Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. október 10.
Csángómagyar küldöttség járt a Vatikánban, a pusztinai Szent István Egyesület képviselői: Nyisztor Tinka néprajzkutató, az egyesület elnöke, Tamás Magdolna énekes és Csobán Magdolna mesemondó. A delegáció kihallgatáson vett részt a Szentszéknél és petíciót nyújtott át a moldvai csángók anyanyelvű vallásgyakorlatának érdekében. A budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület vendégeiként, megszakítva hazafelé tartó útjukat, a küldöttség tagjai október 9-én sajtótájékoztatót tartottak Budapesten. A delegációt a Püspöki Kongregáció prefektusának, Giovanni Battista Re bíborosnak a titkára fogadta, majd Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár. „Meglepett, hogy a minket fogadó vatikáni tisztségviselők milyen sok információval rendelkeznek a csángókról, még azt is tudta a bíboros titkára, hogy Pusztinán magyar ház épült” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Nyisztor Tinka. /Guther M. Ilona: Csángó küldöttség a Szentszéknél. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ – A Vatikánban a iasi-i püspökségről azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondják, és magyarul énekeljenek. /Gazda Árpád: Vatikánban lobbizott a magyar miséért a pusztinai csángó közösség három képviselője. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2006. október 13.
A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2006. október 16.
Meglepőnek és igazságtalannak tartotta Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter, hogy a Románia uniós csatlakozása előtti utolsó hónapokban aránytalanul megugrott a román állampolgárságot igénylő moldovai állampolgárok száma. Az elmúlt 15 évben mintegy 130 ezer moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot, az elmúlt három hónapban pedig a chisinaui román konzulátuson mintegy 400 ezer kérést iktattak. Az igénylések számát azért tartotta igazságtalanul eltúlzottnak a miniszter, mert a 2004-es moldovai népszámláláson csupán 70 ezren vallották magukat román nemzetiségűnek, a többség úgy tekintette, hogy a romántól eltérő moldován etnikumhoz tartozik. Bukarestben rendezvényt tartottak a román közösségek képviselői. Mihai Gheorghiu, a határon túli románok főosztályát vezető államtitkár abban látta a rendezvény fontosságát, hogy első alkalommal találkozhattak egymással és a román hatóságok képviselőivel az őshonos, illetve a kivándorolt határon túli román közösségek képviselői. /Gazda Árpád: Három hónap alatt 400 ezer útlevéligény Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 17.
Minden bizonnyal az 1989 utáni romániai politikai élet egyik kuriózumaként vonul be a politikatörténetbe, ha a Konzervatív Párt (PC) valóban benyújtja a parlamentben a Markó Béla RMDSZ-elnök leváltását szorgalmazó egyszerű indítványát. Minősíti a kormánykoalíció működőképességét, ha az egyik koalíciós fél a kormányzó partnere ellen fordul a parlamentben. Az RMDSZ-elnök újabban a székelyföldi autonómiát szorgalmazó kijelentéseket tett, valamennyi parlamenti párt rosszallását kiváltva. Ha a magyar képviselők jól felkészülnek, elérhetik, hogy első ízben folyjék a bukaresti törvényhozásban nyilvános vita Székelyföld autonómiájáról. Az RMDSZ-nek csupán azon kell eltűnődnie: miért a vádlott pozíciójából szembesíti a román politikát a székelyföldi igénnyel. /Gazda Árpád: Megkésett szembesítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2006. november 8.
Puhították korábbi tanúvallomásuk állításait a Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok perében beidézett tanúk a bukaresti tárgyaláson. A két tábornokot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő parancsukra kezdődött 1989. december 17-én a forradalmárok elleni fegyveres megtorlás Temesváron. Gheorghe Badea őrnagy korábban azt vallotta, hogy Stanculescu parancsára indult a gyiroki alakulatból tankokkal Temesvár központja felé, most arról beszélt, hogy Stanculescu csupán afelől érdeklődött tőle telefonon, hogy készenlétben állnak-e a tankok a bevetésre. Egy másik tanú Mihai Chitac tábornok felelősségét csökkentő vallomást tett. Mindkét tábornokot 1999 júliusában már jogerősen ítélte 15 évi börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság. Perükben 409 egykori áldozatnak mintegy 40 milliárd lej kártérítést ítéltek, amit 2000-ben a román védelmi tárca ki is fizetett. A tábornokok azonban nem kerültek a rácsok mögé. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon. Joita Tanase főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Felmentő tanúvallomások a tábornokok perében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 14.
Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyekért felelős ügyvezető alelnöke képviseli az RMDSZ-t abban a bizottságban, amelyet a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alakít a nemzeti minimumprogram kidolgozására. Az erdélyi magyar közösség minimális elvárásainak a rögzítését Tőkés László kezdeményezte, és javaslatát november 4-i találkozójukon Markó Béla is elfogadta. /Gazda Árpád: Az RMDSZ megjelölte a nemzeti minimumbizottsági tagokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 16.
„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. november 22.
Az Európai Parlament (EP) magyarországi képviselői nem lehetnek eredményesek az erdélyi magyarság problémáinak a képviseletében, ha az erdélyi magyar EP-megfigyelők hallgatnak, fejtette ki Gál Kinga fideszes képviselő Brüsszelben, amikor erdélyi magyar újságírók egy csoportját látta vendégül. A képviselő asszony érintettek megnevezése nélkül több olyan konkrét esetet is megemlített, amikor értékelésük szerint a magyar képviselők által végzett meggyőzőmunkát lenullázta az RMDSZ-es megfigyelők hallgatása vagy ellentétes előjelű megszólalása. Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Ezt Hantz Péter megerősítette. A lap munkatársa megkérdezte Szabó Károlyt, a szenátor cáfolta ezt, de nem idézte fel, hogy pontosan mit is mondott. /Gazda Árpád: Brüsszeli hátramozdítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2006. november 24.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem nyilatkozhat arról, hogy vizsgálódik-e az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság reklámszerződései ügyében. A Krónika október 13-án közölt tényfeltáró írást a román posta magyar nyelvű reklámozási gyakorlatával kapcsolatban. Alapos a gyanúja annak, hogy a hirdetésre szánt keretet politikai preferenciák alapján osztották el. Az RMDSZ-es Nagy Zsolt miniszter felügyelete alá rendelt intézmény ugyanis csupán azokkal a jelentősebb erdélyi magyar újságokkal (Háromszék, Erdélyi Napló, Krónika) nem kötött reklámszerződést, amelyek kritikusan viszonyulnak az RMDSZ-hez. A reklámszerződések fő haszonélvezői a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok voltak. Az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság együttműködése eredményeként az Új Magyar Szó olvasói november 23-án nyolc oldalas postai kiadványt kaptak a lappal együtt, melyben a román posta működését szabályozó törvényes előírásokból olvashatnak szemelvényeket. A kiadványt a postavállalat jelenteti meg. /Gazda Árpád: Reklámpénzt postáztak a Magyar Szónak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 27.
Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2006. november 28.
Minden bizonnyal ismét nagy szolgálatot tett az önálló állami magyar egyetem megteremtése ügyének a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, amikor Hantz Péter és Kovács Lehel kizárásáról döntött. Olyanszerű szolgálatot, mint amilyent Andrei Marga volt rektor tett márciusban, amikor bejelentette: bepereli Kertész Imrét egy az egyetem ügyben általa is aláírt nyilatkozat miatt. Európa ugyanis alig tud valamit arról, hogy Romániában nem lehet önálló állami egyeteme másfél millió őshonos magyarnak. A szenátus döntését racionális érvekkel nehéz megmagyarázni. Nehéz elképzelni, hogy egy bírósági eljárás nyomán ne kényszerüljön döntése visszavonására. Most a magyar közösség egységes fellépése szükséges. Aki most sunyít, az ne mondja még egyszer, hogy a magyar közösség képviselője. A mostani történet két fiatal oktatóról is szól. Azokról, akiknek most a megélhetésük is bizonytalan. /Gazda Árpád: Kötelező összefogás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. november 28.
