Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. december 5.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt legutóbbi magyarellenes incidens kapcsán interpellálta a magyar külügyminisztert Balla Mihály fideszes képviselő a december 4-i parlamenti ülésen. „Románia pár hét múlva az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, és a történelem külön pikantériája – mondta Balla -, hogy az Európai Bizottságban épp a többnyelvűségért felelős biztosi széket kapja majd. Egy európai államban azonban aligha lehet elképzelhető hasonló, a múltat idéző koncepciós eljárás a jogaiért küzdő, azokat gyakorló magyar értelmiségiek ellen. Kérdezem tehát, a Magyar Köztársaság kormánya képes-e és hajlandó-e élni a diplomácia adta lehetőségekkel annak érdekében, hogy Románia legalább a saját maga által propagált elvek iránt minimális tiszteletet tanúsítson?” Az interpellációra válaszoló Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár kijelentette: a kormány azonnal nyilatkozatot bocsátott ki, a Külügyminisztérium ugyancsak határozottan állást foglalt. Megjegyezte, teljes mértékben egyetért a képviselővel abban, hogy az eset nem hagyható szó nélkül, és azzal is, hogy a történtek túlnőttek az egyetemi autonómia keretein. /G. M. I.: Interpelláció BBTE-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2006. december 5.
Az Országgyűlés szocialista és a fideszes parlamenti frakciójának egy-egy képviselője, Kocsi László és Németh Zsolt közös módosító indítványban javasolják, hogy a határon túli magyarok jövő évi költségvetési támogatása 400 millió forinttal növekedjen. A külügyi és határon túli magyarok bizottsága támogatta a módosító indítványt, a pénzügyi tárca képviselője viszont a kormány nevében nemet mondott rá. Németh Zsolt szerint 300 millió forintot a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs alapjából kellene átcsoportosítani. /Guther M. Ilona: Több pénzt javasolnak a határon túli magyarok számára. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2006. december 5.
Eddig nem tapasztalt civilizált légkörben sikerült a magyar és román közélet különböző személyiségeinek tárgyalniuk december 4-én a területi és egyéb autonómiaformák kérdéséről. A vitára az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és a Román Akadémiai Társaság (SAR) által Autonómiatervezetek és közpolitika címmel szervezett kerekasztal biztosított keretet. Bíró Béla egyetemi tanár úgy értékelte, az autonómia megteremtése nem elsősorban a magyar közösség érdeke, hanem a román politikai közösségé. Bakk Miklós, a BBTE Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke egyaránt azt mondta, a területi autonómia nem közpolitikai kérdés. Bakk felhívta a figyelmet, hogy irányítása alatt elkészült és román nyelven is megjelent egy autonómiatervezet-csomag, amely a közvita elindítását célozza. Izsák úgy értékelte, „a székelyeknek az autonómia nem javaslatot, hanem egy alapvető kollektív jogot jelent”. Sorin Ionita, a SAR kutatási igazgatója előadásában azt próbálta alátámasztani, hogy a székelyföldi megyék az esetleges területi autonómia esetén nem lennének képesek megélni a kormányzati támogatás nélkül. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kerekasztal a területi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke úgy vélte, az ország területi felosztásának az újragondolása előtt el kell végezni azokat a szaktanulmányokat, amelyek világosan megmutatják: kik nyernének, és kik veszítenének az újraszervezésből. Izsák Balázs szerint a székely népnek alapvető joga az önrendelkezés, melynek az államon belül próbál érvényt szerezni. /Gazda Árpád: Autonómia – etnikai vagy finanszírozási kérdés? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt leveket intézett a Maros Megyei Tanácshoz, felháborodottan elutasítva azt, hogy egy szerinte aberráns területi autonómia ernyője alatt megbúvó több szervezet Romániát „többnemzetiségű állam”-má kiáltotta ki. Azt állította, hogy ő Marosvásárhelyen a békét, harmóniát, egyetértést szolgálta. Azt akarta, hogy „legalább a gyerekeink legyenek immunisak az irredentizmusra és a szeparatizmusra, és kerülje el őket a gyűlölet. És egyes vezetők továbbra is negativizmust, szegregacionizmust, elszigetelődést ültetnek a lelkükbe.” A polgármester követelte: Marosvásárhelyt és Maros megyét zárják ki egyes autonóm székek és térségek képzeletbeli térképéről. Elítélte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnök asszonya bekapcsolódását a székelyföldi autonómiával kapcsolatos közéleti megnyilvánulások szervezésébe. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere: Nyílt levél a Maros Megyei Tanácshoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Amíg tisztességes magyar ember él a földön, soha nem lehet elfelejteni 2004. december 5-ét, a szégyen és a gyász napját, mely úgy híresülhet el a magyar históriában, akár Mohács és Trianon. Kik is vagyunk ,,mi, magunk”? Hát biztosan nem az a Kovács László, volt külügyér és szocialista pártelnök, aki a kettős állampolgárság megszavazásának esetére ,,huszonhárommillió román beözönléséről” prófétált, sem Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, aki költséget nem kímélve, hazudozásokkal és riogatással nem takarékoskodva ágált a népszavazás esetleges sikere ellen, s tette sikerrel, hiszen az agymosott anyaországi polgárok többsége távol maradt a referendumtól. Gyurcsányék, Hillerék, Kókáék, Kuncze-fik ,,győztek” a népszavazáson. A nemzetrontás példátlan ,,diadalát” mutatták fel, írta Magyari Lajos. A nemzetárulás folytatódott. Mindaz, ami a magyarországi, nemzeti akaratból végrehajtott rendszerváltás után megvalósult, Gyurcsányék kezén semmivé vált. Lassan gyakorlatilag nullára csökken a határon túli magyar közösségeknek juttatott anyagi támogatás, felszámolták a HTMH-t, megszüntették az Illyés Alapítványt, a minap a Teleki László Alapítványt, így bezárhatja kapuit az a Teleki Intézet is, mely kényelmetlen igazságokat fogalmazott meg a mai magyar hatalom (nem létező) nemzetpolitikájáról. Már Máért sincs. Gyurcsányék tönkreteszik, szétverik az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítási rendszert, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat és a tudományos kutatást. Az ország közeledik egy gyurcsányi diktatúra, a rendőrállamiság felé. Az ötvenhatos forradalom ötvenéves évfordulóján agyba-főbe verték a rohamrendőrök az embereket. Közben az EU-csatlakozás küszöbén Traian Basescu elnök bejelentette: a világon bárhol élő román megkaphatja a román állampolgárságot. Népszavazás nélkül. /Magyari Lajos: A szégyen évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2006. december 5.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 5.
Három magyar szervezet /Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Polgári Szövetség, Székely Nemzeti Tanács/ a romániai magyar közösség nevében a közös nyilatkozatot adott ki. Követelték, hogy töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam, módosítsák az ország területi-adminisztratív átszervezését oly módon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák, lehessen kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, a román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett véleménynyilvánító népszavazások kiírását, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-szel a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. /Három magyar szervezet közös nyilatkozata. Teljes jogegyenlőséget a magyarságnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 5.
Felmérést készült a romániai társadalom etnikumközi viszonyairól. Nem gyarapodott számottevően a kisebbségek iránt előítélettel levők száma. Ugyanakkor megnőtt azok aránya, akik a kisebbségekkel szemben a szegregációhoz hasonló szélsőséges megoldásokat javasolnak. A megkérdezettek 15 százaléka szerint valamennyi más nemzetiségű polgárnak el kellene hagynia Romániát. A magyarokkal kapcsolatban feltett hasonló kérdésre 23 százalék válaszolt igennel. Közel 44 százalék szerint a munkaadóknak a románokat előnyben kell részesíteniük a magyarokkal szemben. A romániai magyarokat a románok elfogadják szomszédként, munkatársként, viszont politikai közösségként már sokkal kevésbé szeretik. A magyar nyelv használati jogát 43 % tartja elfogadhatatlannak, szemben a 2002-es 30 százalékkal. Ha négy éve közel 20 százalék még azt mondta, hogy a magyar többségű megyéknek nagyobb önállóságot kell biztosítani, mára ez az arány öt százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2 százalékkal nőtt az autonómiát ellenzők aránya. Általában véve a lakosság mintegy egyharmada ellenzi a hivatalostól eltérő nyelvek használatát. A magyarok és a románok viszonyát ma 26,2 % tartja konfliktusosnak a 2002-es 18,6% helyett, ugyanakkor csökkent azoknak az aránya, akik szerint a viszonyra az együttműködés jellemző. 39,6 százalék szerint Romániában a kisebbségeknek túl sok joguk van Romániában. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kutatásból az derül ki, az etnikumközi kapcsolatok terén van még bőven tennivaló. /Sokat romlott a magyarok megítélése. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2006. december 5.
