"November 26-án Antal Imre gyimesfelsőloki festőművész képeiből nyílt kiállítást Gyergyószentmiklóson, s ugyanakkor mutatta be a Pallas Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat 7. könyveként megjelent, a festőművész munkásságáról szóló albumot, Székedi Ferenc munkáját. /Gál Éva Emese: Antal Imre festőművész a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Gyergyószentmiklóson dec. 4-6-a között tartották a városnapokat. Az első napon táncház várta a fiatalokat a művelődési központban, másnap a Figura Stúdiószínház szórakoztatta a gyermekeket. Megnyílt a gyermekrajz kiállítás a Figura Galériában: a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet felhívására több, mint ezer Mikulás-rajz érkezett, ebből 150-et kiállítottak. A hagyományos Mikulás-napi felvonulás, a főzőverseny, kézműves kirakodóvásár, modern- és társastáncok sikeresek voltak. Dec. 6-án a hagyományos búcsús szentmise és körmenet következett. A búcsús körmenet hagyományőrző lovasokkal, keresztalják fölvonulásával, a város ereklyéjének, Szent Miklós 1756-ból származó kis faszobrának körbevitelével folyt. Volt még karikatúra- kiállítás, "Topolyai est", a testvérváros, Bácstopolya rendezésében, Pro Urbe díj kiosztása és sportverseny. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Szent Miklós városában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ "

"Gyergyóalfaluban 2000-ben alapították meg a Helikon Egyesületet, tájékoztatott Erdős András, az egyesület elnöke. A Helikon fúvószenekara egyre többet hallat magáról. Fölléptek Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, Magyarországon a IV. Móri Fúvóstalálkozón ezüstéremmel tüntették ki a zenekart. /Gál Éva Emese: Az alfalvi Helikon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ "

"A gyergyószentmiklósi Dr. Csíki János Egyesület közösen a Hegyesi János Egyesülettel egész évre szóló előadássorozatot szervez Gyergyószentmiklóson a nyugdíjasok önsegélyző pénztára klubtermében havi egy összejövetellel, amelyen orvosok, írók, közéleti személyiségek tartanak előadásokat egy-egy szakterületről. Az előadássorozat fő szervezője dr. Kercsó Attila, a Dr.Csíki János Egyesület elnöke. /Gál Éva Emese: Előadássorozat a nyugdíjasok klubtermében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "

"A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ "

"A Polgári Csoport két évvel ezelőtt alakult Gyergyószentmiklóson a csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány gyergyószentmiklósi Párbeszéd-programja részeként, a városért tenni akaró önkéntesekből. A csoport tavaly májusban a Pro Cive Egyesület néven bejegyezett önálló jogi személyé vált. Hideg Csaba tanár, az egyesület vezetője adott tájékoztatást: 25 tagjuk van, kéthetente találkoznak. Fórumot szerveztek Járdánk, útjaink télen címmel, részt vettek a Gyilkos-tó megmentéséért összehívott nagy találkozón. Az Amőba Öko Központtal közösen beadványt nyújtottak be arról, hogy hogyan lehetne javítani a vizek helyzetét. /Gál Éva Emese: A Pro Cive Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ "

"A febr. 6-i városi tanácsülésen elfogadták, hogy a városi könyvtár változatlan formában működjön. Arról is döntöttek, hogy a Figura Stúdió Színház gyergyószentmiklósi közintézménnyé váljon. Művészeti intézményben igazgatói szerepkört csak főiskolai végzettséggel lehet betölteni, ezért az érettségivel rendelkező Szabó Tibor eddigi színházigazgatót felmentették, és versenyvizsgát hirdetnek. /Gál Éva Emese: Tanácsülés a színházigazgató felfüggesztésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"Alig két évvel a nagy sikert arató Harangok című könyve után dr. Márton László mérnök újabb technikatörténeti kötettel lépett az olvasó elé, melynek címe: Vízimalmok Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Erdély bő vízű folyóival, gyors vízű patakjaival egy olyan jellegzetes vidéke Európának, ahol a vízimalmok nagyon elterjedtek. A szerző bejárt több ezer kilométert, kutatott a levéltárakban. Nagyon kevesen tudják, hogy Csíkmadarason, valamint a Hargita két oldalán hámorok működtek a középkorban, és a csíkmadarasi olyan fejlett volt, mint a vajdahunyadi vagy a torockói. A madarasi vashámor közel 200 esztendeig működött, és termékeit Erdély-szerte értékelték. /Gál Éva Emese: Vízimalmok Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ "

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 24-i ülésén névadójára, Salamon Ernő /1912-1943/költőre emlékezett. A költő életrajzát Bajna György ismertette, Patek Mária magyartanárnő költészetének egyes vonásait értékelte, majd verseiből olvastak fel a köri tagok. Febr. 28-án a Salamon Ernő Gimnázium diákjai és a Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai koszorúzási szertartással emlékeznek meg a 60 éve elhunyt költőről a gimnázium előtti mellszobránál. /(Gál Éva Emese): Irodalmi kör névadójára emlékezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ "

"Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban ápr. 2-án, a Pallas Akadémia Könyvkiadó fennállása 10. évfordulóján irodalmi találkozót rendeztek, megjelent Pomogáts Béla, Domokos Géza, Kovács András Ferenc, Márton László, Vargyas Antal, Kercsó Attila, Gál Éva Emese, valamint a házigazda szerepét is ellátó Dézsi Zoltán. /(Gál Éva Emese): A Pallas Akadémia jubileuma Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"A húsvéti határkerülésnek több évszázados hagyománya van a Gyergyói-medencében, és lényege a bő termésért való fohászkodás, az isteni áldás kérése a mezei munkára. Húsvétvasárnap reggelén minden településről lovas küldöttség indul élén egyházi és világi vezetőkkel végigjárni a határt, majd a mezőn levő Hármaskeresztnél találkoznak az egymással szomszédos települések küldöttségei, és közösen imádkoznak a bő termésért. Soha annyi lovas és lovaskocsi nem indult határkerülésre Gyergyószentmiklóson, mint az idén, csak lovasokból több mint húsz sorjázott fel. A szertartáson alkalomhoz illő versek is elhangzottak. A közös kis húsvéti ünnepség a székely himnusz éneklésével zárult. /(Gál Éva Emese): Húsvéti határkerülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Új templom építését tervezi a római katolikus egyház Gyergyószentmiklóson, az új templom terveit Anthony Gal műépítész készítette, aki a Gyilkos-tónál épített Szent Kristóf kápolna tervezője is. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy már 1991-ben terveztettek egy nagyon szép templomot, de azt az infláció miatt nem tudták volna kivitelezni. /Gál Éva Emese: Új templom épül Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"A Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói állását Kolozsi Kilián gyergyószentmiklósi színművész nyerte el. Kifejtette, hogy az eddigi az irányvonalat akarja továbbvinni, tehát olyan előadásokat létrehozni, amelyekhez valamilyen szinten személyes közük van. A jó színház mindenkor kísérleti jellegű. Szükség van a fűtött teremre, a nézőktől nem várható el, hogy fűtetlen teremben végigfagyoskodjanak 2-3 órát. Egy évben három bemutatójuk van, mert télen a hideg miatt ellehetetlenül a játék. Mindössze 7-8 színésze van a társulatnak. Idén újra megrendezik a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. Ezt még Szabó Tibor indította el Árus Katalinnal, ők vállalják továbbra is a szervezés java részét. /Gál Éva Emese: Új igazgató a Figura élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Tekerőpatakon Horváth Sándor iskolaigazgató kifejtette, hogy a felső iskolaépület javítási munkálatait, amelyhez két éve kezdtek hozzá, 60%-ban sikerült felújítaniuk. Az épületnek 1996-ban beomlott a mennyezete. Időközben szerepelt világbanki támogatási listán is, de a Gyergyóújfaluban felépült 8 tantermes iskola elvitte ezt a lehetőséget. Folyamatban van egy szülői alapítvány létrehozása, hogy pályázhassanak pénzért az iskolának. Februárban szavalóversenyt szervezek, szeretnének hagyományt teremteni, s minden évben meghívni a gyergyói költőket. Tekerőpatakon szervezték meg az országos sífutóbajnokságot, s megrendezték a György Vilmos Sífutó Emlékversenyt is. Folyik az ivóvíz bevezetése. /Gál Éva Emese: Tekerőpataki beszélgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"Máj. 1-jén érkezett Gyergyószentmiklósra Komlóssy József svájci mérnök, az Európa Parlament tanácsadója, hogy Remete és Csomafalva földjeinek tagosításáról tárgyaljon polgármesterekkel és faluközösségekkel. Komlóssy nyilatkozott szülőföldje, a Székelyföldhöz való ragaszkodásáról. A fogadáson részt vett dr. Garda Dezső parlementi képviselő is, aki Gyergyóditróról szóló kismonográfiáját nyújtotta át ajándékba Komlóssy Józsefnek. /(Gál Éva Emese): Svájci vendégek Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Máj. 9-én Papp Mihály iskolaigazgató rövid beszéde után a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nevében megkoszorúzták Gyergyóremete nagy szülöttjének emlékművét, majd egész napos rendezvényekkel iskolanapot szerveztek a Fráter György Általános Iskola tanulói részére. Az idei Cseres Tibor szavalóversenyre a házigazdák mellett biatorbágyi, ditrói, csutakfalvi tanulók is beneveztek. Az irodalmi est vendége Gál Éva Emese, Ferencz Attila és Bakna György volt. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./"

"Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Szemelvények Gyergyó múltjából címmel tartották meg máj. 17-én az első Unicornis Diákkonferenciát Gyergyószentiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpont dísztermében. András Szabolcs fiatal történelemtanár, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a Gépgyártóipari Iskolaközpont X-XI-es diákjaival az idén januárban alakították meg az Unicornis Diákkört, amely helytörténeti kutatásokat tűzött ki céljául. A diákkonferenciára az Unicornis Diákkör meghívta Gyergyószentmiklós többi középiskolájának diákságát is, így a Salamon Ernő Gimnázium és a Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is bekapcsolódtak a helytörténeti kutatómunkába. A dolgozatok mellett a diákok Gyergyó történeti helyszínei címmel saját készítésű fotókból fényképkiállítást is rendeztek a konferencián, és az elhangzott dolgozatok és fényképek teljes anyagát megjelentették CD-lemezen. /Gál Éva Emese: Az I. Unicornis Diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Jún. 10-én a fogyatékos fiatalokkal foglalkozó Támasz Klub nyílt napot tartott Gyergyószentmiklóson, hogy az emberekkel jobban megismertesse tevékenységét. Csata Kinga, az intézmény vezetője arra is kitért, milyen nehézségeket jelent a szülőknek a szellemi fogyatékos gyermekkel való foglalkozás, ezért a napközi egyik célja az is, hogy napi néhány órára tehermentesítse a szülőket. Ezenkívül a napköziotthon lehetőséget nyújt gyermekeknek is, hogy tartozzanak valahová, a cél bevezetni őket a társadalomba. A 22 gyermekkel és fiatallal 4 pedagógus foglalkozik. /Gál Éva Emese: Nyílt nap a Támasz Klubnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"

"A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Gyergyószentmiklóson Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár új igazgatónője vázolta elképzeléseit. 1994-ben versenyvizsgázott a könyvtárosi állásra. Erdélyben még nem alakult ki kellőképpen a könyvtárosképzés; képeznek ugyan könyvtárosokat, de ezek közül kevesen maradnak meg a szakmában, s helyüket sok esetben reál szakot végzettek töltik be. Szeretné, ha a könyvtár a város kulturális és információs központjává válna. Első, újonnan bevezetett szolgáltatásuk, hogy az ágyhoz kötött betegek vagy mozgássérültek számára, akik nem tudnak eljönni a könyvtárba, házhoz szállítják a telefonon megrendelt könyveket. Ezenkívül olyan folyóiratokat ajánlanak fel ingyenesen a könyvtárlátogatóknak, amelyeket ők is adományban kaptak. Ezek számítástechnikai folyóiratok az 1990-es évekből. Folytatják a gyermekek számára szervezett rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és könyvklubokat szerveznek a jövőben gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. /Gál Éva Emese: "A könyvtár a tanulást segíti elő". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Júniusban elhunyt Csergő Kálmán, aki több évtizeden keresztül volt a Városi Könyvtár igazgatója. A megüresedett igazgatói állásra meghirdetett versenyvizsgát Bákai Magdolna gyermekkönyvtáros nyerte meg. A könyvtárnak a Ceglédi Városi Könyvtár a közelmúltban 200 új kötetet ajándékozott, javarészt ifjúsági regényt és mesekönyveket. /Változások a városi könyvtárnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ "

"Gál Éva Emese jelezte, hogy Budapestről minden hónapban elküldték a Magyar Írószövetségtől az Írószövetségi Tájékoztatót, 2002 szeptembere óta azonban ő egyetlen példányt sem kapott meg Gyergyószentmiklóson. Az Írószövetségen biztosították őt, hogy rendesen elküldték minden hónapban a tájékoztatót. Budapesten benézett a Hitel szerkesztőségébe, ahol másfél éves késéssel megtudta: a tavaly februári számban közölték két versét. Tiszteletpéldányt és értesítést a honoráriumról (melynek egyik példányát postafordultával visszavárták volna), természetesen ugyanúgy küldtek tavaly februárban is. Ezt sem kapta meg. Kinek az érdeke, hogy elsüllyessze ezeket a küldeményeket? Valakik így akarják megbénítani az értelmiségiek kapcsolatát az anyaországgal? /Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Csoda történt, írta Gál Éva Emese: kerek egy esztendős kiesés után, decemberben újra megérkezett címére a Magyar Írószövetség Tájékoztatója! Már jó féléve annak, hogy egy alkalommal szóvá tette az újságban, hogy 2002 novemberétől nem kapta meg az írószövetségi tájékoztatókat, bár a Magyar Írószövetség munkatársai több ízben igazolták, hogy minden hónapban ugyanúgy postázzák címére. Gál Éva Emese csak találgatja, hogy a decemberi tájékoztató megérkezése milyen összefüggésben áll azzal az édesanyám által novemberben postázott ajánlott levéllel, amely azóta sem került meg, de amit a lapban szintén szóvá tett, számon kérve a postai szolgáltatás korrektségét, illetve postai mulasztás kapcsán rákérdezve a kártérítési lehetőségekre. 2002 novembere és 2003 decembere között valaki tudatosan ellopta a neki címzett írószövetségi tájékoztatókat. Egyszer s mindenkorra véget kellene vetni annak a "jogainkat sértő kiszolgáltatottságnak, melyben a hivatalok és intézmények részéről gyakorta részesülünk!" - hangsúlyozta az újságíró, /Véletlen vagy mégsem? Kérdőjelek egy postai küldemény kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./Előzmény: Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Gyergyószentmiklóson folynak a Kisebbségi Színházak Kollokviuma előadásai. Fellépett a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház Adjátok vissza Pinochiót c. előadással. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Vénusz Tornyát mutatta be, András Lóránt rendezésében, Thomas Mann Mario és a varázsló c. novellája alapján. Este a budapesti Kaláka együttes hangversenyén zsúfolásig megtelt a terem. /(Gál Éva Emese): Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Augusztusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Fábián Ferenc Színjátszócsoport Gyergyószentmiklóson. Danalyszin József, a színjátszócsoport vezetője elmondta, hogy a Művelődési Központban megnyílt kiállítás képet adott a 25 év plakátjaiból, színfalaiból, súgópéldányaiból, kosztümjeiből. Az évforduló alkalmából díszoklevelet és emlékjelvényt nyújtottak át minden múltbeli és jelenkori színjátszójuknak, aki részt vett a 25 év tevékenyégében. A negyed évszázad alatt több mint 200-an kapcsolódtak be a színjátszócsoport munkájába. /Gál Éva Emese: Egy színjátszócsoport jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"