Külföldi ellenőrzés a legfőbb ügyészség tevékenységéről
Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy külföldi szakmai ellenőrzést rendel el a legfőbb ügyészség és annak alárendeltségébe tartozó vádhatóságok, mint például a szervezett bűnözésellenes ügyészség, valamint a korrupcióellenes vádhatóság tevékenységének kiértékelésére és felmérésére.
A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Toader éppen a múlt héten zárta le saját hatáskörben indított szakmai kiértékelést, ami a DNA és a legfőbb ügyészség vezetőinek tevékenységére irányult. A tárcavezető ezt követően bejelentette, hogy nem kezdeményezi Augustin Lazăr legfőbb ügyész és Laura Codruţa Kövesi főügyész menesztését. Toader közölte, hogy komolyabb alkotmányos természetű jogi konfliktusok is történtek már, és ezért soha nem alkalmaztak szankciót.
Mint mondta, a külföldi szakmai vizsgálat több szempontból is ellenőrzi majd az ügyészek tevékenységét. Toader példaként említette a kivizsgált ügyek számát, a felmentések arányát, valamint az olyan eseteket, amikor ártatlanul zártak be börtönbe állampolgárokat. Hozzátette: azt is elemezni kell, hogy egy feljelentés és a dosszié ügyében hozott ügyészi döntés között mennyi idő telt el, ezeket az ügyeket nem kezelték-e megkülönböztetett módon olyan értelemben, hogy az ügyészek tetszés szerint előrevettek általuk fontosnak tartott eseteket, más ügyekkel pedig nem foglalkoztak. Sorin Grindeanu miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik egy ilyen nagyszabású szakmai vizsgálat elrendelése, és emlékeztetett, hogy erre tíz éve nem volt példa azt érzékeltetve, hogy nincs kifogása az átfogó szakmai vizsgálat ellen.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

Kész a bértörvény
A kormánykoalíció sinaiai tanácskozássorozata után tegnap este az egységes bértörvény ügyében sajtótájékoztatót tartott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének társelnöke, Sorin Grindeanu kormányfő és Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és társadalmi egyenlőségért felelős miniszter. A sajtótájékoztatón többek között elmondták, a továbbiakban a legkisebb és legnagyobb bérek egy a tizenkettőhöz arányban aránylanak egymáshoz, hogy minden hivatalt és közintézményt érinteni fog az új bértörvény, hogy a fizetésekről az egyenlőség elve alapján döntöttek, mely az azonos kategóriájú munkákért azonos alapfizetéseket határoz meg. A konkrét összegek meghatározása sok esetben a megyei és városi tanácsok feladata lesz majd. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sorok a határon
A határellenőrzések miatti várakozási idő lerövidítését szolgáló intézkedésekre utasította Carmen Dan belügyminisztert tegnap Sorin Grindeanu kormányfő, aki elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy túl sokat kell várakozni a határnál.
A belügyminiszter tárgyaljon a magyar és a bolgár hatósággal – a nagylaki mellett a giurgiui határátkelő is kritikus pont –, és találjanak megoldásokat, mert a következő napokban, a húsvétra hazatérő vendégmunkások miatt jelentős forgalomnövekedés várható. Románia április elejétől szigorította a határellenőrzést valamennyi határátkelőjén az EU tavaly elfogadott, most életbe lépő új schengeni határellenőrzési kódexe alapján. Így az unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: bővíteni kellene a decentralizálandó területek számát
Az RMDSZ minden olyan kezdeményezést üdvözöl és támogatni fog, amellyel bármilyen színezetű kormány központi vagy akár régiós szintről hatásköröket és intézményeket utal át önkormányzati szintre – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
A szövetség felsőházi frakciójának vezetője arra reagált, hogy a Sorin Grindeanu vezette kormány a héten elfogadta az általános decentralizációs stratégiát.
A Bihar megyei szenátor úgy értékelte, a stratégia kidolgozása egy fontos első lépés, ugyanakkor ez csak az elveket határozza meg, amelyek mentén a kormány a decentralizációt megvalósítaná. Cseke Attila a dokumentum tartalmáról elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint a benne foglalt területek sorát bővíteni kellene, hiszen ez csak hét területet, a mezőgazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az ifjúságot, a környezetvédelmet és az idegenforgalmat érinti.
„Kimaradt például a decentralizációs stratégiából a munkaügy. Fontos lenne, hogy a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek a megyei önkormányzatokhoz tartozzanak. Egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a tendencia várhatóan a következő években is megmarad, ilyen körülmények között fontos lenne, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökségek helyi és megyei stratégiák alapján olyan képzéseket szervezzenek, amelyek elvégzése révén a munkanélküli személyek, immár szakemberekként el is tudnak helyezkedni" − idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát. A szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, az általános decentralizációs stratégia bemutatása jó kezdet, de RMDSZ a konkrét tetteket várja a kormánytól, a szakminiszterektől.
Cseke Attila elmondta, bár a régiósítás egyelőre nem lehetséges, mert ehhez alkotmánymódosításra van szükség, köztudott, hogy az elmúlt években egyes szakterületeken „fű alatti régiósítás" ment végbe. „Tavaly, a szakértői kormány idején is történt ilyen: a megyei pénzügyi igazgatóságok elveszítették azon hatáskörüket, hogy a megyében működő közepes vállalkozások adóügyeivel foglalkozhassanak, ezért ma például egy Maros megyei vállalkozónak Brassóba kell mennie, egy Szatmár vagy Bihar megyei vállalkozó Kolozsváron intézi adóügyeit. Az átszervezés előtt minden közepes vállalkozásnak saját megyéjében kellett ügyeit intéznie. Az elmúlt évek régiósítási terveit nem támogatja az RMDSZ, amit viszont a kormány ma is megtehet, hogy a decentralizációs törvények kidolgozásával összekötve, az említett fű alatti régiósításokat megszünteti és visszahelyezi a régiósított hatóságokat megyei szintre" − nyilatkozta a Bihar megyei szenátor.
A politikus szerint a magyar közösség érdeke is az, mint minden közösségé Romániában, hogy ő maga dönthessen a legfontosabb kérdésekről. „Ha ez megvalósul, a választott vezetőin keresztül a közösség bele is tud szólni ezeknek a hatóságoknak a működési rendszerébe, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségébe. Mint tapasztaljuk, a központosított rendszerben a beleszólási lehetőség nagyon alacsony vagy sok esetben teljesen kizárt" – állapította meg a szenátor. Krónika (Kolozsvár)

Bírálja az Európa Tanács a román Btk. módosítását
Aggodalomra ad okot az, hogy a román kormány sürgősségi rendeletben, nem pedig a megfelelő parlamenti folyamat keretében hajtotta végre a büntető törvénykönyvre vonatkozó – később ugyan visszavont – jogszabályi módosításokat – jelentette ki az Európa Tanács (ET) kedden kiadott nyilatkozatában.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint az olyan messzemenő következményekkel járó kezdeményezéseket, amelyek egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozóan hajtanak végre jogszabályi változtatásokat, a parlamentnek alaposan meg kell vizsgálnia és ellenőriznie kell. „Szükséges szem előtt tartani az ország korrupcióellenes kötelezettségvállalásait és a szakértői csoport ajánlásait minden jövőbeli jogalkotási kezdeményezés esetében" – hangsúlyozták.
A GRECO-csoport szakértői elismerték, hogy az új büntető törvénykönyv és egyéb jogszabályi módosítások a vesztegetéshez és a befolyással való üzérkedéshez kapcsolódóan javarészt megfelelnek a korrupcióra vonatkozó büntetőjogi egyezményeknek. Elmondták, Románia megfogadta a korrupció büntethetővé tételére és politikai támogatások átláthatóságára vonatkozó korábbi ajánlásokat, ugyanakkor arra szólították fel a román hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jogszabályok teljes mértékben megfeleljenek az ajánlásoknak.
A román szenátus február közepén erősített meg azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány hatálytalanította a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás módosításáról szóló előző, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét. A Sorin Grindeanu vezette kormány február elején elfogadott sürgősségi rendelete egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített a Btk. szigorán. A román kormány sürgősségi rendeletben azonban hatálytalanította a vitatott intézkedését.
Az új rendelet eltörölt minden olyan Btk.-módosítást, amely február 11-én lépett volna hatályba, átmentette viszont a régi rendelet néhány olyan rendelkezését, amely a büntető perrendtartást módosította. Ez utóbbiak közül viszont kikerült az új rendeletből az az – a gyanúsítottak és ügyészség közti vádalkuk gyakorlatát korlátozó – intézkedés, amely szerint csak fél évnél nem régebbi bűncselekményről lehet feljelentést tenni a vádhatóságnál.
