Üdvözölték az európai parlamenti magyar képviselők, hogy az új Európai Bizottságban Olli Rehn személyében novembertől olyan ember veszi át a bővítési ügyek kezelését, aki kellő ismeretekkel és érzékenységgel rendelkezik a kisebbségi problémák iránt. Mindhárom magyar kérdező, Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) elégedettségének adott hangot. /Üdvözlendő az új bővítési biztos kisebbségügyi érzékenysége. Günther Verhaugen utódja a finn Olli Rehn. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

A szórványmegyében, Beszterce-Naszód megyében Borsos K. László, az RMPSZ helyi elnöke kifejtette, hogy sok fiatal tanító, óvónő, tanár próbál visszakerülni szülőfaluja közelébe. Szinte minden iskolába sikerült szakmai végzettséggel rendelkező pedagógusokat kihelyezni. A megyében is csökken az iskolások száma, de megtartották a 24 iskolát, bár néhány településen, mint Magyarnemegye, Felőr, nem indult első osztály. Besztercén, amely a megyében a legnagyobb magyar iskolaközpont, a magyar osztályok továbbra is szétszórtan, több épületben vannak. Ez azért jelent problémát, mert a román osztályok közé beékelt néhány magyar osztály tanulói szünetben is rá vannak kényszerítve a román nyelvű játékra-beszélgetésre. Szükség lenne a megyében is egy önálló magyar iskolára. Nagy eredmény, hogy Bethlenben megalakult az első magyar nyelvű szakoktatási osztály. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Derűlátó tanévkezdő stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

A Magyar Polgári Szövetség önállóan, saját jelöltekkel vesz részt a parlamenti választásokon – jelentette ki okt. 5-én Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit elmondta: az MPSZ azért döntött így, mivel “a romániai magyarság nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség parlamenti képviseletét tartja fontosnak”. Az MPSZ-alelnök szerint az RMDSZ-előválasztások nem eredményezik a szövetség parlamenti frakciójának megújulását. /Külön úton az MPSZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Ha az új magyar kormány jelentős mértékben csökkenti a határon túli magyarság oktatására fordítható összeget, veszélybe kerül a négy erdélyi módszertani központ működése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy elmondta, hogy az RMPSZ-hez érkező anyaországi támogatások biztosítják az évközi továbbképzők szervezését, a nyári szünetben évi rendszerességgel megtartott továbbképző-sorozatot, a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozását, valamint a négy területi módszertani központ tevékenységét. A kedvezménytörvény az idén nyáron 700 erdélyi magyar pedagógus számára tette lehetővé a különböző magyarországi továbbképzőkön való részvételt. A 34 magyarországi intézményben 47 képzésen összesen 1423 magyar pedagógus vett részt a Kárpát-medencéből, a résztvevők mintegy fele erdélyi magyar pedagógus volt. /Támogatásra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Polgári Élet címmel, új közéleti hetilap lát napvilágot november elsején Székelyudvarhelyen. A Polgári Válasz időszakos kiadvány szellemi utódjának felelős szerkesztője, Zsidó Ferenc elmondta, a polgári értékeket felvállaló újság hasábjain elsősorban az elemző jellegű háttéranyagok, riportok, vélemények kerülnek előtérbe. Az Infomédia Kft. tulajdonában levő 12 oldalas kiadvány péntekenként, Székelyföld nagyobb városaiban fog megjelenni. A lap főmunkatársa Szakács István Péter, valamint Komoróczy György. /Új hetilap a sajtópiacon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Koncz Jenő, az RMDSZ szászzsombori szervezetének elnöke, helyi tanácsos az RMDSZ államelnök-jelöltje, Markó Béla számára gyűjtött támogató aláírásokat. Az RMDSZ okt. 6-án kiadott közleményében tiltakozott amiatt, hogy okt. 1-jére virradóan a Beszterce-Naszód megyei Kékes községhez tartozó Szászzsombor településen Koncz Jenőt saját otthonában három személy fejszével, vasvillával támadta meg. Koncz Jenő többszörös fejsérülést és kéztörést szenvedett. A támadók az agresszív cselekedetet az áldozat felesége valamint két és fél éves kisgyereke előtt hajtották végre, mi több, családi házuk felgyújtásával is megfenyegették. Az erőszakos cselekményeket követően, a támadók magukkal vitték az RMDSZ helyi szervezetének elnöke által összegyűjtött, aláírást tartalmazó íveket, távozásuk előtt a Koncz családot létében fenyegették meg. Az RMDSZ elítéli ezt az eseményt, melyet az alkotmányos jogok, a szólásszabadság elleni súlyos merényletként értékel. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy Koncz Jenő és családja számára minden szükséges védelmet biztosítsanak, követelik az ügy kivizsgálását, valamint a tettesek megbüntetését. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6., 2828. sz./

Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Az Európai Bizottság országjelentésének megállapításai összességükben pozitívak, de a jelentést nem szabad alulértékelni vagy túlbecsülni, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /RMDSZ: Összességében pozitív jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Márton Árpád szenátor sajtótájékoztatóján ismertette a szenátusnál iktatott törvénymódosítási kezdeményezését. A székelyföldi autonómia kapcsán benyújtott népszavazási kezdeményezést nem tűzte napirendre a háromszéki önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a törvényes rendelkezések szerint ilyen jellegű referendumot csak az államelnök írhat ki. Ezért a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es frakciója kérésére a háromszéki honatyák /Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők/ törvénymódosítást terjesztettek be, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy egy bizonyos tájegységre vonatkozó kérdésekben regionális szintű népszavazást szervezhessenek. /Törvénymódosítási kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Okt. 6-án Aradon megjelent a magyar kormány tagja, azonban a román hatalom még a kötelező diplomáciai udvariasság szabályainak sem tett eleget. Ez lenne a megbékélés, a kisebbségek egyenrangú elismerése, az európai szellem? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Okt. 6-án Vajdahunyadon “Főhajtás a vértanúk előtt” címmel a helyi EMKE, RMDSZ, illetve pedagógus szövetség ünnepi megemlékezést szervezett a zsúfolásig megtelt magyar házban. Doboly Izabella tanárnő a 13 mártír példaértékű helytállására hívta fel az egybegyűltek figyelmét. /CH. A.: Főhajtás a vértanúk előtt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar volt a mottója az aradi vértanúkról való megemlékezésnek a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumban. Történelmi visszatekintések, versek, esszék, énekek, forradalmi dalok tették ünnepélyessé az okt. 6-án történt emlékezést. /Mihálcz Márta: Hazádnak rendületlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy kisebbségi törvényt kezdeményez, ha a parlamenti választásokon újabb mandátumot szerez. Elmondta, az 1996-2000-es kormányzati ciklusban, amikor ő volt a kisebbségügyi miniszter, nem volt elegendő "politikai szándék" egy ilyen jogszabály kezdeményezésére és elfogadására. Kifejtette, hogy tévedés ragaszkodni a jelenlegi regionális fejlesztési régiókhoz, "amelyeket a törvény ereje, nem a megyék akarata hozott létre". /Kisebbségi törvényt kezdeményez Eckstein-Kovács Péter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

A megelőző években diszkriminálták Aradon, nem adtak szót, mondta el Tőkés László püspök vele készült beszélgetésben. A tavalyi megemlékezés pedig a politikáról szólt, ő nem volt hajlandó kompromisszumot kötni politikai téren. Idén viszont ő hívta fel a szervezőket és megkérdezte, hogy adnának-e szót a Vesztőhelyen. Néhány óra gondolkodás után visszajeleztek, hogy semmi akadálya sincsen, majd felhívta őt Markó Béla is, aki megerősítette fogadókészségüket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak Aradon olyan jeles emberei vannak, mint Baracsi Levente lelkipásztor vagy Borbély Zsolt Attila. Aradon azonban a hivatalos RMDSZ-politika túlságosan uralja a közéletet és a politikai szerepvállalást.- A püspök szerint az RMDSZ-ben nagyon nagy a megalkuvás. Sokszor megalázták az RMDSZ-t. „Tulajdonképpen román versenypárttá degradálódott az RMDSZ, és sokszor nagyon kevésben különbözik az SZDP magyar tagozatától.” A püspök szerint az aradi Megbékélés parkja nem a megbékélést szimbolizálja, hanem a magyarság megaláztatását. A megoldás lehetősége: vagy a szobor elköltöztetése, vagy a diadalívet kell máshová tenni. /Irházi János: Tőkés László szerint román versenypárttá degradálódott az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Ötven különböző egyetemi központban tanuló gyergyószentmiklósi fiatal aláírásával nyilatkozat jelent meg a Gyergyói Kisújság okt. 7-i számában, amelyben elhatárolják magukat a MIÉRT képviselőjelöltjétől, Melles Elődtől, arra hivatkozva, ha nem sikerül az erdőirtást megakadályozni, veszélybe kerül a medence, és a térség ifjúságának jövője, ugyanakkor az ifjak erkölcstelennek találják egy olyan személy képviseletét, aki az erdők visszaadása ellen tevékenykedett, s aki ellen bűnügyi dossziéban indult ügyészségi kivizsgálás. „Jelen nyilatkozatunkkal elhatároljuk magunkat az esetleges bűnpártolástól" – zárják nyilatkozatukat az ifjak. /Ötven fiatal nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an  jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.

Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalója, sajtónyilatkozatban visszautasította azt, hogy Székelyföld területi autonómiája Románia Európai Unióhoz csatlakozásának feltétele legyen. A miniszter nyilatkozata hatásköri túllépést, a Székelyföldön 76%-os többségben lévő őshonos magyar nemzeti önazonosságú közösség jogos követelésének illetéktelen elutasítását, az európai integrációs politika elferdítését jelenti, szögezte le Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Románia 1995. június 22-én az EU-nak benyújtotta csatlakozási kérelmét.  Az EU követelményei a csatlakozni óhajtó országokat illetően az Európai Bizottság Koppenhágában (1993) meghatározott követelményeire alapoznak. Csapó felsorolta a követelményeket, ezek között szerepel a kisebbségek védelmét garantáló intézmények állandósága. Vasile Puscas azon kijelentése, amely szerint a csatlakozási feltételek között nem található egy sem, amely Székelyföld vagy egyéb régió autonómiájára vonatkozna, teljes képtelenség. Csapó visszautasította a főtárgyaló kifejezését: „a Székelyek Nemzeti Területének autonómiája” Az autonómia-követelés Székelyföld régióra vonatkozik. /Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Válasz Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalójának sajtónyilatkozatára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 9-én Nagyváradon került sor a Keresztyén Értelmiségi Konferenciára. Az „Értelmiségünk missziója az Egyház és a Nemzet szolgálatában" címmel szervezett konferenciát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezte. A konferencia résztvevői megalakították a Református Értelmiségiek Szövetségét, mely szervezet nyitott minden felekezet értelmisége felé. A szövetség első lépésben munkaprogramot dolgoz majd ki, a tervek szerint tagozatok szerint működik majd, ahol a különböző tudományágakban dolgozó értelmiségiek megtalálják a számukra közel álló feladatot. /(anikó): Keresztyén Értelmiségi Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./

Okt. 9-én Aranyosgyéresen megszervezték immár negyedik alkalommal az Aranyosmenti Népdal Kórustalálkozót. A kulturális rendezvényen több romániai magyar és román anyanyelvű, valamint magyarországi kórus vendégszerepelt. Az istentisztelet után Szabó Zsombor karnagy, a találkozó szervezője köszöntötte a meghívottakat. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke szintén dalra buzdította a jelenlevőket. A találkozón hat Aranyos menti, egy gyulafehérvári, egy nagyváradréti és egy magyarországi kórus lépett föl. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosgyéres. IV. Aranyosmenti Népdal Kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A feketetói vásáron okt. 8-án már állt a sátortábor, és még okt. 10-én is csak üggyel-bajjal zajlott a forgalom az E60-as úton a Kolozsvár és Nagyvárad között fekvő faluban. Magyarországiak is eljöttek a vásárra. A nyolcvanas években a feketetói esemény legfőbb vonzerejét képező népviselet-, varrottas- és szőtteskínálat mára igencsak megcsappant. Jelen voltak viszont a korondiak. A vásár legnagyobb részében azonban az „oroszpiac” foglalt helyet, ahol műbőr kabátokból és kétes minőségű pulóverekből bőségesen válogathatott az érdeklődő. (Rostás-Péter Emese): Feketetó új színekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Erdély legnagyobb befogadóképességű református templomában, Zilahon okt. 10-én az újjáépített templom alapkőletételének századik évfordulójáról emlékeztek meg. Az igét hirdető Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a 2003-ban a zilahi Wesselényi Református Kollégium építésének 100. évfordulóján gyűlt össze az itteni közösség, idén pár héttel ezelőtt szentelték fel az Észak-Liget lakótelep új templomát. /Fejér László: Református centenáriumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./