"Király Károly emlékeztetett arra, hogy az alapszerződésről 1994 októberében, a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlésén kifejtette nézeteit. Király Károly bírálta a magyarországi kormányt a határokon túl élő magyar kisebbségekkel szembeni politikája miatt. "Szülőföldünk otthonunk, de nem hazánk" - állapította meg, mert nem élveznek jogegyenlőséget, a jogot szelektíven alkalmazzák. Király Károly sérelmezte az alapszerződés lábjegyzetét. Szerinte az alapszerződés a románoknak jó, ezután fel kell tenni a kérdést, mi lehet az erdélyi magyarság jövője. Két változat képzelhető el: "kétségbeesünk, lemondunk mindenről és önként vállaljuk az asszimilációt", vagy "perspektívát nyitunk magunknak". Király Károly kifejtette, hogy az anyanemzettel való egyesülés útját elzárták az erdélyi magyarság elől, ezért "elmélet ide vagy oda, az erdélyi magyarság önmagát erdélyi magyar népnek kellene nevezze".A népeknek pedig jár az önrendelkezési jog. Úgy értékelte, hogy az önrendelkezés természetes jog, valamint hogy vétek az autonómiát lefokozni és helyi önkormányzatnak magyarázni. A legtanulságosabb a svájci modell. Az etnikai autonómia gondolatától nem kell félni. Szerinte a román-magyar alapszerződésnek rendkívüli fontossága abban áll, hogy belátható időn belül pozitív kihatása lesz a térség államainak politikájára, a jószomszédi viszony kialakítására, a kisebbségi nemzetrészek, népcsoportok és etnikumok jogállásának megváltoztatását, a pozitív diszkrimináció alkalmazására, egységes, jogilag tiszta, általános érvényű európai normák alkalmazására. "A román-magyar alapszerződés olyan helyzetbe hozta az erdélyi magyarságot, hogy sorsának irányítását saját kézbe veheti." Romániának változtatnia kell hagyományos kisebbségellenes, antiszemita, rasszista politikáján. /Király Károly: Utóhang a Román-Magyar Alapszerződéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Gergely István /sz. Vice, 1955/ 1987 óta plébános Csíksomlyón. Általános iskolás kora óta pap akart lenni. A Securitate mindig különös figyelmet szentelt ennek a helynek a zarándoklatok miatt, különösen a moldvai csángók búcsújárására, amelyet minden eszközzel igyekeztek meggátolni. Gergely István első dolga volt Csíksomlyón, hogy összegyűjtse a gyerekeket, sok kis közösséget hozott létre. A hatóságok támadták ezért, több alkalommal megüzenték, hogy megölik, ha nem hagyja abba a közösségek szervezését. Egy éjszaka félelem fogta el és felment a hegyre. Visszafelé az Úristen megérintette, elszállt a félelme és kimondta evangéliumi jelmondatát: Az Úr kelt fel engem, ő küldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, szabadulást a raboknak. /Lukács 4,18/ Csíkcsomortánynak nem volt temploma, a falu már nyolcszor nekirugaszkodott a templomépítésnek, de nem sikerült megvalósítaniuk. Gergely István híveivel nekifogott 1988-89-ben, a falurombolás idején, és sikerült kalákában fölépíteni a templomot, amelyet a munkálatok kezdetén fölajánlottak Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A plébános felvállalta a társadalom peremére szorultak védelmét, Csíksomlyón árvaház van, amikor az itt lakók elérik a nagykorúságot, földönfutókká válnak. Műhelyt alakított ki, a lányoknak pedig varrodát. Munkahelyeket, otthont teremtettek számukra az 1992-ben létrehozott Csibész Alapítvány segítségével, amelyet külföldi adományok is gyarapítanak. Házas közösségeik is vannak. Gergely István egyik szervezője a csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, a "Csík"-nak. Ezt 1989-ben kezdte. Idős emberek gondozását a Lázár Alapítvány segítségével végzik. Több moldvai csángó család Csíkba telepítését is segítették. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben felépítették a Hármas Halom oltárt az anyaországi Illyés és Új Kézfogás Közalapítvány segítségével. - A moldvai magyarok egyes csoportjai, például Klézséről gyalog jöttek, százhatvan kilométerről. Gergely István hiszi, hogy csak a hit erejével és a tettek példájával lehet megtartani az erdélyi magyarságot. /Magyar Nemzet, máj. 21./"