Temesváron Roos Márton megyés püspök az egyházmegye két papját, Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébánost és Szabó Péter, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatóját kanonokká nevezte ki. Ezzel a tizenkét tagú temesvári káptalanban csupán egyetlen szék maradt betöltetlen. Az újonnan kinevezett kanonokok ünnepélyes beiktatására december 3-án volt. /Sipos Enikő: Kanonokbeiktatás a székesegyházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 5.
A marosvásárhelyi 7-es iskola 100. évfordulójának ünnepét megelőzően kedvezőtlenül alakult az iskola névadási kísérlete. Andrássy Árpád igazgatónak, a magyar pedagógusoknak és a magyar szülőknek nem sikerült elérniük, hogy a tanintézményt az alapító dr. Bernády György egykori polgármesterről nevezzék el. A névadásra tett próbálkozás hatszor bukott meg. Bernády nevét még az emléktábláról is száműzték. /Mezey Sarolta: Beárnyékolt iskolaünnep. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Anyanyelvmentési akciónak indult, a nemzeti hovatartozás érzését fejlesztő tevékenységgé terebélyesedett a Fehér megyei RMDSZ és EMKE közös rendezvénye. A II. Szórványgyerek-találkozóra december 2-án Nagyenyedre, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba 25 román tannyelvű iskolába járó, anyanyelvét törve beszélő gyerek érkezett /Magyarbényéről 13 gyerek, Küküllőboldogfalváról 5, Nagylakról pedig 7 gyermek/. Torockón a gyerekek hallhattak a falu ezeréves történelméről. A népművészeti múzeumban Lassel Ágnes muzeológus mutatta be a vasbányászat és népművészet hagyományait, a Székelykő lábánál a polgármester elmagyarázta a kétszer felkelő nap csodáját is. /Takács Ildikó: Szórványban élő gyerekek találkozója Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2006. december 5.
Gyergyószentmiklóson Dézsi Szilárd rendező az Ezeregy éjszaka meséiből választotta a Figura Stúdió Színház gyermekeknek szánt előadását. A Szent Miklós Napok egyik rendezvénye volt a bemutató. /Bajna György: Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./
2006. december 5.
