Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.

Hozzáláttak Kolozsvár főterének radikális átalakításához. Molnos Lajos városi tanácsos törvénytelennek tartja azt, hogy a Főtér átrendezési munkálataihoz anélkül láttak hozzá, hogy a városi tanács jóváhagyta volna azt. Ezzel szemben kollégája, Csoma Botond megjegyezte: mindenki számára világos volt, hogy a Főtér átrendezési terve a fák kivágásáról és a zöldövezet megszüntetéséről szól. A tervet készítő Planwerk Kft. szakemberei hangsúlyozták, Kolozsvár tanácsa elfogadta a Főtér átrendezésére vonatkozó tervet. Kivágják a fákat, kiássák az élősövényt. László Attila alpolgármester erre csupán annyit mondott: benne volt a Főtér átrendezési tervében. Guttmann Szabolcs építész szerint jelenleg teljesen használhatatlan az a tér, amely a város többféle kulturális eseményének is otthont adhatna. /F. Zs., K. O. : Pusztítás a Főtéren: kivágták a fákat, kiásták az élősövényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Évente növekszik a kórházban hagyott gyermekek száma Hargita megyében. Évente átlagban 40 kiskorút hagynak a kórházban, a gyerekeket utólag családjellegű otthonokban helyezik el. A legtöbb esetben olyan gyereket „felejtenek” a megye szülészetein, akik különböző betegségekkel, rendellenességekkel születtek. /Kórházban felejtett gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Románia egyetlen magyar nyelven is oktató orvosi egyeteme nem vállalta fel a pályakezdő orvosoknak szánt szakmai továbbképzőket Marosvásárhelyen, pedig azokon rangos magyarországi professzorok osztanák meg tapasztalataikat a fiatal orvosokkal. A tanfolyamokat kezdeményező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület azokat tömöríti, akik önálló magyar kar megszervezését sürgetik a hat évtizede magyar intézményként alakult, ám azóta román többségűvé vált Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. /Nincs továbbképzés a pályakezdő orvosoknak Marosvásárhelyen. = Erdély. ma, máj. 8./

