A Temesvár Társaság székhelyén megtartott sajtókonferencián Fesan Puiu Nicolae miniszteri rangú államtitkár nyilvánosságra hozta az első (ál)forradalmároknak a névjegyzékét, akikről A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) megállapította, hogy együttműködtek a politikai rendőrséggel. Kilenc álforradalmárt lepleztek le, közülük ötöt 1989–90-ben hősi halottnak nyilvánítottak! /Pataki Zoltán: Öten közülük hősi halottak! Öten közülük hősi halottak! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

Rangos helyre, a Farkas utca 4. szám alá költözött a Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1991 óta működő Színháztudomány és Televízió Kar. A december 18-án tartott székhelyavatón a színis diákok karneváli hangulatot teremtettek. Az új épület bejárása is rendhagyóan zajlott, minden teremben, s a folyosókon is mindenütt mini-előadások, jelenetek zajlottak. Végül Bács Miklós osztálya lépett fel: a IV. éves színinövendékek előadását tekinthették meg a résztvevők. A következő egyetemi félévben a televíziós médiaképzés számára kialakított műhelyeket is átadják. /Új székhelyen a Színháztudományi Kar. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Elfogadhatatlannak tartja jelenlegi formájában a bemutatott tanügyi törvénytervezetet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Bejelentette, január 25-éig benyújtják tiltakozásukat az Oktatási Minisztériumhoz, mivel az új jogszabálytervezetbe nem került be, hogy a kisebbségben élő magyarok számára a román nyelvet idegen nyelvként, sajátos tantervvel és tankönyvekkel tanítsák az iskolában. A törvénytervezet ellen már októberben is szót emelt a szervezet, mivel véleményük szerint az diszkriminatív a nem román anyanyelvű tanulókkal szemben. /RMPSZ: rossz a törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Évértékelőt tartott december 18-án Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Burus Siklódi Botond főtitkár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. A fiatal pedagógusokra való hangsúlyosabb odafigyelés, arányuk növelése a szövetség vezetésében – ez is célja az RMPSZ-nek. A Bolyai Nyári Akadémia szakmai programjának megújítása mellett voksol az RMPSZ vezetősége. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza is kínál olyan informatikai továbbképzést, amely kreditpontokat biztosít. A tehetséggondozás egyik pillére a szövetség által évente odaítélt Mákvirág-díj, a szovátai Teleki kert pedig erdei iskolák szervezésére ad lehetőséget. Szintén a szövetség biztosít évente 100–200 diáknak nyaralást Zánkán és a Velencei-tónál. A következő év elején európai uniós pályázatok írására hirdettek tanfolyamot kétszer 25 órás képzés keretében, a tankönyvszerzőknek pedig kolozsvári és budapesti képzést kínál a szövetség. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójaként ismertette azt a beruházást, amelynek során egy 60 és egy 160 személyes konferenciateremmel, hat vendégszobával és két apartmannal bővül a pedagógusok háza, az épület régi részét pedig felújítják. Az épület átadását szeptemberre várják. /Takács Éva: A fiatal pályatársakra figyelnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Magas a nemzeti kötődés nélküliek aránya Magyarországon és Szlovákiában, az erdélyiek esetében viszont még az egy százalékot sem éri el. Van, aki csak legyint, van, aki okádást színlel, amikor valahol elhangzik: templom és iskola. Pedig a két intézmény közti kapcsolat, a hozzájuk fűződő közösségi viszony valójában meghatározza a nyelv- és identitásvesztés mértékét, illetve az önazonosság fokát, szögezte le Ambrus Attila. Manapság számos divatos társadalomtudós azt hangoztatja, hogy nincs lényeges kapcsolat az anyanyelv és az identitás között. Az anyanyelv elvesztése, a nyelvcsere távolról sem akkora gond, mint egyesek hiszik. A divatos szociológusokkal ellentétben az erdélyi magyar egyházak képviselői azt vallják, a vallásnak mint fontos