Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Grama, Horia
120 tétel
2012. augusztus 31.
Félretájékoztatás román módra
Nagyon nehéz védekezni a manipulációval, hazugsággal szemben. Csak ülünk és döbbenten figyeljük, hogyan viszonyul a román média a szombatra Sepsiszentgyörgyre tervezett tüntetéshez. Vagy hallgat, vagy félretájékoztat. Objektív beszámolót alig hallani. Hirtelen szent lett és független a korábban sokat szidott igazságszolgáltatás, a romániai magyarság pedig egy buta, gondolkodásra képtelen nyáj, amelyet úgy terelget az RMDSZ és az egyház, ahogy kedve tartja. Ilyeneket és ehhez hasonlókat harsognak a bukaresti stúdiókban a nagy román megmondók, s hazugságokkal, féligazságokkal igyekeznek alátámasztani állításaikat.
Jól kidolgozott manipulációs rendszerre épül a román sajtó, s az eszközt, amelyet leggyakrabban pártpolitikai érdekek mentén vetnek be, most a Mikó-tüntetés kapcsán igyekeznek kihasználni. A közszolgálati televízió szerda este, fő műsoridőben foglalkozott a kérdéssel, szót adott a két feljelentőnek (nem győzik hangsúlyozni, lám, magyarok léptek, ők kérték a bíróság segítségét), Horia Gramának, aki annak idején prefektusként a városi tanács visszaszolgáltatásról szóló határozatának érvénytelenítéséért a bírósághoz fordult és Codrin Munteanu jelenlegi kormánybiztosnak. Mindahányan azt szajkózzák, szó sincs visszaállamosításról, hiszen a városhoz kerül az épület, s többször elhangzik, hogy nem szabad megkérdőjelezni a bíróság döntését, és szégyenletes dolog utcai tüntetéssel nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra. A másik fél részéről Borbély László kapott szót, a marosvásárhelyi stúdióból, nem közvetlenül érintett, nem is a legtájékozottabb, nem győzte visszaverni a többiek gyakorta hamis vádjait, melyeket erősített a műsorvezető is azzal, hogy sűrűn idézte a bírósági végzést. Egyszerű a kép, amit a kérdéskört egyáltalán nem ismerő tévénézőknek sugároznak: lám, a román bíróság hozott egy döntést – ennek igazságosságát csak a rosszhiszeműek kérdőjelezik meg –, s a könnyen befolyásolható magyar tömegeket most utcára viszi az RMDSZ, hogy politikai tőkét kovácsoljon. Támadják a román államot, a románságot, s talán még elszakadást is képesek kérni, jó lesz tehát ügyelni – ez a román közszolgálati televízió tárgyilagos üzenete, távol a valóságtól és még távolabb a lényegtől. A félrevezetésben jeleskedett az írott sajtó is, Eckstein-Kovács Péter önfeljelentő gesztusát elhallgatták, arról adtak hírt, hogy kihallgatta a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), s volt olyan lap is, amely kiforgatva, eltorzítva, szinte uszító hangon magyarellenes írást közölt. A máskor oly jól tájékozott újságírók szót sem ejtettek arról, hogy az egyik „köztiszteletben” álló feljelentő nemrég szabadult a börtönből, közbűntényesként ítélték el, és jóformán senki nem vette a fáradságot, hogy közölje azt az egyszerű jogi tényállást: az ingatlan-visszaszolgáltatási törvény egyértelműen fogalmaz, annak kell visszaadni az államosított épületet, akitől elvették. A Mikó esetében ez vitathatatlan, 1948-ban a Hivatalos Közlönyben úgy jelent meg a jegyzőkönyv, hogy a református egyháztól kobozták el az iskolát. Beindult tehát a nagy félretájékoztatás, amely élét, súlyát kívánja venni a szombati tüntetésnek. Válaszunk csak egy lehet: nem engedjük elriasztani magunkat a tiltakozó nagygyűlésről, s megmutatjuk, sokan, nagyon sokan vagyunk, többen, mint ahány embert a román pártok mozgósítani tudtak az elmúlt években. Gondoljanak, szajkózzanak bármit a nagy román manipulátorok, kiállunk igazunkért, megvédjük jogainkat, s nem engedjük őseink jussát. Tesszük ezt békésen felvonulva, a Bibliával vagy egy könyvvel a kezünkben!
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 13.
Kulcsár Terza: az EMNP-nek romboló hatása volt
„Az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti választásokon való indulásával többet rombolt, mint amennyi pozitívumot hozott", állapította meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József. Az MPP Kovászna megyei elnöke szerint a parlamenti választásokban résztvevő mindkét magyar párt felelőtlenül politizált.
„Azért haragszunk az EMNP-re mert először megosztotta a nemzeti oldalt, most a választásokon megosztotta az erdélyi magyarokat is", mutatott rá a politikus, aki szerint a Néppárt vezetői már induláskor tudták, hogy nem tudják, hogy nem tudják elérni a 6:3-as alternatív választási küszöböt, de félrevezették a polgárokat.
A polgári párt háromszéki elnöke elítéli Toró T. Tibor EMNP elnököt, amiért nem vonta vissza orbaiszéki jelöltjét, holott tudta, hogy esélytelen, és most emiatt továbbra is Horia Grama szociáldemokrata politikus képviseli az ottani magyar embereket.
Szerinte Toró T. Tibor nem megfelelő személy az autonómia küzdelem képviseletére. Ezt azzal magyarázta, hogy míg a Székely Nemzeti Tanács népszavazásán 220 ezer ember mondott igent az autonómiára, addig a Néppárt autonómia kampányát alig több mint 50 ezren támogatták.
Kulcsár szerint az RMDSZ azért hibáztatható, mert elutasította a „nemzeti válogatott" létrehozását, a közös indulást. „Vannak helyzetek, amikor nem szabad erőből politizálni, hanem a magyar közösség érdekét kell szem előtt tartani. Összefogás hiányában az RMDSZ-nek hajszálon múlott, hogy elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt" – jelentette ki.
A Magyar Polgári Párt háromszéki vezetője szerint januárban az RMDSZ, EMNP és az MPP el kellene kezdeniük a tárgyalásokat arról a jogi formát, ami révén a 2014-es jövő évi európai parlamenti választásokon közösen indulnának.
Maszol.ro
2013. február 4.
Prefektusbeiktató furcsaságokkal
A kormány képviseletében Constantin Niţă energetikai miniszter iktatta be Kovászna megye új prefektusát, Dumitru Marinescut szombaton a megyeháza üléstermében. A védelmi minisztériumi főtitkárrá előléptetett Codrin Munteanu volt prefektus utolsó intézkedései egyikeként az alkalomra eltávolíttatta a teremből a kormányhatározattal elfogadott megyecímert tartalmazó megyezászlót és -lobogót.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöki tisztségét is betöltő Niţă kijelentette, Székelyföld területi autonómiája szóba sem jöhet, ugyanakkor kényes vidéknek minősítette Háromszéket. Az eseményen a minisztériumi alárendeltségű közintézmények megyei vezetőin kívül részt vett Codrin Munteanu, Horia Grama SZDP-s parlamenti képviselő, a megyei tanács két alelnöke, Henning László és Nagy József. A miniszter hiányolta Tamás Sándor elnököt és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A hivatali eskü letétele után Dumitru Marinescu beszédében kifejtette, a megyében létező ellentéteket fel kell oldani, ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ül mind a megyei, mind a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy tisztázzák, mit kell tenniük a feleknek, hogy az érdekek és az igények ne sérüljenek, de a törvényességet is tiszteletben tartsák. Marinescu kijelentette, egyik elsődleges célja, hogy a megyében csend legyen. Mivel itt született, tizenkét éven át Előpatak község polgármestere volt, ismeri a vidék gondjait, elsősorban a megye fejlesztésére igyekszik összpontosítani.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2013. február 7.
Durva román reakció székelyzászló-ügyben
Berendelte tegnap a román külügyminisztérium Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet amiatt, hogy egy nappal korábban Németh Zsolt külügyi államtitkár szimbolikus agressziónak nevezte, hogy a Székelyföldön megtiltották a székely zászló kitűzését. A román kormány képviselői tegnap rendkívül kemény nyilatkozatokban utasították vissza Németh Zsolt keddi, a Székelyföldön dúló „zászlóháborúra” vonatkozó kijelentését. „Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit” – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök arra reagálva, hogy a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a tegnapi kormányülésen leszögezte: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket a megnyilvánulásokat szemtelenségnek nevezném. Nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – jelentette ki a szociáldemokrata miniszterelnök.
Mint ismeretes, Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A külügyi parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.
Egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. A román külügyminisztérium tegnapi közleményében elfogadhatatlannak nevezte a fideszes politikus nyilatkozatát, amely a tárca szerint ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.
A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint kijelentésével Németh Zsolt „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium szerint Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
A külügyi tárca tegnap délután bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy ismertesse a román fél álláspontját. Füzes Oszkár (képünkön) a Krónikának leszögezte: nincs szó román–magyar diplomáciai incidensről. „Nem szeretnénk botrányt és nem szeretnénk beavatkozni Románia belügyeibe. Arról van szó, hogy Magyarország és a magyar nép szolidáris a székelyekkel, akik élni szeretnének alapvető jogukkal, és szabadon akarják használni nemzeti jelképeiket, kifejezve nemzeti azonosságukat” – szögezte le a nagykövet, hozzátéve, a román külügyminisztériummal normális és jónak nevezhető kapcsolatot ápolnak.
A történtekre a magyar Külügyminisztérium úgy reagált: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használni a szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. A tárca közleménye kiemelte, ezt az álláspontot Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is kifejtette a román külügyminisztériumban. A diplomata hangsúlyozta, a székely zászló használatának támogatása összhangban áll a korábbi gyakorlattal, valamint a romániai és az európai uniós jogszabályokkal is. A közlemény szerint Füzes arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lapunknak úgy vélekedett, a nyilatkozatok semmiképp nem oldják meg a székely szimbólumok használatát. Elmondta, a közösségi szimbólumok létét és használatát nem lehet sem parancsszóval, sem utasítással kitörölni a közösség életéből és tudatából, s aki ezzel próbálkozik, téves úton jár. „Nemcsak a székely szimbólumok, hanem általában a közösségi szimbólumok évszázadok óta léteznek, és parancsszó ellenére is évszázadokon keresztül fognak még létezni. Használatuk nem sérti a törvényeket, az általános román érdeket, de a román polgárok partikuláris érdekeit sem. Attól nem lesz senki boldogtalanabb, sem szegényebb, ha a székely közösség használja szimbólumait” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli, ezeket a kérdéseket párbeszéd útján kell megoldani, s emlékeztetett: amíg az elmúlt években az RMDSZ kormányon volt, tudták rendezni a hasonló ügyeket. „Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormányzati döntésekbe nincs befolyásunk” – emlékeztetett a szövetség vezetője.
