"Máj. 18-án befejeződött a nagyváradi Varadinum rendezvénysorozat. Dr. Ternyák Csaba magyarországi címzetes érsek, a vatikáni püspöki kongregáció titkára celebrált szentmisét a zárónapon. A Festum Varadinumot a hagyományoknak megfelelően ünnepi körmenet zárta.Idén is katolikus szentmise és körmenet szerepelt a Varadinum zárónapi programjában. A szentmisén részt vett Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Vilmos határon túli magyarokért felelős államtitkár is. A szertartást körmenet követte, melyen a hívek és a klérus tagjai a Szent László-ereklyét tartalmazó hermát hordozva megkerülték a lovagkirálynak a püspöki palota parkjában álló szobrát. A Varadinumon máj. 16-án vezető magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével politikai fórumot szerveztek Nagyváradon. Az RMDSZ-fórumon részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, Markó Béla RMDSZ-elnök, Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A fórumon a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban Szabó Vilmos elmondta, kikerülne a jogszabályból a munkavállalás lehetősége és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális, valamint más gazdasági kérdések. A határon túli szervezetek vezetői hangsúlyozták: alapvetően elfogadható számukra a jelenlegi módosítási tervezet. Markó Béla és Duka-Zólyomi Árpád az oktatási-nevelési támogatás folyósítási módjának pontosítását tartotta szükségesnek, valamint azt, hogy minden magyar nemzetiségű határon túli diák és tanár megkaphassa a diák-, illetve pedagógusigazolványt. Józsa László ehhez hozzátette: nem szabad, hogy a törvény tartalom nélkülivé váljék, és csalódást okozzon a határon túli magyaroknak. /P. Z.: Létezik erdélyi magyar politika. Nagyváradon befejeződött a 12. Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ "

"Günter Verheugen szerint Romániának van esélye arra, hogy 2007-ben csatlakozzék az Európai Unióhoz. Az EU csatlakozási főtárgyalója, Günter Verheugen bővítési biztos miután tárgyalt Mircea Geoana külügyminiszterrel kijelentette, "Romániában gyorsítani kell a közszolgálat, az igazságszolgáltatás reformját és a gazdaság szerkezeti átalakítását a tárgyalási célok teljesüléséhez, de megvan a lehetőség és a politikai akarat a feltételek teljesítéséhez". A megbeszélés az EU-tagállamok és csatlakozó országok külügyminisztereinek ülésével párhuzamosan zajlott. Geoana leszögezte, igyekeznek, hogy megszerezzék a működő piacgazdaság minősítést. Románia az egyetlen EU-tagjelölt ország, amelynek még nincs meg ez a minősítése az EU-tól. /Románia közel jár a célhoz. Az EU 2004 végéig befejezné a csatlakozási tárgyalásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Máj. 17-én a FIDESZ - MPP XVII. Kongresszusán Budapesten részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, aki köszöntő beszédében kifejtette, hogy a Fidesz és az RMDSZ ugyanannak az európai pártszövetségnek, a Néppártnak a tagjai, és ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy sok mindenben hasonló vagy azonos a programuk. "Nekünk egy a történelmünk, egy a kultúránk, egy a nyelvünk: úgy kell cselekednünk, hogy a jövőnk is egy legyen, és hogy a nemzeti egység nem csak a kinyilatkoztatások, nemcsak az eszmék szintjén, hanem a mindennapjainkban is egyre inkább érvényesüljön", folytatta. Ma Magyarországon a közélet ideológiailag polarizált, Erdélyben viszont a magyar közösség érdeke, hogy politikailag egységesek legyenek, szögezte le Markó. Kiemelte: "nekünk egyelőre a románokkal kell szembesülnünk, velük kell megütköznünk, akár szövetségesekről, akár ellenfelekről van szó. Tőlük kell földjeinket, erdeinket, ingatlanainkat, egyetemünket visszaszereznünk, velük kell úgy tárgyaljunk, hogy a státustörvény maradéktalanul alkalmazható legyen. Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a politikai egységet. Nekünk nem egymással kell pereskednünk, mert van még bőven visszaperelni valónk a románoktól". /Markó: Más az erdélyi és más a magyarországi politika, de azonos a nemzeti cél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Nagyváradon politikai fórumon Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő kifejtette véleményét: a határon túli magyarság belefáradt a státustörvény körüli vitába, és már szinte bármilyen módosítást elfogadna. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta ezt az állítást, és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára szerint sincs szó semmiféle "belefáradásról". Szabó Vilmos a vele készített interjúban hangoztatta: a határon túli magyar szakértőkkel, politikusokkal az elmúlt hetekben tartott tárgyalásain nyitottságot és készséget tapasztalt egy stabil és működőképes törvény megalkotására. Csapody megfogalmazását azért sem fogadhatja el, mert a kedvezménytörvény továbbra is működik. Szabó Vilmosnak az a benyomása, hogy a május 24-i Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. Az uniós csatlakozással összefüggésben szerepel a kormány javaslatában az, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. Szabó szerint csaknem minden tárcánál a legnagyobb nyitottsággal, empátiával, szolidaritással viseltetnek a határon túli magyarok iránt. A legtöbb minisztériumban külön osztály, főosztály vagy csoport foglalkozik a témával. Szabó példaként hozta fel, hogy kormányra kerülésük után, a száznapos program keretében kiderült, hogy a magyar igazolványok elkészítése elmaradt, és ennek pénzügyi akadálya van, az új kormány csaknem egymilliárd forintot adott erre a célra a Belügyminisztériumnak. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos Máért előtti optimizmusa. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"A magyar-román gazdasági kapcsolatokat összességükben harmonikusaknak nevezhetjük, de a befektetéseket illetően csalódást keltő jelzések érkeznek Bukarestből - jelentette ki Major István, az integrációs és külgazdasági államtitkárság helyettes vezetője. A magyar helyettes államtitkár az EU és tagállamok VI. kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó konferenciáján vett részt Bukarestben. A két ország közti kereskedelmi forgalom összege meghaladja az egy milliárd dollárt, s a CEFTÁ-n belül Románia legfontosabb gazdasági partnere Magyarország. - Ugyanakkor őszintén meg kell mondani, hogy a befektetések terén problémák vannak, Bukarestből egy sor kedvezőtlen jelzés érkezett, elsősorban az idegenforgalmi beruházásokat illetően - mondta. Major István megemlítette a szováti gyógyfürdő privatizációja körüli gondokat. A román Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban jóváhagyta azt a bírósági döntést, amely már a privatizációs szerződés megkötése után felfüggesztette a gyógyfürdő magánosítási folyamatát. - Az így kialakult helyzetnek nem lett túlságosan jó visszhangja Magyarországon - fogalmazott a helyettes államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. Csalódást keltő jelzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./"

"Magyarországon létrehozták Esélyegyenlőségi Minisztériumot. A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető. Mindezek ellenére a mai Magyarországon a külügyminiszter, az MSZP elnöke a honi magyarság másik felével folyamatos és mindenre elszánt harcban áll. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határon túliság messzeségében élők" imádkozhatunk, hogy nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie, szögezte le Sylvester Lajos. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti rossz kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene működnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. A ,,Magyarságügyi" Minisztériumról lenne szó. Az anyagi természetű támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta. Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra. /Sylvester Lajos: Nemzet-nemzetiség: Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztérium (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Máj. 19-én Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter és Paul Wolfowitz, az USA védelmi miniszterének helyettese Románia jelenlegi politikai és katonai kontextusban játszott geopolitikai és stratégiai szerepéről folytatott eszmecserét Bukarestben. Wolfowitz méltatta Románia részvételét a balkáni és afganisztáni békefenntaró missziókban, és értékelte az iraki helyzet stabilizációs műveleteiben való részvételi elkötelezettségét. A találkozón részt vett Mihail Popescu vezérkari főnök és Michael Guest, az USA bukaresti nagykövete is. /Wolfowitz Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"A gaiceanai polgármesteri hivatal jelentette fel a Magyarfaluban oktató Csoma Gergely magyarországi tanárt. A csángó gyermekeket