Harmadik konferenciájukat szervezték a hét végén a média szakos doktori hallgatók az EME székházában. Az egész napos rendezvényt Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Jakab-Benke Nándor szerkesztő bemutatta a kommunikáció szakos diákok lapját, a ME. dok-ot, Botházi Mária szerkesztő pedig a ME. dok Könyvtár második kötetét, amely a májusi második konferencián ismertetett szakmai dolgozatokat mutatja be. Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök MÚRE-érdemokleveleket adott át Vincze Hanna Orsolyának, Kádár Magornak, Györffy Gábornak és Botházi Máriának az egyetem kommunikáció karán kifejtett tevékenységükért, valamint Könczei Elemér grafikusnak. /Médiakonferencia, harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Végre saját templomába költözhet a petrozsényi görög katolikus közösség. Nem a hajdani három templomuk egyikébe, melyeket évek óta hiába igényelnek vissza az ortodox egyháztól, hanem engedélyt kaptak egy újabb templom megépítésére. Vasile Solomon helyi görög katolikus lelkész elmondta, hiába kérik vissza hajdani templomaikat, ráadásul sokfelől rosszindulatot tapasztaltak a 370 lelkes közösségükkel szemben. Csupán a római katolikus közösségnél találtak megértésre, nekik köszönhetően tarthatták meg istentiszteleteinket egy kicsi kápolnában. /Gáspár-Barra Réka: Templomaik helyett telket kaptak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

December 8-án az Arad megyei Pankota magyar nyelvű összevont elemi osztályában a fakultatív magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákok bevonásával megemlékeztek a város nagy szülötte, Csiky Gergely születésének a 165. évfordulójáról. Gulyás László, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke a gyermekeknek a nagy drámaíró életéről, munkásságáról beszélt. /(b): Pankotán Csiky Gergelyre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Megjelent a Székelyföld folyóirat 2008-as, első Évkönyve. A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat legújabb vállalkozásában, a bő négyszáz oldalas kötetben az 1997-ben indult havilap számaiban közölt irodalmi termés legjavát tették közzé. Hatvankilenc szerző tollából, gondolataiból a mai erdélyi lét keresztmetszete rajzolódik ki, a székelyföldiek mellett belső-erdélyi, partiumi, illetve magyarországi szerzők is szerepelnek. Ezzel az évkönyvvel és Erdélyről nyújtott képpel kíván ünnepelni a tizedik évét megért Székelyföld. /Benkő Levente: Irodalmi tükör magunkról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

December 12-én Budapesten magyar-magyar konzultációt tartottak. A konzultáción Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével magyarországi miniszterek találkoztak a határon túli és nyugati magyar közösségek vezetőivel. Budapest a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében hozta létre. Az első ilyen jellegű tanácskozást tavaly decemberben volt. A mostani konzultáción áttekintették, hogyan alakul a nyugati magyarság helyzete. Számukra új oktatási-kulturális programokat indítanak. Arról is szó volt, mennyire fontos szerepet tölt be az összmagyar kultúra szempontjából a kétévente megrendezett Biennálé, ezért a köztes években is lesz a kulturális összetartozást bemutató, augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvény. „Radikalizmusra nem szabad radikális választ adni, ahogy a nacionalizmusra sem nacionalistát, mert ez nem vezet sehová, és nem szolgálja az adott országban élő magyar kisebbség érdekeit” – fogalmazott Gémesi Ferenc szakállamtitkár. Közölte: jövő évre feladattervet készítenek a határon túli magyarokkal kapcsolatos programok végrehajtásáról és a támogatásokról. /Konfliktusok helyett együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Három éve, 2004. december 12-én nyerte meg Traian Basescu az elnökválasztás második fordulóját, és azóta szüntelenül a romániai politikai élet középpontjában áll. Népszerűsége gyakorlatilag változatlan, továbbra is fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban. Ő az első államfő, aki nyilvánosan elítélte a kommunista rezsimet, többek között a nevéhez fűződik a szekusdossziék titkosságának feloldása, valamint az uniós csatlakozás előtt elkezdett korrupcióellenes harc. Az eredmények mellett azonban Basescunak több olyan megnyilvánulása volt, amely államfőhöz nem méltó – például büdös cigánynak nevezett egy újságírót –, ráadásul nem tud csapatban dolgozni. A