értékek (köztük az anyanyelv) megjelenítőjének, szerepe van az identitás kialakításában, megőrzésében. – Elhallgatnak a harangok, elhallgat az iskolacsengő, ezért az anyanyelvi oktatás biztosítása a református egyház prioritásai közé tartozik, figyelmeztetett Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese, azon a kőhalomi tanácskozáson, amelyen az egyház és iskola közös szolgálatának feladatait, lehetőségeit térképezték fel. Egyre kevesebb pedagógus vállalja az értelmiségi sorsot falun. „Az egyházaknak szerepet kell vállalniuk az anyanyelvi oktatás anyagi feltételeinek biztosításában” – szögezte le Szegedi László, aki lakásában, parókiáján harminc középiskolás diáknak nyújt ingyenes szállást és ellátást. Ki kell építeni a Bukarest–Négyfalu–Brassó–Kőhalom–Segesvár–Medgyes–Nagyszeben tengely mentén a szórványiskola- és szórványkollégium-hálózatot. /Ambrus Attila: Egy közhely rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Tisztújító közgyűlést tartott a huszonegy tagszervezettel rendelkező Itthon fiatalon mozgalom. Az elmúlt hét végén, Fenyéden tartott rendezvényen a jelen lévő tagszervezetek küldöttei elsőként a leköszönő elnök, Benedek Árpád Csaba beszámolóját hallgatták meg. A küldöttek ezt követően egyhangúlag választották meg Grünstein Szabolcs jelöltet a mozgalom élére. /Új elnök az ifjúsági mozgalom élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Az áramszünet a diktatúra idejére emlékeztet. A minap Kolozsvárott patinás tudományos intézetben mutatott be egy 1956-ról szóló kötetet Sebestyén Mihály. Amint beszélni kezdett Sebestyén Mihály, elvágták a világítást. Gyertya és zseblámpa mellett folytatódott az est. Valóban 56-os hangulat volt. A vesszőfutás még nem is ért véget. A patinás Wass-palota kapuját lelakatolták. S mint régen, senki sem volt, aki megnyithatta volna. Végül akadt egy öreg magyar, aki kiengedte őket. /Sebestyén Mihály: Áramszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Művelődési estet szerveztek Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében, bemutatták a házigazda, Baricz Lajos költő-plébános gyerekversekből álló új kötetét, a Tündértáncot. Volt fotó- és üvegfestmény-tárlatnyitó és még egy könyvbemutató is. Baricz 11. kötetének a bemutatása mellé illusztrációként Vajda György, a Népújság munkatársa Gyerektánc címmel összeállított fotóesszéjét is láthatja a közönség, továbbá Nagy Zsuzsa rajztanárnő, textilművész irányításával a marosszentgyörgyi iskola kisdiákjai karácsonyi témájú üvegfestményeit is kiállították. Járay Fekete Katalin, a Népújság volt munkatársa édesapjáról, Járay Ernő festőművészről nemrég megjelentetett kötetét /Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások/ hozta el a marosszentgyörgyieknek. /e. gy. : Tündértánc családi hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

Balázs Sándor Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című könyvét mutatták be december 17-én Kolozsváron, az EME székhelyén. A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában megjelent kötet Egyed Péter szerint a magyar filozófiatörténet, a magyar irodalmi eszmetörténet, a modern filozófia szempontjából is fontos. – A kötet hézagpótló könyv, hiszen korábban nem jelent meg ezt a témát feldolgozó monográfia – mondta. A könyv kutatói szempontból is hasznos, hiszen közli a vizsgált, illetve a témához kapcsolódó tudományos könyvek lajstromát is. „A kötetben az EME története és a kor filozófusai köreinek metszetét, közös felületét vizsgáltam” – mondta a szerző. Megállapította: a tudomány műveléséhez intézményi keretre van szükség. Lennie kell egy közösségnek, ahol a tudomány alakuljon, és az EME ilyen tekintetben annak idején példamutató volt. Az EME másik pozitívuma az volt, hogy nem kapcsolódott egyik politikai párthoz, szervezethez sem. Az EMÉ-ben tevékenykedő erdélyi magyar tudósok kezéből európai mércével mérhető filozófiai alkotás nem került ki. Ennek