A csíkszeredai Bookart Kiadó adja ki Markó gyerekversköteteit – derítette ki a Transindex erdélyi magyar internetes portál. A Transindex annak járt utána, hogy melyik kiadó vásárolta meg Markó Béla gyerekversei kiadásának exkluzív jogait 900 millió régi lejért, a mindeddig meg nem nevezett kiadó által fizetett összeg ugyanis a Transindex szerint aránytalanul nagy. A Krónika napilap november 27-i számában Gazda Árpád vezető szerkesztő Ki lehet a honor-donor című cikkében arról írt: Markó Béla szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálatot indított. A Krónika a honoráriumügyet összefüggésbe hozta az RMDSZ parlamenti képviselőinek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezettel szembeni ellenérzéseivel. Markó Béla hozzájárult ahhoz, hogy a Transindex megnézhesse a jogvásárlási megállapodást. Ebből kiderült: a kiadó a csíkszeredai Bookart. A kiadó vezetője, Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda cégvezetője elmondta, hogy a 2005. szeptember 21-én keltezett megállapodás tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította. – Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra – fejtette ki Hajdú. A gyermekvers mindig jobban eladható. Az első Markó-kötet megjelenését 2006 tavaszára tervezték. Természetes, hogy a szerző már türelmetlen. 2007-ben két gyermekvers kötete jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek címmel. Összesen hat gyerekvers-kötetet terveztek. Hajdú cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZ-alapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. „Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne írói pályám felhasználásával” – kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, hozzátéve: – Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után.” A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozik-e eljárást indítani a DNA. Mindkét cikknek Gazda Árpád a szerzője, aki az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Az ÚMSZ információi szerint a DNA-nál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. /DNA-t próbálták felhasználni a politikai ellenfelek és a piaci versenytársak ellen. Meghiúsult a lejáratási szándék. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2006. november 29.
Nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Hargita Megyei Törvényszék Ioan Barsan gyimesbükki vállalkozót, aki 2003-ban félholtra verte a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát, Szentes Szilárdot. A fiatalember egy hónappal később belehalt sérüléseibe. A törvényszék a másodrendű vádlottat, Görbe Imrét hat év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. /Gazda Árpád: Nyolc évet kapott Suba János. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 29.
„Másoktól tudtam meg, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálódik ellenem a szerzői jogok eladásából befolyt összegek miatt” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök azokra a sajtóban napvilágot látott vádakra, amelyek szerint gyermekversköteteinek szerzői jogaiért a csíkszeredai Bookart Kiadótól kapott 900 millió régi lej aránytalanul nagy összeg. Az RMDSZ-elnök elmondta, hogy a DNA egy évvel ezelőtt már vizsgálódott ugyanebben az ügyben. Markó minősíthetetlennek nevezte, hogy a DNA nem tájékoztatta a vagyonbevallásában is szereplő összeggel kapcsolatos ellenőrzésről. Gazda Árpád november 27-én megjelent írásában beszámolt arról, hogy a Markó Béla honoráriumával kapcsolatban a Korrupcióellenes Igazgatóság /DNA/ sajtóosztályához fordult, arról kért tájékoztatást, hogy folyik-e vizsgálat Markó ellen. /Gujdár Gabriella: A Markó elleni vizsgálatnak nincs jogi alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ „Téves az Új Magyar Szó azon értesülése, miszerint feljelentést tettem volna a Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA) a Markó honoráriumügyében” – szögezte le a replika jogán Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, kiigazítást kérve az ÚMSZ november 28-i számában Meghiúsult a lejáratási szándék címmel megjelent cikkben leírt egyes információk kapcsán. Ezek szerint maga Gazda Árpád tette meg azt a feljelentést a Korrupcióellenes Igazgatóságnál, amelynek alapján a DNA vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. Gazda ezt azzal cáfolta, hogy a Krónika november 27-i számában megjelent, Ki lehet a honor-donor című cikkében Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője is elmondta: a DNA már májusban vizsgálódott a Markó Béla szerzői jogdíja ügyében. /Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2006. november 29.
