"Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ máj. 9-én tartja összejövetelét a Református Kollégium dísztermében. A rendezvényen dr. Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, adjunktus Szabó Dezső gyermekkora és diákévei címmel tart előadást. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 17-re virradóra ismeretlen tettesek ismét pusztítottak Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. Ezúttal dr. gróf Kuun Géza sírja esett a vandálok áldozatául. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: gróf Kuun Géza 1839-ben született és 1905-ben halt meg Budapesten, a Magyar Főrendház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság első alapító elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Felesége klasszicizáló síremléket készíttetett svéd gránitból a sírjára, amelynek két oldalszárnyán a gróf és felesége domborműves portréja található, koszorúval övezve. A középső rész párkányán lefátyolozott, kezében rózsaszálat tartó leány bronzalak áll. Egy hónappal ezelőtt már megrongálták a sírt, és a grófnő arcmását, illetve a mindkét portrét övező koszorút ismeretlen tettesek levették és elvitték. Újabban a leányalakot feszítették le, amelyet azonban a vandálok mintegy ötven méterre a sírtól az úton hagytak. Gaal György szerint a még meglévő bronzszobrokat össze kellene gyűjteni, hiszen nem az első és valószínűleg nem is az utolsó eset, hogy a sírrombolók megpróbálják ellopni azokat. /P. A. M.: Megrongálták Kuun Géza sírját. El akarták lopni a bronzszobrot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Sikerült megfejteni a Bethlen utca egyik házfalán előbukkant 16. századi sírfelirat valódi szövegét - mai szóhasználatban: Itt nyugszik PécsiTölcséres Já os lányaKata A(nno) D(omini) 1585. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szerint a tábla nincs biztonságban a Bethlen utcai ingatlan falán, így el kellene azt költöztetni egy olyan helyre, ahol nem kell félteni. - A legjobb megoldás egy templomkert lenne, ahol bárki megnézhetné ezt a sírfeliratot. A Házsongárdban már nincsenek biztonságba a múlt ilyenfajta emlékei, amint azt a Kuun Géza-sír esetében is látható volt. /Sz. Cs.: In memoriam Pechi Kata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Nehezen birkózik meg a sírhelyek rendben tartásával a kolozsvári Házsongárd Alapítvány.Az erdélyi panteon az elmúlt évtizedekben állandó pusztításnak volt kitéve, rengeteg sírkő eltűnt, több kripta oldala bedőlt, ismeretlenek pedig a sírok fémrészeit is lopkodják. Lépten-nyomon fellelni kipakolt régi sírokat. A Házsongárd Alapítvány az egyetlen olyan szervezet, amely a nagyon rossz állapotban levő síremlékek helyreállításával foglalkozik. Munkáját a kolozsvári magyar gimnáziumok diákjainak segítségével végzi. Tőkés Erzsébet, az alapítvány igazgatója, felhívta a figyelmemet néhány sírra. A Jósika család kriptája nagyon rossz állapotban van. Mintegy 30 sírhely van benne, de a kriptát többször is feltörték, nem egy koporsóból egyszerűen kilógnak a csontok. A temetőben levő arisztokrata sírok nagy részét az elmúlt évtizedek alatt többször is feltörték. "Hol vannak, akik állandóan siratják Kolozsvárt és a Házsongárdot? - teszi fel a kérdést Tőkés Erzsébet. - Bánffy Miklóst is egy szemétdomb tetején akarták megkoszorúzni, előtte egy nappal takaríttattam ki." Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ma is működik, de gróf Mikó Imrének, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítójának sírjáról három teherautó szemetet kellett elhordatniuk. Berde Mózes síremléke elé a múlt nyáron hat új, terjedelmes betonsír épült, az útról szinte észre sem vehető a régi. Akkor dobták ki a földből a Ruzitska család tagjainak csontjait, annak a Ruzitska Györgynek a családjáét, aki a zeneakadémiát alapította. Elejébe egy betonsírt építettek, félig az egykori hantra. Az idejében meg nem váltott sírhelyeket ugyanis a városháza az új igénylőknek adja. "Az alapítvány azért jött létre, hogy a temető óvását szervezett formában biztosítsa" - mondja Gaal György, az alapítvány ügyvezető elnöke. Célja az állagmegőrzés, helyretenni mindazt, amit az idő vasfoga kikezdett. A szándékos rombolásokkal viszont nincs mit kezdeniük. Ennek legutóbbi példája gróf Kuún Géza sírjának megszentségtelenítése, amelyről ismeretlen