"Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"Székelyudvarhelyen folytatott a város területén levő csereháti árvaház jogvita, amely a svájci adományozó, a beruházó és a görög katolikus egyház között folyik A telket, amelyen az épület áll, a kormány tavaly a görög katolikusoknak adta, de ezt az új kormány érvénytelenítette Máj. 28-án Székelyudvarhelyen nyilvános tiltakozás volt, a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát. Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök máj. 30-án sajtóközleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy az Adevarul híreszteléseivel ellentétben a székelyudvarhelyi kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Mivel több cég is érdekelt az ügyben Kolumbán Gábor felkérte az illetékeseket, hogy ellenőrizzék az adomány és az építkezés költségvetését. Eugen Serbanescu kormányszóvivő máj. 30-án kijelentette, hogy az RMDSZ kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő udvarhelyi polgármester nem tagja az RMDSZ-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. /Éleződő konfliktus Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Székelyudvarhelyen az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, ebben elítéltek minden olyan eszközt, amely nem a törvényesség határain belül történik. Sajnálatukat fejezték ki az apácákkal történtek miatt. Bíznak abban, hogy a fogyatékos gyermekek érdekében folyó tárgyalások eredményesek lesznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"

"A jún. 3-i képviselőházi ülésén, a napirend előtti nyilatkozatok sorában, a Nagy-Románia Párt részéről újabb vehemens támadás érte az RMDSZ-t a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola vitás kérdése ürügyén. Asztalos István képviselő erre válaszolva, a Székelyudvarhely városi RMDSZ-elnökével és a Hargita Megyei Tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Elhatároljuk magunkat bármely erőszakos cselekedettől - mondotta és a problémák megoldásához vezető egyetlen járható útnak a törvényesség útját tartjuk. Félreértelmzetteknek nevezte azokat az országos lapokban és tévéadásokban közzétett híradásokat, melyek szerint etnikumok illetve felekezetek közötti konfliktusról volna itt szó. A viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem pedig az árvaházi gyermekek sorsa. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szív Kongregációjának az apácái tulajdonképpen egy hajóban utaznak, egyaránt áldozatai a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"Székely Istvánnal, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős osztályának vezetője a helyi közigazgatási törvényre vonatkozó kormányrendelet kapcsán elmondta, hogy az önkormányzati törvény módosítás elsősorban decentralizáció kérdése, majd, hogy " a módosítások elsősorban a prefektus szerepének lényeges csökkentését, illetve a minisztériumok kirendeltségei hatáskörének a helyi és a megyei tanácsokhoz való átutalását jelenti". Megjegyezte azonban, hogy mindezt részben sikerült megvalósítani, mivel a jelenlegi alkotmány részletesen szabályozza a prefektúra intézményét és áttörést csakis alkotmánymódosítással lehet elérni. A nemzeti kisebbségek jogaival szabályozásával kapcsolatosan megemlítette, hogy a kormány lényegében nem tett mást, mint beemelte a törvénybe azoknak a nemzetközi dokumentumoknak a rendelkezéseit, melyeket Románia aláírt. Székely István elmondta, hogy a módosítások helyi végrehajtásáért a polgármester felel és úgy vélte, "valószínűleg sok helyen a polgármestert a közigazgatási bíróság határozatával kell majd arra kötelezni, hogy ezeket a rendelkezéseket tiszteletben tartsa". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény településekről rendelkezik és ennek értelmében azokban a községekben is, ahol a nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot, de a községhez, városhoz tartozik egy olyan falu, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, ebben a faluban is kötelezőek a kétnyelvű feliratok. Székely István végül kifejtette, hogy a törvény egyik jelentősége az, hogy megteremti a törvényi feltételeit annak, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket a helyi önkormányzatokban, és végre rendeződik a kétnyelvű feliratok kérdése. A húsz százalékos küszöbértékkel kapcsolatban megjegyzi, hogy "most ennyit sikerült elérni. A magasugró is ha átugrik egy adott magasságot, fennebb emeli a lécet, és újból nekifut". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"

