mutatnak be, akkor a lej valószínűleg év végére megerősödik, mondta Diósi László.
Ö. I. B., Ú. I.
Szabadság (Kolozsvár)

Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Távol és közel
A legnagyobb példányszámú magyar közéleti hetilap, a HVG utolsó, júniusi számában egyfajta helyzetjelentést közölt ismeretlen, jól értesültnek tűnő, de kellő helyismerettel nem rendelkező szerző tollából az erdélyi magyar sajtó egynémely aspektusáról. A balliberális orgánum elsősorban bukaresti kisöccsét, a legkisebb példányszámú romániai magyar lapot siratta el: mint tán köztudott, e hónaptól az Új Magyar Szó már nem jelenik meg nyomtatásban. Szakad meg a szív! Sokan sokféle nekrológot írtak az egykori központi kommunista pártlap, az Előre jogi és szellemi örököséről, a többszöri tulajdonosváltáson és cégérátfestésen átesett (RMSZ, ÚMSZ) lapról, de legjobban maguk a főmunkatársak sajnálkoztak e „médiapiaci szűkülésen”, holott a Román Kommunista Párt egykori propagandistáinak kezéből senki sem verte ki a tollat. Bár megérdemelték volna. Ők továbbra is szövögetik ármányos pókhálójukat, publikálnak rendületlenül idehaza és odaát, a szolgalelkű médiában, mint tették azt zavartalanul 1989 után, senki által felelősségre nem vonva azért a lélekmérgezésért, közösségrombolásért, agymosásért, amit a diktatúra idején elkövettek. Az elmúlt 22 évben a tulipán színeiben ármánykodtak, a mindenkori államhatalomnak is hajbókolva, mindig aszerint osztva az észt, ahogyan maguk is kapták „fentről”, hiába no, aki bértollnok, az bértollnok. Közben magukhoz édesgettek és kineveltek egy új médiamunkás-generációt – arrogánsan fellépő riporterecskékből és elnöki előszobákban pennát rágó filoszokból áll a neotulipános garnitúra –, amelyik immár a régi pártmunkások profizmusa nélkül gyakorolja a hajlongást. A Párt számolatlanul ölte bele az RMSZ-be és az ÚMSZ-be a közpénzt, a naiv romániai magyar és a segítőkész magyarországi adófizetők lejeit-forintjait, sőt öli továbbra is, mert a titokzatos Communitas Alapítvány még akkor is tetemes összegeket utalt át nyomdaköltség címén a lapnak, amikor az már készült felköltözni a világhálóra, mert hát mégsem szűnt meg igazán, hiszen a bértollnokok tovább ontják ármányos cikkeiket az interneten maszolkodva-maszatolva.
Szakmai szolidaritás mondatná velem: szomorú, hogy egy többé-kevésbé magyar nyelvű lapnak anyagiak és olvasók híján meg kell szűnnie – de egyetlen könnyet sem érdemes ejteni az ÚMSZ-ért, hiszen betöltötte történelmi szerepét: a rommagyarság szócsöveként elrettentő példájául szolgált nemzeti-politikai-kulturális identitásvesztésünknek a román államiság szorításában, a pártosan-klikkesen manipulált nyilvános térben. Ahol elmosódott a különbség a szuverén publicista és a fizetett-kinevezett pártpropagandista között, ahol zsíros állami tisztségekkel, különféle kinevezésekkel szokás honorálni a kitartó „közvéleményformálást”.
Ó, nem a pénz fogyott el, ömlik az továbbra is minden csatornán a pártkasszába, s onnan csurran-cseppen a pártsajtóba is. Az RMDSZ-nek most az a gondja, hogyan tegye hatékonyabbá a sikerpropagandát. A kispéldányszámú, terjeszthetetlen, népszerűtlen ÚMSZ erre már nem volt alkalmas, hát beáldozták. A tollnokokat átirányítják más pártorgánumokhoz – van belőlük elég a megyékben, önkormányzatokban, állami intézményekben, sőt a felsőoktatásban és az uniós projektek környékén is, no meg ott van a román közmédia „nemzetiségi” vonulata, sőt működik számos olyan magánrádió- és tévéállomás, amely mögött valamelyik helyi RMDSZ-kiskirály vagy annak pereputtya áll.
A romániai magyar médiában mindmáig nem történt meg a valódi rendszerváltás. Csak most jutottunk el oda, hogy az eddigi egy-két üdítő kivétel mellé felsorakozik néhány olyan sajtóorgánum, amit nem pártszékházként működő redakciókban szerkesztenek. Fanyalogva kénytelen megállapítani a HVG említett cikkírója is: a budapesti székhelyű „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány támogatásával egy másfajta „médiabirodalom” van kialakulóban. Az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott orgánumok alkotják (Krónika, Erdélyi Napló, Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap, Székelyhon.ro), amelyeket még a skatulyázók sem tudtak eddig beskatulyázni. Mert bár tudni vélik, hogy a Fidesz meg az EMNP áll mögöttük, a jobboldalon sokan elégedetlenek e médiumok elkötelezettségével. A baloldalon meg pláne. Mivel azok nem állnak egyik párthoz sem elég közel. Inkább az olvasókhoz állnak közelebb. Ami rendben is van, nemde?
Dénes László
Székelyhon.ro
2012. július 18