tettesek lefeszítették az ott álló bronzszobrot. "Több síremlék áll az összeomlás szélén, óriási összegekre volna szükség a helyreállításukhoz - magyarázta Gaal György. A Házsongárd Alapítvány egyik legnagyobb munkája a temető főbejáratától balra levő Zsigmond mauzóleum, erre a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást. Habár már több mint egy éve nekifogtak a munkálatoknak, a városháza közbelépésére le kellett állniuk, ugyanis nem volt építkezési engedélyük. A kiterjedt temetőnek csak a lutheránus része van az egyház tulajdonában, a többi az államé, a városháza gondozásába tartozik. Boros János alpolgármester szerint a legnagyobb gondot a temetőkert őrzése jelenti. A sírkertnek három bejárata van, a városháza mindössze egy személlyel tudja őriztetni, több helyen pedig a kerítésen keresztül is be lehet járni. /Lázár Lehel: Pusztulófélben az erdélyi panteon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"A Brassai-hét záróeseményei közé tartozott a múlt héten az iskola legújabb évkönyvének /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2001-2002-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2003./ bemutatása is. Az iskola történetének többnyelvű (magyar, román, angol) bemutatásával kezdődik a kiadvány. A Dolgozatok fejezetcím alatt öt tanár tudományos jellegű értekezése olvasható. Az elmúlt tanév eseménynaptárát a sikeresebb köri tevékenységekről szóló beszámolók követik. Az évkönyv legfontosabb része az Adattár: a tanárok és diákok névsora. A Brassainak a múlt tanévben 36 nappali és 19 estis osztálya volt, az utóbbiakból 14 román, 5 magyar tannyelvű. A nappali tagozaton összesen 865-en tanultak. Az 505 estisből 119-en jártak magyar osztályokba. Az iskolai könyvtárnak 2001 januárjában 27 849 kötet volt az állománya, s ez egy év alatt mindössze 499 kötettel gyarapodott. /Gergely Gyula: A Brassai új évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A Huszonkét év írójának, Mikó Imrének emléket állító kötetet mutattak be jún. 6-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Balázs Sándor: Mikó Imre - Élet- és pályakép című könyvét dr. Gaal György méltatta, kiemelve: Balázs Sándor munkája visszahozza a köztudatba a méltatlanul elfeledett jogászt, szépírót, közírót. A jelen lévő szerző bejelentette, hogy a kéziratok között kutakodva ráakadt Mikó Imrének Orbán Balázsról szóló regényére, amely most már csak kiadóra vár. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyv Mikó Imréről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"

"Kolozsváron 1968-ban a magyar egyetemisták Új Hajtás című magyar folyóiratot szerettek volna létrehozni, de engedélyt nem kaptak hozzá. Azonban megindult Kolozsváron 1968-nam az Echinox egyetemista diáklap, 24 oldalnyi felületéből 3 oldalon magyarul, 1 oldalon pedig németül. A folyóirat első főszerkesztője Eugen Uricaru volt (a Romániai Írószövetség elnöke), a magyar oldalaké pedig Rostás Zoltán, majd dr. Gaal György. Szerkesztője volt a későbbi években többek között Németi Rudolf, Egyed Péter, Szőcs Géza, Balló Áron, Horváth István. A lap hasábjain Balla Zsófia, Egyed Emese, Sántha Attila, Orbán János Dénes versei jelentek meg. Nem volt könnyű a magyar oldalakat, egyáltalán az újságot szerkeszteni, emlékezett dr. Gaal György. Mindig kellett tartalékban egy fél oldalnyi anyagnak lennie, hogy cenzúrázás után ne legyenek fehér foltok. Aztán egyre kevesebb helyet kaptak a magyar és német nyelvű írások, végül 2001-ben megszüntették a magyar és német oldalakat. /B. E. E.: Echinox - már harmincöt éve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Dec. 3-án Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban bemutatták Zsakó Erzsébet Hinni és tenni című, az unitárius nőszövetségek történetét felelevenítő kötetét. Dr. Gaal György ismertetőjében kiemelte, hogy gazdag adathalmazról van szó, amely kronológikusan végigköveti a hazai unitárius nőszövetség történetét, tevékenységét, elhallgattatását, majd 1990-es újjászületését. /Ö. I. B.: Könyv az unitárius nőszövetségekről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"