"A Cronica Romana egyoldalas anyagot közöl Virgil Petrescu tanügyminiszter Hargita és Kovászna megyékben tett látogatásáról. A lap főleg a román lakossággal is rendelkező falvak román nyelvű oktatásának gyatra szintjét, valamint a sepsiszentgyörgyi iskola jó tanítási feltételeit. Ismerteti Hargita megye alprefektusának kijelentését, miszerint a román-magyar alapszerződés aláírása után sokat csökkent a magyarok és románok közötti feszültség a megyében. Mihai Sarca szerint 1989 után több mint 10 ezer ember, többségében román hagyta el a megyét. Úgy véli, hogy jelenleg tévesnek minősítik az iskolák szétválasztásának gondolatát. Sarca elmondja, hogy legtöbb helyen csak a rendőrök románok, illetve hogy a románok nincsenek képviselve a közigazgatásban. Stela Buda a Mihai Viteazul Alapítvány elnöknője kijelentette, hogy "a hargitai és kovásznai románok elhagyatva érzik magukat, olyan kisebbségiek helyzetében, akik az 1918 előttinél gyorsabb asszimilációnak vannak kitéve". Szerinte több faluban a magyar iskolában már 1940 óta csak magyar nyelven folyik oktatás. A miniszterelnök elmondta a lapnak, látogatásának célja az volt, hogy megtekintse a vidék jellegzetességeit, és azokat a problémákat, amelyek feszültséget kelthetnek. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a tanügyi törvény módosítása és főleg az anyanyelvű oktatásra vonatkozó korlátozások kiiktatása a tanügyi törvényből elősegítik a feszültségek megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatása következtében azok a román tanárok, akik eddig ezeket a tantárgyakat tanították, nem vesztik el állásaikat. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 102. sz./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök a parlament két háza jún. 3-i együttes ülésén beszédében megvonta a kormány hat hónapos tevékenységének mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, sikeresen hajtja végre programját, a nemzetközi szervek már "román modellről" beszélnek. Az év elején meglódult infláció visszaesett, a márciusi 30 % fölöttiről áprilisban 6,3, májusban 4,5 %-ra csökkent. A Nemzeti Bank valutatartaléka elérte az 1,7 milliárdot. Az Állami Vagyonalap hetente 53 vállalatot privatizált az elmúlt időszakban. Ezután Dan Mircea Popescu ellenzéki szenátor felolvasta a volt kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt 140 képviselője által aláírt terjedelmes szövegű bizalmatlansági indítványt. Az indítvány kalandorsággal vádolta a kormányt, szemére vetette az "életszínvonal drámai csökkenését". A bizalmatlansági indítványt jún. 6-án tárgyalja a parlament. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Bajban van a kormány agrárreformja, mert a parlament elvette azt a javaslatot, hogy zárjanak be vagy privatizáljanak 75 állami gazdaságot. A minisztérium előzőleg közzétette 75 olyan állami gazdaság listáját, amelyek veszteségesek, összes adósságuk 150 millió dollárt tesz ki, ez mezőgazdaságban felhalmozódott veszteség 40 %-át jelenti. A szenátus úgy döntött, hogy egyenként kell megvizsgálni az egyes állami gazdaságok helyzetét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"A tervek szerint a tanügyben több mint 30 ezer állást szüntetnek meg az országban. Ebből mintegy 17 ezer a betöltetlen munkahelyek száma. Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár az elbocsátást azzal indokolta, hogy 1989 óta a tanulók száma egymillióval csökkent, ugyanakkor 50 ezerrel nőtt a pedagógusok száma. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte, hogy a tanügyben dolgozók 6,3 százalékát bocsátják el. /Leépítések a tanügyben. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./"

"A jún. 5-én nyíló V. Bukaresti Nemzetközi Könyvszalon keretében Alexandru Paleologu és H. Szabó Gyula bemutatja Elena Stefoi Frunda György szenátorral készített interjúkötetét /Drept minoritar - spaime nationale, Kriterion, 1997 - magyarul: Kisebbségi jog - nemzeti félelmek/. Jún. 7-én a Romániai Magyar Könyves Céh mutatkozik be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

