Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2012. április 24.
Torockószentgyörgy is ünnepli névadójának napjait
Megoldódni látszanak a falu gondjai
Tartalmas és igényes porgrammal hívogatott az idei Szent György Napok: ami a 2007-es nagy összefogásból megmaradt, arra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak Torockón, a testvértelepüléseken, Budapesten, közelben és távolban egyaránt. Idén is megtört tehát a csend a Székelykő és a szentgyörgyi vár között, ahol a természet sok szépsége sűrítetten van jelen. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött a dombon lévő, évszázados múltra visszatekintő római katolikus templomban. Hantz Lám Irén könyvének adatai szerint 1727-ben Thoroczkay György és felesége, Pekri Krisztina építtette, majd 1990 után Papp László enyedi plébános állíttatta helyre a hajlékot. Itt volt a nap szellemiségben legbensőségesebb része. A délutáni ünnepi műsor kínálatában voltak kiemelkedő és javuló minőségű programok. Itt-ott érezni lehetett a másfél hónap múlva következő helyhatósági választások kampányszelét.
Vallásuktól függetlenül zarándokoltak fel az ünneplők, vezetők és vendégek a dombon található, különleges szépségű templomba. Méltó kezdete volt ez a falunapoknak, amely szegényebb lett volna a közönségre itt váró gondolatiság nélkül. A ministráló fiatalok révén itt jelent meg az eredeti torockói népviselet. A szentmihályiak gyakorlott kórusának többször is felhangzó dalai felemelőbbé tették a hangulatot. A misére különleges vendégek is érkeztek. A helyi polgármester kíséretében megjelent Ştefan Bardan prefektus, Sorin Bumb, a Fehér Megyei Tanács alelnöke, Teus Prins református lelkipásztor pedig a hollandiai Aalsmeer településről érkezett, Lőrincz Konrád református lelkész vendégeként. Vitéz dr. Bartal Sándor, Lipótváros (Budapest belváros, V. kerület) önkormányzatának képviseletében régi barátként hozta üdvözletét a szentgyörgyieknek, és jelen volt Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke is. Házigazdaként Csibi Sándor sínfalvi plébános mindenkit szeretettel fogadott.
Szőcs Csaba kolozsi plébános celebrálta a misét, amelyben bőven helyet kapott a falu névadójának, Szent György lovagnak (Giorgio) kalandos élete. Történetét több legenda őrzi. Emléke azért tiszteletre méltó, mert a megtérés és a vértanúság példaképe: amíg mások palotákat építettek, ő végül mindenét, az életét is feláldozta az emberekért. Példája jó válasz mindazoknak, akik mindent csak megszerezni, megkaparintani akarnak, de nem tudnak szívből áldozni, adni valamit közösségüknek.
Lőrincz Konrád református lelkipásztor szerint sok helyről és sokfélék vagyunk, ezért feltevődik a kérdés: különbözőségünk ellenére lehetünk-e a lakói egy olyan lelki háznak, amely sokféle kőből épül fel? A választ maga a falunapok programja kínálta.
Változatos műsor a kultúrházban
Az évek során kialakult egyfajta műsor, amely minden alkalommal újdonságokkal bővül. Szőcs Ferenc polgármester köszöntötte a testvérgyülekezeteket, a vezetőket, valamint a meghívottakat, és bejelentette az örömhírt, amely szerint Kováts Krisztián elnök révén az RMDSZ Fehér megyei szervezetének támogatásával, kormányhatározat alapján a két falu számára 160 ezer lejt utaltak ki, amelyből többek között útjavításokat eszközölnek majd.
A szórakoztató programban elsőnek a torockói fúvós zenekar lépett fel Petruc Sándor karnagy vezetésével (aki megalakulásától kezdve igazgatja a zenekart), hagyományos, de ezúttal mégis üdébbnek ható műsorával, amelyből nem hiányzott a két himnusz sem. Akik meghallgatták a Szabó Zsombor karnagy vezényelte szentmihályi vegyeskart, színvonalas produkciónak lehettek tanúi. Az üllési testvértelepülés táncosainak fellépése is megérdemelt sikert aratott. A torockói iskolások citerazenekarát a polgármesteri hivatal hét citera megvásárlásával támogatta. Szabó Zsombor zenetanár szerint külön öröm, hogy most először használnak egy ősi magyar zeneszerszámot a torockói iskolások. A szentgyörgyi lányok (IV–VI. oszt.) modern táncot mutattak be. Felszabadult, mosolygós előadásuk sokaknak tetszett. Kiemelkedő produkciója volt a délutáni műsornak az óvodás és kisiskolás szentgyörgyi tanulók jelenete, Ludas Matyi, avagy a libák gágogása címmel, amelyet a közönség élénk tapssal jutalmazott. Dicséret illeti az őket felkészítő óvónőt és a tanítónőt, Szabó Emőkét és Varga Melindát. A szentgyörgyi gyerekek rövid idő alatt szereplőből figyelmes nézővé váltak, hiszen a kolozsvári Keljfeljancsi Bábszínház látogatott el a Szent György Napokra, és nagy sikerrel adta elő Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét. Simon Csilla szentgyörgyi származású marosvásárhelyi diáklány pedig évről évre egyre csiszoltabban mutatja be meglepő hajlékonyságot mutató, modern, akrobatikus táncait.
Este a helyi nőszövetség nyolc tagja a virágvasárnapon már bemutatott színdarabot (Autó hozományba) adta elő. Egyszerű, hétköznapi falusi történetről van szó, és a közönség időnként megfeledkezett arról, hogy amatőr színészek játszanak. A férfi szerepeket is mind a rátermett szentgyörgyi lányok és fiatal vagy idősebb asszonyok (Imre Elvira, Mihácsa Csilla, Géczi Izabella, Csúcsi Annuska, Pozsgi Ibolya Ilona, Gergely Enikő, Bara Xénia, Oancea Éva) alakították. Nagy munka eredménye volt a bemutatkozás, de megérte, mert méltó siker koronázta.
A műsorral párhuzamosan a Rudnyánszky-kúria udvarán jó szakácsok által készített falunapi pörköltet kóstolgathattak a résztvevők. Közben Veres Rudolf szervezésében focimérkőzés zajlott a helyi csapat és az üllésiek között a szépen elrendezett pályán. A fiatalabb korosztályú szentgyörgyi csapat megéredemelten nyert. Este rövid, de látványos tűzijáték következett, amelyet a Székelykő Kúria területéről lőttek fel, majd falunapi bál kezdődött, ahol az üllésiek húzták a talpalávalót.
Polgármesteri jövőkép
Az ízletes pörkölt és italok mellett alkalom kínálkozott egy olyan beszélgetésre a falu vezetőjével, amely már rég váratott magára. Szőcs Ferenc polgármester meggyőzően válaszolt a felvetésekre. Úgy szólítottam meg, mint olyan jelöltet, aki nagy eséllyel pályázhat a polgármesteri székre a következő ciklusban is. Élvezi az RMDSZ támogatását, amit a falunapokon két alkalommal is (a délutáni műsoron és az unitárius templomban) megerősített Bartal Sándor, az V. kerület küldötte, aki szintén pártfogásáról biztosította ezt a jelöltséget. Úgy tűnik, hogy ellenfelek is akadnak majd, mert a PD-L és az USL is indít jelöltet Torockón. Az új magyar pártok eddig itt nem jelentkeztek.
A polgármester vázolta a pillanatnyi eredményeket, pl. jártak a tejfeldolgozó üzemben, és megtalálták a megoldást a vízszennyezésre: gát megépítésével és szűrők alkalmazásával. A hét tonnánál nagyobb rönkszállító teherautók egy-két év alatt komolyan károsíthatják az utat, de ígéret van arra, hogy Muzsnán felmérik majd őket, és így elkerülhető lesz a baj. Az út teljes befejezésére a megyei tanácstól kaptak szóbeli ígéretet (pl. árkok, a Kőköz levédése, parkolók létesítése). A szentgyörgyi vízellátásban komoly problémák vannak, miközben néhány éve, egy 2006-os pályázatnak köszönhetően teljesen kész, új hálózat várja az üzembe helyezést. A hosszas várakozást persze találgatások kísérik, a válasz szerint a bekapcsolás hamarosan megtörténik, meg kell várni azonban annak a megyei vállalkozásnak a beindulását, amely vállalja az új hálózat kezelését. Legkésőbb ebben az évben erre is sor kerül. A kapott 160 ezer lejt többek között a torockói iskola külső habitusának rendbetételére, a szentgyörgyi iskola fásszínének felépítésére, a focipálya nézőterének építésére, a torockói park bekerítésére használják majd fel. A polgármester elégedett az eddigi csapattal, amely segítette munkáját. A torockói választók nincsenek könnyű helyzetben, de talán Bethlen Gábor mondása most is segíthet: „meg kell tenni, amit lehet.” Fontos, hogy a szavazáson nyilvánítsák ki véleményüket, majd a megfelelő fórumokon rendszeresen kérjék számon az ígéreteket.
Vasárnapi búcsú a falunapoktól
Római katolikus templomban kezdődött, unitárius hajlékban végződött a falunapi program. Mátéfi Tímea unitárius lelkész tartotta az istentisztelet, kifejtve: tartalmas, értékközvetítő és hagyománytisztelő napokat hagyhattak maguk után a résztvevők. Az ige arra int: „egymás terhét hordozzátok”, ennek kapcsán a lelkész figyelmeztetett, hogy ne feledkezzünk meg a közösség által nyújtott lehetőségekről és szépségekről.
A dínomdánom még folytatódott egy darabig, hiszen sült a tordai pecsenye, és még vasárnap este is vidám muzsikaszó hallatszott a Rudnyánszky-kúria felől, lassan azonban minden elcsendesedett a faluban.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 24.
Telt ház mellett zajlik Mága Zoltán erdélyi magyarságegyesítő koncertsorozata
Telt ház mellett zajlik Mága Zoltán hegedűművész szombaton kezdődött erdélyi koncertkörútja. Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen a zsúfolásig megtelt kultúrpalotákban a szűnni nem akaró tapsok miatt majd egy órás ráadást kellett adni a világhírű hegedűművésznek a hétvégi koncertjein.
Mága Zoltán különleges zenei csemegével kedveskedett az erdélyi magyaroknak: a vonósnégyes mellett zongora is megszólal, és így egy különleges hangszerelésben hallhatóak a magyar népdalok, és slágerek, amelyet a sok száz fős közönség könnyekig hatódva, hosszú perceken át zúgó vastapssal köszönt meg.