"Immár harmadszor kerül sor a Zene és Építészet elnevezésű rendezvényre Kolozsváron. Idén az 1853-ban született Pákei Lajos építészre és Bachra emlékeztek a Belvárosi Unitárius Egyházközség, az Amaryllis Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezvényén. Dec. 7-én a Házsongárdi temetőben dr. Gaal György beszélt Pákei életéről. Pákei Lajos tervezte többek között az egykori New York (ma Continental) Szállót, a Mátyás-szobor talapzatát, a Sétatér csónakházát, a kioszkot, az Unitárius Kollégium épületét. Pákai tervezett több mint 50 középület, 20 templomot, 5 kastélyt, ezenkívül számos emlékművet, emléktáblát és síremléket. Kolozsvár vízvezeték- és csatornahálózatát is kidolgozta, szabályozta az utcák frontvonalát, új utcákat nyitott, mederbe szorította a városon átfolyó patakokat. Délután elhangzott dr. Angi István zeneesztétikai előadása, dr. Murádin Katalin pedig Pákei építészetéről beszélt. László Bakk Anikó, az Amaryllis csoport vezetője és Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész elmondták: három éve volt az első Zene és Építészet rendezvény. /Farkas Imola: Százötven éve született Kolozsvár nagy építésze. Pákei Lajosra emlékeztek a Zene és Építészet rendezvény résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Dec. 14-én A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című előadással folytatódott a Kolozsvár Társaság rendezvénye. A színházi előadás után megnyitották Maksay Ádám Képek Kolozsvárról című fotókiállítását, amelyen bevezetőt mondott Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Este Selmeczi György A függő város (zenemű képsorokkal, Kolozsvár arcairól) című produkciója következett, amelynek ősbemutatóját Párizsban tartották /(köllő): A függő város - képek Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

Zsakó Erzsébet Hinni és Tenni című, az unitárius nőszövetségek történetéről szóló könyvét mutatták be Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Zsakó Erzsébet elsőkönyves szerző, nyomon követi az unitárius nőmozgalom történetét a XIX. század utolsó évtizedeitől a XX. század végéig. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a könyv az unitárius múlt évszázados szerepét hozza élet közelbe. dr. Gaal György kiemelte, hogy megvalósult az Unitárius Egyház történetének megismeréséhez szükséges részegységek feltárása. A szerző bemutatta a nőszövetség tevékenységét: a gyermekek iskoláztatatása, a népművészet, orvosi ellátás stb. terén. 1990-től szociális téren jelentős tevékenységet fejtenek ki: tanfolyamokat szerveznek, pályázatokat készítenek, a nyugdíjasok gondjaival foglalkoznak. /Csomafáy Ferenc: A szellem gyertyája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Nem csak a helytörténészek számára jelent igazi csemegét Tatár Zoltán Kincses külvárosom /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ címmel a tavaly megjelent kötete. Tatár Zoltán elmondta, hogy Kolozsvár külvárosának egyik negyedében nőtt, neki az kincses volt a házaival, utcáival, embereivel együtt. Az ő vidéke az Attila út vagy a Györgyfalvi úttól kelet-északkeleti irányban egészen a Magyar utcáig terjed. Ebben benne van Oncsa-telep, a Kazinczy utca, a Taksony vezér utca, a Pata utca, az Endre király utca, a Zápolya utca és Porondbánya egészen a Kossuth Lajos utcáig. Tatár Zoltán 1938-ban születt Tordán, és 1940-ben jöttek Kolozsvárra. Ott lakott egészen 1986-ig, a nagy rombolásig. A fiatalok nem ismerik eléggé a város történetét, amely az utóbbi ötven év alatt annyira megváltozott, a felnövekvő nemzedék szinte el sem tudja képzelni, milyen lehetett régen. Gaal Györgynek a Magyarok utcájáról meg a Farkas utcai egyetemről jelent meg kötete, vagy Vincze Zoltántól a Farkas utca leírása. A régebbi időkből Mikó Imre A csendes Petőfi utca című regényes leírása nagyon értékes mű. Könyve megjelenése óta sok idős ember hívta, hogy elmesélje emlékeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Külvárosi kincsek krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Gál Kelemen (1869–1945) neve ismerős a kolozsváriaknak, összeforrott az Unitárius Kollégiummal, annak 1892-től 1932-ig némettanára, s a századfordulótól 25 éven át igazgatója is. Az 1920-as években a kisebbségi helyzetbe került magyarság tanügyi küzdelmeinek egyik vezetője, krónikása volt. Két kötetben írta meg iskolája történetét (1935), Ferencz József unitárius püspök (1936), valamint Jakab Elek (1938) életrajzát. Méltán vette fel nevét az RMPSZ Kolozs megyei oktatási központja. Gál Kelemennek egy életrajzi könyve