A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is „becsempészett" a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását.
A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be a törvényalkotásba azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel, amelyeket a későbbiekben a parlamentnek is meg kell vitatnia: megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti őket.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Még EB-megfigyelés alatt marad Románia
A korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform romániai eredményeinek monitorozására létrehozott együttműködési és megfigyelési mechanizmus lezárása az Európai Bizottság (EB) által a Romániáról szóló országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítésén múlik – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Frans Timmermans, az EB első alelnöke, miután Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel találkozott.
Leszögezte: nem engednek a 12 ajánlás teljesítéséből, és kijelentette: a korrupcióellenes harc garanciáját a romániai polgárok jelentik. Hozzátette, az ország a „maraton" utolsó száz méteréhez érkezett, és az ajánlások gyakorlatba ültetése nyomán Románia jogállamnak tekinthető majd. Grindeanu közölte: Románia célja az, hogy az EB lezárja a megfigyelési mechanizmust, mire az ország átveszi az EU elnökségét. Leszögezte: ezt presztízskérdésnek tekinti.
Az EB alelnökét a nap folyamán korábban Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is fogadta, aki a találkozót követően azt közölte: az uniós testület valószínűleg jövőre vet véget az együttműködési és megfigyelési mechanizmusnak. Közölte: a találkozó során a legutóbbi országjelentés olyan elemeire hívta fel Timmermans figyelmét, amelyek szerinte hibásak.
Többek között azt emelte ki, amelyben szükségesnek nevezik, hogy a parlament megindokolja a döntéseit, ilyen ugyanis – szerinte – a világon sehol sincs. Arról is megpróbálta meggyőzni az EB alelnökét, hogy Romániában „párhuzamos hatalmi rendszer" jött létre, amely a legitim, választott intézmények helyett hoz politikai döntéseket. Fogadta Timmermanst Liviu Dragnea képviselőházi elnök is, aki a találkozón leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában akadályozni a korrupcióellenes küzdelmet.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Elmarasztalták Romániát (Túlzsúfolt börtönök)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ultimátumot adott Romániának: úgy rendelkezett, hogy Bukarest fél éven belül dolgozzon ki ütemtervet a börtönök túlzsúfoltságának enyhítésére, a büntetés-végrehajtó intézményekben uralkodó körülmények ugyanis sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkelyét. A féléves időszak alatt a strasbourgi bíróság nem fogad újabb, a romániai börtönviszonyokra hivatkozó panaszokat, és nem szab meg konkrét büntetést arra az esetre, ha Románia nem tesz eleget a felszólításnak. Az EJEB négy román állampolgár – Daniel Arpad Rezmives, Marius Mavrovian, Laviniu Mosmonea és Iosif Gazsi – panaszának elbírálásakor állapította meg, hogy Romániában rendszerszintű gondok vannak a büntetés-végrehajtásban, amelyek az állami intézmények összehangolt közbelépését teszik szükségessé. A rossz élelmezésre, higiéniai hiányosságokra, rovarok és patkányok jelenlétére és a cellák zsúfoltságára panaszkodó négy elítéltnek három- és ötezer euró közötti kártérítést ítélt meg az emberi jogi bíróság tegnap.
A kormány arra hivatkozva akart – országos tiltakozást kiváltó – közkegyelmi rendeletet elfogadni, hogy Románia súlyos pénzbüntetésre számíthat az EJEB-től, ha nem enyhít sürgősen a börtönök zsúfoltságán. A kabinet végül is nem sürgősségi rendeletet, hanem – most már a parlament napirendjén szereplő – törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, amellyel állítása szerint azt akarta megelőzni, hogy az EJEB „irányadó ítéletet” fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján „futószalagon kapnának kártérítést” az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Sorin Grindeanu miniszterelnök üdvözölte az EJEB tegnapi döntését, amely „egyelőre nem kötelezi Romániát nagy összegek kifizetésére”. A kormányfő szerint – a közkegyelmi tervezeten kívül – az igazságügyi minisztérium már megkezdte annak az átfogó intézkedéscsomagnak a kidolgozását, amellyel Románia enyhíteni akar a börtönök zsúfoltságán. Marius Vulpe, a büntetés-végrehajtó intézetek országos igazgatóságának (ANP) vezetője korábban azt mondta: 33 ezer fekvőhely létezik a romániai börtönökben raboskodó 27 500 rab számára, de ahhoz, hogy mindegyiküknek jusson legalább négy négyzetméternyi hely (ahogyan azt az európai szabványok előírják), a fogvatartottak száma nem haladhatná meg a 19 500-at. Az ANP vezetője szerint már több mint ötszáz panaszosnak ítélt meg az EJEB kártérítést, amiért embertelen körülmények között kellett raboskodnia Romániában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közkegyelem: Grindeanu elhatárolódik, tüntetések robbantak ki
Sorin Grindeanu szerint kormánya nem támogatja a korrupció miatt elítéltek kegyelemben részesítését célzó törvénytervezetet. A jogász szenátorok által elfogadott indítvány miatt spontán tüntetések robbantak ki több nagyvárosban.
A kormány a közkegyelmi törvénytervezet eredetileg beterjesztett változatát támogatja – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu miniszterelnök. „Ismét elmondom, amit már kijelentettem: a kormány a közkegyelmi törvénytervezet eredetileg beterjesztett változatát támogatja. A szenátus jogi bizottsága által szerdán elfogadott módosító javaslatok nem élvezik a kormány támogatását" – írta egy Facebook-bejegyzésben a miniszterelnök. Grindeanu azzal összefüggésben szólalt meg, hogy a bukaresti szenátus jogi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el szerdán, amelynek értelmében közkegyelemben részesülnének a megvesztegetés, vesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása miatt elítélt személyek is. Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátora azzal indokolta előterjesztését, hogy az ezzel a váddal bíróság elé állított politikusok nagy része választási kampány alatt követte el tettét, márpedig szerinte a választási törvény alapján „mindegyik pártot meg lehet vádolni vesztegetés elfogadásával vagy hivatali visszaéléssel". A szenátus jogi bizottságának döntése nyomán spontán tiltakozó akció szerveződött a közösségi oldalon. A Facebookon közzétett felhívás hatására Bukarestben kora este több mint félezren gyűltek össze a kormánynak otthont adó Victoria-palota előtt, nemtetszésüknek adva hangot a javaslattal kapcsolatban. A tiltakozók száma folyamatosan nőtt, 21 órakor már meghaladta a kétezret. „Tolvajok", Nem akarunk tolvajnép lenni" – szerepelt többek között a transzparenseken. Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint mintegy harminc személy vonult ki tiltakozni a Brassó megyei prefektúra épülete elé is a korrupciós bűncselekmények miatt elítéltek szabadon engedése ellen. A spontán tüntetés résztvevői karjukon sárga szalagot viselnek #REZIST felirattal. „Ahogyan a 13-as rendelettel is történt, valószínűleg most is élve akarják megnyúzni a békát, vagyis lassan-lassan változtatnak bizonyos dolgokon, lépésről lépésre, hogy mi ne vegyük észre. Én – és úgy látszik, sok más brassói – nem tudjuk elfogadni ezt, és utcára vonultunk. Továbbra is ki fogunk jönni, bár tisztában vagyunk vele, hogy ez nem egy végleges döntés. A képviselőház a döntéshozó, de jelezni szeretnénk, hogy Románia továbbra is éber, és kiállunk a korrupció ellen" – nyilatkozta Radu Hossu, a tiltakozás szervezője. Krónika (Kolozsvár)

Hamarabb szabadulnak az elitéltek
A román szenátus után a képviselőház is megszavazta a túlzsúfolt börtönökben raboskodó romániai elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezetet kedden, így annak hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. A jogszabály szerint minden elítéltnek harmincnaponként hat nappal rövidítik a büntetését, ha olyan közös cellában raboskodik, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A kedden elfogadott jogszabály tervezetét a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány tavaly dolgozta ki. A januárban hivatalba lépett, Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet közkegyelem meghirdetésével akart a börtönök zsúfoltságán enyhíteni, kezdeményezése azonban a jobbközép ellenzék ellenállásába ütközött, és országos korrupcióellenes tüntetéseket váltott ki.
MTI; Erdély.ma

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.
- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.
Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire
Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.
Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.
Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.
“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.
Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.)
Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.
Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.
Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re
Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.
Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.
Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.
Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.
Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért.
"Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.
Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.
Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.
Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.
Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház).
"Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.
A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.
"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"
- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.
Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.
Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.
- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.
Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem
Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.
Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.
Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.
– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –
- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro

Őszinte román–magyar párbeszédet (Zilahi RMDSZ-kongresszus)
Alapszabályt és programot módosított szombaton az RMDSZ Zilahon ülésező kongresszusa, emellett stratégiai dokumentumot, illetve négy határozatot is elfogadtak a küldöttek. A köszöntőkben és beszédekben visszatérő motívum volt a magyar–román viszony, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök az államközi kapcsolatok „újragombolását” javasolta, Liviu Dragnea pedig burkoltan ugyan, de kormányra hívta az RMDSZ-t, amit a szövetségi elnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján elhárított.
Zilahon tartotta tizenharmadik kongresszusát az RMDSZ, amely tisztújítás nélkül is izgalmasnak bizonyult, alkalmat adott a szövetség politikusai számára a kibeszélésére és odamondásra. Nemcsak saját eredményeiket méltatták, de az erdélyi magyarság gondjairól is szót ejtettek sokan, szó volt a romániai visszásságokról, no meg feladatokról és tervekről is. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójának középpontjában a román–magyar viszony állt, a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta, meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. Hozzátette: „Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, amely a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése.” Az RMDSZ elnöke „politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. Kelemen Hunor a jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. „Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. „Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) se a székely zászlóért, se Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki. Kelemen megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. Román méltatások A kongresszust román és magyar politikusok egész sora köszöntötte, az SZDP elnöke, Liviu Dragnea burkoltan kormányra hívta az RMDSZ-t. Dragnea többek között említést tett arról a bizalmi viszonyról, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és az SZDP parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is” – utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről. Liviu Dragnea arra kérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. „Ha a megosztó stratégiákat folytatjuk, olyan dolgokat is elveszíthetünk, amelyeket közösen építettünk fel, és a román–magyar bizalom is sérülhet” – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ támogatását kérte a „hegemóniára törekvő intézményekkel szembeni” harcban is, „amelyek nem értették meg a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét” – utalt a politikus a korrupcióellenes harc vélt túlkapásaira. Az SZDP elnöke fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást, de arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy tanítsák meg románul is gyermekeiket, mert szerinte ezzel az ő lehetőségeik bővülnek. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy Székelyföldet ne kerüljék el az autópályák. A politikus úgy vélte: nincs szüksége az RMDSZ-nek ügyvédekre – utalt a szövetség nemzetközi aktivitására –, és az RMDSZ-nek az országon belül kell keresnie a megoldásokat a közösség gondjaira. Semjén nem köntörfalazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felszólalásában Liviu Dragneá¬hoz is szólva kifejtette: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar–román államközi kapcsolatokban. Elmondta, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült kialakítaniuk. Kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai. Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét. „Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal. A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is. Porcsalmi: haladás vagy maradás? Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Szólt mandátuma eddigi száz napjáról és terveikről is, közölte, ősztől beindítják önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafePackkel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását. Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki. Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. Elismerte, elveszíti támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafra-zálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar. Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök. Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem marad meg, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét. Döntések, határozatok A politikai vita során az RMDSZ számos politikusa fogalmazott meg határozott véleményt a decentralizáció fontosságáról, a jogsérelmekről, a román–magyar viszonyról, a másság elfogadásáról, majd megkezdődött a „gyakorlati munka”, a küldöttek egyhangú szavazással fogadták el a program és az alapszabály módosítását, azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. Az alapszabály-módosítások közül a női képviseletre vonatkozó a legjelentősebb. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek. A kongresszus a szövetség alapszabályában írta elő, hogy a Székelyföld–szórvány szolidaritás elmélyítése érdekében a székelyföldi megyék egyikének a képviselőházi jelöltlistán befutó helyet kell biztosítania a szórvány egy jelöltjének. A szövetség egyhangúlag fogadta el azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. A dokumentum az RMDSZ és az erdélyi magyarság partnerségének megerősítését, a romániai nyelvi jogok bővítését, a gyermekközpontú anyanyelvi oktatást és a vállalkozó fiatalok támogatását irányozza elő. Nem foglalkoznak a kormányra lépéssel Kelemen Hunor a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Liviu Dragnea kormányra hívására. Elmondta, a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen Hunor kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” – fogalmazott. Hozzátette: eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. (...) A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” – fogalmazott a politikus. Kelemen Hunor arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része. MTI, Maszol, RMDSZ-tájékoztató / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fejlődik a gazdaság
Az Európai Unió tagállamai közül Románia jegyezte a legnagyobb gazdasági növekedést 2017 első negyedévében: 5,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP).
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) tegnap közzétett adatai szerint az euróövezetben 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, míg az Európai Unió egészében átlagban 2 százalékos bővülést regisztráltak. A román országos statisztikai intézet jelentése szerint az első negyedéves GDP-növekedés a második legnagyobb az elmúlt két évben, csak a tavalyi második negyedéves 6 százalékos GDP-bővülés haladta meg. A statisztikai intézet által közölt eredményt üdvözölte tegnap Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, aki szerint a most közölt adat megerősíti, hogy teljesíthető a kormány programja, amely béremeléseket és adócsökkentéseket irányoz elő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Titok marad az államtitok: nem mindent hoznak nyilvánosságra a SIPA archívumából
Árnyalta csütörtökön egy nappal korábbi kijelentését Tudorel Toader igazságügy-miniszter, és kijelentette: a tárca egykori titkosszolgálatának archívumában található esetleges államtitkokat nem hozzák nyilvánosságra.
Ha államtitkokra bukkannak az igazságügy-minisztérium alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában, azokat nem hozzák nyilvánosságra – jelentette ki csütörtökön Tudorel Toader, a tárca vezetője. „Ha államtitkokra bukkanunk, azoknak a titkosságát én nem oldhatom fel. Ha a miniszter hatáskörébe tartoznak, a miniszter oldja fel a titkosságukat, ha a kormányéba, akkor kormányhatározat születik róluk” – szögezte le a miniszter.
Toader azt is közölte, egyelőre nem tudni, mikor kerülhetnek nyilvánosságra az archívumban őrzött dossziék. Mint kifejtette, egyelőre azt sem tudni, pontosan mit tartalmaznak, ezért az első lépés az, hogy tájékozódik a kérdésben, majd ha ez megvan, akkor bizottságot hoz létre az ügy további kezelésére. Megszólalt az ügyben Sorin Grindeanu miniszterelnök is, aki kiállt a dokumentumok titkosságának feloldása mellett, hogy „leszámolhassunk végre a khimérákkal, amelyekkel egyesek küzdenek". Klaus Johannis államfő úgy kommentálta az ügyet: a SIPA-archívumról úgy beszélnek, mintha „óriási államtitok" lenne, pedig nem az, ezért a miniszternek határozottan kell lépnie az ügyben. Hozzátette: amennyiben kiderül, hogy értéktelen adatokról van szó, akár el is égethetik őket. Mint arról beszámoltunk, Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerdán jelentette be, hogy feloldják a SIPA archívumának titkosságát.
Az archívum titkosságának feloldása azt követően merült fel, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy bírák és ügyészek zsarolására használták őket. Ennek nyomán igazságügyi vezetők és politikusok az állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Bizottságokkal elkendőzött felelősség
Tucatnyi nyilatkozattal próbálta az utóbbi időben annak látszatát kelteni Sorin Grindeanu kormányfő és Florian Bodog egészségügyi miniszter, hogy valóban érdekli az immár huszonhat gyermek halálát és közel hatezer gyermek és felnőtt megbetegedését okozó kanyarójárvány, legutóbb pedig azt mondta a miniszterelnök, a jelenségnek észhez kell térítenie mindannyiunkat.
