Augusztus 3-a nevezetes dátum lett a kaplonyi plébánia, sőt a szatmári egyházmegye életében. Dr. Vik János elköszönő plébános, miután bemutatta a visszatért ferences testvéreket, átadta a templom és kolostor kulcsait Szilveszter testvérnek, aki Erik és Tibor újmisés-, valamint Sebestyén testvérekkel folytatja a lelkipásztori tevékenységet, illetve elkezdi az újonnan indult ferences közösség életét Kaplonyban. Jó volt hallgatni a szentmise után a hívek visszaemlékezéseit, a kaplonyi ferences testvérek életéből fölidézett történeteket. /Porciunkula a kaplonyi ferences templomban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./

A rendszerváltás óta soha ilyen kritikus helyzetbe nem került Arad megyében az RMDSZ, hét képviselő- és három szenátor-jelöltet kell majd rangsorolni augusztus végén. Arad megyében nincs tíz olyan húzós nevű jelölt, akit ki lehetne állítani, ráadásul többségük – a biztos veszteség tudatában -, még az ezer eurónyi nevezési díjat is sajnálja majd befizetni. Nehéz helyzet van a szórványban – beleértve Temest, Krassó-Szörényt, Hunyadot, ráadásul az RMDSZ helyzetét súlyosbítja, hogy olyan körzetekben is kell jelölt, ahol a magyarság elfér három templom padsoraiban. Sajnos Arad megyében a kínálat leszűkült, a fiatalítási akció nem volt sikeres. Az RMDSZ Arad megyében kénytelen lesz önkormányzati tanácsosokat bevinni a választásba. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A Magyarok Világszövetsége által Kolozsvár megrendezett Ifjúsági Demográfiai Konferencián szervezési munkát végző fiatalembert, Györkös Gergő Ferencet (és két barátját) románul beszélő fiatalok támadták meg augusztus 8-án este. A Mikó/Klinikák utcában levő pizzázóból kijövet két ittas fiatalember támadt rájuk. Ők menekülni kezdtek, mert úgy tűnt, hogy az agresszorok hamarosan erősítést kapnak. A fiatalember szerint a konfliktus oka az volt, hogy magyarul beszéltek. Györköst utolérték a Diákművelődési Háznál, többször meg is ütötték, míg sikerült társaival taxiba ülnie és a helyszínről elmenekülnie. A fiatalember szeme bedagadt, de nem tesz feljelentést a rendőrségen, mert nem akarja kitenni magát az eljárás körüli hosszú huzavonának. /(póka): Újabb magyarverés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A napokban bírálták el a még áprilisban leadott vidékfejlesztési projekteket. Az északnyugati régió hét nyertes pályázatából négy Kolozs megyei, a megyéhez jutott a vidékfejlesztési infrastruktúrára megpályázható összeg közel 15 százaléka. Egy-egy sikeres projekt született Bihar, Máramaros és Szatmár megyében is. A vidéki önkormányzatok képtelenek egyedül finanszírozni a nagy méretű munkálatokat, ezért elengedhetetlen a sikeres pályázás. A négy nyertes projekt mindegyikében szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A sikeres pályázók között van Katona község helyi tanácsa. A vidéki iskolák nagy része évről évre azért nem kap működési engedélyt az egészségügyi hatóságtól, mivel nem rendelkeznek ivóvízzel. Kolozs megyében a községi iskolák fele van ebben a helyzetben: a gyermekeknek otthonról kell hozniuk az ivóvizet műanyagpalackokban, ez pedig elfogadhatatlan. /Nagy-Hintós Diana: Kolozs megye pályázik legsikeresebben vidékfejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Fehér megyei iskolák több mint a felének kétséges a működési engedélyezése, mivel nem tesznek eleget a higiéniai-egészségügyi feltételeknek. A leggyakoribb gond az ivóvíz és a megfelelő mellékhelyiségek hiánya az épületekben. Ilyen intézményekben tanul a megye diákjainak mintegy 15 százaléka. /Kétséges a Fehér megyei iskolák működési engedélye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Kettős ünnepre gyűltek össze augusztus 6-7-én az erdélyi és határon túli unitáriusok. Az Erdélyi Unitárius Egyház 440. éves múltját, valamint a Szejkefürdői Unitárius Találkozó tízéves jubileumát ünnepelték Szejkefürdő szabadtéri templomában. A X. Egyetemes Unitárius Találkozón Kedei Mózes esperes, székelyudvarhelyi lelkész köszöntötte az összesereglett híveket, majd dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi beszédet. Szót kaptak a meghívott testvéregyházak képviselői is. Az egyetemes találkozó keretében ötödik alkalommal adományoztak egyházközségi zászlókat, idén a szervező székelyudvarhelyi unitárius egyházközség is átvehette a különböző motívumokkal díszített lobogót. Az ünnepi műsorban szavalatok, népdalok hangzottak el. A találkozó hivatalos programja Orbán Balázs síremlékénél tartott koszorúzással ért véget. /Szász Emese: X. Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Immár négy éve szervezik meg minden augusztus elején az elszármazott gyergyótölgyesiek találkozóját, ahol a fiatalabb nemzedék szavalóversenyen mérheti össze tudását. Gyergyótölgyes Gyergyószentmiklóstól mintegy 30 kilométerre van. Gyergyótölgyes kialakulása a 18. századra tehető, amikor a gyergyói fát és a borszéki borvizet tutajokkal kezdték szállítani Moldva felé a Kis-Besztercén. A községközponthoz három falucska tartozik, a többségben magyar lakosságú Hágótő, illetve a teljesen román Péntekpataka és a mindössze négy magyar portát számláló Recefalva. Gyergyótölgyesnek 1910-ben, a hozzátartozó falvakkal együtt 2572 magyar és 1032 román lakosa volt. Mostanra ez az arány megfordult, ma már a község lakosságának mindössze 31 százaléka magyar, a többség román. Az itt élő magyar lakosságot az elöregedés, az elvándorlás, illetve a vegyes házasságokba való beolvadás veszélyezteti. Emiatt van különös jelentősége az évente egy alkalommal megszervezett, Gyergyótölgyesről elszármazottak találkozójának. Nemrég árvíz pusztított Gyergyótölgyeen, az udvarokról még mindig takarítják az emberek az iszapot, hordalékot. A Sötét-Putna-patak öntött ki nem is olyan régen. Román iskola van, a magyarok száma apad, ráadásul a magyarság körében elterjedt az alkoholizmus. Több mint száz fűrésztelep működik a településen, a község lakossága a fakitermelésből él. Jelentős gondot okoz a törvénytelen fakitermelés, a rendőrség szemet huny a fatolvajlás fölött. A település határát jelző táblán a Gyergyótölgyes magyar feliratot lefestették. A második világháború után, amikor újra Romániához került a település, kegyetlenül verték a magyarokat. A rossz közlekedési lehetőség és az anyagiak hiánya miatt a középiskolás korúak tekintélyes hányada a szomszéd faluban, Gyergyóhollóban folytatja középiskolai tanulmányait, román tannyelvű gimnáziumban. /Jánossy Alíz: Szórványsors a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 8-án Vetés templomát mutatták be a megemlékezés-sorozat résztvevőinek, majd megtekintették a környék történelmi emlékhelyeit, többek között a majtényi síkon lévő emlékművet, a kaplonyi Károlyi-kriptát. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csáki Márta helyi református lelkipásztor és Marian Gheorghe, a község polgármestere mondott üdvözlő beszédet, András Gyula és Marcel Mirea színművészek a Himnuszt szavalták el. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a kilencvenes évek elejét idézte fel beszédében, amikor elkezdődhetett/folytatódhatott a nagy költő emlékének az ápolása, és amely lelkesedést sikerült immár 18 éven keresztül megőrizni. Egyed Emese irodalomtörténész beszéde után Katona Tamás volt államtitkár, történész hangsúlyozta: Kölcsey a legutolsó tisztességes magyar politikus volt. A szilágypéri Budai Ézsaiás és a Tasnádi Maestoso kórus énekszámokkal szerepelt az ünnepségen. /Fodor István: Sződemeter nagy szülöttére emlékeztek pénteken. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./

Hármas ünnepet tartottak augusztus 10-én, vasárnap egy kicsire apadt gyülekezetben, amely a Kis-Küküllő vidékének esperesi székhelye is volt hajdanán. Gógán református templomában hivatalosan beiktatták a falu tavaly novemberben megválasztott lelkész asszonyát, Orbán Juditot, emléktáblát lepleztek el a település életében kitörölhetetlen nyomot hagyott Csiha Kálmán és Csiha Emese lelkészházaspár emlékére, s megünnepelték a templom toronnyal való bővítésének százéves évfordulóját. A templom és a gyülekezet történetéről Ősz Előd egyházi levéltáros tartott előadást. Beszélt az egymással szinte összenőtt két kicsiny település, Gógánváralja és Gógán örök versengéséről, amelyből hol az egyik, hol a másik falu került ki győztesen, az anyaegyházi függetlenségre törekedve. Gógán a gyülekezet nagy áldozattal 1960-ban új parókát épített. 