Az emberek szeretete ugyanakkora, ugyanolyan határtalan, mint tavaly, amikor a 100 templomi koncertsorozat keretében jártam a főként magyarlakta városokban – mondta Mága Zoltán, aki maga is meghatódott azon, hogy a kint élő magyarok sírva mondtak köszönetet neki, és fejezték ki büszkeségüket művészetéért, hogy elvitte otthonukba a magyar kultúrát, a zene csodálatos, gyógyító erejét.
Igaz, hogy egy országhatár választott el minket, de az érzelmekben, a szeretetben, az összetartozás érzésében nincsenek határok, falak, akadályok magyarok és magyarok között, mert, mert éljenek a tengeren túl, a szomszédos országokban, vagy a világ bármely pontján, aki magyar, az örökké magyar marad – fogalmazott a hegedűművész, azt hangsúlyozva, ugyanezt tapasztalata az elmúlt években öt kontinens száz országát bejárva.
A művész az Erdélyben élő embereket tekinti igaz magyar kultúrát megélő, és éltetőknek, mert bár papíron ők más állampolgárok, mégis hűen őrzik a magyar hagyományokat, a nyelvet, a népzenét, a kultúrát, és élik az igazi, történelmi Magyarországot. Mindezért örömmel tölti el, hogy egyre több ember veszi fel újra a kettős állampolgárságot, így az emberek jelzik kötődésüket, szeretetüket anyaországuk felé, és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy támogatást, segítséget nyújtson határainkon túl élő honfitársainknak.
Hatalmas vastapsot kapott Mága Zoltán, amikor Marosvásárhelyen bejelentette: a magyar kormány segítségével hamarosan kamarazenekar kíséretében tér vissza Erdélyország legnagyobb városaiba, hogy a magyar kultúra missziójaként hirdesse a nemzet egységét. A hegedűművész úgy fogalmazott: az elmúlt években fellépéseivel közelebb tudta hozni az Erdélyben élőket az anyaország lakóival, és a korábbi szorongást, kivetettség érzését nem tapasztalja a kettős állampolgárságot felvett magyarok körében. Most úgy véli, az erdélyiek azt érzik: érzik, visszakapták hazájukat, Magyarországot. A hegedűművész azt mondta: koncertjeivel egyesíti a magyarságot és az országot, eltűnnek a határok, és a szeretet, az összetartozás köti össze az embereket.
Mága Zoltán hétfő este Kolozsvárott lép fel, míg kedden, április és 24-én Nagyváradon, 25-én Brassóban és 26-án Sepsiszentgyörgyön találkozhatnak a rajongók, érdeklődők a világhírű hegedűművésszel, hogy a megtapasztalják a tőle megszokott színvonalas produkciókat. Elmondta azt is, hogy igazi kuriózumnak számító produkciókkal is készül: minden egyes városban külön-külön meglepetéseket is tartogat az ottani rajongói, közönsége számára. A nagy virtuóz darabok mellett szerepet kap a komolyzene, így Bach, Mozart,Vivaldi, Sarasate, Liszt, Kodály, Bartók, Erkel, Strauss, Brahms legnépszerűbb művei mellett az operett és musical, illetve a pop és a jazz irányágai is szerepelnek, felcsendülnek majd.
A hegedűművész legutóbbi, Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című, immár platinalemezes CD-jéről is felcsendülnek a legnépszerűbb dallamok, és a népdalok mellett természetesen a Székely Himnusz is megszólal majd egyedi, különleges feldolgozásban. erdon.ro
2012. április 24.
„Idehaza vagyunk elveszett városunkban”
A rusnya valcer címmel készülőben van Zudor János legújabb könyve. A nagyváradi költő legújabb verseiből Selyem Zsuzsa kolozsvári írónő, egyetemi tanár válogatott ki egy kötetre valót. A kiadáshoz a Posticum Egyesület támogatókat keres.
„Nagyvárad hajdani sokat emlegetett irodalmi pezsgése ma már szinte teljesen a múlté. Hogy kinek a hibája? Hát nem a Jánosé, az biztos. Ő az a rohanó szakállas alak, akivel összefuthatsz Nagyvárad sétálóutcáján, kér tőled egy cigarettát, elveszi tőled a dobozt, és ír rá neked hálából egy verset.
Ő az a szakadtan is sármos, öregen is fiatalos törzsvendég a kocsmában, aki legújabb, vagy legutóbb magánál felejtett kötetét próbálja rád sózni egy sörért, és ennyivel nem is szabadulsz, mert még a nevedre vagy kedvesed nevére költött ajándék verset is kapsz tőle. És ő az a bolondos ember, aki a koszos poros busz egyik végében ülve „hátra-beszélget” a busz másik végébe egy fiatal lányhoz, tárgyalva családi, szakmai, politikai és filozófiai témákat. Ez csak próbálkozás volt a jellemzésre. Mert Jánost személyesen kell ismerni. Vagy ha ez nem jön össze, akkor legalább a verseit kell olvasni.” (Barabás-Vanyovszki Mária)
Én egy nagy dögfehér halott vagyok. / Kísértet ingben járok, / bocsánatot kérek mindenkitől, / mint egy született vesztes! / Egy csókot adok mindenkinek, aki / meztelen. Én vagyok az örök búbánat. (Zudor János: Én)
Kísérlet egy életrajzra
Zudor János 1954-ben született Nagyváradon. 1983-ban végezte el a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-francia szakát. 1987-ig tanárként dolgozott, de volt a nagyváradi vegyi üzem, a Sinteza alkalmazottja is, aztán pedig újságíróként tevékenykedett. 1993 óta betegnyugdíjas. A Posticum egykori projektvezetője és recepciósa, Barabás-Vanyovszki Mária – kicsit talán múzsaként, de mindenképp figyelve és értve a költő szavait – rábírta, hogy János rendszeresen egy öreg írógépbe üsse be verseit. Ezek „őrzési jogáért” a Posticum minden alkalommal fizetett a költőnek. Így neki cigarettára (vagy talán ennivalóra is) jutott, az utókornak pedig a 2010-ben megjelent Jónás és a mérték. A Posticum Szent Erzsébet kápolnájának hívei a perselypénzzel egy éven keresztül folyamatosan támogatták a költőt.
János csak az őt értőkkel ért szót, a többiek számára nyárspolgárok, összeesküvők vagy csak az útjába kerülő akadályok. Kezelésre szorult, de nem mindenki kezéből fogadta el a pirulákat. Édesanyja halála után aztán minden még rosszabb lett. Lakását elcsalták tőle, a városban csatangoló költőt autó üti el, nemsokára bátyja is meghal, őt beutalják a diófási, és később a tölgyesi elmegyógyintézetbe.
Innen hozza Rencsik Imre vissza Váradra, és a Posticum egyik helységében szobát alakít ki számára. Verseit begépeli és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a zudorversei.blogspot.com oldalon, a Posticum konyhájában együtt ebédel vele, és ezen felül kiadót keres a költő válogatott versei számára.
A rusnya valcert Selyem Zsuzsa kolozsvári egyetemi tanár válogatta össze és írt utószót hozzá. A könyv a magyarországi Új Forrás kiadónál jelenne meg, ha a nyomtatáshoz szükséges pénz összejönne hozzá. Ehhez kérjük az irodalombarátok támogatását a Posticum számlaszámra (Asoc. Posticum Mov. Iuv. Christ., Banca Transilvania, Oradea, Ag. Cantemir: RON – RO67 BTRL 0050 1205 7810 80XX, EUR – RO16 BTRL 0050 4205 7810 80XX, SWIFT: BTRL RO22 BHA. A kötet a június 2. és 6. között megrendezendő 83. Ünnepi Könyvhétre jelenne meg. erdon.ro
2012. április 24.
Mesteri tanárjelölteknek
A 2013-2014-es tanévtől változik a pedagógusok képzése, ugyanis tervek szerint kötelezővé tennék a kétéves didaktikai mesterképzést mindazok számára, akik tanítani szeretnének – nyilatkozta megkeresésünkre Sóos Anna rektorhelyettes, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetője.
A 2013-2014-es tanévtől változik a pedagógusok képzése, ugyanis tervek szerint kötelezővé tennék a kétéves didaktikai mesterképzést mindazok számára, akik tanítani szeretnének – nyilatkozta megkeresésünkre Sóos Anna rektorhelyettes, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetője. Idén még csak azok számára kötelező egy választható mesteri fokozat elvégzése, akik a középiskola felső tagozatain oktatnak majd. A tervezett változtatás azonban valamennyi közoktatásban dolgozó személyt érinti, ugyanis az óvodában és elemiben oktató pedagógusok is kötelesek lesznek mesterizni. Ez a rendelkezés azonban nem érinti azokat, akik már korábban végeztek. Azoknak, akik nem rendelkeznek egyetemi oklevéllel, hanem tanítóképzői végzettségük van, jelenleg is 100 kreditet kell összegyűjteniük különböző képzéseken ahhoz, hogy a tanügyben dolgozhassanak.
Cătălin Baba oktatási miniszter a napokban közölte, hogy azok, akik részt vesznek a kétéves didaktikai mesterin, a képzés teljes ideje alatt 700 lejes ösztöndíjban részesülnek az állami költségvetésből. Az oktatási tárca vezetője azt is elmondta, hogy a mesterképzésre államilag támogatott helyeket írnak ki, melyeknek számát a felsőoktatás minőségét felügyelő hatósággal (ARACIS) együtt szabják meg, valamint a felvételit az egyetemek szervezik. „Aki elvégzi a képzést, annak nem kötelező a rendszerben maradnia, aki azonban tanítani akar, az csak három év múlva kaphat katedrát. A helyeket pedig az egyetemekkel együtt végzett elemzések nyomán utalják ki” – tette hozzá Baba. A tanügyi pályát választóknak kötelező a tanügyminisztérium által akkreditált állami egyetemen kétéves oktatási mesterképzésen részt venniük.
B. R. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 24.
Sikeres volt a Böjte-könyv
Vegyes érzelmekkel jöttek haza az erdélyi könyvkiadók képviselői a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról. A résztvevők elmondása szerint bár az utóbbi három évben egyre kevesebb a kiállító, s a forgalommal együtt az eladott könyvek száma is csökkent, a jelenlét, az ott szerzett tapasztalatok, ismeretségek, továbbra is fontosak.
