Szept. 7-én kezdődtek a felvételi vizsgák a turisztikai főiskolán Gyergyószentmiklóson, összesen 170-en jelentkeztek, háromszoros a túljelentkezés. A turisztika-idegen nyelv magyar tagozatán 24 hallgató kezdi meg az első évet, míg román tagozaton 12, ezenkívül e szakon van 11 fizetéses magyar, és öt fizetéses román hely is. A kartográfia szak magyar tagozata 20, míg román tagozata 10 diákkal indul, a fizetéses helyek száma öt. Másoddiploma megszerzését van öt-öt hely. Dombay István, a főiskola helyi igazgatója a főiskola tanári karáról tájékoztatott: még két fiatal gyakornok, egy informatikus mérnök és egy angol szakos tanárnő szerződött a főiskolához, a Gyergyószentmiklóson élő tanárok: két docens, dr. Garda Dezső és dr. Jakab Gyula, ő, valamint Magyari Zsolt, Horváth Alpár és Pállfy Elvira gyakornokok. A többi kolléga Kolozsvárról jár ide tanítani. Egy 65 férőhelyes amfiteátrummal, és három laboratóriummal bővült az épület, egy másik épületet most véglegesítenek a Csíky-kertben, a tanév végéig megnyitják az ásványtani múzeumot, amelynek anyagát dr. Jakab Gyula bocsátja a főiskola rendelkezésére. 2000 júniusában összesen 43-án végeznek a turisztikán, és ebből 20-nak már van állása. A végzősök az állami diploma mellé működési engedélyt is kapnak, s azonnal állást vállalhatnak a turisztikában, szállodáknál, turisztikai irodáknál stb. /Gál Éva Emese: Új évfolyam a Gyergyószentmiklósi főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

"A csíkszeredai Matematika-Informatika Főiskola megvalósításában vállalt szerepe miatt a csíkszeredai Területi RMDSZ megvonta Kolumbán Gábortól, Hargita Megyei Tanács elnökétől a támogatását. Erről fejtette ki véleményét Kolumbán Gábor. Figyelmeztetett: az egyetem, és a magyar nyelvű oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. A főiskolai kezdeményezést meg kell köszönni, szögezte le. Az oktatási törvény értelmében az egyetem alapításhoz szükséges a román parlament jóváhagyása. Az egyetem jóváhagyását az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a magyar egyetemalapítás felé, durva torzítás. A szenátus csak akkor hagyja jóvá a kollégiumot, ha van román tagozat is. Kolumbán szerint a felháborodás személye ellen szól. ./Gál Éva Emese: "A személyre szóló támadások helyettesítik az értékek versenyét". Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita Megyei Tanács elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

"Kassay Péter, a Szárhegyen levő Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Csutak István /aki azóta lemondott igazgatói posztjáról/ három pályázatra nyert támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A háromból kettő vonatkozik a kulturális központra és egy a Ferenc-rendi kolostor épületére. - A régészeti ásatásokon célja az asszonyok háza eredeti formájának feltárása. Ez sikerült is. A kastély rendbetételére hosszú távú terveik vannak. - A közelmúltban a kulturális központ munkaközössége néprajzossal is bővült Kiss Portik Irén személyében. Erre szükség volt, mert hatalmas néprajzi anyag gyűlt fel. Neki kell megszerveznie az őszi Szépteremtő Kalákát, azaz a hagyományos művészeti tábort. /Gál Éva Emese: "Hosszú távú terveink vannak" . Beszélgetés KASSAY PÉTERREL, a Szárhegy Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettesével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"

Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

"A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./"

