Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) az autonómia ügyében tervezett népszavazás kapcsán. A beadványban arra kérik a testületet, hogy az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség által tervezett autonómia-népszavazás kapcsán mondjanak véleményt a kezdeményezés törvényességéről. Mircea Geoana SZDP-elnök nyílt levélben fordult Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, azt kérve a két közjogi méltóságtól, gyakorolják alkotmányos hatáskörüket az autonómia-referendum megakadályozása érdekében. /B. T.: SZDP-s népszerűség-vadászat autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Saját párt, a Keresztény-szociális Népi Szövetség bejegyzését kezdeményezi Ioan Talpes, volt titkosszolgálati vezető. Úgy nyilatkozott: a párt jobb-közép ideológiát követ. Talpes szenátor kifejtette: mindenkivel nyitottak, leszámítva az RMDSZ-t. Ioan Talpes Ion Iliescu államfő tanácsadója és a Nastase kormány minisztere volt, az SZDP-t azután hagyta ott, hogy Mircea Geoanat pártelnökké választották. /Pártot alapít Talpes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Ismét felerősödtek a belső hatalmi harcok az ellenzéki Szociáldemokrata Pártban (SZDP). November 8-án Adrian Nastase volt pártelnök támadta élesen a párt vezetőségét. Néhány órával később Mircea Geoana elnök részben megbékéltetően nyilatkozott. /(borbély): Nem mondott le SZDP-tagságáról Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja a Szociáldemokrata Párt (SZDP), amiért a kormányfő nem reagált kellőképpen, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő RMDSZ-elnök Markó Béla „alkotmánysértő” kijelentéseire. Cristian Diaconescu szóvivő szerint pártja ismételten felszólítja a miniszterelnököt és az államfőt, hogy határolódjanak el Markó Bélam továbbá egyes RMDSZ- és SZNT-vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó kijelentéseitől. Mircea Geoana úgy nyilatkozott: kérni fogja Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy ne fogadja el az RMDSZ vezetőinek, Markó Bélának és Borbély Lászlónak jelenlétét a budapesti közös magyar–román kormányülésen, az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk miatt. /Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik az SZPD. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, Ion Iliescu elfogadta a PSD tiszteletbeli elnöki tisztségét, amelyet a párt statútumának módosításával hoznak létre. /Iliescu elfogadta a PSD tiszteletbeli elnöki tisztségét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Rendkívüli tisztújító kongresszust tartott december 10-én a Szociáldemokrata Párt (PSD). Hetven százalékos támogatottsággal Mircea Geoana maradt a PSD elnöke. Tiszteletbeli elnökké Ion Iliescut választották. /Mircea Geoana maradt az elnök. Kongresszust tartottak a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Traian Basescu államfő december 18-án a parlamentben elmondott beszédében elítélte a kommunizmust: a Tismaneanu-jelentés szerint ez egy „törvénytelen” és „gyilkos” rendszer volt. A Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői füttykoncerttel és bekiabálásokkal próbálták bojkottálni az ülést, illetve megakadályozni, hogy Traian Basescu felolvassa jelentését. Az államfő bejelentette: a Tismaneanu-jelentést az állam hivatalos dokumentumának nyilvánítja. Az eseményen jelen volt az európai kommunista ellenállás két nagy vezéregyénisége Lech Walesa volt lengyel és Zselji Zselev volt bolgár államfő is. A parlamenti együttes ülés a nagy-romániás képviselők heves tiltakozásával kezdődött. A nagy-romániások minden eszközt bevetettek, hogy Basescu ne mondhassa el beszédét, az államfőnek végül mégis sikerült mondandóját befejeznie. „A román állam elnökeként egyértelműen és határozottan elítélem a kommunista rendszert” – mondotta Basescu. Közel két órás beszédében az államfő a Tismaneanu-jelentésben bemutatott tények alapján bűnös és törvénytelen rendszernek nevezte a kommunizmust, együttérzését fejezvén ki mindazok iránt, akik szembeszálltak a rendszerrel. Az államfő az áldozatok tiszteletére emlékmű felállítását, illetve múzeum létrehozását kezdeményezte, valamint egy, a román kommunizmusról szóló enciklopédia összeállítását, és egy tankönyv kiadását javasolta. Basescu megemlékezett a kommunizmus áldozatairól: név szerint Iuliu Maniuról, Ion Mihalacheról, Dinu Bratianuról és Ion Fluerasról; az egyházak mártírjairól, Iuliu Hossuról, Sandu Tudorról, Vladimir Ghicáról, Richard Wurmbrandról, Márton Áronról; a demokratikus