"1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Erdélyi Géza szlovákiai református püspök adott tájékoztatást az egyház helyzetéről. Erdélyi Gézát 1996. júl. 9-én Révkomáromban választották püspökké. Elmondta, hogy kidolgoztak egy hat évre szóló munkaprogramot. Trianon után megalakult a szlovákiai és kárpátaljai egyetemes református egyház, melyet három egyházkerületre tagoltak, mindegyiknek volt püspöke, a kárpátaljainak Bertók Béla munkácsi lelkész, halála után Magda Sándor. 1945 után a magyar ellenes diszkriminatív törvények, az állampolgárságtól való megfosztás lehetetlenné tette az egyházi életet. Az egyház csak 1950-től működhetett újra. A szlovák reformátusok megfelelő képviselethez jutottak. A lelkészeket 1950-től a prágai egyetem teológiai fakultásán képezték. Varga Imre püspök 1980-ban meghalt, utána négy éves interregnum volt, az állam egyházpolitikájából adódóan feszültségek keletkeztek. 1984-ben Horváth Zsigmondot választották püspöknek, aki 1988-ban meghalt, nem tudta megszüntetni a széthúzást az egyházon belül. Mikó Jenő pozsonyi lelkipásztort választották meg következő püspöknek. Jelenleg 110-115 ezer lehet a hívek száma, közülük százezer magyar, a többi szlovák. A keleti végeken az elmúlt századokban sok magyar református szlovákká vált. Szlovák nyelvű hívek alkotják a nagymihályi és ondava-hernádi egyházmegyét. A krónikus lelkészhiány pótlására indult három éve Komáromban a Calvin J. Teológiai Akadémia, ahol jelenleg 62 teológus és 46 hitoktató tanul. /Magyar Nemzet, jún. 4./"

"Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb évfolyama végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatán. A magyar tagozaton végzett 11 fiatal színészt /Bartha Boróka, Béres Attila, Bocskor Lóránt, Domokos László, Fazakas Júlia, Győry András, Kátai István, Kovács Ágnes, Osváth Noémi, Simon Andrea és Viola Gábor/ várják a magyar színházak. Kovács Levente rendező, osztályvezető tanár búcsúztatta a végzősöket a máj. 30-i ballagáson. A román tagozaton tizenhárman végeztek és egy héttagú csoport, ukrajnai románok, akik itt tanultak és Csernovicban /Cernauti/ akarnak társulatot létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "

"Szász János a kormány fölbomlásáról, a kormányválságról, valamint a kormány átalakításáról szóló jóslatokkal kapcsolatban felteszi a kérdést, mi lesz, ha ez valóban beigazolódik. Szerinte ez nem jelenti a rendszer megingását, és például hozza fel Olaszországot, ahol a negyedévenkénti kormányválságok ellenére az ország nem dőlt össze, sőt folyamatos a gazdasági növekedés. "Bukhat bárki, jöhet bárki, ha marad, sőt jobban halad a reformpolitika, ha megszilárdul a demokrácia, maga a demokratikus koalíció." ? véli Szász János, majd végül hozzáteszi, hogy "a válság, miként az élő szervezet esetében, az egészségesedés jele". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5., 104. sz./"

"Varga Gábor közreadta a sorskérdésekről való tűnődéseit, amelyet a Protestáns Magyar Szabadegyetem Akadémiai Napjain mondott el, a stuttgarti evangélikus egyházközség üdülőtelepén, Gomadingenben. A kommunista diktatúra évtizedeiben Európa, annak nyugati része az emberek szemében a valóságos Éden volt, a társadalmi fejlődés csúcsa. Az integráció ezért Romániában egyértelműen népszerű. A nyugati és keleti kereszténység találkozásánál kialakult bonyolult törésvonalak mellett a szellemi eredés világközpontjaitól való távolság növekedése, a társadalmi fejlődés lefékeződése mellett be kell látni, hogy ebben a régióban sokkal fatalistábbak, beletörődőek az emberek. Bárminemű változás lehetőségének a tudatosítása errefelé hatványozott energiabefektetést igényel. Varga Gábor elsorolja dilemmáit. Ilyen örökség mellett Európának szüksége van-e ránk? Nyugat érdekelt-e olyan csődtömeg revitalizációjában, mint amilyen pillanatnyilag Románia gazdasága? Kézenfekvő megoldás lenne a gazdaság átalakítására a működő tőke beáramlása. Azonban optimizmusra nincsen ok Az elmúlt hat évben Romániába 1,5 milliárd dollár tőkebefektetés történt, szemben Magyarország 13 milliárdos, Lengyelország 8 milliárdos tőke-importjával szemben. Közismert tény, hogy Románia különböző fejlettségű országrészek egyesüléséből jött létre. Más hagyományokkal rendelkezik az egyesült két román fejedelemség, mással az 1878-ban hozzájuk került Dobrudzsa és megint mással az 1918-ban odakerült Erdély. A fennálló különbözőségeket mutatták az 1992-es és 1996-os választások eredményének területi megoszlása, de a külföldi tőke beruházási zónái is látványosan differenciálódnak: Erdély a nyugati tőke érdekszférájába került, a Regát pedig a balkáni és közel-keleti tőke övezetévé változott. Az erdélyi megyék a regionális együttműködés gazdaság-élénkítő hatásában érdekeltek. El tudja majd viselni Románia a történelmi tartományai különböző fejlődési üteméből következő centripetális folyamatokat? Következő dilemma az értelmiségi részvétel. Kelet-Európa értelmiségének nem csekély hányada elindult más országokba, tízezrek hagyták ott a szülőföldet. Ki tudnak-e dolgozni olyan ellenlépéseket, amelyek itthon tartják az értelmiséget? Azután itt a következő dilemma, a nemzetiségi kérdés. A kommunista rendszerben lefojtott indulatok a felszínre törtek. Az a kérdés, hogy az integráció stratégiai kényszere elegendő lesz-e a gyanakvás felszámolására? Évtizedek sorsa múlhat azon, hogy a hatalmat gyakorló politikai elit "itt és most" milyen válaszokat tud adni. "Kelet és Nyugat határmezsgyéjén imbolyogva most minden döntésnek hatványozott kockázata van." /Varga Gábor: Gomadingeni tűnődések avagy sorskérdések 199-ben. = A Hét (Bukarest), máj. 29., folyt. jún. 5./"