Az erdélyi magyar könyves szakmában ismeretlen a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó, amely tavaly 90 ezer lejt fizetett Markó Bélának versei kiadási jogáért. A Bookart Kiadót Hajdú Áron, az RMDSZ csíkszeredai elnöke vezeti. /Gazda Árpád: Markóval tanulják a könyvkiadást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 30.
A 90 ezer lejes szerzői jogdíj mellett további összegeket is fizethet a csíkszeredai Bookart Kiadó Markó Bélának. Erről a kiadó igazgatója, Hajdu Áron beszélt az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. „Lehetnek még egyéb kifizetések is. Egyelőre lássuk, milyen lesz ezeknek a könyveknek a piaci fogadtatása, aztán még beszélünk” – nyilatkozta a kiadóigazgató. A feltűnően magas összegű szerzői jogdíjról szóló szerződés az után került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Krónika november 27-i számában közölte, a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálja Makró költőként szerzett jövedelmét. A miniszterelnök-helyettes korábban elmondta: versei kiadási jogát adta el öt évre, de bizalmas információnak tekintette, hogy melyik könyvkiadóval kötött szerződést. Most megnevezte a csíkszeredai Bookart Kiadót. A 2004-ben bejegyzett kiadó még egyetlen könyvet sem adott ki. Az Evenimentul Zilei szerint a két alkalmazottat foglalkoztató kiadónak 2005-ben négy milliárd lejt meghaladó üzleti forgalma volt. Könyvtervezésből, nyomdai előkészítésből származott a cég bevétele. /Gazda Árpád: A jogdíj csak a kezdet. További összegeket fizethet Markónak a Bookart. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2006. december 5.
Eddig nem tapasztalt civilizált légkörben sikerült a magyar és román közélet különböző személyiségeinek tárgyalniuk december 4-én a területi és egyéb autonómiaformák kérdéséről. A vitára az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és a Román Akadémiai Társaság (SAR) által Autonómiatervezetek és közpolitika címmel szervezett kerekasztal biztosított keretet. Bíró Béla egyetemi tanár úgy értékelte, az autonómia megteremtése nem elsősorban a magyar közösség érdeke, hanem a román politikai közösségé. Bakk Miklós, a BBTE Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke egyaránt azt mondta, a területi autonómia nem közpolitikai kérdés. Bakk felhívta a figyelmet, hogy irányítása alatt elkészült és román nyelven is megjelent egy autonómiatervezet-csomag, amely a közvita elindítását célozza. Izsák úgy értékelte, „a székelyeknek az autonómia nem javaslatot, hanem egy alapvető kollektív jogot jelent”. Sorin Ionita, a SAR kutatási igazgatója előadásában azt próbálta alátámasztani, hogy a székelyföldi megyék az esetleges területi autonómia esetén nem lennének képesek megélni a kormányzati támogatás nélkül. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kerekasztal a területi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke úgy vélte, az ország területi felosztásának az újragondolása előtt el kell végezni azokat a szaktanulmányokat, amelyek világosan megmutatják: kik nyernének, és kik veszítenének az újraszervezésből. Izsák Balázs szerint a székely népnek alapvető joga az önrendelkezés, melynek az államon belül próbál érvényt szerezni. /Gazda Árpád: Autonómia – etnikai vagy finanszírozási kérdés? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 11.
Alighanem Markó Bélának kedvez, hogy az RMDSZ-szervek, RMDSZ-barát szervezetek egy kalap alá veszik azt a vizsgálódást, amelyet egyrészt a korrupcióellenes ügyészségnek a szövetségi elnök ellen, másrészt a szervezett bűnözés elleni ügyészség Nagy Zsolt miniszter ellen folytat. Nagy Zsolttal kapcsolatban ugyanis nem került olyan információ nyilvánosságra, mely a magyar közösség megbotránkozását kelthetné. Markó Béla esetében szokatlanul nagy összegű – szerzői jogdíjként elkönyvelt – bevétel ütötte a miniszterelnök-helyettes markát. A kortárs erdélyi magyar irodalmat csak ráfizetéssel lehet kiadni; eddig nem volt példa arra, hogy erdélyi kiadó valaha valakinek ekkora összeget fizetett volna jogdíjként. Az is furcsa, hogy olyan kiadó fizetett, amely könyvet még nem adott ki. /Gazda Árpád: Korrupciós ködösítés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2006. december 19.