oktató magyarországi tanár magyarfalui tartózkodása kapcsán hallgatott ki a gaiceanai rendőrség néhány helybeli asszonyt - derül ki a Bákó Megyei Rendőr-főkapitányság által a Krónika szerkesztőségébe eljuttatott válaszból. A rendőrség az "ügyet" a megyei tanfelügyelőséghez továbbította. A bákói rendőrség válaszából kiderül, a gaiceanai községháza, illetve a magyarfalui iskola vezetősége amiatt tett panaszt, hogy Csoma Gergely tanár "törvényes keretek nélkül" tartózkodik a faluban, emellett áthágja a tanügyi törvényt. "A polgármesteri hivatal - amely szerint az elemi és középiskolai oktatás kizárólag állami jellegű - kifogásolja, hogy Csoma Gergely nem kért engedélyt magyarórák tartására. A rendőrőrs munkatársai ellenőrizték Csoma ott tartózkodásának törvényességét, és ennek kapcsán néhány helybeli személyt is kihallgattak" - tartalmazza az indoklás. A Krónika ápr. 26-i számában közölt cikket arról, Gaiceana község rendőrőrsére idéztek néhány olyan magyarfalui (Arini) szülőt, aki gyermekeit Csoma Gergely fakultatív magyaróráira és a helybéli Bogdán Klára délutáni táncóráira járatja. /Csoma Gergely lakhelye felől vizsgálódnak a bákói rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Szatmárnémetiben a városnapon nem törődtek a magyar lakosok kifogásaival, mondván, a többség román, nekik pedig a román zene tetszik. Valójában volt igény a magyar szóra, és muzsikára, mint azt a Republic együttes máj. 18-án történt fellépése igazolta. A közönség felháborodott, amikor a dal elején félbeszakították a koncertet, és a két rádiós műsorvezető egyszerűen lezavarta a színpadról az együttest. Hiába a füttyszó, hiába kiabálta be a közönség, hogy disznóság, a szervezők hajthatatlanok maradtak: elég volt a magyar zenekarból. Abból az egyből, akit tizennégy többségi nyelven éneklő zenekar mellett hívtak a Nagyszínpadra muzsikálni. A szervezők gúnyt űztek a helyi Kölcsey Ferenc Főgimnázium néptáncegyütteséből is, egyszerűen kihagyták őket a fellépők közül: amikor a kölcseysek kerültek volna sorra, a színpadon másik román csoport jelent meg. A magyar táncosokat és közönségüket pedig több mint három órán át várakoztatták. Azért, mert a többségiek így akarták. Szatmárnémeti lakosságának majd fele magyar, ráadásul adófizető. Közben az egész rendezvény szinte kizárólag a többség szórakoztatására volt hivatva. /Túrós Lóránd: Ez a városnap sem értünk volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"

"Lényegében kialakult a státustörvény módosítására kidolgozott törvénytervezet véglegesnek tekinthető szövege - jelentette ki a Népszabadságnak Bársony András külügyi államtitkár. Az oktatási kedvezmények ügyében a kormány álláspontja az, hogy a szóban forgó pénzekre nemcsak az egygyermekes családok jogosultak - ha megfelelnek a pályázati feltételeknek. A törvényből kikerültek a szomszéd kormányok által erősen bírált, úgynevezett területen kívüli elemek. Így például az új normaszöveg preambulumában már nem szerepel hivatkozás az "egységes magyar nemzetre" és a kedvezményekre igényjogosultak lehetnek a nem magyar nemzetiségű, de magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyermekek, továbbá a magyar nyelvet oktató más nemzetiségű pedagógusok is. /Ősszel lesz a státusszavazás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Gógánváralján jól működő támogatási rendszer alakult ki, melynek egyik eredményére volt a gyülekezeti ház felavatása. A Bonyha községhez tartozó, közigazgatásilag egy településnek számító Gógán és Váralja falukban két református közösség működik és két lelkipásztort tartanak el. A 350 lelkes gógánváraljai közösség 1991-től testvérközösségi kapcsolatokat ápol egy holland egyházközséggel. A hollandok 12 éve rendszeresen ellátogatnak a településre. Először az iskolát renoválták, aztán a templomfal egy részét javították. A hollandok működtetik az ösztöndíjprogramot: minden gógánváraljai diák, aki tovább szeretne tanulni, támogatásban részesül. Idén 13 diák kapott ilyen jellegű segélyt. A holland támogatók rendszeresen ellenőrzik, hogy adományaikkal valóban az történik-e, amire szánták. /Korondi Kinga: Gyülekezeti házat avattak Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"A Nyugati Jelen szerkesztőségének néhány tagja máj. 18-án a Gátalján élő olvasókkal találkozott. A megjelentek elmondták: gyakran s érzik úgy, hogy a