Hogy pontosan kikre gondolt, nem tudni, de vélhetően minél nagyobb tömeg nyakába kívánja varrni a felelősséget, erre utal az is, hogy bizottságokat akarnak létrehozni a helyzet orvoslására – tehát újabb testületek között osztják meg a feladatokat. Az egyik bizottságba több minisztériumot is bevonnának – hogy melyeket, arról a kormányfő nem nyilatkozott –, a másik az egészségügyi tárca új szerkezeti felépítésében kapna helyet. Utóbbi azért tűnik fölöslegesnek, mert egyszerűen hihetetlen, hogy újabb pénznyelő gépezetet kell létesíteni ahhoz, hogy valakik felelősek legyenek az oltóanyag beszerzéséért, a készítmények megvásárlásától a szétosztásig és a lakosság tájékoztatásáig. Ennek annyira természetesnek kellene lennie egy ország egészségügyi rendszerét irányító tárca kötelességei között, mint az, hogy levegőre, tiszta vízre van szükség az élethez. Úgy tűnik, Romániában másként mennek a dolgok. A kormányfő olyan kijelentéseket tesz a vakcinakrízis megoldásával kapcsolatban, mintha az csupán a nyilatkozatokon múlna. Grindeanu újból feltalálta a spanyolviaszt, miszerint „a legfontosabb, hogy kiszámítható és előrelátható rendszert hozzanak létre, hogy az ország többé ne kerülhessen a mostani helyzetbe, amikor egyszerűen kifogynak a vakcinakészletek”. Normális országokban erről nem is kell beszélni, a védőoltáshiány nem szerepel az egészségügyi ellátás gondjai között. Hogy többedszer is miért szólunk a kormány és a szaktárca mérhetetlen felelőtlenségéről és tehetetlenségéről az immunizálás tekintetében, annak nemcsak a kanyarójárvány és a kötelező védőoltások krónikus hiánya az oka – bár ezeknek a legsúlyosabbak a következményei –, hanem az is, hogy a nyár küszöbén újból izgulhatunk azért, lesz-e kígyómarás és veszettség elleni szérum, tetanusz elleni oltóanyag. Korábbi évek tapasztalata azt mutatja, itt is óriásiak a hiányosságok, a kórházak egymástól kérik kölcsön a szükséges szérumokat, olykor személyes kapcsolatokat is bevetve a beszerzés sikerének érdekében. Amíg több a nyilatkozat, mint a gyakorlati eredmény, addig nem lehetünk nyugodtak a súlyos fertőző betegségek elleni védelem tekintetében, és ha számba vesszük a hazai egészségügy teljes körű rákfenéjét, akkor bizakodni sem tudunk, hogy rövid időn belül a betegségek megelőzésére és a beteg ember javára fordul az ellátás.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra Laczikó Enikő vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát
Laczikó Enikő személyében ismét az RMDSZ politikusa vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát (DRI). Az új államtitkár kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat kedden jelent meg a hivatalos közlönyben.
Laczikó Enikő először 2013 januárjában került a DRI élére, amelyet 2015 októberéig vezetett. Azóta a kisebbségvédelmi intézmény egyik államtitkár-helyetteseként dolgozott. Victor Ponta akkori miniszterelnök azt követően bízta Laczikó egyik helyettesére, a tatár kisebbségi szervezet által jelölt Amet Aledinre a DRI vezetését, hogy az - akkor már ellenzékben lévő - RMDSZ szavazatával támogatott a parlamentben egy a Ponta-kormány leváltását célzó, sikertelen bizalmatlansági indítványt.
Sorin Grindeanu miniszterelnök a kedden hatályba lépett döntésével visszaállította a 2015 októbere előtti állapotot a kisebbségi hivatal élén, Amet Aledin ugyanis ismét államtitkár-helyettesi kinevezést kapott.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egy, a szövetség hírlevele által idézett nyilatkozatában természetesnek nevezte, hogy a kisebbségi hivatalt a legnagyobb őshonos kisebbség képviselője vezesse, függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben van-e az RMDSZ. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására.
"Továbbra is az a feladatunk, hogy fejlesszük, hogy tökéletesítsük a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét. Ezt demokratikus eszközökkel, konstruktív párbeszéddel akarjuk elérni. Az önkormányzatokban, a parlamentben, de a kisebbségi államtitkár révén is hangot kell adnunk a román diplomácia ferdítéseinek. Hangosan kell mondanunk: Románia nem modellértékű, ami a kisebbségi jogok betartását illeti" - idézte Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt az RMDSZ hírlevele.
A kormányfőtitkárság keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezeli azt a költségvetési támogatást, amelyet a kormány nyújt a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségnek. Az idei 105 millió lejes keretösszegből 23,7 millió lejt juttat az RMDSZ-nek a támogatás elosztásáról szóló kormányhatározat, amely a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozta elő a DRI számára kisebbségi programok szervezésére. MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Szigorított határellenőrzés: Grindeanu a magyarokra mutogat
Sorin Grindeanu miniszterelnök szerint azért nem lehet csökkenteni a várakozási időt a magyar-román határátkelőkön, mert a magyar fél nem tud annyi határrendészt szolgálatba állítani, hogy valamennyi kiépített közlekedési sávot megnyissák.
A román kormányfőt újságírók kérdezték kedden arról, miért nem lehet gyorsabban átjutni az uniós határokon, miért kellett például a hosszú hétvégén a Bulgáriából hazatérő turistáknak órákig várakozniuk, amíg átjutottak a Giurgiu-Rusze határátkelőn. Grindeanu azt állította: Carmen Dan belügyminiszter kérte már a bolgár és magyar kollégáit, hogy állítsanak több határrendészt szolgálatba a határátkelőkön, hogy lerövidítsék a várakozási időt.
Példaként a nagylaki autópálya-határátkelőt hozta fel, ahol szerinte román oldalon lenne elegendő határrendész, a magyar fél létszámhiánya miatt azonban nem lehet megnyitni mind a tíz rendelkezésre álló sávot. Az MTI által idézett Grindeanu utalt arra, hogy az EU április elején bevezetett új schengeni határellenőrzési kódexe szisztematikus határellenőrzésre kötelezi a tagországok határrendészeti szerveit. A kódex szerint minden utas iratait tüzetesen át kell vizsgálni és összevetni a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), illetve az Interpol lopott, vagy elveszett dokumentumainak adatbázisával (SLTD). A román határrendészet korábban közölte: a magyar és a bolgár határon az uniós partnerszervekkel közösen kell végezniük az ellenőrzést, így a közös határátkelőkön nem nyithatnak meg több ellenőrzőpontot, mint amennyihez a magyar, illetve bolgár fél is határrendészeket mozgósít. Csakhogy a magyar kormány május 9-én hozott határozatával ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását, és áttért a célzott határellenőrzésre, arra hivatkozva, hogy az új uniós határellenőrzési kódex alkalmazása miatt többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat. Viszont éppen a román fél az, amelyik nem követi a magyarok példáját. Mint arról a Krónika május közepén a bukaresti belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás alapján beszámolt, a román határrendőrség ragaszkodik a brüsszeli rendelet betartásához, és inkább az ország más térségeiből vezényelt erősítést a magyar és bolgár határátkelőkhöz a torlódások megelőzése érdekében.
Lapunk megkeresésére a bukaresti belügyminisztérium közölte, bár Magyarország – további tíz uniós tagállamhoz hasonlóan – felfüggesztette a schengeni határellenőrzési kódex alkalmazását, a román határrendészet folytatja a szisztematikus határellenőrzést, ennek keretében pedig az országba ki- és belépő valamennyi polgár és gépjármű ellenőrzését.
Rostás Szabolcs kronika.ro

Máris lefaragtak a tervezett béremelésekből
Minden közalkalmazott bére 25 százalékkal nő 2018. január elsejétől – erről állapodott meg kedden Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter Viorel Ștefannal, a pénzügyi tárca vezetőjével. Ez azonban azt jelenti, hogy az oktatásban és az egészségügyben dolgozók fizetése is csak 25 százalékkal nő a korábban bejelentett 50 százalék helyett.
Vasilescu tájékoztatása szerint március elsejétől a tanügyi alkalmazottak majd újabb 20 százalékos béremelésben részesülnek, és ugyanettől a dátumtól „az orvosok és asszisztensek megkapják a 2022-ig előirányzott teljes béremelést”. 
A munkaügyi miniszter hozzátette, a bérkeret az egységes bérezési törvény tervezetéhez benyújtott és elfogadott módosításokkal együtt sem haladja meg 2018-ban a pénzügyminisztérium által megszabott 75 milliárd lejt. 
Sorin Grindeanu kormányfő később újságírói kérdésre megerősítette, hogy módosul a bérezési törvény, részletekbe azonban nem kívánt bocsátkozni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy a Vasilescu által bejelentett forgatókönyv élvezi a kormány támogatását.
Amint az várható volt, a tanügyi szakszervezetek rögtön tiltakozó akciókkal kezdtek fenyegetőzni. A Mediafax hírügynökség megkeresésére mind Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke, mind pedig Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) elnöke azt mondta, máris „referendumot” kezdeményeztek a szakszervezeti tagok körében.
Nistor azt mondta, a tagokon múlik majd, hogy a tiltakozás mely formáját választják, Hăncescu elmondása szerint viszont náluk már azért folyik aláírásgyűjtés, hogy június 12-étől meghatározatlan időre általános sztrájkot robbantsanak ki. A szakszervezetek szerint ugyanis a késleltetéssel a Grindeanu-kabinet megszegi a kormányprogramban foglaltakat, amit a koalíció felvállalt. „Jelen pillanatban a kormányprogram megszegéséről beszélünk, és ez nagyon súlyos, mivel Románia parlamentje elfogadta azt a programot. Ha szigorúan azt a programot vesszük alapul, akkor nekünk 2017. július elsejétől 20 százalékos béremelés járna, 2018 januárjától pedig további 30 százalék. A bérezési törvényben a két szakaszból egyet csináltak, s így január elsejétől 50 százalékos béremelést kellene kapnunk. Tehát már egyszer ellentmondtak a kormányprogramnak, most pedig még súlyosabban megszegték, miután felfedezték, hogy nincs elég pénz, mivel elfogadtak olyan módosító indítványokat, amelyek növelik az egységes bérezés költségvetésre gyakorolt hatását” – fejtette ki kedden Marius Nistor. Hozzátette: reméli, hogy hétfőig sikerül is összesíteniük a tiltakozási formák megválasztása kapcsán kiírt referendum eredményét.
