Magyarország egyike Románia első tíz kereskedelmi partnerének. A kétoldalú kereskedelem 2003-ban 1,5 milliárd dolláros rekordot ért el, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter. A kereskedelmi mérleg a magyar félnek kedvez, bár ezt a Románia számára fontos termékek magyarországi importjára kivetett védővámok is befolyásolták. December végéig 264 millió dollár értékű közvetlen befektetést hajtottak végre a magyar cégek Romániában, ami a külföldi befektetők rangsorában Magyarországot a 13. helyre helyezi. /T. Sz. Z.: Jól fejlődtek a magyar–román gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A NATO keretében folytatandó román–magyar katonai együttműködés, az euroatlanti integrációból adódó közös feladatok kérdése, a balkáni régió biztonságpolitikai helyzete egyaránt szerepelt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 20-án Bukarestben tartott tárgyalásainak napirendjén. A honvédelmi tárca vezetője román kollégája, Ioan Mircea Pascu meghívására érkezett Bukarestbe. Román partnereivel – Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel – áttekintette a kétoldalú katonai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Juhász beszámolt arról, hogy tárgyalásai baráti és konstruktív légkörben folytak. A két ország kapcsolatában meglévő nyitott kérdésekről is szó esett a megbeszéléseken. A magyar vendég felvetette az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári a magyar egyetemi karok ügyét, az évek óta húzódó katonasírok és emlékhelyek témáját. Ezek rendezése csak politikai szándék kérdése – állapította meg Juhász Ferenc. A két világháborúban Románia területén elesett magyar katonák sírjainak kialakítása ügyében Magyarország már biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy e téren még engedélyeztetési problémák gátolják a megoldást. Juhász az észak-erdélyi autópályáról is tanácskozott vendéglátóival. Elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy román területen felépüljön egy ilyen sztráda. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: Magyarország továbbra is Románia kiemelt partnere. Juhász biztosította Geoanát: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzék az EU-hoz. Juhász Ferenc megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó megkérte a magyar minisztert: Magyarország továbbra is támogassa az Európai Unióban az autópálya ügyét. Kifejezte óhaját, hogy ne csökkenjenek a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások. /Közös biztonságpolitika kialakítása a térségben. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Adrian Nastase miniszterelnök február 25-én munkalátogatást tett az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentben, hogy megerősítse a kormány politikai elkötelezettségét a reformok végig vitele iránt. Nastase találkozott az Európai Parlament /EP/ elnökével. A miniszterelnök kifejtette, a bukaresti kormány eltökélt szándéka az európai integrációhoz szükséges reformok folytatása gyorsított ütemben. Az EU igazodik a Románia számára kidolgozott csatlakozási menetrendhez, ha az ország folytatja a reformokat és az uniós joganyag gyakorlatba ültetését, jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök brüsszeli programján Romano Prodi EB- elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal való megbeszélés is szerepelt. A román delegáció tagja Mircea Geoana külügyminiszter, Alexandru Farcas integrációs miniszter, valamint Vasile Puscas főtárgyaló is. /Támogatókeresőben Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

A magyar értékeink védőinek, az Erdély jövőéért legtöbbet cselekvőknek ítélik oda hat kategóriában az Erdélyi Riport most létrehozott Aranyalma Díját. 2005. márc. 15-én adják át a kultúra, politika és közélet, gazdaság és társadalom területén kiemelkedőt nyújtó személyiségeknek olvasóik szavazatai alapján, továbbá díjaznak egy-egy olyan magyarországi magyart és romániai románt is, aki az erdélyi magyarságért a legtöbbet tették, tájékoztatta a médiát Stanik István lapkiadó-főszerkesztő. A februári első szavazás alapján a politikai életben Markó Béla 69 szavazattal vezet, Garda Dezső 57 vokssal a társadalmi, Szász Károly 78 szavazattal pedig a gazdasági kategória vezetője, a kulturális életben Kovács Levente rendezőt 82 szavazattal ítélték a legkiválóbbnak. A magyarországi magyarok közül Cseh Áron főkonzul 67 szavazattal a legkiemelkedőbb, Mircea Geoana 78 szavazattal a legnépszerűbb román, az Erdélyi Riport olvasóinak véleménye szerint. /Balla Tünde: Aranyalma-díj az Erdélyi Riporttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 30-án Budapestre látogatott, ezzel az útjával másfél hónapja elhalasztott látogatását kívánta pótolni. A román-magyar határátkelőhelyek fejlesztésének, az európai integrációnak, a kormányközi vegyes bizottság tevékenységének, valamint a Gozsdu-örökség hasznosításának témája egyaránt szerepelt hivatalos látogatásának napirendjén. Geoana Budapesten tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel, és találkozott a parlament képviselőivel. A vendég Az európai bővítés hatása a román-magyar kapcsolatokra címmel előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen. Geoana a közeli EU-bővítéssel összefüggő kérdéseket is megvitatta vendéglátóival. /Budapesten tárgyalt a román külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Románia örül Magyarország EU-csatlakozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-taggá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett – mondta Mircea Geoana román külügyminiszter márc. 30-án Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partnerével, Kovács Lászlóval tárgyalt. A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyitott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Kovács László erről kifejtette: Magyarország kész hozzájárulni egy Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) emléktábla felállításához, illetve felajánlja, hogy az alapítvány helyiséget béreljen a budapesti Gozsdu udvarban. "A román igény az, hogy az alapítvány fizikailag is kapcsolódjon a budapesti Guzsdu udvar épületkomplexumhoz, ám az nem állami tulajdon, így egyelőre nincs lehetőség a román tulajdonszerzésre, csak egy későbbi időben lehet majd" – mondta Kovács László. Mircea Geoana az emléktábla mellett az ortodox kápolna felújítását is szorgalmazta a Gozsdu udvarban. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye a megoldás útján halad. Kijelentette, a csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi felállítását az EU-csatlakozás miatt, a zökkenőmentes vízumkiadás érdekében szorgalmazza Magyarország. Mindkét külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulása kapcsán. A kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke 2003-ban elérte a másfél milliárd dollárt, kölcsönösek a befektetések. Kovács László közölte, úgy tekinti az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás megőrzésének legátfogóbb formáját, "de kizárólag békés úton, tárgyalásokkal, többség és kisebbség megegyezésével lehet létrehozni". Mircea Geoana kitért arra, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírót február végén. Kovács László ezzel kapcsolatban elmondta: "a tűzzel játszik" az a magyar politikus vagy újságíró, "aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak érvényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült állapotban hagyva az erdélyi magyarokat". /Geoana: A NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./

Bársony András külügyi államtitkár egyelőre nem tudja megmondani, mikor kezdheti meg működését Budapesten a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány. Hozzáfűzte: a Gozsdu-vagyon ügye Románia és Magyarország között jogi értelemben végérvényesen lezárult. Mircea Geoana külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásait követően azt mondta, szeretné, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Bársony András kitért arra, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozója a két ország kormánya lenne, "azonban szó sincs arról, hogy a volt Gozsdu-vagyon bármilyen eleme az alapítvány induló vagyonához kerülhetne". /Gozsdu-ügy: Még bizonytalan az alapítvány indulásának időpontja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

Hiller István magyar kulturális miniszter és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen felavatta ápr. 24-én Gozsdu Manónak (1802-1870), a budapesti Gozsdu-udvar bejáratánál elhelyezett emléktábláját. "Magyarország és Románia új úton jár; ez az út közös, ez az út a történelmi megbékélés és partnerség útja" – jelentette ki a miniszter. Mircea Geoana örömét fejezte ki, hogy a két ország történelmi megbékélése "egy újabb pillanatának" lehet tanúja. Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. /Budapest: Felavatták Gozsdu Manó emléktábláját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

Budapestre látogatott Mircea Geoana külügyminiszter. Mircea Geoana hangsúlyozta: Románia számára prioritást jelent a Gozsdu vagyon megszerzése. Geoana szerint úgy ahogy a magyar fél gyakran „erőszakos unszolására” Románia számos, a románok érzékenysége szempontjából kényes ügyet elintézett, a közös magyar–román örökséget jelentő Gozsdu-vagyon átadása „minimális gesztus” lenne annak viszonzására, amit Románia az utóbbi időben tett. /Balogh Levente: Jár a Gozsdu-vagyon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A verespataki bányaterv ügyében interpellált az Országgyűlésben máj. 3-án Lezsák Sándor (MDF). A készülő román–kanadai vegyes vállalat arany- és ezüstbánya beruházásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, négy évvel a tiszai ciánid-szennyezés után. A képviselő kitért arra, hogy ugyanezzel a módszerrel az ásványi kincsek ciániddal történő kioldására készülnek. Az interpellációra válaszoló Kovács László külügyminiszter közölte: a kormány lépéseket tesz ebben az