Magyari Vincze Enikő egyetemi oktató emlékeztetett, 1998-ban írt utoljára a kolozsvári egyetem kérdéséről, a poszt-szocialista romániai magyar identitáspolitika kulcsfontosságú jelenségeként kezelve azt. Szerinte a magyar egyetemet követelő hang az etno-nemzeti beszédmód, „románná“ és „magyarrá“ gyúrják a sokféleségükben létező egyéneket, „szentesítik a „magyarnak“ avagy „románnak“ lenni állapotát”, elhitetik, hogy az egyén semmit sem ér etnikumán kívül. A Babes-Bolyain 1996 és 1998 között a multikulturalizmus meghatározása feletti küzdelem újratermelte a hagyományos felállásokat (hiszen létrejött ennek „magyar” és „román” értelmezése). Azonban sokak számára legitimálta a „közös egyetemről” való gondolkodást is. Magyari Vincze Enikő szerint „igen sok pozitívum történt”, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szerint viszont működésképtelenség van, ezzel legitimálják akció-sorozatukat. A cikkíró sorolta a pozitív változásokat, több új szakon is elindult a magyar nyelven való tanulás, mára több mint hatezer diák tanul magyarul a Babes-Bolyain. A magyar vonalak, vezető pozíciókat is kaptak, megtanulhatták mit jelent az oktatás-szervezés napi munkáját végezni, együttműködni a „román” vezetőséggel. Magyari Vincze Enikő feltette a kérdést, ha magyar az egyetem, jobban működne? „Etnikai felsőbbrendűségi tudatunkat nem kellene ezen a téren gyakorolnunk.” Határozottan kiállt a Babes-Bolyai egysége mellett, azzal érvelve, hogy különben „veszítenénk az etnikai határok átjárhatóságában szerzett bizalmunkból és gyakorlatunkból”. /Magyari Vincze Enikő: Emberek és emberek avagy Babes és Bolyai, a mindennapi tapasztalatok és normatív ideológiák között. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 7./

Nem jelentek meg a március 6-ra összehívott rendkívüli székelyudvarhelyi tanácsülésen a Népi Akció Párt (AP) színeiben megválasztott tanácsosok, emiatt nem született döntés a helyi költségvetés, illetve az udvarhelyi pedagógusok fizetésének ügyében. A rendkívüli ülést a tanács RMDSZ-es frakciója hívta össze. Mint ismeretes a székelyudvarhelyi városi tanács több mint két hónapja nem hozott semmiféle hivatalos döntést, így 2006-os költségvetése sincs a városnak, a pedagógusok pedig attól tartanak, nem kapják meg időben fizetésüket. Vajna Imre, az AP-frakció vezetője szerint nem volt értelme részt venni ezen az ülésen, mert Szász Jenő polgármester március 8-ra hívta össze a tanács rendes, márciusi ülését. Amennyiben a rendes ülésen sem születik hivatalos döntés, akkor a székelyudvarhelyi tanácsot a prefektúra korábbi figyelmeztetése szerint hivatalból felszámolják. /Tóth Adél: Udvarhelyen nincs döntés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Fejes Rudolf premontrei apátkanonok harcol a szerzetesrend hajdani, Bihar megyei ingatlanjainak visszaadásáért. A szentmártoni kolostort az állam kétszer is elvette tőlük. Nagyváradi épületük jelenleg a régió egyik legnívósabb állami főgimnáziumának ad helyet. Nagyváradon a legutóbbi tanácsülésen többen felhördültek, mert a premontreiek megnyerték azt a pert, amelyet az ingatlan visszaszerzéséért indítottak. /Gurzó K. Enikő: Egy szent élet szent terei. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 7./

Tasi József István képzőművész készít ugyan festményeket, kiállításokat is rendez belőlük, de az igazi műfaja, melyben legvisszhangosabb sikereit aratta eddig, az installáció. Legújabb ötletét, amelynek a Táplálék címet adta, Ionela Mihuleac iasi-i képzőművésszel valósította meg, a munka Temesváron a Héliosz Galériában látható. /Szekernyés Irén: A műalkotás szellemi táplálék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Jó esetben már a negyvennyolcas szabadságharc 158. évfordulójára visszakerül Háromszékre az a Gábor Áron ágyúöntő készítette bronz ágyú, melyet 1972-ben kormányhatározattal elvettek, majd az akkor megalakult bukaresti Országos Történelmi Múzeumba szállítottak. A Gábor Áron öntötte ágyúk egy-egy másolata jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban és Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban látható. A két háromszéki másolatot a kézdivásárhelyi kisipari termelőszövetkezet műhelyében öntötték az 1970-es években. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa szerint akkor a tanárok, iskolák, tanfelügyelőség felhívására az egész megyére kiterjedő réz- és bronzgyűjtési akció indult a lakosság, főként a diákok közreműködésével. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor a hét végén tett ígéretet a történelmi értékű ágyú hazahozatalára. Háromszéki szakértők szerint nem egy, hanem két ágyú található az országban a hetven eredetiből. Az Országos Történelmi Múzeum mellett talán a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum pincéjében is található még egy Gábor Áron-ágyú. /Domokos Péter: Hazatér a '48-as rézágyú? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Március 7-én a képviselőház elutasította a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt, Adrian Nastase elleni házkutatási kérelmet. A szavazás eredménye a Transparency International rosszallását is kiváltotta. A Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Cristian Radulescu szerint az „RMDSZ meg akarta mutatni, hogy számottevő entitást képez a döntésekben”. „Nem hiszem, hogy Cristian Radulescu egyetlen RMDSZ-es képviselőt is látott volna az igazságügyi miniszter kérelme ellen szavazni” – reagált Kelemen Hunor a PD-s frakcióvezető vádjaira. /Gujdár Gabriell, Mihályi László: Leszavazott házkutatás, vádaskodó pártok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Március 7-én kellett volna megkezdődnie a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájának a három bizottság együttes ülésén. A parlamenti ülés elhúzódása miatt a képviselők többsége nem érkezett meg időben, ezért Lia Olguta Vasilescu, az oktatási bizottság Nagy-Románia párti (PRM) vezetője tíz perc után újra elnapolta a vitát. Varga Attila, a képviselőház emberjogi bizottságának alelnöke szerint ebben rosszindulat, szándékosság volt, a PRM-s bizottsági elnök asszony eddig is minden ürügyet megragadott arra, hogy húzza-halassza a törvénytervezet vitáját. A Pro Europa Liga aggodalmának adott hangot a román politikai életben tapasztalt nacionalista fordulatok miatt. A civil társadalom nevében a szervezet kéri a politikusoktól és a sajtótól, emelje föl hangját a Románia uniós csatlakozását is veszélyeztető, „párthatárokon túlmutató nacionalista koalíció” ellen. /Béres Katalin: Újra „jegelték” a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Március 7-én politikai nyilatkozatban követelte az RMDSZ-től Ion Stan szociáldemokrata képviselő, hogy foglaljon állást “a székely autonómia diverziója”, valamint “a Székelyföld autonómiájának kikiáltására rendezett Székely Nagygyűlés” kapcsán. A képviselő kijelentette: a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint Romániában egyetlen székely nemzetiségű román állampolgár sem él. “Ez az illegális szervezet nemcsak semmibe veszi a román állam legitim hatóságait, hanem nyomásgyakorló tényezőnek állítja be magát a Magyarországgal fennálló jószomszédi viszonyban, nem kevesebbet kérve, mint hogy a magyar kormány az ENSZ égisze alatt kössön nemzetközi megállapodást Romániával, hogy Magyarország védhatalmi státuszt gyakoroljon a Székelyföld fölött, és EU-tagként kérje az Európa Tanács támogatását a térség autonóm státuszának biztosításához” – áll a politikai nyilatkozatban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Magyar észjárás a magyar nyelvben címmel tartott előadást március 7-én dr. Gulya János, a Göttingai Egyetem Finnugor Tanszékének professzora Csíkszeredában, a Sapientia–EMTE aulájában. A szorosan vett nyelvtudományi magyarázatok mellett a jelenlévők anyanyelvünk tisztasága megőrzésének fontosságát szűrhették le tanulságként, a vendégprofesszor előadásából. /Dr. Gulya János előadásai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

