Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június 2.
"Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 2.
"Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 2.
"Dévai árvák megsegítésére fordítják azt a hárommillió forintot, ami a Győri Püspökség által április végén szervezett jótékonysági akcióban gyűlt össze - közölte Pápai Lajos győri megyéspüspök. Ezzel az összeggel támogatják a Szent Ferenc Alapítványt, amely a dél-erdélyi Szászvárosban és Déván óvodát, iskolát, kollégiumot és gyermekvédelmi központot működtet árva gyerekek számára. Böjte Csaba ferences szerzetes a hét végén Győrben rendezett sajtótájékoztatón elmondta: a győriek adományából 30 gyermek egy évi költsége fedezhető. Az alapítvány közel 400 árva, illetve elhagyott gyermeket gondoz, nevel és oktat. A szerzetes tájékoztatása szerint egy gyermek napi ellátása körülbelül egy euróba kerül. A szükséges forrásokat állami támogatásból, pályázatokból és adományokból teremtik elő. Böjte kijelentette: ilyen jellegű adományt először kaptak. /Győri egyházi adomány dévai árváknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 2.
"Máj. 31-én búcsúztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem több karának magyar tagozatos hallgatói az egyetemi évektől. A sort a Szociológia Kar kezdte, majd a Kémia Kar végzősei következtek, végül a Bölcsészkar végzősei ballagtak. Idén 28 magyar tagozatos szociológus végez a Babes-Bolyain, ez a korábbi évekhez képest nagyobb létszám. A végzősöket Magyari Tivadar és Horváth István adjunktusok búcsúztatták. /Ballagnak a végzősök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 2.
"Badau Tünde, brassói Áprily Lajos Középiskola aligazgatónője beszámolt arról, hogy megvolt az iskolabörze, most kezdőnek az Áprily napok, Dalszínházban szervezik az évzáró ünnepséget, tíz év után újra megjelenik az iskola évkönyve. Az iskolabörzén az iskolát mutatták be. Megvolt az iskola rendezvénye, a Fordított-napok, amelyen minden diák talált magának leginkább megfelelőt. Volt általános műveltségi verseny, böngésző, vetélkedő és városjárás. Máj. 31-én az Áprily-napokon belül tudományos ülésszak lesz, június elsején a brassói Dalszínházban tartják az évzáróünnepélyt, amelyen fellépnek, többek között a kórus, a régizene-együttes, a színjátszó-csoport és a néptánc-együttes. Legutóbb 1992-ben jelent meg évkönyv, mikor újra alakult a brassói magyar iskola. /Tóásó Áron Zoltán: Közeledő évzárta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"
2003. június 3.
"A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Az erdélyi magyar polgári szervezeteket mozgató Erdélyi Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nem vett részt a SZET újjáalakuló ülésén. Somai József Ermacisza-elnöke ezt azzal indokolta, hogy a SZET-ben köztudottan csak azok a civil szervezetek képviseltetik magukat, amelyek társszervezetei az RMDSZ-nek. Az Ermacisza nem tartozik közéjük.Az erdélyi magyar civil szféra jóval nagyobb kiterjedésű, mint a SZET 45 tagú köre. Az aktívan működő erdélyi magyar civil szférához több mint kétezer szervezet tartozik. Amennyiben egy szervezet társszervezete kíván lenni az RMDSZ-nek, helyet kellene kapnia a SZET-ben. A SZET tagsági köre zárt keret, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek tágabb köre képviseltesse magát az Egyeztető Tanácsban. A Szövetségi Egyeztető Tanács nem kapott felhatalmazást az erdélyi civil szférától, mint ahogyan az Ermacisza sem. Az RMDSZ-nek nyilván megfelel, hogy a SZET-en keresztül elmondhassa: szoros kapcsolatot tart fenn a polgári körökkel. Az Ermnacisza az együttműködést akar az RMDSZ-szel. /Incze Ferenc: Újításra van szükség ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a jún. 2-i román sajtóban a Tőkés László református püspök által vezetett fórummozgalom legutóbbi, Sepsiszentgyörgyön tartott gyűlése. - Tőkés László szélsőségesei magyar enklávéval akarnak lyukat ütni Románia térképén - írta az Adevarul című napilap. - Tőkés radikálisai a székelyföldi anyaország létrehozásához kérik a szórványban élő magyarok támogatását - hangsúlyozta a Curierul National. A Curentul című lap kommentárja szerint mindenféle magyar