Nincs szó a legreprezentatívabb magyar szervezetek közös listaállításáról az európai parlamenti választásokra kidolgozott jelöltállítási szabályzatban, amelyet az RMDSZ döntéshozó testületei fogadtak el december 16-án tartott marosvásárhelyi ülésükön. A közös jelöltlista-állítás ötletét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László vetette fel november elején a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kolozsvári megbeszélésén. Markó akkor nem zárkózott el a lehetőségtől. A dokumentum szerint az a személy lehet a szövetség Európai Parlamenti képviselőjelöltje, „aki tagja az RMDSZ-nek, a szövetséggel társult szervezetnek, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek”. A jelöltnek nyilatkozatban kell vállalnia „tiszteletben tartja és végrehajtja a Kongresszus, az SZKT és a SZET együttes ülése, az SZKT, illetve a SZOT határozatait, és nem határolja el magát e testületeknek, valamint a szövetségi elnöknek e határozatok alapján tett állásfoglalásaitól.” Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ-ben ezúttal is a pártlogika kerekedett felül. /Gazda Árpád: Nem lesz RMDSZ-EMNT közös jelöltlista. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 29.
Új felállásban kezdi a 2007-es évet az Új Magyar Szó bukaresti napilap. Távozik a szerkesztőség éléről Salamon Márton László, akinek – vezető szerkesztőként, majd felelős szerkesztőként – meghatározó szerepe volt a lap készítésében. „Főmunkatársként továbbra is a lap kötelékében maradok, és reményeim szerint gyakran jelentkezem publicisztikával, de az operatív munkában már nem vállalhatok szerepet” – nyilatkozta. Salamon Márton László az amerikai Joint Alapítvány által létrehozandó közösségi központ igazgatói tisztségét foglalja el. Mint mondta, az alapítvány 80 éve támogatja a diaszpóra zsidóságát. A távozó felelős szerkesztő teendőit Cseke Péter Tamás, a lap aktuális és társadalmi rovatainak szerkesztője veszi át vezető szerkesztői tisztségben. A Krónika arról értesült, hogy Králik Lóránd, a gazdasági rovat szerkesztője és Ágoston Hugó volt főszerkesztő, jelenlegi vezető publicista is távozik a laptól. Ágoston Hugó csak annyit kívánt hozzáfűzni értesülésünkhöz, hogy ezt még egyáltalán nem lehet ténynek tekinteni. A laptól december elején távozott Debreceni Hajnalka kolozsvári tudósító és Vincze Lóránt korábbi marketingigazgató is visszatért a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának szerkesztőségébe, de marketingképviselőként továbbra is a lap kötelékében maradt. A Bukarestben szerkesztett lapot egyébként a Transindex hírportál az év negatív legjei között vette számba. Mint fogalmazott, „a Romániai Magyar Szó hűlt hamvaira kitalált RMDSZ-barát médiaprojekt csúfosan megbukott példányszám tekintetében is.” A Transindex értékelése szerint az Új Magyar Szó „RMDSZ-témákban dogmatikus, és már azok számára is kellemetlen, akiket fényez”. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lap igazgató-főszerkesztője, Stanik István sem a Transindex minősítésére, sem a szerkesztőségi változásokról szóló értesüléseinkre nem kívánt reagálni. Csak annyit jegyzett meg: „ellendrukkereink korán örvendenek”. /Gazda Árpád: Változik a felállás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 17.
Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2007. január 23.
