Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. december 6 .
Dr. Kelemen József nevét viseli a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház frissen felújított könyvtára, melynek átadását és névadó ünnepségét december 5-én tartották. Dr. Bachner István menedzser elmondta, a könyvtárat fordítófülkével is ellátták, így konferenciák szervezésére is alkalmas. A Sapientia Egyetem könyvtárával és annak munkatársaival együttműködve sikerült a kórház könyvtárának könyvállományát átszervezni, rendszerezni. Emellett öt számítógép is helyet kap itt, ezek segítségével a kórház orvosai internetes kapcsolatba léphetnek hazai és külföldi szakkönyvtárakkal, hozzáférhetnek azok könyvállományához. A kórház alkalmazottai közül Kelemen főorvosnak a legátfogóbb a tudományos munkássága, kutatások, új módszerek kidolgozása, tudományos dolgozatok és egészségnevelő írások megjelentetése fűződik a nevéhez, ezért döntöttek úgy, hogy a nyugalmazott kórboncnokról nevezik el a felújított könyvtárat. – Nagyon meglepett engem ez a dolog – nyilatkozta dr. Kelemen József, és hozzátette: úgy érzi, hogy az itt eltöltött 32 éves munkásságának az elismerése ez a névadás. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei sürgősségi kórház. Átadták a felújított könyvtárat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6 . /
2007. december 28.
Megdöbbentőek Hargita megyei 2007 első félévére vonatkozó statisztikájában az abortuszokra vonatkozó számok: 1660 születés mellett 1292 abortuszt jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 1000 újszülöttre 778,31 terhesség-megszakítás jutott. A megye minden régiójában majdnem egyformán magas a terhesség-megszakítások száma. A furcsa az, hogy a megye három városában, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson családtervező kabinet is működik, de ezek létezése, tevékenységüknek eredménye nem tükröződik a statisztikákban. – A számokat elemezve megkérdőjelezhető ezeknek a kabineteknek a létjogosultsága – vélte dr. Bokor Márton, a megyei közegészségügyi hatóság orvosigazgatója. A roma asszonyok is egyre nagyobb számban választják az abortuszt a gyermek világrahozatala helyett. Dr. Hompoth György csíkszeredai szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a családok szintjén kezdődik a felelősség. Az abortusz nem veszélytelen beavatkozás, rengeteg szövődménnyel járhat. Dr. Hompoth György azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban évek óta szinte konstans az abortuszok száma. A 89-es változások után volt a nagy robbanás, amikor napjában tíz terhesség-megszakítást is végeztek. Azóta csökkent az abortuszok száma, de még mindig sokkal magasabb, mint a nyugat-európai országokban. /Forró-Erős Gyöngyi: A sok terhesség-megszakítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 29.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: 2007-ben a város évi költségvetése meghaladta a 90 millió lejt – a 2006-os 68,5 millióval szemben –, és a teljes költségvetés 1/3-át beruházásokra fordították. /Forró-Erős Gyöngyi: Mozgalmas évet zár Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2008. január 10.
Jóval többen telepedtek külföldre az elmúlt esztendőben Hargita megyéből, mint ahányan úgy döntöttek, hogy véglegesen hazatérnek. A tapasztalat szerint a hazatelepedést igénylők közül legtöbben dolguk végeztével távoznak is. A tavaly kitelepedett 456 Hargita megyei személy közül legtöbben Magyarországot, Ausztriát, Németországot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Olaszországot vagy Franciaországot választották új hazájuknak. A 456 kivándorlóval szemben, végleges hazatelepedési igénnyel csupán 87 személy jelentkezett az intézménynél, ami jelentős visszaesés a 2006-ban jegyzett 200 hazatelepedési kérelemhez képest. A tavaly hazatelepedést kérők közül legtöbbnek csak azért volt szüksége hazai okmányokra és állandó lakhelyre, hogy tulajdonát visszaszerezhesse, értékesíthesse, és már tovább is állt. Hosszú távú itthon maradási szándékkal kevesen jönnek vissza. Tavaly jelentősen visszaesett az útlevelet igénylők száma 2006-hoz képest Hargita megyében, szám szerint 21 000-ről 7701-re. Ez Románia uniós csatlakozásának eredménye. Hivatalosan munkát vállalni külföldön továbbra is csak érvényes útlevéllel lehet, a 2007-ben útlevelet igénylők 90 százaléka olyan személy volt, aki hivatalos munkavállalási szerződéssel dolgozik külföldön. /Forró-Erős Gyöngyi: A hazatelepedés még mindig nem divat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2008. január 17.