"Kötő József oktatási ügyvezető alelnök közleményben válaszolt a román lapokban megjelent sajtóhadjáratra: Az Adevarul ismerteti 130 kolozsvári román értelmiségi egyetemi tanár, orvos, művész Emil Constantinescu államfőhöz eljuttatott levelében tiltakozását fejezte ki aziránt, hogy "egy idő óta egyre súlyosabban és gyakrabban jelentkeztek olyan álláspontok, javaslatok, jelenségek és helyzetek, melyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság vezetői, a megfelelő tisztelet nélkül tekintenek a román államra, és alkotmányát nem veszik figyelembe, illetve tudatosan megszegik, sőt lebecsülik a többségi állampolgárokat, a románokat." A levél szerzői a következőket kifogásolják: a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának követelését, és a magyar nyelvnek a románnal egyenrangú nyelvként való használatát az oktatásban, tudományokban és a közigazgatásban; a magyar nyelv ismeretének megkövetelését a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai polgármesteri hivatalok egyes tisztségeinek betöltésénél; egyes magyarok azon követelését, hogy külön helyeken vizsgázhassanak a Jogi Egyetemre; részarányánál nagyobb beiskoláztatási számok jóváhagyását a magyar kisebbség számára; a Székelyföldi Konzultatív Tanács azon törekvését, hogy véglegesítse a közösségi autonómiára vonatkozó dokumentumait; az RMDSZ tiltakozásait a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése ellen, mely sérti a szuverén román állam jogát; Tőkés László radikális kijelentéseit, melyeket az RMDSZ, annak ellenére, hogy részese az ország kormányzásának nem kifogásolt; Mihai Viteazul emlékének megsértését az RTV adásában. "Az eseteket részben és látszólag azért tolerálták, hogy megnyugtassák a magyar kisebbség érzékenységét, annak ellenére, hogy az a lakosságnak csak 7%-át képezi" írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy "a hazai etnikumközi viszonyok kérdéseit nem lehet csak a romániai magyarok érdekeinek szempontjából megítélni. Megoldásuk meg kell feleljen a többség elvárásainak is." Végül a levél szerzői kifejezik reményüket, hogy a román államfő megérti nyugtalanságuk okát és meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az előbb felsorolt jelenségekhez hasonlóak többé ne forduljanak elő. "130 kolozsvári értelmiségi támogatást kér a magyar szélsőségesek ellen címmel" ismerteti az Adevarul a levelet. A levélről beszámol a Kolozsváron megjelenő Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 6., 105. sz./"

