A XVII. században épült altorjai Apor-udvarházban szept. 26-án, vasárnap rendhagyó könyvbemutatóra került sor. A kastély helyreállításán és feltárásán dolgozó restaurátorok egy napra a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a valószínűleg Apor Lázár által virághímes falfestményekkel díszített egyik déli fekvésű termet, ahol báró Apor Csaba fogadta és köszöntötte házigazdaként a nagy számban megjelent érdeklődőket. Apor báró a transzszilvanizmus, az erdélyi szellem, a szülőföldhöz való ragaszkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Benczédi Sándor köszönetet mondott Hiller Istvánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tárcavezetőjének, aki támogatást nyújtott az Apor-udvarház restaurálásához. A könyv­bemutatón a szerzők maguk mutatták be köteteiket. Kovács András kolozsvári művészettörténész professzor Késő reneszánsz építészet Erdélyben című, a budapesti Teleki László Alapítvány és a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent műve átfogó képet rajzol az 1541 és 1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. A könyvben közel háromszáz kép és reprodukció található. Lángi József és Mihály Ferenc az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ gondozásában megjelent Erdélyi falképek és festett faberendezések című munkájuk első két kötetét mutatták be. Az erdélyi falképek és festett faberendezések felmérését a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai 1997-ben kezdték, a kolozsvári székhelyű Transylvania Trust Alapítvány kezdeményezésére. A felmérés célja az állomány számbavétele, állapotfelmérése és sürgősségi beavatkozás sorrendjének felállítása. /Iochom István: Könyvbemutató az Apor-udvarházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Hosszas taktikázás után a szenátus is elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet. Ezután mind a kormány képviselője, mind a szakbizottság elnöke kezet fogott Puskás Bálinttal és Pete Istvánnal, a törvény két RMDSZ-es témagazdájával, mintegy gratulálva nekik a jó munkához. A kormánypárti ülésvezető elnök heteken át, minden eszközt latba vetve akadályozta a törvény vitáját. Puskás Bálint, a szenátus alelnöke összefoglalta a történteket. Miután a képviselőház elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet és átkerült a szenátusba, hatalmas harc kezdődött akörül, hogy törvény legyen-e belőle. Végül szept. 23-án Puskás a kormánypárti frakció elnökéhez fordult és bejelentette, hogy ha most sem tárgyalják meg a tervezetet, akkor az RMDSZ-frakció semmiféle törvényt nem fog megszavazni. Ez hatott, az ülésvezető elnök kénytelen volt vitára bocsátotta a törvényt, és alig negyedóra alatt a plénum elfogadta azt. Az RMDSZ-es kollegákat kérte, legyenek jelen ezen a vitán, hiszen minden szavazat számított. Ennek ellenére az RMDSZ-frakcióból kevés szenátor volt jelen. Hátravan még az egyeztetés a képviselőházzal. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A szövetkezeti törvény viszontagságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Mindent el kell követni, hogy Románia ne szennyezze be a maga és a környező országok folyóit – jelentette ki Dimas Stavros néppárti politikus, a Barroso kabinet környezetvédelmi biztosa Hegyi Gyula magyar képviselő kérdésére azon a meghallgatáson, melyre az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságban került sor szept. 29-én Brüsszelben. /(Guther M. Ilona): Verespatak ügyéről az EU környezetvédelmi biztosjelöltje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