„Az érdeklődés megcsappanása a gazdasági válsággal is összefüggésbe hozható, illetve azzal is, hogy sokan az internetet használják olvasásra” – mondta lapunknak Tőzsér József. A Pallas Akadémia igazgatója az ÚMSZ kérdésére úgy értékelte a vasárnap véget érő könyvfesztivált, hogy az erdélyi könyvkiadók számára, ha anyagilag nincs is nagy hozadéka, fontos a jelenlét. „Jó hangulat jellemezte a vásárt, jó volt ott lenni, hiszen könyvkiadók, szerzők és olvasók fontos találkozóhelye” – fogalmazott Tőzsér, akitől megtudtuk azt is, hogy a fesztivál részvételének költségeit egyik erdélyi kiadó sem tudja fedezni az eladott könyvek árából, viszont pályáznak, és remélik, hogy sikerrel, hiszen csak a könyvstand bérlése hatezer lejbe kerül, amihez hozzájön még az út, az ott-tartózkodás és egyéb kiadások költsége is.
A könyvfesztivál alkalmából valamennyi kiadó kedvezménnyel kínálta köteteit, így a Pallas Akadémia Sass Péter A heraldikus című könyvét 12 ezer forintért adta, melyet korábban a boltokban 19-20 ezer forintért kínáltak. Volt is rá vevő, szép számban fogyott, mondta a kiadó igazgatója.
Az erdélyi kiadványok közül a legnagyobb érdeklődést Böjte Csaba legújabb, a Helikon gondozásában megjelent könyve váltotta ki. A ferences testvér közel háromszáz személynek dedikálta könyvét. A Gutenberg kiadónál napvilágot látott Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt történészek szerkesztette Isten segedelmével udvaromat megépítettem... Történelmi családok kastélyai Erdélyben című kötet is sikert aratott a vásáron.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 24.
OGY - nemzeti összetartozás bizottsága: napirenden Kárpát-medencei civil szervezetk tevékenysége
Az önkormányzatok, a civil és a vállalkozói szféra szorosabb együttműködését szorgalmazta a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség ügyvezetője az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden.
Szabó Magdolna felidézte, hogy az egyesület gondolata 2005-ben született meg az állampolgárságról tartott eredménytelen népszavazás után, a határon túli magyar kapcsolatok megerősítésére. Célként fogalmazódott meg az is - folytatta-, hogy az önkormányzati kapcsolatokat határon innen és túl új alapokra helyezzék.
A szervezet tényleges megalapítására végül 2007-ben került sor, és a szövetségnek mára közel száz önkormányzat a tagja, a magyarországiak mellett Felvidékről is bekapcsolódnak képviselőtestületek munkájába. A szövetség elnöke Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, társelnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
Az ügyvezető kiemelte, hogy szoros kapcsolatra törekednek a térségi, települési szervezetekkel, és feladatuknak tekintik az érdekképviselet mellett a pályázatfigyelést, információközvetítést, szakmai konferenciák szervezését, valamint a karitatív tevékenységet is.
Kitért arra, hogy 2011.májusában nyitották meg brüsszeli irodájukat, és terveik között szerepel - a sikeres pályázást elősegítendő - előzetes pályázatértékelés kifejlesztése.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy naprakész és folyamatos a kapcsolat a parlament brüsszeli irodájával.
A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Zarándokút Egyesület tevékenységéről is.
Rumi Imre elnök az egyesület négyéves tevékenységéről szólva kiemelte: a magyar zarándokút gondolata 2008-ban fogalmazódott meg a spanyol El Camino mintájára. Kezdeményezésükkel megkeresték az önkormányzatok szövetségét, és úgy döntöttek, hogy önkormányzati társulás biztosítsa az út hátterét. Közlése szerint igyekeztek megkeresni azokat a helyeket, ahol nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, és a magyar vallástörténet fontos kegy-, vagy szenthelyként tartja számon. Tájékoztatása szerint az önkormányzati társulás 2010.novemberében jött létre 24 taggal, számuk mára 31-re bővült.
Az elnök kiemelte: Magyarországon nagy hagyománya van a zarándoklatoknak, ennek óriási szerepe van a hazaszeretetre nevelésben, és az összetartozás erősítésében.
Jelezte: jelenleg az út Esztergomból vezet Máriagyűdre, és a tervek szerint ez alapja lehet majd a lengyelországi Czestochowa és a Bosznia-Hercegovinában található Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton, a teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. A teljes útvonal bejárása 15-25 napot igényel.
Mint elmondta: a zarándokúton résztvevőknek egy zarándokútlevelet kell kiváltaniuk, és ezzel vehetők igénybe a kedvezményes szálláshelyek. Tájékoztatása szerint az idei évre célként jelölték meg, hogy legalább ezren váltsák ki az útlevelet, ezt az eddigi adatok szerint messze meg fogják haladni.
Öt év múlva éves szinten a tízezer zarándok elérése a cél - mondta Rumi Imre. MTI
2012. április 25.
Petőfi nélküli Segesvár
Úgy látszik, sem Petőfi parknak, sem Petőfi iskolának nincs helye a Nagy-Küküllő menti városkában. A költő mellszobra 2006 óta elzárva hever a helyi önkormányzat egyik raktárában, csakúgy, mint az emlékmű védőláncai (a szóbeszéd ellenére remélhetőleg még megvannak), és hat év sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a városvezetés visszaállítsa régi vagy új helyére. Hol építőtelepi lerakat volt a szobornak kiszemelt park, később meg ásatások, majd történelmi felfedezések színhelye. A Petőfi iskola kapcsán történt botrányos tanácsülések pedig a valós helyzetet vetítik vissza: Segesváron a helyi tanács román pártjainak ma nem ér annyit a 16 százaléknyi magyar lakosság, hogy egyetlenegy anyanyelvű tanintézmény létrehozására rábólintsanak, itt már az RMDSZ- képviselők kemény kiállása is kevésnek bizonyult.
Az iskolaügy a jelek szerint – egyelőre legalábbis – elbukott, a Petőfi park és szobor esetében azonban van, illetve volt még remény, hiszen a helyi RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt egyezségén alapult a tanácsi döntés. A munkálatoknak nemrég nekifogtak, pontosabban: felhordták a várba az építőanyagot, a tavaly felfedezett középkori várfalromot konzerválták, gyakorlatilag már csak a zöldövezet vár kialakításra. De az is lehet, hogy a sok építőanyagot, kockakövet csupán a gépkocsiparkoló megépítéséhez rakták le (muszáj volt ugyebár autóparkolóval megspékelni a parkot!). Nem kizárt azonban, hogy a Petőfi park létrehozásától – ha sürgősen, az önkormányzati választások előtt nem történik meg – nyugodtan elbúcsúzhat a város magyarsága és az RMDSZ, hiszen a szövetség minden jel szerint már nem számít partnernek egyetlen román párt számára sem. Amióta híre kelt, hogy az RMDSZ mellett a Magyar Polgári Párt is jelöltet állít, sőt, lehetséges, hogy egy független magyar polgármester is harcba száll, a román pártok nem keresik az RMDSZ-t. Leírták. Tehát a továbbiakban nincs miről és miért tárgyalniuk, egyezkedniük a szövetséggel. Sem történelmi magyar egyházak, sem civil szervezetek támogatásáról, sem szobrokról, parkokról, magyar iskoláról.
Széthúzás van hát a magyar politikai berkekben Segesváron is. Hogy megéri-e? Ők tudják, megéri-e nem összefogni, különjelöltekkel választásdit játszani szórványban, tizenhat százaléknyi magyarság mellett, és végül mindenkinek "kívül" rekedni. A szórvány képviseletét fontosnak deklarálta minden magyar politizáló szervezet, ehhez képest a tettek mást mondanak, de még mindig nem késő felelőse(bbe)n dönteni!
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
Új köntösben a könyvtár és a múzeum
Nemrég ünnepelték a könyvtárosok napját. A Maros megyei tanács intézményeként működő megyei könyvtár és a nagynevű Teleki–Bolyai könyvtár méltó rangot vívott ki az országban az említett intézmények között. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a megyei önkormányzatnak köszönhetően olyan beruházásokat sikerült eszközölni, amelyekkel korszerű körülményeket teremtettek. Nemsokára befejezik a volt Park Szálloda átalakítását is, aminek egy része szintén a könyveknek ad otthont. A további tervekről, elképzelésekről Lokodi Edit Emőkével, a megyei tanács elnökével beszél-gettünk.
– A Kultúrpalota felújítási munkálataival párhuzamosan, az ugyanabban az épületben levő megyei könyvtárat is sikerült korszerűsíteni, sőt értesüléseink szerint bővítik a helyiségeket.
– Számtalan korábbi, tulajdonjogi meg egyéb jellegű vitát követően végre sikerült "tiszta vizet önteni a pohárba". Semmi nem indokolta egy szálloda fenntartását, így a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy közhasznúvá alakítja át az épületet, így az egykori Park Szálloda helyiségei új rendeltetést kapnak. A földszinten egy modern megyeikönyvtár-részleget rendezünk be az idegen nyelvű irodalom számára és a jogi és közigazgatási szakkönyveknek. Lesz olvasóterem, információs és marketingközpont, multimédiás részleg. Célunk az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelően a megyei könyvtár szolgáltatásait bővítsük. Az épület teljes felújításának értéke 3.817.000 lej, és helyi költségvetésből valósul meg. Nem vártuk meg a munkálatok befejezését, ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsé-gének támogatásával a könyvtár internetes részlegén megnyithattuk az American Cornert, az amerikai kultúrát népszerűsítő információs központot, ahol angol nyelvű írott és audiovizuális anyagokból tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezek a beruházások 220.000 lejbe kerültek a megyei önkormányzatnak. Ugyanakkor a gyerekrészlegen korszerűsítettük a világító- és központifűtés- rendszert, felújítottuk a belső falfestést, megőrizve az eredeti színeket és anyagokat, a padlózatot, a márványlépcsőket és faburkolatot. A beruházás értéke 336.506 lej. Nemsokára átadjuk az öt szint között működő felvonót, ami megkönnyíti a könyvtár megközelíthetőségét és a raktári állomány kezelését is. Erre 270.000 lejt költ a tanács.
Ha már a könyvtárakról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül a Teleki–Bolyai Könyvtár restaurálását sem, annál is inkább, mivel ez jelentős idegenforgalmi célpont is.
A Teleki–Bolyai Könyvtárat teljesen megújítjuk. Egyelőre az épület jobb szárnyában a belső- és külső falfestéseket végezzük el, kijavítottuk a padlót, új fűtőtesteket helyeztünk el, renováltuk a falépcsőt, modernizáltuk a villanyhálózatot, a levegőztető berendezést stb. Befejeztük a Wesselényi-szárny és a homlokzat felújítását. A belső udvar is új arculatot nyer. Az eddigi munkálatok összege 5 millió lej felett van.
– Hasonló állagmegőrző, átalakító munkálat zajlik a megyei múzeum néprajzi részlegének otthont adó Toldalaghi- házban és a volt katonai sorozóközpont is új alakot nyer.