Maros megye 533 települése közül csupán 109-ben van vezetékes ivóvíz és 24-ben csatornahálózat. A megye közel 600 ezer lakosából több mint százezernek nincs lehetősége jó minőségű, tisztított ivóvízhez jutni, 350.000 lakos pedig olyan településeken él, ahol nincs csatornarendszer. Mindezek ellenére Maros megye országosan „jól áll”, az első 12 megye között van a meglévő ivóvíz- és csatornahálózat szempontjából, 2017-ig pedig az uniós követelményeknek megfelelően a közművesítést el kell végezni. Lokodi Edit megyei tanácselnök bejelentette: a Samtid program beindulása jelentős előrelépés, a kisvárosok víz- és csatornahálózatának kiépítésére. Elsősorban azok az egyesületek esélyesek uniós alapok elnyerésére, amelyeket több helyi önkormányzat hozott létre és közösen készítenek pályázatot. Maros megyében jelenleg hat ilyen egyesület létezik, a legaktívabbak a legrégebben megalakult egyesületek, mint a Kisküküllő Kisrégiós Egyesület vagy a Nyárádvölgyi Kisrégiós Egyesület. Jelenleg a Marosludas környéki kisrégió, illetve a volt szász községeket tömörítő kisrégiós egyesületek megalakítása van folyamatban. /(antalfi): Szándék van, a pénz kevés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

A Temesvártól hat-hét kilométerre fekvő Temesságon a hagyományos sváb telepes házak között gyakori az átalakított vagy újonnan emelt, többemeletes, kissé tájidegen lakóépület, előtte luxusautókkal, ami jelzi: a zsúfoltság elől egyre többen kívánkoznak ki falusias környezetbe. A legutóbbi népszámlálás szerint Ságot 2700-nál valamivel többen lakják, közülük 300-an vallották magukat magyarnak. A magyarságot ma már jobbára a sátoros ünnepek, búcsúk, bálok alkalmával lehet közösséggé toborozni. A magyar oktatás évtizedekkel ezelőtti megszüntetése, a vegyes házasságok és a kitelepülés szórványosodáshoz vezettek. Ennek ellenére a legutóbbi helyhatósági választásokkor sikerült bejuttatni a helyi tanácsba jelöltjüket, az RMDSZ színeiben induló Kanalas Gizella gyermekpszichiátert. /Pataky Lehel Zsolt: Séta Ságon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Az augusztusi pusztító árvíznek és áldozatainak szeretne emléket állítani Farkaslaka egy Életpark névre keresztelt parkkompozícióval. Demény Gábor farkaslaki polgármester az alkotói munkában már támogatókra talált: Makovecz Imre, a közismert magyarországi építész elkészítette az emlékpark első terveit. Az elképzelés szerint a Tamási-emlékmű mellett egy újabb, a már létező színvonalához méltó, jelentős emlékhely létesülne. A domb tetején egy kőből faragott Nagyboldogasszony-ábrázolás, háta mögött tölgyfakereszttel, rajta Melocco Miklós szobrászművész Jézus-szobrával. Az alkotás a domb aljától számítva hét méter magas lesz. /mlf: Árvízemlékmű Farkaslakán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 8./

A Székely Nemzeti Tanács vezetői feljelentést tettek a rendőrségen, miután néhány Kovászna megyei városban őket gyalázó plakátok jelentek meg. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök, valamint Gazda Zoltán, az SZNT titkára március 7-én ellenük, és Szász Jenő MPSZ-elnök elleni üzeneteket tartalmazó plakátokat fedeztek fel tömbházaik lépcsőházában. Néhány plakátot Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Kovásznán az emberek postaládáiba tettek és porták kapuira ragasztottak, több plakát pedig az MPSZ és az SZNT sepsiszentgyörgyi székházába is eljutott. Az egyik lapon Tamás Sándor RMDSZ-képviselő képe és a következő felirat látható: „A kézdivásárhelyi rendezvényen való részvétellel nemzeti egységünket bizonyíthatjuk. Tiltakozunk az ellen, hogy a székely udvarhelyi rendezvényt választási kampánnyá alakítsák”. Egy másik plakáton az SZNT és az MPSZ vezetőinek fotója látható, némelyikük ellen vádak is szerepelnek. Gazda Zoltánról azt állítják, hogy ezer euróért táncolta a hórát, Tulit Attiláról azt, hogy 60 ezer euróért szabotálta az MPSZ-t, míg Szász Jenőt azzal vádolják, hogy bizonyos, az erdélyi magyar közösségnek szánt pénzeket, illetve árvízsegélyeket tulajdonított el. Tulit Attila szerint „az akció a Székely Nagygyűlés szervezői ellen irányul”. Szerinte arra bíztatják a lakosságot, hogy Kézdivásárhelyre menjenek, ahol az RMDSZ tartja az idén a március 15-i központi ünnepséget. Tamás Sándor képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke szintén a rendőrséghez fordul az ügy kapcsán, szerinte diverziókeltésről van szó. Az udvarhelyi rendezvény kapcsán sms-diverziót is folytattak a napokban. Többen Székelyföldön olyan helytelen magyarsággal megírt üzeneteket kaptak, miszerint Szász Jenő menekült, anélkül, hogy engedélyezte volna a székely nagygyűlést. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az udvarhelyi rendezvényt az RMDSZ is elítéli. Az EMNT-elnök szerint egy nagygyűlés teljes mértékben beilleszkedik a demokratikus politikai eszköztárba. /Diverzió-sorozat a székely nagygyűlés kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Mennek az MVSZ-hisztéria kicsi páncélosai, hülyét csinálva a fél erdélyi magyar sajtóból. És sehol egyetlen rémisztgető nem írta, mondta utóbb: sajnálom, hogy hülyeséggel traktáltam a nyájas közvéleményt, hiszen ami megy, az nem jöhet” – írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. „Csapó doktorék már nincs kihez írjanak újabb visszhangtalan memorandumot, további autonómiadiplomáciájuknak a sok megválaszolatlan üzenet után tényleg nincs sok értelme” – állapította meg. Az RMDSZ nem tud eredményeket felmutatni. „A közös kormányzásban erősen csalódtak az emberek, ráadásul eredmények helyett újabban magyarellenes hangulatot érzékelnek”. /Szűcs László: Hidegfrontok márciusa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 9./

Székelyudvarhelyen nyoma sincs a feszültségnek március idusának eseményeit miatt. A hagyományossá vált márciusi ünnepségekkel ,,egybekötött” főtéri nagygyűlés székely nemzetgyűléssé való avanzsálását a város függetlenként megválasztott polgármestere, Szász Jenő támogatja és engedélyezi, de megtagadná, hogy ugyanazon a helyszínen a Nagy-Románia Párt és külön az RMDSZ hívei is megtartsák a maguk emlékünnepségét. Ennek kapcsán nyilatkozatháború alakult ki Udvarhelyen. Az udvarhelyi RMDSZ-es tanácstagok követelték, hogy rendkívüli tanácsülés döntsön a kérdésben, s ne önhatalmúlag intézkedjék a polgármester.  A helyi nyilatkozatháborút egyrészről a polgármester, másrészről Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke, a szenátus frakcióvezetője ,,vezényelte”, ez mindaddig ártalmatlan torzsalkodásnak tűnt, amíg Székelyudvarhely utcáin meg nem jelentek a város határába telepített hegyivadász egység harci járművei, s el nem csörömpöltek a helyi vasútállomásra. Mi is folyik itt – kérdezték a város lakói. Kiderült hogy a felújításra ítélt tankokat éppen elviszik Udvarhelyről. Ezután jött a Vadim-féle, a százezres ,,hazafias” román Udvarhelyre tervezett látogatásáról szóló bejelentés. Megszólalt az államelnök is megszólalt, mondván: ,,provokációra nem lehet provokációval válaszolni”. Vadimék mifajta ,,provokációra” válaszolnának?! – kérdezte Magyari Lajos. Mindettől függetlenül az erdélyi magyar egység helyreállítása nélkül nem megyünk semmire, tette hozzá. /Magyari Lajos: Udvarhelyen különben csend van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

Csapó I. József nyílt levelében védőhatalmi státust kért Székelyföld felett – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől. Kuszálik Péter ebből kiindulva nyílt levelet írt az olvasóknak. Először Katona Ádám kért védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarsága számára. (Új Magyarország, 1993. nov. 3.) Két évvel később szintén Katona Ádám kérte a védőhatalmi státust – ugyancsak nyílt levélben (Szabadság, 1995. aug. 22.), a címzett a magyar kormányfő és Göncz Árpád államfő. Válasz nem érkezett Budapestről. Kuszálik kiemelte, hogy Csapó József kukoricatermesztésből doktorált, nem veszi figyelembe a szakember véleményét. Kuszálik elmagyarázta, Magyarország majd Románia belépett a NATO-ba. Ez kizárja, hogy a két szomszédos állam között védőhatalmi „ez meg az jöhessen létre.” A cikkíró emlékeztetett, Tőkés László 1996 őszén azt javasolta, hogy az alapszerződést ne Temesvárott, hanem Világoson írják alá (RMSZ, 1996. szept. 