A napokban zajlott dél-erdélyi magyar pedagógustalálkozón mutatkozott be első ízben Máté Márta, Hunyad megye új kisebbségi tanfelügyelőnője. Elmondta, hogy a megye többi településéről vészjelzések érkeznek: nincs elég gyerek, nem indul osztály, nincs szakképzett tanár, tanító. Különösképpen a Zsil völgyében rohamosan apad a diáklétszám. Máté Márta szeretné elérni, hogy a tűzoltásszerű megoldások és a hosszú távú stratégia megvalósítása párhuzamosan haladjon. Már most el kell kezdeni összeírni a jövő év első osztályosait, szakképzett pedagógusokat keresni a szabad állásokra, és megkezdeni a következő ősszel beinduló magyar tanintézmények engedélyeztetését, kidolgozni a beiskolázási tervet. Máté Márta eddig román tagozaton tanított, mert a magyar tagozaton volt szakképzett földrajztanár. /A tűzoltás és jövőteremtés párhuzamosan kell haladjon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Okt. 1-jén találkozik Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke Szatmárnémetiben dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Korábban ők írták alá a román és magyar törvényhozás közötti stratégiai partnerségről szóló együttműködési programot, amelynek értelmében hivatalosan is együttműködhetnek a két törvényhozás szakbizottságai. 2002. szeptemberében Szili Katalin fogadta Magyarországon a román képviselőház Valer Dorneanu elnök vezette küldöttségét. A román delegáció Szatmár megyei tagja, Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, ez a találkozó elsősorban protokolláris jellegű. Valer Dorneanu egyetemi professzor, 2000. december 15–e óta a román képviselőház elnöke. /Simon Levente: Valer Dorneanu és dr. Szili Katalin Románia EU–csatlakozásának érvényesítéséről tárgyal ma Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

Lezajlottak a vizsgák. A legtöbb csalódás a magyar nyelv és irodalom vizsgához fűződik. A vizsgázók nagy része évek óta úgy látja, hogy ezért bizony nem volt érdemes tanulni. Évente ismétlődnek a botrányok, szögezte le Péntek János professzor. A tételek megfogalmazása és összeállítása külön szakképzettséget igényel. Magyarországon ilyen feladatokat is ellát az Országos Közoktatási Intézet, ennek van a román megfelelője. A romániai magyar oktatásnak ilyen szakmai háttere, intézménye egyáltalán nincs, és ebből ered a bajok zöme. A tételeket társadalmi munkában állítják össze olyan személyek, akiknek nem ez a munkakörük, és erre nincs kellő felkészültségük. Mindezek miatt felelősséget vállaló szakintézményre van szükség. /Péntek János: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Úgy tűnik, hogy gazdátlan a romániai magyar közoktatás. Mindenütt a nemtörődömség, a hanyagság, a felelősség hiánya és az ebből fakadó káosz és züllés tapasztalható. Csekéné Kolcsár Irén kifejtette, mit ért ezen. Nyáron hírül adta az újság, hogy "halomra buktak" a tanárok. A tanárok egész nyáron nem pihenhettek, mert hol vizsgáztattak, hol őket vizsgáztatták. A tanfelügyelők próbálták lehetőleg emberségesen helyreigazítani a tanárok számítógépes elhelyezése okozta károkat. Szakképzett tanárok maradnak állás nélkül százszámra, hogy majd egyéves szerződéssel valakik kényükre-kedvükre tegyék őket egyik helyről a másikra. Falvak tucatjai kezdik úgy az új tanévet, hogy egyetlen szaktanár sincs. Magyar szakos sem, a székelyföldi falvakban pedig évek óta hiányoznak a román szakos tanárok. A magyar nyelvi feladványsorozattal kapcsolatos botrány minden évben megismétlődik. Legutóbb a paródiával volt probléma: a nyolcadikosok tantervében nem szerepel a paródia, mint műfaji meghatározás. Nem működik a kommunikáció a minisztérium felelős szakemberei, a tanfelügyelőség és a magyartanárok között. – A képességeik megfelelő vizsgálata nélkül kerülnek szakiskolába és inasiskolába azok a diákok, akik elhasalnak a képességvizsgán. Megpecsételődik a sorsuk, ők lesznek az alulképzettek. A szórványban a szakiskolák működése átláthatatlan. Magyar nyelvűként hirdetik meg ugyan az osztályokat, de románul tanítják a szakmát. (A vallásórát is ortodox pap tartja a református és katolikus gyermekeknek.) /Csekéné Kolcsár Irén: Tanév eleji helóta gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Svájcból érkezett szerelők dolgoznak Nyárádandrásfalván a református papilak és közösségi ház villanyszerelési munkálatain. A svájciak pihenőszabadságukat áldozták fel, hogy a szakmunkát elvégezzék. A kilencvenes évek elején jöttek először Azóta többszörmegjelentek, teljesen felújították a helybéli református templomot.. /Bakó Zoltán: Svájci segítség Nyárádandrásfalván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Okt. 