„Nálunk már zajlik a június 12-étől kezdődő általános sztrájk megszervezése kapcsán kiírt referendum, és péntekig tart. Elégedetlenek vagyunk a tanügy bértáblájával, mint ahogy a béremelések késleltetésével is” – mondta eközben Simion Hăncescu.
Az egészségügyi szakszervezetek is azt mondják, a munkaügyi minisztérium képviselői nem egyeztettek velük a béremelések elhalasztásáról. Ők azonban kedd délutánig nem közöltek konkrétumot. Leonard Bărăscu, a Sanitas elnöke annyit mondott, hogy készenléti állapotban vannak. „Lássuk, mi lesz” – jegyezte meg.  
Háztartási adó lesz, adótanácsadó nem
A kormány nem mond le a háztartási/családi adózásról – jelentette be kedden Sorin Grindeanu miniszterelnök. Azt mondja, két vagy három szakaszban ültetik gyakorlatba 2018 januárjától kezdődően. Viorel Ștefan pénzügyminiszter pedig arról számolt be, hogy az új adózási rendszert mintegy két-három éven belül tudják gyakorlatba ültetni, minden attól függ, milyen ütemben tudják fejleszteni az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerét.
Ugyanis a háztartási adózás bejelentése óta lezajlott egyeztetések során a kormány képviselői rájöttek, hogy nem kell számtalan adótanácsadót alkalmazniuk, akik elvégzik a feladatot, arra a számítógépes programok is alkalmasak. A pénzügyminiszter különben azt mondja, jelenleg készül a tanulmány arról, hogy a háztartási adózás mekkora hatást gyakorol majd az állami költségvetésre, ezt várhatón június közepéig be is mutatják. És ezen múlik majd az, hogy a gyakorlatba ültetés különböző szakaszait mikor valósítják meg.
Grindeanu elmondása szerint már 2018 januárjától elkezdődik a folyamat, ami azt jelenti, hogy 2018 májusától globálisan kezelik a bevételeket, de a fizetések utáni adót továbbra is visszatartja majd a munkáltató.
Bálint Eszter Népújság (Marosvásárhely)

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: az RMDSZ-t nem hívták kormányra
„Biztos, hogy nem szívott valamit?” Így reagált kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök Eugen Tomac képviselő kijelentésére, miszerint RMDSZ-es miniszterelnököt jelölne Sorin Grindeanu helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD).  
A Népi Mozgalom Párt (PMP) politikusa azt állítja: PSD-s politikusok megerősítették azt az értesülését, hogy RMDSZ-es kormányfője lesz Romániának. A képviselő ezt „rendkívül aggasztónak” nevezte.
"Dragnea már a saját kollégáiban sem bízik, de akkor sem megoldás, hogy az RMDSZ berkeiből jelöljön miniszterelnököt. Konkrét névről nincs tudomásom, de tárgyalnak erről a lehetőségről, és szerintem ez rendkívül aggasztó. (...) A parlamentbeli kollégáktól értesültem erről, PSD-sek is voltak köztük. (...) Képesnek tartom erre Liviu Dragneát" - fogalmazott Tomac, arra utalva, hogy a szociáldemokrata pártelnök leváltaná a kormányfőt.
Tomac kijelentéseit Kelemen Hunor badarságnak nevezte. "Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára. Ma azonban, azt hiszem, szívott valamit" - mondta a szövetségi elnök a sajtónak.
Kelemen hozzátette, az RMDSZ-t hivatalosan nem hívták meg a kormányba, és "amíg van miniszterelnök, van koalíció, és megvan a koalíciót támogató többség", fölösleges tárgyalni a témáról. "Én nyitott vagyok a párbeszédre bárkivel, de csak konkrét tények, nem pedig mindenféle találgatások alapján" - tette hozzá. maszol.ro

Dragnea: nem kértem senkitől, hogy mondjon le
Senkitől nem kérte, hogy lemondjon tisztségéről, jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottságának szerdai ülése előtt a párt elnöke, Liviu Dragnea.  Arra a kérdésre, hogy kérte-e Sorin Grindeanu miniszterelnöktől lemondását, Dragnea azt felelte: senkitől nem kérte, hogy nyújtsa be lemondását, sem a kormányfőtől, de a miniszterek egyikétől sem. 'Nem túl kényelmes a helyzet, amelyben jelenleg vagyunk, ugyanakkor nem hagyhatjuk, a dolgok továbbra is úgy haladjanak, ahogy eddig. Lássuk, milyen döntésre jutunk' – mondta Dragnea, aki szerint az országos végrehajtó bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is kiértékelni a kormányt.  Liviu Dragnea kijelentette: a kormányprogram által előírt intézkedések 60%-a nem teljesült, a késlekedésekről pedig nyilvánosan beszélni kell, és mielőbb be kell hozni a lemaradást. 'Nehezemre esik ezekről a dolgokról beszélni a nyilvánosság előtt, de ez nem a mi kormányunk, hanem Románia kormánya' – tette hozzá a PSD elnöke.  Agerpres Erdély.ma

Megvonta támogatását Sorin Grindeanu kabinetjétől a kisebbik román kormánypárt Megvonta politikai támogatását Sorin Grindeanu román miniszterelnök kabinetjétől a bukaresti szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE – jelentette be szerdán Calin Popescu Tariceanu, az ALDE elnöke. Elmondása szerint várhatóan a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonja támogatását, így a Grindeanu-kormány parlamenti támogatás nélkül marad. Tariceanu szerint a döntést a kabinet munkájának kiértékelése után hozták meg. Elmondása szerint a csaknem fél éve hivatalban lévő Grindeanu-kabinet késedelembe esett a kormányprogramban vállalt intézkedések gyakorlatba ültetésének többségével. Az ALDE elnöke egyebek mellett azt rótta fel a kormánynak, hogy nem hozta létre a kormányprogramban beígért szuverén befektetési alapot, és hogy nem nyitotta meg az államkötvény-piacot a lakossági befektetők előtt. Tariceanu szerint a PSD-ADLE koalíció továbbra is működik, csak a kormányt akarják lecserélni. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a jobboldali Klaus Iohannis államfő ismét a szociálliberális koalíció jelöltjét bízza majd meg kormányalakítással, Tariceanu annyit mondott: a parlament összetétele nem változott. Tariceanu hozzátette az ALDE mind a négy minisztere előkészítette lemondását, arra az esetre, ha a miniszterelnök nem nyújtaná be ezek után a teljes kormány lemondását. A román média szerint a szociáldemokrata miniszterek többsége is megírta lemondását a párt délután kezdődött végrehajtó bizottsági ülése előtt, hogy így kényszerítsék meghátrálásra a tisztségéhez ragaszkodó, a bírálatokat megalapozatlannak tartó kormányfőt. Sorin Grindeanu a PSD tanácskozása előtt közölte, nem szándékozik távozni posztjáról. Ha Grindeanu nem távozik önként, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a PSD-ALDE koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia. Baranyi László / MTI Erdély.ma

Grindeanu nem mond le
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottságának ülésén részt vevő források szerint Sorin Grindeanu azt mondta: nem mond le miniszterelnöki tisztségéről.  Ugyanazon források szerint Grindeanu az ülésen azt kérdezte a párt vezetőségétől, hogy ki állította össze a miniszterek tevékenységét kiértékelő jelentést, mert ő a szerdai bizottsági ülésen látta először a dokumentumot.  'Felébresztettétek Iohannist a 13-as sürgősségi kormányrendelettel, és most neki akarjátok adni a kormányt?' – kérdezte a források szerint Grindeanu a PSD vezetőit a gyűlésen. A kormányfő az ülésen bemutatta a kabinet tevékenységének saját maga által összeállított kiértékelését. Eszerint a PSD a kormányprogram által előírt intézkedések közül 97-et követelt meg a tárcáktól az első két negyedévebn, és ezek közül csak 9-et nem ültettek gyakorlatba – tájékoztat ugyanazon forrás.  Sorin Grindeanu azt mondta kollégáinak: 20 éve tagja a Szociáldemokrata Pártnak, de még soha nem élt át olyan agresszív kampányt, mint amilyent ellene intéztek egyes pártbéli kollégái az utóbbi hónapban.