1964–71 között Csiha Emese hirdette az igét, s férje, Csiha Kálmán, Erdély későbbi püspöke mindennap átjárt Váraljára. Jelenleg 150 lélekre apadt a gyülekezet. A fiatalok megnyerése érdekében tartanak ifjúsági találkozókat, gyermekevangelizációt szerveztek. Remélhetőleg az ősztől a gyerekek a központi iskolában végre ötödik osztálytól is anyanyelven tanulhatnak. /Bodolai Gyöngyi: Gógáni remények. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Július végén hagyományőrző néptánctábort tartottak, augusztus 9-én pedig tizenharmadszorra kerítettek sort a Gyöngykoszorú táncos-dalos találkozóra Holtmaroson. Felvonulással kezdődött a főutcán, lovasokkal, mazsorettekkel, népviseleti parádéval. Megyei szinten ez a 78. volt, jelezte dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök, aki Bartha József lelkész áhítatát követően megnyitotta a rendezvényt. /(b. d.): Gyöngykoszorú Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Augusztus 9-én ért véget Kalotaszentkirályon a népzene és néptánctábor, közölte a szervező Archívum Kulturális Alapítvány elnöke, Szép Gyula. „1991 óta minden évben megtartjuk augusztus első hetében Kalotaszentkirályon a Nemzetközi népzene és néptánctábort. Tizennyolc alkalommal gyűjtöttük ide a műfaj elkötelezettjeit. Ez a legrégibb ilyen jellegű rendezvény Erdélyben” – tette hozzá. Évente közel félezer fiatal látogat el ide, hogy elsajátítsa a kalotaszegi hangszeres zenét vagy népdalt. A résztvevők közel fele Magyarországról érkezik. A rendezvényt a Kolozs Megyei Tanács, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a Communitas Alapítvány támogatta. A tábor részvevőinek egy része a tábor zárása után Válaszútra készült, mezőségi népzenét és -táncot tanulni. A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye együttes két csoportja is részt vett a táborban. /(hintós): Felnőttünk… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson zajlott EMI-tábort, valamint a nemrég véget ért Székelyföldi Rockmaratont figyelemmel követők szerint erősödik a Magyarországról importált nacionalizmus. Gyergyószentmiklóson magyar és Árpád-sávos zászlók lengnek az esti koncerteken, rovásírásos pólókban voltak többen. Az EMI-t nem tartom szélsőjobboldali szervezetnek, mondta a fiatal édesapa. Semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek, állította a tábor főszervezője, Soós Sándor. Veres Valér szociológus szerint nem lehet székelyföldi jelenségről beszélni. Szerinte az ottani fiatalok magatartása „kisebbségre jellemző, de nem lényegesebben románellenesek”. /Barabás Márti, Mihály László: Kárpátia – szűrő nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kezdeményezte, különböző zenekarok gitárosai éltetik tovább az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, augusztus 5–12. között zajló Erdélyi Gitártábort. Idén a Maros megyei Erdőcsinádon gyűltek össze a tanulni vágyó kezdő és haladó gitárosok. Zilahi Csaba két év múltán nem tudta vállalni a tábor körüli intéznivalók lebonyolítását, így változott a szervezőbrigád. Idén Szép-Tóth György, a marosvásárhelyi After Midnight zenekar basszusgitárosa volt a gitártábor szervezője. Pápay Kamilla, a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatója segített a szervezésben. Idén hatvannál is többen táboroznak Erdőcsinádon. /Máthé Éva: Cserehúr, pengető. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 10-én, vasárnap táncházzal ért véget a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ahol a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár mellett bábszínház, koncertek és gólyalábas óriásbábuk produkciója szórakoztatta a közönséget. Színészet is mesterség címmel nemzetközi színészvetélkedőt is tartottak. /7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Nyolcvankét éves korában elhunyt Kudelász Ildikó /Kolozsvár, 1926. nov. 12. – Sepsiszentgyörgy, 2008. aug. 8./ színművész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház alapító tagja. A Kolozsvári Nemzeti Színház színiiskolájában diplomázott 1944-ben, majd a kolozsvári Magyar Színház, később a Dolgozók Színházának tagja lett. 1948-tól, a Dolgozók Színházának Sepsiszentgyörgyre való áthelyezésétől nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, mai