Az ifjú tehetségek felkarolását tűzte ki célul a MOL Románia és a Közösségért Alapítvány, amely negyedszerre hirdette meg a „Segíthetek?” tehetségtámogató pályázatot. A 2008-ban alakult Közösségért Alapítvány a MOL Romániával kötött finanszírozási szerződés révén olyan tehetséges gyerekek anyagi támogatását vállalta fel, akik már értek el eredményeket a sport és a művészetek terén, közölte Gazda Árpád újságíró, az alapítvány elnöke. „Meg vagyok győződve, hogy körülöttünk évente több ezer Mozart vész el” – jelentette ki Marius Tabacu, a Közösségért Alapítvány vezetőtanácsának tagja. „Úgy döntöttünk, hogy a Segíthetek? programot a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére is folytatjuk, mert a társadalmi felelősségvállalás és ezen belül a tehetségek támogatása cégünk stratégiájának szerves része” – közölte Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója. /Pap Melinda: Negyedszerre hirdették meg a Segíthetek? pályázatot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban a leendő első osztályosok felvételije az idén is felborzolta a kedélyeket. A Krónika által megszólaltatott pszichológusok, szociálpedagógusok és óvónők egyenesen rossznak, hatesztendős gyermekekre nézve rendkívül károsnak tartják a fölösleges versenyhelyzet létrehozását. A szakemberek szerint a vonal alatt végző gyerekek kudarcélménye akár egy életre is kihathat. Túljelentkezés esetén viszont nincs más alternatíva: a tanintézmény kénytelen megszervezni az ismeretellenőrzésnek nevezett felvételit – állítják az illetékesek. A gimnázium vezetősége beismeri, hogy nem ideális a jelenlegi versenyrendszer, de nem találtak jobb megoldást. /Tiltakoznak a magyar szülők az elsősök felvételiztetése ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Huszonegy képzőművész alkotásából nyílt kiállítás Csíkszeredán. A közös tárlaton többségükben nemrég végzett Hargita megyei képzőművészek mutatkoztak be. Olajképek, vegyes technikával készült munkák, tusrajzok, fotómontázs, kollázs, kisebb számban installációk várták a művészetkedvelőket. Több részről megfogalmazott igénynek tettek eleget, magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a szervező Erdélyi Összművészeti Egyesület elnöke. A későbbiekben egy internetes portált is terveznek. /Horváth István: Újonc kiállítók tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Kolozsváron a Bánffy-palota falai rég nem láttak a mostanihoz hasonló, nagyszabású kiállítást – mondta Németh Júlia műkritikus május 6-án, a 2004-ben megalakult F1 képzőművészeti csoport tárlatának megnyitóján. A csoport hat művésze közül hárman Erdélyből települtek át Magyarországra, az ő alkotásaikat is megtekintheti a kolozsvári közönség. Az F-csoport – figuratív művészek. A kolozsvári születésű Kádár Tibor festő, a marosvásárhelyi Dienes Attila szobrász és a Székelykeresztúrról szintén Magyarországra áttelepült Ughy István festő mellett a másik három művész: Horváth Lajos festő, Párkányi Raab Péter szobrász és a Filep Sándor grafikus. Minden egyes munka lélektől lélekig ható üzenet, hangsúlyozta Németh Júlia. A kolozsvári mellett a jövőben a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi közönség is megtekintheti majd az F1 csoport alkotásait. /Ferencz Zsolt: Lélektől lélekig ható üzenetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Rendhagyó írástudói pálya volt Varró Jánosé (1927–2004). Nagy áldozatok árán sikerült kitörnie a paraszti létformából, azonban gyanús elemnek minősítették mind 1947 nyarán középiskolás nagydiákként, mind 1950 nyarán, amikor egyetemi hallgatóként visszautasította a felkínált szovjet ösztöndíjat. Varró János hatvanévesen, megírta emlékiratát /Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi ‘56-os utolsó vallomása. Kecskemét, Korda Kiadó, 2008/ életének új, kényszer hatása alatt választott helyszínén, Budapesten. 1987 augusztusában települt Magyarországra a kiváló irodalmár, a Kós Károly-monográfia (1973) szerzője, a Dacia Könyvkiadó szerkesztője. Volt egy biztos iránytűje Varró Jánosnak: szülőfaluja, lakóinak „gondját-baját vittem magammal, s az ő sorsuk alakulásán mértem le bármely tan, bármely ideológia valóságtartalmát. ” Emlékezésében szólt a marosvécsi gyermekkorról, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban töltött diákévekről. A nagy reményekkel való indulása hirtelen derékba tört. Varrót 1958 augusztusában letartóztatták, és tizenhat év börtönbüntetésre ítélték. /Borcsa János: Erdélyi magyar írástudó sorsvallató műve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Kolozsváron bemutatták Jakab Gábor: Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón. Pünkösdi búcsúk 1990–2009 között című könyvét. A húsz év történetét képeskönyv formájában állította össze a szerző. A kiadványban szerepel Márton Áron püspök 1949-ben elhangzott történelmi jelentőségű csíksomlyói beszéde, továbbá a húsz éves időszakban elhangzott szentbeszédek, valamint a Keresztény Szóban és a Vasárnapban megjelent, Csíksomlyóval kapcsolatos írások. A bemutatón Kovács Sándor főesperes kifejtette, Csíksomlyó léte és története, lelki kisugárzása mindenkit megérint, százezrekre gyakorol benyomást ösztönös erejével. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a csíksomlyói búcsújárást a legnagyobb összmagyar mozgalomnak tartja. /Jakab Judit: Szem- és fültanúként a csíksomlyói búcsúról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Hargita Megye Tanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. A lap tevékenységét vizsgáló bizottság leszögezte, hogy tiszteletben tartja a szólásszabadságot, és nem kíván beavatkozni az újság szerkesztési politikájába. A megyei tanács joga leváltani és kinevezni a kiadó igazgatóját. Karda Emese a bizottság többszöri kérésére sem volt hajlandó írásos adatokkal szolgálni a kiadó helyzetéről. Jelentősen csökkent a napilap példányszáma: 2007-ben 12 490 példányt nyomtak, 2008 augusztusában már csak 9 092-t. A jelentés felhívta a megyei tanács figyelmét arra is, hogy a Hargita Népénél dolgozó újságírók bére igen alacsony. A megyei tanács ideiglenesen kinevezte az új igazgató-főszerkesztőt, aki a napilapot 2009. május 8-ától irányítja. /Hargita Megye Tanácsa: Közlemény a Hargita Népe-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A közlemény nem nevezte meg az új főszerkesztőt.