Agerpres Erdély.ma

Saját pártja szorongatja Grindeanut (Kormányválság)
Lemondásra szólította fel Sorin Grindeanu miniszterelnököt Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, a kormányfő azonban egyelőre nem hajlandó önként távozni. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az SZDP a kormánykoalícióba hívta volna a magyar érdekképviseletet, és elzárkózott attól, hogy találgatásokra reagálva megelőlegezze, mit tenne a szövetség kormányválság esetén.
A szocialista párt elnöke többször, legutóbb tegnap szembesítette Grindeanut azzal, hogy elveszítette a pártvezetés bizalmát, ezért azt kérte tőle, hogy önként távozzon. Dragnea a kormányprogram végrehajtásának késlekedésére hivatkozott, egyebek mellett arra, hogy a kormány nem hozta létre a választási kampányban beígért szuverén befektetési alapot. Az SZDP-ben is egyre többen sürgetik a teljes Grindeanu-kormány távozását, Niculae Bădălău szociáldemokrata alelnök tegnap azt nyilatkozta, hogy sok területen hiányos a kormány munkája, például a pénzügy, szállítás, mezőgazdaság területén.  Sorin Grindeanu azonban nem mutat hajlandóságot a távozásra, egyre több jelét adja önállósulásának, láthatóan igyekszik elhatárolódni az SZDP elnökétől, és – egyes elemzők szerint – arra vár, hogy Dragneát második korrupciós pere végleg eltávolítsa a politikából. Ha viszont önként nem hajlandó lemondani, akkor az SZDP megvonhatja tőle és a kabinettől a politikai támogatást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parlamentben a kormánykoalíció törvényhozói megszavaznak egy bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukásához vezet. Liviu Dragnea korábban bejelentette, hogy a pártvezetés alapos elemzésnek veti alá a kormánytagok eddigi, féléves teljesítményét. A kiértékelés következtetéseit várhatóan mai ülésén vonja le az SZDP végrehajtó bizottsága, ezután pedig várható, hogy Dragnea a nyilvánosság előtt is bejelenti, kik azok a miniszterek, akiknek a munkájával elégedetlen a párt, milyen mértékű kormányátalakítást tart szükségesnek annak vezetősége. Klaus Iohannis államfő – akinek kormányváltás esetén meglehetősen tág mozgásteret biztosít az alkotmány – kiváró álláspontra helyezkedett az üggyel kapcsolatosan, szóvivőjén keresztül annyit üzent, hogy csak hivatalos bejelentésekre fog reagálni, egyébként pedig az SZDP felelőssége, hogy kiértékelje miniszterei teljesítményét. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap azt mondta, nem kapott hivatalos felkérést a Szociáldemokrata Párttól vagy annak elnökétől, Liviu Dragneától a kormányra lépésre, ő pedig nem kommentál spekulációkat. A Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselője, Eugen Tomac tegnapi nyilatkozatát, miszerint Liviu Dragnea RMDSZ-es miniszterelnököt tervez jelölni Sorin Grindeanu helyére, badarságnak nevezte Kelemen Hunor. „Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára” – mondta a szövetségi elnök a sajtónak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Grindeanu feltételekhez köti lemondását
Egy újabb szociáldemokrata miniszterelnök kinevezésének feltételéhez kötötte lemondását szerdán Sorin Grindeanu román kormányfő, akit a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozásra szólított fel a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva. A miniszterelnök, aki PSD éjszakába nyúló ülésének vége előtt távozott a tanácskozásáról, a kormány székházában tartott sajtóértekezletén azt állította, az eltávolítását célzó kísérlettel a PSD végrehajtó bizottsága a jobbközép ellenzéket és – a jobboldali – Klaus Iohannis államfőt „ajándékozta meg".
Grindeanu leszögezte, csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő a kormányalakítási tárgyalások nyomán a választásokon legtöbb szavazatot szerzett Szociáldemokrata Pártból nevesít kormányfő-jelöltet. MTI Erdély.ma

Válságból válságba
Értelmetlen és érthetetlen, önkényes, felelőtlen, pártjára és országra is káros offenzívát indított az elmúlt napokban Liviu Dragnea a maga által kinevezett kormányfő ellen, és tegnap este úgy tűnt, sikerrel is járt a teleormani báró ördögi terve: Sorin Grindeanu hiába küzdött, jóformán egyedül maradt. Előbb Călin Popescu Tăriceanu jelentette be, hogy megvonják tőle a politikai támogatást, miközben kollégái a szociáldemokraták maratonira nyúló elnökségi ülésén pecsételték meg sorsát.
Értelmetlen Dragnea eljárása, mert nem jár sem politikai, sem egyéb haszonnal. Politikai haszonnal azért nem, mert a szociáldemokraták egyszerűen röhejessé váltak a maguk állította kormány megdöntésével, ráadásul a pártelnöknek sikerült minden eddiginél erősebben kiéleznie a belső feszültségeket, amelyek akár szakadáshoz is vezethetnek. Azért is értelmetlen a választási csalásért jogerősen elítélt szocialista pártelnök önös érdekektől vezérelt leszámolása, mert végső célját így sem éri el: álma, hogy miniszterelnökként vezesse az országot, a törvény előírásai miatt nem valósulhat meg, elképzelése pedig, hogy a háttérből mindent irányítson, azért sem válhat valóra, mert a román politikai életben a lojalitás ismeretlen fogalom. Érthetetlennek azért nevezhető Dragnea döntése, mert eddig a politikus ravaszabbnak, dörzsöltebbnek tűnt, semhogy egy ilyen kamikazeakcióval veszélyeztesse saját pozícióját és pártja megítélését. Önkényes az eljárás, mert nem a párt derékhada, a területi vezetők kezdeményezték azt, hanem az elnök és szűk köre. Ráadásul az akcióért drága árat kell fizetnie Dragneának: a belső nézeteltérések kiélezése, a választóknak az alakulatba vetett bizalmának megrendülése semmiképpen sem használ az amúgy igen kényelmes helyzetben lévő, ellenzéke által nem szorongatott, jelentős támogatottsággal bíró pártnak.
Bennünket azonban elsősorban a legújabb kormány- vagy politikai válságnak az országra, a hétköznapjainkra gyakorolt hatása érdekel, és e tekintetben mutatkozik meg leginkább, mennyire káros ez az ócska politikai játszma, mily hatalmas felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot a teleormani báró és bandája. Mert bár rövid ideig a meglóduló fogyasztás, a kedvező európai konjunktúra hajtja még a gazdaságot, a viharfelhők gyülekeznek már az ország fölött. Az egységes bérezési törvény előírásai a gyakorlatban aligha megvalósíthatók, a jogszabály alkalmazását máris halasztani kellett, a féktelen ígéretek hatására felsrófolt elvárások miatt a társadalmi feszültség fokozódik, egyre több szakmai csoport fenyeget sztrájkkal, tüntetésekkel, az állami beruházásokat leállították, infrastruktúra-fejlesztésre se pénz, se szándék, se hozzáértés, az uniós pénzek lehívásában hatalmas a késés. Se vízió, se felelősség, csak egy megvalósíthatatlan kormányprogram, kormány nélküli kormányfő s egy választási csalásért elítélt imposztor kétségbeesett próbálkozása, hogy teljhatalomra tegyen szert. Semmi új, csak egy válságból válságba bukdácsoló ország szomorú, lehangoló, elkeserítő mindennapjai.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Grindeanu: nem mondok le!
Bár az ALDE után a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Politikai “bányászjárás” – még egyszer
A címnek nem csak az 1990-es június 13-15 bányászjárás évfordulója ad aktualitást, hanem a friss romániai belpolitikai válság is, az a lincshangulat, amelyet ezúttal Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök és hívei keltenek egy ideje kikezdve a Grindeanu-kormányt. Sokak vélekedése szerint mondvacsinált okokra hivatkozva.