Salamon Márton László a Transindex internetes portálon közölte „Anarchista-e?” címmel a Bolyai Kezdeményező Bizottság táblakifüggesztési partizánakcióját elítélő írását. Erre válaszolt Németországban élő valamikori osztálytársa, Tamás Péter. Salamon szerint nézőpontja a Nyugatra emigrált erdélyi magyarok sajátja. A múltban élnek, nem tudják elfogadni, hogy közben megváltoztak a dolgok. Tamás Pétert felháborította Salamon írása, és védelmébe vette Hantz Pétert, a BKB alelnökét, akinek akciójában nem talál semmi kivetnivalót, semmi törvénysértőt. Tamás Péter az RMDSZ-t is elítéli. Salamon Márton László válasza: Temesvárról Németországba kivándorolni, majd onnan okosakat mondani „az erdélyi magyar kisebbség megfosztott jogainak kétségbeesett hangjáról” – az igen. Az aztán a bátor cselekedet. Eine echte Ungarische Kunst. /Salamon Márton László: Ungarische Kunst. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szembeszállt a karhatalmat képviselő egyetemi portásokkal, biztonsági emberekkel, hogy látványosan kinyilvánítson egy politikai véleményt, amelynek a lényege a következő: “Mi, erdélyi magyarok, igényt és jogot formálunk arra, hogy intézményeinken magyar nyelvű feliratok legyenek. Ha ezt az igényünket a román állam nem veszi tekintetbe, akkor készek vagyunk akár erőszakkal érvényt szerezni neki.” Nos, anarchista-e Hantz Péter? Kétségtelenül az, hiszen a meglévő rendet kérdőjelezi meg azzal, hogy tetteivel a törvényes hatóságok fölé helyezi magát. Békeaktivista-e? Nos, az már nem. Sokkal inkább a háború aktivistája, minthogy tette nemcsak törvény betűjét sérti, hanem a többségi románok érzékenységét és ezáltal hozzájárulhat az oly nehezen eltemetett csatabárd kiásásához. /Salamon Márton László, az Új Magyar Szó felelős szerkesztője: Anarchista-e? A háború aktivistája. = Transindex.ro, nov. 24./ Tamás Péter hozzászólt Salamon Márton László cikkéhez. Érdekes, sőt cinikus méreteket ölt, ahogyan Romániában egyesek a rend, a polgári biztonság és a jogiság miatt aggódnak. Tamás Péter egyetért abban, hogy Hantz Péter akciója főként látványkeltés volt, üzenete közérthető. Mi ebben a kivetnivaló, a törvénysértés? Hantz Péter a kétnyelvű táblákat akasztott ki egy olyan egyetemen, mely multikulturális nyitott európaiságáról beszélt. Salamon Márton László úgy véli, hogy Hantz Pétert el lehet ítélni és kijelenteni, hogy a kolozsvári tanár anarchista. Az RMDSZ politikája: csak lassan a testtel, kompromisszumokkal, hol előre, hol hátra. Van egy magyar miniszterelnök-helyettesünk, ez nagy eredmény. Hantz Péter üzenete politikai jellegű, jogosan tiltakozás, az erdélyi magyar kisebbség megfosztott jogának kétségbeesett hangja. /Tamás Péter, az Erdélyi Világszövetség elnöke, a Németországi Magyar Szervezetek alelnöke: Válasz Salamon Márton Lászlónak. = Transindex.ro, dec. 5./
2006. december 6.
Hat–hét darab magyar és német nyelvű táblát juttatott el a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karára. December 5-én beidézték a rendőrségre Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédeket, akik azonban nem tettek eleget a felszólításnak. A BKB alelnökei ugyanakkor vizsgáló bizottság létrehozását kérték Mihail Hardau tanügyminisztertől. Egyed Emese magyar tanszékvezető felhívta a figyelme arra, hogy a római katolikus és a református vallástanárképzőn ott vannak a magyar feliratok, és ezek elhelyezése ellen senkinek nem volt kifogása. Nicolae Bocsan rektor december 4-én átiratot juttatott el a magyar tagozat képviselőihez, amelyben arra kérte őket, hogy állítsanak jelölteket a megüresedett rektor-helyettesi tisztségekre. Magyari Tivadar, az ügyvezető bizottság tagja közölte: az ügyvezető bizottság nem vesz részt a BKB akcióinak szervezésében, mert pontos mandátuma van, és tevékenységében kizárólag azt követi. A magyar tagozat jelenlegi ügyvivői kitartanak amellett, hogy az eddigi beadványokra a rektori hivatalnak konkrét, megoldásokra is kitérő részletes választ kell adni, mind táblaügyben, mind a magyar tagozat szervezési formájával kapcsolatban. Ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a két elbocsátott tanársegéd munkájára a magyar tagozatnak szüksége van. Tovább gyűlnek a két magyar tanársegéddel szolidarizáló állásfoglalások. Újabban a Kárpát-medencei országok magyar diákszervezete (ÖSSZHANG), a BBTE Matematika és Informatika Karának diákjai, valamint az ESIB – Országos Hallgatói Szervezetek Európai Szövetsége követelte a BBTE szenátusi döntésének visszavonását. /P. A. M.: Kifüggeszthetik a feliratokat a Filológia Karon. Beidézték a rendőrségre Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