Sajtótájékoztató keretében mutatta be Bunta Levente elnök és Borboly Csaba alelnök a Hargita megyei tanács négy új, információs kiadványát: Hargita megye befektetési katalógusát, a Támogatási lehetőségek kis- és középvállalkozóknak, a Mi és a civilek – visszatekintés 2004–2007 címűt, valamint a Leader kiadványt. – Mind a négy kiadvány mögött egész sor olyan tevékenység van, amelyet idén is folytatni szeretnénk – mondta Borboly Csaba. /Forró-Erős Gyöngyi: Hiánypótló kiadványok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./
2008. február 11.
Ezer lej pénzbírságot rótt ki a Hargita Megyei Közpénzügyek Vezérigazgatóságának vezetőjére, Kedves Imrére az Országos Diszkriminációellenes Tanács – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján Adrian Moisoiu nagy-románia párti parlamenti képviselő. Az általa tavaly nyáron tett bejelentést kivizsgálva, az Országos Diszkriminációellenes Tanács január 9-i határozatában foglaltak szerint úgy döntött, hogy Kedves Imre vétett az esélyegyenlőséget garantáló előírások ellen. A vétsége az volt, hogy annak idején úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy feltételként szabta meg a magyar nyelv ismeretét, holott a meghirdetett állások között öt volt olyan, amelyiknek semmi köze az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz. Adrian Moisoiu szerint véget kell vetni az ilyen jellegű diszkriminációnak, mert ez előbb-utóbb a területi leváláshoz, a románok elkergetéséhez vezet. /Forró-Erős Gyöngyi: Diszkriminációnak minősül. Ha feltétel a magyar nyelv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2008. március 28.
Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2008. május 6.
Pápai Páriz Ferenc-díjjal tüntették ki az elmúlt héten dr. Borsa István főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjét Nagyváradon. A Pápai Páriz Ferencről, Erdély hírneves orvostudósáról elnevezett díjat a tudós nevét viselő alapítvány évente 1–3 orvosnak, gyógyszerésznek ítéli oda, kiváló szakmai és tudományos munkájuk elismeréseként. Idén ketten vehették át a szakmai kitüntetést: Sipos Emese, a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyógyszerészeti karának előadótanára, valamint Borsa István, csíkszeredai bőrgyógyász főorvos. A kitüntetettek az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának XVIII. Tudományos Ülésszakán vehették át a díjat a múlt hét végén, Nagyváradon. /Forró-Erős Gyöngyi: Szakmai elismerés dr. Borsa Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./
2008. június 2.
Május 31-én Csíkszeredában a Megyei Sürgősségi Kórháznál letették az elmegyógyászati osztály új épületének alapkövét. Dr. Bachner István menedzser elmondta: két évvel ezelőtt indították el a csíkszeredai kórház korszerűsítésének folyamatát, ennek része az elmegyógyászati osztály új épületszárnyának felhúzása. Az alapkőletételt követően a kórház Dr. Kelemen József főorvosról elnevezett szakkönyvtárában bemutatták Dr. Bachner István, Balog László, Málnási Levente: Fejezetek a csíki egészségügy történetéből című kötetét. Balog László elmondta: űrt pótol ez a kiadvány, amelynek megírásánál nem az akadémiai alaposságot tartották szem előtt, inkább Székelyföld, Erdély egészségtörténete alapos feltérképezésének fontosságára kívánták felhívni a figyelmet. /Forró-Erős Gyöngyi: Alapkőletétel és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2008. június 6.
Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./
2008. június 24.
Egyházi és világ méltóságok jelenlétében tette le az esküt június 23-án Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat megválasztott elnöke. – A megyei önkormányzat közvetlen szavazással megválasztott elnökének egyetlen felettese van: a megye lakossága – jelentette ki Borboly Csaba. /Forró-Erős Gyöngyi: Beiktatták Borboly Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2008. június 26.