Kelemen szerint Németh Zsolt államtitkárnak rengeteg diplomáciai eszköz áll rendelkezésére, és szerinte nem biztos, hogy a sajtónyilvánosságon keresztül lehet a leghatékonyabban megoldani ezeket a problémákat. „Biztos vagyok benne, hogy Németh Zsolt a magyar alkotmány szellemiségében nyilatkozik, amikor felelősséget érez a Magyarország határain túli magyar közösségek sorsa iránt, mint ahogy a románok is jogszerűen és természetes módon aggódnak a határokon túli román közösségekért. Nyilvánosan elhangzott kijelentésére a sajtónyilvánosság előtt válaszolt a román fél is” – mondta az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, egyik nyilatkozat sem fogja megoldani a székely szimbólumok használatának ügyét. Eközben viszont Kovács Péter, a szövetség főtitkára gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében „megköszönte” Németh Zsoltnak, hogy „megoldotta” a székelyföldi zászlóháborút, és nyilatkozatát követően a román nyelvű média „ereszti a nacionalista, magyarellenes dumát”. Lucian Mândruţă neves bukaresti televíziós műsorvezető ugyanakkor a székelyek iránti szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely lobogót, bejegyzésében pedig értetlenségének adott hangot annak kapcsán, mi a bajuk román nemzettársainak a székely közösség szimbólumával.
Dumitru Marinescu, Kovászna megye frissen kinevezett prefektusa tegnap úgy nyilatkozott, a tolerancia segíthet a normalitás kialakításában, s ha jogerős bírósági ítélet megerősíti a székely zászló használatának törvényességét, nincs ellenére, hogy a háromszéki magyar közösség használja a szimbólumot. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke szerint a törvény pontosan szabályozza, hogy a nemzeti kisebbségek csak saját találkozóikon, rendezvényeiken használhatják szimbólumaikat, de nem tűzhetik ki „állandó jelleggel” az állami intézmények épületeire.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),
2013. február 21.
Marad a székely tábla a háromszéki prefektúra előtt
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete újabb egy hónappal hosszabbította meg a sepsiszentgyörgyi prefektúra épülete elé tavaly novemberben kihelyezett „SIC – Terra Siculorum" (Székelyföld) feliratú óriáspannó területfoglalási engedélyét, így az új prefektusnak március 20-ig is ezt kell néznie hivatali ablakából.
Az RMDSZ háromszéki elnöke, Tamás Sándor lapunknak elmondta, addig tartják köztéren a Székelyföld táblát, amíg véget ér a „mesterségesen keltett konfliktus". A politikus kifejtette: Dumitru Marinescu prefektussal, Horia Grama szociáldemokrata képviselővel és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel elkezdték a tárgyalásokat, keresik a megoldásokat az interetnikus és intézmények közti konfliktusok feloldására és Kovászna megye fejlesztésére.
„A prefektus nyitott az egyeztetésekre, de elődje, Codrin Munteanu rossz szelleme még mindig belengi a megyét" – mondta Tamás Sándor, akinek meggyőződése, hogy hamarosan megtalálják a módját a feszültségek feloldására. Amíg azonban ez megtörténik, a Székelyföld-tábla a helyén marad – szögezte le az RMDSZ háromszéki elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Tamás Sándor és Antal Árpád RMDSZ vezetők tavaly novemberben a Codrin Munteanu volt prefektus magyar szimbólumokat támadó akciói elleni tiltakozásként helyezték el az óriás-pannót a kormányhivatal elé. Időközben a prefektust lecserélték, viszont Codrin Munteanu az új kormánybiztos kinevezésekor az önkormányzat díszterméből eltávolította Kovászna megye hivatalosan elfogadott zászlóját, és ezzel kirobbantotta a hetek óta tartó székelyzászló-cirkuszt.
Kovács Zsolt
Maszol.ro
2013. március 21.
Minisztériumi bizottság vizsgálja a kovásznai hajpánt-ügyet
Az Oktatásügyi Minisztérium vizsgálóbizottságra bízta a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban történtek kivizsgálását.
A magyar és román tannyelvű székelyföldi iskolában azt követően alakult ki feszültség, hogy román diákok egy csoportja nemzeti színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen.
A tárca honlapján csütörtökön közzétett közleményben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a román oktatási rendszer „a tolerancia, az interetnikus együttélés és a különbözőségek elfogadásának elvét hirdeti, bármilyenek is legyenek ezek a különbözőségek". A közlemény azt is megjegyezte, hogy ezek az értékek egyetemesek és az emberi méltóság pilléreinek számítanak.
A kovásznai iskola csütörtöki közleményében elismerte, hogy „kissé feszült" hangulat alakult ki a tanintézetben a március 15-én történtek miatt, és sajnálatát fejezte ki. Az iskola szerint a tanintézetben a tolerancia és valamennyi diák és tanár nemzeti identitása iránti tisztelet élvez elsőbbséget, az intézmény folyamatosan gondot fordít ennek a szellemnek a meghonosítására.
Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint „valamennyi diáknak jogában áll nemzeti szimbólumait viselni, nemzeti hovatartozásának megjelöléseként és nemzeti érzéseinek kifejezéseként". Az iskola azt is közölte, nem látta szükségét annak, hogy megrovásban részesítse diákjait. A feszültség azzal kezdődött, hogy román diákok csoportja március 15-én román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik lány a későbbi napokon is viselte a szalagot, és osztályfőnöke ekkor arra kérte, vegye le a szalagot, aztán – amikor a derekára kötve kezdte viselni – , elvette tőle. A diáklány arról is beszámolt, hogy az iskola magyar igazgatója berendelte az irodájába, és uszítással vádolta, egy magyar nevű férfi pedig halálosan megfenyegette a közösségi portálon. A hajpántügyben több székelyföldi román politikus is megszólalt. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke az Observatorul de covansa napilapnak nyilatkozva megengedhetetlennek találta, hogy egy gyermeknek amiatt kell traumákat elviselni, mert a román nemzeti színeket viselte. Madalin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke viszont éppen azért hibáztatta egy közleményben a kovásznai iskola vezetését, hogy nem lépett fel már március 15-én a román nemzeti színeket viselő diákok ellen. A politikus megengedhetetlennek tartotta, hogy a másik nép nemzeti ünnepén egyesek empátia tanúsítása és jókívánságok helyett szalagot tűznek ki. Guruianu szerint azok a magyarok is hibáznak, aki a román nemzeti ünnepen gyászszalagot tűznek ki, és azok a románok is, akik a magyar nemzeti ünnepen a román nemzeti színekkel tüntetnek.
Az ügyben a Kovászna megyei tanfelügyelőség is vizsgálatot rendelt el, a rendőrség pedig közölte, hogy nyomozást indított a diáklány internetes fenyegetésének ügyében. A Diákok Országos Tanácsa közleményében úgy nyilatkozott: „megengedhetetlen, hogy egy romániai iskolában egy diákot azért vonjanak felelősségre, fenyegessenek kisebbségi iskolatársai, az osztályfőnöke és az iskola vezetősége, mert román nemzeti szalagot merészelt viselni".
A tízezer lakosú Kovásznán a román közösség a lakosság mintegy harmadát teszi ki. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont a város egyetlen középiskolája, az ott tanuló mintegy 1300 diák többsége magyar.
MTI
Erdély.ma,
2013. július 13.
Nem engedünk az egységes Székelyföldből – Közvita Bálványoson Románia regionális felosztásáról
„A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta tegnap Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán.
Majd minden hozzászólásában elismételte: döntés még nem született, de Románia modernizációja, fejlődése miatt szükséges az átalakítás, és azon igyekeznek, hogy minden itt élő számára biztosíthasson az állam „egy minimális civilizációs szintet”. Nem maradt előtte titokban az itt élők véleménye sem, s bár a házigazda megyei önkormányzat Bálványosra „rejtette” a közmeghallgatást, legalább kétszázan megjelentek. A Kovászna, Maros és Hargita megyéből érkezett politikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét.
Székely zászlók fogadták
Székely zászlókkal díszített falvakon áthajtva érkezett csütörtök este Liviu Dragnea Bálványosra, Oltszemen, Málnáson, Mikóújfaluban és Bükszádon több mint kétszáz lobogót tűztek ki házaikra a helyiek, hogy jelezzék a miniszterelnök-helyettesnek: Székelyföldön jár. Tömeges megnyilvánulásra a helyszín nem adott lehetőséget, de mint-egy tucatnyian – az EMNP, SZNT, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői – felsorakoztak a konferenciaterem bejárata előtt, felirataik négy nyelven hirdették a bukaresti vendégnek: Székelyföld egységes régió! A bejárat előtt hatalmas székely zászlóval álló bélafalvi Boldizsár Bélával szót is váltott Dragnea, „Nem akarjuk, hogy szétdarabolják Székelyföldet” – mondotta Boldizsár, mire érkezett a miniszterelnök-helyettes szellemesnek szánt válasza: „majd Teleormanhoz csatoljuk”. „Azt meg végképp nem akarjuk, ott túl sok az analfabéta, most jöttek ki a statisztikák” – replikázott Boldizsár Béla.
S mintha ez adta volna meg a hangot, a teremben oldott, nyílt, sokszor kemény véleményeket megfogalmazó párbeszéd zajlott. A beszélgetés moderátora, Vasile Dâncu, a közmeghallgatás, az általuk kezdeményezett közvita lényegére hívta fel a figyelmet: helyben akarnak tájékozódni, az itt élők véleményére kíváncsiak, hogy „ne a Bukarestben politizáló magyarok hozzák meg a döntést a Bukarestben politizáló románokkal”. Itt most döntések nem születnek, és ez nem egy politikai összecsapás, hanem lehetőség egymás véleményének, álláspontjának megismerésére. Megértették a Bálványosra vezető nagyon rossz út üzenetét is, és meggyőződése, ha korábban megtörtént volna a regionális átszervezés, ez az út nem így nézne ki – mondotta.
Erős medve, ravasz róka
Házigazdaként Tamás Sándor Székelyföldet mutatta be, kivetített képekkel illusztrálva, hogy tájainkon a medve is otthon érzi magát, jó a levegő, ez a borvizek hazája, egy régió, amelyet szorgalmas emberek laknak. Egy újabb központosítás tanúi vagyunk, s közben azért kell rettegnünk, hogy ravasz szándékkal (egy róka jelent meg a kivetítőn) fel akarják számolni megyéinket. Ajándékként székely népviseletbe öltözött babákat, szilvapálinkát és egy, a három magyar megyét jelképező kerámiaedényt adott át Liviu Dragneának.