Az Egyesült Államoknak és Romániának közös érdeke Moldova Köztársaság területi egységének megőrzése – nyilatkozta az amerikai külügyminiszter helyettese a román külügyminiszterrel folytatott négyszemközti találkozót követően. Mihai Razvan Ungureanu és Nicholas Burns az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) évzáró tanácskozása alkalmával találkozott Brüsszelben. Közben Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli szakadár terület vezetője azt nyilatkozta, hogy Transznisztria célja az Oroszországgal való egyesülés, és ennek érdekében hamarosan megkezdik a jogrend összehangolását a moszkvai törvénykezéssel. /Szmirnov egyesülne. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
A jövő év végétől Románia nyugati határán húzódik majd a Schengen-övezet. Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei december 5-én elfogadták az egyezmény kiterjesztését az EU 2004-ben csatlakozott tíz tagállamára, így Magyarországra is. A jövő év decemberétől fokozatosan megszűnhet az ellenőrzés a „tizekre” is kiterjesztett szabad utazási övezetben. A nyári csúcsforgalmi dugók Hegyeshalomtól keletre tolódnak, ugyanis az említett időponttól számítva Magyarország keleti határain lehet majd belépni az övezetbe. A január elsejétől szintén uniós tag, Románia esetében a schengeni csatlakozás egyelőre nincs napirenden. A magyar-szlovák határ is kérdéses, mivel a december 5-i állásfoglalás szerint a szabad utazási övezet csak azokra az államokra terjeszthető ki, amelyek tökéletesen felkészültek és biztosítani tudják külső határaik ellenőrzését. Szlovákia még nincs igazán felkészülve. A magyar-román határszakaszon januártól bevezetik az úgynevezett egymegállásos határforgalmi ellenőrzést. Az egymegállásos rendszer 2007 első napjától valamennyi magyar-román viszonylatú közúti határátkelőhelyen megvalósul. /Ártándig terjed jövőre a Schengen-övezet keleti határa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Mi lesz a Segítő Jobb sorsa? – kérdezte a Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András képviselő az egészségügyi minisztertől az Országgyűlés ülésén. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány 1990-ben jött létre, magánalapítványként, olyan határon túli magyarok anyaországi kezelésének – legtöbb esetben életmentő beavatkozások – megszervezésére, akiknek gyógyítása lakóhelyükön nem, vagy csak részben oldható meg. A központi költségvetésből az alapítvány 1993 óta kap rendszeres támogatást. A Segítő Jobb eddig több mint hetvenezer beteg ellátását támogatta, köztük nagy számban daganatos vagy szívbeteg gyermekekét. A betegek mintegy 75 százaléka Romániából, 15 százaléka Ukrajnából, a többi a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából származik. Kezdetben a költségvetésből juttatott támogatás évről évre nőtt, az utóbbi években azonban csökkent. Úgy hírlik, jövőre a költségvetési támogatás teljes egészében megszűnik. „A mindenkori magyar kormánynak alkotmányos és morális kötelessége folyamatos szolidaritást, együtt érző humanizmust tanúsítani azokkal a magyarokkal szemben, akik a határ túloldalán bajban vannak” – fejtette ki Csáky András. Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a napokban megszületett kormánydöntés szerint a Segítő Jobb Alapítvány kiegyenlítetlen számláit a kormány kifizeti. A felvetett kérdésekre azonban megkerülte a konkrét választ. „A kormány a jövő évben is folytatni kívánja a bevált módon, a Segítő Jobb Alapítvánnyal együtt, a határon túl nem ellátható, kivételes esetek magyarországi ellátását” – ígérte a miniszter, de arra nem tért ki, hogy szánnak-e erre anyagi keretet a tárca jövő évi költségvetésében. /Guther M. Ilona: Megszűnhet a magyarországi egészségügyi alapítvány kormánytámogatása. Segíti-e a bal a Segítő Jobbot? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Szatmárnémeti legújabb térképe román és angol nyelvű. Történelmi szövege inkább Ceausescu országát, mint az EU-s Romániát idézi: kirekesztő. Említi a teuton lovagokat, a németeket, törököket, olaszokat, osztrákokat, de egy szóval sem a magyarokat. Pedig hányan vannak köztük, akik nélkül Szatmárnémeti nem az lenne, aminek ismerjük. Például Hám János, a városépítő püspök, aki a történelmi városrész ma is legszebb, legmeghatározóbb palotáit emelte, Vécsey Miklós főispán, Kiss Gedeon, aki a parkosításban jeleskedett, dr. Lükő Béla európai szintű sebész, Csipler Sándor, a világhírű vívóiskola megteremtője, Erdős I. Pál grafikus, s annyi más. Helyettük viszont arról lehet olvasni, hogy Sztálin elvette Romániától Hercát, Bukovinát, Besszarábiát, s Bulgária is gazdagodott a román földből. /Sike Lajos: Nem tudnak szabadulni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2006. december 6.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem az új tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Killyéni András-Péter /sz. 1979/ Kolozsvárt szerzett oklevelet a Műszaki Egyetemen. A MOL romániai adatbázis kezelő mérnöke, a Református Kollégium oktatója. Kutatási területe a kolozsvári sportélet története. A pályázatra A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye című összefoglaló munkáját nyújtotta be. Murádin János Kristóf /sz. 1980/ a BBTE történelem-filozófia karán szerzett oklevelet, jelenleg ugyanitt a doktori iskola hallgatója. A pályázatra Ercsey Gyula Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon című emlékiratát nyújtotta be, melyet sajtó alá rendezett, előszóval és jegyzetekkel látott el. Simon Zsolt /sz. 1975/ a BBTE történelem szakán szerzett egyetemi oklevelet, jelenleg az ELTE medievisztikai doktori programjának hallgatója, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa. Tanulmányokat, recenziókat publikált. A pályázatra a Századok című szakfolyóiratban 2006-ban megjelent, A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején tanulmányát nyújtotta be. Sófalvi András /sz. 1973/ az ELTE történelemtudományi karán végzett, jelenleg ugyanezen egyetem doktori programjának hallgatója, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa. Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történelméből című összegző munkája a Haáz Rezső Múzeum kiadásában jelent meg 2005-ben. Forrásfeltáró, feldolgozó, a tudományosság elvárásait következetesen érvényesítő munkájáért az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Debüt-díját 2006-ban Simon Zsolt kapja. /Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya: Az EME Debüt-díj első kiosztása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 7.
December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
Újabb táblaakció hiúsult meg december 6-án Kolozsváron, miután a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának dékánja nem engedélyezte, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) magyar nyelvű feliratokat helyezzen el az általa vezetett karon. Mircea Muthu, a bölcsészkar dékánja azzal indokolta elzárkózását, hogy a táblák kihelyezését nem engedélyezte a BBTE vezetősége. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dékánátus valamennyi tanszéken angol nyelvű táblácskák elhelyezését tervezi. „Azért angol, mert az egy nemzetközi forgalmú nyelv” – indokolta Muthu. A BKB két héttel ezelőtti táblaakciója miatt elbocsátott magyar oktatók, majd a többek között emiatt lemondott két magyar rektor-helyettes megüresedett székéről december 6-án tárgyalt az a testület, amely kijelölheti Salat Levente és Nagy László utódját. A magyar európai parlamenti képviselők állást foglaltak, a BBTE-rektor döntését bírálva, melynek következtében Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókkal megszüntette az egyetem a munkaviszonyát. December 6-án az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága fogadta el egyhangúan a fideszes kezdeményezésre született állásfoglalást, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátott két magyar oktatóval és mindenkivel, aki kiáll a magyar nyelvű állami oktatásért. /Mihály László: Budapesti fejcsóválás BBTE-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 7.
December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 7.
Magyarország-szerte megemlékezések zajlanak a kettős állampolgárságot elutasító népszavazás második évfordulója alkalmából. A rendezvények egy részét december 5-én tartották. A két évvel ezelőtti népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége az MTV székháza előtt, a Szabadság téren demonstrálva emlékezett. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: újból kezdeményezni fogják a referendum kiírását. /Guther M. Ilona: Az MVSZ újabb népszavazást akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 7.
