Rokaly József vagy a még korábbi gyergyói RMDSZ-vezetők idejében a sajtót is rendszeresen meghívták az RMDSZ-ülésekre, és hangsúlyozták a szervezet nyitottságát. Ez az utóbbi másfél évben másként van: az ülésekről nem hivatalos forrásokból értesülnek a sajtó képviselői. Súlyosabb probléma, ha a térség RMDSZ parlamenti képviselőjét, dr. Garda Dezsőt is rendszeresen „elfelejtik” meghívni az RMDSZ-gyűlésekre. Garda elmondta, hogy december 21-én egy megbeszélést tartott a területi RMDSZ, de őt nem hívták meg, ugyanúgy a Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésére sem. A december 28-i gyergyói RMDSZ-gyűlésen csak egy szűk csoport gyűlt össze, hogy személyeket javasoljon a térségből az RMDSZ országos vezetőségének bizonyos tisztségek betöltésére. /(Gál Éva Emese): Szűk körű RMDSZ-ülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Március 15-én a napirend előtti felszólalások alkalmával a képviselőházban is megemlékeztek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az RMDSZ részéről Garda Dezső képviselő méltatta 1848. március 15-ét, az összmagyarság nemzeti ünnepét. Kiemelte: „Május 29-én a kolozsvári Diétán, mind a magyar, mind a román nép előrehaladása számára meghatározó törvényeket szavaztak meg, mint például a jobbágyság megszüntetése, egyenlő közteherviselés, egyenlő jogok biztosítása Erdély minden lakója számára, sajtó- és szólásszabadság.” Március 15-e történelmi jelentőségéről a szenátus ülésén az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba beszélt. /Megemlékezés a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Krízishelyzetben vannak a gyergyói térség famegmunkáló vállalkozásai – hangzott el az ARBOR – Famegmunkálók Szövetsége hétvégi értekezletén. Szilágyi Imre ARBOR-elnök szerint a faipari vállalatok egyik legnagyobb gondja, hogy a Romsilva tavaly 85 százalékkal drágította a fa árát. Másik probléma a nyersanyag-elvándorlás: külföldi cégek csak a Gyergyói-medencéből havonta öt-hatezer köbméter rönkfát szállítanak el. Bajkó Tibor alelnök előadásában jelezte: 2004 novembere óta a cégek többsége veszteséggel zárja a hónapokat, így már az elbocsátások is elkezdődtek. Az alelnök azzal a felhívással fordult az erdőtulajdonosokhoz és rönkforgalmazókhoz, hogy a nyersanyag eladásánál részesítsék előnyben a helyi cégeket. Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő ismertette a jelenlévőkkel az ARBOR felkérésére készített törvénytervezetét, amelyben hátrányos vidéknek nyilvánítaná azokat az erdős vidékeket, ahol a kitermelés többszörösen meghaladta a környezetvédelmileg megengedett mennyiséget – így Gyergyót is, ahol a megengedett mennyiség harmincszorosát vágták ki az elmúlt években. A hátrányos vidékeken a törvénytervezet szerint leállítanák a rönkfaexportot, és kizárólag a helyi feldolgozást írnák elő. /Gergely Edit: Elvándorol a nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Garda Dezső képviselő egy esztendővel ezelőtt írt panaszlevelet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ becsületbíróságához, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki egy helyi lap rágalmát. A gyergyószentmiklósi Új Kelet a tavalyi választások előtt majdnem minden számban a becsületébe gázolt. Az Új Kelet laptulajdonosa Hodgyai Géza. A lapban Botos László és Péter Csaba cikkeiben azt akarta bebizonyítani, hogy Garda Dezső harca az erdőmaffia és az erdőlopások ellen csak színleges, hogy ártatlan embereket támad. Garda Dezső egy esztendeje hiába várja a MÚRE válaszát. Kérdésére azt mondták, hogy küldtek választ, de azt Garda nem kapta meg. A MÚRE véleménye kimondásának halogatásával nem a törvénytisztelők pártjára állt. /Román Győző: Garda Dezső gyergyói képviselő a becsületét keresi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