A róka–medve hasonlat nem hagyta nyugodni a vendégeket, Dâncu azonnal közbeszúrta: a medve lehet erősebb, de a mesékben a ravasz róka gyakran legyőzi, és Dragnea is ezzel indította felszólalását (miután magyarul is elmondta: Jó napot!), ő régi vadász, sok rókát lelőtt, kevésnek sikerült őt legyőznie. Hogy oldja a hangulatot, egy előző este hallott történetet is elmondott: a Konstancáról Bálványosra üdülni érkezett vendégek férfitagjait késő estig hiába várták haza asszonyaik, s végül az egyik feleség az erkélyen helyezkedett el urát lesve. Egyszer rettenetesen kiabálni kezd: medve, medve... mire rászól az egyik helybeli: asszonyom, ha én Konstancára utazom, nem állok ki a teraszra kiabálni, hogy hajó, hajó... Populista szándékbemutató
Liviu Dragnea bő negyven percben ismertette a kormány szándékait, prezentációja első fele a decentralizáció fontosságáról szólt, arról, mennyire fontos, hogy a döntéshozatal Bukarestből helyi szintre kerüljön. Jóformán ki sem ejtette azt a szót, hogy régió, megyékről, helyi önkormányzatokról szólt, populista közhelyeket sorakoztatott fel arról, miként akarják megkönnyíteni az emberek számára az ügyintézést, több hatalmat adni a helyi választottaknak (nem véletlenül, a teremben főleg polgármesterek, helyi és megyei választottak kaptak helyet). Térképeket mutatott be, nyilakkal színesítve, igazolandó nyolcmegyés elképzelésük létjogosultságát, ám ezek az ábrák azt sugallták, holnap a ma elmondottak ellenkezőjét is bizonyítani lehet velük. Kevés konkrétumot, de annál több jó szándékot igyekezett tükrözni.
Székelyföld régiót akarunk
A székelyföldi magyarság álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: sok mindenben közös az elképzelésünk, decentralizációt akarunk mi is, az ország modernizálását, a jelenlegi „szklerózisos rendszer” felszámolását – mondotta. Felidézte, hogy a sokak által „nem létezőnek” nevezett Székelyföld „nem létező” lakói harcoltak annak idején Mihai Viteazul mellett, s róluk is szól a Gyulafehérvári Nyilatkozat, amely szerint „az új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak”.
Vázolta a fejlesztési régiók eddigi működésére vonatkozó adatokat: a lakosság 70 százaléka vesztese lett ennek a megoldásnak, és konkrét számokkal oszlatta szét azt a mítoszt, hogy Székelyföld a legszegényebb megyék közé tartozna. Bemutatta azt is, ha a Közép Régió hat megyéje ebben a felállásban marad, akkor a három székely megye jelentős összegeket veszít az európai alapokból, külön régióban lakosonként 170 euróval több jutna nekik (összesen 180 millió euró), mint a Közép Régióba tartozva, ahol továbbra is mindent lefölöz Szeben, Brassó, Fehér megye. Decentralizációt akarunk, Kovászna, Maros és Hargita megyéből álló fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal, harmadik lépésként pedig azt, hogy ez a régió közigazgatási státuszt nyerjen – hangsúlyozta Antal Árpád, és szavait a terem hosszas vastapssal jutalmazta.
Határozott vélemények
A bemutatók után a párbeszéd következett, aki szólni akart, megtehette, Vasile Dâncu mindenkinek megadta a lehetőséget. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a távol eső régióközpontok okozta nehézségekre hívta fel a figyelmet, s kimondta kere-ken, mi itt, Székelyföldön nem akarunk még egy fölénk rendelt közigazgatási szintet, azt szeretnénk, ha saját dolgainkról mi dönthetnénk. Péter János, az SZNT alelnöke átadta Izsák Balázs elnök nyílt levelét, amelynek legfontosabb részleteit kicsit később Kulcsár-Terza József fel is olvasta. Nem sokat köntörfalazott Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke: mi székelyek vagyunk, nem románok, nem akarunk egyebet, mint ami más európai kisebbségeket is megillet, és ezért minden törvényes eszközzel harcolni fogunk, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan átvertek, becsaptak bennünket.
Klárik László, az RMDSZ háromszéki szenátora arra hívta fel Dragnea figyelmét, hogy decentralizációról beszél, de egyelőre semmit nem tudni arról, melyik minisztérium milyen hatásköröket hajlandó átadni. A Néppárt háromszéki elnöke, Benedek Erika pedig annak is hangot adott, hogy nemcsak önálló régiót, de autonóm Székelyföldet akarnak az itt élők, és átadta a pártja regionális elképzeléseit tartalmazó dokumentumot. A magyar fiatalok álláspontját Demeter Ferenc tolmácsolta.
Hol vannak a román lányok?
Szót kaptak a románság képviselői is: egy marosvásárhelyi ügyvéd, egyetemi tanár azt magyarázta el, hogy azért képviselte a prefektúrát a Hargita megyei zászló elleni perben, mert a románság jelképei nem kaptak helyet a lobogón, majd hosszasan fejtegette, nem akarnak egy, a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány-szerű képződményben élni. Politikai döntésre van szükség, de a kormánynak figyelnie kell arra, meddig megy el a kompromisszumokkal – figyelmeztette a miniszterelnök-helyettest. Ioan Lăcătuşu azt részletezte, milyen nehéz a románok helyzete Székelyföldön, mennyire nem kapnak támogatást a mindenkori kormányoktól, s panaszát megfejelte azzal is, hogy lám, itt a vendégeket fogadó lányok között sincs egyetlen román népviseletű. Dragnea erre csak annyit mondott: miért nem hoztak egy román lányt, biztos nem akadályozta volna meg senki. Lăcătuşu sértetten távozott a teremből.
Kinek jó és kinek rossz?
A felszólalásokra Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tette fel a pontot: le kell végre számolni azzal a tévhittel, hogy ami jó Székelyföldnek, az rossz Romániának, és ami rossz Székelyföldnek, az jó az országnak. A normális együttélés jelképeként felkérte Ioan Lăcătuşut, hogy ősszel együtt látogassanak el óvodákba, ahol ő románul olvasna fel Creangă-meséket, Lăcătuşu pedig magyarul tolmácsolhatná Benedek Elek történeteit. „Ez lenne a normális együttélés, egymás tisztelete” – mondotta – „s akkor megszűnnének azok a problémák, amelyek 1921 óta meghatározták életünket”. Ő is nyíltan kijelentette: autonómiát akar Székelyföldnek, ezt nem titkolja, s felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét a regionális nyelvek fontosságára: egy térségben, ahol jelentős nemzeti közösség él, nyelvének hivatalossá kell válnia, azonos rangúvá az állam nyelvével. A hozzászólások sorát a házigazda polgármester Daragus Attila zárta, ő is a rossz útra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nem kihasználhatóak a térség rendkívüli adottságai.
Dragnea és Dâncu egyaránt elégedetten nyilatkozott a lezajlott eszmecseréről, igyekeztek megnyugtatni az itt élő románokat, hogy az ő álláspontjukat is figyelembe veszik, s felhívták a magyarság képviselőinek figyelmét: ha annyira jó az, amit akarnak, erről meg kell győzniük az itteni román közösséget is. „Azt szeretném, ha Grama képviselő úr jönne az önök javaslatának támogatójaként Bukarestbe, és őt Lăcătuşu úr kísérné” – mondotta Dragnea. A sajtótájékoztatón már sok újdonság nem hangzott el, a miniszterelnök-helyettes megkerülte az etnikai régióra, autonómiára vonatkozó kérdéseket, meglepő talán csak az a kijelentése volt, hogy meggyőződése, őszre, mire elkészül a regionális felosztás tervezete, kialakul az az álláspont, amely minden felet kielégít. Lapunk kérdésére, hogy miért dugták el a vitát Bálványosra, hisz mindenütt a megyeközpontok adtak ennek helyet, csak mosolygott, maga sem érti, ezt Tamás Sándorék szervezték ilyenformán, bizonyára azt akarták, hogy végigjöjjön ezen az úton. Egyébként megígérte, lesz pénz a felújítására.
Zászlótörvényt is ígért
Liviu Dragnea bejelentette: a kormány elé terjeszt egy jogszabálytervezetet, amely törvényes lehetőséget teremt a helyi hatóságok számára saját zászló elfogadására. „Egy alapvető elv, hogy a saját zászlót ki lehessen tűzni közintézményekre, polgármesteri hivatalokra, megyei tanácsokra, illetve a helyi hatóságoknak alárendelt intézményekre”, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, kijelentve, azt akarja, mielőbb „elfogadjuk ezt a jogszabályt, amely szabályozna egy olyan területet, amely megmagyarázhatatlan módon maradt szabályozás nélkül. Így egyfelől megteremtené a törvényes lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok saját zászlót fogadjanak el, másfelől néhány minimális szabályt rögzítenénk”, ezek között a zászló méretét, kitűzését említette. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele Liviu Dragneának
A Székely Nemzeti Tanács elnöke levele elején a ma is érvényes jogszabályt, az 1968-as 2-es számú törvény 3. cikkelyét idézi, amely értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.”
Felhívja a figyelmet, hogy e jogszabállyal összhangban jött létre annak idején a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, s most a régiósítás során fel akarják rúgni azokat az elveket, amelyeket még Nicolae Ceauşescu sem mert elvetni. Hivatkozik és részletesen idézi azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyeket Románia is ratifikált, s melyek ugyanezen elvek mellett állnak ki.
Leszögezi, „a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya, és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!”, s hangsúlyozza: „Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió”. „Végül biztosítom Önt, hogy mi, székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük” – zárja Liviu Dragneának címzett nyílt levelét Izsák Balázs.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma
2013. július 22.
Horia Grama nem érti, hogy mit jelent a követelt autonómia, de tiltakozik ellene
Horia Grama nem érti, hogy tulajdonképpen miről szól a háromszéki magyarság által igényelt autonómia, de pénteki sajtóértekezletén megerősítette: nem ért egyet vele.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője szerint, nem neki lenne kötelessége, hogy érdeklődjék, hanem a magyarság képviselőinek kellene azon igyekezniük, hogy megmagyarázzák az itt élő románoknak, mit akarnak. Grama, alighanem első alkalommal, Dél-Tirollal példálózott. Mint mondta: ott is meggyőzték a németek az olaszokat, hogy az autonómia nekik is jó. Erre, húsz év alatt, a háromszéki magyarok részéről még próbálkozás sem történt – állapította meg a kormánypárti honatya. hirmondo.ro
Erdély.ma
2013. október 26.
Horia Grama: az egész nagy meneteléses cirkusz külföldi manipuláció eredménye
Az egész nagy meneteléses cirkusz nem egyéb, mint külföldi manipuláció, és a jövő évi magyarországi választási kampány részének lehet tekinteni – jelentette ki Horia Grama.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője szerint az akció nem használ a romániai magyarságnak, és feszültségeket okoz a román–magyar együttélésben.
Grama azt mondja: nem etnikai alapú területi autonómiára, hanem helyi autonómiára van szükség, amelyet éppen most erősítenek meg a decentralizációval, ám „egy Hargita, Kovászna, Maros régióban RMDSZ-önkényuralom jönne létre, ami senkinek sem lenne jó.”
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2014. január 5.
Megválasztása óta még nem hallottuk beszélni a parlamentben Kelemen Hunort
Egyetlen alkalommal sem szólalt fel a parlamentben az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi (2012-es) választások óta.