okaira is utal Balázs Sándor filozófia professzor legújabb kötete. /D. I. : Az EME és a filozófusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Lemond az olasz kormány az uniós állampolgárok kitoloncolását lehetővé tevő határozatról. A kormány új rendeleten dolgozik. A kitoloncolási hullámot az váltotta ki Olaszországban, hogy november elején a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségű férfi halálra vert egy olasz nőt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány ezt követően sürgősségi eljárással fogadta el a törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minősülő európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. /Balogh Levente: Megenyhültek Prodiék. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A román–moldáv viszonyban a mélypont akkor volt, amikor a 2001-es nézeteltérések kiújultak. A román–moldáv politikai alapszerződésről és a határegyezményről szóló tárgyalások 2001-ben álltak le. A Moldovai Köztársaság ugyanis a moldáv nyelvről és moldáv identitásról szóló passzusokat szeretett volna belevenni a szerződésbe. 2005-től Traian Basescu elnök személye által érdemi és intézményes közeledés ment végbe, de úgy tűnik, ez sem volt elegendő. Az utóbbi pár hónapban a moldáv intézmények terület-visszafoglalási szándékkal vádolták meg Romániát, és Filip Teodorescu, Románia moldovai nagykövete kijelentése, miszerint az 1947-es párizsi békeszerződés idejétmúlt és meghaladott, a Vladimir Voronyint támogató Vasile Statit arra a nyilatkozatra késztette, hogy „a két ország háborúban áll egymással”. A román külügyminisztérium mindössze „barátságtalan” lépésnek ítélte a két román diplomata moldvai kitoloncolását, és nem áll el attól a szándékától, hogy Moldovai Köztársaságot továbbra is támogassa. Romániában a moldovai diákok számára fenntartott egyetemi helyek és ösztöndíjak száma növekedett. Miután 2007. augusztusában a moldáv főügyészség Alexandru Rus konzult korrupcióval vádolta meg, az államelnök azt mondta, ez volt az utolsó provokáció, amit Románia eltűr, és kemény válaszlépéseket ígért. Augusztus 25-én azonban a Szuverén Moldova kormánybarát napilap bizonyítékokat is bemutatott a kérdéses vízumkorrupció ügyében, és a román hangvétel ismét barátságosabbá vált. Elemzők szerint a mostani moldáv elhidegülés nem más, mint Vladimir Voronyin elnök 2009-re szóló választási kampányának szerves része. A Kommunista Párt nem áll túl jól a közvélemény-kutatásokban, ezért a Voronyin elnök vezette párt az orosz ajkú lakosság irányába próbál nyitni. /Fazekas Zoltán: Román–moldáv közelharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Erdély-szerte mintegy 20 ezer tanár kezdett december 19-én figyelmeztető sztrájkba. Lépésüket azzal indokolják, hogy nem kapták meg 13. havi fizetésüket, továbbá azt is felróják, hogy csúsznak a tárgyalások a tanárok jövő évi béremeléséről. Kolozs megyében 11-kor kezdték el figyelmeztetőnek szánt tiltakozó akciójukat a pedagógusok, s két órára szüntették be a munkát. /Tiltakoznak a pedagógusok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

A 44 egyházközségből álló Szatmári Református Egyházmegye minden lelkészi állását betöltötték, így az elmúlt évek krónikus lelkészhiánya megszűnt, tájékoztatott Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese. A lelkészi kar teljesen megfiatalodott, most már 80-85 %-ban 1990 után végzett fiatal lelkészek szolgálnak. A változásokat követően, ‘90 után, volt egy nagyon látványos felpezsdülés az egyház életében, amikor sorban alakultak meg a nőszövetségek, az ifjúsági szervezetek, énekkarok és ugyanakkor a templomok látogatása is látványosan megnőtt. Ez a kilencvenes évek közepéig tartott, azután a kezdeti lelkesedés kissé alábbhagyott, de mára már stabilizálódott a helyzet. Az egyházmegyében nyilvántartott hívek száma 22 ezerre tehető, a Németi Református Egyházközség pedig közel 2000 főt számlál. Ez a közösség