– Az említett munkálatok a megyei múzeum koncepcionális átalakításának a része. Ahhoz, hogy ma egy múzeumot látogathatóvá, élvezhetővé tegyünk a nagyközönség számára, a helyiségeket is át kell alakítani, interaktívabbá kell tenni. Ezért az állagmegőrzés, restaurálás mellett, amelynek keretében, például a Toldalaghi-házban helyreállítottuk a régi báltermet, amelyből kiállításokra és kamarakoncertekre is alkalmas termet alakítunk ki. Hasonlóképpen átalakul a természetrajzi részleg is. Az udvaron a raktárnak, garázsoknak és restauráló műhelyeknek egy új épületet húztunk fel. Ezáltal a régi épületben helyiségeket szabadítunk fel, létrehozzuk Románia egyik legmodernebb múzeumépületét. Erre pályázatot készítettünk, amelynek értéke 10.150.223 lej és uniós pénzalapokból valósulna meg. A terv a 7. Fejlesztési Régió várólistáján van. A várban teljesen felújítottuk a tetőszerkezetet, korszerűsítettük és restauráltuk a földszinti épületrészt, a kiállítótermeket, folyosókat, villanyhálózatot, víz- és csatornarendszert, nyílászárókat. Láthatóvá tettük a város XVII. századi pincebörtönét, megnyílt a múzeum ajándékboltja és a kávézó is, ahol időszakos képző- és fotóművészeti tárlatot is szerveznek. 2008 és 2011 között 1.063.346 lejt ruháztunk be, amiből 300.000 lej a művelődési tárca átutalása. A vár felújításával együtt reméljük, hogy jelentős turisztikai célpont lesz majd a múzeum régészeti részlege.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
Sapis TDK – tizenegyedik alkalommal
"Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira – és újból összerakni magunknak." Ez a Bodor Pál-idézet a mottója a marosvásárhelyi Sapientián április 27-én és 28-án zajló Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet a Műszaki és Humántudományok Kar az egyetem alapításától kezdődően minden évben megszervezett. A tizenegyedik TDK pénteken a hazai, illetve határon túli meghívottak előadásaival kezdődik. A rendezvényt idén megtiszteli jelenlétével dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, előadásának címe: A nyelvi emberi jogok és a magyarok. Szintén pénteken dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE egyetemi tanára az erdélyi magyarság helyzetéről, életmódjáról, egészségi állapotáról értekezik. Dr. Fodorpataki László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai – Földtan Karának docense Mire használhatók a stresszelt növények? címmel tart előadást, dr. Márton László Ferenc, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnöki Tanszékének vezetője az új jelfeldolgozó eljárásokról beszél. A díszelőadások után nem marad el a hagyományos borkóstoló és állófogadás sem, erre 6 órától kerül sor a campus szenátus termében.
A konferencia második napján a diákok mutatják be dolgozataikat. Az előadások négy egységben zajlanak, az alábbi szakirányok szerint: kertészmérnöki, kommunikáció és közkapcsolatok és egészségügyi szakpolitikák, számítástechnika és informatika, automatizálás, távközlés és mechatronika. Az ülésszakra 23 marosvásárhelyi sapientiás diák hozza el tudományos igényű munkáját. Idén több munka kerül bemutatásra, mint tavaly, a legtöbb, – szám szerint 6 – dolgozat a kertészmérnöki szakról származik, a kommunikáció, illetve az informatika szakosok 4-4, az automatika és alkalmazott informatika, illetve az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak diákjai 3-3 dolgozatot, a távközlés szakosok, a mechatronikások, illetve a számítástechnikások 1-1 dolgozatot mutatnak be, a fordító szakról senki nem jelentkezett, így ezt a szekciót kivették a programból. A TDK a megszokott forgatókönyv szerint eredményhirdetéssel, a legügyesebb diákkutatók díjazásával zárul.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
EME orvoskongresszus Szovátán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 25.
Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 25.
K Ö Z L E M É N Y
Ivan Gasparovic szlovák államfő és Iveta Radičová volt miniszterelnök után Robert Fico kormányfőhöz fordult a felvidékiek ügyében Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Levelükben először is gratuláltak a szociáldemokrata pártvezérnek a választásokon való sikeres szereplésért, majd felhívták a figyelmet a szlovák állampolgárságuktól jogtalanul megfosztott felvidéki magyarok helyzetére. Arra kérték a nemrég megválasztott miniszterelnököt, hogy járjon közben annak érdekében, hogy „a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek” az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják és a „rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért” kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálja állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Emlékeztették a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. A szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor a huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták állampolgárságukat. A kártérítési igény jogos, mert az állampolgárságuk mellett bejelentett állandó lakcímüket valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, ráadásul a parlamenti választáson sem szavazhattak. Mindez az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseit is több ponton sérti, mutatott rá a levél, mely kitér arra is, hogy „az átélt lelki megrázkódtatások hatására több érintettnek károsodott az egészsége is. ”
A levélben az állampolgárságától életének 99. évében, „brutális érzéketlenséggel megfosztott” Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét is kiemelték mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Mint ismeretes, az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében a szlovák állam jogfosztó gyakorlata ellen. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják.
Nagyvárad, 2012. április 25.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája.
2012. április 25.
Hálózatok és a tehetséggondozás
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csermely Péter
vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.
Tehetség
Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.
Hálózatok
Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.
Tanácsok
A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.
Nagy Noémi. Erdon.ro
2012. április 25.
Az állampolgárságuktól megfosztott felvidékiek miatt fordult a szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán kormányfőhöz Tőkés László és Lomnici Zoltán
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyében fordult levélben Robert Ficó szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés László sajtóirodája szerdán tudatta: levelükben arra kérték Robert Fico miniszterelnököt: járjon közben annak érdekében, hogy "a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek" az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják, és a "rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért" kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálta állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Tőkés László és Lomnici Zoltán emlékeztette a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. Úgy vélték, a szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták az állampolgárságát. Levelük tanúsága szerint jogosnak tartják a kártérítési igényt is, mert az érintettek az állampolgárságuk mellett a bejelentett állandó lakcímüket, valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, és nem szavazhattak a parlamenti választásokon.
A levélben kiemelték az állampolgárságától életének 99. évében megfosztott Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét, mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Az Emberi Méltóság Tanácsa korábban vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett EMNT kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják. MTI
2012. április 26.
A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma
2012. április 26.
Elítélték Romániát a bányászjárás ügyében
Hatvanezer eurós kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a strasbourgi emberjogi bíróság azon két fiatal – Andrei Frumuşanu és Aurica Crăiniceanu – családjának javára, akiket az 1991-es bukaresti bányászjárás idején gyilkoltak meg. A keddi ítélet indoklása szerint megsértették az európai emberjogi egyezménynek az élethez való jogot rögzítő cikkelyét.
Az ügy előzménye, hogy 1991. szeptember 25-én, amikor a kormány székhelyét körülvették a tüntetők, a kormányőrök tüzet nyitottak rájuk. Ekkor érte halálos lövés a 33 éves Aurica Crăiniceanut és a 20 éves Andrei Frumuşanut. Az ügyben azóta sem zárult le a nyomozás, ezért Crăiniceanu férje és Frumuşanu családja 2004-ben a strasbourgi bírósághoz fordult.
A bíróság felrója a román kormánynak, hogy az események óta eltelt húsz év sem volt elég a felelősök kilétének felderítésére. Rámutat arra is, hogy a nyomozást olyan katonai ügyészekre bízták, akiket köt a katonai ranglétra tiszteletben tartása, miközben a gyanúsítottak az akkori katonai hierarchia legmagasabb fokán álltak. Az ítélet szerint az akkori időszak társadalmi és politikai viszonyai nem indokolják az igazságszolgáltatási eljárás késlekedését, ezért mindkét áldozat hozzátartozóinak 30-30 ezer eurós kártérítést ítéltek meg.
A nyomozati anyag szerint 1991. szeptember 25-én, mivel korábban nagyszámú bányász érkezett a kormánypalota elé, a kormányszékház elé kordonokat helyeztek ki, és nagy számban vezényeltek ki rendfenntartó erőket is, köztük egy kormányőregységet is, mivel Petre Roman akkori kormányfő is a kormánypalotában tartózkodott. A demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erők tagjaival, akik gumibotokkal és könnygázgránáttal próbálták feloszlatni a tömeget.
Később lövések is dördültek, ezek oltották ki a két áldozat életét. Az ügyben 1995-ben indult bírósági eljárás Vasile Gabor kormányőr százados – azóta őrnagy – ellen, mivel a gyanú szerint ő lőtt ki a kormánypalota épületéből. Vádlotttársa volt egy másik százados, Marian Constantin, akit hamisítással vádoltak, miután megpróbálta eltüntetni annak a dokumentumait, hogy Gabor lőfegyvert használt. Constantint első fokon hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték, ám 2000-ben az ügy elévülése miatt felmentették. 2003-ban a Gabor elleni vádakat is ejtették, majd 2011-ben az ügyet ismét elővették.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 26.
Városnapok: kispórolnák a magyar rendezvényeket?
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vállalatokkal és civil szervezetekkel karöltve másodszor szervezi meg a kolozsvári városnapokat, május 25. és június 1. között – közölte Radu Moisin megbízott polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Moisin szerint a tavalyihoz képest magasabbra teszik a mércét, és új helyszíneket is bevonnak a programokba. Nagyobb szerepet kap a Karolina tér, az ünnepélyes megnyitót pedig az átadásra váró Sétatéren, a megújuló Kaszinónál rendezik. A Főtéren 120 négyzetméteres színpad csalogatja majd a zenerajongókat, de többnyire csak a pénteki nyitónapon, illetve az azt követő hétvégén rendeznek koncerteket. Fellép többek között a Voltaj, a Direcţia 5, Ştefan Bănică Junior, ismert román népzenei előadók, valamint a Filharmónia. Magyar rendezvényekről nemigen esett szó...
A városnapok programját a tegnap kellett feltölteniük az illetékeseknek a városháza honlapjára (www.primariaclujnapoca.ro), és egy héten át várják az észrevételeket új programok benevezésével, helyszín- és időpont változtatásokkal kapcsolatban.
Magyar tematikájú rendezvényről olyannyira nem esett szó, hogy a nemzetközi gasztronómiai napok keretében sem lesz magyar nap, mint tavaly. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos megjegyezte: „Tavaly is gyakorlatilag kihagytak bennünket a szervezésből”. A Filharmóniával együtt – egyes értesülések alapján – fellép a magyar és a román opera is, de Moisin nem tudta megerősíteni a hírt. A megbízott polgármester nyilatkozata szerint igyekeznek minél kevesebb pénzt elkölteni a városnapokra az erre a célra elkülönített 150 ezer lejből.