szórványban élő magyarságot elfelejtik. Szükségük lenne egy magyar közösségi házra, amelyet a magukénak mondhatnak. Van ugyan a római katolikus egyháznak egy szép terme, amelyet "RMDSZ-székházként" használtak párszor, de a pap nem szívesen látja őket. A pap négy nyelven tartja a prédikációit a magyar gyülekezetnek. Hiába keresték fel ez ügyben a temesvári megyés püspököt, Roos Mártont, azóta sem történt változás. Gátalján a magyarok létszáma egyre csökken, a magyar óvodába tizenöt gyermek jár, de közülük csak három magyar. A fakultatív magyar oktatásra viszont több mint harmincan iratkoztak be. /(nagyálmos): A szórványban élő magyarságot gyakran elfelejtik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./"

"Megjelent Jakab Albert Zsolt Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája (1844-2002) című munkája, több mint hatszáz szerzőtől önálló könyvben, tanulmánykötetben, évkönyvben, periodikában szétszórtan megjelent 1878 publikáció adatait tartalmazza. A bibliográfiát a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) munkatársai az MTA Arany János Közalapítvány segítségével állítottak össze és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával adtak ki. A Kriza János Néprajzi Társaság értesítőinek sorozatában a XIII. évfolyam 1-2-es kiadványaként megjelent kötet az elmúlt másfél század háromszéki vonatkozású néprajzi és honismereti munkáinak jegyzékét tartalmazza Orbán Balázstól a jelenkori szerzőkig. A KJNT munkatársai a néprajzi jellegű közlemények mellett összegyűjtötték a vidék egyházi, iskolai, művelődési életével kapcsolatos publikációk szakirodalmi adatait, valamint összesítették a Háromszék múltjával, művészettörténeti emlékeivel, régészeti feltárásaival kapcsolatos irodalmat is. A bibliográfia sepsiszentgyörgyi bemutatóján Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke elmondta, e hasznos tényanyagot tartalmazó munka az eddig megjelent szakirodalom áttekintéséhez nyújt segítséget. Pozsony Ferenc szerint a Háromszékkel foglalkozó munkák nagy száma arra utal, hogy vidéken is lehet tudományt művelni, erre igen jó példa Gazda Klára több évtizedes munkája: ő volt az, aki a Székely Nemzeti Múzeumnak a háromszéki tárgyi kultúrát bemutató, a második világháborúban elpusztult gyűjteményét újrateremtette. /Fekete Réka: Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"A Maros megyei EMKE és a Kántor- Tanítóképző Főiskola közös szervezésében Marosvásárhelyen, máj. 23-án mutatják be Lakatos Demeter Csángú országba című versgyűjteményét. A kötetet bemutatja és méltatja: Libisch Győző, a könyv budapesti szerkesztője, dr. Bolvári Gyula és dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársai. /Csángú országba. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"A szenátus jogi bizottsága máj. 20-án úgy döntött, hogy albizottságot hoz létre Dumitru Badea nagy-románia-párti (NRP) szenátor indítványának elemzésére, amelyben a honatya az alkotmányos előírások megszegése miatt szankciókat kér Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor ellen. Badea szerint az RMDSZ-es szenátor "aktívan" részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum megrendezésében és lebonyolításában, ahol döntés született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról. Badea szerint a fórum "veszélyes akció a román nemzetállam léte és egysége ellen", mivel célja "a romániai magyarok kulturális és területi autonómiájának kivívása". A szenátus jogi bizottsága háromtagú albizottságot nevezett ki a kérés elemzésére. Antonie Iorgovan (SZDP), Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Viorel Dumitrescu vagy Aron Belascu (NRP) kivizsgálják az ügyet. Eckstein-Kovács Péter jelezte, nem ért egyet az albizottság létrehozásával, de elfogadja részvételét, lévén az RMDSZ egyetlen jogi-bizottsági képviselője. /Elemzik a Sógor elleni szankciót kérő indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 20-án Bukarestben, a Nemzeti kisebbségek mint stabilitási tényezők a demokratikus folyamatban című konferencián Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a közép és délkelet-európai demokráciák fejlődésében két út járható a nemzeti kisebbségek számára: az elszigetelődés, erőszak, konfrontáció vagy az integráció, tolerancia és együttműködés útja. A romániai magyarság ez utóbbit, azaz az együttműködést