pezsgő életű, noha nagyobb részben az idősebbek mondhatóak aktív tagoknak. Vasárnaponként átlagosan mintegy 300 fő vesz részt az istentiszteleteken. Az ifjúsági csoport különféle tevékenységekkel vesz részt az egyház életében. Emellett aktív, 80 tagú nőszövetséggel is rendelkezik a gyülekezet, akik a beteglátogatást, beteggondozást is végzik, illetve rendszeresen ellátogatnak az Idősek Otthonába. Az Ady Endre Társaság szervezésében irodalmi műsorok, könyvbemutatók zajlottak. Idén az épületek külső renoválása komoly munkát jelentett, és még is folynak a munkálatok. A tíz éve épülni kezdett egyházmegyei érdekeltségű Rákóczi Kollégium anyagi okok miatt lassan épül. /Nagy Krisztina: Fiatalodott a Szatmári Református Egyházmegye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 20./

Valószínűleg Pécska lesz az egyetlen olyan település Arad megyében, ahol karácsonykor élő betlehemesben gyönyörködhetnek az arra járók. Az M-KIDSZ ifjúsági szervezet Tóth Csaba tornyai agrármérnökkel közösen – a pécskai római katolikus plébánia támogatásával – a templomtéren, a szobor szomszédságában december 24-én mutatja be betlehemesét. Denut Evelin, az M-KIDSZ elnöke elmondta: eredeti és maradandó módon szeretnék megünnepelni a karácsonyt. /(ij): Élő betlehemes Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Megtartotta évi közgyűlését a Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK. Egy év alatt a tagság jelentősen bővült, tizenkét új csatlakozó után immár harminc tagszervezettel rendelkezik, a közgyűlés három magyarországi civil szervezetnek szavazta meg tiszteletbeli tagságát. Az elmúlt év a kezdet volt, de sok eredménnyel: jogi bejegyeztetés, iroda beindítása, Civil Híradó-rovat elindítása a Háromszék napilapban, nyílt nap- és konferenciaszervezés, Civil katalógus kiadása több mint száz háromszéki szervezet adataival stb. Tervezik a Civil Kerekasztal beindítását. /Ferencz Csaba: Elkötelezett civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Ötvenéves a NyIRK, teljes nevén: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1957-ben indult Kolozsváron a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirataként. Azóta is születése helyén jelenik meg évente kétszer. Az ünnepi számban két magyarországi szaktekintély: Görömbei András irodalomtörténész és Szathmári István nyelvész köszöntötte a folyóiratot. Ebben a számban Péntek János szóföldrajzi vizsgálatokat végzett a moldvai magyarban, Gulya János pedig a Halotti Beszéddel foglalkozott. A NyIRK megtett útjáról a folyóirat tudományos titkára, Murádin László nyelvész, a közismert nyelvművelő tájékoztatott. Kezdetben a példányszám ezer körül mozgott, 1974-től 500-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, utána ismét visszaesett 300-ra. Csak megrendelők kapják, az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba. Az I. évfolyam főszerkesztője Jancsó Elemér volt, őt követte Nagy István, aztán jött Gáll Ernő 1978-ban, utána a nemrég elhunyt Szabó Zoltán következett. A NyIRK tárgyköreit a nyelvészet és az irodalomtudomány között osztja meg, de nem zárkózik el más, humán jellegű szaktudományok, így a folklór vagy művelődéstörténet elől sem. Az írások szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóiból, illetve a kolozsvári egyetem magyar tanszékeinek tagjaiból kerülnek/kerültek ki (Antal Árpád, Benő Attila, Csomortáni Magdolna, Egyed Emese, Fazakas Emese, Máthé Dénes, P. Dombi Erzsébet, Péntek János, Szabó Zoltán, Szabó T. Attila, Szilágyi N. Sándor és mások). A lap megindította a hely- és személynévkutatást. /Komoróczy György: Ötvenéves a NyIRK. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