1-jén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Providenta-Gondviselés-Fürsorge Egyesület. A fogyatékkal élő személyek életén, helyzetén javítani igyekvő civil szervezet szakemberek segítségével működik a kolozsvári Munkaterápiás Rekuperációs Központban. Munkájukat külföldi szakemberek, főleg holland és osztrák gyógypedagógusok is támogatják. A rászorultak megsegítéséből oroszlánrészt vállalt magára Vizi Ildikó egyesületi elnök és Essig Andor magánvállalkozó, az egyesület alapító tagja. /Tízéves a Gondviselés Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Néhányan a szülőföld ízű boldogulás magasztosságát hirdetik a különböző katedrákról közel másfél évtizede a jobb sorsot, létet, az apró lépések kiegyensúlyozatlanságával, írta Szőcs István. A több mint 78 ezer kolozsvári magyarról van szó. Az öregek és nyugdíjasok a legnagyobb réteg, a szegénységbe beletörődve tengődnek, akárcsak román sorstársaik. A családjáról gondoskodó több mint 36 ezer kolozsvári magyar ember legtöbbjének élete siralmas. Ezeknek az embereknek ugyanúgy, mint a friss végzős diplomásoknak vagy érettségizetteknek, nincs munkalehetőségük a mai Kolozsvár adminisztrációjában és intézményeiben. Kolozsváron több mint 28 ezer alkalmazottja van az intézményeknek, közülük az alkalmazott magyarok száma alig haladja meg az 500 személyt. Kolozsvár ipari termelésének összeomlása különösen a magyarságot sújtotta. A kommunista rezsim által elrabolt kolozsvári ingatlanok visszaszolgáltatása alig mozdult el a holtpontról. Az ingatlanok államosítása nagyobbrészt a magyarságot érintette. A kolozsvári magyar történelmi egyházak tulajdonát képező egyházi ingatlanokat az egyházi gazdasági vezetők bérbe adták bankoknak és más kereskedelmi egységeknek. A bérbe adott több mint 32 ezer négyzetméter kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800 alkalmazottat, melyből a magyar nem éri el a 300 főt. /Szőcs István: Van kiút?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Az 1848–49-es forradalom ereklyéiből nyílt kiállítás okt. 1-jén az Arad Megyei Múzeumban. Az értékes darabok most először kerültek ki a nyilvánosság elé, a múzeum raktárából. A vitrinekben olyan tárgyak láthatók, mint például az aradi vértanúk személyes tárgyai, kitüntetései, fogházbeli feljegyzései, Damjanich olajportréja, a tábornokok nevét tartalmazó 1849–50-es aradi elítélések listája stb. Az intézmény raktárában több mint 17 ezer darab, az 1848–49-es forradalomból fennmaradt tárgy található, ezeket Hügel Péter igazgató szerint időnként cserélik majd a vitrinbeliekkel. Várhatóan a múzeum egy kétnyelvű katalógust is összeállít majd ezekről a tárgyakról. /(Sólya): Kiállították az aradi vértanúk emléktárgyait. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Okt. 4-én Aradon, a Jelen Házban dr. Bona Gábor budapesti hadtörténész bemutatja a budapesti Dinyés László Aradi rabok 1849–1858 c. történelmi tanulmánykötetét, melyet a Szabadság-szobor Egyesület adott ki. Dinyés László elmondta, hogy munkája másfél évszázados hiányt pótló tanulmány, amely a 48-as forradalom és szabadságharc leverése után Aradon, politikai okok miatt elítélt, kivégzett vagy fogva tartott katonákról és polgári személyekről szól. 642 személy neve, születésük dátuma, rangja, katonai beosztása, ítéletük, szabadon bocsátásuk ideje és helye található meg a könyvben. Azon személyek adatai, akik meghaltak a fogság alatt, vagy kivégezték őket: statisztikai jellegű összesítések, létszámról, rangokról, elítélésekről. A rabok sorsának alakulásáról szabadulásuk után. Akikről kép maradt – összesen 212 személyről – Dinyés László tusrajzot készített. A budapesti képzőművész elmondta, hogy tagja az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Következő munkája az Arad várából utolsónak –1858. június 2-án – szabadult rab, Virágh Gedeon őrnagy életrajzi kötete. /Nagyálmos Ildikó: Könyv az aradi rabokról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