magyarokkal szembeni viszonya felemás. Szembeszegült az RMDSZ-szel, a szövetség több vezető politikusát nyíltan és durván támadta, egy táborba sorolva Verestóy Attilát és Markó Bélát Ion Iliescuval és Viorel Hrebenciuckal. Aztán Székelyföldre látogatott, a magyarok munka- és vendégszeretetét dicsérte nyilvánosan. Három év után megvalósulni látszik Basescu terve az elnöki párt létrehozásáról: a napokban egyesült a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt. Intő jel a román demokráciának, hogy három év után még mindig nincs egy olyan politikus, akinek esélye lenne fölvenni a harcot Traian Basescuval. /Farcádi Botond: A hajóskapitány három éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Tisztázta a Demokrata Párt multikulturalitáshoz és a magyar kisebbséghez való hozzáállását a nagyváradi ideiglenes polgármester személyéről való szavazás, itt kiderült, mennyire álságos a párt helyi szinten hangoztatott nemzetiségi megbékélési politikája. A nacionalizmus megnyilvánulásának tartották, hogy Bíró Rozália alpolgármester legyen a polgármester, ugyanúgy a magyar utcanévtáblák kihelyezését, az egyes hivatalos intézmények kétnyelvűsítését vagy a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti, ortodoxoknak átjátszott sportpálya visszakérését. A Nagyváradon történt választás része az országos jelenségnek: a kisebbségi törvény stagnálásának egyik fő oka a PD folyamatos aknamunkája, de a párt a nyílt nacionalizmustól sem riad vissza, amire Daniel Buda Kolozs megyei PD-elnök „ki a magyarokkal az országból” jellegű nyilatkozatai is utalnak. A magyarellenesség tehát továbbra is élő jelenség. /Kiss Csaba: Körmönfont sovinizmus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Vajdasági, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi magyar napilapok képviselőit látta vendégül a Magyar Televízió legutóbbi, Átjáró című műsora. Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó, Kókai Péter, az újvidéki Magyar Szó, Kőszeghy Elemér, az ungvári Igaz Szó és Csinta Samu, a Krónika főszerkesztője félórás beszélgetés keretében vitatták meg a Kárpát-medencei magyarságot leginkább foglalkoztató aktuális témákat. Az újságírók előbb a magyarigazolványok kezdeti, öt évvel ezelőtti megítélését taglalták, majd az igazolvány jelenlegi megítélését, értékét elemezték. Az év legfontosabb, a határon túli magyarságot érintő közéleti-politikai események is terítékre kerültek a beszélgetés során. Kókai Péter elsősorban a vajdasági behívókról beszélt, Kőszeghy Elemér a kárpátaljai magyar oktatás sikereit hozta szóba, Molnár Norbert pedig a szlovákiai magyarellenesség témáját tartotta fontosnak. Csinta Samu az európai parlamenti választás nyomán körvonalazódó romániai magyar–magyar párbeszéd fontosságát emelte ki. /Főszerkesztők az Átjáróban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Száz-százhúsz Franciaországból kitoloncolt romániai állampolgárt (szinte mind roma nemzetiségű) irányítottak Temesvárra. Többségük Temes megyei lakhellyel rendelkezik, akik meg az ország más vidékeiről származnak, azokat oda küldik, ahová a bejelentett címük szól. Olyanokról van szó, akik illegálisan tartózkodtak Franciaországban, vagy ott kisebb bűncselekményekbe keveredtek, szabálysértéseket követtek el. /P. L. Zs. : Újabb kitoloncolt romák érkeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör december 11-i ülésén Franyó Zoltán íróra és műfordítóra emlékeztek születésének 120. évfordulója alkalmából. Regéczy Szabina Perle műfordító tartott róla előadást. Műveiből, dokumentumokból kiállítást rendeztek. Szűcs Éva A játszma című, a mindennapi élet gondjait felvillantó regényéből olvasott fel részletet. /R. P. : Karácsonyi hangulat a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