Becsületbeli ügy
Nem marad el Bukarest megregulázása sem, Crin Antonescu ideiglenes államfő, a puccsszerű történések egyik karmestere már tegnap igyekezett felkészíteni a romániai közvéleményt arra, hogy esélytelenné vált Románia schengeni csatlakozása.
A várható brüsszeli döntés komoly büntetést jelent a hatalmával visszaélő szociálliberális kormánynak, hiszen a román külpolitika évek óta e célnak rendelt alá szinte mindent, ráadásul a hivatalos elutasítás valószínűleg valamikor az őszi parlamenti választások előtt fog elhangozni, jól időzített pofont adva ezzel a kétharmados győzelemre áhítozó balközép szövetségnek. A tervezett büntetés Victor Pontáékat célozza, az utazási korlátok felszámolásával járó schengeni csatlakozás további késleltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Romániát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók ellen, költői kérdés marad.
A nyomásgyakorlás mindenesetre hatékonynak tűnik Bukarest új uraival szemben, Pontáék visszakozásra kényszerültek az államfő leváltását célzó július 29-i népszavazással kapcsolatban. Kénytelenek voltak elfogadni az Alkotmánybíróság által is megkövetelt feltételt, miszerint ötvenszázalékos szavazói részvétel szükséges az érvényességhez, azaz mintegy kilencmillió voksoló mozgósítása nélkül a pozíciójából felfüggesztett Traian Basescu az eredménytől függetlenül visszatérhet az elnöki palotába. Bár az alacsony szavazói kedv Basescunak kedvez, a jobbközép politikus óriási lendülettel vetette magát a kampányba, s mindenkit voksolásra buzdít.
Ezt tette tegnapi közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, egyben arra szólítva híveit, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Miután a párt parlamenti jelenlétével számos súlyosan antidemokratikus lépéshez biztosította a törvényhozás működőképességét, mostani semlegesnek tűnő, de politikusainak megnyilatkozásai révén inkább Basescu ellenlábasaival szimpatizáló álláspontjával újra, immár sokadszorra megy szembe szavazóinak többségével, de az európai néppárti tagságával járó íratlan kötelezettségével is. Traian Basescu 2004-ben a most börtönben ülő szociáldemokrata Adrian Nastaséval szemben egyebek mellett a nagyszámú magyar szavazatnak köszönhetően tudott elnökválasztást nyerni úgy, hogy az RMDSZ nem átallotta a posztkommunista Románia egyik legkorruptabb rezsimjét működtető Nastasét támogatni. 2007-ben – amikor első alkalommal próbálták eltávolítani pozíciójából Basescut – az RMDSZ ismét a barikád másik oldalára állt, szemben a magyarok többségével, a 2009-es választásokon pedig a szociáldemokrata Mircea Geoanát látta volna szívesen az államfői poszton, a magyarlakta megyékben viszont fölényesen, országos szinten pedig hajszálnyi különbséggel, de Basescu győzött.
Ahogyan a régen látott egységbe tömörült román értelmiség, úgy vélhetően az erdélyi magyarok többsége is tisztában van azzal, hogy a mostani referendumon korántsem csak az eltávolítani kívánt elnök személye a tét. A jogállamiságról, a demokratikus felhatalmazás nélkül, kisstílű egyezkedések nyomán megszerzett hatalom alantas praktikáinak elutasításáról van szó. Nem román, nem magyar, hanem becsületbeli ügy.
Pataky István
Magyar Nemzet

A Bukaresti Egyetem végleges döntése: Victor Ponta plagizált
A Bukaresti Egyetem bejelentette, hogy pénteken 12 órakor sajtótájékoztatót tart, amelyen bejelentik az Etikai Bizottság végleges döntését a miniszterelnök plagizálási ügyével kapcsolatban.
Az Evenimentul Zilei négy forrása is arról tudósít, hogy az ítélet szerint a miniszterelnök plagizált. „Egyhangúan szavaztuk meg ezt a döntést" – mondta az egyik forrás. „Egyetlen professzor sem mondhatja azt, hogy nem plágiumról van szó, aki látta a dolgozatot, mert azt automatikusan kizárjuk. Én már láttam olyan dolgozatot, amelyben voltak másolt részek, de egyikben sem láttam ennyit" – állította egy másik forrás, aki tanulmányozta Victor Ponta doktori disszertációját. „Ha találkoznék Mateut ügyvéddel, azzal, aki azt mondta, hogy nem plágium a dolgozat, megmondanám neki, hogy szégyellje magát. Ilyen döntéssel nem érdemli meg, hogy professzor legyen." – tette hozzá a professzor.
A Bukaresti Egyetem Etikai Tanácsa a plágiumvád megjelenése után rögtön összeült hivatalból.
Az Egyetem annak ellenére is meghozta döntését, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter kijelentette: abban az esetben ha kimondják, hogy Ponta plagizált, veszélybe kerülhet az egyetem doktori iskolája. Az oktatási minisztérium alá tartozó Nemzeti Etikai Tanács megpróbálta megakadályozni azt, hogy a dolgozatot más szervek is vizsgálhassák, kijelentve, hogy ő az egyetlen jogosult erre a feladatra.
evz.ro
Erdély.ma

Mikó-ügy: Amerika is aggódik
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)