nevén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatában dolgozott. A színjátszás mellett újságíróként is tevékenykedett – esszéket, kritikákat írt. A szentgyörgyi színház tizenkét alapító színésze közül utolsónak távozott, társulatának hatvanadik jubileumát nem érhette meg. Augusztus 12-én temetik a sepsiszentgyörgyi központi katolikus temetőben. /Elhunyt Kudelász Ildikó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézménnyel együttműködve június 27–29. között Hívó Szó Kolozsvárra jeligével először szervezett programsorozatot mindazoknak, akik külföldön vagy belföldön élnek, és Kolozsvár Reneszánsza jegyében elmennek, vagy inkább hazajönnek az ezzel kapcsolatos eseményekre. Sok fiatalnak nem volt szüksége hívó szóra ahhoz, hogy ideiglenesen vagy végleg hazatelepüljön. Elsősorban azokról van szó, akik 2000 után hagyták el Erdélyt, s Magyarországon vagy akár az Egyesült Államokban telepedtek le, jól fizető munkahelyet találtak, lakást béreltek, baráti társaságokat alakítottak ki stb. Ennek ellenére mégis hazatértek szülőföldjükre. Rácz Kingát a háromszor nagyobb fizetés, az állampolgárság sem tartotta Magyarországon. 2001 januárjában kivándorolt Magyarországra. Szerencséje volt, a szakmájában dolgozhatott Budapesten. Közel háromszor annyi volt a jövedelme, mint Kolozsváron. Hazajött, mert hiányzott neki az itteni hangulat. /Kiss Olivér: Egyre több magyar fiatal tér haza az emigrációból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 9-10-én ismét megszervezték a Kisjenői Városnapokat. Változatos műsor volt, Kisjenő-Erdőhegy lakosságának 24%-a magyar, magyar szempontból a harmadik legnépesebb település Arad megyében. Kisjenő 2000 magyarjának a testvértelepülés, a kétegyházi gyermekek táncán kívül semmit nem szántak az ünnepségen. Román műsorok követték egymást. Fájdalmas, hogy a néhány évvel ezelőtt a megye egyik legjobb együttesének számító Bokréta feloszlott, pang az anyanyelvű kultúra. Bíró Zoltán városi tanácsos elmondta: beválasztották a szervezőbizottságba, de egyszer sem kérték ki a véleményét. Az idei program költségvetéséből szeretett volna elkülöníteni kis összeget, amiből szerveztek volna valamilyen különálló magyar eseményt, csakhogy a város vezetősége az ötletet nem támogatta. /Balta János: Kisjenői Városnapok. Magyar nyomkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

Henning László János /sz. Brassó, 1958/ a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematika–informatika szakán végzett, két mesterképzőn vett részt gazdasági, illetve oktatási területen. 1990 márciusától a megyei tanfelügyelőség gazdasági osztályán dolgozott. Tizennyolc év után hagyta ott a tanfelügyelőséget. Úgy érezte, vannak területek, ahova újat tud behozni, például az informatikában. Fontos lenne a kis települések informatikai rendszerét kialakítani, ugyancsak fontos az e-learning megpályázása. Megvannak a komoly rendszerek, de csak 10–15 százalékukat tudják kihasználni, mert kevés az informatikához értő munkatárs. Kovászna megyében a legnagyobb gond az utak kérdése. A problémák nem a megyei utakkal vannak, hanem az országutakkal. Az országutak feljavításáért kellene lobbizni, ha ezek meglesznek, akkor lehet majd beszélni turizmusról, fejlesztésről. /Farcádi Botond: Fontossági sorrendet kell állítani (Interjú Henning László Jánossal, a Kovászna Megyei Tanács új alelnökével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Elhárult az akadály a báró Jósika Miklós író nevét felvevő tordai magyar gimnázium szeptember 15-i indulása elől: a több évtizedes kihagyás után újraindított magyar tannyelvű oktatási intézmény a helyi Teodor Murasan Általános Iskolával megosztja az épületet és az udvart, ugyanakkor a református egyház egyik iskolaépületében további tantermekbe költözhet be, tájékoztatott Szedilek Lenke tordai illetőségű Kolozs megyei önkormányzati képviselő, valamint Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hónapokkal korábban a Teodor Murasan Iskola vezetői még azt állították, hogy a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. A tordai történésekről az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült. Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. A jövőben a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesülhet a Jósika Miklós Gimnáziumban. /Benkő Levente: Elhárult az utolsó akadály? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Több mint 80, mezőségi általános iskolás gyerek vett részt augusztus első hetében a magyardécsei angoltáborban, amelynek rendezői a dési Bonaventúra Szórványkollégium három nevelője – Gózner Károly és felesége, Annamária, valamint Péter Tibor. Tavaly Bálványosváralján rendeztek hasonló tábort. Köszönet illeti az angoltábor támogatóit: a Communitas Alapítványt, Füstös Katalint és a dési ferences rendházat. /Kovrig Annamária: Magyardécse. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Nyárszó és Sárvásár református közösségének százéves parókiáját ünnepelték augusztus 10-én, vasárnap a helybeliek. Az ünnepséggel egyúttal a múlt héten zajlott alkotótábort zárták, amelynek egyik jelentős eredménye a magyarországi Magyar Vár Alapítvány tagjainak téralkotása, az egyelőre névtelen fatorony. Nyárszón örömmel jelezték: az idén több keresztelő volt, mint temetés. A nyárszói hívek lelkipásztora mintegy másfél évtizede Vincze Minya István, aki elmondta, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő alkotótáborban három magyarországi képzőművész különféle kézműves tevékenységekbe vonta be a helybeli gyermekeket. A Magyar Vár Alapítvány tagjai egy korábbi alkotótábor gyümölcseként természetes anyagokból készült játszótérrel ajándékozták meg a nyárszói gyerekeket. /Kerekes Edit: Százéves a nyárszói parókia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó a városban kiadott Látó szépirodalmi folyóirat szellemi körére épült. Káli Király István, a kiadó vezetője elmondta, elsősorban az erdélyi magyar szépírók műveit szerették volna kiadni, beleértve az első köteteseket is. Aztán ráébredtek arra, hogy nincs elég irodalmi mű, és szélesítették kiadványaik palettáját. Felvállalták a történelmi jellegű dokumentumok és tanulmányok kiadását, néprajzi munkákat, művészeti és művészettörténeti jellegű kötetek megjelentetését, az Erdély emlékezete, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, a Mentor Művészeti Monográfiák sorozatokat, valamint Wass Albert életműsorozatát. Új a Könyvbarát sorozat, amelyben az elfeledett, vagy még ki nem adott szépirodalmi művek jelennek meg, illetve az Erdélyi ritkaságok, amelyben a két világháború közötti, Jancsó Elemér által kezdeményezett sorozat darabjait teszik újra közkinccsé. A Mentornak vannak házi szerzői, például Bogdán László, Király László, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, Király Kinga Júlia, Fazakas Attila. De említhető Demény Péter, Vermesser Levente, Szabó Róbert Csaba neve is. /Antal Erika Közszolgálatiságot vállalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Augusztus 11-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták az Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye című kötet magyar–román változatát, miután a román–angol változatot már régebben megismerhette a nagyközönség. A kiadást a Kolozs Megyei Tanács, Kerekes Sándor volt alelnök, Balázs-Bécsi Attila tanácsos és a fordítói munkát elvállaló Gyöngyössy Dániel támogatta. A bemutatón Kerekes Sándor köszönetet mondott a bukaresti szerzőknek (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa), akik történelmileg hiteles, reális adatokkal szolgáltak huszonhat várról, kastélyról és várromról. A kötetben helyet kapnak az illető várakhoz, kastélyokhoz kapcsolódó helyi legendák, az erdélyi fejedelmek felsorolása és egy szójegyzék a legfontosabb szakkifejezésekkel. /Ö. I. B. : Váraink, kastélyaink lajstroma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

,,Fontosnak tartjuk az igazságügyi rendszer teljes politikamentességét. Ennek megvalósításához azonban hatékony, működőképes és stabil igazságügyi intézményrendszerre van szükség. A politikától való elhatárolódásnak a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szintjén is meg kell történnie" – szögezte le az államfővel folytatott tanácskozás után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza új büntető törvénykönyv, valamint büntetőjogi eljárás kidolgozását. /Decentralizáció a korrupció ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./