Idén az immár tizennyolcadik alkalommal Kézdivásárhelyen megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek, a névadó szobránál. Fellépett a tanítóképző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően az iskola egykori tanárára, az alig harminchét éves korában elhunyt Boér Gézára (1952–1989) emlékezett Zs. Ambrus Ágnes szakfelügyelő, valamint dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus. Felidézték a pedagóguskolléga, irodalmár személyiségét és munkásságát, majd az iskola irodalmi termében László Katalin tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a Vetró Bodoni András által készített Boér Géza-domborművet. Ez a tanítóképző negyedik domborműve, három évvel ezelőtt néhai Nagy Béla iskolaigazgató, tavalyelőtt néhai Fülöp Kálmán, tavaly pedig néhai Vikol Kálmán tanár emlékplakettjét avatták. A háromnapos rendezvény május 8-án A nyelv manipulációs szerepe című tudományos konferenciával, valamint a kilencedik erdélyi Kossuth-szónokversennyel és irodalmi kávéházzal folytatódott. Május 9-én lesz a szónokverseny döntőjére. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Május 10-én, vasárnap ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kányádi Sándor. A nagygalambfalvi születésű írót, költőt irodalmi körökben tartott ünnepi beszédekben, kiadványokban, versekben, emlékeket idéző tárcákban köszöntötték barátai és tisztelői. A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői a teljes májusi számot Kányádi Sándor tiszteletére állították össze. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy mivel a költők népe vagyunk, Kányádi születésnapján nemzetünket, magyarságunkat, történelmünket is köszöntjük. /Antal Ildikó: A 80 éves Kányádi Sándort ünnepli az irodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

A Mustármag megújulás-szolgálat Hiszek a romokon rockoratóriuma az erdélyi egyházmegye ezeréves fennállásának ünnepére készült a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség támogatásával. A rockoratórium ősbemutatója március 30-án volt a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. További előadások a közeljövőben: Székelyudvarhelyen május 18-án, Gyergyószentmiklóson május 20-án, Nyárádszeredában május 21-én. /Hiszek a romokon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./

Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette: 2010 január elsejétől a kórházak és az egészségügyi igazgatóságok a helyhatóságok hatáskörébe fognak tartozni. A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját. Az elfogadandó jogszabályok listáján szerepel az egészségügyi decentralizálás törvénye, a közegészségügyi törvény. /Kórház-menedzsment: jövőtől a helyhatóság felelőssége lesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A román pártok nagyszabású rendezvényeken mutatták be én jelöltjeiket a június 7-i EP-választásokra, az Magyar Összefogás listájának főbb jelöltjei országjáró karavánokra indultak. Együtt kezdte kampánykörútját a nagybányai piacon Tőkés László és Kovács Péter, a Magyar Összefogás listájának első, illetve ötödik helyezettje, ahol az összefogás fontosságát tolmácsolták a választóknak. Nyílt támadást intézett Tőkés László és az RMDSZ ellen Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, amikor „elfecséreltnek” minősítette a református püspök jövőbeli brüsszeli mandátumát és kétségbe vonta azt, hogy az RMDSZ „komoly emberei” képviseltetve érezhetik magukat Tőkés által. Csíkszeredában, egy fiatalok számára rendezett vetélkedővel rajtolt május 8-án Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőjelölt kampánya. Winkler Gyula, a Magyar Összefogás listájának jelöltje Kolozsváron indította európai parlamenti kampányát. /Elindult a kampánykaraván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Akárcsak a többi leváltott alprefektusnak, Dézsi Attilának is kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel, de nem Hunyad megyében, hanem Székelyföldön, Kovászna megyében. A napokban a magas rangú állami tisztviselők kategóriába tartozott leváltott prefektusok és alprefektusok Bukarestbe utaznak, ahol a kormány képviselőivel tárgyalnak a kormányfelügyelői tisztség konkrét teendőiről. Ettől függ, hogy a képzettség szerint jogász, lupényi származású Dézsi Attila Hunyad, vagy Kovászna megyében folytatja. /Chirmiciu András: Dézsi vacillál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

