"A felperes Timpress Rt. elsőfokon megnyerte a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított pert. A határozatnak megfelelően a pervesztett cégnek hatvannégymillió lejt kell törlesztenie a több mint százmilliós adósságából. Az 1930-as években Temesváron közpénzekből felépített Magyar Házat jelenleg birtokló Iosif Constantin Dragan-féle médiabirodalom pert indított a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. Ellen, követelve a magyar lap kilakoltatását. Az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan sajtómágnás cége az egykori Magyar Házban székelő Reflex Kft. kilakoltatását kérvényező per mellett - melyet másodfokon is megnyert - indította meg a bírósági eljárást. Dragan a temesvári lapkiadót 124 millió lejes adósság-felhalmozással vádolta. A Graur János vezette lapkiadó a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az ingatlantulajdonosként fellépő Timpress Rt. a rendszeresen behajtott házbér mellett jogtalanul követelt külön közköltségtérítést. /Gurzó K. Enikő: Hatvannégymilliót fizet a Reflex Kft. Kedvezőtlen döntést hozott a temesvári törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./"

"Az Eötvös Kollégiumhoz hasonló diákközpont létesítését tervezi a Szórvány Alapítvány, és ehhez szeretné megnyerni a Sapientia Alapítvány támogatását. Amint Bodó Barna elnök a Szórvány évi közgyűlésén elmondta: "A kollégium magja is lehetne a Tudományegyetem Temesvárra kihelyezett tagozatainak, amelyet a Sapientia szintén fontolóra vesz". - A nyelvek éve elnevezésű program keretében az Interkulturális Központtal, a Német Fórummal és a helyi roma szervezettel közösen a Bánság legszínesebb nemzetiségi összetételű községének, Temesrékásnak a szociográfiai feltérképezését tervezik. - Bodó jelezte, hogy néhány hónap múlva elkészül a Romániai Magyar Évkönyv legújabb száma, és kilátásban van egy szórványkötet megjelentetése is. /Gurzó K. Enikő: Eötvös-féle kollégiumot tervez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Demeter András István és csepűrágói, a Csepűrágó Alapítvány emberi idén is megrendezték Temesváron Csepűrágó Fesztivált. Volt minden, álltak a sörsátrak, volt rengeteg előadás, a Csepűkirályság udvari bohóca, Rumpelstiltskin egyenesen Ausztráliából érkezett, fellépett a budapesti Hóra Táncszínház is. /Gurzó K. Enikő: Három napig keletebbre költözött nyugat. A Csepűrágó Alapítvány az idén építette fel hatodszorra birodalmát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"Harminc százalékkal csökkentik a kultúrintézmények alkalmazottainak számát. Dan Ioan Sipos Temes megyei önkormányzati elnök kifogásolta, hogy a Csepűrágó ünnepségek megrendezésére a színigazgató nemcsak hogy közpénzeket pazarol, de önkényesen be is rekeszti az évadot. Ráadásul csapnivaló Csepűrágó rendezvényre kiutalt összegek a magyar színház alkalmazottainak zsebeibe ömlenek. "A magyar színház igazgatója rossz menedzser" - vonta le a következtetést az elnök. Bejelentette, hogy ősszel versenyvizsgát ír ki a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatói állásának betöltésére. A megyei önkormányzat szintjén végzett tisztogatások során egy év leforgása alatt negyvenhat alkalmazottnak kellett távoznia. Az önkormányzati elnök elmondta, a leépítések a színháznál az alkalmazottak harminc százalékát fogják érinteni. Versenyvizsgát hirdet meg a német és a magyar színház, a Merlin Bábszínház és a Megyei Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Kijelentette: joga van ahhoz, hogy olyan személyeket helyezzen az élükre, akik a Nastase-kormány irányelveit teszik magukévá. Iona Sipos azt is elmondta, hogy az igazgatócserékkel Bodó Barna, a művelődési bizottság elnöke is egyetértett. Bodó Barna a Krónikának tagadta, hogy beszélgetésük során szó lett volna a magyar színigazgatóról. A magyar színház igazgatójával szemben semmilyen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Sipos elsősorban azért emelt kifogást a magyar színház igazgatója ellen, mivel a Csepűrágó Alapítvány elnökeként Demeter közpénzeket fecsérelt el az alapítvány utcai ünnepségeire. Demeter András István, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy Sipos csupán ürügyet keres a magyar színház igazgatójának menesztéséhez. /Gurzó K. Enikő: Menesztenék a temesvári színigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./"