A Digi24 hírtelevízió készített egy összeállítást azokról a politikusokról, akik az elmúlt valamivel több mint egy évben nem tűntek ki a törvényhozási munkában – vagy azzal, hogy nem szólaltak fel, vagy azzal, hogy a jogszabályalkotási folyamatban sem vállaltak szerepet, azaz egyetlen törvénytervezetet sem kezdeményeztek vagy írtak alá.
Ilyenként Kelemen Hunor egy 33 fős társaság tagja, amelyben van még egy RMDSZ-es, Markó Attila, illetve neves román politikusokat is ide soroltak: például Ludovic Orban korábbi közlekedési minisztert, Victor Ciorbea volt miniszterelnököt vagy Theodor Paleologu egykori művelődésügyi minisztert. Ludovic Orban ráadásul törvénykezdeményezésekhez sem adta a nevét.
A Digi24 megkérdezte néhányukat, mivel magyarázzák ezt a visszafogottságot. Volt, aki azt válaszolta, nem tartották fontosnak, hogy plénumban beszéljenek, sokkal fontosabbnak tekintik ugyanis a szakbizottsági munkát. Mások szerint dolgozni kell, nem beszélni, ismét mások azzal hárították a válaszadást, hogy mi lenne, ha mindenki beszélne a parlamentben, soha nem fejeződnének be a gyűlések. És volt olyan is, aki nem volt hajlandó felelni, és letette a telefont.
A parlament jelenleg vakáción van, februárban kezdi újra a munkát.
Parlamenti képviselők és szenátorok, akik megválasztásuk óta egyetlen alkalommal sem szólaltak fel: * Ludovic Orban (PNL) * Oana Niculescu-Mizil (PSD) * Kelemen Hunor (RMDSZ) * Markó Attila (RMDSZ) * Cristian Rizea (PSD) * Victor Ciorbea (PNL) * Dan Tătaru (PSD) * Theodor Paleologu (PDL) * Eugen Chebac (UNPR) * Mădălin Voicu (PSD) * Horia Grama (PSD) * Valentin Boboc (PSD)
Erdély.ma,
2014. május 2.
Tüntetne az MPP december elsején – Kiakadtak a román pártok
Felháborodással fogadták a román politikusok az MPP kezdeményezését, amellyel – válaszként a székely szimbólumok használatának korlátozására – tüntetés jóváhagyását kéri a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól december elsején, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért, de meg nem adott jogokat követelje a magyarság.
A tegnap Gyulafehérváron kampányoló Mircea Duşa védelmi miniszter, az SZDP Hargita megyei elnöke szerint „szemtelenség és sértés a románokkal szemben”, hogy éppen Románia nemzeti ünnepén kérjék a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul tér kibérlését, holott jól tudják, hogy ezt a napot „az ország minden egyes állampolgárának, etnikumtól függetlenül tiszteletben kell tartania, meg kell ünnepelnie. Amikor kijelentjük, hogy román állampolgárok vagyunk, amikor az MPP kijelenti, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok szolgálatában álló politikai párt, akkor tegye ezt becsülettel és felelősséggel, mivel mi tiszteljük a magyar etnikumot. Március 15-én, amikor a magyarok meg akarják ünnepelni a magyarság nemzeti napját, senki nem zavarja meg őket” – mondta. Mircea Duşa hozzátette: inkább kampányfogásnak tekinti az MPP gesztusát, de azért „az autonómia eszméit terjesztőknek is felelősen kellene viselkedniük”. Duşa szerint ezt a kérdést biztosan meg fogják vitatni a kormányban, és hivatalos álláspontot bocsátanak ki, de mind a románok, mind a magyarok képviselőinek „a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó” európai célokkal kellene foglalkozniuk, valamint a munkahelyek és a megfelelő életszínvonal biztosításával.
A párt Kovászna megyei elnöke, Horia Grama volt prefektus is szemtelenségnek, ráadásul pedig provokációnak, a román állam semmibevételének tekinti Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök ötletét, és meggyőződése, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza nem engedélyezi majd a tüntetést azon a téren, ahol a román ünnepi megemlékezéseket tartják. „Ez már túlzás. Meg kellene érteniük, hogy Romániában élnek” – nyilatkozta.
Visszafogottabban, de nem kevésbé elítélően minősítette az MPP gesztusát Mădălin Guruianu, az NLP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, aki szerint rendkívül rosszhiszemű és rendkívül rosszul időzített kezdeményezésről van szó, amely a mindenki számára kedves, és mindig pozitív megítélésű városnapok jó hangulatát is beárnyékolja. Álláspontját a szerdai tanácsülésen közölte, senki nem reagált rá.
Demeter J. Ildikó
Háromszék. Erdély.ma
2014. szeptember 19.
Ponta: nem támogatom Székelyföld területi autonómiáját
Nem támogatja Székelyföld területi autonómiáját Victor Ponta román szociáldemokrata miniszterelnök, aki pénteken újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki álláspontját.
Az Adevărul című napilap honlapján élőben közvetített interjúban Ponta elmondta: a tervezet kezdeményezői is tudják, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem a többi román párt nem támogatja a tervezetet. Úgy vélte, annak bemutatása része a romániai elnökválasztási kampánynak.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön mutatta be Kolozsváron az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútumát Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön mutatta be Kolozsváron az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútumát. A dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében szeretne autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magába foglaló – Székelyföld Régiónak.
Ponta pénteki nyilatkozatában azt mondta: a modern román államnak, amely védi a kisebbségeket, azon kell dolgoznia a magyar kisebbség legitim képviselőivel, az RMDSZ-el együtt, hogy kiszélesítse a decentralizációt. Ponta szerint nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez. Hangsúlyozta: egyetért a decentralizációval, vagyis azzal, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl, még az ellenzék államfőjelöltje, a német kisebbségi Klaus Johannis sem – mondta Ponta.
Mircea Geoană, a kormány fő erejét képező PSD szenátora, aki román külügyminiszter is volt, úgy vélte, hogy az autonómia céljának hangoztatásával az RMDSZ az elszigetelődését kockáztatja a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt. Geoană szerint az RMDSZ vezetői a mostani bonyolult nemzetközi politikai helyzetben felelőtlen módon „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan” célt népszerűsítenek.
A PSD Kovászna megyei szervezetének elnöke, Horia Grama úgy vélte, hogy az RMDSZ tervezete alkotmányellenes, és azt nem fogja elfogadni a román parlament. Hozzátette: ha sor kerül a decentralizációra, akkor azt az egész országban egyformán kell végrehajtani, és nem csak egy bizonyos régió számára kell biztosítani hatásköröket.
Andreea Paul, a román ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) első alelnöke a demokraták és a román liberálisok alkotta Keresztény-liberális Szövetség (ACL) nevében kijelentette: az RMDSZ tervezete alkotmány- és Európa-ellenes, szélsőséges nézőpontot tükröz és gyűlöletet szít. Úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ azon törekvése, hogy „párhuzamos társadalmat” építsen ki, sikertelen lesz.
A szintén demokrata párti Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is úgy vélte, hogy az RMDSZ az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szított a románok és magyarok között, és a tervezettel is ezt folytatja.
Székelyhon.ro
2014. szeptember 22.
Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére
Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.
Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.
Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.
Kiss Előd-Gergely, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2014. október 24.
Megfenyegette az RMDSZ-t Horia Grama PSD-s képviselő
Ha az államfőválasztás második fordulójában az RMDSZ nem Victor Ponta miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét támogatja, nincs mit keresnie többé a kormányban – jelentette ki a PSD Kovászna megyei parlamenti képviselője.
Horia Grama emlékeztetett arra, hogy a Ponta-kabinet jelentős összegekkel támogatta Háromszéket, és ennek előnyeit a székelyföldi megye román és magyar lakói egyaránt élvezték. Ezért szerinte indokolt, hogy a magyarok a második fordulóban Victor Pontára szavazzanak.
„Azt hiszem, hogy az RMDSZ elegendő érvekkel rendelkezi Victor Ponta támogatására az elnökválasztás második fordulójában. A miniszterelnök programja kisebbségekre vonatkozó részének lefontabb eleme éppen az RMDSZ kormányzati részvétele. Ha a PSD-UNPR-PC koalíció bízik az RMDSZ-ben, az RMDSZ-nek is támogatnia kell a koalíció jelöltjét. Ha nem ezt teszi, többé nem indokolt a részvétele a kormányban” – fogalmazott a volt háromszéki prefektus.
Mint ismert, Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: nem elvárás a kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben, hogy az elnökválasztás második fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után.Kelemen Hunor rámutatott: az első forduló után az RMDSZ elnöksége felméri majd a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki a szövetség álláspontját, elképzeléseikről pedig "természetesen" partnereiket is tájékoztatják. "Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk - ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" - magyarázta Kelemen Hunor.
maszol/covasnamedia.ro
2015. január 28.
A hiányzók
Kissé talán oda nem illőnek, amolyan ünneprontásnak is tűnhetett, amikor a Vox Populi vitafórum első rendezvényén a hozzászólások során egyszer csak előjöttek azok a nevek, amelyeket olyannyira jól, túlságosan is jól ismerünk, mert valahányszor Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldön magyar–román konfliktusról szólnak a hírek, azokban bizony főszereplők ezen úriemberek.
Természetesen, Ioan Lăcătuşuról és az általa vezetett Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumáról van szó, meg mindazokról – a szolgálatos feljelentőktől, Dan Tănasétól kezdve egyes ortodox papokon át a felkent vezetőkig, parlamenti képviselőkig, mint Horia Grama – akik nyíltan vagy a háttérből támogatják eme oly sokat ártó társaság aknamunkáját. Ünneprontásnak hatott, olyannyira belengte a vitát a normalitás, a nyílt beszéd kíváncsi fülekre talált, az őszinte szó megértést keresett, és azt nem követte szitok – mintha végre tényleg elkezdtünk volna beszélni egymással. Pedig igenis, helyénvaló eme nevek kimondása, ha nyíltan akarunk egymással beszélni, ha valóban meg akarjuk érteni egymást, akkor szükségszerű szólni a hiányzókról is. Nem azért, hogy őket is asztalhoz ültetve parttalan viták kezdődjenek, nem azért, mert naiv módon azt hisszük, meg lehet őket győzni, partnereinkké lehet őket tenni – régóta tudjuk, ilyesmire nincs esély. De azért kell szólni róluk, mert távol a sepsiszentgyörgyi egyetem Bibó István Termétől, távol a párbeszéd asztalától és szellemétől, nagyon könnyen tönkretehetik azt, ami még csak elkezdődni, szárba szökkenni látszik. Ne higgyük, hogy majd ölbe tett kézzel nézik, amint bontogatjuk a bennünket elválasztó falakat. Figyeljünk és figyelmeztessük egymást: ők abból élnek, hogy minket összeugrasztani próbálnak. Ezért ki kell őket szorítani, nem szabad engedni, hogy szavuknak súlya legyen, befolyásuk nőjön – és ez bizony elsősorban a román közösség feladata, harca. Mi legfeljebb azzal segíthetünk, hogy gesztusokat teszünk a közeledést hirdető és vállaló román közéleti szereplők, civilek, fiatalok irányába. Közben pedig meg kell ejtenünk a magunk névsorolvasását. Mert hiányzóink – a párbeszéd asztalától távol maradók, a románsággal szót érteni, tárgyalni sem akarók – nekünk is vannak.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. április 23.