"Jún. 6-án együttes ülésen vitatta meg a parlament két háza az ellenzék által benyújtott első bizalmatlansági indítványt a Ciorbea-kormány programjával szemben. A 12 órás meddő vitában semmilyen érdemleges észrevétel nem hangzott el az ellenzék részéről, amely a kormánykoalíció elleni támadásai során ezúttal is gyakran folyamodott az RMDSZ- és magyarellenes hangulatkeltés eszközéhez. Ciorbea a legsúlyosabb sértésnek nevezte azt az állítást, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása "a román állam egységét veszélyezteti". "Ez a pont, amely magában foglalja a hazaárulás vádját, a maga felelőtlen tartalmával és erőszakos terminológiájával csak azt tárja fel, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megérteni és támogatni Románia betagolódását az európai értékrendszerbe" - szögezte le a miniszterelnök. Az RMDSZ parlamenti frakciója nevében Verestóy Attila frakcióvezető és Frunda György, a képviselőházi csoport részéről pedig Vida Gyula, a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke, illetve dr. Elek Barna, a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszerügyi bizottság alelnöke foglalt állást a koalíciós kormányprogram mellett. A vita nyomán a kormánykoalíciós többség fölényes győzelmet aratott: az ellenzék 140 szenátora és képviselője által benyújtott bizalmatlansági indítványt támogató mindössze 158 szavazattal szemben 277 vokssal bizalmat szavazott a kormánynak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./"

"Megjelent egy új folyóirat, a Székelyföld, amely Csíkszeredán lát napvilágot, alcíme: Társadalmi-közművelődési szemle, kiadja a LUX ED, felelős szerkesztője Bán Péter műfordító. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ A Székelyföld főszerkesztője Murgu Pál Antal. Folyóiratnak szánják, remélik, hogy sikerül havonta jelentkezni. Az első számban olvasható - többek között - Timár Máté és Nagy Benedek Tamási Áronra emlékezése, részlet Tamási Áron 1956. szeptemberi kiadatlan naplójából, Gerendás Lajos: Orbán Balázs lábnyomában című rovatában bemutatta a csehétfalvi unitárius és a betfalvi református templomot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ A Székelyföld beszámol Sándor József-László /Székelyudvarhely/ Hadak útján című, A hunok nagy történelme alcímű, 1991 májusában indított történelemkönyvének füzetekben megjelenő sorozatáról, most látott napvilágot a tizenharmadik füzetet. "

"Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezetésével bizottság alakult a máj. 28-i tüntetés kivizsgálására, amelyben a belügyminisztérium és a helyi közigazgatási kormánytitkárság képviselői is részt vettek. A bizottság közleményében megállapította, hogy a csereháti épület körül hibák történtek az engedélyek megszerzésénél, a rendellenességek végül feszült hangulatot eredményeztek. Máj. 28-án nem engedélyezett tüntetést szerveztek Székelyudvarhelyen, melynek során erőszakkal eltávolítottak apácákat az épületből. Az akció során nem történt testi sértés. A tüntetés szervezésének felelőseit megbírságolták. Megállapították, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. - Főleg az tudósításainak hatására, a Vatra Romaneasca azt követelte, hogy a kormánybizottság büntesse meg a székelyudvarhelyi cselekmények felelőseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./ A svájci segélyszervezet /Basen Hilf/ ügyvezetője, Cyrill Bürgel, aki eddig is amellett volt, hogy a bukaresti román apácák kapják a segítségükkel emelet épületet, most a Romániai Magyar Szónak írt levelében ismét kiállt emellett, de nem említette, hogy az eredeti megállapodásban erről szó sem volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./"

"Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter és Virgil Petrescu oktatási miniszter jún. 7-én reggel a román Oktatási Minisztériumban aláírta a kétoldalú ekvivalencia egyezményt, mely megállapodást mind a két miniszter az országaik közötti kapcsolatok fontos állomásaként értékelt. Az egyezmény a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Virgil Petrescu román oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az aktus újabb jele a két ország partnersége keretében a két kormány és két minisztérium között kialakult jó kapcsolatoknak, amelyek kölcsönösen előnyösek és megfelelnek mindkét ország nemzeti érdekeinek. Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter a két ország közeledésében az egyik legfontosabb pillanatként jellemezte a diplomák és bizonyítványok egyenjogúsítását, ami, mint fogalmazott, "a szellemi sorompóknak, a szellemi szögesdrótnak a lebontását jelenti, olyan bizalmi viszonyt, amelyben sokkal jobban beengedjük a másikat kultúránkba, mint ahogy eddig tettük". A magyarországi miniszter "régi mulasztás pótlásának" nevezte az egyezmény megkötését és utalt arra, hogy 1989 után lett volna olyan pillanat, amikor ezt meg lehetett volna már tenni. "Most ? mondta újra elérkezett egy olyan pillanat, amikor ezt végre megtehette a két ország." Magyar Bálint elmondta: a megállapodás végrehajtásához szükséges előkészítő munka román kollégájával egyetértésben már most megkezdődik, hogy a ratifikálás után már valóban gyors érdemi munka folyhasson. Vegyesbizottságot hoznak létre a vitás kérdések kezelésére, ez mielőbb megkezdi működését, mivel az egyezmény végrehajtásában nem kívánnak "nyári szünetet" tartani. Külön szólt arról a miniszter, hogy a magyar kormány és közvélemény nagy várakozással tekint a román tanügyi törvény módosítása elé, ami most kerül a román törvényhozás elé és reménye szerint sikerrel veszi ezt az akadályt is. "Az anyanyelvi korlátok feloldása szintén jelentős bizalmi gesztus" ? hangsúlyozta Magyar Bálint, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon mind a magán, mind az állami felsőoktatásban sok nyelven folyik az oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter erdélyi körútjának első állomása Brassó volt. Brassóból a Magyar Bálint vezette küldöttség jún. 7-én a kora esti órákban érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, ahol a megye vezetői üdvözölték. Orbán Árpád megyei tanácselnök rövid tájékoztatójában bemutatta Háromszék iskola- és kulturális hálózatát. Magyar Bálint szólt a diplomák kölcsönös elismerésének jelentőségéről. Orbán Árpád elmondta, hogy ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem 25 fővel főiskolai szintű menedzserképzést indít Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi miniszter a témáról szólva úgy vélekedett, hogy a távoktatás helyett egyre inkább állandó és helyben megtelepülő felsőoktatási intézményekre van szükség a térségben. Kifejtette, hogy a magyar kormány oktatáspolitikája ez utóbbit, valamint a határon túli magyarok hazai részképzését támogatja. Hozzátette, hogy az erdélyi egyetemek kérdését a román kormánynak, az egyetemeknek és a magyar közösségeknek együtt kell megvitatniuk. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./ A vendéglátók elmondták, hogy csak a művelődés irányításában történt meg a decentralizálás, majd az oktatás gondjairól szóltak. A megyében az országos átlagnál is nagyobb a szakképzett pedagógusok hiánya, sürgető tehát az egyetemi, főiskolai képzés bővítésének megoldása. A vendéglátók beszámoltak a közelmúltban átadott Mikes Művelődési Központ beindításáról. Magyar Bálint küldöttségével ellátogatott a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol Kónya Ádám igazgató fogadta a vendégeket. Este a helyi kábeltelevízióban Magyar Bálint tájékoztatott a megkötött egyezményről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A Kolozsvárról Budapestre áttelepült idegsebész, dr. Bartha Tibor 1992-ben öt magyarországi társával együtt létrehozta a Nemzetközi Koher Alapítványt, hogy a határon túli magyarlakta területeken segítsék az egészségügy fejlesztését a gerincsérültek ellátásában. Nem egyéni segélyeket kívánnak osztogatni, hanem megteremteni annak szellemi feltételeit, hogy Erdélyben meghonosodjon a ma még alig létező traumás gerincellátás. Az alapítvány kapcsolatépítésbe kezdett, orvosi műszereket juttatott el Erdélybe, 1995-ben Székelyudvarhelyen - német és amerikai orvosok részvételével - kétnapos orvoskongresszust szervezett a nyaki gerinctraumákról. 1996-ban Csíkszeredában tartottak ülésszakot, majd novemberben Székelyudvarhelyen. /Beke Mihály András: Magyar orvosok - határok nélkül. Alapítvány az erdélyi orvosok támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Jún. 10-én Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Sanitas Szakszervezeti Szövetség Marius Petcu elnök által vezetett küldöttségét. A találkozón jelen volt dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a Képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára, és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. A Sanitas szakszervezet képviselői javaslatcsomagot nyújtottak át az RMDSZ elnökének az egészségügyi biztosítási törvénytervezetre, a költségvetési alkalmazottak bérezését szabályozó törvénytervezetre, valamint az egészségügyi asszisztensek státusáról szóló törvénytervezetre vonatkozóan. Megegyezés született arról, hogy a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az egészségügyi miniszter tanácsosa, az Orvosi Kamara tagja között folyamatos konzultáció során tisztázzák az említett törvényes szabályozásokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./"

"Fülöp Dénes, a Vártemplom lelkésze kijelentette, hogy a Marosvásárhelyi Napok alkalmával nem rendezhet ökumenikus istentiszteletet templomában, mivel nem tudja vendégül látni olyan egyház képviselőjét, akinek templomában gyűlöletet szító freskó van. A célzás a marosvásárhelyi ortodox katedrálisra vonatkozik, amelynek egyik freskóján magyarok, magyar ruhás alakok korbácsolják a román szentet. /Szentkorbácsolók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11."

