Bogdan Olteanu, a román parlament elnöke kezdeményezésére Szili Katalinnal, a magyar parlament elnökével közös levelet írtak XVI. Benedek pápának, amelyben arra kérik, tegye lehetővé a iasi-i püspökség területén élő magyar ajkú csángók számára a magyar nyelvű misézést. A levél a román–magyar kapcsolatok vonatkozásában is diplomáciatörténeti jelentőségű, mert eddig csak egyoldalú levelek érkeztek a csángók kérelmével, azonban a Vatikánban a római katolikus vallás keleti erősítését fontosabbnak tartották, mint az anyanyelvű egyházi szertartást. A Vatikánnak ezt a magatartását a csángókérdést egyre szélesebb körökben ismerő magyarság kudarcként élte meg. /Sylvester Lajos: Küzdelem és remény – amit nem szabad feladni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/

Október 12-én, vasárnap Kézdivásárhelyen mintegy százötven érdeklődő jelenlétében tartotta meg Turulsólyom népek. Hunok – székelyek – magyarok című előadását dr. Cey-Bert Róbert Gyula siófoki magyar őstörténet-kutató, gasztronómus, egyetemi tanár, számos könyv szerzője. A neves előadó tizenöt évet töltött Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Tibetben, Japánban, Kínában, Mongóliában őseink után kutatva. Cey-Bert Róbert Gyula 1938-ban született. Kaposváron járt gimnáziumba, amikor 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc kitörésekor Budapestre utazott, ahol a legendás Pongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnoka oldalán harcolt az orosz betolakodók ellen. A forradalom leverése után Nyugatra menekült, Svájcban és Franciaországban szerzett egyetemi diplomát gazdasági pszichológiából és szociológiából. A professzor évtizedek óta kutatja népünk eredetét, ezért megtanult ókínaiul, ótörökül, mongolul, szanszkritül stb., hogy eredetiben tanulmányozhassa a legrégebbi feljegyzéseket. Előadásából az derült ki, hogy a magyarok a turulsólyom népeihez tartoznak, a mai Mongólia területén éltek, és a törökökkel együtt a hunok nyugati ágához tartoztak. /Iochom István: A turulsólyom népeihez tartoztunk (Vendégünk volt dr. Cey-Bert Róbert Gyula) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/

Románia és Magyarország mulasztást követett el az Európai Bizottság állásfoglalása szerint azzal, hogy tűrhetetlenül sokat késik a nyugdíjak kiszámítása és átutalása a Romániából Magyarországra áttelepültek esetében. A Marosvásárhelyről az anyaországba kivándorolt Ráduly Andrásnak például két évig kellett telefonálgatnia, kilincselnie, és még nem kapta kézhez járandóságát. A nyugdíjasok két magyarországi európai parlamenti képviselőhöz, Gál Kingához és Őry Csabához fordultak támogatásért. A politikusok hónapokig dolgoztak az ügyön, azonban Romániában, Magyarországon és Brüsszelben egyaránt falakba ütköztek, amikor az ügyintézés felgyorsítását sürgették. A panaszosok leveleit végül az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosához továbbították kivizsgálás végett. A válasz kimondja, hogy a hatóságok mulasztást követtek el. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta, találni kellett egy olyan nemzetközi tevékenységgel rendelkező bankot, amely vállalja, hogy egyik országból a másikba folyósítja a nyugdíjakat, ugyanis Románia iránt nincs túlságosan nagy bizalma a bankoknak. Végül a City Bank vállalta az ügyintézést. /Máthé Éva, Szucher Ervin: Nyugdíjkálvária határok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Tibori Szabó Zoltán a Szabadság 2008. október 7-i számában megjelent cikkében (Ki tart ki melletted, Verespatak?) a következőket állítja: „Bizalmas forrásból tudtuk meg, hogy a Rosia Montana Gold Corporation a Verespatakon szolgáló abrudbányai lelkésszel is megkötött egy szerződést, amit a lelkész alá is írt, de aztán amikor az egyházkerületnek kérdéseinket feltettük, és az ügyletekre nyilvánvaló módon fény derült, a lelkésszel ezt az egyezséget felettesei visszavonatták”. Ezzel a szerző azt sejteti, hogy a református egyház megszegte 2003-as nyilatkozatában tett ígéretét és eladta történelmünket és múltunkat, a verespataki „lelkeket” pedig áruba bocsátotta. A szerző több ponton is – újságíróhoz méltatlan módon – valótlant állít és csúsztat:1. Az abrudbányai lelkész nem kötött szerződést a Golddal, hanem az egyházkerület tudta nélkül, egy segélykérő levelet írt, amelyben támogatást kért a parókia megroppant tetőszerkezetének javításához. Eladásról nem volt szó. 2. Hamis a szerző állítása az időpontot illetően is. A segélykérésre 2007 augusztusában került sor, s amikor az egyházkerület tudomást szerzett erről, szeptember 27-én felszólította az egyházközség vezetőit, hogy segélykérésüket vonják vissza. A visszavonás megtörtént. Valótlan tehát a szerző azon állítása is, hogy az egyházkerület akkor lépett, amikor az újságíró a kérdéseit feltette. 