kéziratban maradt. A 2001-ben megindított Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai sorozat 3. köteteként most Kovács Sándor és Molnár B. Lehel gondozásában sajtó alá került e kézirat, Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 2003) címmel. Káli Nagy Elek a magyar közélet mára teljesen elfeledett szereplője. /Gaal György: Gál Kelemen könyve Káli Nagy Elekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ XLV. évfolyama 1–2. száma. Az új számban tanulmány olvasható többek között Sas Pétertől /Herepei János tudományszervezői munkássága a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban/, Egyed Emesétől /Szent István alakja a XVIII. századi magyar irodalomban/ és Péntek Jánostól /A hiány tünetei a külső régiók magyar nyelvi változataiban/. Gaal György az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus munkálatairól számolt be. /A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLV. évfolyama 1–2. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség címet adományozott a Házsongárdi temetőnek. Az oklevelet és aranyjelvényt márc. 20-án nyújtják át Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében a Házsongárd Alapítvány képviselőinek. Dr. Gaal György, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: örülnek a díjnak, amelyben az immár öt éve az összmagyar jelképnek számító temetőnk (Budapest után ez a második legfontosabb hely, ahol nemzetünk jelentős személyiségei nyugszanak) megmaradásáért fáradozó alapítvány munkájának elismerését látják. Ugyanakkor furcsállják, hogy a kitüntető díjat nem nekik, a munkát kifejtőknek címezték, hanem magának a történelmi ereklyének tekinthető temetőnek. /Magyar Örökség-díj Házsongárdi temetőnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Márc. 20-án vette át a Házsongárd Alapítvány értelmi szerzője, Gergelyné Tőkés Erzsébet, Gaal György művelődéstörténész és Sipos Gábor történész-levéltáros Európa egyik legrégibb temetőjének, az "összmagyar jelképnek" számító Házsongárdnak ítélt Magyar Örökség-díjat. Egy nappal később Incze Ferenc 1988-ban elhunyt neves kolozsvári festőművész sírját feldúlták, eltűnt a művész nyolc évvel a halála előtt, 1980-ban saját kezűleg készített síremléke, a bronzportré. /Feldúlták Incze Ferenc festőművész házsongárdi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Alapszabály-módosító közgyűlést tartott Kolozsváron, márc. 27-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Az összejövetel keretében nyitották meg László Csaba Ferenc Kolozsvári párhuzamok című fotó-tárlatát, illetve Mihály Ferenc restaurátor tartott diafilmes előadást az erdélyi festett kazettás mennyezetekről. Gaal György, a KLMT elnöke elmondta, a KLMT, mint egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, feladatának tartja, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet. László Csaba Ferenc, nyugdíjas matematikatanár fotótárlata dokumentumértékű képeket mutat be, amikor tudomást szerzett Kolozsváron a 70-es évek bontási akcióiról, elindult a városba fényképezni. /Farkas Imola: Rekviem a régi Kolozsvárért. Ülésezett a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület immár 15. alkalommal rendezte meg a Kőrösi Csoma Sándor emlékét ápoló napokat. Kovásznán a városi képtárban megnyílt a közel hetven erdélyi és anyaországi képzőművész munkáit bemutató képzőművészeti kiállítás. Május 15-én a helyi Pastorala Kulturális Egyesület szervezésében kórustalálkozóra került sor. A Kőrösi Csoma Sándor és kelet népei című tudományos konferencián bemutatták közel húsz Csoma-kutatással foglalkozó erdélyi, magyarországi és svájci tudós dolgozatát. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén is emlékéremmel tüntette ki azokat, akik Kőrösi Csoma Sándor életműve kutatásában és ismertté tételében rendkívüli jelentőségű munkásságot fejtettek ki. A 2004. esztendei emlékérmet Futaki István göttingeni Kelet-kutató egyetemi tanárnak adományozzák, akinek majd később nyújtják át a kitüntetést. A rendezvény végén Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte mindazok munkáját, akik a rendezvény sikerén fáradoztak. /Bodor János: Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ Kovászna Kőrösi Csoma nevét viselő líceuma is megtartotta évi iskolanapjait. Idén is kiemelkedő eseménynek számított a tudományos