"Változik a magyarul tanulók aránya a Bánságban: gyarapodott a gyermekek száma a bánsági magyar óvodákban. Lugoson lehetett ezt tapasztalni. A magyar óvodában tanuló gyermekek aránya azonban itt is messze a helyi magyar lakosság aránya alatt maradt. Az ötvenezer lakosú Lugos mintegy tíz százaléka vallotta a legutóbbi népszámláláson magyarnak magát. A magyar óvodát 1998 márciusában költöztették át a város széléről a belvárosi református templom melletti ingatlanba. Induláskor tizenegy gyermekre, közülük hét árvaházira kellett felügyelnie a három pedagógusnak, számuk ma már több mint ötvenre emelkedett. Valószínű, hogy egyes szülők döntését a státustörvénnyel kapcsolatos hírek is befolyásolták. Lugos egyetlen magyar óvodájának végzősei közül az idén öten iratkoztak a város egyetlen magyar első osztályába. Jövőre hét-nyolc iskolakezdőre számítanak. Fazakas Csaba református lelkipásztor különösképpen a magyar osztályok fenntartása miatt tartja fontosnak az óvoda létrejöttét. Temesváron egyébként nem minden óvodában nőtt a magyar kiscsoportosok száma. Újszentesen a lakosság fele magyar. A három román csoportba beiratkozott 45 gyermek mellett 18 gyermekkel egyetlen magyar csoport működik. /Gurzó K. Enikő: Keresettebb magyar óvodák. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./"

"Szembenézés a múlttal címmel szervezett nemzetközi szemináriumot neves magyarországi és hazai előadók részvételével a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a temesvári forradalom 12. évfordulóján. Neves magyarországi és romániai történészek, politológusok és teológusok értekeztek a kommunista rendszer kutatásának fontosságáról, az átvilágítás szükségességéről. Dr. Schmidt Mária, a XX. Század Intézet elnöke a nyolc évvel ezelőtt nagy botrányt kavart "fekete könyv" történelemformáló szerepéről beszélt. Elmondta, a kommunista pártok központi személyiségeit megszólaltató tényfeltáró kötet olyan áttörést jelentett, amely a 90-es évek elején az addig szigorúan titkosnak nyilvánított levéltári dossziék közkézre bocsátását eredményezte. "A kommunista állam lejáratta magát. Nem a közérdeket szolgálta, hanem önmagát. Hitetlen, eszménytelen és cinikus hatalomnak adott teret, s ezáltal korrumpálta a neki alárendelt polgárt" - hangzott Tőkéczki László történész jellemzése. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységéről Gheorghe Onisoru elnök elmondta, kutatási eredményeiket egy januárban megjelenő kiadványban teszik majd közzé. Ugyanakkor lát napvilágot az első dokumentumgyűjtemény is, amelynek anyagát titkosszolgálati tisztek kéziratai alapján állítják össze. Forró László előadó-tanácsos szerint az előző években az archívumokat, amellett, hogy megcsonkították, "felmentő" vagy "befeketítő" iratokkal kiegészítették, ezért nem támogatja a református egyházi bíróság és a CNSAS közti együttműködést Tőkés László püspök komoly gondnak ítélte azt a tényt, hogy tizenkét évvel a forradalom után még mindig nagyszámú átvilágítatlan lelkész szolgál. /Gurzó K. Enikő: Szükséges a lelkészek átvilágítása is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit - jelentette ki dec. 17-én Temesváron Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki Adrian Nastase kormányfővel együtt részt vett a hős városban tizenkét évvel ezelőtt lezajlott eseményekre emlékező rendezvényeken. Az EU-biztos rámutatott: az 1989. december 17-én Temesváron elindult forradalom jele volt Európa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának is. Hangoztatta: szándékosan választotta december 17-ét temesvári látogatása napjául, mert ezzel is ki akarta emelni, hogy Európa megérti és méltányolja az itt elindult romániai forradalom jelentőségét. Verheugen sürgette a romániai gazdasági és közigazgatási reform folytatását. A Temesváron dec. 15-e óta tartó évfordulós rendezvények sorában zajlott le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt a helybeli református templom konferenciatermében megrendezett emlékszeminárium is. A Tőkés László református püspök szervezésében és vezetésével lezajlott Szembenézés a múlttal című nemzetközi szemináriumon számos romániai és magyarországi történész, politológus, egyházi személyiség és teológus vett részt. A rendezvény dec. 16-án ökumenikus istentisztelettel és zászlóavatással ért véget. /Temesvári évforduló. Verheugen is részt vett a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Günther Verheugen, az EU kelet-európai főbiztosa temesvári látogatásán kijelentette, Románia jórészt teljesítette a csatlakozás feltételeit. Stefan Iosif Dragulescu professzor., a temesvári Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kifejtette: Günther Verheugen politikája jelentős mértékben hozzájárult azoknak a szélsőséges nézeteknek az eloszlatásához, amelyek ismételten Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésre hivatkoztak. Günther Verheugen megjelölte a romániai hiányosságokat, elhibázott politikai döntéseket, a szerkezeti reform elmaradását. Verheugen hangsúlyozta, a felzárkózási folyamat visszafordíthatatlan. /Gurzó K. Enikő: Románia nem senki országa. Nastaséval találkozott Temesváron Günther Verheugen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ "

"Jubileumi ünnepségei alkalmából a temesvári Csiky Gergely Színház repertoárjába iktatta Shakespeare Hamletjét. Szeptember 17-én Temesváron is felgördülnek a függönyök. Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a kolozsvári Keresztes Attila állítja színpadra. Díszlet- és jelmeztervezőként Varga J. Ilona, mutatkozik majd be. Újraindul az alkotómunka a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben is. Az új évadban is folytatódik A Repedt Gonghoz című kabarésorozat. Illyés Gyula előtt a társulat bábjátékkal tiszteleg. A Tündérszép Ilona és Árgirus királyfi bemutatója novemberben lesz. /Gurzó K. Enikő: Szigligeti Liliomfijával indul az évad. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"Dec. 28-án Temesváron leleplezték Székely László, a százhuszonöt éve született temesvári főépítész emlékét megörökítő domborművet /Kligl Sándor szegedi szobrászművész, valamint Andrási Sándor temesvári kőfaragó munkáját/ a Műszaki Egyetem épületén, az egykori Kegyesrendi Főgimnázium homlokzatán. Székely László otthona jelenlegi tulajdonosainak elutasították a bronzplakett lakóházukon történő elhelyezését, ezért választották a Műszaki Egyetem néhány fakultásának, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumnak helyet adó, Székely László tervezte belvárosi épületegyüttest. Annak idején Székely László munkássága révén Temesvár újjászületett. /Gurzó K. Enikő: Üzenet a mának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./"

"Febr. 15-én Temesváron ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa, elfogadták a kormánypárttal megkötendő helyi protokollum tételeit. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kiemelte: az RMDSZ kongresszusa megerősítette a szövetség zártságát. Véleménye szerint a tiszteletbeli elnök eltávolítása megosztja a magyar közösséget. Erdei Ildikó oktatási alelnök a z RMDSZ-nek az elkövetkező négy évre vonatkozó oktatási stratégiáját vázolta. A Szórvány Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt első egyeztető tárgyalásait márciusra tervezik./Gurzó K. Enikő: Értékelték a kongresszust. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Viszály a román és magyar színházi vezetők között Temesváron. Horia Ionescu, a temesvári Merlin Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója azzal vádolja a Csiky Gergely Színház bábtagozatát, hogy "elcsábítják a Merlin közönségét". Az igazgató haragját az váltotta ki, hogy a magyar társulat elkészítette két előadás román nyelvű változatát is.Szerinte Demeter András igazgatót súlyos felelősség terheli amiatt, hogy az intézményében bemutatott bábelőadások román szinkronfordítás révén a magyar nyelvet nem ismerő publikumhoz is szólnak. Demeter András elmondta, néhány évvel ezelőtt Ionescu menesztette csapata egy részét, kidobálta a marionetteket, a bábszínházat ifjúsági és gyermekszínházzá alakította. Demeter szerint bábszínháza törvényesen működik. A Demeter által mondottakat korábban Megyes Lábadi Éva is megerősítette. A művésznő elpanaszolta, bábjait kollégái tönkretették, igyekezetét semmibe vették, számtalanszor megalázták. Lábadi végül otthagyta a teátrumot, hogy szabadúszóként keresse kenyerét. Többnyire egyéni előadóestekkel lép közönség elé. /Gurzó K. Enikő: Méltánytalan versenyhelyzet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"Temesváron magyar képzőművészetis hallgatók mutatkoztak be. Az immár hagyományossá vált kiállítás a Bánsági Magyar Napok keretében ápr. 8-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A temesvári képzőművészeti fakultás magyar hallgatói a hagyományos technikával készült színes fényképek, fotómontázsok, óriás méretű festmények, grafikák mellett műanyagból és papírból készült installációk is helyet kaptak, de nem maradt ki a videózásra és számítógépes képfeldolgozásra épülő happening sem. Szekernyés János, a Romániai Képzőművész Szövetség temesvári fiókjának elnöke kiemelte, a kiállítás teret biztosít az új művészeti törekvések kibontakozásának. /Gurzó K. Enikő: Leleményes sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Megfelelő helyhatósági támogatottság híján idén elmaradt a Csepűrágó Fesztivál. A nehézségekről Demeter András István, a Csepűrágó Alapítvány elnöke megállapította, hogy ezzel hétévi munka végére tett pontot. Hét évbe tellett, amíg Temesvár elöljáróinak elmagyarázta, miért van szüksége a városnak erre a művészi értékeket felvonultató utcai mulatságra. Eredménytelenül. Évről évre a nulláról kellett kiindulniuk. A fesztiválok anyagilag veszteségesek voltak. /Gurzó K. Enikő: Nem lesz több fesztivál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"