A Magyar Polgári Párt tagjainak kivonulásával kezdődött a Hargita megyei tanács június 25-én tartott alakuló ülése. A testület MPP-s tagjai az alelnökök megválasztásakor elhagyták az üléstermet. „Ettől a pillanattól illegális a tanácsülés, mivel nincs meg az egyharmados többség a tanácsban” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök, miután elhagyták a gyűléstermet. Azt sérelmezte, hogy az általa vezetett alakulatnak nem ajánlottak fel alelnöki tisztséget. Szerinte a demokrácia nem a többség diktatúráját jelenti. A kivonulás ellenére folytatódott az alakuló ülés, ugyanis Borboly Csaba elnök szerint minden törvényesen zajlott. Szerinte a kivonulás gyerekes lépés volt a polgáriak részéről. „Remélem, többször nem fordul elő” – jegyezte meg. Az ülésen maradt tanácsosok megválasztották a két alelnököt az RMDSZ-es Petres Sándor, illetve Sófalvi László személyében. A június elsejei helyhatósági választásokon az RMDSZ 18 mandátumot szerzett a megyei tanácsban, a Magyar Polgári Párt 10 mandátumhoz jutott. /Horváth István: Bojkottal kezdte Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Akár mandátumvesztéssel is járhat a kilenc MPP-s tanácsos kivonulása – jelentette ki a Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Jegyzőkönyvezték, hogy a kilenc tanácsos nem tette le az esküt. Borboly szerint ha a következő ülésre nem jönnek be, a kilenc tanácsos elveszti a mandátumát, akkor helyükbe jönnek az MPP-listán utánuk következők. /Forró-Erős Gyöngyi: MPP-s tanácsosok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2008. július 5.
Július 4-én, a rendkívüli ülésen megalakult Hargita Megye Tanácsa. A tanácsosok elfogadták azt a határozatot, amellyel visszavonták az előző alakuló ülésen elfogadott, a testület személyi összetételére vonatkozó döntést. Mindegyik tanácsos letette az esküt. Újraválaszozták a testület alelnökeit, az RMDSZ frakció jelöltjeit, Petres Sándort és Sófalvi Lászlót. A szakbizottságok terén sem volt változás. Az MPP hiába próbálta kiharcolni a gazdasági szakbizottság elnöki tisztségét, ez többszöri egyeztetés után sem járt sikerrel. A szakbizottságok számára, és személyi összetételére vonatkozó összes MPP-s módosító javaslatot elutasították, de egy ígéretforma kijelentést kaptak az MPP-sek: a szakbizottságok témájára az ősszel még visszatérnek, és ha addig jó lesz az együttműködés, lehet szó egy külön mezőgazdasági szakbizottságról. Az öt szakbizottsági közül egyben kapott elnöki tisztséget a PSD, egyben az MPP, a másik három szakbizottsági elnöki tisztség pedig az RMDSZ-é. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megye Tanácsa – Ismételten megalakult a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2008. szeptember 3.
Csíkszereda központjába kiültetett dísznövények magvait rágcsálják esténként a fiatalok, ezek a magok hallucinációkat, delíriumos állapotot idéznek elő. A magok rágása miatt két fiatal /15 éves és 19 éves/ már kórházba is került. A jelenségre a csíkszeredai Eurokultúra Egyesület egyik önkéntese figyelt fel. Dr. Czimbalmos Zsolt levelet küldött Ráduly Róbert Kálmán polgármesternek, majd Bíró József tanácsos, az Eurokultúra Egyesület elnöke kérte a polgármestert, hogy rövid időn belül távolítsák el ezeket a növényeket a város köztereiről. /Forró-Erős Gyöngyi: Hallucináció közpénzen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
2008. szeptember 4.
Sokak álma vált valóra tavaly, év elején, amikortól a román törvénykezés lehetővé tette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga magyar nyelven való lebonyolítását. Másfél év múltán nem egységes a szakmabeliek álláspontja abban, hogy nyertünk-e ezzel a lehetőséggel. Van oktató, aki kitart azon álláspontja mellett, hogy anyanyelven tanulni a legkönnyebb. Azonban a románból magyar nyelvre lefordított könyvek, kérdőívek nyelvezete nyakatekert, magyartalan. Volt oktató, aki úgy fogalmazott, hogy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy megértse az ember, mit is kérdeznek tőle. Az itt élő magyarok által használt köznyelvbe egy egész sor fogalom bekerült a román nyelvből, ezek a kifejezések élnek a köztudatban, ezekkel érkezik a tanuló az elméleti órákra. A magyarul vizsgázni óhajtók számára növelni kellene az elméleti órák számát, és el kell telnie még pár esztendőnek, amíg a magyar szaknyelv kifejezései bekerülnek a köznyelvbe. Székelyudvarhelyen a vizsgázók 85 százaléka kéri a magyar nyelvű kérdőívet, Csíkszeredában a vizsgázóknak már csak 65 százaléka választja a magyart vizsganyelvnek, Gyergyószentmiklóson pedig ez az arány 45 százalék. Maroshévízen a tanulók 99 százaléka román nyelven vizsgázik. /Forró-Erős Gyöngyi: Sofőrvizsga magyarul. A fordítás is nehézségeket okozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2008. szeptember 16.