ülésszak. Az előadásokon mongóliai, kínai, iráni, indiai népcsoportokról, vallási, nemzetiségi viszonyaikról esett szó. Néhány előadás a csángókérdést tárgyalta. Gaal György Brassai Sámuel szanszkrit nyelvtanári munkásságáról értekezett. Posztumusz emlékérmet adományoztak Debreczy Sándor (1907–1978) irodalomtörténész, Csoma-kutatónak és Kádár László (1908–1989) debreceni földrajztudósnak. /Gaal György: Kőrösi Csoma Sándor napok tizenötödszörre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Kolozsváron a Brassai-hét keretében máj. 26-án bemutatták a Közmag-antológiát. A közel négyéves múltra visszatekintő közgazdasági diáklapról van szó. Kósa Mária igazgató szerint ez a kötet magáért beszél, dr. Gaal György művelődéstörténész pedig érzékeltette mindazt, ami ebből a csapatmunkából dicséretet érdemel. /Ördög I. Béla: KÖZMAG – antológia formában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Megjelent Kolozsvár legrégebbi tanintézetének évkönyve /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2002–2003-as tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2004/, amely a 2002/2003-as tanév adatait öleli fel. A háromnyelvű iskolatörténeti összefoglalást követően a tanári kar tagjainak dolgozatai következnek. Köztük van Ujvárosi Tamás fényképekkel illusztrált beszámolója: Magyarság, egyház és templomok a Szamos-hátságon. A dolgozat a jelzett terület 16 községében a magyarság kihalását és műemlék-templomainak szomorú sorsát mutatja be. Az Iskolai eseménynaptár a tanév folyamán történtekről nyújt képet. Több mint huszonöt oldalon olvashatók az iskola osztályonkénti diáknévsorai az év végi általános osztályzatokkal, a végzősöknél érettségi eredménnyel. Tavaly a nappali tagozaton 35 osztályban 855, az estin pedig 19 osztályban 441 diák tanult (az utóbbiakból 330-an román tannyelven). Az iskolának összesen 1296 tanulója volt. A könyvtár 28 ezer kötetes. /Gergely Gyula: A Brassai legújabb évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ tantestülete jún. 17-én Bálint Kelemen Attilát búcsúztatta, akinek négy évtizedes tanári pályája zárult le. Az 1989-es változás után a tanári kar őt választotta igazgatóul. Nevéhez fűződik a nappali tagozat magyar jellegének helyreállítása és az elméleti líceumi besorolás megszerzése. Visszaadta a magyar nyelvű ballagások fényét, a Brassai-hetet is városi szintű ünnepséggé fejlesztette, beindíttatta az évkönyvek kiadását. Ugyanakkor az állami iskolai használatban lévő helyiségeket engedett át a – jogos tulajdonos – Unitárius Egyháznak, amely akkor még alig remélhette, hogy az épület fölött rendelkezzék. Bálint Kelemen Attila 1992 nyarán a ballagási ünnepségre váratlanul betoppanó Funar magyargyalázó polgármesterrel nem fogott kezet. A polgármester utasította a tanfelügyelőséget, hogy váltsa le az igazgatói tisztségből. A tanfelügyelői bizottság végrehajtotta az utasítást. Nem csak Kolozsvárról, hanem az egész országból, még a határon túlról is jöttek a tiltakozások ezen önkényeskedés ellen. Kádár Attila unitárius teológiai hallgató éhségsztrájkot kezdett. A magyar tantestület végsőkig kitartott Bálint mellett, de végül ősztől el kellett fogadnia az új igazgatót. Azóta Bálint Kelemen Attila a tanári munkának élt. /Gaal György: Tanárt is búcsúztatott a Brassai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Jún. 17-én Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében emlékeztek Szabó Dezsőre, születésének 125. évfordulója alkalmából. A két éve Kolozsváron megalakult Szabó Dezső Egyesület nevében Makkay Ferenc elnök emlékezett az 1879. jún. 10-én Kolozsváron tízgyermekes szegény családba született író életútjára, irodalmi pályájára. Szabó Dezső a Református Kollégiumban színjelesre érettségizett, iskoláját hányatott élete során mindig második édesanyjának nevezte, hagyatéki örököséül jelölve meg azt. 1945-ben bekövetkezett halála után máig sem tisztázódott tekintélyes könyvtárának sorsa, amelynek jogos tulajdonosa a kollégium. Sebesi Karen Attila színművész az egyesület első kiadványát, a Szabó Dezső – Egy író, aki többet érdemel című esszé- és emlékezéskötetet mutatta be. A kiskötet szerzői (Kerekes Jenő – előszó; Makkay Ferenc – az egyesület megalakulása, beindulása; Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső, Kolozsvári József – esszék