ellenzéki pártok képviselőiről, továbbá azokról az értelmiségiekről, akik felemelték hangjukat Nicolae Ceausescu ellen. Az államfő a rendszer legfőbb bűnei közé sorolta a nemzeti érdek feladását a Szovjetunióval szemben, a jogállamiság és a pluralizmus megsemmisítését, valamint a történelmi pártok tönkretételét. Közölte: a jelentés készítői 500 ezer és kétmillió közöttire becsülik a kommunizmus áldozatainak számát. Basescu a rendszer elítélésének indoklásaként említést tett a nemzeti, vallási, kulturális és szexuális kisebbségek üldözéséről, és a görög katolikus egyház megszüntetéséről is. Megemlékezett azokról a parasztokról, akiket a kollektivizálással szembeni ellenszegülésük miatt deportáltak kényszermunkára. Az etnikai megtorlások kapcsán említést tett a zsidók és németek elűzéséről, és arról, hogy e két kisebbség tagjait a román állam pénzért adta el. A jelentés elhangzása után Calin-Popescu Tariceanu kormányfő azt nyilatkozta a sajtónak: reméli, hogy az elhangzottaknak hatása lesz a következő nemzedékekre. A Román Kulturális Intézet elnöke, Horia Patapievici elmondta: a jelentés ismertetése alatt Corneliu V. Tudor emberei megfenyegették őt, hogy ledobják az erkélyről. „Szégyen, hogy ezt a huliganizmust nem ítélték el, az ülést be kellett volna rekeszteni!” Mircea Geoana, a PSD-elnöke szerint a jelentés az államelnök véleményét tükrözi, amellyel nem a jövőbe tekint, hanem régi sebeket akar feltépni. Az elhangzottakkal kapcsolatban pártjának nincs semmi elkötelezettsége, az egésznek csak az ország aktuális gondjairól való figyelemelterelés volt a célja. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke, volt államfő, akinek a neve a jelentés több fejezetében is szerepel, nem vett részt az ülésen. /Traian Basescu elítélte a kommunizmust. Cirkusz, füttykoncert, bojkott a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Traian Basescu elnök leszögezte, hogy a kommunizmus bűnös cselekedeteit elítélő Tismaneanu-jelentés a román állam hivatalos dokumentumának számít. Mircea Geoana, a szociáldemokraták /PSD/ elnöke élesen bírálta a Tismaneanu-bizottság jelentését. Azt kifogásolta, hogy a „hiteltelen” tanulmányt többnyire jobboldali emberek állították össze, akik a mai romániai baloldal lejáratására törekednek. Ion Iliescu volt államfő kifogásolta, hogy az államfő nem határolódott el a jelentés tartalmától. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szakszerűnek és objektívnek nevezte a tanulmányt. A PD koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is közölték, hogy egyetértenek a jelentéssel. Az RMDSZ szenátora, Frunda György korábban úgy nyilatkozott, hogy kissé megkésett ez a kezdeményezés, ennek ellenére szükségesnek tartja a múlttal való szembenézést. /Szenvedélyes politikai vita a Tismaneanu-jelentés miatt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Most már totális háború folyik Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu kormányfő között azt követően, hogy az államfő bemutatta azt a „cédulát”, amelyben a miniszterelnök arra kérte az államfőt, hogy járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Tariceanu hazugságnak minősítette Basescu állításait. Egyes elemzők szerint a „cédulaügy” legnagyobb nyertese a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek vezetője, Mircea Geoana bejelentette, hogy kezdeményezni fogják az államfő felfüggesztését, és Calin Popescu-Tariceanu lemondását követelték. Ugyanakkor január 18-án újabb leleplezésekkel duzzadt a levélbotrány: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke is előszedett egy irományt, amely ezúttal Traian Basescut inkriminálja. /Tovább gyűrűzik Tariceanu és Basescu kölcsönös vádaskodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Calin Popescu-Tariceanu sejtetni engedte, hogy mindezek hátterében a volt elnöki tanácsos, Elena Udrea és annak férje Dorin Cocos üzletember áll. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egy másik átirattal rukkolt elő, amely szerinte bizonyítja: Traian Basescu befolyással üzérkedett. Markó Béla RMDSZ-elnök az európai parlamenti választások hátráltatásától tart leginkább. Markó emlékeztetett, az országban politikai krízis eddig is volt és az államelnök és a kormányfő közötti ellentét sem mai keletű. /Súlyos politikai válság Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata elnököt, hogy egyeztessenek Traian Basescu elnök tisztségéből való felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint az államfő csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha ezt a parlament többségi szavazattal jóváhagyja, majd a lakosság referendum során érvényesíti. /Basescu ellen szavaz a PC és a PRM is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Markó Bélának el kellene döntenie, hogy az RMDSZ-en belüli versenyben használt autonómia-diskurzust használhatja-e miniszterelnök-helyettesként – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az RMDSZ hétvégi aradi kongresszusával kapcsolatban. Geoana kifejtette: az RMDSZ bármikor kiléphet a kormányból, ha úgy látja, koalíciós partnerei nem tartják be a kisebbségi törvény kapcsán tett vállalásaikat. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Ludovic Orban szerint az RMDSZ-nek fel kellene hagynia azzal a politikai iránnyal, amelyet jelenleg képvisel. Megjegyezte: Románia egy olyan ország, amely túlzásba viszi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Orban rámutatott: az alkotmányban egyetlen autonómiaforma szerepel, a helyi közigazgatásé. Nem tudom, mit kérhetne az RMDSZ, mert bármi lenne is az, törvénytelen lenne – vélekedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Eredménytelenül végződött március 20-án a pártok és az államfő között lezajlott konzultáció. A felek egy dologban egyetértenek, hogy válsághelyzet uralkodik a belpolitikában. A Nagy-Románia Párt vezetői bojkottálták Basescu elnök kezdeményezését. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem vett részt a találkozón. A liberálisok és az államfő közötti feszültségek nem oldódtak. A szociáldemokraták is elégedetlenül távoztak a találkozóról, Mircea Geoana, a PSD elnöke hangsúlyozta: az államfő semmilyen megoldással nem állt elő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vagy sikerül a pártoknak egy olyan koalíciót kialakítani, amely parlamenti többséget tudhat a háta mögött, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Calin Popescu Tariceanu kijelentette: azok a kormánytagok, akik nem szolidárisak a kabinet döntéseivel, nincs mit keressenek a csapatban. /B. T. : Kudarcos egyeztetések az államfőnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Tariceanu miniszterelnök április 1-jén, vasárnap kizárta a kormányból a Demokrata Pártot. Szerinte a belpolitikai válsághelyzet egyedüli megoldása az, hogy a PNL egykori partnere nélkül, egyedül vállalja a kormányzást. Tariceanu élesen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozás a D. A. Szövetség és a kormánykoalíció közös erőfeszítésének köszönhető, az ezután jelentkező feszültségeket pedig Basescu okozta. Tariceanu szerint az államfő a liberálisok és a demokraták gyengeségeit kihasználva „robbantotta fel” a D. A. Szövetséget, amely szolid politikai konstrukciónak bizonyult. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból álló kormányt kísérel megalakítani. Az új kormányban az RMDSZ-ből származó információk szerint helyet foglal majd Markó Béla, akinek megtartják a miniszterelnök-helyettesi posztját, emellett Borbély László megkapja a regionális fejlesztési minisztériumot. A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnne meg Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter tárcája, ráadásul szóba került Korodi Attilának a környezetvédelmi minisztérium élére való kinevezése is. Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nem támogat a parlamentben olyan kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja. A Nagy-Románia Párt ugyanezt az álláspontot képviseli. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy az EU-s pénzeket kezelő minisztérium magyar miniszter kezébe kerülhet. /B. T. : Kizárta a kormányból Tariceanu a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Az Insomar közvélemény-kutató intézet legújabb adatai szerint a Demokrata Párt vezet 34 százalékkal. A második helyen a Szociáldemokrata Párt áll 22 százalékkal, míg a Nemzeti Liberális Párt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generációk Pártja egyenként 11 százalékkal a harmadikok. Ami Traian Basescu államfőt illeti, a lakosság 44 százalékának bizalmát élvezi, míg legfőbb ellenlábasa, Gigi Becali 18 százalékot tudhat a magáénak. Mircea Geoana a harmadik helyezett 15 százalékkal. Az RMDSZ továbbra is elérné a bejutáshoz szükséges öt százalékot. /Továbbra is vezet a PD. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg április 3-án a parlament Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból áll. A kabinet beiktatásához 235 „igen” szavazatra lett volna szükség, de ezt a határt jóval felülmúlva, 302 honatya adta le támogató voksát, mindössze 27 ellenszavazatot számoltak. A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) képviselői nem szavaztak. A pluszvoksok a konzervatívoktól és a nagy-romániásoktól kerülhetett ki, hiszen egyik pártnak sem volt érdeke megbuktatni a kormányt, s ezzel előrehozott választásokat idézni elő. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is a látszat-ellenzékiség szerepét alakítja, hiszen hangsúlyozták: nem vállalnak felelősséget a kormányzásért, de Mircea Geoana pártelnök tartózkodott a kormánnyal szembeni éles bírálatoktól. A kétpárti kormány a parlament mandátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki PSD vezetői támogatásukról biztosították Tariceanu kabinetjét. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint az új kabinetnek elsősorban az EU által biztosított pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználására kell törekednie. Emlékeztetett: Románia a jelenlegi becslések szerint csak négy százalékát tudja majd lehívni az európai támogatásoknak. Hozzátette: ha ezt az arányt nem javítják legalább 15–20 százalékra, akkor az új kormány kudarcot vallott, s akkor a PSD megvonja tőle támogatását. Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy felbomlott a liberális-demokrata szövetség. Konkrétan Traian Basescu államfőt okolta emiatt. /B. T. : Megszavazta a törvényhozás az új kormányt. A kabinet nem remélt ellenzéki támogatást is kapott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Egyre biztosabbra veszik Bukarestben, hogy Traian Basescu államfő felfüggesztésére a parlamenti képviselők a vártnál nagyobb létszámban szavaznak. Mircea Geoana, az ellenzéki párt elnöke azt bizonygatta, hogy az államfő – a titkosszolgálatok /SRI és SIE/ segítségével – megzsarolta az alkotmánybírákat. Bár George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, és Florin Coldea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ideiglenes vezetője, illetve maga Traian Basescu is koholmánynak nevezte Geoana vádjait, tény, hogy hirtelen előkerültek két alkotmánybírónak, Kozsokár Gábornak és Aspazia Cojocarunak ‘89 előtti viselt dolgai. Azonnal összehívták a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságokat. Mircea Geoana két, kézzel írott papirfecnit mutatott be, amely véleménye szerint Coldeától származik. Ezen több alkotmánybíró neve szerepel, nevük mellett pedig néhány utalás a múltjukra fényt derítő dossziékról. Geoana szerint Coldea ezzel „rendelte meg” az információkat a kiszemeltekről. A parlamenti meghallgatáson Coldea mindezt tagadta. /SZ. K. : Geoana zsarolással vádolja Basescut. A liberálisok többsége a felfüggesztés mellett szavaz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Április 19-én a parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, 322-en szavaztak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, tízen tartózkodtak. A szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak zöme élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, a Basescu ellen irányuló eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszédében ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, szerinte állami intézményeket használt fel az alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében. Az ellenzéki Nagy Románia Párt (PRM) és Konzervatív Párt (PC) vezérszónokai is élesen bírálták az államfőt, és felfüggesztése mellett érveltek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu „többször is megsértette a játékszabályokat”. Leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató Demokrata Párt (PD), amely ellenezte az államfő ellen indított procedúrát. A szavazás után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök sajtónyilatkozatban arra kérte az államfőt, hogy tartsa be ígéretét, és mondjon le. Korábban Basescu bejelentette: a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után „öt percen belül lemond”. Ezt nem tette meg, úgy tűnik, hogy megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése. /Borbély Tamás: Felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt a parlament. Precedens nélküli eljárás a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Traian Basescu államfő felfüggesztése után április 25-én ült le tárgyalni első alkalommal a Demokrata Párt (PD) vezetőivel, hogy egyeztessen az elkövetkező időről. A Szociáldemokrata Párt (PSD) is megbeszélést tartott területi szervezeteivel. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, Dan Motreanu kijelentette, ők is összeülnek, hogy kialakítsák álláspontjukat a referendummal kapcsolatban. Basescu a találkozó után kijelentette: a PD és a Liberális Demokrata Párt (PLD) felajánlotta segítségét a kampány során, de ez nem jelenti azt, hogy a jelöltjévé válik a szóban forgó pártoknak. Basescu hangsúlyozta, hogy mind a civil társadalom, mind pedig a politikum támogatására szüksége van. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint csakis egy új államfő megválasztása oldhatja meg a román belpolitikai válságot. A PSD célja, hogy elérje Basescu lemondatását. A pártok vezetői április 25-én találkoztak Nicolae Vacaroiu ideiglenes elnökkel. Megállapodtak abban, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró jogszabályt, illetve a titkosszolgálatok működését szabályozó nemzetbiztonsági törvénycsomagot. /Elkezdődött a népszavazást megelőző kampány. A pártok Vacaroiuval egyeztettek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 25-én meghallgatta Claudiu Secasiut, a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) elnökét a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság. A meghallgatást követően Secasiu azt nyilatkozta, az általa vezetett intézménynek semmi köze nincs ahhoz a botrányhoz, amelyet Mircea Geoana szociáldemokrata párti (PSD) elnök robbantott ki múlt héten, nyilvánosságra hozva Florian Coldea SRI-aligazgató kézírását tartalmazó irományt. A szolgálati vezető feljegyzései három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt, jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaznak információkat, amelyeket a PSD értelmezésében a felfüggesztését megelőzően Traian Basescu kért. Geoana szerint a történtek világosan bizonyítják, hogy a végül felfüggesztett államfő ezekkel az információkkal próbált nyomást gyakorolni az esetleg kompromittálható alkotmánybírákra. /G. G. : Egyelőre nagy a csend Florian Coldea-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Több mint tízezer résztvevője volt május 1-jén a Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti menetelésének, amelyen részt vett Mircea Geoana pártelnök is. Emil Boc polgármester reméli, hogy Kolozsváron a Traian Basescut támogató, május 9-ére tervezett tüntetésnek 15 ezernél több résztvevője lesz. A PD a következő napokban négy tüntetést szervez Traian Basescu támogatására, Kolozsváron kívül Konstancán, Krajován és Jászvásáron. /Majálisozás Basescu ellen Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke május 2-ára testület elé hivatta George Maior SRI-igazgatót, akinek be kell mutatnia az első helyettese által készített és kiszivárogtatott jegyzetek kapcsán folytatott belső vizsgálat eredményeit. Két hete a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszellőztette Florian Coldea a SRI aligazgatójának feljegyzését, amely három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaz információkat. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az iromány azt bizonyítja, hogy Traian Basecu információkat kért a szolgálatoktól az alkotmánybírák esetleges szekusmúltjával kapcsolatban. Így próbált nyomást gyakorolni rájuk, annak érdekében, hogy a személyére vonatkozó parlamenti felfüggesztési kezdeményezést negatívan véleményezzék. /G. G. : A SRI-bizottságnak ad magyarázatot Maior. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. máj. 2./

„Nem azért szavaztunk Traian Basescu felfüggesztése ellen, mert politikai támogatást reméltünk a Demokrata Párttól – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a népszavazás eredménye megmutatta: győzött a demokrácia. Hozzátette: azzal, hogy az RMDSZ a PSD-vel és a Nagy-Románia Párttal szövetkezett a referendumon, a „kormányzás árát” fizette meg. Tőkés András szerint nem az volt a probléma, hogy gondok merültek fel a kommunikációban és ennek tudható be a magyarság alacsony arányú részvétele a referendumon, mint ahogyan azt az RMDSZ elnöke, Markó Béla és Borbély László miniszter kijelentették, hanem a „kommunikáció tartalma” jelentette a problémát. Tőkés András nem érti, miért szövetkezett az RMDSZ a referendum alkalmával Vadim Tudorral, Mircea Geoanaval és Gheorghe Funarral, ez lenne a kormányzás ára? Tőkés András elmondta: az MPSZ nem akar Traian Basescu bábja lenni, fel sem vették a kapcsolatot a Demokrata Párt megyei szervezetével, de pártként való bejegyzésük után számítanak a PD támogatására. /Antalfi Imola: „Nem szándékozunk Basescu bábjai lenni”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