választotta. Ennek az útnak azonban feltételei is vannak: az intézményi keretek megteremtése, az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten, a tulajdon visszaszolgáltatása, a történelmi múlt, a hagyományok tiszteletben tartása, a kisebbségeknek a döntéshozó struktúrákban való részvétele. Lépéseket kell mindemellett még tenni a kisebbségeknek a rendőrségben, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a diplomáciában valamint más intézményekben való jelenléte növelésének érdekében - hívta fel a figyelmet a szövetség vezetője. A sajátosan kisebbségi problémák mellett Markó Béla külön hangsúlyozta az infrastruktúrát érintő beruházások, így az autópályák építése felgyorsításának szükségességét, valamint a kérdés mielőbbi orvoslásához szükséges közös célok meghatározását. /Kisebbségügyi konferencia Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./"

"Három héttel a PSD-RMDSZ egyezmény által megjelölt határidő lejárta után sem született megoldás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számaira. Míg a fakultások tekintetében az álláspontok nagyjából megegyeznek, a nővérképző kollégium vita tárgyát képezi. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) gyógyszerészeti és fogorvosi karán a magyar diákok részére a helyek 50 százalékát, az általános orvosin pedig 40 százalékát kellene fenntartani a megállapodás előírásai alapján - nyilatkozta Borbély László, a kormánypárttal való kapcsolatokért felelős RMDSZ-alelnök. Amennyiben az intézmény szenátusa is megszavazza ezt a helyleosztást, lényegében egy évek óta fennálló helyzetet szentesít. A MOGYE magyar nemzetiségű tanárai közül többen nem látnak semmiféle előrelépést az intézkedésben, annál is inkább, mivel az általános orvosi karon a bejutott magyar diákok száma az utóbbi években meghaladta a román nemzetiségűekét. Az egyetemen a magyar nemzetiségű tanárok az egyharmados aránynál vannak. A politikai alkut az egyetem szenátusának kell szentesítenie. Ennél bonyolultabb a helyzet az ősszel induló bábaképző főiskola és a nővérképző kollégium esetében. Az előbbinél a kollégium húsz helyén a román fél nem hajlandó osztozkodni. /Szucher Ervin: Késik a megoldás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Alig néhány hete, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban megalakult a Magyar Polgári Frakció (MPF), máris politikai támadások kereszttüzébe került, mert a magyar tanácstagok mintegy fele a RMDSZ-frakció helyett ezt választotta. Tulit Attila a márciusi diákszórakozóban történt rendőrségi razzia kapcsán lemondott, s tíz tanácstag kezdeményezésére Magyar Polgári Frakció néven új csoportot hoztak létre. Albert Álmos polgármester elítélte a Magyar Polgári Frakcióba lépőket és lemondásra szólította fel őket. Legutóbb Kovács István unitárius lelkész nyújtotta be lemondását képviselői tisztségéről, mondván, az RMDSZ eltávolodott a magyarságtól. /Csáky D. Tibor: Magyar Polgári Frakció Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Petrozsény magyarsága szórványban él, tájékoztatott Versánszky Eduárd, a helyi RMDSZ elnöke. Az 1992-es népszámlálás során 5737-en nyilvánították magukat magyarnak, az akkori város összlakosságának 9,8-10 százaléka, azonban a tavalyi számláláskor 1400-zal kevesebben mondták magukat magyarnak. Ez nagy visszaesésnek számít. A rendszerváltás előtt néha ellátogatott ide egy-egy színház. A rendszerváltás után az RMDSZ próbálta a magyarokat összegyűjteni. 1991-ben létrejött a Petrozsényi Ifjúsági Szövetség. Később megszűnt ez az ifjúsági szervezet, de ezelőtt egy évvel újraalakult. Már nincs önálló magyar iskola, az elemiben összevont osztályok működnek 14 diákkal, míg az V-VIII. osztályban 24-en tanulnak. A szülők egyre kevesebb gyereket írattak magyar iskolába. A magyar iskolát kijárt gyermek nem folytathatja magyarul a tanulmányait, a középiskolát Déván kell járnia a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban vagy a Petőfi-Eminescu iskolában. Éveken át nem volt magyar művelődési élet. 1998-ban Versánszky Eduárd kezdeményezésére megalakult a Karborégium Humanitárius Egyesület, hogy művelődési programokat indítsanak. Sikerült a marosvásárhelyi, a temesvári színházat meghívni, a megyében levő táncegyütteseket elhozni. Szüreti bálokat, teadélutánokat rendeztek. A petrozsényi egyetemen régebb több magyar tanult, mára