 Theodor Stolojan bejelentette, hogy egészségi okok miatt visszalép az elnökválasztási versenyből és lemond a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöki tisztségéről. Stolojan Calin Popescu Tariceanu NLP-alelnökre ruházta át a pártelnöki hatáskört, aki egyben az NLP–DP szövetség társelnöke is lesz. Theodor Stolojan 2000 és 2002 között a Nemzeti Liberális Párt Országos Tanácsának elnöke, 2002 augusztusától a párt elnöke volt. Theodor Stolojan 1991-ben pénzügyminiszter, 1991 és 1992 között pedig kormányfő volt. /Stolojan visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./ A volt állampárt tagjainak továbbélése mind a jobb-, mind a baloldalon, a kommunizmus bűneinek takargatása még jó ideig zsarolhatóvá tesz sok-sok politikust, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Stolojant megzsarolták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A Temesvár határában elterülő Újszentest a Szentesről áttelepült református közösség alapította. A római katolikus templom építése 1976-ban a Sztancsafalváról ide települt magyar családok kezdeményezésére indult. A kommunista hatalom ugyanis templom emelését csak akkor engedélyezte, ha azt egy másiknak a lerombolása, pusztulása előzte meg. Így a sztancsafalviak – úgymond – magukkal hozhatták a templomukat. Okt. 3-án ünnepelték a templom felszentelésének 25. évfordulóját. Heinrich József, a közösség papja köszöntötte az egybegyűlteket. A búcsús szentmisén részt vett Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Párt országos alelnöke és Jecza Péter képzőművész, a templom belső díszítésének tervezője és kivitelezője is. Végül a Csíkszeredából érkezett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai léptek fel. /Sipos Enikő: Negyedszázados jubileum Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Okt. 3-án, vasárnap hálaadó istentiszteletet tartott a kolozsvári Új-Alsóvárosi református gyülekezet: elkészült a Pata utcai Fehér-templom tornya, gyülekezeti háza és segédlelkészi lakása, ugyanakkor megemlékeztek a templom fennállásának 50. évfordulójáról is. A szükséges összeg 90 százalékát a gyülekezet tagjai adták össze, jelentős összeggel járult hozzá a munkálatokhoz a budapesti testvérgyülekezet is. Az elkészült közösségi ház nemcsak különféle egyházi gyűlések és találkozók, de családi események helyszínéül is szolgálhat. Ferenczy Miklós lelkész ismertette a gyülekezet megalakulásának történetét az 1950-es évektől napjainkig. /Sándor Boglárka Ágnes: Megújult a Pata utcai református templom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv, az erdélyi magyar középiskolás diákok számára készült tizenkettedik ilyen jellegű hagyományos kiadvány. Néhány olvasmány: Szülővárosom (Marosvásárhely); Cenzor, cenzúra a történelemben; Legnagyobb búcsújáró helyünk, Csíksomlyó; Nemzedékek bölcsője: Alma Mater; A természetgyógyászat; Nemzetközi Kárpát-Koszorú Túramozgalom. /Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Takáts Sándor a legmagyarabb századnak nevezte a XVI. századot, ezzel az időszakkal foglalkozik a Hepehupa /Zilah/ folyóirat legújabb, 3. száma /július-szeptember/. László László Bocskai-összefoglalója mellett ugyanazon szerző Heltai, a tipográfus című drámája is olvasható. /Szabó Csaba: (Folyóirat)vágta a legmagyarabb században. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Megjelent a közösségi rendőrség létrehozására vonatkozó törvény, mely 2005. jan. 1-jétől lesz hatályos. Városok és a községek szintjén közszolgálatként létrejön a közrendi közösségi rendőrség, mely a polgárőrség átszervezésével alakul meg területi-közigazgatási egységekként. Létrehozásukról a helyi tanácsok határoznak, s a polgármestereknek lesznek alárendelve. A közösségi rendőrség feladatköre között van a helyi tanács által kijelölt létesítmények őrzésének biztosítása, a közrend felügyelete, parkolók, iskolák környékének ellenőrzése, konfliktushelyzetek feloldása, háztartási hulladékok tárolásának ellenőrzése stb. Joguk lesz igazoltatni a vétkes személyeket, feltartóztatni a bűncselekedetek elkövetőit, megállapítani szabálysértéseket és bírságokat alkalmazni stb. Szolgálatteljesítés során kötelesek egyenruhát, fegyvert