"A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja egyszerű fogadalmas női szerzetesrend. A két világháború közti időszakban a Notre-Dame apácák a Bánságban több óvodát, illetve iskolát is fenntartottak, 1990 után a szerzetesrend mégis arra kényszerült, hogy a kommunisták által felszámolt intézményeit új ingatlanok felhúzásával pótolja. Hathatós külföldi segítséggel Temesváron, a józsefvárosi plébániatemplom udvarában magasodó emeletes épületben német és román napközisek mellett idén ősszel külön csoportot alkotó húsz magyar anyanyelvű óvodás is van. A kicsikkel egyelőre öt óvodapedagógus foglalkozik. /Gurzó K. Enikő: Temesvár. Megnyílt a nővérek óvodája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"Természetellenesnek nevezte a román állam intézményeinek az erdélyi magyar nemzeti tanácsok megalakulása kapcsán tanúsított magatartását Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Toró a marosvásárhelyi, illetve székelyföldi letartóztatásokat-zaklatásokat egyenesen politikai terrorizmusnak nevezte, s leszögezte: amíg törvényesen plakátozó személyek meghurcoltatásban részesülnek, addig itt nem beszélhetünk szabadságjogokról. A megfélemlítés eredménye, hogy a rendre megszülető testületek tervezett gyűlésein megtorlástól rettegve jelennek majd meg az érintettek. Toró jelezte, hamarosan felszólítja az igazságügyi minisztert, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hivatalostól eltérő politikai vagy más jellegű nézetei miatt többé senkit ne zaklassanak Erdélyben. Aláhúzta, ha kérelme nem talál meghallgatásra, panaszával az EU illetékes szerveihez, valamint a nyugati demokratikus országok kormányaihoz fordul. /Gurzó K. Enikő: Toró T. Tibor: Politikai államterrorizmus tapasztalható Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./"

"Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Közel háromszáz temesvári újságíró vonult ki dec. 5-én az utcára a kormánypárt agresszív magatartása ellen tiltakozva. A sajtó képviselőinek felháborodását Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei országos napilap szerkesztője ellen elkövetett dec. 3-i támadás váltotta ki.Cornel Nistorescu, az említett napilap főszerkesztője szerint a romániai sajtó bizonyos pénzügyi és politikai érdekcsoportosulások irányítása alá került, akik pedig nem hajlandók részt venni ebben a játszmában, azoknak a félreállításáról gondoskodnak az illetékesek. A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy Ardelean megveretése szorosan összefügg a közelgő választásokkal, a temesvári újságíró ugyanis tényfeltáró riportokat közölt a Szociáldemokrata Párt helyi képviselőinek kétes üzleti ügyeiről. Felmerült Eugen Sasu esete is, aki szintén az Evenimentul Zilei című napilap munkatársa volt, ám az őt és a családját ért halálos fenyegetések miatt pár napja beadta felmondását. /Gurzó K. Enikő: A PSD-t okolják az atrocitásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Rövid időn belül immár a második temesvári köztéri műemléket gyalázták meg ismeretlen tettesek. A Szentháromság-szobrot Románia-ellenes felirattal csúfolták meg, a Temesvárral összenőtt Szabadfalu első világháborús emlékművére pornografikus verseket mázoltak. Ioan Marin Almajan, a Temes Megyei Művelődési, Vallásügyi és Hagyatékkezelő Igazgatóság vezetője nem háborodott fel, inkább viccesnek találta a hírt, s ennek megfelelően reagált. "Ezek szerint új irodalmi stílus született. Nagyszerű! Javaslom, nevezzük el ezt a kibontakozóban lévő művészi irányzatot monumentális marhaságnak" - szellemeskedett az igazgató. Leszögezte, restaurálásra nincs pénz, tehát a jelképes sírhelyre felpingált frázisok egyelőre maradnak. /Gurzó K. Enikő: Nincs pénz a restaurálásra. Meggyalázták a világháborús emlékművet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./"