Az összeugrasztás mesterei
Ha piros ponttal jelölnék meg Románia térképén azokat a városokat, amelyekben valamely felsőbb erők által gerjesztett, etnikumközinek szánt konfliktus borzolja a kedélyeket, Erdély alighanem egyetlen hatalmas vörös foltként éktelenkedne azon.
Szinte felsorolni is nehéz: Kovásznán egy sarlatán nevét biggyesztették a kórházalapító dr. Benedek Géza neve elé, de még Sepsiszentgyörgyön sem érvényes mindenkire a törvény, a Constantin Brâncuşi-iskolára máig nem került ki a kétnyelvű felirat. 
Csíkszeredában táblaháború újult ki, a kormányhivatal arra próbálja rávenni az önkormányzatot, a kétnyelvű utcatáblákat cseréljék le, s a román felirat kerüljön a magyar fölé. Marosvásárhelyen sikerült már megakadályozni tiltakozó nagygyűlést, lehetetlenhez közeli helyzetbe sodorni a magyar nyelvű orvosi képzést, most pedig hatalmas bírsággal fenyegetnek a kétnyelvű utcanévtáblákért. Kolozsvár önkormányzata máig nem jutott el a normalitás ama szintjére, hogy a település nevét magyarul is hirdessék, Szatmárnémetiben a városnapok rendezvényeiről rekesztenék ki a magyarokat, Nagyváradon Szent László szobrát utasítanák ki a főtérről. A sor folytatható, csupa olyan hír, amely valamiképpen magyar–román nézeteltéréshez, konfliktushoz köthető. De vajon tényleg erről szólna az élet 2015-ben Erdély városaiban? Valóban ennyire rossz volna a magyar–román viszony, ennyire nem tudnánk szót érteni, nem tudnánk tisztelni egymást? Nehezen hihető. Érdemes inkább azt elemezni, kik és miért gerjesztik ezeket a konfliktusokat. Háromszéken, Székelyföldön a legtöbb ügy hátterében a szolgálatos feljelentő, Dan Tănasă áll, aki Spanyolországból védi igen hangosan a helyi románság érdekeit. Feljelentéseinek sikeréről a kormányhivatalok vezetői gondoskodnak. Háromszéken ugyan egymást követték a prefektusok, de személytől függetlenül fellépésük ugyanolyan volt – alapos tehát a gyanú, hogy a kommunista utódpárt Székelyföldért felelős vezérei, Horia Grama vagy éppen Mircea Duşa és köre utasítására jártak el. Marosvásárhelyen a helyi rendőrség vezetőjeként volt szekus irányítja a szálakat, s emlékezetes: Csíkszeredában ugyancsak titkosszolgálati zaklatásra panaszkodott a város polgármestere. Székelyföld esetében feltűnő: minél hangosabban kiált valaki, annál dicsőbb a megítélése Bukarestben, és annál könnyebb a megélhetése, tisztségbe helyezése, funkcióban maradása. Erdély más városaiban sincs ez másként, a magyarok elleni agitációt nagylelkűen jutalmazzák a pártvezérek vagy éppen a szavazók.
Az sem lehet véletlen, hogy ezek a konfliktusok akkor újultak ki, amikor egyre több román értelmiségi emel szót a magyarság jogai mellett, erősödőben az erdélyi regionális identitástudat, mind többen gondolják úgy: magyarok és románok együtt építkezhetünk.
Nem nehéz hát kitalálni, kik és miért akarják összeugrasztani a magyarokat és a románokat. Csak lenne bennünk annyi bölcsesség, hogy tervük ezúttal ne sikerüljön!
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. április 27.
Nekik szabad: megnyílt a móc képviselet Brüsszelben
Megnyitották Erdély képviseleti irodáját és a Mócvidék kirendeltségét szombaton Brüsszelben. Négy évvel ezelőtt a román hatóságok hisztérikusan reagáltak a Székelyföld brüsszeli irodájának felavatására.
A Románia nyugati régiója, ezen belül pedig az öt megyében – Bihar, Arad, Hunyad, Fehér és Kolozs – elterülő Mócvidék népszerűsítésére hivatott brüsszeli képviselet létrehozását a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) két európai parlamenti képviselője kezdeményezte.
A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a szombati irodaavatón Victor Negrescu és Emilian Pavel elmondta, a „móc nagykövetség" és az erdélyi képviselet támogatást nyújt az érintett önkormányzatok és a régióban működő cégek számára a román márkák, a román identitás európai szintű bemutatása terén.
A képviseletek népszerűsíteni kívánják az EU fővárosában a régió gazdasági potenciálját és idegenforgalmát. Negrescu szerint első körben arra akarnak hangsúlyt fektetni, hogy a romániai helyszíneket is népszerűsítő európai utazási irodák kínálatában megjelenjenek az Erdélyi-Szigethegység hegyvidéki üdülőtelepei is.
„Rendkívül büszke vagyok arra, hogy az általam Románia parlamentjében képviselt Mócvidék képviseleti irodával rendelkezik Európa fővárosában. Ennek a projektnek a gyümölcsei hamarosan beérnek, ehhez azonban mihamarabb a kirendeltségnek mihamarabb be kell bizonyítania életképességét" – jelentette ki az eseményen az ötletgazda Ioan Dârzu, a PSD Fehér megyei parlamenti képviselője.
A mostani román kezdeményezés pikantériája, hogy a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának négy évvel ezelőtti megnyitásakor Bukarest diplomáciai botrányt gerjesztett. A kirendeltséget Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében avatták fel 2011. június elsején a brüsszeli Magyar Régiók Házában.
Néhány nappal az esemény előtt a bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, akivel közölte: Románia a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a megnyitón.
A tárca sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben „egy nem létező, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli" közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. Traian Băsescu államfő úgy vélekedett, Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása nem jár politikai következményekkel, de az alkotmány és a románság „semmibevételének" minősül.
Az irodanyitás miatt Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az akkor az EP alelnöki tisztségét betöltő Tőkés László román állampolgárságának megvonását követelte.
Horia Grama parlamenti képviselő, a PSD Kovászna megyei szervezetének elnöke úgy vélte, a székelyföldi képviselet megnyitása és az autonómiaigény révén az RMDSZ „semmibe veszi a román népet és az államot.” Sőt Mircea Geoană, a román szenátus akkori elnöke „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan" jelzőkkel illette a kezdeményezést, azzal érvelve, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket saját országuk alkotmánya elismer.
Krónika (Kolozsvár)
2015. október 27.
Román politikusok a tüzekről – A nagy többség nem tudja, mit jelent az autonómia?
A román pártok Kovászna megyei képviselői eltérően nyilatkoznak Székelyföld határainak szombati kivilágításáról: miközben a PSD megyei vezetője úgy véli, hogy egy etnikai alapú szeparatizmusra szító akcióról van szó, a PNL társelnökei a párbeszéd fontosságára hívták fel a figyelmet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke, Horia Grama képviselő lapunknak nyilatkozva újfent leszögezte, alkotmányellenes az „etnikai alapú területi autonómia”, és az október 24-i megmozdulás szervezőinek is tiszteletben kellene tartaniuk Románia alkotmányát. Mint fogalmazott, a magyar közösség képviselői által igényelt autonóm régió valójában „állam lenne az államban”, ezt pedig a románság nem támogathatja. Arra a kérdésünkre, hogyan lehetne kialakítani párbeszédet a két közösség között a területi autonómiáról, Grama leszögezte: alkotmányellenes kérdésekről nem lehet tárgyalni.
A PSD parlamenti képviselője ugyanakkor értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a helyi autonómia miért nem jelent elfogadható megoldást a magyar közösség számára. Azt is megjegyezte, miközben a román állam „példásan védi a kisebbségeket”, a magyar politikai pártok helyi képviselői nem figyelnek oda az itt élő románok jogaira. Grama elismeri, hogy az elmúlt években Kovászna megyében történtek előrelépések, például a román lakosság számarányát figyelembe véve finanszíroztak bizonyos projekteket, de „van még tennivaló” ezen a téren.
Az egykori Demokrata Liberális Párt (PDL) és a régi Nemzeti Liberális Párt (PNL) összeolvadásából létrejött új PNL Kovászna megyei szervezetének demokrata-liberális társelnöke, Codruţ Opaiţ tőlünk értesült az október 24-i határkivilágításról. „Nincs tudomásom az eseményről, de gondolom, ez egy újabb megmozdulás az autonómiáért” – mondta Opaiţ.
A demokrata-liberális társelnök úgy véli, az autonómia kérdésében a legnagyobb gondot a román-magyar párbeszéd hiánya jelenti. Mint fogalmazott, ha ezelőtt 25 évvel Romániában nem lehetett az autonómiáról beszélni, ma már ez a téma nem vált ki pánikot a román közösség körében, viszont el kellene magyarázni, pontosan mit is jelentene. „Úgy vélem, a román fél által rosszul értelmezett és a magyar fél részéről nem tisztázott fogalomról beszélünk, és a felmerülő kérdésekre csak a párbeszéd útján lehet választ kapni” – magyarázta.
A megyei PNL liberális társelnökét, Marius Obreja szenátort is megkérdeztük. Azt mondta, nem fektet sem kevesebb, sem nagyobb hangsúlyt a szombati kivilágítási akcióra, mint tette az elmúlt években szervezett hasonló megmozdulások esetén. Leszögezte, párbeszédre és a két közösség kölcsönös megismerésére van szükség, ez az egyetlen járható út. „Ha az utcán megállítanánk száz székely embert, meggyőződésem, hogy alig 2-3 százaléka tudná elmagyarázni, mit is jelent ez az autonómia, milyen előnyök és hátrányok származhatnak belőle, de ha száz románt kérdeznénk meg, az arány akkor is hasonló lenne” – tette hozzá a PNL megyei társelnöke. Kiss Edit
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2015. november 3.
Mi nem félünk!
Jobb sorsra érdemes, de a megvesztegetésektől fojtogatott országunkban egy idő óta újra fokozódott a magyarellenesség. Ennek többféle megnyilvánulási formája van, egyes elöljáróknak és tisztségviselőknek a jogainkat semmibe vevő, fennhéjázó viselkedésétől kezdve, a történelemhamisításon át, egészen a minket érintő fontos kérdésekről folytatott párbeszéd megtagadásáig. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea például hallani sem akar a kétnyelvű utcanévtáblákról, mert azok szerinte félrevezetnék a turistákat, és akadályoznák a postai küldemények eljuttatását a címzettekhez. A szekusból hírszerzőtisztté, majd városi rendőrfőnökké vedlett Valentin Bretfelean pedig kijelenti, nem fogja megengedni, hogy Paul Chinezu nevét „elmagyarosítván”, Kinizsi Pálként tüntessék fel.