szélsőségesek hatvan éve próbálják az ortodox egyházat eltávolítani a térségből, hogy az egyházzal együtt távozzon az utolsó román is. A Cronica Romana című lap szerint Tőkés László egyenesen zendülésre buzdította a magyarokat azzal, hogy kijelentette: "itt az ideje, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunkat". A lap hírt adott arról, a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet kíván benyújtani, amely úgy változtatná meg Románia jelenlegi közigazgatási beosztását, hogy egyetlen romániai megyében se haladja meg a magyar lakosság aránya az ötven százalékot. A Cotidianul című lap a "szélsőség magvetéséről" írt a fórum kapcsán. Ugyanakkor Dan Pavel politológus nem osztotta ezt a véleményt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSZ is napirendre tűzte, a területi autonómiát pedig nemcsak a magyarok, hanem a románok is támogatják Erdélyben. /Negatív sajtóvisszhang a sepsiszentgyörgyi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Alulról támogatott, nagy tömegbázissal rendelkező építkezéssel kívánja elérni a fórummozgalom, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ csúcsvezetésével elégedetlen magyar tömegek összefogását. A magyar nemzet Romániában élő része önmagát 1992-ben - a Kolozsvári Nyilatkozatban - autonóm nemzeti közösségként határozta meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatának legfelsőbb döntéshozó testületeként alakul meg. Ez több szakaszban valósul meg. Az előkészítő szakasz (,,belső alkotmányozó nemzetgyűlés"): a közösségi önkormányzat elvét, szerkezetét és működését tartalmazó kerettörvények tervezeteinek kidolgozása és elfogadása, majd az elfogadott tervezetek benyújtása a román parlamentnek. Átmeneti szakasz: a jogszabálytervezetek benyújtása és azoknak elfogadása közötti időszak. Ebben a szakaszban a Nemzeti Tanácsot - közjogosítványok hiányában - a közösség legmagasabb integratív szerveződési kereteként kell működtetni. Alapvető feladata: a jogszabályok elfogadtatási folyamatának rendszeres monitorizálása és nyilvánossá tétele (Erdélyi Monitor), ajánlások megfogalmazása a magyar politikai érdekképviselet (parlament, települési önkormányzatok), valamint a civil társadalom számára. Végül a törvények által szavatolt közjogosítványok gyakorlása. Az EMNT kezdeményező testületének (KT) alapvető feladata az EMNT létrehozása. Ehhez szükséges az elméleti-jogalkotói műhelymunka. Az autonómia befogadására alkalmas politikai-társadalmi környezet megteremtése a kommunikációs munkacsoport feladata. A szervezési keret megteremtése - regisztrációs-demográfiai munkacsoport feladata. A Sepsiszentgyörgyi Fórum állásfoglalásában megerősítette, hogy szükséges Székelyföld területi autonómiája. Kérik a Románia-szerte szórványban élő nemzettársakat, hogy segítsék őket ennek kialakításában. A területi autonómia azt a célt is szolgálja, hogy a Székelyföldön létrehozott anyagi javak legnagyobb része itt élő honfitársaink javát szolgálja, és ne tűnjön el az állami költségvetés feneketlen zsákjában. A Székelyföldön létrehozandó sem sérti Románia állami egységét, a román nemzeti érdekeket. A Sepsiszentgyörgyi Fórum felhívást adott ki a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, hivatkozva a Csoóri Sándor által gyűjtött több százezer kárpát-medencei magyar aláírására. Az RMDSZ Operatív Tanácsa a törvény módosítására vonatkozó álláspontja kialakításában nem konzultáltak sem a politikai képviselet, sem a civil társadalom szerveződéseivel, így az nem tekinthető az erdélyi magyar közakarat megjelenítésének. - A kollektív bűnösség Isten- és emberellenes elve alapján a kommunista rezsim kegyetlenkedései nemegyszer tömegméreteket öltöttek, sőt, tömeggyilkosságokba torkollottak. A nacionalizmussal párosuló ateista államideológia következményei a szintén osztályellenségnek tekintette a kisebbségi magyarságot és a magyar történelmi egyházakat. A Sepsiszentgyörgyi Fórum javasolja, hogy a parlament november 15-ét, az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsa a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Mit akar a Sepsiszentgyörgyi Fórum? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./"
2003. június 3.