(kovács) Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 26.
Összefogás helyett visszafogás
Álságos érvekkel magyarázza az RMDSZ bizonyítványát Kovács Péter, a szövetség főtitkára, amikor az Erdélyi Magyar Néppártot okolja az összefogás elmaradásáért olyan tele­püléseken, ahol a magyarság számaránya miatt valóban fontos lenne az egységes fellépés.
Eszmefuttatása több ponton sántít – a népszámlálási adatok tükrében, de akár az életszínvonal folyamatos romlása közepette is meglehetősen furcsán hat az elért eredmények felnagyítása, hangoztatása –, az együttműködésről szóló fejtegetésében azonban a legkirívóbb példa éppen Marosvásárhely esete. El is szólja magát a politikus, amikor leszögezi: az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen városban ne állítson saját polgármesterjelöltet. Hát erről szólna a történet? Arról megfeledkezni látszik a szövetség képviselője, hogy voltaképpen saját jelöltje mögül farolt ki a szövetség Vass Levente félreállításával és Frunda György versenybe küldésével, mindezt bizonyára azon háttéralku nyomán, melynek értelmében övék maradna a megyeitanács-elnöki tisztség. Hogy ezzel Marosvásárhely valószínűleg örökre elveszett? Hogy ennek kicsengése, üzenete további magyarokat távolíthat el a szavazóurnáktól? Az most, úgy tűnik, nem fontos.
Érveléséből és az elmúlt hónapok, hetek eseményeiből az is egyértelműen kitetszik: az összefogást csakis oly módon tartják elképzelhetőnek, ha mindenki más beáll az RMDSZ ernyője alá. Csakhogy éppen az ilyen, kizárólagosságra alapuló logika, az aki nincs velünk, az ellenünk elv hívott életre immár két másik magyar politikai alakulatot is. És még most sem az a kérdés, hogyan lehetne megszólítani a politikától elfordult, kiábrándult magyar választókat, inkább az egymásra mutogatással, sikerpropagandával vannak elfoglalva.
Nem csoda, hogy az egységes fellépés ilyetén értelmezése elfogadhatatlan a másik két magyar szervezet számára: rövid távon identitásuk feladását jelentené, hosszabb távon pedig talán végérvényesen odalenne a plurális keretek közötti együttműködés esélye. Maradna hát valamiféle szent és sérthetetlen egység – mely mögött mind kevesebben és kevesebben állnak.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. április 26.
Tizenhét házasságszédelgő
Nem lenne szerencsés – és talán igaz sem – ha a parajdi RMDSZ „oszlásnak indulását” általános jelenség kezdeti aktusaként értelmeznénk, a tény azonban attól még tény marad. Sóvidék központjában tizenhét emberben felhorgadt az önbecsülés, ők a
jelek szerint komolyan vették az alulról építkezés elvét, és miután a széki tulipános vezetés rutinszerű erődemonstrációval akarta eldózerolni a szervezet renitenseit, a tizenhetek fogták
magukat és átléptek a Néppártba. Hogy mi lesz a történet vége, megtudjuk legkésőbb június 11-re virradóra, a valóban nem mindennapi folyamat első stációi azonban máris tanulságosak.
A magukat a hazai magyar politikai életben szélsőségesnek számító lépésre elszánók a helyi döntéshozatal jogába vetett hitüket igyekeznek megvédeni a „szomszédba” költözéssel. Hogy miért nem másik szomszédba mentek? Állításuk szerint azért, mert csak a Néppárt
szervezeti autonómiapolitikáját tartják hitelesnek. Nem lehetett könnyű a döntés, hiszen a jó kis erdélyi akolmelegben könnyű helyen áll az árulózás, a hatalomból kiszorultak frusztrációjának emlegetése. Részben azért, mert a pártváltásoknak valóban csekély hagyományuk és elismertségük van a magyar politikai kultúrában, de legalább akkora visszatartó erejük lehetett a várható, és rutinszerűen érkező RMDSZ-es vádaknak is. Csakhogy míg egy-két eltévelyedett bárány esetében még hitelesnek is tűnnek ezek a megbélyegzések, addig egy teljes tanácsnyi ember döntése már aligha söpörhető le félkézzel az asztalról.
Az a vád sem nagyon áll a lábán, hogy hatalomvágy vezérelte volna a parajdi „lázadókat”, hiszen egy részük jelenleg is tagja a helyi önkormányzatnak, márpedig a júniusi megméretés még mindig a tulipán árnyékában ígéri a legbiztosabb célba érést. A merész lépés ezért sokkal inkább árulkodik elvi szilárdságról, politikai kurázsiról,
gondolkodó, felelős döntéseket emberek társaságáról mint opportunista helyezkedésről. No meg az RMDSZ udvarhelyszéki vezetőinek rövidlátásáról, ön- és közösségpusztító merevségéről, hogy gyorsan elejét vegyük az esetleges megosztó uszítás vádjának.
A parajdi eset után azonban a lecke a nevető harmadik EMNP-nek is alaposan fel van adva. A jelek szerint hitelesen hangzó üzeneteik itt-ott már célba értek, s egy újdondász pártnak most kell igazán vigyáznia, nehogy elszúrja a dolgot, kiábrándítsa a gyülekező híveket. Mert egyértelmű, hogy a közélet iránt fogékony erdélyi ember örvendetes módon kezdett keresgélni.
Hogy találjon is, nos, ez valamennyi hazai magyar párt érdeke – és felelőssége. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. április 26.
Egy kimaradt tanácsosi beszámoló
A Bihari Napló 2012. április 23-i számának első oldalán a Váradi tanácsosjelölt-lista című írásban, amely az RMDSZ nagyváradi szervezetének küldöttgyűléséről tudósít, a következő, valós tartalmú szöveget olvashatjuk: „Valamennyi ismertetőt egyhangúlag elfogadtak, kivéve dr. Fleisz Jánosét, aki több mint 30 ellenszavazatot kapott. A távollévő tanácsos beszámolóját különben az említett kiadvány nem tartalmazza.”
„Némi töprengés után, mivel nem jelöltetem magam semmilyen pozícióba, úgy gondoltam, hogy szükséges a helyzetet röviden tisztázni. Valóban nem voltam jelen az illető ülésen, hogy miért, az rövidesen ki fog derülni. Az hogy egyedüliként, az én beszámolóm maradt ki az alkalmi kiadványból, annak az az egyszerű magyarázata, hogy tőlem nem kértek ilyet a kiadvány számára. Megpróbáltam a beszámolómat elküldeni, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a küldöttgyűlés helyszínén. Erre azonban nem került sor, mindössze néhány példányban sokszorosították. Mindezek miatt úgy érzem kötelességem megismertetni szélesebb körben az RMDSZ küldöttgyűlésének szánt beszámolómat.
Beszámoló
Íme, az el nem hangzott rövid beszámoló teljes szövege:
2008-ban belső választásokon nyertem el a helyem az RMDSZ városi tanácsosi listáján, azzal a céllal, hogy szakmai felkészültségemet és tapasztalatomat a váradi magyar közösség érdekében hasznosítsam. Szemléletváltást terveztem, ami részben sikerült, hiszen hangsúlyt adtam annak, hogy a városi tanácsosok egy körzetért feleljenek, de újraindítottam a tanácsosi fogadóórákat is. Sikerült számos évtizedes problémát, köztük több utca aszfaltozását megoldani Várad-Velencén, sőt a Templom-tér rendezését is, annak ellenére, hogy ebben az alpolgármester asszony akadályozni próbált. A civil szervezetek szintjén több rangos eseményt, mint a magyar kultúra napja, a civil nap, a művelődés hete stb. szerveztem, részt vettem a Varadinum rendezvénysorozat megszervezésében, de kezdeményeztem a nagyváradi Civil Kerekasztal létrehozását is. Történészként próbáltam a város Statútumát a magyar közösség számára is elfogadhatóvá tenni.
Igyekeztem az önkormányzati feladatokban is aktívan részt venni, de kiderült, hogy a nagyváradi RMDSZ és a váradi frakció vezetését csak a pártérdek vezérli. Így, 35 éves tanári munkám ellenére az oktatási helyett a szociális bizottságba tettek be, 20 éves civil vezetői szolgálatom dacára, a civil támogatások bizottságába is találtak két megfelelőbbet, amikor pedig társelnöknek a Műemlékvédő Alapítványhoz kellett kinevezni egy tanácsost, akkor nem a történészt, hanem egy műkedvelőt választottak meg és sajnos még sokáig folytathatnám.
Számomra, aki alapító tagja vagyok –1989 decembere óta– a váradi RMDSZ-nek, nem volt könnyű a fentieket elviselni. Ennek ellenére sokszor megszavaztam még azokat a projekteket és határozatokat is, amelyeket egyébként gyakran titkoltak előlem, vagy megkerülésemmel, megkérdezésem nélkül terjesztettek elő. Nem vitatva az elért közös eredményeket, voltak azonban, olyan előterjesztések és határozatok is, amelyekben az RMDSZ párt és kampány érdekeit a váradi magyar közösség érdeke elé helyezték, emiatt ezeket, a párt szankciókkal való sorozatos fenyegetőzés ellenére sem szavaztam meg, itt csak például a Szent László-térnek a város hagyományaitól idegen módon való átalakítását, az utcanevek tükörfordítását, a civil rendezvények nem megfelelő támogatását említeném.
Mit nem tettem még? Például, nem koszorúztam hétszer a kampánycéloknak alárendelt nemzeti ünnepeken, egyszer sem vettem részt az október 12-i „városnapi” rendezvényeken, vagy a december 1-jei, április 20-i városi díszközgyűléseken. Nem vettem részt évek óta a kampány sajtótájékoztatók ígéret áradatában stb. Szót emeltem viszont a botrányos utcanévlista ellen, a civil szervezetek nem megfelelő és mutyiban elosztott támogatása ellen, vagy az elírásoktól hemzsegő váradi Statútum tervezete ellen. Mindezek miatt, természetesnek veszem, hogy a váradi küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolómat, de az csak megerősít abban, hogy nem egy párt, hanem az egész nagyváradi magyar közösség tanácsosa próbáltam lenni.
Megköszönve mindazoknak, akik támogatták munkámat, a végkövetkeztetés egyszerű, a mostani párttevékenységben, kampányban és hatalomban gondolkodó, az eredeti céloktól messzire eltávolodó nagyváradi RMDSZ-nek nem volt rám szüksége, magam pedig, amíg az RMDSZ érdekvédelmi szervezet helyett, kézi vezérlésű pártként működik, nem kívánok részt venni semmilyen RMDSZ-tevékenységben.