Ettől az évtől a helyi önkormányzat lesz a fenntartója a temesvári magyar és német állami színháznak. /Gurzó K. Enikő: Véglegesítik az adásvételi szerződést. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ parlamenti képviselője mindenekelőtt Viorel Coifan liberális párti politikus támogatásában bízik. Toró Sabin Gherman sajnálatos módon máig nem engedélyezett Erdély–Bánság Ligáját, pontosabban a liga utódalakulatát is potenciális támogatónak tartja. Toró a számba vehető szervezetek között a Népi Akciót is megnevezte. "Smaranda Enache személye biztos záloga annak, hogy a kistérségi autonómia mihamarabbi megvalósítására irányuló törekvéseink visszhangra találjanak a Népi Akcióba tömörült román értelmiség körében" – fogalmazott. /Gurzó K. Enikő: Napirendre kerültek a bánsági autonómia-törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Megjelent Indig Ottó irodalomtörténész Emlék ma már… /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című könyve. Összegyűjtötte emlékeit, találkozásait, életútja fontosabb állomásait, vallja a szerző, aki elszakíthatatlanul kötődik városához. Nagyváradhoz. /Gurzó K. Enikő: Emlék ma már… /Reggeli Újság (Bihar megyei napilap, Nagyvárad, főszerkesztő: Dénes László), máj. 26./

Nagyváradon szimpóziumon értékelték Wagner Nándor szobrászművész életművét Erdélyből Svédországon át Japánig címmel. A művész életét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, majd levetítették Gyulyás József Égi szférák, illetve a József Attila-szobor születése című filmjeit. Wagner Nándor a különböző kultúrkörökben is megtalálta a helyét. Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Érettségi után Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, a háború megszakította mindezt. A háború után Magyarországon telepedett le, több szobrával díjat nyert. A magyarság erkölcsi feltámadását ábrázolta Corpus Hungaricum című munkája, mely 45 éves múzeumi raktárban pihentetése után Székesfehérváron avatták fel 1999. október 6-án. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ezért a forradalom leverése után el kellett hagyni az országot, Svédországba ment. Először Lundban rajzott tanított. Összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. 1969-ben feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel áttelepültek Japánba. Több pályázatot nyert, munkáit kiállították. Kerámiával is foglalkozott. Megalkotta híres Filozófusok kertje című nyolcalakos szoborkompozícióját, melyet halála előtt Budapestnek adott, ma a Gellért-hegyen látható. Wagner Nándor Japánban megfogalmazott hitvallása: „Biztos vagyok abban, hogy alkotásaimmal hazám javát szolgáltam. Ha a nemzet élni akar, Széchenyi István útján kell járnia!” /Gurzó K. Enikő: Wagner Nándor égi szférái. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 21./

Újabb békés tiltakozó megmozdulás színhelye volt január 8-án Nagyváradon Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium lelakatolt sportpályája. Tőkés László püspök beszéde után Fejes Anzelm katolikus főapát kifejtette, hogy az állam által elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáért a jövőben is imatüntetéseket kellene rendezni. /Gurzó K. Enikő: Imatüntetés a sportpályáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