és jelvényt viselni. /Hecser Zoltán: Közösségi rendőrség alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint pártja azt fogja javasolni a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzák meg a kettős állampolgárságot, amennyiben azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok biztonságban boldogulhassanak szülőföldjükön, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük – nyilatkozta az újvidéki sajtónak a politikus. Orbán közölte: a Fidesz hajlandó egyeztetni a Magyar Szocialista Párttal, hogy közösen alkossák meg azokat a törvényeket, amelyek a kettős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. "Mi ezt a pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekintjük" – tette hozzá a volt magyar miniszterelnök. A pártelnök szerint nincs létalapja annak a gondolkodásnak, amely szembeállítja a kettős állampolgárságot az autonómiával. /A Fidesz a kettős állampolgárság támogatására szólít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Nincsenek még magyar tannyelvű könyvek, mivel a minisztérium a magyarul írott könyveket drágának találta a versenytárgyalások során, ezért a román tankönyvek fordítása mellett döntött. A fordított tankönyvek, azonban kétszer is többe kerülnek, mint a magyar nyelven megírt, nagyon jó minősítést kapott könyvek – fogalmazott tájékoztatóján Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ vezetősége Szovátán tartott ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a román szakminisztérium az állampolgári jogokat sérti azzal, hogy az oktatási év kezdetekor nem biztosítja a magyar tannyelvű könyveket. Az RMPSZ elnöke szerint ebben a tanévben december-január előtt nem lesznek államilag támogatott, ingyenes magyar tankönyvek. /(Daczó Dénes): Nincsenek magyar tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Gyergyószentmiklós különböző egyetemi központokban tanuló fiataljai nyilatkozatban elhatárolták magukat Melles Elődtől, a MIÉRT ifjúsági szervezet képviselőjelöltjétől, aki a Gyilkos-tói gátépítéssel veszélybe sodorta a térség legfontosabb turisztikai látványosságát, a fakitermelések támogatásával pedig felgyorsította a tó feltöltődését, továbbá Melles Előd  akadályozta az erdők visszaadását jogos tulajdonosaiknak, a tulajdonjogukért küzdő embereket pedig megalázta. Melles Előd   ellen ügyészségi kivizsgálás indult. Melles Előd a képviselőséggel szeretne megszabadulni a bűnvádi eljárástól és a bírósági ítélettől. /Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 5./

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Románia lakosságának elsöprő többsége nem nézi jó szemmel a romákat. Az UNICEF által közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosság minél kevesebb roma nemzetiségűt szeretne a saját környezetében tudni, a megkérdezettek közel fele szaporodásukat is korlátozná. A romániai magyarság sem képez kivételt e tekintetben. A felmérés szerint Románia lakosságának 93,4 százaléka nem szeretné, ha családjának roma nemzetiségű személy lenne a tagja, 45,7 százalék pedig még azt sem szeretné, ha egyazon a településen kellene élnie a szóban forgó kisebbség tagjával. Az UNICEF szerint a romániai cigányok létszáma 10 százalékra tehető, ami körülbelül 2 millió fős közösséget jelent. Átlagéletkoruk mindössze 25 év, hiszen több mint egyharmaduk 14 év alatti gyerek. A magyarság körében csak bizonyos vidékekre vonatkozó felmérések készültek, amelyek hasonló eredményeket hoztak. Ez a szemlélet egész Kelet-Európában tapasztalható. /(borbély): / "Nem kell cigány szomszéd!" Többszörösen diszkriminált kisebbség a roma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Bukarestben tüntetett mindegy tízezer pedagógus. A tiltakozás végén Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke Adrian Nastase kormányfőnek címzett dokumentumot nyújtott át a kormánynak. A dokumentum tartalmazza mindazokat a követeléseket és javaslatokat, amelyek a hazai oktatási rendszer európai szintre emelésével kapcsolatosak. /Szabó Csaba: Pedagógustüntetés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/