Hajdu Gábor, Becze István és Tordai Árpád lesz a tagja a megyei tanács részéről annak az öttagú bizottságnak, amelyik a Hargita Népe Lapkiadó menedzsmentjét, jogi és vagyoni helyzetét fogja megvizsgálni, valamint javaslatokat fog tenni a kiadó jövőjére vonatkozóan. A bizottság másik két tagját a tanács hivatali testületéből nevesítik majd. A Magyar Polgári Párt is javasolt egy tagot a bizottságba, Árus Zsoltot, de a titkos szavazáson ő mindössze nyolc voksot gyűjtött be. – Az ügyben az RMDSZ pártdöntést hozott, a mi értékelésünk szerint az RMDSZ nem akarja, hogy az MPP küldöttje is ott legyen a Hargita Népét vizsgáló bizottságban – fogalmazott a szavazás eredményének kihirdetését követően Thamó Csaba, az MPP frakcióvezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Bizottság vizsgálja a HARGITA NÉPÉt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./
2008. szeptember 20.
Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter azt szeretné, ha az év végéig meghosszabbított országos egészségfelmérési programban minél több állampolgár részt venne. Még mintegy kétmillióan vannak azok, akiknek nem jelentkeztek. /Forró-Erős Gyöngyi: Egészségfelmérési program. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2008. november 26.
Hargita megyében a születések száma enyhe növekedést mutatott 2007 első félévéhez képest, de a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, tájékoztatott dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. 2007 első felében 1660 születést jegyeztek a megyében, 2008 ugyanezen időszakában 1707-et. Az elhalálozások száma enyhe növekvő tendenciát mutatott /2007 első fele: 1711 elhalálozás, 2008 ugyanezen időszakában 1781/. Hargita megyében 2008 első félévében a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, –0,22 ezrelék. /Forró-Erős Gyöngyi: Tovább csökken a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
2008. december 19.
Egy éve hunyt el a kiváló sebész főorvos, dr. Megyes Tibor /sz. Csíkszépvíz, 1944/. 1968-ban Marosvásárhelyen szerzett orvosi oklevelet. 1975-től a csíkszeredai megyei kórház sebészeti osztályán dolgozott, 1994-től a sebészeti osztály vezető főorvosa volt. Intenzíven foglalkozott a melldaganatok – főleg a mellrák – patológiájával és sebészeti kezelési lehetőségeivel, e téren igen nagy elismerésre tett szert. 2007 májusában Hargita Megye Tanácsa életműdíjjal tüntette ki. /Forró-Erős Gyöngyi: In memoriam Megyes Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./
2008. december 30.
Nehéz helyzetben kezdi az új esztendőt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: a sürgősségi osztály orvos nélkül maradt, a távozott szakemberek helyébe pedig még nem sikerült újakat hozni, jelezte dr. Demeter Ferenc, a kórház menedzsere. /Forró-Erős Gyöngyi: Januártól – Orvos nélkül a sürgősségi osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./
2009. január 8.
Megrövidítették a megyét! – ezzel a címmel írta legfrissebb bejegyzését internetes naplójába Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kifogásolja a Boc-kormány döntését, melynek következtében Hargita megye mintegy egymillió eurónyi fejlesztési forrástól esik el. A sürgősségi kormányrendeletével a kormány elvonta mindazokat a pénzeket, amelyeket a 2008-as évben a megyék nem költöttek el. Ezzel Hargita megye 1 millió eurónyi fejlesztési forrástól esett el. Nagyon sok települési, megyei önkormányzat súlyos millióktól esett el, mert időjárási, műszaki okokból, (a legtöbb esetben a november végén kapott pénzekről van szó), év végéig nem tudták elkölteni a kiutalt összeget. Emiatt elveszített azt a pénzt, amely a Szent Anna Kisegítő Iskola campusa műszaki-gazdasági dokumentációjának elkészítésére volt előirányozva, továbbá a regionális szeméttározó felé vezető út javítására szánt pénz, három megyei út felújítására előirányzott összeg, valamint a csíkszeredai poliklinika teljes felújítására elkülönített pénz. A megye több településén hasonló a helyzet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megrövidítették a megyét! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2009. január 13.