"A tanügyi és a közigazgatási törvény módosításáról nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben. Markó Béla ismertette a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontjait. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint az egyházak saját céljaikra létesíthetnek oktatási intézményeket, de létrehozhatnak világi jellegű oktatási intézményeket is, és ami, fontos: ezeket részlegesen szubvencionálja az állam. Markó Béla szerint miután a tervezet átment a kormányon, a parlamentben a többségnek, a koalíciónak mindenképpen mellé kellene állnia, hiszen másképp kérdőjelessé válik az, hogy hogyan működik a koalíciós egyeztetés. Nem mindegy, hogy a parlament mennyi idő alatt tárgyalja meg a módosítást, éppen ezért az RMDSZ javaslatára sürgősségi eljárást fog kérni a kormány. Végül Markó Béla elmondta, hogy most érkezett el egy olyan időszak, amikor valóban elkezdődött a kisebbségekre vonatkozó törvényes rendelkezések módosítása. Megemlítette, hogy a kormány elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítását ? melyben benne vannak a nyelvhasználatot szabályozó cikkelyek ? melyet lehetséges, hogy sürgősségi kormányrendelettel fognak jóváhagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Ion Iliescu volt államfő pártja, a Szociális Demokrácia Pártja elsőként tette közzé nyilatkozatát /melyet az Adevarul ismertet/, melyben a volt kormánypárt tiltakozik az oktatási törvény módosítása ellen. A legnagyobb ellenzéki párt kifejtette: minden megengedett eszközt arra fog használni, hogy megakadályozza a hatalmat, hogy olyan történelmi hibákat kövessen el, amelyek veszélyeztetik a román nép szellemi integritását. A közlemény szerint a tanügyi törvényen tervezett módosítások hozzátartoznak egy párhuzamos oktatási és kulturális struktúra megteremtéséhez, mely része a területi autonómiának és amennyiben jóváhagyják a módosításokat egy a román állam fennhatóságától megszabadult oktatási rendszer lesz az eredmény. A koalíció módszeresen teljesíti az RMDSZ programját és "nagy történelmi felelősséget vállal fel az RMDSZ autonomista követeléseivel szembeni engedménytétellel". Befejezésül kifejtik a közleményben, hogy amennyiben a történelem könyvek, melyeket a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó - melyet a híres algoritmus szerint az RMDSZ kapott - ad ki, Romániát soknemzetiségű államként jelölik meg, akkor az a koalíció által folytatott politikusi tranzakciók következménye lesz. - Radu Cipeanu, a liberális csoportosulás elnöke "földrengést keltőnek" és "logikátlannak" nevezte a módosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ "

"Brassóban, a Néprajzi Múzeumban máj. 20-án nyílt meg a kortárs romániai magyar képzőművészeti alkotások kiállítása. Örült, hogy meghívták a kiállításra, mondta a korondi Józsa János. 1993-ban volt a 25. kiállítása. Azért nem több, mert még 1983-ban volt egy bemutatkozása Budapesten, utána a kultuszminisztériumi vezető megtiltotta, hogy Józsa szerepelhessen kiállításon. Gyűjtötte az ősi magyar formákat, a székely népművészet formavilágát. Mindegyik őse szintén fazekas volt, nyilatkozta Dreguss Gyöngyvérnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 23./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban értékelte a tanügyi törvény módosítását célzó törvénytervezetet. Szerinte a módosító tervezet az 1995-ben hatályba lépett tanügyi törvényhez hasonlóan nem tesz eleget a román oktatás követelményeinek, mivel a valóban lényeges változtatásokhoz elsősorban a törvény koncepciójának megváltoztatására lenne szükség, a