Ha az önálló magyar politizálásról van szó, a román politika egy nótát fúj: minden eszközzel vissza akarják szorítani e közösség érdekérvényesítő képességét, alapjaiban aknázva ezzel alá mind az RMDSZ, mind a most épp megszületni készülő párt létét. Markóéknak valamivel könnyebb az életük. Az elmúlt tizenhét-tizennyolc év alatt annyi szívességet tettek az épp hatalmon lévő pártoknak, úgy összenőttek velük, hogy azok néhány látszatengedményre bármikor készek. Hálából egyrészt az RMDSZ-frakciók szavazataiért, másrészt kormánytisztviselőik hűségéért. De igazán jelentős dolgokban még őket is átverik. A legutolsó példa erre Bíró Rozália megbuktatása a nagyváradi polgármesteri székért folytatott harcban, de tucatjával lehetne idézni – a tanügyi törvénytervezettől a választójogi törvénytervezeten át – az RMDSZ megcsalatását. Nem járt jobban Tőkés László és Szász Jenő sem az államelnökkel való egyeztetéssel. Mint ismeretes, Brüsszelben a Demokrata Párt – Basescu ígérete dacára – mindent megtesz, hogy megakadályozza Tőkés László néppárti frakcióba való felvételét. Ebben a pártban minden úgy történik, ahogy a vezér, az államfő akarja. Basescu előzőleg mást ígért. Sepsiszentgyörgyön is aktatologatással halogatják egy éve a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzését, bizonyítékául annak, hogy a független igazságszolgáltatás jó ideig még csak álom marad. Ezért végre rá kellene döbbennie mind az RMDSZ-nek, mind Szász Jenőéknek vagy Tőkés Lászlónak, hogy csak a kiegyezés útja járható. /Simó Erzsébet: Egymásra utalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Politikai egyeztetések nyomán elnyerték az RMDSZ-es EP képviselők az általuk igényelt helyeket az Európai Parlament szakbizottságaiban. Sógor Csaba az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságában nyert teljes értékű tagságot, és a foglalkoztatás és szociális ügyek szakbizottságában lesz helyettesítő tag. Winkler Gyula a nemzetközi kereskedelmi szakbizottságának tagja és a regionális fejlesztési szakbizottságban lesz helyettesítő tag. /Szakbizottsági helyek az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar–magyar konzultációt tartottak december 12-én Budapesten. „A legfontosabb üzenet a külhoni képviselőktől számunkra az volt, hogy a magyar politika ne avatkozzon be a külhoni közösségek életébe” – tájékoztatott Gémesi Ferenc, kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár a megbeszélésén. A magyar kormány miniszterei a külhoni magyar szervezetek képviselőivel – többek között Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével – áttekintették az elmúlt évben tapasztaltakat. Hosszú idő után foglalkoztak nyugati magyarok ügyével is. A tanácskozáson szó esett a támogatáspolitika intézményrendszeréről, illetve bemutatták a nemzeti jelentőségű intézményekről és programokról szóló kiadványt is. Az oktatás-nevelési támogatás 2007-ben, akárcsak 2006-ban, jócskán meghaladta az 5 milliárd forintot. Ebből Románia több mint 3 milliárd forintot kapott. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magyar–magyar konzultáció: Budapest ne avatkozzon be! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A nyilvánosság tudatában kell tartani, hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. Több tízezer férfit 1950 után, személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér fizetése nélkül. Ez történt annak ellenére, hogy már 1930-ban a Nemzetközi Emberjogi Szervezet határozata kimondta: senkit sem lehet kényszermunkára fogni saját beleegyezése nélkül. Dokumentumok sorozata áll az érdeklődők rendelkezésére, de ezen a téren Romániában nem történt semmi. Nincsenek szabadon elérhető feljegyzések, történelemkönyvek a kényszerű katonai munkáról. Ismert, hogy nagyrészt ingyen munkaerővel épült fel az ország, ezt a módszert alkalmazták 1948-tól egészen 1989-ig. A hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 000 kényszer-munkaszolgálatos dolgozott ingyen egyenként 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. Beszélni kell erről a múltról, mert az ország, a kormány nem hajlandó tudni minderről. Nem akarják tudomásul venni, hogy meg kellene téríteni a ki nem fizetett bért, ezáltal tudomásul kellene venni a munkaszolgálatosok létezését. Akkor ezeket a fiatalokat politikai megbízhatatlanságuk miatt nem hívták be fegyveres katonai szolgálatra. A Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége három emlékművet állíttatott, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Hétszáz példányban megjelentették a Katonasors /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címet viselő könyvet. A kötetben az egykori bajtársak visszaemlékezései sorakoznak. 2008 májusában rendezik meg a közép-európai országok volt munkaszolgálatos katonáinak kiállítását. Más közép-európai országokban a volt kényszer-munkaszolgálatos katonákat az állam, az ország tiszteli. Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetségét a magyar Honvédelmi Minisztérium elismeri és támogatja. Romániában a diszkrimináció áldozatául estek azok a volt munkaszolgálatos katonák, akik tényleges katonai idejüket a vasutak építésénél, katonai építményeknél töltötték le. Ezeket nem részesítik a 2002/309-es törvény által előírt kárpótlásban. A parlament két háza, a kormány, az államvezetés megsértette az emberjogi méltányosságot akkor, amikor másodszor is elutasította törvénymódosító kérelmüket. Ezért beadvánnyal folyamodnak a nemzetközi Emberjogi Bizottsághoz, az EU-parlamenthez. /Bartos Sándor volt munkaszolgálatos: Hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Idén a kultusz, a kultúra és az erőszak hármas kapcsolata alkotta a kétnapos találkozó tárgyát Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében működő Kultuszkutató Csoport konferenciáján. „Az erdélyi városokban az idősek és a fiatalok között még felfedezhetünk etnikai különbségeket, az idősek esetében még például öltözködésükből, a házukban található dísztárgyakból, képekből hovatartozásuk megállapítható, ám a fiatalokra ez már nem jellemző, hiszen ott már elmosódtak ezek a kulturális határok” – mondta az erdélyi élet több tanulmányában vizsgáló Feischmidt Margit kulturális antropológus, egyetemi adjunktus. Szerinte a kultúra nem az, aminek hosszú időn keresztül gondolták, mert a világ megváltozott, illetve a világról alkotott képünk is változáson ment át. Négyéves kutatási munka lezárásaként kerül sor a konferenciára, amely már nemcsak az irodalom területére koncentrál. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Kulterőszak” Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Nagyváradon az Arcadia Bábszínházban ünnepli december 15-én a Scripta Kiadó Rt. és a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap ötéves születésnapját. Az Új Magyar Szó vándorkiállítással lesz jelen. Szűcs László főszerkesztő az indulást izgalmas szakmai kalandnak látta. Az Erdélyi Riport új hangot hozott, Szűcs szerint sok esetben tudtak lényeges, új dolgokat tematizálni. Fontosnak tartja, hogy megőrizték nyitottságukat. /G. E. : Örökifjakra vadászó Riport. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

December 13-án Temesváron a Tender Alapítvány Életmű-díjjal jutalmazott olyan temesvári személyiségeket – művészeket, professzorokat, közművelődési szakembereket –, akik már többségükben beléptek életük nyolcadik évtizedébe, visszavonultan élnek, régen ők határozták meg a város szellemi arculatát. A kitüntettek között magyarok is voltak: Ferenczy Annamária és Jánó János színművészek, Robicsek Imre sajtófotós és Joó Imre újságíró. /(Sz. I.): Több évtizedes munkát díjaztak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

A Kelekótya együttes célja: olyan helyekre jussanak el muzsikálni, ahol a gyermekeknek nincs lehetőségük élő zenét hallani. Bejárták már az Erdővidék falvait, a székelyföldi városokat, de jártak már a szórványban is, Déván, Fogarason, Nagyszebenben. Repertoárjukon nagyrészt a közkedvelt Kaláka együttes dalai, valamint megzenésített versek szerepelnek. Kolozsvárra betlehemes összeállításával érkezik a Kelekótya. /Sztárvendégünk: a Kelekótya együttes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Hermann Gusztáv Mihály megírta Az eltérített múlt /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, Múltunk könyvek/ című munkáját a különféle oklevél- és krónikahamisítványokról a székelyek történetében. A könyvet december 11-én mutatták be Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum konferenciatermében. Megnyerő az a tolerancia, amivel a múlt eltérítőit, a tévutakon járókat, álmokat, mítoszokat kergetőket szemléli. Mindaz, ami egy-egy történelmi esemény, jelenség köré tévhitként, mítoszként összegyűlt, már része a történelmi tudatnak, maga is történelem. Hermann Gusztáv Mihály türelme végül is érthető, ha arra gondolunk, hogy a történelemeltérítés javában folyik, a nemzeti történetírásokban az egyazon események megítéléséhez nem átallnak sok helyen hamis adatokra építeni. Cseke Gábor szerint a népeknek egyetlen esélyük van a hamis tudat elleni fellépésben: ha a sajátjukat veszik revízió alá. /Cseke Gábor: Lehetséges-e a múlt kiszabadítása? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