“Kifejezetten kérem, hogy Románia elnöke vagy a többi politikai erő magyarázza meg az országnak és nekem személyesen, miért akarják leváltani a kormányt, mit akarnak elérni ezzel, mivel vádolnak, mi áll e vádak mögött és valójában hova akarnak kilyukadni. Erkölcsi jogom van magyarázatot kérni a kormány ellen indított "politikai bányászjárásra", amit a világon mindenki elítél. Ha a kormány mindegyik minisztere lemond is, én erkölcsi meggondolásokból még nyomásra sem vagyok hajlandó lemondani a miniszterelnöki megbízatásról!” Ezek nem Sorin Grindeanu, hanem valamikori elődje, a kormányfői tisztséget 1998-1999 között betöltött Radu Vasile segélykiáltása, de nyugodtan tulajdoníthatnánk a mostani kormányfőnek is. Emlékezhetünk, a Vasile és Emil Constantinescu akkori államfő közötti konfliktusnak az lett az eredménye, hogy a koalíciós pártok utasítására a kabinet minden minisztere lemondott, Vasile pedig elbarikádozta magát a kormányépületben, végül azonban csak hajlandónak mutatkozott megválni tisztségétől. Vasile akkor azért tartotta méltánytalannak menesztését, mert mindez néhány nappal azután történt, hogy Romániát - érdemei elismerése mellett – meghívták az uniós csatlakozási tárgyalásokra. A Romániában annak idején elhatalmasodó társadalmi feszültségek miatt a népszerűségét rohamosan veszítő koalíció és államfő azonban szabadulni akart Vasilétől, akit a kialakult helyzet felelősévé tett. 
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Román kormányválság - Erdélyi elemző: szükség lehet az RMDSZ-re egy új többség kialakításában
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a romániai kormányválságnak.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politológia karának a dékánhelyettese az MTI kérdéseire válaszolva elemezte a romániai kormányválság kialakulásának a körülményeit, és megoldási lehetőségeit. Úgy vélte: a román kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli hatalmi harc vezetett a Grindeanu-kormány iránti bizalom megvonásához.
Salat Levente szerint kicsi az esélye annak, hogy a Liviu Dragnea PSD-elnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök közötti konfliktus pártszakadáshoz vezessen, de ha Grindeanu néhány követője kilép a pártból, egyre törékenyebbé válik a koalíció parlamenti többsége, és egyre nagyobb szüksége lesz a koalíciónak az RMDSZ támogatására.
A politológus nyilvánvalónak tartotta, hogy a koalíciós pártok a kormány teljesítményének a felmérésével csupán ürügyet kerestek Sorin Grindeanu menesztésére. Szerinte ez annak ellenére is igaz, hogy sok vonatkozásban jogos a kormánnyal szembeni kritika. "Elég csak a közszférában megígért, majd aztán több lépésben visszavont fizetésemelések körüli egészen nevetséges oda-visszalépegetésekre gondolni" - részletezte Salat Levente. A valós okot azonban abban látta, hogy Liviu Dragnea úgy érezte: lépnie kell ahhoz, hogy ne csússzék ki a kezéből a párt irányítása.
Megemlítette: a PSD-ben hagyománya van annak, hogy a párt "megeszi a saját vezetőit". Így történt ez Adrian Nastasevel, Mircea Geoanával, majd Victor Pontával is. "Most bekövetkezett az, amitől Dragnea tartott: a miniszterelnök, miután beletanult a szerepébe, hatalmi pozícióból lépett fel ellene. Dragnea veszélyeztetve érezte a pozícióját, ezért lépett" - magyarázta az elemző.
A kormányfő menesztését szerinte a párton belüli több érdekcsoport is szorgalmazhatta. Ezek közül a gazdasági érdekcsoportot tartotta a legjelentősebbnek. Ezt a csoportot az zavarhatta, hogy a kormány nem hozta létre a kormányprogramban szereplő szuverén befektetési és fejlesztési alapot. "Ez azt jelentette volna, hogy a pénzügyi alapokból elkülönítenek egy olyan részt, amelyből átláthatatlan és diszkrecionális módon lehetett volna kiszolgálni a klientúrát" - értelmezte. A párton belüli fontos érdekcsoportnak nevezte a korrupciós ügyekben érintett politikusoknak a csoportját is. Őket azoknak az intézkedéseknek a késése fordította a kormány ellen, amelyek a büntetlenségüket biztosítják.
Megemlítette: sajátos Liviu Dragnea esete is, hiszen a bíróság választási csalás ügyében már jogerősen elítélte, de felfüggesztett büntetést kapott, és közeleg a másik - hivatali visszaélési - ügyében is az ítélethirdetés, amely letöltendővé alakíthatja a korábbi, felfüggesztett ítéletet is. "El lehet képzelni, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ennek elejét vegye" - fogalmazott Salat Levente.
A politológus kizártnak tartotta, hogy Grindeanu a PSD szakadását tudja elérni. Ehhez szerinte nem eléggé erős a kormányfő hátországa. Salat Levente szerint a miniszterelnök csupán a presztízsét próbálta védeni, amikor elutasította, hogy - a pártelnök forgatókönyve szerint - lemondjon a tisztségéről. "Részéről ez egy reménytelen személyes ambíció kibontakozása, aminek nincs támogatottsága a PSD-n belül, és komoly politikai projekt sincs mögötte" - vélekedett.
Salat Levente a kormányfő időhúzásaként értelmezte, hogy csak arra az esetre helyezte kilátásba lemondását, ha Klaus Iohannis államfő biztosítja, hogy a PSD soraiból jelöli ki a következő miniszterelnököt is. Megjegyezte: az államelnök csak akkor jelölhet új miniszterelnököt, ha már megüresedett a miniszterelnöki szék, ez a helyzet pedig a kormányfő lemondása által, vagy egy bizalmatlansági indítvány parlamenti megszavazását követően állhat elő. Úgy vélte, a PSD nevetség tárgyává válna, ha arra kényszerülne, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg a saját kormányát. Ha mégis ez a forgatókönyv érvényesülne, a politológus biztosra vette, hogy a párt előre bebiztosítaná a szavazás számára kedvező kimenetelét.
Salat Levente felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e "hírbe hoznia magát" a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. "A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni" - fogalmazott az elemző. Úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ-nek csak akkor lenne szabad kormányzati szerepet vállalnia, ha "a PSD demagóg választási ígéreteitől" mentesítenék a kormányprogramot, és egy teljesen átlátható, számon kérhető program megvalósítására vállalkozna a koalíció. Minimálisnak látta egy ilyen program kialakítási esélyét.
Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának a jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni, és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok. Úgy vélte azonban, hogy a koalíció részeként az RMDSZ éppen "a fék szerepét tudná eljátszani", ha kiegyensúlyozottan, szakszerűen viszonyulna a várható kilengésekhez.
Gazda Árpád, MTI

Grindeanu kitart
Szerdán késő este a kormánykoalíció mindkét pártja, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) is megvonta a politikai bizalmat Sorin Grindeanu kormányfőtől, ő azonban kijelentette: csak akkor mond le, ha az államfő szociáldemokrata miniszterelnököt nevez ki a helyébe. Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, akik tegnapi ülésükön megszavazták, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a miniszterelnök ellen, és a pártból is kizárják Grindeanut. A kormányfő tegnap esti sajtótájékoztatóján kijelentette: csak azután mond le kormányfői tisztségéről, miután a helyzetért fő felelős Dragnea lemond. Az SZDP végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével, a célkitűzések alig 13 százalékát teljesítette, a választási programban vállalt intézkedések 60 százalékának teljesítésével késik, ezenfelül a program számos további vállalása is csak részben teljesült. Az SZDP-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a SZDP végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, kész lemondani, ha az államfő szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást. A szociáldemokraták egy olyan határozatot is elfogadtak a gyűlésen, miszerint megfosztják párttagságától azt a SZDP-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu a lemondatásáról
A miniszterelnök, aki az SZDP szerda késő esti ülésének vége előtt távozott a tanácskozásról, a kormány székházában tartott sajtóértekezletén azt állította, az eltávolítását célzó kísérlettel az SZDP végrehajtó bizottsága a jobbközép ellenzéket és Klaus Iohannis államfőt „ajándékozta meg”. Grindeanu ismét nyomatékosította: csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő az SZDP-ből nevesít kormányfőjelöltet. Arra a kérdésre, hogy miként fog kormányozni miniszterek nélkül (ugyanis a koalíciós pártok vezetői azt állították, hogy a kabinet minden minisztere megírta lemondását), Grindeanu leszögezte: a kormánynál még nem iktattak egyetlen lemondást sem, de ha ez be is következne, 15 nap áll rendelkezésére, hogy ezeket az iratokat továbbítsa a miniszterek felmentésére jogosult államfőnek, és a lemondott tisztségviselők helyére esetleg újakat jelöljön. 
Grindeanu beszámolt arról, hogy lemondása fejében különböző állami intézmények vezetését, illetve egy következő kormányban való tagságot is felajánlottak neki. Érthetetlennek nevezte, hogy az EU legnagyobb gazdasági növekedésével, legkisebb inflációjával, számottevő reálbérnövekedésével rendelkező országának fél éve beiktatott kormánya ellen saját pártvezetése intézzen támadást. Ürügynek nevezte azt, hogy a kormányprogram végrehajtásának késései miatt próbálják lemondatni, amire nem talál más magyarázatot, mint egyetlen ember – Liviu Dragnea pártelnök – vágyát a korlátlan hatalom birtoklására. Elmondta: a pártülésen felajánlotta Dragneának, hogy mondjanak le mindketten tisztségükről, hiszen kormánya névsorát az SZDP elnöke állította össze, így mindkettejüknek vállalniuk kell a felelősséget a kabinet állítólagos kudarcáért.