3. A szerző következtetése tudatos csúsztatás. 4. A szerző túlértékeli újságírói hatáskörét. Azt hiszi, hogy az egyháznak kötelessége az újságíró minden kérdésére válaszolnia. Nos, a református egyház válaszolt az őt érintő kérdésekre, de a mások tetteiről és cselekedeteiről alkotott véleményét nem köteles az újságíróval megosztani. A szerző szándéka nyilvánvaló: az egyházakat szeretné összeugrasztani. 5. Tibori, a Szabadság munkatársa és a Népszabadság külső munkatársa határozottan sérteni kívánt. A verespataki református gyülekezetnek már csak egyetlen helyben lakó tagja van. /Pap Géza püspök, Tonk István főgondnok: Újságírói etika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Közel másfél órás rövidfilmszemlére és az azt követő interaktív beszélgetésre látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör Felméri Cecília filmrendezőt. A Kakukk címet viselő rövidfilmmel Felméri Cecília teljesen egyéni, kiforrott, saját világot teremtett. A film erotikus mese, vígjátéki háromszögtörténet. Az esten a rendező animációit is levetítették, többek közt az Örkény István Egypercesei alapján készült munkáit is. Felméri Cecília elmondta, hogy először jogásznak készült, majd a bábszínháznál szerzett bábszínész-tapasztalat után döntött úgy, hogy a film az, ami leginkább érdekli. Jelenleg hat filmje van. A rendező az év végéig fog elkészíteni egy Mátyás királyról szóló dokumentumfilmet, amelyben arra szeretné fektetni a hangsúlyt, hogy mit tudnak a kolozsváriak az 550 éve megkoronázott királyról. /Butyka Anna: A Kakukk és Örkény Egypercesei a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Szórványvidéken nehéz a jelentősebb események alkalmával összegyűjteni a fogyatkozó magyarságot. Lehetőleg több megünneplendő eseményt össze kell hangolni, ily módon nagyobb közönséget toborozni. Ezt tette az aranyosgyéresi református egyház és az RMDSZ is: október 12-én egyszerre ünnepelték meg az öregek október elsejei világnapját, az aradi vértanúkra is emlékeztek, ugyanakkor a helybeliek találkozhattak Pethő Zsigmond és Czika Tihamér szenátor- és képviselőjelölttel. A templom kertjében megkoszorúzták a második világháborúban hősi halált halt honvédek tiszteletére elhelyezett emléktáblát. A fiataloknak az RMDSZ október 17-én szüreti bált szervez. /Schmidt Jenő: Közös ünnepek Aranyosgyéresen Pénteken szüreti bál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Kibéden a Madaras Gábor Egyesület mindössze másfél éves múltra tekint vissza. Célja a nótaénekes Madaras Gábor művészi és szellemi örökségének őrzése. Hagyományőrzésben, emlékápolgatásban Kibéden soha nem volt hiány. A falu első írásos említése ötszázadik évfordulóján Borbély Emma, a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke tájházat hozott létre, melyben egy Madaras Gábor-emlékszoba is helyet kapott. A Madaras Gábor Egyesület CD-t adott ki Madaras Gábor dalaiból. Tavaly augusztusban a kibédi tánccsoport felvette a Madaras Gábor nevet. Születésének kilencvenedik évfordulóján, augusztus 31-én Kibéd Madaras Gábor szobrot állított. /b. d. : Kibédi képeslap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Október 15-én egyszerre nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof Palme Házban a magyar festészet napja tiszteletére rendezett ikerkiállítás. Ugyanazok a székelyföldi és budapesti művészek vesznek részt mindkét tárlaton. Székelyföldiek: Albert Levente, Bob József, Botár László, Deák Barna, Fekete Zsolt, Haller József, Keresztes Györgyi, Kiss Ármánd Zoltán, Kiss Béla, Kosztándi Jenő, Miklóssy Mária, Oláh Tibor, Péter Alpár, Schneller Mária, Siklódy Tibor, Szabó András, Szabó Árpád, Szabó H. Tünde, Szabó Zoltán, T. Várhelyi Imola, Tompos Opra Ágota, Turcza László, Ütő Gusztáv, Vinczeffy László, Vorzsák Gyula. Az ikerkiállításnak 15-én Budapesten lesz a megnyitója, Csíkszeredában pedig 28-án a záróünnepélye. /A magyar festészet napja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Tizenkilenc dokumentációs és információs központot hoztak létre Hargita megyei iskolákban az utóbbi három évben. A legújabbat október 15-én avatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban, hat számítógéppel. Varga László igazgató elmondta, a minisztérium által biztosított 40 ezer lejt a város önkormányzata még 11 ezer lejjel pótolta ki, így még két termet tudtak berendezni. Egy modern, számítógépekkel felszerelt és internet-hozzáférést is biztosító könyvtár segíti az oktatást. /Takács Éva: Az információs műveltség otthona. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