ügyben. Kitért rá, hogy a kérdés napirendre került Mircea Geoana román külügyminiszter közelmúltbeli budapesti látogatásán is, és kollégája biztosította arról, hogy engedélykiadás még nem történt és folyamatban sincs. /Mircea Geoana megnyugtatta Kovács Lászlót: Nincs folyamatban Verespatak engedélyezése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az iraki vezetés nagy reményeket fűz a Romániával való kapcsolatokhoz, és "hatalmas" lehetőségek rejlenek a két ország közötti kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködésben, jelentette ki júl. 3-án Bagdadban Mircea Geoana külügyminiszter, az iraki fővárosban tett egynapos látogatása végén. Döntés született, hogy a két ország gazdasági minisztériumaiban munkacsoport alakul, amely azonosítja azokat a területeket, amelyeken Iraknak román támogatásra van szüksége. /Geoana: Az iraki vezetés nagy reményeket fűz Romániához. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Mircea Geoana külügyminiszter Belgrádban tárgyalt. Mielőbbi megbékélést sürgetett Szerbia-Montenegró és Koszovó között. Koszovó jövője egyike az európai értékeknek, amelyek között van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása – mondta Geoana szerb kollégájának, Vuk Draskovicsnak. Draskovics köszönetet mondott Geoanának erőfeszítéseiért. Létfontosságúnak nevezte, hogy a szerb menekültek visszatérhessenek otthonaikba, és újjáépítsék a márciusi zavargások idején felgyújtott szerb ortodox templomokat és kolostorokat. Koszovó hivatalosan továbbra is része Szerbia-Montenegrónak, de a tartomány végső státusáról még nem született döntés. /Geoana Belgrád és Koszovó megbékélését sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Moldova szakadár Dnyeszteren túli területén élő román ajkú diákoknak, miután a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai bezáratták a román nyelvű iskolákat, jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter, hozzátéve, hogy már folyamatban vannak a konzultációk e tárgykörben a moldovai hatóságokkal. Másfelől a román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rákényszeríteni a túlnyomórészt orosz nyelvű Dnyeszteren túli terület hatóságait az iskolabezárásokról hozott döntés megmásítására. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. Ezek között szerepelhet a tiraspoli állami vezetők nemkívánatos személlyé nyilvánítása és a terület exportjára kirótt korlátozó intézkedések bevezetése. /Román szankciók Tiraspol ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Elmérgesedőben van Románia és Ukrajna viszonya a Duna-deltában épülő ukrán Bisztroje csatorna és a két ország közötti kontinentális talapzat kijelölésében támadt nézeteltérések miatt. Mircea Geoana külügyminiszter New Yorkban találkozott Konsztantin Griscsenkó ukrán külügyminiszterrel. Mircea Geoana „határozottan megismételte” Románia álláspontját „az egyoldalú ukrán akciók teljes elutasításáról”. Geona megismételte Bukarest kérését, hogy az ukránok „azonnal hagyjanak fel a csatorna építésével”. /Elmérgesedőben a román-ukrán viszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A román külügyminisztérium kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint ma is érvényben van az az 1979-es magyar–román egyezmény, amely nem ismeri el a kettős állampolgárság fogalmát. Catalin Ionita, a külügyi tárca szóvivője szerint „nyilvántartásunkban nem szerepel, hogy bármelyik fél hatálytalanította volna az egyezményt, tehát az ma is érvényben van.” Magyar kollégájához még a hétvégi parlamenti választások előtt írt levelében Mircea Geoana azt bizonygatta: az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Válaszában viszont Somogyi Ferenc külügyminiszter közölte: a román partnere által idézett megállapodást Magyarország 1990-ben hatályon kívül helyezte, az erről hozott döntést törvényben kihirdette, sőt erről annak idején tájékoztatta Bukarestet is. Elítélte Geoana álláspontját Frunda György is. /R. Sz.: Mircea Geoanáék kötik az ebet a karóhoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Nem szakad a Szociáldemokrata Párt: Ion Iliescu szenátor május 13-án, az SZDP Országos Tanácsának ülésén kijelentette fel sem merül, hogy betöltsön-e valamilyen tisztséget a pártvezetésben, azonban még nem döntötte el, hogy tagja marad-e vagy sem a Szociáldemokrata Pártnak. Beszédében Ion Iliescu keményen bírálta az SZDP jelenlegi vezetőit, akik szerinte korruptak, gyanús körülmények között gazdagodtak meg és „elintézték”, hogy átvehessék a párt vezetését. Adrian Nastase, a párt ügyvezető elnöke igyekezett minimalizálni az Iliescu által felvázolt válságot, különösen ami a korrupciós eseteket illeti. Mircea Geoana pártelnök beszédében határozottan visszautasította Iliescu bírálatát. /Iliescu duzzog, de marad. Nem volt szó pártszakadásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A román csapatok visszavonása Irakból komoly következményekkel járna a vállalt kötelezettségek és a