Az államfő álláspontja
Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie – tudatta tegnap Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője. Iohannis szóvivője szerint az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik – vagy lemondás, vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán –, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást – szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
Bizalmatlansági indítvány és kizárás a pártból
Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be hétfőn a parlamentben Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen, aki megtagadta, hogy lemondjon tisztségéről – erről a kormányt eddig támogató SZDP–LDSZ szociálliberális kormánykoalíció vezetőtestületei döntöttek tegnap. A kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás parlament együttes ülésén, az SZDP–LDSZ koalíciónak pedig összesen 247 törvényhozója van. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A SZDP ülésén médiaértesülések szerint „a kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemon­dását.
Összeesküvés-elméletek Egyes hírforrások arról számoltak be tegnap, hogy az SZDP jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban álló Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban. Liviu Dragnea a tegnapi gyűlés után azt nyilatkozta, egyedül ő a hibás a kialakult helyzetért, mert bízott Grindeanuban, és párttársait is meggyőzte, hogy kormányfőnek jelöljék. Dragnea szerint a kormányfő nagyon sokat változott az utóbbi időben, jelenleg csupán eszköz valakik kezében, a párt ostrom alatt van, a kormánypalotát pedig „egy illegális csoport” foglalta el, amely „puccsra készül”. Azt nem tudta megmondani, ki irányíthatja a háttérből a kormányfőt, de szerinte „professzionális módon koor­dinált akciót” hajtott végre.  Az SZDP „politikai dramolettje” az egykori Demokrata Liberális Párt két tagjának a műve, akik „tudják, hogyan kell belülről tönkretenni egy pártot” – véli a Népi Mozgalom Párt elnöke, Traian Băsescu.
Csak Dragnea után mondana le
Sorin Grindeanu tegnap esti sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy bármennyire is szeretne megszabadulni tőle Dragnea, az egykori LDP-s politikus, ő mindig szociáldemokrata volt és marad, mert Liviu Dragnea nem tudja kisajátítani magának a pártot. Mint mondta, egy pártot nem lehet végrehajtó bizottság által irányítani, amint az utóbbi időben történt, és felszólította Liviu Dragneát, vállaljon felelősséget a politikai válságért, mert ő nevezte ki a minisztereket, egyedül neki köszönhető, ami az országban történik. „Azt kérem Liviu Dragneától, hogy hétfőig gondolkozzon, és lemondásával vállalja a felelősséget ezért a válságért. Amint Liviu Dragnea lemond, én is lemondok” – mondta Grindeanu, hozzátéve: nem ő az, aki ragaszkodik a székéhez azért, hogy megmeneküljön a múltjától. A kormányfő arról is beszélt, hogy csupán a pártvezetés irányából érkező nyomás miatt mondtak le a miniszterek, de azért még vannak támogatói a párton belül. Grindeanu két félretájékoztatással kapcsolatosan is állást foglalt: Dragnea összeesküvés-elméletével kapcsolatosan kijelentette, nem ő szokott teniszezni, italozni a hírszerző szolgálat munkatársaival, a miniszterek pedig azért nem tudtak vele kommunikálni, mert a párt vezetősége irányából más utasítások érkeztek, mint amiket a kormányfőtől kaptak. Kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy Dragnea lemondatásával maga törne a pártelnöki tisztségre.
Az RMDSZ lehetséges szerepe
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet az RMDSZ-re annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a kormányválságnak. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem politológia karának dékánhelyettese felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e „hírbe hoznia magát” a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. „A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni” – fogalmazott az elemző. Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kizárták Grindeanut a PSD-ből. Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánypárt 
A PSD vezetősége úgy döntött: kizárja soraiból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Klaus Johannis csütörtökön bejelentette: a kormánypártoktól várja a jelenlegi helyzetre a megoldást. Bár az ALDE után szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonta a bizalmat Sorin Grindeanutól, a kormányfő a Victoria-palotában tartott éjféli sajtóértekezleten bejelentette: nem mond le.
A PSD végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével. A PSD és az ALDE elnöke is azt állította: a pártjukhoz tartozó miniszterek már előterjesztették lemondásukat.
Grindeanu korábban távozott a PSD üléséről anélkül, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. Médiaértesülések szerint a PSD vezetőségével azt közölte: koholt vádak alapján próbálják eltávolítani, ezért nem hajlandó lemondani.
A PSD-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a PSD végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, hogy aláveti magát a pártvezetés akaratának, hozzátéve: kész lemondani, ha az államfő ismét szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást.
Dragnea szerint ezt úgy értelmezték, hogy Grindeanu bejelentette lemondását, annál is inkább, mivel jelenleg olyan kormányt vezet, amelynek nincsenek miniszterei.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
Újságírói kérdésre válaszolva Dragnea elhárította ezt a lehetőséget, képtelenségnek nevezve, hogy a miniszterelnök politikai támogatás nélkül megpróbáljon tisztségben maradni. A PSD mindenesetre elfogadott egy olyan határozatot, miszerint megfosztják párttagságától azt a PSD-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a PSD nem támogat. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy Grindeanu a lemondott kormánytagok helyett más tisztségviselőket jelölve próbálja megtartani tisztségét. Ha nem a PSD-ALDE koalícióból jelölne minisztereket, a kormány megváltozott politikai összetételét a parlamentnek kellene jóváhagynia - figyelmeztetett Dragnea.
A kormánykoalíció döntéséről hivatalosan levélben értesítik az államfőt - zárta beszámolóját a PSD elnöke.
Grindeanu: célom az, hogy a kormányfőt a PSD adja
Sajtónyilatkozatában a kormányfő kijelentette: célja az, hogy a kabinet vezetője továbbra is a Szociáldemokrata Párt kötelékéből kerüljön ki.
Hozzátette: nem mond le.
ohannis: a kormánypártoktól várom a megoldást
Klaus Johannis a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció "belső válságára", rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie - tudatta ma Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.
Mint ismeretes, azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
Johannis szóvivője elmondta: az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. "Ez a koalíciót alkotó pártok kizárólagos felelőssége" - nyomatékosította szóvivőjén keresztül az államfő.
Egy kormánytag megbízatása akkor szűnik meg, ha lemond, felmentik, elveszíti választójogát, megsérti az összeférhetetlenségi előírásokat vagy meghal. Ha a kormányfő az említett helyzetek egyikébe kerül, a felmentés kivételével, vagy képtelenné válik feladata ellátására, akkor az államfő egy másik kormánytagot nevez ki ideiglenes miniszterelnöknek, aki az új kormány megalakulásáig marad tisztségben - idézte az elnöki szóvivő az alkotmányos előírásokat, rámutatva: ezen helyzetek egyike sem állt elő.
Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik - vagy lemondás vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán -, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást - szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
A koalíciós pártok úgy próbálják kikényszeríteni Grindeanu távozását, hogy valamennyi miniszterüket lemondatták szerdán, lemondó leveleik azonban még nem kerültek az államfő elé, aki hivatalosan is felmentheti őket. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága azt is határozatba iktatta, hogy kizárják a pártból azokat, akik olyan kormányban vállalnak tisztséget, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu leszögezte, csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő a kormányalakítási tárgyalások nyomán a választásokon legtöbb szavazatot szerzett Szociáldemokrata Pártból nevez meg kormányfő-jelöltet.
Ha Grindeanu nem terjeszti be hivatalosan lemondását, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a szociálliberális koalíciónak saját kormánya ellen kellene bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia.
****
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, kizárja a politikai alakulatból Sorin Grindeanut, illetve bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen – döntött politikai források szerint a párt Országos Végrehajtó Bizottsága (CExN) mai ülésén.
A PSD végrehajtó bizottságának tagjai ma  úgy döntöttek, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Grindeanu-kormány ellen, miután a hivatalban lévő miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani tisztségéről, holott a kormánykoalíció mindkét tagja, a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is megvonta tőle a politikai támogatást.
A kabinet minden minisztere benyújtotta lemondását, a lemondások ma el is jutottak Sorin Grindeanu kormányfőhöz.
Utóbbinak15 nap áll rendelkezésére, hogy tudomásul vegye és továbbítsa azokat az államelnöki hivatalhoz, ezt követően pedig az államfő aláírja a visszahívásról szóló rendeleteket. Szabadság (Kolozsvár)