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Január 11-én a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa házigazdája volt a gyergyói civil szervezetek első idei fórumának, amelynek fő célja a szervezetek egész évi programjának összehangolása volt egy közös eseménynaptár kidolgozása érdekében. Megállapodtak abban, hogy jan. 20-áig minden civil szervezet eljuttatja teljes évi programját az Ifitékához, ahol számítógépes eseménynaptárt szerkesztenek, amit széles körben nyilvánosságra hoznak. /(Gál Éva Emese): Civil Fórum és diákgondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Gyergyószentmiklóson közel 20 civil szervezet és alapítvány képviselői tanácskoztak. Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem támogatta anyagilag a Gyergyói Nyári Napok szervezését. /Civil Fórum a Salamon Ernő Gimnáziumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt az erdők állapotát kivizsgáló parlamenti bizottságban kifejtett munkája nyomán ketten is beperelték a közelmúltban becsületsértésért, ami azért is kuriózum, mert a törvény kimondja, hogy parlamenti képviselőt utólag, az immunitás megszűntével sem lehet beperelni olyan kérdésekért, amelyek a munkájából eredtek. Dr. Garda Dezső elmondta, hogy két rágalmazási per indult ellene. Az egyiket Dénes Domokos, a Hargita megyei erdészet volt vezérigazgatója és a volt országos erdészeti igazgatóság aligazgatója indította ellene, kereken egymilliárd lej kártérítést követelve azon a jogcímen, hogy a becsületébe gázolt. - Az 1995 novemberében történt hatalmas széldöntés után egy évvel az akkori megyei erdészet 1,6 millió köbméter fa széldöntését jelentette Bukarestnek, a valóságban 4 millió köbméter széldöndött fa volt, s még jelenleg is több mint 300 000 köbméter eltakarításra vár. A valós mennyiség eltitkolása azért történt, hogy Dénes Domokos ezt a famennyiséget a hozzá közel álló cégeknek tudja átmenteni. Ez szerepelt a vizsgálóbizottság jelentésében. A fenti mennyiség jelentős részét kapta meg a Vulturul cég, ahol a fia 50%-ban részvényes volt, noha a törvény tiltja, hogy az erdészeti hivatalnál dolgozók rokonsága fafeldolgozással foglalkozzon. Továbbá D. D. az árverésen befolyásolta a licitet, és olyan cégeknek engedték meg a részvételt, amelyek nagy összegekkel tartoztak az államnak, noha ezt tiltja a törvény. Ezek tények. Ezek fölfedéséért állítják most bíróság elé Garda Dezsőt. A másik pert Pál Antal erdész indította, aki magánlaksértést is elkövetett Garda Dezsőnél. Pál Antal a gyergyóremetei erdőpusztítások egyik okozója volt. - Garda Dezső arról is beszámolt, hogy többször próbáltak merényletet elkövetni ellene, két alkalommal is be akartak autóval az árokba taszítani. /Gál Éva Emese: Magamra maradtam a famaffia elleni harcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Gyergyószentmiklóson 15 fiatal magyar vállalkozó a Román Nemzeti Liberális Párt színeiben indul a helyhatósági választásokon. Bencze Attila, a listavezető, a csapat szóvivője indokolta meg döntésüket. Szerinte nem a párt neve a fontos, hanem azon emberek gondolkodásmódja, akik a listán szerepelnek. Bencze Attila hangsúlyozta, hogy nekik senki sem fog parancsolni, függetlenekként fognak viselkedni a tanácsban. /Gál Éva Emese: "Függetlenekként fogunk viselkedni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Máj. 19-21 között a Negyedik Hermészkedő alternatív magyar irodalmi tantárgyverseny színhelye volt a Salamon Ernő Líceum Gyergyószentmiklóson, amelyen azon gimnazista diákok vettek részt Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Barótról, Szilágysomlyóról, Kolozsvárról és Gyergyószentmiklósról, akik Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás c. alternatív tankönyve szerint tanulják a magyar irodalmat. A tantárgyversenyen részt vett Orbán Gyöngyi egyetemi tanárnő is Kolozsvárról. A díjkiosztó ünnepségen meglepetésként olvasta föl Orbán Gyöngyi tanárnő a 20 legnagyobb pontszámot elért diák nevét, akik augusztus 14-19 között részt vehetnek a Szovátán megtartandó Hermész-táborban, együtt irodalom szakos egyetemi hallgatókkal és tanárokkal. /Gál Éva Emese: Negyedik Hermészkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

Június 13-án az Esély Alapítvány civil fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelyen Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány munkatársa tartott előadást a közösségfejlesztésről. A cél az egyén társadalmi kirekesztettségének felszámolása, az önszerveződés fokozása. Vita folyt arról, hogy milyen módszerekkel lehet leküzdeni a lakossági érdektelenséget. /Gál Éva Emese: Civil Fórum a közösségfejlesztésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Gyergyószentmiklóson csak jún. 18-án dőlt el, hogy Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje lesz a polgármester. Pál Árpád az első fordulóban 8 %-kal kevesebbet kapott, mint riválisa, a másodikban pedig csaknem 20 %-kal többet. Ehhez hozzájárult az RMDSZ fokozott kampánya és az őt támogató 260 aláírás is az Új Keletben, amelynek java részét iskolaigazgatók, orvosok, tanárok, mérnökök, ismert emberek jegyezték. A lakosság többsége belátta: egy 21 000 lakosú város polgármesterének rendelkeznie kell bizonyos fokú műveltséggel is. Papp József kijelentette, hogy Jókai a kedvenc költője, beszédébe román kifejezéseket kevert. /Gál Éva Emese: Választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönő prefektusa, a Megyei Tanács alelnöke azzal indokolta prefektusi tisztségéből való lemondását, hogy tovább szeretne dolgozni a közigazgatásban. Az eltelt tíz esztendő alatt jól megismerte szakmáját. Ennek a térségnek alárendelt szerep jutott az elmúlt rendszerben is, és alárendeltségét az eltelt tíz esztendő tovább fokozta. Az oktatási intézmények Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában például komoly megvalósításokat mondhatnak magukénak a beruházás területén, míg Gyergyó és vidéke nem kapott semmit. - Köztudott, hogy Hargita megye fehér folt volt a román útügy térképén. Ezen javítani kell. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye leköszönő prefektusával, a Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Júl. 26.-aug. 9-e között a gyergyószárhegyi Ferences kolostor újra otthont ad a hagyományos képzőművészeti alkotótábornak a megyei Alkotóközpont szervezésében. A táborban 27 képzőművész, festő, szobrász, grafikus, textilművész és keramikus vesz részt Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és Erdélyből. /(Gál Éva Emese): Alkotótábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