Szépszámú néző előtt mutatták be december 19-én Aradon az evangélikus-lutheránus egyház imatermében Pávai Gyula tanár Patakvárban, aranykancsó c. legújabb kisregényét. A szerző bevallása szerint idei második kötetét búcsúzásnak szánta Aradtól és vidékétől. Ujj János történész a kort, a Szent Istvántól II. Béláig terjedő korszak történelmi tényeit tárta fel. A bemutató előtt a Kölcsey Színpad egy érdekes, XIII. századi angol betlehemes játékot adott elő. /Pávai Gyula új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Az elválasztottság és a megosztottság, a határokkal szétszabdaltság korszaka után megnyitjuk az összenövés korszakát ― jelentette ki Orbán Viktor december 20-án Esztergomban, a schengeni határnyitás alkalmából rendezett ünnepségen.,,Ma lezárunk egy korszakot, mely 87 éve kezdődött, amikor a magyar embert a magyar embertől fizikai határok választották el (…), holnap reggel Magyarországot erősebb országnak, a magyar nemzetet erősebb nemzetnek érezhetjük, mint ma este” ― tette hozzá a Fidesz elnöke. A politikus rámutatott, míg 1989-ben a nyugati határ fejezte ki a történelmi pillanat lényegét, ma nem Hegyeshalomban, hanem itt történik a lényeg, megszűnik mintegy 700 kilométer, magyart magyartól elválasztó határ. Orbán kiemelte, a politikai osztály évek óta tudja, hogy eljön az a pillanat, amikor Esztergomban örülni fogunk, azonban a Délvidéken és Kárpátalján holnaptól a magyar közösség tagjai között a tegnapinál magasabb határok emelkednek. Számukra a kettős állampolgárság lenne a megoldás, ehhez azonban hiányzott a vezető politikai elit elszántsága.,,A magyarság akkor lesz képes betölteni a küldetését és megteremteni az igazi magyar minőségű életet a Kárpát-medencében, ha visszaszerezzük az anyaországi és a határon túli magyarok önbecsülését. ” Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke családi példákon mutatta be a schengeni határnyitás történelmi jelentőségét. Ünnepi megemlékezést tartottak a magyarországi Fertőrákos és az ausztriai Szentmargitbánya közötti határszakaszon, felidézve azt a történelmi pillanatot, amikor Alois Mock volt osztrák és Horn Gyula egykori magyar külügyminiszter Kelénpataknál átvágta a vasfüggönyt jelképező szögesdrót akadályt. /Szekeres Attila: Az összenövés korszaka kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

„A szomszédságpolitika nem választható el a nemzetpolitikától” – fogalmazott Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 20-án tartott budapesti évértékelőjén. „Költségvetési oldalon 2008. jobb év lesz, mint 2007. A nemzetpolitikai célú előirányzatok összege közel egy milliárd forinttal lesz több, mint ebben az évben” – mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki szerint a jövő év a stabilizálásról, valamint a Közkapcsolati Iroda segítségével az állandó kapcsolattartás megerősítéséről fog szólni. Gémesi szerint a Miniszterelnöki Hivatal által kialakított struktúrát, a megújult intézményrendszert a határon túli képviselők pozitívan ítélték meg. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatása Románia számára majdnem 1,5 milliárd forint volt. Az oktatás-nevelési támogatás összege – melyből Románia kicsivel több, mint 3 milliárdot kapott – pedig majdnem kétmilliárd forinttal több lett a tervezettnél. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szomszédság- és nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

Érdemtelenül kevés visszhangot kapott a romániai magyar sajtóban az a hír, miszerint a BBTE-n esedékes rektorválasztásnak egyetlen jelöltje van: Andrei Marga. Hosszú évek szívós munkájával, az ellenzéki törekvések peremre szorításával az egykori egyetemi reformer Marga „bebetonozta” magát, különböző tisztségek birtoklásával. A kilátások magyar vonalon nem a legbiztatóbbak: talán az egyetlen – kétségkívül pozitív – változás Szamosközi István, az akadémiai tanács eddigi magyar nemzetiségű alelnökének távozása. A régi-új rektor-helyettes, Magyari Tivadar szerint a magyar karok ügyében továbbra sem várható előrelépés, sőt a magyar tagozat talán távolabb került az önállósodástól, mint valaha. Ez tiszta beszéd, csak nem tudni, mi értelme van, hacsak nem tekintjük egyfajta lemondó „szándéknyilatkozatnak”. /Papp Attila Zsolt: Az universitas „chávezesedése” = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