jelenlegi indítványok pedig nem hordozzák magukban a valós egyetemi reform feltételeit. Marga szerint azok csupán az oktatás normalizálására és nem a reformjára vonatkoznak. "A tanügyi törvény módosításának tervezete tehát igen kevés reformintézkedést tartalmaz, és azt a látszatot kelti, mintha mélyreható átszervezésre csupán az anyanyelvi oktatás esetében van szükség" áll a rektor közleményében. Marga szerint a módosító tervezet mindegyik intézkedése újabb kiegészítésre szorul. Szerinte elmarad a pontos jogi szabályozás a multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsőoktatási intézmények esetén is. Fontosnak tartja az egyetemek saját jövedelmét illető pontos megfogalmazást is. Marga végül kijelentette, hogy a módosító tervezetben érintetlenül maradnak például a doktorátus, illetve a fokozati vizsgákkal kapcsolatos kérdések, a minisztérium mellett segédkező szakbizottságok tevékenységi körének meghatározása és az európai felsőfokú intézményeket foglalkoztató, az egyetemi reformmal kapcsolatos kérdések is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Tokay György kisebbségügyi miniszter máj. 20-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadásáig a kormány több szimbolikus értékű ingatlan visszajuttatását ígéri a nemzeti kisebbségeknek. A Kisebbségvédelmi Hivatal tárca nélküli minisztere szerint a kormány ezzel az intézkedéssel az kívánja bizonyítani, hogy az ígérgetések szintjéről a tettek mezejére lép. Iulian Sorin, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa ebben az ügyben illetékes bizottságának elnöke elmondta, hogy a törvény szövegét a tanács jogi bizottsága már véglegesítette, de mivel az NKT egy éve nem ülésezett megvitatására nem kerülhetett sor. Tájékoztatott, hogy jelenleg folyik az elkobzott javak feltérképezése. Elmondta, hogy egyedül a zsidó közösségi igények tisztázódtak mindeddig. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól. "

"Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/"

"Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./ "

"A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /"

"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"

"A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./"

"Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Működött-e kontraszelekció, tette fel a kérdést Kisgyörgy Réka Cs. Gyimesi Évának. A magyar tanszék tanára cáfolta ezt: olyan kevesen juthattak be, annyira lecsökkentették a létszámot, nehezen lehetett bejutni. Azok jó évfolyamok voltak. Most viszont fennáll a kontraszelekció veszélye, mert túl nagy a választási lehetőség. Valamilyen szűrőrendszert ki kellene alakítani. Ő azt szorgalmazza, hogy akik bejutottak, és már az első évben bizonyították rátermettségüket, azokat igyekezni kell "hozzáédesgetni a mi egyetemünkhöz". A Collegium Transylvanicumot azért hozta létre, hogy ezt az ügyet szolgálja és alkalmas volt arra, hogy kineveljen "egy magyar kulturális elitet." Ők jelentik az utánpótlást az egyetemi oktatásban. A kolozsvári "Láthatatlan Kollégiumból kerültek ki a Magyarországon PHD-tanulmányokat folytató doktorjelöltek is, akik közül többeknek már megvan a helyük, várjuk őket vissza". Ők "itthon kiemeltebb infrastrukturális feltételeket élvezhettek, mint az átlagegyetemisták". A kolozsvári egyetemeken tanuló mintegy 3000 magyar hallgató közül sokan egyáltalán nem tanulnak magyarul. - Cs. Gyimesi Éva korjelenségnek tartja, hogy sok érettségiző nem tudja, hogy mit akar tenni a jövőben. Úgy látja, hogy "ez az ifjúság eszményeit vesztve, egy felnőtt társadalomban nem látott olyan viszonyulási pontot, amelyhez méltó lett volna mérnie az életét." Nem tudatosították, hogy a tehetségükkel való sáfárkodás nem pusztán magánügy. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Kolozsvár legrégibb és legnagyobb magyar tanintézete, az unitárius kollégium örökségét is felvállaló Brassai Sámuel Elméleti Líceum máj. 19-25-e között kettős ünnepet ült. Az évente megrendezett Brassai-héten belül az iskola alapításának 440., valamint Brassai Sámuel születési és halálozási kerek évfordulójáról emlékezett meg. Gaal György írásában felelevenítette a nagyhírű Unitárius Kollégium történetének évszázadait. 1948-ban államosították az iskolát, akkor 1-es Számú Magyar Fiúiskola lett a neve. 1954-ben 7-es Számú Középiskola nevet kapta. 1957-ben megünnepelte 400 éves fönnállását és akkor lett Brassai Sámuel Középiskola. 1957-től koncepciós perek indultak, több tanárt elbocsátottak. Megjelentek a magyar iskolában az estis román osztályok. 1967-ben Fiatal Szívvel címmel diáklap indult. 1977-ben műszaki jellegű ipari líceummá alakították, 1985-től nappali tagozaton is megjelentek a román osztályok. 1990-ben a román osztályok átköltöztek az újonnan létesült Avram Incu Líceumba. Az esti tagozatos román osztályok megmaradtak. 1991-től évkönyveket ad ki az iskola, a diáklap rendszeresen megjelenik Remény címmel, jól működik a Kriza János Önképzőkör. A Bogáncs néptáncos együttesük a határon túlra is elvitte az iskola jó hírét. Jelenleg a nappali tagozaton 930 körüli a diáklétszám, emellett a négy unitárus osztályban van 105 tanuló. A 26 estis osztályból 9 magyar nyelvű. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ "

"Máj. 28-án a kormány benyújtotta a szenátushoz a 69/1991-es helyhatósági törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel a kormányrendelet hatályba lépett. Az új szabályozás számos olyan általános jellegű módosítást tartalmaz, amely az autonómia elveinek érvényt szerezve nagyobb hatásköröket biztosít a helyi közigazgatási szerveknek. Így például a 20. cikkely 2. bekezdését kiegészítő (m1) pont rendelkezése szerint a megyei tanácsok hatásköréből a helyi tanácsok hatáskörébe kerül, a törvény megszabta keretek között, az utcák és terek, valamint a helyi érdekű létesítmények névadása, illetve ezek elnevezéseinek a megváltoztatása. A módosított törvény a helyi autonómia elvének érvényesítésével egyidejűleg, a vonatkozó és Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok szellemében számos új rendelkezést tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát illetően a helyi közigazgatásban, illetve a két- vagy többnyelvű helységnevek és feliratok alkalmazása tekintetében. A törvény 23. cikkelyének 6. bekezdése arról rendelkezik, hogy a tanácsülések napirendjét, azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség meghaladja a lakosság 20%-át, kérésre e kisebbség anyanyelvén is közzéteszik. Ilyen esetekben a tanácsi határozatokat is közzéteszik az illető kisebbség anyanyelvén (29. cikkely, 4. bek.). A törvény 25. cikkelyének 2. bekezdése szerint "Azokban a helyi tanácsokban, amelyekben a tanácsosok legkevesebb egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a tanácsüléseken – kérésre – az illető kisebbség nyelvét is használhatják. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatalnak biztosítania kell hiteles tolmács jelenlétét. A tanácsülések dokumentumai román nyelven készülnek." Ugyancsak 20 % fölötti kisebbségi lélekszám esetében az 55. cikkely (3/1) kiegészítő bekezdése értelmében a közönségkapcsolatokat is fenntartó közhivatalnoki állásokba olyan személyeket alkalmaznak, megfelelő létszámban, akik az illető kisebbség nyelvét is ismerik. Az 58. cikkely 2. és 4. bekezdései pedig előírják, hogy az említett számarány esetén az adott kisebbséghez tartozó állampolgárok szóbelileg és írásban használhatják anyanyelvüket a helyhatóságokkal és azok szerveivel való kapcsolataikban, és ugyanazon a nyelven kaphatnak választ kérelmeikre. Hasonlóképpen ezekben a helységekben a helyi közhatóságok biztosítják