"Ritka alkalom, hogy tíz nap alatt két tanügyminiszter látogasson meg - mondotta jún. 8-án Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, utalva Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter előtt arra, hogy néhány nappal ezelőtt Virgil Petrescu miniszter tett villámlátogatást Hargita megyében. Beder Tibor abban látja a legnagyobb nehézséget, hogy még mindig rengeteg a szakképzetlen pedagógus. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megköszönte a magyarországi támogatást, amit a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, illetve az erdélyi továbbképző központok felszereltségének biztosításában. Magyar Bálint megtekintette Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumot, az iskolamúzeumban az intézmény több évszázados történelmének emlékeit. Magyar Bálint az iskolaigazgatók előtt elmondta, hogy a távoktatással szerzett diplomák honosítása jóval bonyolultabb, mivel az akkreditáció kérdése nem tisztázott, majd Pro Cultura Hungarica oklevéllel tüntetett ki két kiváló pedagógust. Haáz Sándor zenetanárt, a szentegyházi gyermekfilharmónia megalapítóját, valamint Vofkori László földrajztanárt, aki több évtizedes munkásságával Székelyföld igazi leírójának bizonyult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ "

"Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./"

"A helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napjától, máj. 29-től hatályba lépett. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere a vele készült interjúban a törvény alkalmazásáról számolt el. A városban a magyar lakosság aránya 41 százalék. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e valamilyen akadály Szatmárnémetiben, a törvény érvényesítése során, Ilyés Gyula alpolgármester elmondta, hogy "inkább kommentárokra számíthatunk nem annyira pártnyilatkozatok, mint inkább újságcikkek formájában." A két, vagy többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban elmondta, hogy "egyszerű a megoldás: meg kell rendelni a táblákat. A lényeg az, hogy mindez törvényes tisztázást nyert". Ilyés Gyula elmondta végül, hogy a helyi közigazgatási törvény előírásainak érvényesítése a polgármestereknek, mint a végrehajtó apparátusnak a szerepkörébe tartozik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Három Beszterce-Naszód megyei díjazottjai is volt az idei, XLIV. Országos Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtő pályázatnak, melyet évente meghirdet a budapesti Néprajzi Múzeum. Mindhárman sófalvaiak, nyugalmazott tanító, s a bíztatására gyűjtőmunkát folytató Kocsis Tibor és Pásztor Enikő Andrea. Wass György számos díjat és kitüntetést kapott az utóbbi években munkásságáért, 1994-ben kiadták Zselyk című, szótárformában szerkesztett falumonográfiáját. Az idei pályázatra összesen 224 pályamunka érkezett, ebből Romániából 50, Kárpátaljáról 3, Szlovákiából és Vajdaságból 5-5 dolgozattal jelentkeztek. A felnőtt csoportban az öt első díjból hármat erdélyiek vittek el, a hát másodikból ugyancsak hármat, a tizennyolc harmadik díjból hete. /Guther M. Ilona: Önkéntes néprajzosok seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Szegeden márciusban Regionalizmus és kultúra címmel országos tudományos konferenciát rendeztek, amelyre előadóként meghívták Romániából Kelemen Hunor művelődési államtitkárt és Kötő Józsefet, az RMDSZ alelnökét is. Az elhangzott előadások rövidített változatát olvashatjuk a hetilapban. Kelemen Hunor Integráció és együttműködés című előadásában hangsúlyozta, hogy az integrációs folyamatok átértékelik a nemzetállamok szerepét, ezzel egyidejűleg felértékelődik a regionális együttműködés jelentősége. A "bezárkózás a nemzeti kultúrákba, a párbeszéd visszautasítása vagy mímelése a huszadik századvégi tendenciákkal teljesen összeegyeztethetetlen." A provincializmus egyik következménye a helyi kulturális hierarchia torz kialakulása. Így "a helyi guruk, mesterek és zsenik az általuk létrehozott vagy képviselt értékeknél aránytalanul nagyobb értékkel bírnak, A romániai magyar írók számára például roppant fontos, hogy jelen legyenek a nemzeti irodalom mezejében." Kötő József A hely szelleme címen Németh Lászlót idézte, aki 1932-ben írta, hogy "itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket..." Hogyan építsük kultúránkat? "Az önfeladás,a gyökértelenség alternatíváját vagy a konzervativizmus, a hagyományosság bástyája mögé zárkózva a jövőtlenséget válasszuk? Úgy gondolom, van egy harmadik lehetőség is, az a regionális kultúrák és az egyetemesség ötvözése." Cs. Szabó László fogalmazta meg a tennivalókat a kultúraépítésben, hogy elkerülessük az önfeladást vagy a jövőtlen bezárkózást: "Két irányú teljes nyitottságot a civilizált Nyugat és saját népünk mély rétegei felé." Kötő József továbbgondolja a helyzetet: "Hajlamos vagyok azt mondani, hogy a nagyobb veszély pillanatnyilag saját értékeink lebecsülése. Holott, ha a magyar nemzetkarakterológiának volt és van megtartó ereje, akkor az kulturális értékteremtő képessége." - A magyar-magyar, anyaországi támogatásokról szólva, úgy gondolom, kialakult az a rendszer az Illyés Közalapítványon, az MKM Közművelődési-, Oktatási-, Könyv-, Színházi-, Ösztöndíj Tanácsain keresztül, amely képes lehet az önazonosság megőrzését segíteni, csak biztosítani kell számára a megfelelő költségvetési kereteket. /A Hét (Bukarest), jún. 12./"

