Szeptember 5-én a marosvásárhelyi városházán találkozott és városfejlesztési kérdésekről tárgyalt Borbély László fejlesztési miniszter és Dorin Florea polgármester. A megbeszélésre a miniszter nyilvános felkérésére került sor, melyen a városi tanácsot alkotó pártok képviselői és a két alpolgármester, illetve a minisztérium részéről is több illetékes vett részt. A zárt ajtók mögött lezajlott találkozót mindkét oldal hasznosnak ítélte, a hangulat nem volt barátságos. Borbély László sérelmezte, hogy a polgármester ezúttal sem tért el megszokott hangnemétől. Több területen sikerült egyezségre jutni, például a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők számára építendő lakások kérdésében. Dorin Florea polgármester szerint szükség volt a megbeszélésre. A miniszter azt is javasolta Floreának, hogy találkozzon a védelmi minisztérium vezetőivel és sürgesse, hogy a kiürített laktanyák épületeit juttassák a város birtokába. A polgármester viszont azt mondta, hogy Borbély Lászlónak kellene kormányhatározatot előterjeszteni ebben az ügyben. /(benedek): Tárgyalóasztalnál Borbély László és Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./

Augusztus 25-én bezárta kapuit a nagyenyedi nemzetközi képzőművészeti alkotótábor, az Inter-Art 2008./Horváth László: Tizenhárom éves az Inter-Art. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes augusztus 25. és szeptember 4. között a román pavilon meghívottjaként naponta több alkalommal mutatta be műsorát Zaragozában, Spanyolországon, a világkiállításon. Már legelső alkalommal kivívta a közönség tetszését. A zaragozai világkiállításra tartó társulat első állomása Magyarországon volt, Encs városában léptek színpadra. /Csibi Réka, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Zaragoza: Expo 2008 – Zaragoza. Székelyek a világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

Táborzáró kiállítással, ennek keretében Tófalvi Zoltán író, történész előadásával ért véget szeptember 7-én, vasárnap az idei mezőmadarasi alkotótábor. A tábor szervezője Czirjék Lajos beszélt az idei, hetedik mezőmadarasi táborról, húsz művészt láttak vendégül. /Nagy Botond: Mezőségi (hangulat)képek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Drámapedagógiai képzést tartottak hétvégén magyar óvó- és tanítónők számára a Nagyvárad melletti Felix- és Május 1. fürdőn a Tanügyminisztérium és a megyei tanítók háza szervezésében. A képzés minisztériumi akkreditációt nyert, ami anyagi támogatást is jelent a tárca részéről, mondta el Nagy Enikő, a minisztérium kisebbségekért felelős osztályának alsó tagozatos oktatási szakértője. A képzésen 75 óvó- és tanítónő hallgathatott előadásokat neves drámapedagógusoktól. A nagyváradin kívül más helyszíneken is folynak továbbképzők, melyeken idén ezerötven pedagógus vehet részt abból a 17 megyéből, ahol tanítanak magyar pedagógusok, jelezte Nagy Enikő. /Mayla Júlia: Drámajáték tanítóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Folyamatosan fejlesztik a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumot. Nyáron egyházi támogatásból, szülők, diákok, tanárok segítségével felújították az osztálytermeket. Nemcsak középiskolai, hanem óvodai és elemi csoportok, osztályok is működnek a gimnáziumban. Minden évben egy csoporttal nő a diáklétszám. Idén már negyedik, ötödik, hatodik, hetedik osztály is van. Az egyházi elöljárók a tanintézet rendelkezésére bocsátottak egy épületrészt a Kanonok soron. /L. N. : Megújul, bővül a Szent László Gimnázium. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 9./