és emlékezések az íróra) jelképes ajándékot vehettek át. /Ö. I. B.: Szabó Dezsőre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Tizenkét évnyi Funar-korszak Kolozsváron alaposan megváltoztatta az egykori kincses belváros arculatát. Az ez alatt felavatott kétes művészi értékű szobrok, emléktáblák és plakettek sokaságában az a közös, hogy valamennyi ugyanazt a célt követi: meghamisítani a történelmet, és kitörölni a köztudatból a magyar jelenlét emlékeit, illetve beleplántálni a "kizárólagos román ősiség" gondolatát. A funari korszak összegzésnél felhasználták Gaal György Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban című munkáját és Lőwy Dániel-Demeter – János-Asztalos Lajos Kőbe írt Kolozsvár című kötetét. Fadrusz János Mátyás-szobrának talapzatára 1992. november 30-án a kolozsvári polgármester, az akkori közhangulat és tüntetés ellenére, kegyeletsértő táblát helyeztetett, amely egy nacionalista Iorga-idézetet tartalmaz: "Háborúkban győzedelmeskedett, csupán Baianál a saját nemzete győzte le, amikor a letörhetetlen Moldovát próbálta legyőzni". Ezzel vette kezdetét a funari "honfoglalás" Erdély fővárosában. /A funárjárás sebei (I.). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 24-én Kolozsváron bemutatták a Polis Könyvkiadónak az ünnepi könyvhéten szerepelt kiadványait, a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány jóvoltából. A Polis egyik új sorozata a Kettős tükörben. Az egykori Kortársunk sorozat mintájára kiadott könyvek eddigi köteteiben /Gellért Sándor: Kölcsey, Németh László: Széchenyi, valamint Szilágyi Domokos: Arany János/ a szerzők szeretettel és kritikával írnak az elődökről, szögezte le Szilágyi Júlia. A Polis Könyvkiadó 1998 óta magára vállalta Bánffy Miklós összes műveinek kiadását, ebben a sorozatban jelent meg most az Összes novellái című kötet. Kántor Lajos A kapu című, Széchenyi-díjjal kitüntetett memoárja családregényként, tényregényként is. Dávid Gyula ismertette a kiadó megjelenés előtt álló új köteteit. A Kettős tükörben sorozat újabb három darabja várható (Schöpflin Aladár: Ady, Féja Géza: Móricz Zsigmond, Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc), ezenkívül előkészületben van a Prospero könyvek első két kiadványa, ezek jeles színészekkel készített interjúkötetek, valamint Gaal György új kötete, amelyben a kolozsvári Rhédey-palota történetét dolgozza fel. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepi könyvek a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Áll két palota a kolozsvári Főtér és a Jókai utca sarkán. Az egyiket Rhédey-házként emlegetik. A másikat az idősebbek ma is New York Szállónak hívják, a széles közönség számára pedig csak egyszerűen "a Continental". Mindkettőt a kisrédei Rhédey grófok építették. A kolozsvári Rhédey-házat a családhoz tartozó utolsó tulajdonos, báró Horváth-Inczédy Ödönné gróf Rhédey Johanna az egykori New York szálló épületével együtt a Debreceni Református Kollégiumra testálta. A Rhédey-palota telekkönyvileg mindvégig a debreceniek birtokában maradt. A Rhédey-házba költözött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Gaal György, Kolozsvár közismert helytörténésze Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve sok évi levéltári és könyvtári búvárkodásra enged következtetni. /Tibori Szabó Zoltán: Míves könyv a Rhédeyek főtéri palotájáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Megjelent egy kötet a kolozsvári Szabó Dezső Egyesület kiadásában. A borítón egy név szerepel: Szabó Dezső. A belső oldalon az alcím: Egy író, aki többet érdemel. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület megalakulásáról, tevékenységéről szól a kötet bevezető fejezete. A könyvben jeles kolozsvári személyiségek vallottak Szabó Dezső munkásságáról, így Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső és Kolozsvári József. Előtérbe kerül a gondolkodó ember, az író, az Elsodort falu, az Életeim és a Szabó Dezső-füzetek alkotója, valamint az alma materhez haláláig hűséges diák, aki hagyatéka örököséül a kollégiumot jelölte meg. Kántor Lajos hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy ma már egyre kevesebben olvassák Szabó Dezső munkáit, holott az általa felvetett problémák mit sem veszítettek aktualitásukból. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./