"C. V. Tudornak és Tőkés Lászlónak nincs mit keresnie a romániai politika színtéren - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára. Mindketten ultranacionalista diskurzust folytatnak, és egy elmúlt évszázadban élnek - mondta a kormánypárt főtitkára. /Egy kalap alatt? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./"
2003. június 3.
"Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester rövid jún. 2-i sajtótájékoztatójának egyetlen témája volt: az RMDSZ-tanácsosok elleni kirohanás. A polgármester kifejtette, hogy elképzelései szerint a tanácsosok egyhangúlag kellett volna megszavazniuk a főtér átalakítására kidolgozott tervet. Véleménye szerint Vásárhely mindaddig szenvedni fog, amíg az etnikai alapon történő szavazás súlyát kell hordoznia. Az etnikai alapon szavazó tanácsosok újabb meg újabb tervváltozatok elkészítését szavazzák meg, ami sokba kerül a polgármesteri hivatalnak. Ezeket a költségeket majd a tanácsosokon fogja behajtatni - helyezte kilátásba Dorin Florea. /Újabb kirohanás a tanácsosok ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./"
2003. június 3.
"Rangos konferenciának ad otthont e héten Kovászna: az immár 37. kiadását megért régészeti ásatási beszámolók ülésszakát a kulturális és egyházügyi minisztérium, a Székely Nemzeti Múzeum, a Brassó megyei Történeti Múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Keleti-Kárpátok Múzeuma szervezi. Az egész hetes rendezvénynek jún. 2-án kezdődött.Az ülésszakhoz kapcsolódó, Új régészeti felfedezések Délkelet-Erdélyben című, az utóbbi öt évben Kovászna, Hargita és Brassó megyében végzett régészeti feltárásokat, fellelt tárgyakat bemutató időszakos kiállítás is nyílik. A tárlat anyagából azonos címmel magyar, román és angol nyelvű katalógus jelenik meg, a magyar nyelvű a Székely Nemzeti Múzeum saját kiadványaként, Bordi Zs. Loránd régész-muzeológus szerkesztésében. /Új régészeti felfedezések Délkelet-Erdélyben (Szakmai konferencia Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./"
2003. június 3.
"A dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthont és szórványkollégiumot keresi fel jún. 3-án Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök, Mádl Ferenc felesége. Dalma asszony ez alkalommal adja át a dél-erdélyi szociális intézménynek azt a 460 ezer forint értékű mosógépet és kazánt, amelynek árát egy Budapesten tartott jótékonysági hangverseny alkalmával gyűjtötték össze. Böjte Csaba ferences szerzetes, az alapítvány elnöke különösen szép gesztusként értékelte, hogy Mádl Dalma arra kérte, nem egy külön vendégszobában, hanem a gyermekekkel együtt egy szociális lakásban szeretné tölteni az éjszakát. Jún. 4-én a szászvárosi gyermekotthont keresi fel a magas rangú küldöttség. A Böjte Csaba által életre hívott dévai Szent Ferenc Alapítvány több mint tíz éve foglalkozik azzal, hogy a dél-erdélyi szórványban élő magyar gyermekeknek tanulási lehetőséget biztosítson. A Szent Ferenc Alapítvány szociális intézményeiben összesen közel 400 gyermeket gondoznak, ősztől vélhetően további 102, a Zsil völgyéből érkező magyar diákkal gyarapodik a dévai kollégium lakóinak száma. /Lukács János: Mádl Dalma Dévára látogat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./"
2003. június 3.
"Kolozsváron a zeneóvoda befejezi nemsokára a tanévet. A magyar nyelvterületen nincs még egy ilyen zenei struktúra. Szegő Júlia - Selmeczi Marcella - Terényi Lenke - Csalah Márta zenepedagógiai munkája révén 1949-től működött 1999-ben, az ötvenedik esztendőben megszakadt a folytonosság. Megszakította egy gyermekorvos és egy családterapeuta szakmai önzése. Három évbe tellett, míg a zeneóvoda új életre kelt. László Bakk Anikó az Agapé Életvédő Alapítvány alapítójaként a Herédi Zsolt vezette Kismama klubot a zeneóvoda jogutódjának tekinti. Hálásak a Koinonia Könyvkiadónak Szilágyi Domokos-Vermesy Péter Pimpimpáré - vers és muzsika gyermekeknek című könyvének második kiadásáért. /László Bakk Anikó: Ötvennegyedik helyett az 51. zeneóvodai évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Jún. 1-jén újságíró-olvasó találkozót szerveztek a Nyugati Jelen munkatársai a gyoroki telepi iskolában. Gyorokon fogyatkozik a lélekszám: 1992-ben még 962-en, a legutóbbi népszámláláskor csupán 692-en vallották magyarnak magukat. Magyar igazolványt 110-en, oktatási támogatást pedig alig 5-6-an igényeltek. A jelenlévők szükségesnek tartják egy helybeli magyar kulturális alapítvány létrehozását, amely pályázat útján szerezhetne pénzt a temetőben lévő honvédsírok karbantartására, illetve az anyanyelvű oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. /(Sólya): Hiányzik a tenniakarás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./"
2003. június 3.