Negatívan véleményezte a szenátus tanügyi bizottsága az oktatási törvényt módosító, Voiculescu-féle két tervezetet – jelezte Szabó Ilona háromszéki szenátor, aki Sógor Csaba helyét vette át a bizottságban. A konzervatívok által beterjesztett egyik módosítás a magyar gyerekek román oktatására vonatkozik, kötelezővé tenné, hogy az óvodai előkészítő csoportot románul végezzék, és az iskolában egységes, a román anyanyelvű gyermekek tananyagával azonos tanterv szerint oktassák a román nyelvet és irodalmat. A másik javaslat havi egy átlagbérrel egészítené ki a magyar megyében oktató román tanárok fizetését. Az elmúlt időszakban többször elhangzott, Márton Árpád képviselő két ízben is felhívta a figyelmet, hogy civil társadalmi megmozdulásra, a pedagógus-szakszervezetek tiltakozására is szükség lenne, hogy erőteljesen képviselni tudják a magyar oktatás érdekeit. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, véleménye szerint ,,átfogó társadalmi megmozdulásokra” lenne szükség, és reméli, az RMDSZ képviselői és szenátorai is felismerik ,,a közös fellépés fontosságát és hatékonyságát”. /Farkas Réka: Közös fellépés a magyar oktatásért (Apró győzelem a szenátusban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Az RMDSZ vezetése nem értette, hogy miért távolodott el a humán értelmiség, a pedagógustársadalom tőlük. A cikkíró példákat hozott a képviselők mentalitásáról: a parlament költségvetési-pénzügyi bizottságában két RMDSZ-es képviselő, Lakatos Péter és Erdei-Dolóczki István, valamint egy szenátor, Pete István is leszavazta azt az indítványt, hogy januártól minden szakképzett pedagógusnak emeljék a fizetését tíz százalékkal. Hetekig szünetelt a tanítás az országban, párbeszédre kérték az RMDSZ-képviselőket. Nem válaszoltak semmilyen formában. Puskás Bálint szenátort megkeresték irodájában, ígérgetett, mosolygott, de nem tett semmit. A cikkíró Márton Árpád képviselőnek adta át a rosszul honosított, Magyarországon szerzett diplomák aktáit, de ő semmit sem tett. /Nagy Gábor: A pedagógustársadalom a helyén van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László református püspök. Közlése szerint Bányai Ferenc lelkész, Bartha Tibor ortopéd főorvos és Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanár írt jelentéseket róla. Erre válaszolt Gálfy Zoltán, besúgását igyekezett megmagyarázni, végül még ő vádolta a püspököt. Gálfy Zoltán azt állította, hogy nem jelentést írt, hanem a kolozsvári Protestáns Teológia akkori rektora kérésére jellemzést írt az évfolyam hallgatóiról. Gálfy nem tudja, miért kellett jellemzést adni. Már nem emlékszik, mit írt Tőkés Lászlóról. A Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte őt fel 1983-ban. Gálfy szerint azzal magyarázható Tőkés László „vádaskodó fellépése”, hogy 1990-ben Tőkéssel szemben ő Csiha Kálmán püspökké választását támogatta, továbbá nem fogadta el a püspök „propaganda jellegű zsurnálizmusát, az érett és reális szempontok érvényesítése helyett”. Gálfy szerint „az együttműködéssel vádolt” Tőkés Lászlóból vádló lett. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : VÁLASZ a Népújság 2007. 12. 11-én megjelent alábbi közlésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

December 17-én Budapesten átadták a Kós Károly építészeti díjakat. Többek között a kolozsvári könyvbarátok körében is ismert szerző, Sas Péter művelődéstörténész részesült az elismerésben, rajta kívül Szablyár Péter geológus, az Isaszegi Múzeumbarátok Köre, a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság, valamint a Kisújszállási Városvédő és Szépítő Egyesület kapta az idén a Kós Károly építészeti díjat. Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kós Károly életművének kutatója, aki munkájával az építészettörténet számára is értékes forrásanyagokat tesz megismerhetővé. /Átadták a Kós Károly építészeti díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A tavalyi magyar szakos végzősök azt a feladatot kapták, hogy egy kiválasztott szempont alapján irodalmi szemszögből értelmezzék Pálfi György Taxidermia című filmjét. Az írások a Látó novemberi számában jelentek meg. A folyóirat számának bemutatóján a Látó részéről Vida Gábor és Láng Zsolt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől pedig Blos-Jáni Melinda és Greguss Zoltán volt jelen. /Ferencz Zsolt: Irodalom és film. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Családias hangulatban tartotta szokásos év végi ünnepségét a Napsugár gyermeklap szerkesztősége december 14-én Kolozsváron, a Fehér-templomban. Születésnapján köszöntötték a 80 esztendős Fodor Sándor írót, aki 51 éve, a lap indulása óta csaknem minden lapszámban közölt, valamint a 70 éves Murádin Jenő művészettörténészt, aki egy ideig a lap főszerkesztői tisztségét is betöltötte. Az ünnepeltek közé tartozik a szintén idén 70 éves Lászlóffy Aladár költő, aki nem tudott jelen lenni a rendezvényen, ugyanakkor megemlékeztek a már elhunyt munkatársakról, Bálint Tiborról és Bajor Andorról. /(sbá): Születésnapi Napsugár-köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A múlt héten megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) kolozsvári csoportjának kiállítása az Apáczai Galériában. Az EMME Székely Géza vezette kolozsvári csoportjának tagjai szép számmal adóztak a reneszánsz mester, Leonardo da Vinci emlékének, de a 120 évvel ezelőtt született Áprily Lajos és az 50 évvel ezelőtt elhunyt Szabó Lőrinc emlékét is felidézik a bemutatott alkotások. A kolozsváriak mellett brassói, belényesi, sepsiszentgyörgyi, zilahi valamint debreceni és miskolci művészek munkái is szerepelnek a kiállításon. /Minden kép és költemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Hagyománnyá vált már a kolozsvári magyar főkonzulátuson az évente megszervezett Korunk-délután. A jelenlévők elsőként lapozhatták fel a Korunk 50 éves fennállásának megünneplésére kiadott két kötetes antológiát. – Szívügyünk Erdély legrangosabb művelődési- és tudományos folyóiratának támogatása és népszerűsítése, ebből a szándékból születtek meg a főkonzulátuson rendezett, mára már hagyománnyá vált lapbemutatók is – mondta Cseh Áron főkonzul. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője beszámolt arról, hogy Korunk képviselet nyílt Budapesten, Budai Porta néven. Folytatódik jövőre a Korunk Akadémia, egyfajta továbbképzéssé, felnőttképzéssé fejlesztve, a második egyetemi félévtől komoly műhelymunkával, rangos hazai és külföldi előadók meghívásával nyit új fejezetet. Az antológia Közép-Európa vándora Korunk-dosszié 1957–2007 Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból címmel adja közre a Korunk fél évszázadának legjelentősebb írásait. A Korunk októberi lapszámának címe Fiatal kutatónak lenni... /F. I. : Ötven év legjelentősebb írásai a Korunk antológiában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Alig tíz év alatt – 1944-től 1955-ig – három országban is raboskodott Bartha István. A Szovjetunióban hadifogolyként 33 hónapot, Magyarországon öt hónapot töltött, megtapasztalhatta, hogyan értelmezi a kommunista rendszer a vallásszabadságot. A harmadik helyszín Románia volt, ahol a magyar és a román titkosszolgálat összjátékaként ugyancsak a magyarországi ál-vallásszabadság miatt szenvedett hat keserves hetet Bukarestben. Fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy Bartha István, a jelenleg Svédországban, Svedalában élő gépészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár papírra vesse fogságának emlékeit (Dr. Erdős Bartha István: Három ország foglya, Neptun Kiadó, Csíkszereda, 2007). 1944-ben Nagybányánál került szovjet fogságba, ahol éhezés, tífusz, vérhas, malária tizedelte a foglyokat. Jehovista árulók miatt került a határ átlépése után Nagyváradról a bukaresti belügy karmai közé, miután pedig visszatoloncolták, megismerte Budapest börtöneit is. A sok szenvedés után Bartha István visszatalált református hitéhez, majd Svédországban valóra válthatta álmait, hiszen a korrózió kiemelkedő rangú, elismert szakemberévé vált, országhatárokon átívelő hírnevet szerzett magának. Könyvét elhunyt felesége, Erdős Irma színművésznő emlékének ajánlotta. /b. d. : Három országban raboskodott. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Felértékelődhet a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az elkövetkező időszakban – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a lapnak adott interjújában. Meg kell teremteni az együttműködés feltételeit a Magyar Polgári Párttal (MPP), és az RMDSZ-szel is, elsősorban a szórványvidéken. A cél az, hogy minél több „autonomista” kerüljön a magyarság számára kulcsfontosságú tisztségekbe. Az RMDSZ SZKT ülésén egyelőre semmilyen tárgyalási készség nem mutatkozott, a polgári oldalon is egyre gyakoribb az olyan hang, hogy a helyhatósági választások előtt nem kellene megegyezni. Toró szerint viszont a helyhatósági választások előtt el kell kezdeni a tárgyalást, sőt egyezségre is lehet jutni mindkét választásról. /Felértékelődhet az EMNT szerepe az erdélyi magyar–magyar egyeztetésekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./