Kétszer is vesztett a kormány október 15-én az alkotmánybíróságon, amely a pedagógusok 50 százalékos béremelésének, valamint a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjemelésének is zöld jelzést adott. Ugyanezen a napon több ezer pedagógus tüntetett Bukarestben. A tiltakozók nagy elégtétellel fogadták a taláros testület döntését. A kormány korábban azért támadta meg az alkotmánybíróságon a parlament által megszavazott jogszabályt, mert szerinte a költségvetésben nincs fedezet a többletkiadásra. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő jelezte: a kabinet fenntartja álláspontját, és leszögezte: a kormány továbbra is olyan intézkedéseket vesz figyelembe, amelyek hasznosak a gazdaság számára. Tariceanu megismételte, hogy a túlzott béremelés gazdasági válságba sodorja majd az országot. /Nem ütközik alaptörvénybe az 50 százalékos béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 15-én Kolozsváron találkozott a megye polgármestereivel és a megyei tanács képviselőivel, akik közül néhányan a községüket érintő gondokról is beszámoltak. A tárcavezető ellátogatott a volt ószer helyén épülő lakónegyedbe, ahol a 270 lakásból hetven lakás építését a szaktárca finanszírozta. /Nagy-Hintós Diana: Borbély: pozitív az infrastruktúrára vonatkozó négyéves mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Szórvány munkacsoport jön létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) külügyi és Európa-ügyi albizottságán belül; erről a testület október 15-i budapesti ülésén született döntés. A munkacsoport tagjainak névsora még nem tekinthető véglegesnek, a felkéréseket már megtették, a végleges névsort a KMKF honlapján fogják közzétenni – tájékoztatta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, a szórvány munkacsoport létrehozásának kezdeményezője az MTI-t. /Megalakul a KMKF szórvány munkacsoportja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./ Október 15-én megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kül- és Európa-ügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja. Duray sajtótájékoztatón fejtette ki: a munkacsoport meghatározza a főbb csapásvonalakat a szórványban élők felkarolásához. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy az ülésen szóba került-e a kormány által október 13-én létrehozott és hasonló szándékú Szórvány Tanács (SZT) ügye, Németh Zsolt, az albizottság fideszes társelnöke azt válaszolta: meghívták ülésükre Gémesi Ferenc kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárt, de ő nem vett részt a tanácskozáson. „Pedig szerettük volna összehangolni a két hasonló testület elképzeléseit” – mondta az ellenzéki politikus. Duray Miklós kijelentette, van némi különbség a MEH Szórvány Tanácsa és a KMKF munkacsoportja között. „A KMKF testületének tagjai a helyi magyar közösségek támogatását élvezik, míg a Szórvány Tanács kinevezett személyekből áll. Kissé úgy is néz ki, mintha baráti alapon szervezték volna meg” – mondta Duray Miklós. Németh Zsolt hozzáfűzte, hogy az SZT-nek gyenge a legitimitása. „Ezért is kértük ki az összes KMKF-tagszervezet véleményét, ők pedig megfogalmazták a javaslataikat, és ezekből a személyekből állt össze a szórványmunkacsoportunk. Példát kell mutatnunk a kormányzatnak, hogy a felelős nemzetpolitika miként próbálja legitimálni és elfogadtatni a döntéseit” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Időközben közleményt adott ki Gémesi Ferenc hivatala, kifogásolva, hogy „a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban már az Szórvány Tanács megalakulásának másnapján – Duray Miklós részéről – politikai jellegű támadás indult a tanács és tagjai ellen”. A közlemény szerint „személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki olyanok hozzáértését kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét vagy Göncz László SZT-elnökét”. Valójában Duray Miklós külön hangsúlyozta, hogy az említett személyek jogát az SZT-tagságra maga is elismeri. /Kristály Lehel: Legitim szórványtestület. Kerüli a nemzetpolitikai együttműködést Gémesi Ferenc. = Magyar Hírlap, okt. 16./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szórványrégióinak képviselői a november 30-i parlamenti választások közeledtével az alábbi kérdésben foglalnak állást: Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi – székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet. Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek. A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti. Bónis István, Máramaros megyei képviselő, Király András, Arad megyei képviselő, Máté András, Kolozs megyei képviselő, Székely Levente, Galac megyei képviselő. /RMDSZ állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Gyulán kap szobrot a magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna egykori, nagyszebeni ortodox püspök. Saguna azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849-ben a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, román-magyar kormányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét. A település vezetője a hét várható eseményei között megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyével kapcsolatban nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen. Alt Norbert gyulai képviselő elmondta, nem szerencsés döntés Gyulán és sehol az országban szobrot állítani olyan történelmi személyeknek, akik tevékenységük során következetesen magyar érdekek ellen cselekedtek. „Ezt sehol máshol a világon nem meri megengedni magának egy kormány vagy egy felelős vezető, sajnos erre csak Magyarországon van példa, melyek rossz, régi vágású beidegződéseken alapulnak. Államalapító Szent István királyunkról sajnos még nincs szobor városunkban, de ezúton kezdeményezem annak felállítását, ha máshol hely nem lévén, akkor a körzetemben. ” – mondta Alt Norbert. (Magyar Nemzet) /Gyulán állítanak szobrot a magyarellenes román püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

Nemcsak az MPP által támogatott független jelöltekkel kell megmérkőzniük az RMDSZ-es jelölteknek egyes székelyföldi kerületekben: román pártok színeiben is indulnak magyar nemzetiségű jelöltek Székelyföldön – sőt a baróti kerületben „teljesen független” magyar is lesz. Hargita megyében a PNL indít két magyar nemzetiségű szenátort, a Zöld Párt pedig két magyar képviselőjelöltet, Orbán László és Orbán Imre, illetőleg Dósa Barna és Zilahi Imre a „románok magyarjai”. Maros megyében a Demokrata-Liberális Párt Schwarz Lászlót állítja versenybe szenátori mandátumért, méghozzá abban a körzetben, ahol Markó Béla RMDSZ-elnök indul. Kósa Árpád a PNL jelöltje a háromszéki Barót városát és a sepsiszéki falvakat magában foglaló képviselői választókerületben, ahol Márton Árpád az RMDSZ képviselőjelöltje. Az utóbbiban ráadásul Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke bejelentette szándékát a parlamenti mandátum megszerzésére. Itt négy magyar nemzetiségű képviselőjelölt indul egymás ellen függetlenként, illetve magyar és román pártok színeiben. /Román pártok, magyar jelöltek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Korrupcióval vádolja Gyergyószentmiklós rendőrkapitányát Victor Ungureanu felügyelő, aki szerint felettese évek óta kisebb-nagyobb összegeket kér helyi lakosoktól és kereskedőktől, de adósságát sohasem téríti meg. A városi kapitányság csalásellenes főosztályának vezetője Garda Dezső RMDSZ-es képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatót. Garda Dezső hozzátette: nemrég parlamenti interpellációt terjesztett be a témában Cristian David belügyminiszterhez, választ azonban még nem kapott. /Gyergyószentmiklós. Korrupcióval vádolt rendőrkapitány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Malina Hedvig aláveti magát a hazugságvizsgálatnak, de semmiképpen sem Szlovákiában. Az ügyében vizsgálódó legfőbb ügyészség ugyanis hazugságvizsgálatot kért. Malina Hedvig elmondta, hogy 2006 augusztusában azért verték meg bőrfejűek, mert magyarul beszélt. Az akkori rendőrségi bejelentés után két hétig keresték az ismeretlen tetteseket, majd fordulatot vett az ügy: a nyomozók azt állítják