Az utóbbi két hónapban általános belső felújítási munkálatok miatt zárva tartott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Külön teremben van egy teljesen új tárlat, amely a várossá vált Gyergyószentmiklóst mutatja be a századfordulótól a II. világháborúig fényképekben, illetve korabeli bútorok és használati tárgyak révén. A következő teremben a medence népviseletei láthatóak, majd berendezett századfordulós népi konyha és szoba tekinthető meg, ami szintén új anyag, tájékoztatott Lukács Mária igazgatónő. A felújított múzeum augusztus 17-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt. /Gál Éva Emese: Megújult múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Kerekes Károly parlamenti képviselő a volt munkaszolgálatosok kárpótlásáról szóló törvénytervezetről adott tájékoztatót. A volt munkaszolgálatosok mindenütt szövetségekbe tömörültek. Romániában ezt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége karolta fel. Gyergyószentmiklóson is alakult fiókszervezet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak Gyergyószentmiklóson lehet beiratkozni. Kerekes elhatározta, fölújítja azt a törvénytervezetet, amelyet annak idején már benyújtottak, de azután nem lett belőle semmi. Ez több százezer embert érint. A törvénytervezet szerint ismerjenek el minden munkaszolgálati év után hat hónapot, ami a három év után másfél év. Ez hozzáadódik a ledolgozott évekhez, s újraszámítva a nyugdíjat, megemeli annak értékét. A másik jog évenként 12 ingyenes utazás vonaton, autóbuszon, továbbá ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátás. Február elején nyújtották be a törvénytervezetet, s azóta is a szakbizottság asztalán van. Másrészt a kormány részéről negatív véleményezés érkezett. /Gál Éva Emese: Jogosultságát a katonakönyv igazolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Kevesen vannak Gyergyószentmiklóson, akik ne hallottak volna Mandák Attila egri önkormányzati képviselőről, oly sokat segített a városnak. Szívügyének tekinti a Gyilkos-tónál épülő római katolikus kápolna sorsát is. Fölvállalta a gyűjtést, a téglajegyek árusítását Magyarországon, plébániákon keresztül, a napokban pedig ötödmagával egy kicsit meg is szégyenítette a gyergyóiakat: eljött négy egri fiatalemberrel önkéntes munkában dolgozni a kápolnaépítésnél. Magyarországon eddig 1,8 millió forintot gyűjtöttek össze. /Gál Éva Emese: Egri önkéntesek a kápolnánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

A magyar állam a bukaresti nagykövetség közvetítésével 200 dollár értékben ajándékozott könyveket 7 magyar iskolának a Gyergyói-medencéből. Szept. 14-én találkoztak a megajándékozott iskolák igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Szabó Béla nagykövet helyettes vázolta a magyar kormánypolitika egyes, határon túli magyarságot érintő vonatkozásait, kitérve a státustörvény és a kettős állampolgárság közötti különbözőségekre, kiemelve Magyarország abbéli törekvéseit, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról. Fölkérésére az iskolaigazgatók vázolták gondjaikat. Kiderült hogy van Ditróban iskola, amelynek még nincs egy számítóképe sem, hiányos az iskolák didaktikai eszközökkel való felszereltsége. A támogatásban Magyarországnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szórványban levő iskolákra. Mohacsek Ákos maroshévizi iskolaigazgató elmondta, hogy az 1958-ban megszüntetett hévízi magyar iskola 1990-ben alakult újra, a nulláról indulva. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 28%, a diákság aránya ennél kisebb, mert a szülők nagy része már román tagozaton végzett, s hajlamos gyermekét is ide íratni. /Gál Éva Emese: Könyvek a nagykövetségtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Várakozáson felüli volt a részvétel a Gyergyó Területi RMDSZ szeptember 24-i parlamenti előválasztásán: 6554-en járultak urnához, s a 6419 érvényes szavazatból 5234-en voksoltak dr. Garda Dezsőre, míg Nagy Istvánra 1185-en. /(Gál Éva Emese): Magasan győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./