A székelyföldi, vagyis a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának Marosfőn lezajlott legutóbbi ülésén Mircea Duşă honvédelmi miniszter leszögezte, az autonómiának nincs mit keresnie a romániai közbeszédben, mert alkotmányellenes. Vele egy követ fúj ugyanakkor Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke, parlamenti képviselő is, aki szerint az autonómiáról még tárgyalni sem lehet.
Az ellenünk irányuló intézkedések közé sorolhatjuk továbbá a Székelyföld határait október 24-én megvilágítani hivatott őrtüzek egyikéhez saját fájából tüzelőt szállító és ezért megbírságolt, gyergyószentmiklósi Árus Zsolt esetét, Mircea Diacon háromszéki fogyasztóvédelmi főbiztos etnikai indíttatású túlkapásait, valamint a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatásának a megtagadását is, hogy csak a legfrissebbek közül említsünk néhányat.
Mindezek következtében Székelyföld magyar anyanyelvű lakosságának folyamatos megaláztatásban, hátrányos megkülönböztetésben és zaklatásban van része, melyek megkeserítik és ellehetetlenítik mindennapjait. De hát ez is a cél, hiszen így akarják önfeladásra, vagy ha ez nem megy, akkor a szülőföld elhagyására kényszeríteni! Éppen ezért újra és újra, minden fórumon le kell szögeznünk: mi nem félünk, és a magyarságunk megőrzéséért, valamint a szülőföldünk megtartásáért folytatott küzdelmünket nem adjuk fel, bármi történjék is!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely
2016. január 26.
Politikai üzletelés a vád: Grama nem szövetkezett az RMDSZ-szel 
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint az RMDSZ komoly erőfeszítéseket tesz, hogy menesszék a tisztségéből a több mint egy éve ideiglenesen kinevezett Sebastian Cucu prefektust. A fórum úgy tudja, a magyar szervezet ebben Horia Grama szociáldemokrata parlamenti képviselő hathatós támogatására is számíthat, az utóbbi azonban ezt cáfolja. A románok civil fóruma egy közleményben kifejti, az országnak ebben a részében, „ahol az RMDSZ és a más magyar pártok képviselői teljes kontroll alatt tartják a helyi közigazgatást”, a prefektúra az egyetlen intézmény, amely szavatolja a törvényességet, és a jogász végzettségű Sebastian Cucu prefektus elismert szakember ebben a tekintetben. Úgy értékelik, ha a miniszterelnök rábólintana az RMDSZ kérésére, akkor Cucu lenne a negyedik prefektus Kovászna megyében, akit a szövetség „parancsára” és Horia Grama segítségével ebben a törvényhozási ciklusban leváltanak. Ez okból, a Kovászna megyei román közösség nevében azt kérik Dacian Cioloş miniszterelnöktől, ne adjon helyet „politikai üzleteléseknek”.
Horia Grama parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egyszerűen aberrációnak tartja a fórum által állítottakat. Lapunk érdeklődésére Grama emlékeztetett, az évek során mindig azt szorgalmazta, hogy Kovászna megyében román kormánymegbízottat nevezzenek ki, és Sebastian Cucu is a PSD támogatásával volt kinevezve alprefektusnak, majd prefektusnak. „Nem értem, hogyan kevertek bele ebbe a történetbe, mint az RMDSZ szövetségesét. Hogy van ez: én támogatom Cucut, és én is menesztem?” – tette fel a költői kérdést.  Kiss Edit
Erdély.ma
2016. január 26.
A prefektusért aggódnak (Összekaptak a románok)
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának igazgatótanácsa nyílt levélben kéri Dacian Cioloş államfőt, hogy ne engedjen az öncélú politikai nyomásnak, és ne váltsa le Sebastian Cucu prefektust, mert „Kovászna és Hargita megyében, ahol a helyi közigazgatást kizárólag az RMDSZ vagy más magyar pártok ellenőrzik, a törvényesség betartatásának egyedüli eszköze a prefektusi intézmény”.
A szervezet – a sajtóirodája által kiadott közlemény szerint – a sajtóból értesült arról, hogy az RMDSZ fokozott erőfeszítéseket tesz a prefektus leváltására, amiben az SZDP-s Horia Grama parlamenti képviselő (szintén volt prefektus) támogatását is élvezi.  A románok – amúgy igen kevéssé reprezentatív, de nagyon hangos – civil szervezete felhívja a figyelmet arra, hogy Cucu 2014 decemberétől van tisztségben, és ha a kormányfő meneszti, már a negyedik lesz, akit „az RMDSZ parancsára” leváltanak az előző választások óta, és ez „még egy sajnálatos engedmény lenne a szeparatizmus és etnikai alapú területi autonómia fenntartói” előtt, aminek súlyos következményei lehetnek a törvények betartására, illetve a normális együttélésre nézve.  Horia Grama, az SZDP megyei elnöke cáfolta a fórumosok vádjait, mint fogalmazott, rendszeresen  tárgyal az RMDSZ-szel – másképp nem tudná képviselni a román közösség érdekeit –, ám a prefektus leváltásáról nem egyeztettek, mint fogalmazott: „erről Tamás Sándort is megkérdezhetik”. Pártja következetesen kiállt amellett, hogy Kovászna megyének román prefektusa legyen, és ezt sikerült is mindig elérniük, amikor kormányon voltak.  Elismerte, 2010 óta valóban három román kormánybiztost váltott le a Ponta-kormány, ám ő ezt minden alkalommal ellenezte és szóvá tette, arról nem tehet, hogy nem volt eredménye. A civil fórum közleménye előtt Grama értetlenül áll, megkereste annak vezetőit, de sem Petre Sabău elnök, sem Ioan Lăcătuşu, sem Rodica Pârvan nem tudta, ki fogalmazta meg a rágalmakat. Ígérték, szerda esti gyűlésükön tisztázzák, ki áll a dolog mögött. (demeter, -kas) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 6.
Véghajrában az RMDSZ-kampány
A választási kampány utolsó napjaiban új eszközökkel is megpróbálja szavazásra buzdítani a háromszéki magyarokat az RMDSZ. Ezekről, a szövetség terveiről, a vasárnapi voksolás lehetséges következményeiről számoltak be tegnapi sajtótájékoztatójukon. 
Advent időszakában nem akarták házról házra járással zavarni a polgárokat, ezért a következő napokban telefonon keresik meg őket – mondta el Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Helyi és megyei önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, tanácselnök-helyettesek és maguk a jelöltek hívják majd fel mindazokat, akik szerepelnek adatbázisukban (becsléseik szerint a megyeközpontban 10–12 ezer személy), elbeszélgetnek velük a választások tétjéről, elvárásaikról. Mától péntekig délután négy és este hét óra között számíthatnak hívásukra mindazok, akik valamilyen aláírásgyűjtés során megadták telefonszámukat. Az elmúlt héten kipróbálták már ezt az eszközt, pár száz embernek telefonáltak, és pozitív volt a fogadtatás – mondotta. 
Antal Árpád kifejtette, a vasárnapi voksolás magyar–román részvételi verseny is lesz, nagymértékben meghatározza a következő esztendőket az, hogy kik mennek el többen. Az elmúlt nyolc évben egy olyan választási rendszer volt érvényben, amely következtében a magyar képviselők aránya kisebb volt a valósnál (2012-ben 27 honatyája volt a szövetségnek, és ez 4,59 százalékot jelentett az 588 fős parlamentben), most a listás szavazásnál ismét esély mutatkozik egy valós arány biztosítására. Antal szerint az RMDSZ-nek reális esélye van legalább 32–33 honatyát bejuttatni, ami 7 százalék körüli arányt és sokkal jelentősebb súlyt biztosítana számukra a 466 fős parlamentben. Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint arra is esély mutatkozik, hogy jelentős részvétel esetén négy magyar  képviselője legyen Háromszéknek.
Antal Árpád szerint a választásnak van egy kiemelkedő tétje: eldőlhet, ki győzedelmeskedik a két létező – pártok fölötti – irányzat közül: azok, akik úgy vélik, 2018-ig, az egyesülés századik évfordulójáig be kellene tartani valamennyit az akkor tett ígéretekből, vagy azok, akik azt szeretnék, ha beolvadna, eltűnne a magyarság Romániából. Antal szerint, ha egy meggyengült magyarságot látnak a választások után, a rendszert mozgató erők a második tábor hatalomra kerülését támogatják, ha azonban erőt tudunk felmutatni, esély mutatkozik, hogy azok alakítsanak kormányt, akik hajlandóak engedményekre. 
Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt azokhoz is, akik távol maradnának, mert elégedetlenek az RMDSZ-szel. A szövetség valóban jelentős hibákat követett el a múltban – az összefogás elmulasztását, az önálló külpolitika hiányát említette –, ám az elmúlt években ezeken a területeken jelentős előremozdulás történt. Kifejtette, ha ő tíz évvel ezelőtt 40 százalékban volt elégedett az RMDSZ-szel, ma 70 százalékban helyesli döntéseit, meggyőződése, hogy a szövetség képes a változásra, ám ehhez erőt kell adni neki, és ezt voksainkkal tehetjük meg december 11-én. Miklós Zoltán, a szenátori lista második helyezettje kampánytapasztalatairól számolt be, minden községközpontba, városba eljutottak, igyekeztek tolmácsolni üzenetüket, meghallgatni a gondokat-bajokat, tapasztalatuk szerint az emberek nagyon pozitívan fogadták a szövetség megváltozását.  Grüman Róbert kifejtette, a jelenlegi törvény tulajdonképpen megtiltotta a valós kampányolást, próbáltak élni az adott lehetőségekkel, 200 ezer szórólapot és 60 ezer megyei kampányújságot juttattak, juttatnak el a választókhoz, 20 ezer személyt hívtak fel telefonon megyeszerte, és folytatják ezt a következő napokban, Sepsiszentgyörgyön kívül is. A városokban a polgármesterek, az önkormányzati képviselők telefonálnak, falvakra Tamás Sándor tanácselnök üzenetét juttatják el hangfelvételről.
Megélhetési románok Székelyföldön
Nehéz Székelyföldön román partnert találni, akivel az autonómiáról egyeztetnének – fejtette ki Antal Árpád, aki két példával is alátámasztotta kijelentését. Egyrészt felidézte, hogy Horia Grama SZDP-s képviselő múlt héten egy választási műsorban kijelentette: a rendőröknél alkalmazott eljáráshoz hasonlóan 25 százalékos bérpótlékot kellene adni azoknak a tanároknak, akik ide jönnének románt tanítani. Eddig is sejteni lehetett, hogy létezik egy „Har–Cov-pótlék”, de lám, ez most már hivatalosan is kimondatott – fejtette ki, majd hozzáfűzte, hogy sokan azért kapnak e térségben 25 százalékkal nagyobb fizetést, mert ők románként szolgálják ezt az államot, nem csoda hát, hogy meg sem hajlandóak hallgatni az autonómia mellett szóló érveket, hisz az megfosztaná őket ettől a többlettől. Másik példájával a prefektus tevékenységére tért ki: Sebastian Cucu tavaly ősszel 10 ezer lejre bírságolta őt polgármesterként az ingatlan-visszaszolgáltatások késleltetéséért, és most önkényesen elrendelte számlája zárolását is, pedig az ügy per alatt van, még nem született ítélet. Kikérte a minisztériumok, bukaresti szakhivatalok véleményét, az eddigi válaszokból az derül ki, még egyetlen polgármestert sem büntettek meg ilyesmiért, ugyanakkor az is tudható, hogy ez a bírság volt Cucu bosszúja, amiért tavaly szeptember 8-án (a Sepsiszentgyörgyre 1944-ben bevonuló román csapatok évfordulója) nem engedélyezték a román zászló kitűzését a városházára. Kicsinyes és törvénytelen gesztus a személyes számlák zároltatása, ezt a pénzügyi igazgatóság is belátta, és három nap alatt orvosolta a hibát – mondotta Antal Árpád.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 6.