A magyar összefogás megteremtése fontos garancia az erdélyi magyarság erős európai jelenlétének biztosítása szempontjából, ennek sikeréhez azonban a közösség szolidaritására, erőteljes mozgósításra és a magyarságnak valós számarányánál magasabb választási részvételére van szükség, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 8-án Szilágycsehben, az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Konferenciáján, melyen közel háromszáz magyar önkormányzati képviselő vett részt. Markó kitért arra, hogy az önkormányzatok számára jelenleg a decentralizáció a legfontosabb célkitűzés: a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézményeket az önkormányzatok hatáskörébe utalnák át. /Partiumi Önkormányzati Konferenciát tartott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A kétnapos rendezvény keretében 17 tánccsoport mutatkozott be, köztük magyarországi csoportok is. Az 1993-ban alakult Téka Művelődési Alapítvány a szamosújvári és az észak-mezőségi közművelődés és oktatás szolgálatát, közösségfejlesztést tűzte ki célul. Több intézményt foglal magába, így a Téka Művelődési Központot, a Mezőségi Téka Szórványkollégiumot, a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, a feketelaki Mezőségi Táborközpontot, illetve a Feketelaki Tájházat is. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, a rendezvény lassan nőtt fesztivál jellegűvé. Nemzetközivé a 2000-es évek első felében vált, amikor többek között Litvániából, Szlovákiából és Horvátországból érkeztek tánccsoportok. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, a tavaszi fesztivált a néptáncnak, az őszit pedig a többi művészeti ágnak szentelik. A tavalyi fesztivállal egyidőben, a Romániai Magyar Néptáncszövetséggel közösen szervezték meg a II. Erdélyi Néptánc Antológiát. /Ferencz Zsolt: Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Palocsay Kata, a BBTE tanársegéde hívott mindenkit a végzős színművészeti hallgatók vizsgaelőadására május 10-re Kolozsvárra, a Színművészeti Kar stúdiótermébe. A hallgatók fél éven át tanultak bábozást, és lelkesedéssel adták elő Gryllus Vilmos Biciklis dalok című lemezére felépített bábelőadásukat. /S. B. Á. : De gurul a bicikli... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A tavaly augusztusban alakult Vetési Albert Kultúrkör rendezésében május 9-én a volt Szerdahelyi-kúriában négy helyi képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás, tájékoztatott Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke. Pop-Szováti Jusztin /sz. 1990/ kerámia-szobrokat, grafikákat készít, Adam Ottília Textilmunkákat, festményeket, grafikákat, szobrokat állított ki, Kolozsváron, divatdesigner szakon szeretné folytatni tanulmányait, a 78 éves Tomután Gyula festeget, a negyedik kiállító – Laudat Tünde – elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a megnyitón. /Fodor I. : Helyi alkotók tárlata Vetésen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 11./

Istenről, nemzetről, népességfogyásról, a szellemi és emberi értékekről, ezek megőrzéséről beszélt május 9-én Sepsiszentgyörgyön Jókai Anna Kossuth-díjas író és Csép Sándor újságíró, televíziós szerkesztő. Az Áldás népesség címmel meghirdetett országjárás Sepsiszentgyörgyre a Csillagőrző Egyesület meghívására érkezett. 2004 októberében a magyar véleményformálók színe-java gyűlt össze Félixfürdőn munkaprogramot, stratégiát kidolgozni a népességfogyás megfékezésére. Nyolc püspök, orvosok, pszichológusok, politikusok, demográfusok készítettek helyzetelemzést, keresték a megoldásokat, és ekkor indították útjára az Áldás népesség mozgalmat – mondta el Csép Sándor, aki több dokumentumfilmben dolgozta fel a témát. Az adatok riasztóak, Erdélyben tíz esztendő alatt egy kisvárosnyi magyar (19 000) tűnt el, Magyarország lakossága 35 év alatt félmillióval csökkent. Konkrét lépésekre is szükség lenne – például az anyaság főállású besorolása, a sokgyermekes anyák kiemelt nyugdíja stb. Fontosnak érzi az ország- és nemzetjárást Jókai Anna író. Keresi az emberek lelkét, igyekszik megnyitni, megismerni, átadni mindazt, amit hisz, értéknek talál. Bajban levő világunkban nagy szerepük van azoknak, akiket több tehetséggel áldott meg az Isten, kötelességük ebből minél többet visszafordítani a közösség javára, hangsúlyozta. Beszélt a haza- és nemzetszeretetről, arról, hogy magyarnak lenni felelősség és feladat. Folyik a nemzet lassú és biztos felőrlése. Jókai Anna előadását Ima Magyarországért című verse felolvasásával zárta. /Farkas Réka: Hit, nemzet, megmaradás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Május 12-én fölolvasták a parlamentben „A szociáldemokrata-demokrata nagy átverés” című bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ nyújtott be a kormány ellen. Az indítványról a parlament várhatóan május 13-án fog szavazni. Nincs semmi esélye a bizalmatlansági indítványnak, hiszen az ellenzék a parlamenti mandátumok alig húsz százaléka fölött rendelkezik. A két ellenzéki párt a kormány szemére veti egyebek között azt, hogy nem tartotta be választási ígéreteit, a legutóbbi költségvetés-módosítás számos kulcsfontosságú terület alulfinanszírozottságát eredményezi, szóvá tették a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézmények élén történt, az államfő által is brutálisnak nevezett vezetőségváltásokat is. / -or- : Átverés és irónia a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./