nagyon megcsappant a számuk. Van egy nagyon jó fiatal szervezőjük, Szél Lőrinc, aki a lupényi és petrozsényi MADISZ mindenese. A katolikus káplán és az unitárius lelkész is nagyon fiatal, ők is sikerrel vesznek részt az ifjak szervezésében. Nemrég alakult meg a Zsil-völgyi ifjúsági képviselők szervezete, a ZSIK, amelynek célja a fiatalokat itthon maradásra késztetni. Petrozsény "dupla szórvány", mivel Hunyad megye is szórványvidék, de a magyarság többsége Déva és Vajdahunyad környékén lakik. Van egy száz kilométeres térség, ahol szinte nincs magyar, s aztán következik a Zsil völgye. Eléggé elszigetelten élnek. Ez a maroknyi magyarság három városi tanácsost juttatott a tanácsba. A leányiskolát az egyház vissza fogja kapni. Szerződéseket kötöttek, pályázatokat írtak, májusban megkezdődik az építkezés. Ősztől itt akarják beindítani az V-VIII. osztályt, a petrozsényi és petrillai iskolák összevonásából fog létrejönni, körülbelül 40 gyermekkel. Varga Rezső petrozsényi római katolikus plébános elmondta, hogy mintegy háromezer híve van. A Zsil völgyében két plébánián működik, az egyik a petrozsényi, a másik a hozzácsatolt aninószai. Évente hetven temetésük van és 30-35 keresztelő. Mózes István református lelkész közölte, 1054 lélek tartozik hozzá. /Szász Tibor, Stracula Attila: Az Isten háta mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a dévai Traian Líceum magyar tagozata máj. 15-én első önálló kultúrműsorát a helyi művelődési ház nagytermében. A bemutatkozás nagyszerűen sikerült. Kisfaludy Károly A kérők című darabjának bemutatása igencsak próbára tette a diákok nyelvérzékét és memóriáját. Hauer Erich aligazgató külön értékelte pedagógus kollégáinak munkáját, akik felelevenítették az iskolai előadások hagyományát. Nagyszerű ötletnek bizonyult az ünnepség szünetében meghirdetett perselyezés. A begyűlt adományokat a dévai iskolák magyar tagozatain tanuló diákok év végi díjazására fordítják. /Hagyományteremtő iskolai előadás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./"

"Máj. 19-én Kolozsváron bemutatták Lakatos Demeter Csángú országba /Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, 2003/ című könyvet. A könyv szerkesztője, Libisch Győző azzal indokolta a kötetbemutató irodalomtörténeti jelentőségét, hogy Lakatos Demeter csángó költő műveinek posztumusz kiadása megkísérli a lehetetlent: a verselgető csángó költőt a magyar irodalom berkeibe emeli. Lakatos Demeter 1911 és 1974 között élt Szabófalván. Édesanyjától tanult magyarul, de írni-olvasni nem tudott anyanyelvén: magyar verseit román ortográfiával írta. Lakatost Demetert Dsida Jenő fedezte fel a magyar irodalom számára, Falevelek hulladoznak című versét ő közölte 1935-ben a Keleti Újság hasábjain. A költő verseit, meséit, leveleit 13 ciklusban összefogó könyv létrejöttét Domokos Pál Péter néprajzkutató szorgalmazta, ő bízta meg a szerkesztőt az összegyűjtött kéziratok kiadásával. Lakatos Demeter írásaiból 1992-ben Libisch már összeállított egy kötetet Búcsú az ifjúságtul /Áramlat Kiadó, Budapest/ címmel - ezt Domokos Pál Péter nem érhette meg. A 2003-as, kétkötetes Csángú országba a költő hozzáférhető magyar verseinek, meséinek, leveleinek szinte teljes gyűjteménye. A könyv előszavát Beke György írta, aki Lakatos Demeter személyes ismerője volt. /Csángú országba. Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"A kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, ez már "idejétmúlt téma", amennyiben a hét végi MÁÉRT megint csak erről fog szólni - közölte az MTI-vel Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szerbiában javában zajlik a tulajdonszerkezet váltása, s ebből a folyamatból kimarad a vajdasági magyarság, amire a politikus évek óta hasztalanul figyelmezteti a magyar kormányt. Az elmúlt évtized politikai bizonytalansága közepette a délvidéki magyarok az anyaországba vitték megtakarított pénzüket, és munkaerővel is serkentették a magyar gazdaságot. Most viszont a szerbiai privatizáció során e pénzből eddig egy árva garas sem folyt vissza a Vajdaságba. Miközben külföldi bankok tucat számra jelennek meg a szerbiai piacon, egyetlen magyar érdekeltségű pénzintézet sem vetette meg a lábát a Vajdaságban. Budapest mellőzi a délvidéki magyarságot, ami érthetetlen és fájó. /Kasza József idejétmúlt témának tartja a státustörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa máj. 21-i ülésén a státustörvény módosító tervezetével kapcsolatban a következő álláspontot alakította ki: a tervezet megfelel a Velencei Bizottság Jelentésébe foglalt alapelveknek, és megoldja a szomszédos országok által eddig fölvetett problémákat; a módosított szöveg lehetővé teszi, hogy a kedvezmények eddigi köre ne szűküljön, és a határon túli magyarok ezután is akadálytalanul részesülhessenek ezekben a kedvezményekben. A módosítás után lehetővé válik, hogy egy gyermek esetén is folyósítható legyen az oktatási támogatás. Az RMDSZ szükségesnek tartja az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezést úgy módosítani, hogy a szövegből kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyermekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. A diákigazolvánnyal kapcsolatban javasolják a tervezetet úgy módosítani, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány; ugyanez vonatkozik a pedagógusigazolványra is. A törvény mielőbbi véglegesítése Magyarország, a szomszédos országok és a határon túli magyar közösségek politikai érdeke is. /Az RMDSZ álláspontja a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A Román Humanista Párt (RHP) szerint az aradi Ezeréves Magyarország (Szabadság-szoborcsoport) emlékmű RMDSZ által kezdeményezett köztéri felállítása nem javítja a román-magyar kapcsolatokat, mivel a lépés "szélsőséges és nacionalista jellegű", és nincs köze a két nép jövőjéhez. A párt szükségesnek tartja egy Nagy-Egyesülés-emlékmű felállítását Aradon, az 1918-as egyesülés 85 évfordulója alkalmából. /Ellenzik az aradi Ezeréves Magyarország emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Máj. 24-én Budapesten ül össze a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Napirenden szerepel a határon túli magyar közösségek képviselői által a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek a magyar kormány szakértői által kidolgozott módosító tervezetével kapcsolatos javaslatainak megvitatása, és ezek véglegesítése - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Operatív Tanácsa máj. 21-i megbeszélésén a résztvevők összegezték a szövetség módosító javaslatait, amelyek közül megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek az oktatási és művelődési kedvezményekre. Az RMDSZ elnöke kiemelte: szükségesnek tartja a tervezetnek az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezését úgy módosítani, hogy a szövegből egyértelműen kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. A diákigazolványok kapcsán Markó Béla elmondta: javasolják a tervezetet úgy módosítani, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány. /Szombaton Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek álláspontja egybeessen, vagy legalább is igen közel kerüljön egymáshoz. Az RMDSZ az Operatív Tanácsban egyértelmű véleményt alakított ki. Eszerint fontos, hogy ez a törvény az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradhasson. Az RMDSZ javaslatára már nem csak két vagy több gyermek, hanem egy gyermek után is jár majd iskoláztatási támogatás. Az oktatási támogatásnál azt szeretnék elérni, hogy a törvény világosan tartalmazza az alternatív megoldásokat is. Javasolták, hogy a diák- és pedagógus igazolványról szóló rendelkezésekbe bekerüljön mindenki, aki magyar. Olyan románok is kapjanak támogatást, akik magyarul tanulnak vagy magyarul tanítanak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./"

"Megerősítve a Csoóri Sándor által, a törvény eredeti szelleme megőrzésének védelmére közzétett felhívást aláírásával támogató többszázezer Kárpát-medencei magyar véleményével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /Tőkés László tiszteletbeli elnök, Toró T. Tibor ügyvivő elnök aláírásával/ A határon túli magyarokról szóló, 2002/62. számú törvény módosításával kapcsolatban a következőket kérte a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőitől. A törvény preambulumában maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás. A törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg. Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagógus-kedvezmény. A törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szűnjön meg, annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után. /Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"