"Június elsején igazi gyermeknapi hangulat volt Székelykeresztúron és annak üdülőhelyén, a Sóskúton. Ekkor tartották meg a hagyományos, immár 31. alkalommal megrendezett nemzetközi Sóskút-fesztivált, melynek fő szervezője a Tanulók Klubja. Délben a városi fúvószenekar indulóira vonultak fel a találkozón részt vevő csoportok. A sóskúti szabadtéri színpadon léptek fel a 19 iskolából érkezett csoportok. /László Miklós: Sóskút-fesztivál harmincegyedszer. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"
2003. június 3.
"A Szabadság-szobor helyreállításán dolgozó fiatal kolozsvári szobrászok /Pokornyi Attila és Szilágyi László/ Bogdan atya kérésére felmásztak a belvárosi minorita templom bejárata fölötti piétához. és megtisztították azt a hosszú évek óta rárakódott szennyeződéstől. - Nem volt könnyű - mesélte Szilágyi László -, hiszen deréktól védőkötéllel biztosítottuk be magunkat, de olyan szűk a hely, hogy ha a feljebb dolgozó Attila megbillent volna, mindketten a mélybe zuhanunk. /(puskel): Restaurátori bravúr. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./"
2003. június 3.
"Székelyudvarhelyen vetítik Gulyás Gyula rendező 2001-ben készített román-magyar filmkoprodukcióját. A Fény hull arcodra, kedvesem című alkotásban csak erdélyi magyar színészek /Váta Lóránd, Tompa Klára, Bíró József, Gáspárik Attila, Pálffy Tibor, Kovács Ágnes és Fülöp J. Zoltán/ játszanak, története 1849 után játszódik, forgatókönyve Király László novellája alapján készült. /Katona Zoltán: Fény hull arcodra, kedvesem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"
2003. június 3.
"Jún. 2-án Szatmárnémetiben Visky András Szatmárnémetiből elszármazott költő bemutatta az általa szerkesztett Koinónia Könyvkiadó legújabb kiadványait. Ezek a könyvek ott lesznek a jövő héten Budapesten megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhéten is. A rendezvényen Lászlóffy Zsolt zongoraművész-zeneszerző, a Sulyok István Főiskola tanára. /E. Gy.: Könyvbemutató a stúdióteremben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./"
2003. június 4.
"Pert veszített a román állam jún. 3-án az emberi jogok európai törvényszékén. Ennek következtében egy hét évvel ezelőtt letartóztatott temesvári férfit a nagyváradi börtönben elszenvedett kínzás miatt 40 ezer eurós kárpótlás illet meg. Ez az első ilyen jellegű per 1989 óta. A temesvári Alexandru Panteát egy férfi ellen elkövetett agresszió miatt vették őrizetbe, s a nemzetközi bíróságon feljelentette a román államot a börtönbeli bánásmód miatt. Legfőbb panaszai között szerepelt az orvosi ellátás hiánya, a börtönőrök közönyössége és az, hogy lehetetlen volt a törvénynek megfelelő módon védekeznie. Az európai bíróság szerint több rendben megszegték az emberi jogokat: az őrizetest nem a megfelelőképpen kezelték, nem volt hatékony kivizsgálás, nem volt feltétlenül szükséges az őrizetbe vétele, és bent tartották azután is, hogy az előzetes letartóztatási parancs már nem volt érvényes. Alexandru Pantea ügyvédet 1994 áprilisában letartóztatták. 1995 áprilisában szabadult ki, miután letartóztatását törvénytelennek ítélték meg. A panaszos állította, hogy a nagyváradi börtönőrök felbujtására cellatársai megverték, és összekötözött kezekkel két napon át az ágy alá kényszerítették. Sérüléseinek eredményeként egy vagonban szállították a zsilávai börtönkórházba, de a néhány napos út közben nem kapott orvosi ellátást, vizet és élelmet, ráadásul még le sem tudott ülni, olyan sok rabot szállított a vonat. Pantea azt nyilatkozta, hogy Zsiláván egy AIDS-es beteggel kellett megosztania fekhelyét, pszichológiai kínzásnak vetették alá. Az orvosi jelentések bizonyítják, hogy a panaszos sokrendbéli és mély sérülést szenvedett, amíg a börtönben volt. /Negyvenezer eurós kárpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"
2003. június 4.