Erdélyi, felvidéki, délvidéki és anyaországi művészeket tüntettek ki december 5-én Budapesten. A Magyar Művészetért díjakat és Bartók Béla-emlékdíjakat a Károlyi-palotában tartott ünnepségen adtak át. A huszadik alkalommal tartott rendezvényen Magyar Művészetért díjjal tizenhárom alkotót jutalmaztak, öten pedig posztumusz részesültek elismerésben. A kitüntetésben részesültek között volt Szőcs Géza kolozsvári költő, Gál Sándor költő (Felvidék), Tari István költő-festő (Délvidék) és Tímár Viktor gyimesi hagyományőrző népzenész. Az idén alapított Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki többek között a bánffyhunyadi református templomot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Duna Televízió Szerelmes földrajz, Vannak vidékek és Világunk című műsorát. /Erdélyi kitüntetettek Budapesten. Magyar Művészetért Díjakat és Bartók Béla-emlékdíjakat adtak át a Károlyi-palotában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata december 9-én mutatja be August Strindberg Julie kisasszony című drámáját Funk Iván, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója rendezésében. /Both Abigél: Strindberg Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 8.
Románia és Oroszország közötti diplomáciai háborúról írt a román sajtó azt követően, hogy az orosz külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki a két ország viszonyának alakulása, főként Traian Basescu államfőnek a Moszkvával szembeni „barátságtalan” nyilatkozatai miatt. Mihai Razvan Ungureanu román és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytattak december 5-én Brüsszelben, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „évzáró” külügyminiszteri konferenciáját tartották. Traian Basescu többször is nyíltan bírálta az orosz vezetést. Az amerikai támaszpontok befogadására vonatkozó orosz aggodalmakra így reagált: Bukarest sem firtatta annak idején, hogy Moszkva miért állomásoztatta csapatait 13 éven át román földön. Egy másik alkalommal úgy fogalmazott, hogy Oroszország saját tavaként kezeli a Fekete-tengert. /Moszkva haragszik Bukarestre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2006. december 8.
Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszter együttműködött az egykori Szekuritátéval, döntött az átvilágító bizottság (CNSAS). December 8-án tisztújítást tartottak az átvilágító bizottságban. Megerősítették tisztségében Claudiu Secasiu (PNL) elnököt és Constantin Buchet (NRP) titkárt, alelnökké pedig Csendes Lászlót, az RMDSZ jelöltjét választották. /Stanoiu együttműködött a Szekuritátéval. Csendes László lett a CNSAS alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy véli, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői ellen indított akciók politikai indíttatásúak, s azok a romániai magyar érdekképviselet ellen irányuló folyamatba illeszkednek. Első alkalommal történik meg Romániában, hogy hivatalban lévő minisztert hazaárulással vádolnak, és az „történetesen” éppen magyar nemzetiségű. Takács Csaba emlékeztetett: eddig Romániában sem hazaárulásért, sem az ország biztonságát veszélyeztető más cselekedetekért soha nem indult eljárás tisztségben lévő miniszter ellen. Azt a személyt, aki Kolozsvár főterén embereket agyonlövetett, nem büntették meg, hanem előreléptették. Ha lett volna magyar tiszt, aki lőtt, az biztosan börtönbe került volna. Amikor konfliktus adódott, mindig a magyarok fizettek. Markó Bélát azért támadják, mert erdélyi magyar magánkiadónak, piaci feltételek mellett, öt évre eladta a verseit. Két héttel ezelőtt Kolozsvárról a marosvásárhelyi lakásáig követték Markó Bélát. Az illetőt a kormányőrség tagjai – a szövetségi elnök követelésére – elkapták, de azóta sem lehet tudni semmit a kilétéről. Amikor Markó Béla kiállt a területi autonómia mellett, a parlamentben csak azt nem kérték, hogy életfogytiglanig zárják azonnal börtönbe. /Tibori Szabó Zoltán: Magyar minisztert vádolnak elsőként hazaárulással Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./