a helységnév, a közintézmények és kiszolgáló egységeik feliratozását és a közérdekű közlemények kifüggesztését az illető kisebbség nyelvén is. (Mindamellett a hivatalos okmányok román nyelven készülnek.) Amennyiben a helyhatóság képviselője vagy hivatalnoka nem ismeri az adott kisebbség nyelvét, hiteles tolmácsot vesznek igénybe, akinek jelenlétét a polgármesteri hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Vjacseszlav Mihajlov orosz nemzetiségügyi miniszter hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett, máj. 28-án Budapesten tárgyalt Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és magyar orosz kisebbségpolitikai együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek értelmében a két fél évente küldöttséget cserél egymással. Mihajlov elmondta, hogy 25 millió orosz él a határokon túl, tehát minden ötödik orosz él kisebbségként, közülük Ukrajnában 12 millióan /ugyanakkor Oroszországban 179 nemzetiség él, köztük 6 millió ukrán. /Magyar Hírlap, máj. 29./"

"Dr. Garda Dezső képviselő a vele készült interjúban beszámolt a törvénymódosításokról. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy látván a földtörvény módosításának halasztását, parasztpárt és liberális koalíciós párti képviselőtársai között Constantinescu államfőhöz intézendő közös levél megfogalmazását kezdeményezte, ebben a magán-közbirtokossági erdők és területek visszaadását szorgalmazta. A földtörvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy az SZDU az erdészet érdekeit képviseli, az erdészetre hivatkozva nem akar sem földeket, sem erdőket megfelelő arányban visszaadni a lakosságnak. A tanügyi törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség ötös bizottsága /Markó Béla, Béres András, Lőrinczi Gyula, Asztalos Ferenc és Garda Dezső/ egyeztette a véleményeket és úgy értékeli, hogy a Kötő József-féle variáció sok kérdéskört fogott át, a másik variáció, melyet főleg Asztalos Ferenc képviselő tartott fenn, szorgalmazta, hogy az alapvető kérdésekre összpontosítson az RMDSZ, annak érdekében, hogy a szövetségi követeléseket ne lehessen kijátszani. A bizottság egyeztetése után a 10 pontból álló tervezet a tanügyminiszter asztalára került, aki kibővítette azt a tanügyi rendszer decentralizálását szolgáló általános jellegű kérdésekkel, majd miután megtörtént az egyeztetés a politikai pártok és a kormány szintjén a tervezet bekerült a szenátus tanügyi bizottságába és a parlamentbe. Garda Dezső megemlítette, hogy a törvénytervezetet máris támadások sorozata éri, valamint hogy az SZDU képviselői nem állnak ki teljesen a tervezet mellett és "a liberális képviselőtársak mellénk való állásában sem vagyunk teljesen biztosak". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"A Szabadság A nap kérdése című rovata megemlítette. hogy Kolozsváron a magyarság sokkal visszafogottabban üdvözölte Göncz Árpádot, mint Marosvásárhelyen. A lap megkérdezte az RMDSZ ügyvezető elnökét, miben látja ennek okát Takács Csaba szerint a kolozsvári magyarok nem bíznak eléggé saját erejükben, a demokratikus jogaik gyakorlását biztosító politikai helyzetben és az ebből következő félelem okaként a kommunista diktatúrát és az azt követő nacionalista agressziót jelöli meg. Takács Csaba ezt nem fogadja el, mivel szerinte ez a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Úgy értékeli, hogy a visszahúzódásból csak önmagunk erejével tudunk kilépni. "Hogy a magyar iskolák létszáma is tükrözze a magyarság részarányát. És a közhivatalokban is inkább jelen legyünk. Most, amikor kolozsvári magyarok magas tisztségeket tölthetnének be, nem akad elég jelentkező. egyesek attól tartanak, hogy előtérbe kerülésükkel konfrontációt válthatnak ki" jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke, hozzátéve, hogy "ezeknek a fenntartásoknak mielőbb oldódniuk kell, mert gyáva népnek nincs hazája". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"A román és a magyar államfő marosvásárhelyi látogatása alkalmával Constantinescu elnök a marosvásárhelyiek előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Leni Fischer és a szervezet főtitkára Daniel Tarschys történelminek minősítették a magyar államfő romániai látogatását és határozottan állították, hogy a két ország közötti megbékélés, ami nem csupán egyszerű szerződés, hanem két nép kapcsolatainak új megközelítése, hasonló az Európai Unió alapját képező jól ismert német-francia történelmi megbékéléshez, és modell értékű lehet más országok számára is. A román államfő beszéde végén kijelentette "csak az erősek lehetnek nagyvonalúak és őszinték. Bizonyítsuk be önmagunknak, Európának és a világnak, hogy van erőnk a nagylelkűséghez, a bölcsességhez és a kölcsönös tisztelethez." Az országos magyar napilapban Szász János úgy értékeli, hogy a két ország, nemzet közötti közeledés, együttműködés békés együtthaladás (s ezen belül, igenis ennek függvényeként is, a romániai magyarság egyenjogúságának folyamata is) addig tart, amíg a két országban a döntéshozók nem szűnnek meg fölismerni hogy az a legközvetlenebbül szolgálja a két nemzet érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"A bukaresti 22 című, a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja 18. számában Andrei Marga történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora esszét szentelt az erdélyi szászok deportálásának. A román történetírásnak ez még fehér foltja. Margának az adta az alkalmat, hogy Münster egyetemének kutatói Georg Weber professzor irányításával 2300 oldalas, háromkötetes monográfiában dolgozta fel a még élő szemtanúk emlékeit /Címe magyarul: Az erdélyi szászok deportálása a Szovjetunióba, 1944-1949. Böhlau Kiadó, Köln, Weimar, Bécs/. A német kisebbségek deportálását a szovjet megszállók szervezték meg 1944 karácsonyától kezdődően Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a balti államokban. A kutatások szerint mintegy 870 ezer németet hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunóba, akiknek a fele meghalt, nem térhetett haza. - Most kerültek napvilágra a romániai deportálások eddig ismeretlen kulisszatitkai is. 1944. szept. 12-én Románia egyezményt írt alá a kiugrásról és a fegyverszünetről, ez előírta a hitlerista szervezetek feloszlatását és a német állampolgárságú személyek deportálását. Román állampolgárságú németekről tehát nem volt szó, ennek ellenére a Sanatescu kormány 1944 októberében elkezdte az erdélyi szászok elhurcolását, a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátotta őket, szám szerint 80 ezer személyt, köztük asszonyokat és kiskorúakat is. A Radulescu-kormány viszont - amerikai nyomásra - 1945. jan. 13-án tiltakozott állampolgárai deportálása ellen. A tiltakozásnak nem volt foganatja, de e momentumot megörökítik a német kutatók. Románia Állami Levéltárából rejtélyes módon eltűntek a szászok deportálásával kapcsolatos kormányhatározatok. Georg Weber professzor 1994-ben személyesen folyamodott az akkori államelnökhöz, Iliescuhoz, a másolatok beszerzéséért, valamint az 1944. decemberi és 1945. januári kormányüléseknek a deportálással kapcsolatos jegyzőkönyveiért, de udvarias elutasításban volt része. A monográfia szerzői felteszik a kérdést: "Mi késztethette Románia felelős tényezői arra, hogy a közvélemény előtt titokban tartsák a vonatkozó információkat? Ez az államra vet rossz fényt, mert széles teret nyújt nem éppen kedvező találgatásokra." /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), máj. 29./"