Szeptember 7-én mutatta be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a 3 tánc Beckettre című mozgáselőadást, táncszínházi produkciót. A mozgás, tánc, szöveg és látvány egyesül a Vava Stefanescu rendezte előadásban. /Barabás Márti: Beckett-táncfigurák. A gyergyószentmiklósi Figura színház Beckettel nyitotta évadát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Akár három év börtönbüntetést is kaphat Mona Musca amiatt, hogy 2004-ben, képviselői jelölésekor letagadta besúgói múltját. Hasonló sors várhat Dan Voiculescura is, ha jogerős bírósági ítélet megerősíti, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Mona Musca az első olyan román politikus, akinek a besúgói múltjáéért nem csak a közvélemény, hanem az ügyészség előtt is felelnie kell. A vádhatóság közölte: bűnvádi eljárást indít a volt liberális képviselő és miniszter ellen, amiért hivatalos okiratban korábban letagadta, hogy együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. A besúgó honatyák büntetőjogi felelőssége 2006-ban megosztotta a jogászokat. Az ÚMSZ-nek akkor Frunda György jogász-szenátor azt nyilatkozta, az érintetteknek csupán a politikai felelősséget kell vállalniuk tettükért, bűncselekménnyel nem vádolhatók. -Nem derülhet fény a magas rangú egyházi méltóságok esetleges besúgói múltjára – döntötte el a szenátus jogi bizottsága. A testület a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt módosította úgy, hogy az egyházak vezetői kikerültek a testület által kötelező módon átvilágított tisztségviselők listájáról. A módosítás ellen csupán két szenátor – egyikük az RMDSZ-es Eckstein Kovács Péter – szavazott. /Cs. P. T. : Börtön jár a besúgó honatyáknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Gyergyó vidékét a képviselői körzetek kialakításakor a szó szoros értelemben megcsonkították. Borszéket és Gyergyóditrót Maroshévíz körzetéhez csatolták. Garda Dezső képviselő többször próbálta meggyőzni az RMDSZ felső vezetését Gyergyó körzetének a visszaállításáról, de erőfeszítései sikertelenek maradtak. Az előválasztásoknak küldöttgyűlésekkel való helyettesítése az RMDSZ részéről a köznéppel történő konzultációról való lemondást jelképezi. Garda Dezső kampányolt a küldötteknél, képviselői tevékenysége bemutatásával. Udvarhely vidékén támogatták, Csíkban viszont nagy ellenállást tapasztalt. Egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselő nyomására a gyergyóiak többségükben Páll Árpádra szavaztak. A csíkszeredai küldöttgyűlés bebizonyította, hogy egyes helyi tisztségviselők döntéseit napjainkban is lehet felülről befolyásolni. /Dr. B. Garda Dezső,országgyűlési képviselő: Előválasztások helyett küldöttgyűlés. Egy szavazás tanúságai az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának nemzetpolitikai ügyekért felelős főosztálya 2007-ben nemzeti jelentőségű, határon túli intézménnyé nyilvánította a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat. A nemzeti jelentőségű intézményi címet emléktábla adományozásával hivatalosítják, melyet Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptember 11-én ad át Kolozsváron. /Váry O. Péter: Nemzeti jelentőségű a Tamási Áron Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

Gál Kinga és Őry Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselők Brüsszelben felszólították a magyar és a román nyugdíjfolyósító hatóságokat, hogy az uniós követelményeknek megfelelően fizessék ki a nyugdíjasoknak elmaradt járandóságukat. Gál Kinga elmondta, hogy immár több ezerre tehető – és egyre növekszik – azon nyugdíjasoknak a száma, akik Romániából települtek át Magyarországra, de a Romániában ledolgozott éveik után nem kapják meg járandóságukat. /MTI/ /Miért nem fizet Románia nyugdíjat az áttelepülteknek? = MNO. hu, szept. 10./

A jelenlegi megvalósítások mellett – folyamatos konzultációk, megoldáskeresés, közös álláspontok kialakítása révén – több kulcsfontosságú területen kell szorosabbá fűzni a magyar–román együttműködést – jelentette sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fontos együttműködési terület a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az önkormányzati tevékenység és a regionális fejlesztés, az oktatás-, illetve a kisebbségpolitika. /Szorosabb együttműködést szorgalmaz Markó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, hogy a román–magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia–német megbékélést. Az álmok nem váltak valóra, a két kormány minden eddigi találkozója protokolláris volt. A kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. /Simó Erzsébet: Kormányok, ha találkoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