"Kinek lehetnek hasznosak a sepsiszentgyörgyi vagy székelyudvar-helyi fórumok?" - vetette fel Markó Béla szövetségi elnök a szenátus ülésén jún. 3-án elhangzott politikai nyilatkozatában. Az RMDSZ elnöke mindezt Adrian Paunescu kormánypárti szenátor politikai nyilatkozatára reagálva fogalmazta meg, az SZDP politikusa ugyanis a sepsiszentgyörgyi fórum kapcsán nyilatkozott a szenátus plénumában. "Ezek a fórumok kizárólag Önnek használnak, Paunescu úr! Hiszen hogyan építhetne fel Ön hasonló magyarellenes retorikát az én, vagy a dialógust és az együttműködést választó szenátusi kollegáim felszólalásai mentén? Sehogy! Önnek van szüksége hasonló kezdeményezésekre, hogy ilyen, látszólag proromán és magyarellenes vehemenciára szert tegyen. Nekünk nincs szükségünk erre!" - szögezte le Markó Béla. Ugyanakkor hozzáfűzte: "Nem vagyunk hajlandóak arra, hogy egyes önjelölt osztályfőnökök felszólítására egyes eseményektől elhatároljuk magunkat." Markó kitért a fejlesztési régiók kérdésére is. Ennek kapcsán Markó fontosnak tartja a minél nyilvánosabb és minél szélesebb viták megszervezését. "Ne utasítsunk el egy olyan témát, amely nem csak a székelység, és nem csak a romániai magyarság, hanem az egész román társadalom számára igen fontos: életképes fejlesztési régiókra kell gondolnunk a jövő számára." /Markó Béla szenátusi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2003. június 4.
"1989 végén egy emberként Tőkés László mellé állt az egész ország - mondta a hivatalos közvélemény. Azért akadtak kivételek, például pártállami hatóságiak és állampárti aktivisták, karhatalmisták stb. Most Tőkés László ellen felsorakozik az egész ország népe, nemzetiségi különbség nélkül - mondják a hivatalos közvélemény-alkotók, és elhallgatják, hogy kivételek azért akadnak. Méghozzá bőségesen, írta Nits Árpád. Most az elpártolókkal foglalkozik. Elsőként a román nemzetiségű román állampolgárok fordítottak hátat a forradalom szikrájának.. Azután előjöttek a föld alól azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik újgazdag-jelöltekként korábban restellték bevallani, hogy ellenkező barikádoldalon állnak. Elég hamar észrevették, hogy semmi szégyellnivaló sincs a diktatúrák utódpártjai iránti vonzalomban. Még akkor is egyszerű volt a képlet, amikor magyar nemzetiségű magyar állampolgárok szóltak át a határon, hogy egy magyar püspök ne szóljon bele a magyarság ügyeibe. Ezután a Tőkés-ellenesség alakulásának görbéje hirtelen az égbe szökött. Átmeneti megtorpanás csak 1998 és 2002 között volt tapasztalható, de miután a magyarországi baloldal újra megkaparintotta a hatalmat és helyreállította a romániai kormánypárttal és segédjével (az RMDSZ-szel) a szívélyes, baráti kapcsolatot, megteremtődött a lehetőség a romániai ellenforradalom végső győzelméhez. Már nem az eszmék döntnek, hanem a pénz. A pénzzel nehezebb megküzdeni, mint a diktatúra titkosrendőrségével. Akik elfordultak Tőkés Lászlótól, egzisztenciájukra gondolnak. /Nits Árpád: Emberfogyatkozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"
2003. június 4.