Cinikusan lehetne mondani, Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökeként azt kapta, amit főzött. Az általa vezetett szervezet képtelen volt egy év alatt összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer. Elherdálta százezrek bizalmát. Azonban nem lehet Szász nyakába varrni a teljes felelősséget. Hiába tiltakozott a demokrácia alapjait sárba tipró előírások ellen az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Parlament néppárti frakciója, Markó Béláék úgy gondolták, kiváltságaikat törvénybe kell iktatni, és megtették; mert megtehették. A román demokrácia karikatúrájának tekinthető, hogy az MPSZ-nek több aláírást kellett volna összegyűjtenie a székelyudvarhelyi időközi választáson való részvételhez, mint ahányan a választói névjegyzékben szerepelnek. /Gazda Árpád: Tanácstalanság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 29.
„Ha a nemzet ügye úgy kívánja, kész vagyok vállalni a jelölést” – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök, aki nem vett részt az őt jelölő gyűlésen. Hozzátette, hogy szerepvállalásához a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának felhatalmazása is szükséges. Tőkés Lászlónak még négy éve van hátra püspöki mandátumából. Elmondta: az egyházi szabályok lehetővé teszik, hogy a püspök huzamos ideig tartó akadályoztatása esetén a püspök-helyettes vegye át a püspöki hatásköröket. /Gazda Árpád: Tőkés az ellenzék jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. január 31.
Másodjára is elutasította Traian Basescu államfő, hogy kegyelemben részesítse az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás ügyében elítélt Barabás Ernőt. Az államfői döntésről Kincses Előd, Barabás ügyvédje tájékoztatta a sajtót. Az államelnök nem indokolta döntését. Az ítéletet a bíróság a libánfalvi Mihaila Cofariu megverését rögzítő televíziós képsorok alapján rótta ki. Ezeken Cofariu egyik támadójaként Barabást, másik támadójaként pedig Cseresznyés Pált azonosították. Mindkettőjüket tíz évre ítélték el, de Barabás az ítélet végrehajtása elől Magyarországra menekült, ahol menedékjogot kapott. Társa, Cseresznyés Pál 1996 karácsonyán államfői kegyelemmel szabadult. Kincses egyébként azt is kétségbe vonja, hogy jól azonosította a bíróság a világot bejárt képsorokon látható személyeket. /Gazda Árpád: Most sem kapott kegyelmet Barabás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2007. február 12.
Romániában a törvények nem teszik lehetővé, hogy autonómiáról szervezzenek népszavazást. E gondolatot szinte ugyanazokkal a szavakkal mondta el a Markó Béla az RMDSZ és Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke. Markó azt fűzte hozzá, hogy az RMDSZ nem támogatja ugyan a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazását, az autonómiát azonban igen, Boc viszont fenyegetőzéssel toldotta meg kijelentését. Mi szükség van arra a lakossági megkérdezésre, amelyet az SZNT vezetői is csak óvatosan neveznek népszavazásnak? Érdemes-e végigvinni a mozgóurnát a székelyföldi utcákon? A válasz: igen, szögezte le Gazda Árpád, a lap munkatársa. Hiába mondja Markó Béla, hogy a népszavazásnak politikai következményei nem lesznek, már az is ezek közé sorolható, hogy ő és a PD elnöke nyilatkozik ebben az ügyben. Az a tény, hogy a televíziós híradókban előkelő helyet foglal el a székelyek mozgolódása, máris jelzi, Romániában kezdik észlelni a székelyföldi problémát. /Gazda Árpád: Helyzetteremtés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 15.
Minden bizonnyal a román–magyar közös kormányüléseket tekintik a két ország közötti magas szintű kapcsolatok mintapéldányának azok a hazai és magyarországi kommentátorok, akik kórusban fanyalogtak Sólyom László köztársasági elnök bukaresti és erdélyi látogatása nyomán. A mosolydiplomácia mércéje alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a lehető legszerencsétlenebb időpontban látogatott Romániába Sólyom László. Valójában a magyar államfő látogatásához, alkalmasabb időt nem is lehetett volna találni. Az SZNT belső népszavazása biztosította, hogy Sólyom László arról beszéljen, amiről beszélnie kellett. És becsületére válik, hogy azt mondta, amit kellett. A normalitás hangján szólt az autonómiáról, az anyanyelvi oktatásról, a kétnyelvűségről egy olyan világban, amelyben tudatlanság és előítéletek elegye torzítja a közbeszédet. /Gazda Árpád: Magyar mérce. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2007. február 16.