9.). Ehhez Kuszálik Gabriel Andreescut idézte, aki szerint Tőkés különös élvezettel törekszik a mártíromságra. A baj ott kezdődik, írta Kuszálik, hogy a román hatalom úgy kezeli az ügyet, „mintha a fölvetett kérdéseket az egész erdélyi magyarság fogalmazná meg, a Szász Jenő vagy Csapó doktor által meghirdetett balgatag dolgokat máson kéri számon.” Valójában Katona Ádám mögött áll a nyolctagú Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Csapó doktor a Székely Nemzeti Tanács nevében és elnökeként írta alá nyílt levelét, „de ez az alakulat csak elméletben – ha úgy tetszik: a mesékben – létezik.” Kuszálik ítélkezett: „az egész nemzeti-polgári-nemzetpolgári mozgalom (Reform Tömörülés, Polgári Szövetség, Fórum-mozgalom, EMNT, SZNT stb.) nem több lelkes amatőrök gyülekezeténél”. /Kuszálik Péter: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Kisebbségek szerepvállalása a közéletben – a konzultatív testületek szerepe címmel került sor nemzetközi konferenciára Brassóban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Európa Tanács Emberjogi Igazgatósága szervezésében. Philippe Boillat, az Európa Tanács Emberjogi Igazgatóságának vezetője nyitóbeszédében elmondta, hogy Európa-szerte jellemző a közösségi és egyéni jogok közötti szakadék fokozatos eltűnése. Rámutatott arra is, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény 15. cikkelyét az országok különböző módon, a helyi sajátosságok függvényében alkalmazzák. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes kifejtette: nem tartja elegendőnek az oktatási, nyelvi jogok biztosítását az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, véleménye szerint az identitás megőrzéséhez nagyon fontos az, hogy a kisebbségek részt vegyenek a róluk szóló döntések meghozatalában, illetve a sajátos problémáikról maguk dönthessenek. /Kisebbségek közéleti szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Nagy Pál Notesz című rovatában megállapította: évek óta ismét meg ismét megírja, hogy hibásan, elferdített formában látható Marosvásárhelyt a Dózsa György utca neve. Megszólalásának nincs eredménye. Doja Gheorghénak keresztelték át a hajdani székely-magyar Dózsa Györgyöt. Így szerepel román nyelvű történelmi kiadványokban, tankönyvekben, sajtóban, mindenfelé. Nagy Pál hiába jelzi, hogy Chinezu Pavel nevezetű személyiség soha nem élt ezeken a vidéken, hanem élt Magyarországon egy Kinizsi Pál nevű vitéz, aki 1479. október 13-án a már-már elvesztett kenyérmezei ütközetet a magyarok javára döntötte el, s akit Mátyás király a törökök elleni harcokban tanúsított hősiessége jutalmául temesi bánná, majd Bihar vármegyei főispánná emelt. És Matei Corvin? Aki magyarul – ugye – Corvin Máté lenne. De ez a Máté történelmünkben ismeretlen. Élt azonban Mátyás, az igazságos, aki Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként Magyarország, Csehország királya, Ausztria hercege volt annak idején. Mit vétett szegény Varga Katalin (a kőhalomszéki Halmágy faluban, Varga János és Rozsondai Katalin leányaként született 1802. augusztus 22-én s a maga korában börtönbüntetést is szenvedett az erdélyi román jobbágyok védelmében folytatott küzdelmei miatt), hogy jelenleg Marosvásárhelyt Varga Ecaterina néven szerepel az utcanév-táblán? /Nagy Pál: Hiába mondom. Notesz. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Kiemelkedő művészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Szabó Tibor színművész. A nagykárolyi származású színművész – korábban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, jelenleg művészeti vezetője -, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja és egyben igazgatóhelyettese. /Barabás Márti: Szabó Tibor Jászai Mari-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Az Alcsík Kistérségi Társulás kezdeményezte 2000-ben, Csíkszentgyörgy nagy szülöttje, az 1848-as szabadságharc híres hadvezére, Gál Sándor szülőházának helyreállítását. A társulás elnöke, Gergely András; menedzsere, Kassay János, valamint