"A státustörvény módosításával az egységes magyar nemzetre való utalás kimaradást a preambulumból. Ezt elemezte Borbély Zsolt Attila. A státustörvény, mint arra Orbán Viktor több ízben rámutatott, azt célozta, hogy jogi nyelven fogalmazza meg a határon átívelő magyar újraegységesülés gondolatát. Hogy jogi viszonyt hozzon létre a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségekhez tartozó egyén és a magyar állam között. Nem véletlenül kezdték jobboldali politikusok is - főleg a külügyminiszter Martonyi János - a kedvezménytörvény megnevezést használni a jogszabály vonatkozásában. Azt a megnevezést, melyet a Népszabadság dobott a köztudatba hiteltelenítési szándékkal. Mindazonáltal a státustörvény történelmi jelentőségű, hisz Trianon óta először kerül közvetlen intézményes kapcsolatba a határon túli magyar s az anyaállam, most először birtokolhat minden határon túli magyar egy igazolványt, melyen a magyar nemzet közös történelmének legfőbb szimbóluma, a Szent Korona látható. A státustörvény megjeleníti a Kárpát-medencei őshonos magyarság összetartozását, részint pedig egy olyan jogi státust körvonalaz, mely a későbbiekben bővíthető. A módosító csomag magyar szempontból értelmetlen. Kárt okoz, miközben a remélt hasznot, a kisantant-államok jóindulatát nem képes elérni. A gyengeség láttán a poszt-trianoni államok magyarellenességgel beoltott elitje éppenséggel vérszemet kap. /Borbély Zsolt Attila: A státustörvényről érzelemmentesen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"
2003. június 4.
"A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"
2003. június 4.
"Vajdahunyadon a Christiana Posztliceális Egészségügyi Asszisztensnő-képző Iskola, a 2003/2004-es tanévben is magyar tannyelvű általános asszisztensnő osztályt indít, 25 hellyel. Az iskolában korszerű tantermek, jól felszerelt gyakorlótermek állnak a diákok rendelkezésére. Az iskolába a felvétel az érettségi bizonyítvány alapján történik. /Magyar nyelvű asszisztensképzés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./"
2003. június 4.
"Az Erdélyi Kórus című folyóirat új neve: Kórus. A Seprődi János Kórusszövetség kiadványa (felelős szerkesztő: Csíky Csaba) azért "tágított" az új címmel, mert megalakulása óta nagyon sok egyéni és kollektív taggal (kórusokkal) gyarapodott az anyaországból, a Délvidékről, a Felvidékről és Kárpátaljáról. A hatodik évfolyamába lépett füzet 2003. májusi száma tartalmazza az idei eseménynaptárt. Ebben szerepel például a Kárpát-medencei népdalkörök találkozója a vajdasági Hajdújáráson; július 15-25. között tartják a Kárpát-medencei karnagyok továbbképző tanfolyamát Marosvásárhelyen. Augusztus 23-án Seprődi János Nemzetközi Kórusfesztivál lesz Ópusztaszeren. /b.d.: KÓRUS - a Kárpát- medencében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2003. június 4.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Tőkés László püspök legújabb kötete Rádióba mondom címmel, melynek bemutatója jún. 5-én lesz Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. /Könyvbemutató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"
2003. június 4.
"Megszámláltattál. Híjjával találtattál. Darabokra szaggattatol címmel a trianoni békediktátumról tart ifjúsági fórumot jún. 4-én Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben a Magyar Ifjúsági Tanács. Meghívott Bakk Miklós politológus. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"
2003. június 5.
"A román kormány közleményében üdvözli a magyar Országgyűlés egyhangúlag elfogadott határozatát, amellyel ratifikálta a prágai NATO-csúcson belépésre felkért hét állam - köztük Románia - csatlakozási jegyzőkönyveit. A közlemény kiemelte: az Országgyűlés döntése megerősítette, hogy Magyarország kitartóan támogatja a NATO bővítését és általában a csatlakozásra felkért országok - különösen pedig Románia - felzárkózási erőfeszítéseit. A csatlakozási jegyzőkönyvek ratifikálásával a magyar parlament hozzájárul a román-magyar partnerség megerősítéséhez. A román kormány nagyra értékeli a Románia csatlakozásához nyújtott szilárd támogatást, s kifejezésre juttatja, hogy érdeke ugyanolyan magas szinten tartani a kétoldalú párbeszédet az európai és euroatlanti integráció kérdéseiről - hangsúlyozza a közlemény. /Üdvözlik a magyar Országgyűlés határozatát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"