Továbbra is fennállhat a „székelyföldi veszély”
Megerősítette a Szociáldemokrata Párt (PSD) háromszéki elnöke, hogy „veszélyességi bérpótlékot” kapnak a Hargita és Kovászna megyében dolgozó rendőrök és csendőrök. 
Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján egy televíziós műsor részletét játszotta le az újságíróknak. A Digi 24 kampányműsorában Horia Grama, a (PSD) Kovászna megyei elnöke és képviselőjelöltje arról beszélt, hogy a megyében hatalmas a pedagógushiány, főleg romántanárból van kevés a magyar és a román tagozaton is. Ezután azt javasolta: mivel a csendőrök és a rendőrök 25 százalékos bérpótlékot kapnak Hargita és Kovászna megyében, hasonló ösztönző bónuszt ajánljon fel az állam a két megyébe szegődő pedagógusoknak is.
„Mindig sejtettük, hogy a két székely megyében pluszpénzt kapnak a rendőrök és a csendőrök, bár úgy tudtam, hogy ezt korábban Vasile Blaga akkori belügyminiszter megszüntette. Ezek szerint mégsem. Nincs lehetőség ezt leellenőrizni, ám sokatmondó Grama televíziós nyilatkozata” – fogalmazott Antal Árpád.
A polgármester emlékeztetett, hogy tavaly a sajtóban nyilvánosságra került a megyei rendőrparancsnokok fizetése, és a Hargita megyei rendőrfőkapitány állt a lista élén. „Sokan számon kérik tőlünk, hogy miért nem találunk román embereket, akik velünk együtt támogatnák Székelyföld autonómiájának ügyét, ám ez a pótlék magyarázatot jelent erre” – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi politikus, mondván: nehéz meggyőzni a románokat arról, hogy nekik is jobb lenne az autonóm Székelyföld, ha ez automatikusan azt jelentené számukra, hogy elveszítik fizetésük 25 százalékát.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)
2016. december 12.
Horia Grama hallani sem akar az RMDSZ-szel való közös kormányzásról
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ állásfoglalásaival és különösen a választási kampány alatt megfogalmazott üzeneteivel „önmagát tette nem kívánatossá a kormányzásra”. 
„Azt gondolom, hogyha figyelembe vesszük az RMDSZ által a kampányban megfogalmazott üzeneteket, nagyon nehezen fogadható el, hogy részt vegyenek a kormányzásban. Ez az én álláspontom, nem a párté, és ezt fenntartom Bukarestben is. (...) Szerintem az RMDSZ-nek egyenesen szélsőséges, sőt, azt mondhatnám románellenes kirohanásai voltak. (...) Szerintem, ahogyan az RMDSZ a nemzeti ünnephez viszonyult, amilyen üzeneteket használt a választási pannóin, nem kívánatossá teszi az alakulatot a kormányzásra”- mondta Grama. 
A PSD Kovászna megyei elnöke szerint, a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) alakíthat kormányt és nincs szüksége más pártra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. maszol.ro
2016. december 15.
Az ígéret szép szó...
A vasárnap lezajlott romániai választásokon magyar szempontból a papírforma érvényesült. Az RMDSZ egyedüli magyar pártként indult a megmérettetésen hatalmas anyaországi hátszéllel, ami biztosította számára a korábbiaknál jobb, 6,2 százalékos eredményt. A viszonylagos sikerhez hozzájárulhatott a román kormány nyílt magyarellenessége, amely remekül irányítható a választók mozgósítására. Az RMDSZ pedig élt is ezzel a lehetőséggel.
Az idei választás kétségtelen újdonsága a Fidesz erőteljes kiállása az RMDSZ–MPP-szövetség mellett. Emlékezetes, hogy 2008-ban az akkor még ellenzékben levő párt a harsányan RMDSZ-ellenes MPP mellett kampányolt, 2012-ben a fideszes politikusok kevésbé exponálták magukat a kampány során, de érezni lehetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a favorit, idén viszont teljes mellszélességgel álltak ki az MPP-t magához láncoló RMDSZ mellett. Mi több, a kampányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt részéről elhangzott diplomatikus megfogalmazásban az is, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra is nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy a párt függetleneket se indítson, és még azon megyékben se méretkezzék meg, ahol nem veszélyezteti a magyar képviseletet.
A fideszes segítség okát aligha abban kell keresni, hogy az RMDSZ fiatalít, több „veterán” hagyja ott a parlamentet Markó Bélától Borbély Lászlóig, illetve a kampányban keményebb, határozottabb, bátrabb üzeneteket küldött a választók felé. Sokkal valószínűbb, hogy az RMDSZ kormánykompatibilitása, politikájának a jelszavakkal éppenséggel ellentétes Bukarest-központúsága az ok.
Korábbi írásaimban már utaltam arra, hogy Orbán Viktor miközben kétségkívül belpolitikai célokra is kihasználja a migránsválságnak nevezett jelenségkört – ez a dolga egyébként pártelnökként, hogy sikerre vigye a csapatát –, tisztában van a veszély nagyságával és ennek rendeli alá értelemszerűen a külpolitikát is. Donald Trump győzelme után komoly esély mutatkozik arra, hogy végre intézkedéseket tegyen az EU a továbbra is özönlő és kiapadhatatlan utánpótlással bíró idegen és asszimilálhatatlan betolakodók megfékezésére. Egyáltalán nem mindegy, hogy ebben a harcban a visegrádiak számíthatnak-e Romániára, mint regionális középhatalomra. Ha Európában évtizedeken belül muszlim többség lesz, előbb-utóbb elindul a migráció Kelet- és Közép-Európa felé. S a nagy számok törvénye alapján nem kétséges, hogy kinek áll majd a zászló. Amennyiben e térség is a liberális multikulturalizmus zászlaja alatt muszlim monokultúrává válik, rá fogunk jönni, hogy mennyire jó dolgunk volt nekünk az ortodox román uralom alatt. Elég csak megnézni, mi történik az iszlám világban, hogy ott miként kezelik a keresztényeket.
Mindazonáltal nyilvánvalóan frusztráló és abszurd, amikor Semjén Zsolttól Kövér Lászlón keresztül Orbán Viktorig pont azok a politikusok és közéleti szereplők bíztatják az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, akik eddig következetesen támogatták az autonómiát és az autonomista erőket, s akiknek a nemzetpolitikai állásfoglalásait mindig is jó érzés volt hallgatni-olvasni. A hatásvadászat kedvéért idézhetném hosszan Kövér Lászlónak különböző kritikus nyilatkozatait, amelyekben az Országház elnöke joggal marasztalta el az RMDSZ-t. Nem teszem, mert nem az a cél, hogy a Fidesz erős emberének következetlenségét igazoljam, hanem hogy a mögöttesekre mutassak rá. A helyzet az, hogy a hithű erdélyi magyar autonomisták egy globális játszma áldozataivá váltak.
Bele lehetett volna simulni a tájba, elfogadni az elfogadhatatlant, hitelesíteni azokat, akik húsz éve hátat fordítottak az önrendelkezési politikának. Örömteli, hogy a nemzeti oldal vezetői nem ezt tették, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt ellenálltak a csoportnyomásnak és nem írták alá az RMDSZ mellett síkra szálló MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Mint ahogy örömteli, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke is tartózkodott az RMDSZ hitelesítésétől. Egyenes vonalú, mindenféle elvi következetlenségtől mentes politikai pályájuk kompromittálódott volna, ha belépnek a hamis látszatkeltés játékába, amelynek lényege, hogy ez az RMDSZ nem az, amit megismertünk az utóbbi két évtizedben.
Már miért ne lenne más? Mert két MPP-s politikust, Bíró Zsoltot és Kulcsár Terza Józsefet – akik hátat fordítottak az MPP létértelmének, programjának és alapfunkciójának – bejutó helyen indították listáikon? Mert bátrabb, Erdély-központúbb kampányüzenetet fogalmaztak meg? Az RMDSZ-nek akkor sem lenne lehetősége, eszköze arra, hogy bárkit „megvédjen Bukaresttől”, ha történetesen egytől egyig grállovagokból állna a frakció, ha senki nem lenne közülük megvásárolható, zsarolható vagy korrupt, és ha minden magyar rájuk szavazott volna. Jó érzés hallgatni ezeket a jelszavakat, mint ahogy azt is, hogy Kelemen Hunor az első sajtótájékoztatón a közérdek, a közjó s az erdélyi magyarok érdekének szolgálatát ígérte. Csak az a probléma, hogy hasonló ígéretekkel már tele van a padlás. A választási ígéret szép szó, s naiv, aki azt hiszi, hogy egy pillanatra is komolyan veszi annak betartását az, aki megfogalmazza.
A rideg valóság egyáltalán nem az Erdély-központú, a társadalmi önépítkezést megcélzó politikáról szól. Minden jel arra utal, hogy a választások győztesei, a kommunista utódpárt ismét kormányra segíti az RMDSZ-t. A Szociáldemokrata Párt nyíltan magyargyűlölő elnöke, Liviu Dragnea – aki a szokásos román empátiátlansággal, logikátlansággal és önkényességgel bírálta Kelemen Hunort december elsejével kapcsolatos nyilatkozata miatt, elvárva, hogy a magyarok örüljenek saját elnyomatásuknak, s ünnepeljék annak szimbolikus kezdőnapját, s aki azt is leszögezte, hogy nem kíván együttműködni az RMDSZ-szel – már jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a kormánykoalíciót a nevében magyar párttal. Morgolódhat, szélsőségesezhet Horia Grama Kovászna megyei PSD-vezér, a politikai logika dönt. Persze soha semmi nem garantált, maradt már az RMDSZ hoppon többször is a román kiszámíthatatlanság, a zsigeri politizálás miatt, amikor is a kormányzati partnerek azokat a minimális engedményeket sem akarták megadni a nevében magyar érdekképviseletnek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jól ismert „kéz kezet mos” bukaresti paktumpolitika folytatódjék. De az alapképlet mégiscsak ez volt, és most is ebbe az irányba látszik elmozdulni a bukaresti politikum.