Dr. Fleisz János, nagyváradi városi önkormányzati képviselő. erdon.ro
2012. április 26.
Súlyos vádak az RMDSZ ellen
A helyhatósági választásokat megelőző időszakban az RMDSZ elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbál választási előnyökhöz jutni – állították az EMNP vezető politikusai csütörtökön Nagyváradon.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi régióelnöke, illetve nagyváradi polgármester jelöltje a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón olyan Szilágy és Szatmár megyében az elmúlt időszakban történt eseteket sorolt fel, amelyekben az EMNP jelöltjeit RMDSZ-es káderek zaklattak. Zilahon Sojka Attila zilahi alpolgármester telefonon kereste meg Tunyogi Tímeát, az EMNP zilahi polgármester jelöltjét, először jó állást ígérve neki, majd amikor utóbbi nem állt kötélnek, fenyegetni kezdte. Rácz Lóránt az EMNP színeiben indul Szilágy megyében a helyhatósági választásokon, feleségének pedig hosszabb ideje nincs munkahelye. Az RMDSZ Ráczot azzal fenyegette meg, hogy feleségének még hosszú ideig nem is lesz munkahelye. Hadadon az ottani EMNP jelölt évek óta nem működő cégéhez szállt ki a Közegészségügyi Hatóság. Szamoskrassón arra kényszerítette az RMDSZ az EMNP jelöltjét, hogy mondjon le a polgármesteri hivatalban betöltött állásáról. Gnándt Zoltán szatmári EMNP elnököt, aki iskolai tanárként dolgozik, a tanintézmény igazgatója magához rendelte, és tudtára adta, hogy amennyiben politizálni akar, akkor hagyja el az iskolát.
Bihari esetek
Csomortányi István a párt szervezési igazgatója az RMDSZ Bihar megyei szervezete által rendezett előválasztások kapcsán tett említést kifogásolható eljárásokról. Kijelentette, hogy azokon a településeken, ahol a Bihar megyei RMDSZ vezetése meg akarta tartani a jelenlegi vezetőséget, ott állóurnás előválasztásokat szervezett, ott pedig, ahol azt le akarták váltani, mobil urnás szavazást tartottak. Egyes helyiségekben nem is tartottak előválasztást.
Az előválasztás furcsaságai közé tartozott az is – jelezte Csomortányi –, hogy az RMDSZjelölteknek rögzített hangfelvételt kellett csatolniuk a jelentkezésükhöz, amelyben Istenre kellett esküdjenek arról, hogy nem támogatnak olyan személyt, aki a szervezet, azaz az RMDSZ döntéseit nem tartja be. Értarcsán az előválasztás előtt néhány nappal akadályoztak meg valakit abban, hogy részt vegyen az előválasztáson, az illető nemsokára agyvérzést kapott és elhunyt, az EMNP szervezési igazgatója szerint az elszenvedett sérelem és igazságtalanság hatására. Székelyhídon élelmiszerrel kenyerezték le az előválasztókat. A legsúlyosabb eset Hegyközszentmiklóson történt, ott ugyanis Csomortányi elmondása szerint magukat az önkormányzat munkatársainak mondó személyek felkeresték az embereket, és azzal fenyegették őket, hogy pénzbüntetést kapnak, amennyiben nem vesznek részt az RMDSZ előválasztásán, ugyanakkor az EMNP helyi jelöltje is visszalépett a jelöléstől, miután az RMDSZ megfenyegette. Bályokon a román nemzetiségűeket is rábeszélték arra, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásán, mondta Csomortányi, aki a továbbiakban elárulta azt, hogy tíz Bihar megyei településről kaptak bejelentést arról, hogy az RMDSZ formanyomtatványt íratott alá az emberekkel, amelyben szintén Istenre kellett esküdjenek arra, hogy az RMDSZ-re szavaznak. Ráadásul a dokumentumon az emberek személyes adatait is feltüntették. Ezek a formanyomtatványok egy füzetben voltak rögzítve, ebből a dokumentumból maguk az aláírók nem kaptak példányt.
Népakaratot!
Az elmondottak után Tőkés László EP-képviselő összegzett: A kommunizmusban az állampárt és az elnyomó szervek alkalmazták az erőszakot, a megfélemlítést, de több mint húsz évvel a rendszerváltás után a magyarság képviselői nem átallnak a totalitarizmus által alkalmazott eszközhöz nyúlni. „Az RMDSZ méltatlan célokért használja fel a magyarság legszentebb értékeit, ezzel próbálja legitimálni magát”, hangsúlyozta Tőkés László, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az RMDSZ elfordul a valóságtól, saját tevékenységét sikerpropagandaként tálalja, pedig sem a romániai magyarság demográfiai helyzete, sem társadalmi-gazdasági kilátásai nem indokolják ezt a sikerpropagandát. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – szögezte le Tőkés. Egy közös nyilatkozatot is kiadott tegnap Tőkés László, Zatykó Gyula és Csomortányi István, melyben a fentiekhez kapcsolódva többek között kimondják: „1989 decemberében nem erről álmodtunk – és a forradalmi ellenállás hősei és áldozatai nem ezért hullatták vérüket. Ők nem a zsebükből beszéltek – hanem: a szívükből cselekedtek. Többé soha nem akarunk félni a hatalomtól. Egykor a többségi – román – főhatalomtól féltünk. Most annál is kevésbé vagyunk hajlandók elviselni a hatalomba kapaszkodott „etnikai” magyarok megfélemlítő politikáját!” Arra az újságírói kérdésre, miszerintaz EMNP megjelenése a hazai politikai palettán nem veszélyezteti-e a magyarság politikai képviseletét, Tőkés László kijelentette, hogy számára megfelelőbb egy tisztességes román politikus, mint egy tisztességtelen magyar. „Nekünk nem kell feltétlenül magyar alpolgármester, vagy magyar kormányzati részvétel, ha a képviselet nem a magyarság érdekeit képviseli” – szögezte le.
Pap István. erdon.ro
2012. április 27.
Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma
2012. április 27.
Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma
2012. április 27.
Létrejött a magyar koalíció Kolozs megyében
Együttműködés és új egység a magyarság érdekében: ez az a cél, amely létrehozta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezeteinek megállapodását az önkormányzati választásokon állítandó listák és jelöltek személyeiben.
A megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármester-jelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a Néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt jelöltje kerül fel.
Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt tanácselnök-jelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a Néppárt jelöltje indul.
A megállapodás alapja, hogy a kolozsvári és a Kolozs megyei magyarság akaratát érvényesítsék a választásokat követően felálló tanácsokban. Mindkét politikai szervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy elkötelezettek a tiszta közélet megteremtése és a népakarat elsődlegessége mellett.
A régi politika ideje lejárt, annak kell történnie Erdélyben, amit az emberek akarnak, s nem annak, amit a politikusok. Sokan csalódottnak, becsapottnak érzik magukat az elmúlt évek kudarcos politikája miatt, ezért távol maradnak a politikai közélettől. A mi célunk az, hogy visszaadjuk hitüket, újra megszólítsunk minden magyart, és erőinket egyesítsük.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az eddigi önkormányzati képviseletet kizárólagosan ellátó RMDSZ ezúttal is távol marad az egységtől, de bízunk benne, hogy a jelölési határidő lejártáig felülvizsgálja az elzárkózó álláspontját, és csatlakozik a magyar koalícióhoz. A jövő az új egységé, amelybe minden magyart, minden kolozsvárit és minden Kolozs megyei választót várunk.
Hiszünk Erdélyben!
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke. Erdély.ma
2012. április 27.
Külhoni magyarok jogvédelme
Negyedmillióan nyújtották be eddig magyar állampolgársági kérelmüket kisebbségben vagy diaszpórában élő nemzettársaink közül. Az évtized kétségtelen sikertörténete a könnyített honosításé.
Bízvást elmondható, hogy milliós tömegek igényét, titkos vágyát, áhított célját teljesítette a magyar Országgyűlés, amikor e jogszabályban elébe ment az idegenbe szakadt nemzetrészek és egyének óhajának, és meghozta ama törtvényt, mely százezrekben ébresztette fel a reményét annak: egyenjogúságra törekvésük támaszra lel az anyaországban. A könnyített honosítás révén megszerezhető állampolgári minőség ugyanis új nemzetpolitikai kurzus beindításának reményével kecsegtet, ez kiemelkedő elvi és gyakorlati nóvuma a rendszerváltás utáni két évtizednek.
De vajon valóban az-e? Az állampolgárság elnyerése ugyanis olyan dokumentumok birtokába juttatja az újdonsült polgárt, melyek megkezdték a maguk külön életét. Rengeteg külön joggal és előnnyel jár letelepedésben, utazási kedvezményekben, oktatásban, orvosi ellátásban, kikapcsolódásban és "bekapcsolódásban". Ha a szükséges okmányokat beszerezte az ember, olyan új világ és lehetőségek tárulnak fel előtte, hogy nem csoda, ha sokan már csak azzal törődnek, figyelmüket az köti le – és nyilván jól teszik, hiszen több nemzedék száz éve szenved hiányuk miatt. E jogokból őket a történelem mostohasága forgatta ki, s íme, most rájuk mosolygott végre a jóvátétel.
E nagy felbuzdulásban mindazonáltal ne feledjük: a könnyített honosítás megszavazásának első hírére érzett elégtételünk nem az új útlevélnek, nem az akadálytalan tanulási és tulajdonszerzési lehetőségnek stb. szólt, hanem annak a hatósági védelemnek, melynek hiányát az utódállamok nemegyszer lefokozó viszonyai közt mi is, felmenőink is untig megismerhették. A kisebbségi kiszolgáltatottság, a másodrendűség ellenszerét reméltük megtalálni az anyaországi befogadásban, illetve pontosan azáltal, hogy kivándorlás nélkül, szülőföldünkön is megkaphatjuk e védelmet.
Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat felállítását jelentette be az illetékes államtitkár a minap. Ez egyelőre egyéneknek szól, de nyilvánvalóan a védhatalmi státus kiépítéséhez vezethet. A leválasztott nemzetrészek alighanem valami ilyesmire vártak az első pillanattól fogva.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. április 27.
Az RMDSZ jelen lesz, de nem fog szavazni
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
2012. április 27.
Nem lesz magyar koalíciós lista Kolozsváron
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 27.