a község polgármestere, György József együttműködésének eredményeként a helyreállítási terv szerint, a régi formát és stílust követve apránként haladtak előre. A ház a község fontos turisztikai látványossága lesz a jövőben. /Kristó Tibor: Gál Sándor megújuló szülőháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Három autóbusznyi emberrel készül Székelyudvar­helyre Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke, hacsak Traian Basescu államelnök addig határozottan fel nem lép. Szokásához híven kikelt az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT ellen, majd szidta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és pártját, szemükre vetette, hogy magyar prefektusokat neveztek ki, támogatják az RMDSZ érdekeit.  Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, mintegy reagálva Szász Jenő kijelentésére, hogy nem engedélyezi az ellentüntetést, kijelentette: nekik nincs szükségük engedélyre, az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez. /(s): Szentgyörgyről is készülnek a nagyromániások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Március 15-e megünneplése kezdi elveszteni tartalmát. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „március 15-e kapcsán folytatott szenvedélyes magyar–magyar és román–magyar retorikai egymásnak feszülés csak az erdélyi magyarságot vélten vagy valósan képviselő szervezeteknek hasznos.” A cikkíró szerint a magyarság ünnepe kapcsán minden magyar szervezet hiéna módra csap le, hogy saját szeletet hasíthasson az „ünneplés tortájából”. Az SZNT-vezetők magyarázata, miszerint Székelyudvarhelyen nem kiáltják ki az autonómiát, hanem csak megerősítik az önrendelkezés iránti igényt, hiteltelen, tudjuk meg a cikkből, továbbá Tőkés László majd megismételi „rögeszmésen a nemzethalált sugalló apokaliptikus félelmeit”. Mindezek helyett a román féllel folytatott valós párbeszédre kellene törekedni. /Borbély Tamás: Tartalmatlan egymásnakfeszülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Egyre erősebb a magyarellenes propaganda. Marosvásárhelyen a rendőrfelügyelő ködös magyarázkodásával, miszerint pusztán kíváncsiak voltak az Európai Időben megjelentetett egyik írásra, összeszedték a hetilap példányait, majd a begyűjtött példányokat visszaszolgáltatták, mondta a rendőrfelügyelő. Mellesleg nem történik hasonló azokkal a sajtótermékekkel szemben, amelyek uszító, a magyarságot gyalázó, írásokat közölnek, jegyezte meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A rendőrfőnök nem közölte, kinek az utasítására jártak el. Ez a felhajtás a hisztériakeltő kampány része volt. A Székely Nagygyűlés szervezői ugyanis nem a Székelyföld autonómiáját kívánják kikiáltani, hanem az autonómia iránti igényüknek hangot adni. S ehhez joguk van, mint a jogállam szabad polgárainak. A mostani március 15-e a jogállamiság próbája lesz. /Makkai János: Őrizetbe vették a szólásszabadságot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Meggondolta magát a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, mégsem hívja meg a Székely Nemzeti Tanács szónokát a március 15-i ünnepségre, jelezte Tóth Birtan Csaba városi RMDSZ-elnök. Kifejtette: nem lehet autonómiát megvalósítani úgy, hogy ,,folyamatosan ellentétben állunk politikai partnereinkkel”. Szerinte a székely nagygyűléssel a szervezők ,,túlfeszítették a húrt”. Tóth Birtan Csaba szerint a helyi román pártok vezetői nyeglén reagáltak a március 15-i ünnepségre való meghívásra. ,,Nem kötelességük eljönni, de egy olyan városban, ahol a lakosság 75 százaléka magyar, a kormánykoalícióban lévő pártok képviselőinek nagyobb empátiával kellene rendelkezniük” – fejtette ki, és üdvözölte, hogy a liberális párt magyar tagjai, illetve a Közösségért Egyesület képviselői jelezték részvételüket. /(-kas): Mégsem ünnepelnek együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A román-magyar gazdasági együttműködéssel megbízott kormányközi vegyes bizottság működési szabályzatát írta alá március 9-én Bukarestben Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott román miniszter és Gilyán György magyar gazdasági államtitkár. „Az Európai Unió jelenlegi határain kívül Románia Magyarország első számú kereskedelmi partnere, főként ha az export szempontjából nézzük” – értékelte Gilyán György. Románia és Magyarország között a kereskedelmi forgalom volumene 2005-ben elérte a 2 milliárd eurót, 2004-hez képest 28,51 százalékkal nőtt. A bizottságon belül három munkacsoportot is létrehoztak, amelyek a legfontosabb területek – energetika, szállítás, kis- és középvállalatok együttműködése – fejlesztésén dolgoznak majd. A Nabucco gázvezeték megépítésében, amely összekötné Törökországot Ausztriával, mind az öt partnerországnak szorosan együtt kell működnie. A Nabucco-terv kivitelezésének szükségességéről Románia és Magyarország közös állásfoglalást nyújtott be az Európai Bizottsághoz. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kereskedelmi partnerség. Winkler-Gilyán közös állásfoglalás a Nabucco-gázvezeték kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Ígéreteket többször is kapott Csíkszentkirály vezetése, de a település közelében az Olt védőgátját továbbra sem emelték meg. Tavaly egyszer átlépte ezt a folyó, gyors hóolvadás esetén ez megismétlődhet. Székely Ernő, a község polgármestere legutóbb a polgármesterek árvízvédelmi felkészítőjén tette szóvá, hogy a gátat nem emelték meg. /Kovács Attila: Ígéretek vannak, védőgát nincs. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

A Pro Europa Liga (PEL) Faji diszkrimináció Arad, Kolozs, Hargita, Szeben és Temes megyében című tanulmánya szerint az Arad megyei prefektúra alkalmazottainak 98 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács köztisztviselőinek 90 százaléka román és 6 százaléka magyar, míg a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó tisztviselők 90 százaléka román, és mindössze 5 százaléka magyar. Kolozs megyében a prefektúrán dolgozók 95 százaléka román, csupán 5 százaléka magyar. Ugyanez ezt az arányt mutatták ki a megyei tanácsban is, a kolozsvári polgármesteri hivatalban pedig mindössze 10 százalék a magyar alkalmazottak aránya. A Szeben megyei prefektúrán minden tisztviselő román, a megyei tanácsban a több mint 50 tisztviselő között egyetlen német van, a többi román, míg a nagyszebeni polgármesteri hivatalban a 148 alkalmazott közül négy személy tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Hargita megyében a prefektúra alkalmazottainak mintegy 60 százaléka román, 40 százaléka magyar. A megyei tanácsnál azonban a saját tisztviselői kar 95 százaléka magyar, 5 százalék román, míg az alárendelt intézményekben 75 százalék a magyar alkalmazott és 25 százalék a román tisztviselők aránya. Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2005 szeptemberében megbüntették, mivel a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta olyan állások betöltésére – autószerelő-traktorvezető, szobafestő, lakatos – amelyek nem közönségszolgálattal kapcsolatosak. A Temes megyei prefektúra alkalmazottainak több mint 90 százaléka román, ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál (ahol mintegy 3 százalék a magyar tisztségviselők aránya), valamint a temesvári polgármesteri hivatalban is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya Arad megyében 10,67 százalék, Kolozs megyében 17,40 százalék, Szeben megyében 3,64 százalék, Temes megyében pedig 7,46 százalék. „A faji diszkriminációval vagy magatartással kapcsolatos panaszokat nem tekintették fontosnak, a vonatkozó törvényes előírásokat gyakorlatilag nem alkalmazzák. A rendőrség, az ügyészségek, a bírák és ügyvédek körében rendkívül kevés a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya. A roma közösség ellen még mindig folyik a megfélemlítés – áll a tanulmányban, amelyet a PEL emberjogi irodája készített a Minority Rights elnevezésű projekt keretében, az Európa Tanács támogatásával és a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásával. /Kevés a kisebbségi a közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./