NATO-tag, illetve EU- tagjelölt Románia hitele szempontjából, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő a Realitatea TV műsorában. Tariceanu kifejtette: Románia nem játszik túl aktív szerepet a konfliktuszónákban, és vállalnia kell, hogy – a diktatúrát megtapasztalt országként – támogassa a terrorizmus elleni koalíció erőfeszítéseit az iraki demokrácia megerősítése, az ország biztonságának helyreállítása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szorgalmazza, hogy a parlament „haladéktalanul” dolgozzon ki menetrendet az iraki román csapatok visszavonására, nyilatkozta Mircea Geoana, a párt elnöke. A csapatkivonás menetrendjének kidolgozását a Nagy-Románia Néppárt is sürgeti. /A kormányfő elveti az ellenzéki felvetéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Calin Popescu Tariceanu-kormány első ízben élt egy sajátos törvényhozási lehetőséggel: felelősségvállalással érvényesített egy sor törvénycsomagot. Az érvényben levő szabályozások értelmében az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Mircea Geoana, az SZDP elnöke bejelentette: pártja él ezzel a lehetőséggel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a cél a minél teljesebb restitúció. A törvénycsomag alapjában megfelel az RMDSZ programjának. /Béres Katalin: Markó Béla szerint. A felelősségvállalás tétje életbevágó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Az RMDSZ kettős játékot játszik a kialakult politikai válságban. Egyrészt biztosítja a koalíciós partnereket, hogy bár nem ért egyet az előrehozott választásokkal mint egyetlen megoldással, számíthatnak rá az új kormányban, másrészt Markó Béla titokban Mircea Geoanaval, az ellenzéki Szcoiáldemokrata Pát elnökével találkozott, hogy a parlament ülésén közösen lépjenek fel az előrehozott választások megakadályozása érdekében, írta a Cotidianu című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Vilniusba megy az első magyar nemzetiségű román nagykövet. Tokay György úgy gondolja, hogy november végén utazhat állomáshelyére. Emlékeztetett: 1992-től kezdve, amikor az RMDSZ-t képviselte az amerikai külügyminisztériumban, 2004 novemberéig, amikor az EBESZ romániai tagjaként megfigyelőként vett részt az egyesült államokbeli választásokon, folyamatosan olyan munkát végzett, amit úgy neveznek: parlamenti diplomácia. Nagykövetként Románia egészét kell képviselnie, ennek szerves része a magyar kisebbség is. /Gazda Árpád: Tokay példát mutatna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ Kilin Sándor, a lap munkatársa örömmel nyugtázta, hogy a parlament külügyi bizottsága áldását adta egy magyar nemzetiségű, RMDSZ-es nagykövet, Tokay György kinevezési javaslatára. Annak ellenére, hogy Mircea Geoana volt külügyminiszter “politikai kinevezésnek” titulálta a jelölést. /Kilin Sándor: Fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

A kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ szakértői az idén dolgozták ki, a kormány pedig a tavaszi ülésszak vége fele nyújtotta be a törvényhozás elé. Számos módosító indítvány érkezett a szenátus szakbizottságaihoz. Szeptember 27-én a szenátusban majdnem hallgatólagosan elfogadták a tervezetet, de Mircea Geoana SZDP-s pártelnök javaslatára úgy döntöttek a honatyák, hogy vitát nyitnak a jogszabály-tervezet kapcsán. Geoana javaslata azáltal győzedelmeskedett, hogy a kormánypárti szenátorok közül néhányan elárulták szövetségesüket, az RMDSZ-t, többen megszavazták Geoana javaslatát, de volt tartózkodó is közöttük. A kormánypártok azt szerették volna, ha a kisebbségi tervezet vitájára szánt időt a házszabályzat módosítására fordították volna. Az RMDSZ-nek is érdekében állt ez a változat, mert a számos módosító indítvány miatt meglehetősen átalakulhat a még a parlamenti vita során a kormány által beterjesztett jogszabálytervezet végleges változata. /Szakaszonként vitatják meg a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem fogadja el Traian Basescu elnök a meghívását a parlamenti pártokkal való a konzultációra, közölte Mircea Geoana, az SZDP elnöke. Kifejtette: „A nagyobbik ellenzéki párt hitelének rontására tett kísérletével Traian Basescu túllépte hatáskörét, és bebizonyította, hogy nem minden állampolgár elnöke, hanem legjobb esetben a Demokrata Párté vagy a D.A. Szövetségé.” Traian Basescu államfő ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Szociáldemokrata Párt közbenjárásokkal és levelekkel próbálja Brüsszelben megakadályozni Románia kitűzött időpontban történő uniós csatlakozását. Az államfő meghívását a Nagy-Románia Párt is visszautasította. /Visszautasította Basescu meghívását az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Előrehozott választásokat akar a Szociáldemokrata Párt, a határidő előtti megmérettetésen pedig a voksok 45 százalékát szeretnék megszerezni. Ezt Mircea Geoana, az SZDP elnöke jelentette ki. /Előrehozott választásokat akar az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./