A Nagyváradtól 65 km-re levő Magyarremete 13. században épült templomával kapcsolatban több mint egy évtizede a középkori magyar és román szakértők heves vitába szálltak abban a kérdésben, hogy kié a templom? Magyarremetén 1944. szeptemberében a bevonuló román katonák egy szomszéd román falu lakosaival együtt feldúlták a falut, 37 magyar ember kivégeztek /köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felülieket/. A szomszédos Kishalmágyon további öt remeteit gyilkoltak meg. Mindezek ellenére Magyarremete magyar többségű maradt. A faluban a református templom szentélyét díszítő képeken egymás mellett látható Szent István, Szent Imre és Szent László. Lángi József magyarországi művészettörténész szerint páratlanok a templom festményei. Fontos lenne az állagmegóvás és feltárni a még mindig mész alatt levő további festményeket. Szigeti Ferenc helyi pap elmondta, hogy egyedül a budapesti Teleki László Alapítvány nyújtott támogatást, hogy elkezdődhessen a restaurálás. A templom építésének idejére nincsenek pontos adatok. Az ortodoxok azt állítják, hogy románok építették a templomot, azzal érvelve, hogy a templomban a latin mellett görög nyelvű felirat is van. Némethy Gyula és Virgil Vatasianu művészettörténészek nem tartják kizártnak, hogy a festményeket egy olyan görög festő készíthette, aki az 1478-a firenzei zsinat után hagyhatta el a görög szerzetesközpontok valamelyikét. A zsinat ugyanis rövid életű uniós mozgalmat indított el. Régészek kutatóárkot ástak és a templom alatt temetőre és korábbi templommaradványra bukkantak. /Gurzó K. Enikő: Kié a magyarremetei templom? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./

Februárban kezdődik Nagyváradon a Léda-héz felújítása, közölte Bíró Rozália alpolgármester. A Bihar megyei RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a házban tíz évig magyar civil szervezetek tevékenykedjenek. Ebben a házban lakott Léda, Diósiné Brüll Adél, Ady Endre szerelme. Az ingatlant a magyar civil szervezetek központjává alakítják át. /Gurzó K. Enikő: Tíz évre a Partium Alapítványé a Láda-ház. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

A nagyváradi Szent László Cserkészcsapat tagjai Köteles Dieter segédvezető irányítása mellett gyakorolják az íjászatot. A tavaly a parlament által veszélyesnek ítélt harcmodorra legújabban kiskorúak már nem oktathatók. Köteles Dieter a váradi cserkészvezetők által szerette meg a történelmet. A cserkészet fontos céljainak egyike a magyar nép kultúrájának és hagyományainak az ápolása. A húszfős váradi Szent László-csapatnak Szilágyi Gyula a vezetője. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990. májusában Gyergyószárhegyen öltött újra formát, a csíkszeredai törvényszéken való bejegyzését júniusban ejtették meg. Erdélyben 127 bejegyzett csapatot, közel 4 ezer cserkészt és kétszáznál is több vezetőt tartanak nyilván, valamennyien az országos szövetség tagjai. /Gurzó K. Enikő: Az utolsó gombot is be kell gombolni. A cserkész ahol tud, segít. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 7./

Fejes Rudolf premontrei apátkanonok harcol a szerzetesrend hajdani, Bihar megyei ingatlanjainak visszaadásáért. A szentmártoni kolostort az állam kétszer is elvette tőlük. Nagyváradi épületük jelenleg a régió egyik legnívósabb állami főgimnáziumának ad helyet. Nagyváradon a legutóbbi tanácsülésen többen felhördültek, mert a premontreiek megnyerték azt a pert, amelyet az ingatlan visszaszerzéséért indítottak. /Gurzó K. Enikő: Egy szent élet szent terei. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 7./

Nagyváradon mutatták be Csetri Elek professzor Európa és Erdély című tanulmánykötetét. A bemutatóra a szerzőt Vekov Károly kolozsvári történész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója is elkísérte. Vekov Károly felvázolta a szerző megpróbáltatásokkal teli, rendkívül színes életpályáját. Elmondta, hogy Csetri Elek a történelemtudomány valamennyi szakterületén otthonosan mozgó kutató és egyetemi előadótanár mindenekelőtt társadalomtudós. Most megjelent könyve önbizalomerősítő kötet, egyfajta látlelete az európai társadalomnak, mely foglalkozik többek között a transzszilván jakobinus mozgalommal, az Erdélybe vetődött francia hadifoglyokkal és Kőrösi Csoma Sándor életével is. /Gurzó K. Enikő: Önbizalom-erősítő könyv Csetri professzor tollából. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./