Legalább két kérdésben sikerült egyezségre jutni május 28-án a Traian Basescu államfővel konzultáló pártvezetőknek: az alkotmány módosításának, illetve a stabil kormánytöbbség kialakításának szükségességében. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy egyértelműen támogatják a jelenlegi alkotmány megváltoztatását. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta: Traian Basescu és a PSD egyetért abban, hogy stabil kormányra van szükség a jelenlegi választási ciklus végéig. Geoana szerint az előre hozott választásról folyó tárgyalások nem aktuálisak. Markó Béla RMDSZ-elnök az egyéni körzetes választás helyett egy preferenciális választási rendszer bevezetését javasolta a találkozón. Az átvilágítási törvény kapcsán Markó Béla megismételte: az RMDSZ támogatja a jogszabály minél szigorúbb formában történő, gyors elfogadását. Álláspontja szerint a törvénynek vonatkoznia kell az egykori Román Kommunista Párt összes tisztségviselőjére, az elnyomó rendszer tagjaira. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette, tekintettel a népszavazás eredményeire, a miniszterelnöknek távoznia kell. /Farkasszemet néztek Traian Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Európa egyetlen olyan baloldali alakulata, amely nyíltan együttműködik a szélső jobboldallal – vélte Radu Ioanid, a washingtoni Holokauszt Múzeum nemzetközi programszervező osztályának igazgatója. Mircea Geoana, a szenátus külügyi állandó bizottságának alelnöke nem lépett közbe, amikor a meghallgatáson azt kérdezték Iosipertől, „románnak vagy zsidónak érzi-e magát”? A romániai antiszemitizmust monitorizáló központ egy Mircea Geoanának címzett levélben tette szóvá a meghurcoltatás tényét. /Kovács Adrienn: Antiszemitizmus a hazai baloldalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A brit nagykövet is ellátogatott a szociáldemokratákhoz /PSD/, miután Nicholas Taubman amerikai nagykövet felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnököt. A találkozókról szinte semmi nem szivárgott ki, de egyes megfigyelők sejtik, hogy a két diplomata a Basescuval való megegyezésre próbálta rávenni Geoanat. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) az európai parlamenti választások „környékén, vagy azok után” írja alá a két alakulat közti együttműködési megállapodást azt követően, hogy a demokraták bíróság előtt érvénytelennek nyilvánítják a D. A. Szövetség protokollumát – jelentette be Emil Boc, a PD és Theodor Stolojan, a PLD elnöke. Június 18-án Emil Boc és Theodor Stolojan bejelentette, hogy benyújtották az egészségügyre vonatkozó, a kormányt elmarasztaló indítványukat. Röviddel ezután Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője is bejelentette hasonló szándékát. /Együttműködési megállapodást ír alá a PD és a PLD. Egyszerű indítványok a Tariceanu-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését ellenőrző parlamenti bizottság június 26-án egyöntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyben azt javasolják a SRI igazgatójának, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Coldea-ügyben. Az SRI esetében kizárható a politikai rendőri tevékenység, Radu Stroe, a bizottság elnöke azonban kijelentette: ha még előfordulnak hasonló incidensek, akkor ez a kockázat könnyen fennállhat. Emlékezetes: Basescu elnök felfüggesztését elutasító alkotmánybírói döntés után Mircea Geoana, a PSD elnöke azt állította, hogy az államfő felszólította a SRI-t, szolgáltasson adatokat az alkotmánybírákról, akiket tehát ily módon megzsaroltak. Radu Stroe elmondta: George Maiornak, a SRI igazgatójának javasolják a belső rendszabályok, valamint a fegyelmi intézkedések életbe léptetését azon személyekkel szemben, akik hozzájárultak a jelzett hiányosságokhoz. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy George Maior korszerű hírszerző szolgálat híve, mivel csak így teljesítheti kötelességét. ” /Egyöntetűen elfogadták a Coldea-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük. Mindkét ország felmutatott bizonyos előrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsősorban a gyakorlatba ültetés során található. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint a jelentés korrekt, szigorú, és nem elfogult. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélte, hogy kizárólag a parlament érdeme a védzáradék elkerülése. /Brüsszel nem büntetett, de további eredményeket vár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./