Tőkés László: a Bihar megyei RMDSZ fenyegeti a jelölteket
Az előválasztáson részt vevő polgárok megfélemlítésével és permanens kampány folytatásával vádolta meg Tőkés László a Bihar megyei RMDSZ-szervezetet, személyesen annak ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, aki a maga részéről válaszképpen arra szólította fel a szerinte immorálisan viselkedő EP-képviselőt: mondjon le papi palástjáról.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szervezési igazgatója, illetve Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje csütörtökön arról számolt be a sajtónak, hogy információik szerint a helyhatósági választásokon induló jelöltek kiválasztásakor az RMDSZ több ízben folyamodott a megfélemlítés eszközéhez.
Csomortányi szerint több településről érkeztek hozzá bejelentések, amelyekből kiderül, hogy egyes községekben jelölteket léptettek vissza, másutt a munkahelyükről való kirúgással fenyegették meg az RMDSZ előválasztásán potenciálisan részt vevő szavazópolgárokat. Másutt ételt vittek a helyi romáknak, hogy szavazásra buzdítsák őket, és olyan is volt, ahol a helyi román lakosságot is megpróbálták lekenyerezni és részvételre bírni, mondta Csomortányi. Kiemelt egy értarcsai esetet, ahol tudomása szerint a visszalépésre kényszerített jelölt a nyomásnak betudhatóan agyvérzésben elhunyt.
Csomortányi István újabb érdekességként említette, hogy az RMDSZ előválasztásán részt vevőknek saját kézírásukkal rögzített, illetve hangfelvételre mondott, Istenre tett hűségesküt kellett tenniük, ha indulni akartak. A jelölteknek arra kellett megesküdniük, hogy teljes szívvel elkötelezettek a szövetség és a magyarság iránt.
Tőkés László Cseke Attila volt egészségügyi miniszterről, az RMDSZ váradi polgármester-jelöltjéről is véleményt nyilvánított. Kifejtette: a kommunista időkben volt megszokott a másodvonal előretolása, és a szövetség mostani kampánya is csak arra szolgál, hogy végül újra Biró Rozália és Kiss Sándor, a váradi és a megyei szervezet vezetői kerüljenek pozícióba.
Szabó Ödönt, a bihari RMDSZ ügyvezető elnökét elsősorban az háborította fel, hogy Tőkés az RMDSZ hibájaként könyvelte el az értarcsai jelölt halálát. „Sajnálatos, hogy Tőkés úr ismét immoralitásról tesz tanúbizonyságot, amikor megpróbálja egy család szenvedését belekeverni a választási kampányba” – jelentette ki sajtótájékoztatón Szabó. Hozzátette: „Beszéltem a családdal, a feleséggel, aki azt kéri, hagyják ki a kampányból. Tőkés úrnak ebben a pillanatban le kellene mondania lelkészi tisztségéről, mert egy lelkésznek csillapítania kellene a szenvedést, nem pedig felerősítenie”.
Szabó Ödön ugyanakkor nem tagadta, hogy az előválasztáson a jelölteknek hűségesküt kellett tenniük, amelyet egyfelől saját kezűleg kellett ráírniuk a jelentkezési lapra, másfelől hangfelvételen rögzíteni, és CD-n benyújtani. Az ügyvezető ebben nem lát semmi kivetnivalót.
Tőkés László kijelentéseire Cseke Attila is reagált. Közleményében kijelenti: civilizált kampányt szeretne, amelyben polgármesteri elképzeléseit mutatja be a váradiaknak.
„Ha Tőkés László EP-képviselő tud, ahogyan azt sugallja, valamilyen korrupciós ügyről, amelyhez szerinte nekem közöm volt, akkor kérem, álljon elő a bizonyítékokkal, ha pedig nincsenek ilyen bizonyítékai, akkor megkérem, kerülje a felesleges vádaskodást. Tőlem idegen ez a típusú politizálás. Ezért, a továbbiakban nem kívánok ilyen hangvételű nyilatkozatokra reagálni, ez az első és utolsó alkalom, amikor megteszem” – szögezi le az RMDSZ váradi polgármesterjelöltje.
Nagyváradi nyilatkozat: a váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból A sajtótájékoztatón Nagyváradi nyilatkozat címmel közzétettek egy dokumentumot, amely szerint a nagyváradi magyarság nem lehet büszke a magyar vezetők eddigi teljesítményére, ezért a közösségből sokan román jelöltekre készülnek szavazni a júniusi helyhatósági választásokon.
A nyilatkozat kitér arra, hogy míg Nagyvárad lakosságának 1910-ben 90 százaléka, 1966-ban pedig 51 százaléka volt magyar, mára a magyarság aránya 25 százalékra zsugorodott.
A dokumentum szerint a város és a megye vezetőségében magyarok által betöltött kulcspozíciók ellenére a magyar érdekképviselet nem volt képes olyan szervezeti és szakmai teljesítményt nyújtani, amely arról győzte volna meg a nagyváradiakat, hogy érdemes magyar politikus kezébe adni a város irányítását.
A dokumentum utal egy reprezentatív felmérés előzetes eredményeire, amelyek szerint a váradi magyarok jelentős hányada a jelenlegi polgármesterre, Ilie Bolojan liberális politikusra szándékszik szavazni, és mérhető azoknak a váradi magyaroknak az aránya is, akik román pártok jelöltlistáira adnák voksaikat.
A Nagyváradi nyilatkozat aláírói szerint mindez „a nemzetidegen, zsákmányszerző és kirekesztő régi politika” következménye. „A váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból, elegük lett a kokárdákkal leplezett látszatintézkedésekből” – áll a dokumentumban.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 27.
Önkéntes orvosok Erdélyben
2012. május 5-től 13-ig ismét Erdélyben vizsgálnak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportja évente kétszer utazik a romániai Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az intézményeket gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítik.
2011-ben a szervezet önkéntesei több mint 10 000 vizsgálatot végeztek, illetve az NGYSZ által felújított csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központot a szervezet magyarországi gyermek-neurológusa is folyamatosan támogatja a munkájával.
Idén májusban 45 orvos és egészségügyi szakember vesz részt a gyógyító körúton.
A korábbi évekhez hasonlóan a Gyermekmentő mozgó fogászati busza is csatlakozik az úthoz. A mobil rendelőben dolgozó önkéntes fogorvosok tavaly közel 4500, Magyarországon és a határon túl élő gyermek fogait vizsgálták meg. Az erdélyi szűrések során az orvosok lesújtó eredményeket tapasztalnak: tavaly a vizsgált közel 1200 gyermek 94%-ának volt szuvas, rossz foga. A szakemberek szerint ez több okra vezethető vissza. Egyrészt a gyerekek nem mosnak fogat, vagy ha igen, akkor sem megfelelően. Másrészt sok cukros üdítőt és élelmiszert fogyasztanak, ami rontja a fogakat. Az önkéntes fogorvosok a szűrés mellett felvilágosítást, tájékoztatást is tartanak a helyes szájhigiénéről, hogy minél többen megismerjék a helyes fogápolást és a fogbetegségek megelőzését.
Az orvoscsoport látogatásával egy időben idén is sor kerül a hagyományos erdélyi gyermek és ifjúsági focikupára Csíkszentdomokoson, melyet az Aranycsapat tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sport Bizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezet. A korábbi évekhez hasonlóan a győztes csapatokat a Szolgálat vendégül látja a Fővárosi Önkormányzattal közösen szervezett idei budapesti Városligeti Gyermeknapon, május 26-27-én. erdon.ro
2012. április 27.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Mozaikok jelennek, jövőnek
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait.
Orbán igazság-levele Clintonnak
Bednárik Imre, Népszabadság
Kedves Hillary Clinton Külügyminiszter Asszony! Elnézést kérek, amiért legutóbbi levelemben félrevezettem Önt, amikor megpróbáltam eloszlatni a magyar média sokszínűségével és a Klubrádió sorsával kapcsolatos aggodalmait. A Klubrádióval kapcsolatban az elmúlt hónapokban született bírósági ítéletek, a pályáztatási eljárásról napvilágra került információk alapján arról kell tájékoztatnom, hogy korábbi levelem tartalmával ellentétben a médiahatóság mégsem tett meg mindent annak érdekében, hogy megőrizze ezt a fontos hírcsatornát. Sőt bizonyos jelek szerint arra törekszik, hogy elhallgattassa.
Engedje meg, hogy vázoljam a magyar médiahelyzetet. Az igazság az, hogy a rádiós és televíziós frekvenciákról döntő médiahatóság egyáltalán nem független a kormánytól. Hogy is lehetne, amikor magam neveztem ki az élére Szalai Annamáriát, pártom egykori tagját és parlamenti képviselőjét, aki médiaügyekben mindig is a Fidesz érdekeit képviselte. Ellenzéki időszakunkban is bizonyította ezt, amikor is sokat tett azért, hogy az amerikai tulajdonú Sláger és Danubius rádiók helyett a Fidesz-közeli Class FM és az MSZP-közeli Neo FM kapja meg kéz a kézben az országos kereskedelmi rádiók frekvenciáit.
Tudnia kell, hogy a sokat vitatott magyar médiaszabályozás célja az, hogy a Szalai Annamária által vezetett hatóság felügyelje a teljes írott, elektronikus és online sajtót, elfoglalhassuk a közszolgálati médiát, országos és helyi szinten is a konzervatív kormányhoz közel álló médiahálózatot hozzunk létre. A lehetetlenül magas bírságok kiszabásának lehetőségével sakkban tartsuk a kormánynyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokat. A frekvenciaosztást állami monopóliumnak tekintjük, magunk a konzervatív rádiókat és televíziókat preferáljuk. A tenderek során csak akkor hivatkozunk a szabadpiacra, a versenyképes pénzügyi ajánlat szükségességére, ha azt akarjuk elérni, hogy a kormánnyal kritikus orgánumok elhallgassanak. Ez történt decemberben is, amikor a hatóság egy, a rádiós világban ismeretlen cég gyatra, helyesírási hibákkal teli pályázatát hirdette ki győztesnek a Klubrádió előtt, arra hivatkozva, hogy ők tették a legjobb pénzügyi ajánlatot. Ugyan a bíróság két perben (az egyikben jogerősen) is a Klubrádiónak adott igazat, a hatóság fellebbezéssel és időhúzással bizonytalanságban tartja a rádió dolgozóit és több százezer hallgatóját, ezzel figyelmezteti a többi független médiumot, hogy hasonló sorsra juthat.
Tisztelt Külügyminiszter Asszony! Tisztában vagyok azzal, hogy az új médiaszabályozás is hozzájárul ahhoz, hogy immáron két éve nem kapok meghívást a Fehér Házba, és egyre inkább elszigetelődöm az európai államok vezetőitől is. Ezt ugyan sajnálom, de számomra fontosabb, hogy akár kormányon, akár ellenzékben vagyok, én ellenőrizzem a magyar médiát.