"Az MTI-hírügynökség Markó Bélával készített interjút. Az RMDSZ elnöke a Románia és Magyarország rendkívül fontos állomásaként értékelte Göncz Árpád romániai látogatását. Külön kiemelte Göncz Árpád erdélyi látogatásának és a két államfő együttes erdélyi jelenlétének fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben Kolozsváron és Marosvásárhelyen részesítették a két elnököt. Ez, mutatott rá, bebizonyította, hogy itt valóban nemcsak a politika igényli a két ország közötti megegyezést és a problémák megoldását, hanem a közvélemény is ugyanilyen szándékokkal és érzelmekkel tekint erre. A két elnök kijelentésével kapcsolatban, mely arra vonatkozott, hogy a két ország közötti kapcsolatban elindult egy folyamat, Markó Béla megjegyezte: "tehát semmiképpen sem egy folyamat befejezéséről van szó, hanem valamiképpen egy kezdetről is". Mindez valóban akkor válik történelmi jelentőségűvé, ha az elkövetkezőkben sorra megszületnek a megfelelő megoldások - tette hozzá a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Máj. 31-én Nagyszalontán felavatták a református egyházközség kisegítő iskoláját, amely holland segítséggel épült fel. Tőkés László püspök hirdetett igét, a kormányt Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa képviselte. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./ A közel száz kisegítő iskolást befogadó iskolást Peter van Geel holland nagyvállalkozó anyagi segítségével építették fel. A református egyházközség telkén épült fel az iskola. Őszre megindulhat a tanítás, a vidék kisegítő iskolai képzésre szoruló gyermekeit tudják fogadni. Az egyházközség megkapta a tanfelügyelőség jóváhagyását is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./"

"Másodszor rendezték meg Budapesten /máj. 30-31-én/ a Magyarország 2000, Magyarország képe a nagyvilágban című tanácskozást ismert hazai és külföldi részvevőkkel. Külföldről százötvenen jöttek el az eszmecserére. Idén a központi téma volt Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése és a külföldön élő magyarság kapcsolata az anyaországgal, a modernizációs feladatok tükrében. Horn Gyula miniszterelnök megnyitójában széthúzás helyett magyar összefogást sürgetett. A külvilág elismeréssel adózik Magyarország szomszédságpolitikája iránt, mondta, a magyar-román alapszerződés történelmi esélyt kínál a romániai magyarság helyzetének javítására. A kormányfő köszönetet mondott az RMDSZ jelenlévő képviselőinek a nehéz folyamatban tanúsított együttműködésért. - Szabó István filmrendező kifejtette: az Európai Uniót egyetlen tagállamában sem fordul elő, hogy magánkézbe adják a nemzeti értéknek számító értékeket, ezért is fontos, hogy Magyarországon is megóvják ezeket az értékeket. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az Internet korában eltűnnek a földrajzi távolságok és a virtuális közösségek nem ezen és jórészt nem is nyelvi alapon szerveződnek. Thomas Schreiber professzor és újságíró tényként állapított meg, hogy a szocialista-liberális kormánynak sem sikerült egy kellően átgondolt, külföld felé irányuló tájékoztatási politikát kialakítani. - A konferencia a következő négy szekcióban folytatta munkáját: Magyarország euroatlanti integrációja, Magyarország képének alakulás a különböző országokban, /ezt javításra szorulónak látták/, a magyar tudományos kultúra terjesztése, a kárpát-medencei magyarság és a nyugati magyarság kapcsolata az anyaországgal. Ez utóbbi szekció munkájáról Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: Magyarországnak egy eurokonform kisebbségpolitika feladatrendszerét kell kidolgoznia. Nem tartotta megfelelőnek a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatát, a kommunikáció erősítésének eszközeként az Internet és a Duna Televízió szerepét jelölte meg. Horn Gyula zárszavában rámutatott arra, hogy a határon túli magyarság boldogulását az anyaország nem tudja biztosítani, erre csak az ottani hatalom képes. Csak azzal segíthetünk, hogy jó viszont tartunk fenn a szomszédos államokkal, a nemzetközi fórumokon képviseljük érdekeiket, támogatjuk képzésüket és egyházaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2, 3./"