A Sapientia Alapítványt létrehozó négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői december 20-án nevezték ki az alapítvány új kuratóriumát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el a következő négy évben is az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető alapítvány vezetését. A korábbi kuratórium mandátumának lejártával az új testület sok üzletembert vonultat fel. Kató Béla ezt azzal magyarázta, hogy egy magánegyetem finanszírozásának ügye nem zárkózhat el az üzleti szférával való folytonos kommunikációtól. „A támogatást nem csak az anyagiakra kell érteni, hanem mindazokra a tanácsokra is, amit az üzleti szféra szereplőitől kaphatunk a végzős diákjaink munkahelyi lehetőségeinek megteremtéséhez” – fogalmazott Kató. Az elnök beszámolt az egyetem három helyszínének infrastrukturális beruházásairól (Kolozsváron, Marosvásárhelyen új bentlakások épülnek jövőtől, Csíkszeredában pedig bővítik az oktatási teret). „Jelenleg is zajlik az egyetem végleges akkreditációjához szükséges dokumentumok leadása. Nagy jelentőséggel bír, hogy jövőre az egyetem megszerezze az önálló státusát, hiszen ettől kezdve úgy a hazai, mint az uniós forrásokhoz is hozzáférhet. A legutóbbi román–magyar kormányülésen ismételten megerősítették, a román állam is részt kíván venni az egyetem finanszírozásában, ha meglesz a végleges akkreditáció” – tette hozzá Kató. /O. M. : Üzletemberek a Sapientia új kuratóriumában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

A Székelyföldi Regionális Stúdió 2002. március 15-én sugározta első élő műsorát a Duna Televízió képernyőjén. A Duna Stúdióként ismert, székelyudvarhelyi székhelyű Regionális Stúdióhoz azonban már korábban, 2001 decemberében beérkeztek a műszaki eszközök, és nem sokkal később elkezdődtek a forgatások,– idézte fel Jakab Endre, a stúdió vezetője. Jelenleg heti három-négy alkalommal jelentkezik élő műsorral az udvarhelyi stúdió, a Világunk Reggel című, helyi idő szerint 7 és 9 óra között sugárzott műsorban. Ezen kívül híranyagokkal, magazinműsorokkal is jelen vannak napi rendszerességgel a Duna Televízió képernyőjén. – A stúdióhoz Székelyföld összes tudósítópontja hozzátartozott, illetve mai napig is tartozik, ezáltal az udvarhelyi stúdió egyfajta központ is. A Duna Stúdiónak jelenleg tizenkét belső munkatársa van. Korábban, a Régiók műsor elindulása után ez a szám jóval nagyobb volt, hét tudósítói ponton, mintegy harmincöt ember készítette műsorokat. Idén májusában megszűnt az Illyés Közalapítvánnyal kötött ötéves szerződés, amely a csatorna költségeit finanszírozta, és a magyar kormány jelezte, nem hajlandó tovább fedezni a költségeket. Az udvarhelyi stúdió élő műsorai megmaradtak, a Duna Televízió ugyanis átvállalta és havonta fedezi az optikai összeköttetés bérlését. /Szász Emese: A székelyudvarhelyi stúdió. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot sikeresen felépítették, felavatták, a kivitelező viszont mai napig várja, hogy megtérítsék munkája ellenértékét. Szász István, a Tectum Impex építőipari kft. vezetője elmondta, az ügy 2002 óta húzódik. Végül perre is sor került, és a bíróság kötelezte a Szent Erzsébet Alapítványt az adósság rendezésére. A kényszervégrehajtást azonban nem kezdeményezték, mert abban az iskolában 378 gyerek tanul. 2005-ben megjelent erről egy cikk, akkor a Magyarországon még működő Kulturális Örökség Minisztériuma átutalt 13 millió forintot a tartozásokra. Nem volt elég, de segített ez is. Gyimesfelsőlokon járva látható, hogy az épület nincsen teljesen befejezve, a tetőtér beépítése elmaradt, a pincék vakolatlanok, sőt: az épület külső vakolása sem teljes. Az épületegyüttes amúgy gyönyörű, az iskolában a szokásos zsongás. Moldvai csángó gyerekek is tanulnak itt. Az iskola költségeit (havi 20–30 millió régi lej villanyszámla, fűtés, egyebek) adakozásból fedezik, a helyi polgármesteri hivatal nem segít, Hargita megye tanácsa pénz helyett kifogásokkal hozakodik elő. Az RMDSZ nem tud előteremteni négymilliárd régi lejt egy csángóknak épült, őket tanító gimnázium számára? /Szondy Zoltán: Amikor a szentek sem segítenek... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Traian Sima, a Temes Megyei Szekuritáté parancsnokának nyugdíjából végez tényfeltáró munkát Marius Mioc, egykori letartóztatott. Mioc ugyanis jogerősen pert nyert Traian Sima nyugalmazott ezredes és a Belügyminisztérium ellen, és azt kérte, hogy a számára megítélt 31 ezer lej fájdalomdíjat Sima nyugdíjából vonják le. „Nem akartam, hogy az adófizetők pénzéből a minisztérium fizessen, ragaszkodtam ahhoz, hogy közvetlenül Sima törlesszen” – nyilatkozta Mioc. A nyugalmazott ezredesnek így is marad elég pénze. A fájdalomdíj igénylése azt követően vált lehetővé, hogy a Traian Sima ellen 1997-ben kimondott jogerős ítéletben a gyilkosság, gyilkossági kísérlet mellett a törvénytelen letartóztatások tényét is megállapította a bíróság. Sima a 15 évi börtönbüntetésből öt év tíz hónapot töltött le. Előrehaladott életkora és jó magaviselete miatt szabadult hamarabb. 2000-ben 47 egykori temesvári letartóztatott kezdeményezett pert az ezredes ellen, de végül csak ketten vállalták a perköltségek megelőlegezését. A jogerős ítéletet hat év pereskedés után tavaly novemberben mondta ki a bíróság; ezt követően is több mint egy évbe telt, míg a törvényszéki végrehajtó érvényt szerzett neki. Mioc elmondta, jól jött a pénz, mert saját költségén jelentetett meg a közelmúltban a forradalomról egy angol és egy francia nyelvű összefoglalót. Ő írta a Tőkés László forradalmi szerepét összefoglaló egyedüli román nyelvű könyvet is. „Semmi közöm nincs Marius Miochoz. Nem én tartóztattam le, nem én adtam parancsot a letartóztatására – válaszolta a telefonon elért Traian Sima, majd megjegyezte: ilyen a romániai igazságszolgáltatás. – Úgy tekintik, mintha a Szekuritáté vezette volna annak idején ezt az országot. Mindent a mi nyakunkba akarnak varrni, pedig mi csak az állam egyik intézménye voltunk” – zsörtölődött az ezredes. „Semmi miatt nincs lelkiismeret-furdalásom” „A haza iránti kötelességemet teljesítettem” – mondta. -Három percig szóltak a szirénák december 20-án délben Temesváron annak az emlékére, hogy 18 évvel ezelőtt december 20-án a várost szabaddá nyilvánították. Ezen a napon a gyülekezési tilalom ellenére mintegy százezren gyűltek össze a város központjában, ahol az Opera erkélyén megalakult a Román Demokrata Front. A temesvári rendezvényekkel egy időben Bukarestben mintegy száz forradalmár hirdetett éhségsztrájkot amiatt, hogy rendkívül lassú ütemben zajlik a forradalmár igazolványok becserélése. /Gazda Árpád: Elperelt szekusnyugdíj. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Aranka György, a nyelvújító, Gecse Dániel orvos, Teleki Sámuel könyvtáralapító, Molter Károly, Sütő András, Kemény János, Székely János író, Bolyai Farkas és Bolyai János matematikus, Bernády György és Borsos Tamás városépítő, valamint Nagy Pál festőművész arcképe szerepel abban a kulturális eseménynaptárban, amelyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ adott ki a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. A Marosvásárhely nevezetes személyiségeit ábrázoló naptárt bemutatták a Kultúrpalotában. A rendezvényre a szervezők a város magyar iskoláiból egy-egy tanulót, illetve pedagógust hívtak meg, akik az intézmény számára átvehették a kiadványt. Szepessy Előd, a kulturális központ elnöke elmondta, a naptárral Marosvásárhelyt, a város múltját, kiemelkedő személyiségeit szeretnék jobban megismertetni az iskolásokkal, egyúttal a szellemi hagyományok ápolását, továbbadását akarják támogatni. /Antal Erika: Kulturális naptár Marosvásárhelyről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./