Kétszázhuszonhárom háromszéki származású, külföldön élő idős embernek folyósít öregségi járulékot a megyei nyugdíjpénztár. Ezzel a lehetőséggel idén augusztus óta élhetnek azok az állami nyugdíjra jogosultak, akik más országokba költöztek. Országos összesítésben huszonkilencezerre becsülik a külföldön élő nyugdíjasok számát, legtöbben Németországban – mintegy tízezren –, Magyarországon pedig hozzávetőleg négyezren vannak. /Mózes László: Háromszéki nyugdíjexport. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Újabb többnyelvű táblákat helyeztek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem több épületének a bejáratánál – tájékoztatott Péter András, a felsőfokú oktatási intézmény magyar tagozatának képviselője. A méteres nagyságú bronz-utánzat táblán az egyetem három tagozatának nyelvén – románul, magyarul és németül –, illetve angolul ez áll: Üdvözöljük a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Újabb többnyelvű táblák a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Felháborodást váltott ki a lakosság körében az újabb lakások elosztása. A csíkszeredaiak attól tartanak, hogy a nyolcvan otthonba zömében román nemzetiségek költözhetnek be. Számos lakos azzal vádolja az önkormányzatot, hogy az első körben épült lakások elosztásakor előnyben részesítette a román nemzetiségűeket, attól tartanak, hogy ez megismétlődik. A román nemzetiségűek lakáshoz juttatását a korábban átadott tömbházak lakói is igazolják. /Túros Eszter: Lakás nemzetiségi alapon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá, mondta el Dukrét Géza alapító-elnök. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. A kisebbségi lét megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását. Évente három rendezvényük van: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozó, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepség, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencia. Most zajlott Érsemjénben a tizennegyedik konferenciájuk. Közkedvelt az egyesület Partiumi Füzetek című kiadványsorozata, ez 1997-ben indult. Az ötvenedik jubileumi kötetet, Nagyvárad ipartörténete címmel, melyet egy tizenkét tagú szerzői gárda írt meg, Budapesten mutatták be. Az egyesület eddig tizennyolc emléktáblát készített és avatott fel, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal. /Sütő Éva: Tizenöt éves a PBMET. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./

Évadkezdő eseményként díjakat adtak át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán: az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt idén ismét két fiatal, ígéretes színművész és két egykori pályatárs, tanítvány vehette át ünnepélyes keretek között, a Caligula helytartója című előadás előtti gálaesten. Szeptember 8-án az ünnepséget Kövesdy István rendező, a társulat művészeti igazgatója nyitotta meg, majd átadták a díjakat: Berekméri Katus színművésznőnek és Bokor Barna színművésznek dr. Erdős Bartha István adta át az Erdős Irma-ösztöndíjat. Az egykori pályatársak, tanítványok közül ez évben hárman kaptak emlékgyűrűt: Mózes Erzsébet és Kilyén Ilka színművésznő, illetve dr. Kovács Levente. Ezután kezdődött Székely János: Caligula helytartója című előadása. /Nagy Botond: Ösztöndíj és emlékgyűrű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Tizenöt zsoltár címmel erdélyi koncertsorozatot tart a világszerte ismert Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Hét város hét különböző felekezetű temploma szolgál majd a fellépések helyszínéül szeptember 23–29-e között. „A koncertsorozat lényege az együvé tartozás, az ökumenizmus hirdetése, ezért választottuk helyszínül hét vallás templomát, és nem koncerttermeket vagy színházakat” – jelentette ki a főszervező Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki szerint az ószövetségi zsoltárokat az összes vallás és felekezet magáénak tekinti. „Az eredeti elképzelés szerint román vidéken, a craiovai katedrálisba szervezték volna az ortodox templomba tervezett fellépést, de a pátriárka szigorúan visszautasította a felkérésünket, ezért más helyszínt kellett keresnünk” – magyarázta Kassay. A maroshévízi ortodox katedrális vezetői nagyon nyitottak voltak, és készségesen felajánlották a segítségüket. A koncert utolsó állomása szeptember 29-én a nagyváradi zsinagóga lesz. /Jánossy Alíz: Zsoltárok hét templomban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Hangulatos könyvbemutatón volt szeptember 8-án Kolozsváron a Szentegyház utcai Phoenix könyvesházban, ahol bemutatták Gottlieb Rózsa Az emlékezés mélyvizeiben /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című önéletrajzi könyvét. A nemrég 95. életévét betöltő, Kölnben élő művésznő önéletrajzi regényének bemutatóján a család barátai, ismerősei is részt vettek. A könyvbemutatón a szerző három festményét is megtekinthették az érdeklődők, köztük a lágerélményt „feldolgozó” sötétszürke-fekete kompozíciót. /Musca Szabolcs: „A szerző önmaga tanúja” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./