A hét végén Gyergyószentmiklóson újabb rangos történészkonferenciát rendezett Garda Dezső, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókja – amelynek vezetője is – támogatásával. Körmendi Tamás (ELTE) az erdélyi és magyarországi várak építésének okáról kialakult tévhitről beszélt. Tüdős Kinga főkutató (N. Iorga Történeti Intézet – Bukarest) Bekes Gáspár Báthory István elleni küzdelmét, majd a fejedelem és Lengyelország királya hadvezéreként kiérdemelt elismerésről tartott előadást Bekes végrendelete kapcsán. Horn Ildikó (ELTE) Bocskai István fejedelemről, Kármán Gábor (ELTE) II. Rákóczi Ferencről, Fogarassi Enikő (BBTE – Kolozsvár) az erdélyi fejedelemségek alatt kialakult szociális gondoskodásról, Plihál Katalin (Országos Széchényi Könyvtár) az erdélyi térképészetről beszélt, Demény Lajos tanulmányát pedig Gyergyószentmiklós katonáskodó lakosságáról az akadémikus távollétében Tüdős Kinga olvasta fel. Garda Dezső (BBTE – Gyergyószentmiklós) a gyergyószentmiklósi örmény kereskedőkről, Egyed Ákos pedig Mikó Imre életútjáról értekezett. Csapó Csaba (ELTE) a csendőrség történetét ismertette, Boér Hunor (Székely Nemzeti Múzeum) Orbán Balázsról szolgáltatott számos, eddig ismeretlen adatot. /Bajna György: Történészkonferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Mintegy 150 gyergyószentmiklósi várta a római katolikus temetőben a város harangjai negyedórás zengésének a végét és vett részt az első olyan rendezvényen, ahol a szervezők és a kezdeményezők között szereplő helyi RMDSZ- és MPSZ-szervezetek vezetői együtt emlékeztek a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, a 85 éve szentesített trianoni békediktátumra. A Bíró Sándor református tiszteletes és Hajdó István római katolikus főesperes imájával kezdődő rendezvényen koszorúval emlékezett a római katolikus egyháztanács, a városi RMDSZ, a helyi MPSZ-szervezet, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szervezetének gyergyói fiókja. Rokaly József történelemtanár, Kis Portik Irén néprajzkutató és Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, illetve az ifjúság nevében a főiskolás Kassay Miklós beszélt. /Bajna György: Trianonra emlékezés először. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Vendégházat, szimbolikus követséget avatott Steiner Pál, Budapest V. kerületének polgármestere június 17-én Torockón. A múlt századi épületet, amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba, a budapesti önkormányzat erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állíttatta helyre. A kolozsvári Transsylvania Trust Alapítvány által felújított épület újabb ékkő a műemlékértékű, sajátos torockói építési stílusjegyeket őrző házak sorában. Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata csaknem egy évtizede indította falumentő programjait a két testvértelepülésen, az aranyosszéki Torockón és a székelyföldi Énlakán. Az V. kerület önkormányzata 1996-ban döntött úgy: jelentős anyagi támogatással kíván hozzájárulni a két erdélyi település építészeti hagyatékának megmentéséhez, megőrzéséhez. A testület évente átlagban 140 torockói ingatlan tulajdonosának juttat karbantartási támogatást azzal a feltétellel, hogy a házak építési és utcaképi elemeit nem változtatják meg. Az eseményen jelen volt dr. Román András is Budapestről, az erdélyi faluvédő program megálmodója. A másik testvértelepülés is népes küldöttséggel képviseltetette magát Hajdó István gyergyói főesperes, Dézsi Zoltán, Hargita megyei alprefektus, és Garda Dezső, Hargita megyei képviselő, személyében. /Sz. K.: Budapesti önkormányzati „kirendeltség” Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A hazai fafeldolgozó cégek védelmére dolgozott ki törvénytervezetet Garda Dezső képviselő. A széldöntések és más természeti katasztrófák által sújtott vidékek védelméért című törvénytervezet legfontosabb célja, hogy azokon a területeken, ahol amúgy is nagyarányú fakitermelés folyik, a nyersanyagot a helyi cégek dolgozhassák fel. Garda szerint sok esetben külföldi vállalatok vásárolják fel a kitermelt gömbfát, és ezzel fennáll a veszély, hogy a helyi fafeldolgozók drágábban vagy egyáltalán nem jutnak nyersanyaghoz. Ilyen veszélyeztetett régió például a Gyergyói-medence is, ahol egy osztrák cég az elmúlt nyár óta szállítja el folyamatosan a rönköket, egyes számítások szerint olyan mennyiségben, hogy ez a gyergyói cégeknek többéves nyersanyagellátását jelenti. A törvénytervezet várhatóan heves vitát vált ki a parlamentben, hiszen Garda szerint sokan gazdagodtak már meg a gömbfa exportjából. A tervezetet ugyanakkor demokrata és liberális képviselők is aláírták, így várhatóan meg is fogják szavazni. /Gergely Imre: Törvénytervezet a fafeldolgozók védelmére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő nyújtotta be végül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Kezdeményezésükre néhány formai módosítás történt. Tartalmi változást jelent a Székelyföldön élő román közösség nemzeti önazonosságának védelmére irányuló kiegészítés. – A törvénykezdeményezés benyújtása rendkívüli jelentőségű és felelősségteljes közképviseleti cselekedet, amely lehetőséget teremt az Európai Parlament által előírt önkormányzási elvek érvényesítésére – olvasható Csapó József SZNT-elnök közleményében. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai korábban úgy döntöttek, hogy nem nyújtják be az SZNT tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő akkor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet tartják kiemelt fontosságúnak, erre összpontosítanak. /Ismét a parlamentben Székelyföld autonómiájának tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Közel másfél évtizede, hogy a román parlamentben képviselőként-szenátorként tevékenykedik dr. Garda Dezső. A korrupció elleni állandó küzdelem bátor katonája. Harcol a föld- és erdőtörvény korrekt alkalmazásáért, továbbá a magánerdők védelméért. Ő a romániai magyar képviselők Don Quijote-ja, aki román és magyar szenátorok mosolyától kísérve vívja a maga sajátos szélmalomharcát. A magánerdők őrzéséről, a vágási kvóták megszüntetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán nyilatkozta az egyik hetilapnak: ,,…Javasoltam, hogy a magánerdőket magánerdészek őrizzék, hogy a fakitermelésnél szűnjön meg az erdőtulajdonosok kálváriája… Számítottam arra, hogy szenátorkollégám, Pete István az RMDSZ részéről jelen lesz, és segíteni fog a törvényjavaslatok elfogadtatásában, de sajnos nem így történt. Nem volt ott, sőt, nem is beszélt a felsőházi társaival, akik nagyon ellenségesen viszonyultak a kezdeményezésemhez.” Az SZNT székelyföldi autonómia-statútumának ügyében is csak Sógor Csaba állt ki mellette. /Ferenczy L. Tibor: Magányos fenyő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./

„Merjünk magyarok lenni!” – hirdette meg a tábort az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. A részvételi létszám a szervezők legmerészebb álmait is fölülmúlta: négyszáz bentlakót regisztráltak, összesen több mint ezer ember fordult meg a táborban. Az első nap a hagyományokkal, a múlttal foglalkoztak. A második nap a jelen törekvéseiről, Trianonról, az autonómiatörekvésekről volt szó Raffay Ernő, Vekov Károly, Sántha Attila, Garda Dezső, Toró T. Tibor, Sánta Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila és Koltay Gábor részvételével. Az utolsó napon a nemzet lehetséges jövőképeit boncolgatták. Böjte Csaba atya arról beszélt, merjenek nagyot álmodni és cselekedjenek is érte. Szilágyi Zsolt szólt az autonómiaesélyekről. A tábor idején folyamatos volt a rendőri zaklatás, igazoltatás, a magyar zászló eltávolítását követelték. /Az Erdélyi Magyar Ifjak elnökség: Minden várakozást felülmúlt az I. EMI-tábor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 23./

Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jog­szabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nél­küli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Október 4-én a képviselőházban dr. Garda Dezső emlékezett meg a 13 aradi vértanúról, kivégzésük 156. évfordulója alkalmával. Október 6-án tisztelgünk a magyar forradalmi hadsereg 13 tábornokának emléke előtt. Ezek a személyiségek az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméiért áldozták életüket, a testvériségért, egyenlőségért és a szabadságért folytatott harcukban az önkényuralmi rendszer ellen. A magyar forradalom a feudális viszonyok gyökeres felszámolását, a társadalom demokratizálódását tűzte ki célul. A kolozsvári programtervezetek és a marosvásárhelyi mozgalmak kezdetben az erdélyi eseményeknek békés jellegét igazolták. A május 29-i kolozsvári országgyűlésen nemcsak a magyar, hanem a román nép előrehaladása szempontjából is fontos törvényeket fogadtak el, úgymint egyenlő közteherviselés, a románság polgári és vallási jogainak biztosítása, szólás- és sajtószabadság. Mindezek ellenére a bécsi császári udvar megosztó politikájának eredményeképpen a két nép közötti polgárháború elkerülhetetlenné vált. Bár a magyar forradalmi had a több mint másfél évig tartó küzdelemsorozatban többször legyőzte a Habsburg-seregeket, a cári beavatkozás megváltoztatta a katonai erőviszonyokat, ami a magyar forradalom bukásához vezetett. Ennek ellenére a magyar forradalom és szabadságharc megnyitotta az utat a polgári fejlődés előtt a Kárpát–Duna-medencében. A magyar forradalom és a 13 tábornok emlékének tiszteletére a XIX. század végén Aradon felállították a Szabadság-szoborcsoportot, mely nemcsak a magyar nép számára jelent jelképet, hanem a román nemzetnek is, mivel a magyar forradalmi hadseregben, a 13 tábornok vezetése alatt több mint 30 000 román is harcolt. A 13 tábornok emlékét jelző Szabadság-szoborcsoportnak Arad közterületére történő visszahelyezése jelentős módon hozzájárulhat a történelmi események helyes értelmezéséhez és a magyar–román megbékéléshez. /Tisztelgés a hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 49. évfordulóján Romániában is több helyszínen tartanak emlékünnepséget. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a Németh Géza Egyesület megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tart október 23-án. Székelyudvarhelyen a Ferenc-rendi templom melletti volt politikai foglyok emlékművénél koszorúznak, délután bemutatják Buzás László A szekuritáté karmai közt című könyvét. Gyergyószentmiklóson a kommunizmus áldozatai emlékmű előtt beszédet mond a szervező Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szervezete nevében az 1956-os vitézi rend erdélyi kapitánya, Salamon László, továbbá dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő és Pap József polgármester. /Ötvenhatos megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

A most megjelent Megmaradásunk esélyei /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005/ című, dr. B. Garda Dezső szerkesztette könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társulat gyergyói fiókszervezeteinek konferenciáján elhangzott négy tanulmányt tartalmazza. A közös téma: mekkora esélye van az erdélyi magyarság s főleg a Gyergyói-medencében élők boldogulásának az EU-ba lépés küszöbén. A tanulmányírók mindegyike – Somai József, Györfy Lehel, Pápai Emese, Garda Dezső – azt feleli, hogy van esély. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társulat elnöke rámutatott, Románia nem készült fel a csatlakozásra. Az agrárium maradt le a legjobban az EU-s átlagtól, a vidék lehet a csatlakozás legnagyobb vesztese. A falu konzerválja az elmaradt gazdasági rendszereket, versenyképtelen a globális kereskedelmi hálózatok olcsó és minőségi áruival szemben. A földet felvásárolja a külföldi tőke. Györfy megállapította, hogy egy esetleges közös gazdaság önmagában várhatóan nem hatna csodaszerként. A modern költségvetési módszerekről értekezett Pápai Emese. Garda Dezső, az örök optimista azt fejtegette, hogy főleg a Gyergyói-medencében hogyan maradhatnak meg. Az utóbbi esztendőkben több mint tízezer lakos hagyta el a szülőföldjét, a kedvezőtlen életkörülmények miatt. /Román Győző: Négy gyergyói tanulmány. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

Becsek-Garda Dezső Hargita megyei képviselő kijelentette: „Tapasztalataim alapján nem bízom sem Vasile Lupu államtitkárban, sem Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterben, mivel az erdőtulajdonosok ellen dolgoznak”. Hargita és Kovászna megyékben több tízezer hektár erdőt kellett volna már beültetni, de mindmáig ez nem történt meg. Pénzt viszont vettek el, de ültetések csak papíron történtek. A tulajdonost kiszorítják jogaiból, és az erdészet uralkodik – vázolta fel a helyzetet Garda, példaként felhozva a kvótarendszert, aminek alapján a magánerdőkben is még mindig az állami erdészet határozza meg, mennyi fát lehet kitermelni, így a tulajdonosok nem gazdálkodhatnak szabadon erdőikkel. /B. I.: Garda: kiszorítják a tulajdonosokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Politikusok védik a famaffiát – olvasható a Jurnalul National számaiban. Közöltek egy Melles Előd által a gyergyói erdőkerület volt főnöke, Verestóy Attila szenátornak küldött levelet, amelyben Garda Dezső képviselőt panaszolta be, és azt tanácsolta, hogy a szenátor magyarázza el a Nemzeti Gárda természetvédelemmel foglalkozó főnökének, „miként állnak a dolgok”. A román lap hosszan sorolta a Hargita megyei erdőkben történt törvénytelenségeket. A lap szerint Melles Előd is, Verestóy Attila is visszautasította az újságírók kérdéseire a választ. Garda Dezső viszont válaszolt, terjedelmes interjút készítettek vele. Garda konkrét tényekkel bizonyította: Gyergyó környékén a famaffiának szoros kapcsolata van a politikummal. -A Ziarul Financiar szerint a munkavállalók száma először tavaly növekedett az utóbbi tizenöt évben. 1990-ben 8 156 000 munkavállalót jegyeztek, számuk 2004-re 4 421 ezerre süllyedt, és 2005-ben 4 537 ezer volt. /R. Gy.: Román lapok szemléje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./