azóta is, hogy Malina Hedvig hazudik, az esetet kitalálta. Azóta ellene folyik eljárás. /Malina Hedvig csak külföldön vállalja a hazugságvizsgálatot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Október 16-án Basescu államelnök Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel együtt Brüsszelben részt vett az európai unió állam- és kormányfőinek tanácskozásán. Külön repülőgépeken utaztak a belga fővárosba, az ismét nyilvánosság elé tárt politikai nézeteltérések miatt, végül a két közjogi méltóság közös sajtótájékoztatót tartott. Traian Basescu államfő nem válaszolt Brüsszelben arra az újságírói kérdésre, amely a tanárok fizetésének ötven százalékos emelésére vonatkozott, de az általános gazdasági helyzetet értékelő nyilatkozatából ismét arra lehet következtetni, hogy nem fogja kihirdetni a törvényt. Basescu a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán megállapította: a gazdasági válság nem fogja elkerülni Romániát, ha nem lesznek óvatosak. /Az óvatosság híve Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A teljesen felújított részlegeket nem tudják üzembe helyezni a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban, mert nincs pénz a villamos energia bekötésére és ablakok megvásárlására. A nyolcszáz beteg befogadására alkalmas kórház megerősítése 2005 szeptemberében kezdődött, amikor építkezési szakemberek megállapították, hogy egy, Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengés esetén a kórház összeomolhat. /Bíró Blanka: Áram nélkül a kórház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Az 1970-es évek második felében a nyugat támogatását élvező Románia vezetői az anyanyelvű oktatás, a könyv- és lapkiadás, valamint a közművelődés rohamos visszaszorítását tűzték ki céljául. E politika áldozatai voltak azok az egyetemet végzett magyar fiatalok is, akiket szisztematikusan anyanyelvi környezetüktől távolra helyeztek dolgozni. A Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése a tömbben élő magyarság egységét morzsolta szét, a falurombolás terve pedig a jobbára magyar közösségek teljes asszimilációját szolgálta. A magyar értelmiség megtörésére az egyetem utáni kihelyezések gyakorlatát vezették be: az erdélyi egyetemeken végzett magyar diákokat a Kárpátokon túlra helyezték, a legeldugottabb moldvai, olténiai, baragani román kisvárosokba, de többnyire falvakba. A kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott fiatalokat német, angol, orosz nyelvi tanulmányaik alapján Regát isten háta mögötti vidékeire száműzték. Aki nem foglalta el katedráját, nemcsak pénzbüntetésre számíthatott, hanem gyakran még fizikai munkát sem kaphatott: a teljes munkanélküliség várta. A Magyar Televízió Száműzött pályakezdők címmel október 16-tól kezdte sugározni a kolozsvári Video-Pontes stúdió négyrészes dokumentumfilm-sorozatát a kihelyezettek megpróbáltatásairól. „A teljes fizikai és lelki kiszolgáltatottság kafkai világában éltünk – emlékezik vissza e nehéz időkre Maksay Ágnes, a film rendezője, aki maga is megszenvedte az embertelen intézkedéseket. A film készítői nyolc magyar nemzetiségű tanárral látogattak vissza azokra a helyszínekre, ahol pályafutásukat kezdeni kényszerültek. A dokumentumfilm-sorozat további három része csütörtökönként, október 23-án, 30-án és november 6-án 10 órakor látható az m2 csatornán. /Ceausescu száműzöttjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

Egyéves születésnapját ünnepelte a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség (SMDSZ). Az ifjúsági központban tartott ünnepségen az egyetemisták számba vették az elmúlt hónapok rendezvényeit, felidézték a közös programokat, a szervezet életének fontosabb eseményeit rögzítő kisfilmet vetítettek. A körülbelül negyventagú szervezet a Babes–Bolyai sepsiszentgyörgyi egyetemein tanuló diákokból áll. /Farcádi Botond: Egyéves a diákszövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Nem tartják meg az 1848-ban a magyar szabadságharccal szembeforduló román ortodox püspök, Andrei Saguna szobrának ünnepélyes gyulai alapkőletételét. A szoborállításról a tavalyi nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen született döntés. A szobor felállítása ellen a Magyarok Világszövetsége is közleményben tiltakozott. Végül megszületett a döntés az alapkőletétel elhalasztásáról. /Elmaradt a gyulai alapkőletétel. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 18./

Telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, a Wass Albert-hét keretében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, jelezte Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője. Kolozsváron viszont október 16-án este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet tagjai – adta hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön október 17-én Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. /Farcádi Botond: Erdély-szerte Wass Albertre emlékeznek a fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Kobzos Kiss Tamás a Kárpát-medence zenei és néprajzi tájai mellett rendszeresen járja a Mezőséget, a Gyimeseket, gyűjti az archaikus zenét. Balassiig, Tinódiig és időben még korábbig, a sámánok világáig és zenéjéig játszik vissza. Kobzos Kiss Tamás több magyar zenei együttes tagja, meghatározó zenei személyisége, állandó közreműködője a Jánosi Együttesnek, fellépett Londonban, Finnországban, Lengyelországban, Erdélyben, Észak-Amerikában, négy ízben járt Japánban. 2006-ban megkapta a rangos Magyar Örökség-díjat. 1986 óta tanára, 1991 óta igazgatója a nagy hírű Óbudai Népzene Iskolának. Jövő héten a sepsiszentgyörgyi díjátadó ünnepségen Erdélyi György előadóművész és Gubcsi Lajos író, költő társaságában lép fel. /Sylvester Lajos: Jöjjenek hát Kobzosék (Díjátadó ünnepség Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Torday Cecília idén februártól a Kovásznai Városi Művelődési Ház igazgatója, menedzsere. Kicsit fájlalja, hogy több hónapos munkájának, az elmúlt időszakban szervezett művelődési eseményeknek alig volt visszhangja. Kovásznának nincs rádiója, újságja, így tevékenységükről csak a Székely Hírmondó vagy a Háromszék írhatna. Elmondta, hogy megszervezik a nagyon népszerű képzőművészeti kiállításokat mind amatőrök, mind profik számára. Elindították a filmklubot, az eszközöket külföldi adományokból szerezték be, s mivel sokat segített a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház, Kovásznán is Uránia Filmklubnak nevezték el az övéket. Új kezdeményezés a táncház. Ennek Kovásznán nincs hagyománya, s kudarccal indult. A felnőtt-táncház nem volt sikeres, de a gyermek-táncházba legutóbb annyian jöttek, hogy nem fértek el a teremben. Az épület, melyben most dolgoznak, korábban szociális intézmény volt. Nagytermük nincs, valószínűleg ez az oka annak, hogy elszoktak az emberek innen. Kovászna város művelődési életében igen fontos szerepet tölt be a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, ők működtetik az Ignácz Rózsa Irodalmi Klubot, a Fábián Ernő Népfőiskolát. Nagyon aktívak, mindig hangsúlyosan jelen vannak a város életében. Sikeres a nyár folyamán indított rendezvény, a Kovásznai Nyári Esték. Ennek célja: a város lakosságán kívül egyfajta szórakoztatást biztosítani az itt megforduló fürdővendégeknek is. /Simó Erzsébet: A visszhangtalanság sem ölheti meg a terveket (A kovásznai művelődési életről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Második alkalommal rendezett régi használati tárgyakból kiállítást Cirják Márta, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport negyedik osztályosainak tanítónője. A tanterem végében az ódon mozsártól az orsóig, múlt század eleji fényképektől a falvédőkig sorjáztak a gyűjtemény darabjai. Egy részük a pedagógus tulajdona, de a többit a gyerekek hozták otthonról, vagy éppen nagyszüleik padlásáról. /Velünk élő történelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

Ségercz Ferenc több mint tíz évvel ezelőtt, Sepsiszentgyörgyön elhatározta, hogy elindít egy pásztorfurulya- és népzenekurzust diákok számára, hogy továbbadja a hagyományok, a néptánc és főként a népzene, a magyar kultúra szeretete. A mindössze 13–17 éves diákok egyre ügyesebben muzsikáltak, így létrejött a Fabatka. A felcsíki, moldvai és gyimesi népzenét tanuló és játszó gyerekegyüttes, Ségercz vezetésével táncházakban zenélt. A zenekar véglegesen 2005–2006-ra állt össze, amikorra a régi tanítványok igazi muzsikusokká váltak, ugyanakkor olyan képzett zenészek csatlakoztak a zenekarhoz. A Fabatka első anyaga 2000-ben jelentette meg Tegnap és ma mentem haza címmel. Most jelent meg a harmadik, a legkiforrottabb anyaguk. /(bende): Fabatka, ami annál jóval többet ér. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./