Akár megköttetik az újabb alku a választások győzteseivel, a PSD-vel, akár nem, egy valamire ne számítsunk: hogy az RMDSZ azt fogja tenni, amire létrejött 1990-ben, és ami a programjában szerepel. Hogy következetes autonómiapolitikát folytat, hogy visszatér a közösségépítéshez és az önálló külpolitikához, hogy magyar nemzeti önkormányzatként és nem román zsákmánypártként fog viselkedni.
Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2017. január 23.
Mellőznék az RMDSZ-t?
A PSD kitart Cucu prefektus mellett 
Az RMDSZ nem tarthat igényt vezető tisztségekre a dekoncentrált intézményeknél, jelentette be a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Horia Grama ugyanakkor megerősítette korábbi nyilatkozatát, hogy a megye jelenlegi prefektusa továbbra is élvezi a helyi PSD támogatását.
Horia Grama egy sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a PSD–ALDE kormánykoalícióval az RMDSZ csupán egy parlamenti együttműködést kötött, tehát a magyar szövetség nem tagja a kormánynak, így nem fogalmazhat meg igényt a prefektusi tisztségre vagy a dekoncentrált intézmények vezetésére.
Ami pedig e posztokat illeti, Grama hozzáfűzte, a PSD nem tervez „forradalmat”, de minden intézmény szintjén végeznek egy elemzést, és ott, ahol azt állapítják meg, hogy gondok vannak, új igazgatók kinevezését fogják javasolni.
Ugyanakkor nyomatékosította, hogy Sebastian Cucu prefektus – aki 2014 decemberétől van tisztségben –, a megyei PSD bizalmát élvezi. Grama ebben a kontextusban az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy a megyének továbbra is „román kormánymegbízottja legyen”, aki egyensúlyt teremthet, illetve meggátolhatja a többségében RMDSZ-színű helyi közigazgatás „esetleges visszaéléseit”. A szociáldemokrata politikus szerint az lenne a természetes, ha Hargita és Maros megyékben is román prefektusok lennének. 
Az RMDSZ háromszéki képviselői több ízben is felhívták a figyelmet, hogy miközben a megye prefektusai „egyetlen rajzszeget sem hoztak a megyébe”, több tucat pert indítottak a háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székely zászlót vagy éppen az anyanyelvhasználatot támadták. 
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. január 24.
A PSD nem akar magyar prefektust Háromszéken
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezete továbbra is Sebastian Cucut támogatja a prefektusi tisztségre – nyilatkozta az alakulat megyei elnöke, Horia Grama. A volt képviselő szerint az RMDSZ-nek nincs alapja arra, hogy igényt tartson erre a tisztségre.
„A PSD megyei szervezetének legfőbb célja, hogy továbbra is román prefektusa legyen Kovászna megyének, aki amellett, hogy őrködik a román és magyar lakosság jogai és szabadságai fölött, meggátolja az RMDSZ uralta közigazgatás esetleges visszaéléseit” – fogalmazott Grama, aki szerint ennek Hargita és Maros megyében is így kellene lennie.
A volt képviselő ugyanakkor leszögezte, mivel az RMDSZ és a PSD–ALDE-szövetség közötti megállapodás csak a parlamenti együttműködésre terjed ki, és az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, nincs alapja a dekoncentrált intézmény vezetéséhez sem. Az alárendelt intézmények kapcsán Grama azt mondta, ahol szükségesnek látják, új igazgatókat fognak kinevezni.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2017. március 30.
Leváltották Szakál Andrást
Egy „felháborító politikai üggyel” indította a tegnapi megyeinfót Tamás Sándor. Kovászna megye tanácsának elnöke bejelentette, hogy a Szociáldemokrata (PSD) kormány éppen leváltott tisztségéből egy „jó magyar szakembert”. Amint kifejtette: Szakál Andrásnak megüzenték, hogy nem tartanak igényt a munkájára a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség megyei hivatalának élén. „Sajnos, ez az elmúlt időszakban is igaz volt, hogy a PSD-s kormány a kompetencia helyett az inkompetenciát választja és támogatja. Miután Szakál András személyében végre a megyei ügynökség élére egy szakmailag felkészült és eredményes vezetőt sikerült állítani, ezt most fel akarják rúgni”, fogalmazott az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Úgy vélte, hogy elsősorban a PSD megyei elnöke, Horia Grama „érdeme” a mezőgazdasági miniszter e mozdulata. Nyilván ezzel szembe fognak állni, minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy visszakerüljön tisztségébe Szakál, akinek az irányítása alatt a vidékfejlesztési pályázatok tekintetében Kovászna megye első helyen állt országos viszonylatban, nyomatékosította Tamás. (kiss)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. március 30.
A parlamenti munka legújabb eredményeiről számolt be Tánczos és Korodi
A Minority SafePack bejegyzésének fontosságáról, valamint egyes törvénymódosítások körülményeiről, valamint pozitív hozadékairól számolt be csütörtök délelőtt a csíkszeredai sajtónak Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.
A két RMDSZ-es politikus azon megrökönyödésének adott hangot, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyomására március 31-i hatállyal eltávolították tisztségéből Szakál Andrást, a Kovászna megyei Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség igazgatóját. Tánczos Barna szerint aggasztó az, ahogyan a PSD-s kormány bizonyos dolgokat kezel, ugyanis ez a ’89 előtti módszerekre emlékeztet. Szakál Andrásnak ugyanis Horia Grama volt Kovászna megyei képviselő nyomásgyakorlására, Petre Daea mezőgazdasági miniszter döntése értelmében kell pénteken távoznia tisztségéből.
„Mindez azért igazán elszomorító, mert Kovászna megye az elmúlt egy évben olyan eredményeket ért el a mezőgazdasági kifizetések terén, amelyre nincs példa ebben a régióban. Ha lakosságarányosan visszaosztjuk a mezőgazdasági területen lehívott pénzeket, akkor országosan vezető helyen szerepelhetne Kovászna megye. Annak ellenére, hogy hétfőn hivatalos kihallgatást kértem a minisztertől, arra kérve őt, hogy ne váltsa le Szakál Andrást, tegnap mégis megszületett a kedvezőtlen döntés” – fejezte ki rosszallását Tánczos Barna.
Megkönnyebbülhetnek a papneveldében
A vallásügyi államtitkárság 2016 elején megvonta a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet finanszírozását a különböző módokon értelmezhető törvényszövegekre hivatkozva.
„Ezt a szövegbeli többértelműséget tisztáztuk az utóbbi időszakban, az erre vonatkozó benyújtott törvénytervezetünket a képviselőház döntőházként elfogadta, és a papnevelő intézet ismét megkaphatja a jogos állami támogatását” – ismertette a pozitív fejleményt a szenátor. Tánczos itt pontosított, hogy csupán a katolikus egyház papnevelő tevékenysége maradt korábban állami anyagi támogatás nélkül, a főiskolai oktatást tehát nem érintette a korlátozás.
Egyszerűsített eljárás
Megoldódott az esztenákon napszámosokat alkalmazni akarók ügye is: mostantól törvényes lehetőség van arra, hogy évente legtöbb 180 napig napszámosokat foglalkoztassanak az állattartó gazdák esztenáikon. Nagy gondot jelentett korábban, hogy a munkaügyi felügyelőség 10 ezer lejnél is nagyobb büntetéseket rótt ki a hivatalosan nem alkalmazott juhászok után. Az 180 nap nagyjából lefedi a legeltetési időszakot, ugyanakkor a juhászok hivatalos alkalmazása könnyített procedúrával lesz lehetséges, és az elvégzett munkáról nem napi, hanem csak heti nyilvántartást kell majd vezetni.
Egy másik újonnan elfogadott törvény értelmében azon idős személyek, akik kihasználták a több mint 10 évvel ezelőtti életjáradék-törvény adta lehetőségeket, és haszonbérbe adták mezőgazdasági területeiket, továbbra is megkapják járadékukat. Sőt mostantól ez azokra is érvényes, akik betegnyugdíjasként igényelték, de öregségi nyugdíjuk kezdetekor elvették azt tőlük.
Sok előnnyel jár majd a Minority SafePack elfogadása
Ahogy korábban a Maszol is beszámolt róla, az Európai Bizottság elfogadta és kihirdette azt a polgári kezdeményezést, amelyet 2013-ban indított az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt, a FUEN és az Európai Nemzetiségi Ifjúsági Föderáció.
Korodi Attila ennek a megvalósításnak a lehetséges előnyeiről is beszámolt. A Minority SafePack célja, hogy különböző uniós vagy akár a tagállamok szintjén kisebbségpolitikával foglalkozó kérdéskört vezessen be a köztudatba és a jogalkotási folyamatokba, ilyen kérdéskörök többek között a regionális politika, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sajtószabadság.
A legfontosabb előrelépés abban várható, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséget határozottabban támogathatják uniós projektek révén is. Újdonság, hogy ezek kimondottan a kisebbségi közösségeknek szólnak majd. Az Európai Unióban kisebbségvédelmi kérdésekben első alkalommal polgári kezdeményezésen keresztül tudnak nyomást gyakorolni az Unióra, hogy jogharmonizációt hozzanak létre az európa tanácsi irányelvekkel.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2017. március 31.
Magyar intézményvezetőt váltottak le (Politikai tisztogatást kiált az RMDSZ)
Felháborodásának adott hangot szerdán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke annak kapcsán, hogy a mezőgazdasági miniszter aznap különösebb indoklás nélkül felmentette tisztségéből Szakál Andrást, a vidéki beruházások támogatásáért felelős ügynökség vezetőjét.
A megyei képviselő-testület vezetője szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt berkeiben született döntésről van szó, amely nagy valószínűséggel Horia Grama háromszéki szociáldemokrata politikus „érdeme”. Tamás Sándor szerint kár, hogy politikai megfontolásokból egy igencsak rátermett, hozzáértő szakembert korábban már alkalmatlannak bizonyult vezetőre váltanak le csak azért, hogy az SZDP megyei számításai bejöjjenek. Szakál András rátermettségét bizonyítandó Tamás Sándor elmondta: Kovászna megye élen jár a vidékfejlesztési pályázatoknál, a hegyvidéki agrártevékenységet, fejlesztéseket támogató programra az összesen benyújtott negyven kérelem fele Háromszékről érkezett. Ez az eredmény csak úgy volt lehetséges, hogy Szakál András és az által vezetett intézmény tevékenyen részt vett a népszerűsítésben, a pályázatok előkészítésében, benyújtásában. Az RMDSZ politikusa rámutatott: szakmai és politikai szinten mindent megtesznek azért, hogy Szakál András visszanyerje tisztségét, mivel egy jó szakemberről van szó. A kormánykoalícióval kötött megállapodásra alapozva értesítik a szaktárcavezetőt és a kormányfőt a helyzetről. Tamás Sándor szerint feltételezhető, hogy Petre Daea miniszter úgy írta alá a felmentésről szóló határozatot, hogy nem ismerte a helyi viszonyokat, állapotokat, ezért alaposan tájékoztatni fogják.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)