Számítva diszkréciójára, megértésében bízva, üdvözlettel: Orbán Viktor, miniszterelnök
Véreskezű román kommunista pribék menedéke volt Magyarország
Jakab Attila, hvg.hu
A rendszerváltás utáni Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját, „a román Péter Gábort”. Alexandru Drăghici Antall Józsefnek és Boross Péternek köszönhetően halhatott meg ágyban, párnák közt – a román kormány 1992-ben hiába kérte Budapesttől a kiadatását.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint az állampárti titkosszolgálatok ügynökeit ma bolygatni nem más, mint „sérült lelkek” ambícióinak a megnyilvánulása. Ő ezt a kérdést különösen bonyolultnak látja. Igaza van. Tényleg bonyolult. A kommunista állambiztonsági szervek ugyanis hatalmas információmennyiséget gyűjtöttek össze; és együttműködtek egymással (pl. a román Securitate és magyar ÁVH 1956-ban). Hálózato(ka)t építettek és működtettek. Még ma is érdemes a mozaik darabjait apródonként összerakni, habár elborzasztó képet kapunk. Ebben az esetben is kiderült ugyanis, hogy a de facto Boross Péter irányította magyar kormány annak idején egy prominens, véreskezű román kommunista pribéknek nyújtott menedéket, megmentve őt a román igazságszolgáltatás karmaitól.
Alexandru Drăghici (1913. szeptember 27.–1993. december 12., Budapest) Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezető bizalmi embere és közvetlen munkatársa volt. 1952 és 1965 között belügyminiszterként – és az állambiztonsági erők (Securitate) vezetőjeként – irányította a lakosság bestiális terrorizálását és a Román Kommunista Párt teljhatalmának megszilárdítását. Szerepe volt a vezető román kommunista, Lucreţiu Pătrăşcanu halálra ítéltetésében (1954).
Gheorghiu-Dej halála után és Ceauşescu hatalomra kerülésével azonban háttérbe szorult. Gyakorlatilag azonnal leváltották a BM éléről (1965). A Központi Bizottság titkára, majd a minisztertanács alelnöke lett. Amikor a Párt Pătrăşcanut rehabilitálta (1968. áprilisában), Drăghici-ot minden funkciójától és rangjától megfosztották, kizárták a Pártból, és egyszerű közkatonaként helyezték tartalékba (1968. november 14.). 1969-ben egy állami gazdaság élére került, majd 1972-ben nyugdíjazták. Nyugdíjából, mondhatni, fényűzően élt, pazar villában. 1989-ben elutasította, hogy visszavételét kérje a Pártba. 1991-ben, amikor volt politikai foglyok a felelősségre vonását kezdeményezték, Drăghici a feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, a lányához menekült Magyarországra – miközben fia Romániában maradt.
1992-ben a román kormány kérte a kiadatását. A kérelmet az Antall-kormány azzal utasította el, hogy a magyar jog szerint Drăghici – többek között az erdélyi magyarság tagjai, intézményei, egyházai ellen is elkövetett – bűnei elévültek.
A magyar nemzeti-keresztény kormány jóvoltából Alexandru Drăghici ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993-ban, morbid módon ugyanazon a napon, mint Antall József. Tetteiért soha nem kellett felelnie. Halála után a felesége valamikor visszatért Romániába a fiához. Drăghici Magyarországon minden interjútól elzárkózott, és soha semmiféle jelét nem adta annak, hogy bármit is megbánt volna egykori tetteiből. Ami Romániában közismert tény, arról a magyarországi közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Talán ideje lenne, hogy az újságírók kicsikét behatóbban érdeklődjenek.
Elképzelhető, hogy Alexandru Drăghici olyan titkok tudója volt, ami nem tartozik a pórnépre? Márpedig, aki idős korában joggal számíthat életfogytiglanra egy bíróság előtt, könnyen válhat bőbeszédűvé. Egy politikailag érzékeny tárgyalás – különösképpen, ha nyilvános – mindig kiszámíthatatlan. Jobb tehát nem kockáztatni. Ki volt ebben az időszakban a magyar belügyminiszter? Boross Péter (1990. december 21.–1993. december 12). Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1990. május 23.– 1993. dec. 12.). Igazságügyminiszter: Balsai István (1990. május 23.–1993. december 12.). Azt sem lenne érdektelen kideríteni, hogy Alexandru Drăghici lánya (Alexandra) mikor és miért költözött Magyarországra a Kádár-korszakban. Érdemes lenne tudni, hogy itt vajon milyen életpályát/karriert sikerült befutnia.
Érthető, hogy Boross Péter nem híve annak, hogy a kommunista közelmúlt aktáit turkálják. Ki tudja? Lehet, hogy a Drăghici-ügyön kívül (amely gyakorlatilag a webről összeállítható) még más csontvázak is kiborulnának a szekrényből. Esetleg maga az egész szekrény a magyar nemzeti-keresztény politikai elitre borulhat.
Kövér László állapotai
Andrassew Iván, Népszava
Bár főszerkesztőnk kimerítően és pontosan reagált Kövér László szavaira, nem hagy nyugodni, hogy milyen kérdéseket vet föl, ha Kövér úr nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristáknak csúfolhatta azokat az újságírókat, akik teljesítették kötelességüket és az ország népe elé tárták az igazságot: Schmitt Pál lopott. Bukásáért nem a plagizáló volt elnököt, hanem az újságírókat gondolja felelősnek. A HVG.hu főszerkesztője szerint Kövér úr feszült lehetett, ezért nem gondolta át, mit mond.
Kövér László – megoszt, holott egyesítenie kellene
Az a baj, hogy az ideiglenes magyar országelnök szinte állandóan feszült, ami nem abban nyilvánul meg, hogy tikkel vagy malmozgat az ujjaival, netán a körmét rágja, hanem mond valami olyasmit, amit kulturáltabb körökben taplóságnak, bunkóságnak, búrparasztságnak szokás gondolni. Szinte minden családban vagy baráti körben előfordul ilyen ember: ha szeretjük, valami gyógyászhoz tereljük, aki aztán jó szóval, főzetekkel vagy gyógyszerekkel kihozza kínos állapotából. Igenis kell beszélni arról, hogy Kövér úr szemmel láthatóan és füllel hallhatóan horpadt mentális állapotban van, és igenis az országgyűlés tagjainak kötelessége lenne illő tisztelettel fölvetni: tartozna azzal, hogy egy orvos csapattal megnézesse magát. (Nyilván nem a Semmelweis Egyetemről, hiszen vélhetően Kövér úr számára az ottani professzorok is veszedelmes fölforgatók, netán terrorsegédek.) Vegyék azt is figyelembe, hogy Kövér úr rövidesen saját fegyveres erő fölött rendelkezik majd, amely nem csak az országgyűlés épületében, hanem a saját házunkban is erőszakot alkalmazhat ellenünk. Ha egy ilyen vizsgálat után a konzílium azt hozza ki, hogy Kövér László teljesen normális, tehát alkalmas az országgyűlés elnöki tisztére, akkor is marad a kérdés. Ha komolyan azt gondolja, hogy egyrészt egy lopáson kapott elnök elnök maradhat, másrészt az újságírónak – és minden állampolgárnak – nem hazafias kötelessége, hogy egy vezető politikusról a következmények mérlegelése nélkül leírja, kimondja, az ország népe elé tárja, ha olyan igazságot tud meg róla, amely fölveti a méltatlanság gyanúját, akkor még nagyobb a baj. Akkor Kövér László erkölcsi értelemben alkalmatlan. Ha ugyan érti még valaki, hogy ez mit jelent.
Egy mondat az igazságról
168 óra
A szerk.
Mi mindanynyian, akik megírtuk, mi a véleményünk Schmitt Pálról, a plágiumbotrány kipattanását követő szánalmas viselkedéséről, szóval mi, akik újságíróként kétségkívül hozzájárulhattunk a doktorátusától megfosztott államfő kényszerű távozásához, nem tűrhetjük, hogy Kövér László „nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristának” nevezzen bennünket, ezért provokáló üzenetét vagy úgy fogjuk fel, mint primitív, paranoiás dühkitörést, vagy pedig azt mondjuk: Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke terrortámadást indított a sajtószabadság ellen!
A lobbista
Lázár György, Élet és Irodalom
(A spin doktor az a politikai tanácsadó, aki a hírt úgy pörgeti, hogy az pozitív üzenetként jelenjen meg. Elsősorban a politikai kommunikációs lobbistákra használják a kifejezést az USA-ban.)
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet nemrég elmondta Kálmán Olgának, hogy nincs nagy baj a magyar demokráciával, elvégre az sehol sem tökéletes. Vannak döccenők, de jó irányba mennek a dolgok, és a viták is hasznosak. A Heti Válasznak adott interjúban nem reagált Charles Gati professzor kritikáira, helyette elmondta, hogy Gati kiváló tanár, hazafias ’56-os magyar, a demokratikus értékek elkötelezettje, és joga van véleményéhez. Amerikában mindenki kimondhatja, amit gondol. A Magyar Külügyi Intézetben a John Hopkins Egyetem tudományos munkatársaként tartott előadást. Évekig élt Magyarországon, és ért „valamennyit az ország politikájához”. Magyarországon nem beszélhetünk Fehéroroszországhoz hasonló antidemokratikus lépésekről, és ő senkivel sem találkozott, aki szerint a kormány bárkit is elnyomna.
Volker kellemes, intelligens ember. Megnyugtató hallani, hogy „Magyarország nem tért le a helyes útról”, és az amerikaiak is azt akarják, mint a magyarok – „Igazságosság, jólét, biztonság, mely kiegészül a nemzeti büszkeséggel”. Nyugodt, mértékadó, független vélemény ez.
Legalábbis annak tűnik. Volker rutinos diplomata, valóban volt amerikai NATO-nagykövet, és tényleg a John Hopkins Egyetem tudományos főmunkatársa, de egy dolgot nem említ. Azt, hogy lobbista is, egy nagynevű washingtoni cég vezető munkatársa, feladata a Magyarországról alkotott kép „formálása”. Nem titok ez, Volker munkaadója, a BGR Group tavaly jelentette be, hogy Volker tevékenységét az Orbán-kormány olyan nagyra értékelte, hogy Schmitt Pál akkori államelnök személyesen adta át neki a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti-keresztjét.
Volker még felhívta a figyelmet arra, hogy „a Kárpát-medencében több toleranciára, alázatra és önkritikára van szükség”, majd elégedetten távozott. Budapesti missziója sikeres volt. A média sem szellőztette meg, hogy nem független vélemény az övé, hanem egy jól fizetett lobbista kommunikációs mutatványa. Új Magyar Szó (Bukarest)