Hiba volt, hogy az RMDSZ nem hallgatta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös jelöltre vonatkozó kezdeményezését. Markó Béláék arra alapoztak, hogy Tőkés László támogatói – megfelelő szervezeti háttér nélkül – úgysem tudnak elég aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy a püspököt függetlenként indíthassák el a választási versenyben. Azonban az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása után nem kétséges: összegyűlnek Tőkésnek az aláírások. Az egyház és a magyarországi személyiségek nyílt levele szemléletváltást is jelez: megítélésük szerint már nem a püspök az egységbontó. Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetői azok, akik elzárkóztak a józan érvek elől, akik meghiúsították az erdélyi összefogást. /Gazda Árpád: Kié az egység? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 20.
Kinevezték a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar rektor-helyetteseit. Magyari Tivadart a magyar tagozat vezetése mellett az oktatási kérdések, a felvételi vizsgák és a kreditrendszer koordinálásával bízták meg, Nagy László pedig rektor-helyettesként a minőségi problémákért, az egyetem informatikai fejlesztéseiért és a laboratóriumok felszereléséért felelős. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) közleményben emlékeztetett arra, hogy semmi nem valósult meg a magyar tagozat követeléseiből. „Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy Nagy László úgy tölt be ismét rektor-helyettesi tisztséget, hogy nem követelt bocsánatkérést. A történtek azt mutatják, hogy a magyar oktatókat a végtelenségig meg lehet alázni, mindenféle következmény nélkül” – áll a közleményben. Bodó Barna BKB-elnök elismerte, hogy a betöltetlen tisztségek zavarokat okoztak az oktatásban, megítélése szerint azonban a koordinációt ideiglenes ügyvivői szinten kellett volna megoldani mindaddig, amíg az elvi kérdésekben nem születik pozitív fejlemény. /Gazda Árpád: Megalázó visszatérés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2007. március 2.
Míg Szatmárnémetiben még az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete próbálta számba venni teendőit, ma Aradon – jóllehet a legnagyobb befolyással rendelkező, de mégiscsak – az egyik tábor gyülekezik. A tábornak ráadásul a másik táborral való választási mérkőzésre kell készülnie. Ezért az aradi tanácskozásnak vívmánykongresszusnak, kampánykongresszusnak kell lennie. A kampányszempontokat szolgálja a helyszínválasztás is. Az RMDSZ az elmúlt három évben az aradi Szabadság-szoborcsoport nőalakjával, Hungáriával hirdette magát. /Gazda Árpád: A szobor árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 7.
Vajon előre viszi vagy hátráltatja a székelyföldi autonómia ügyét, hogy a főügyészség titkosszolgálati források alapján kezdte vizsgálni a székelyföldi polgármesterek szövetkezésének és az SZNT belső autonómia-referendumának ügyét? Elképzelhető, hogy lesznek akik egy-két beidézés után meggondolják: jobb lesz kívül maradni. Nem lehet arra számítani, hogy vádat emeljenek a székelyföldi magyar vezetők ellen. Az 1998-as csernátoni fórum szervezőit sem vitte az ügyészség a bíróságra. Az RMDSZ 1993-ban programjába írta az erdélyi magyar közösség kulturális autonómia-, és a Székelyföld területi autonómia-igényét, de azóta nem követelte ezt. Az RMDSZ politikusai a kormányzati pozíciókra figyeltek. Sólyom László köztársasági elnök februári látogatása is igazolta, a jogilag megalapozott felvetésekre nincs érdemi válasz Bukarestben. Valójában az ügyészség vizsgálatával napirenden tartja az autonómia ügyét, a társadalmi vita kibontakozását segíti. Emellett az EU-tag Romániának fokozottan kell figyelnie állampolgárai szabadságjogainak a tiszteletben tartására. /Gazda Árpád: Jó-e a rossz? = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./