"A Magyarország 2000 tanácskozáson előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felszólalásának alapgondolata az volt, hogy a jelenben és a jövőben a kölcsönös érdekek felismerésére kell alapozódnia a magyar - magyar kapcsolatoknak. Ha mi, romániai, erdélyi magyarok szegényedünk szellemiekben, mondotta, attól Önök is szegényebbek lesznek. Ha Önök alkotnak kevesebbet, azt mi is megszenvedjük, tette hozzá. "Egy olyan fontos pillanatban próbálom megfogalmazni közös érdekeinket, amikor a romániai magyarság éppen megpróbál kilépni kisebbségi státuszából, éppen megkísérli felszámolni nemcsak jogi, hanem érzelmi kisebbrendűségét is azáltal, hogy a románok és magyarok közti történelmi szembenállásból kitörve a nemzeti kérdést megkísérli nacionalizmus és demokrácia kérdésévé tenni, megkísérel együtt kormányozni azokkal, akikkel jogok szempontjából még korántsem mondhatja egyenlőnek magát. Kétségtelenül egyedülálló próbálkozás ez, és egyáltalán nem kockázatmentes, érezzük ezt máris, érezzük a kritikákból, érezzük abból, hogy így is milyen nehezen tudunk előrehaladni, és érezzük mindennek a határokon túlmutató felelősségét is. Az általunk most követett modell kihathat az egész térségre, akkor is ha eredményes, akkor is, ha kudarcot vall. Persze, akik azt gondolják, hogy egyik napról a másikra meg fognak oldódni gondjaink, azokat ki kell józanítanunk: ha választásunk helyesnek bizonyul, akkor is hosszú út áll előttünk. Ám egyvalami azt hiszem tagadhatatlan: a romániai magyarság megpróbál saját lábára állni, megpróbálja erejét összeszedni, megpróbál partnerként fellépni, megpróbál kezdeményezni. Megpróbálja önmagát és az országot, amelyben él, közelebb vinni a nyugati létformához, úgymond az európai és euroatlanti struktúrához. Ami nem csupán a magyarok és magyarok, hanem magyarok és románok, Románia és Magyarország közös érdeke is." A 2000. esztendőre kivetülő jövő-képpel kapcsolatban hangoztatta: "Nagy nemzet gőgjével élni viszonylag kis nemzetként valószínűleg nem lehet. De egy kezdeményező, újat akaró és mindig újat adni tudó nemzet magabiztosságával lehetne és kellene élni bizonyosan. Mi Magyarországtól és a magyarságtól, önmagunktól ezt várjuk elsősorban. Persze, amikor még a felemelkedés a cél vagy a süllyedés megállítása, nehéz ilyet követelni. De kit sújt és kit foglalkoztat Európában talán a leginkább a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés megoldatlansága, ha nem minket? Íme egy példa arra, hogy miközben joggal kívánunk támaszkodni az európai normákra és az európai gyakorlatra, aközben mindehhez tudnunk kellene hozzáadni is." (...) "Mi egy kezdeményező, az integráció kényszerű, de létfontosságú versenyében is alkotó, újítóerővel megáldott Magyarországra szeretnénk támaszkodni. És egy olyan Magyarországra, amely tudja, hogy a világ számára végül is nincsen igazán külön Magyarország-kép és magyarság-kép, és hogy egymásra vagyunk utalva itthon is, a nagyvilágban is. Mint ahogy azt szeretnénk, ha a körülöttünk vagy velünk együtt élő népek is ezt gondolnák egymásról és önmagukról. Ezért viszont nekünk is tennünk kell. Úgy is, hogy kezet nyújtunk, de úgy is, hogy kimondjuk mindazt, amit ki kell mondani, hiszen ennek a régiónak a nemzetei valóban egymásra vannak utalva, de hosszú távon együttműködni csak egyenlő partnerként, csak a történelem által ránk hagyott problémák megoldásával és feloldásával lehetséges. (...) Nem egyikünk a felelős a másikért, mondotta befejezésül hanem egymásért vagyunk felelősek mindannyian." - A tanácskozás Horn Gyula miniszterelnök meghívására összegyűlt részvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./ - "