"Erdélyi útjának utolsó napját, jún. 10-ét Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsváron töltötte. Megtekintette a főtéri ásatásokat, majd találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével, köztük volt Szilágyi Pál rektor-helyettes és Cs. Gyimesi Éva professzor. Andrei Marga rektor jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem is tud és nincs is szándékában elképzelni. Ezután sajtónyilvánosság nélkül folyt az eszmecsere. Magyar Bálint meglátogatta a magyar tanszéket, találkozott a tanárokkal és átadta a magyar kormány ajándékait. A miniszter ezután értelmiségi fórumon vett részt, találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Végül sajtótájékoztatón számolt be útjának tapasztalatairól. Indulás előtt a Romániai Magyar Szónak adott interjút. Az új román kormány új lehetőségeket teremtett az együttműködésre, mondta, majd szólt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margával folytatott beszélgetés főbb pontjairól. Kifejtette meggyőződését, hogy az önálló magyar egyetem most már egészen biztos, hogy nem jöhet létre a magyar állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai magyar közösségre és a román államra hárulnak. Az RMDSZ ügyvezető elnökségével az RMDSZ felsőoktatási koncepciójáról beszélt. Számba vették, miként támogatja a magyar kulturális kormányzat a felső fokú oktatást és milyen konkrét segítséget adhat. Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint megéri-e ma Romániában magyarnak lenni, a miniszter elmondta, hogy örül annak, hogy itt élő honfitársai kitartóan és büszkén vállalják magyarságukat. "A nemzeti kultúra rendkívül fontos képviselői és megjelenítői ők, és hiszem azt, hogy egy megújulási, átalakulási folyamatban mind kevesebb konfliktust kell elviselniük azért, hogy magyarságukat nyíltan vállalhassák" ? jelentette ki végül Magyar Bálint. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"A történészszakma inkább legyen ironikus, önironizáló, mint heroikus. - ez volt Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter egyik válasza Csíkszeredában, amely minden bizonnyal meglepte a hallgatóságot. Székelyföldnek ezt a részét ugyanis szélesebb körben is elbeszélgető magyarországi liberális politikus nem nagyon kereste fel, írta Székedi Ferenc. Az őt hallgató közel kétszáz pedagógus közül nagyon sokan más típusú diskurzushoz szoktak hozzá: "a magyarságtudat erősítése", "a nemzet egysége" és ehhez hasonló kifejezések gyakran elhangzottak az utóbbi esztendőkben, aki ezekre várt, csalódott. A miniszter utalt rá, hogy az erdélyi fiatalok magyarországi továbbtanulása zsákutcának bizonyult. A megoldás a támogatások átirányítása erdélyi intézmények, Romániában magyarul tanuló egyetemisták felé. Az egyházi vagyonok visszaadásáról "nem fogalmazott sablonszerűen", írta Székedi. Ha csak az egyházak kapják vissza ingatlanjaikat több ezernyi egykor létező alapítvánnyal, egyesülettel szemben, akkor ez privilégium és alkotmányossága megkérdőjelezhető, mondta a miniszter. - "A kisebbségi jogok nagyon nagy része önkormányzati jogként fogható fel - azaz nem területi, hanem települési jogként" - jelentette ki Magyar Bálint. /Székedi Ferenc: Egy liberális Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"