Nem elég a gazdasági válság, még az állam is megnehezíti a Hargita megyei építőipari vállalatok életét: még mindig nem kapták meg a tanintézmények felújítási munkálatainak ellenértékét, holott ezeknek a pénzeknek a kiutalását a kormány még tavaly jóváhagyta. – Csak az én vállalatomnak 400 ezer lejjel tartozik az állam, nyilatkozta Vígh Ádám csíkszeredai vállalkozó. Nagy gondot jelent, hogy az anyagokat, munkásokat kifizették, adót is kellett fizetniük, az állammal szemben teljesíteniük kell törvényes kötelezettségeiket olyan összegek után, amivel az nekik tartozik. Megyeszinten több mint tíz vállalkozás van hasonló helyzetben van. /Forró-Erős Gyöngyi: Az állam nem fizet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2009. január 28.
Feszültté tette a politikai légkört a magyar vezetők eltávolításának perspektívája. Az „etnikai tisztogatás” látható mindenütt. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szóvá tette, hogy a magyar intézményvezetők elleni „etnikai tisztogatás” a háttérben már kezdetét vette. Például az ő tisztségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete már kiszemelte egyik embere számára. – A versenyvizsga eredményét máris ismerni lehet, jegyezte meg az intézményvezető. Háromszéken még nem váltottak le magyar intézményvezetőket, de „készülnek rá”. A két kormányzó párt – a PSD és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) – Szatmár megyei vezetői egyezményben rögzítették, hogyan osztják el egymás közt a helyeket. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ – és egyben a megyei tanács – szerint mindenképpen tárgyalni kell az igazgatói helyek megtartásáról. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy várható-e igazgatócsere az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények élén, a Maros megyei RMDSZ szervezete tárgyalásokat kezdeményezett a kormánypártok megyei vezetőivel. Bihar megyében sem lehet még pontosan tudni, kiknek kell távozniuk a megyei közintézmények éléről, jelezte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Aradon Király András megyei RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, tárgyalni próbálnak a PD-L és a PSD helyi szervezeteivel arról, hogy a megye közintézményeinek vezetőségében megtarthassák a szövetség egyes tagjait. /Erdélyi magyar ómen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Politikai körökből értesültem, hogy leváltanak tisztségemből, sőt, már utódomat is megnevezték dr. Braic Emilia, maroshévízi orvos személyében – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság igazgatója. Az új egészségügyi miniszter kijelentései alapján mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre számítanak az igazgatóságon. /Forró-Erős Gyöngyi: Leváltják dr. Tar Gyöngyit? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2009. február 11.
Polgári öntudatra, szerepvállalásra, a választott tisztségviselők fölött gyakorolt civil kontrollra igyekezett projektjeivel, kezdeményezéseivel buzdítani a polgárokat 1994 óta folyamatosan az utóbb az Eurokultúra Egyesület által működtetett Párbeszéd program. Most úgy tűnik, mindennek pénzhiány miatt vége szakad. A Párbeszéd program akciókiról 1995 elejétől kezdve sok újságcikk jelent meg. Az évek során hét nagy felmérést végeztek, ezek közül három érintette Csíkszeredát, egy Tusnádfürdőt, egy Gyergyószentmiklóst, a korrupcióval kapcsolatos felmérésük megyeszintű volt, vette számba az elvégzett munkát Bíró József, az Eurokultúra Egyesület vezetője. Voltak a lakástulajdonosi egyesületek megalakításával foglalkozó programok is, amelynek köszönhetően Csíkszereda országszinten elsők között volt az egyesületek megalakítása terén. Az Eurokultúra Egyesület kiadott rengeteg kétnyelvű tájékoztató, ismeretterjesztő anyagot. A Párbeszéd programot Csíkszeredában a Pro Demokrácia Egyesület égisze alatt futott, majd 1998-tól a Polgár-Társ Alapítvány működtette, 2004-től pedig az Eurokultúra Egyesület. Az anyagi gondok Románia uniós csatlakozásával egyidőben kezdődtek, akkortól megszűnt az amerikai finanszírozás, helyi támogatók pedig nem akadtak. A négy alkalmazottból mára csak egy maradt. /Forró-Erős Gyöngyi: Vége szakadhat a Párbeszédnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2009. március 14.
A tárgyalásokat egyenlő szintű tisztségekről kell folytatni, a megyei tanácsnál felajánlott igazgatói tisztség nem egyenrangú egy alprefektusi tisztséggel – jelentette ki Mircea Dusa szociáldemokrata párti képviselő. – Ha az RMDSZ nem ajánlja fel számunkra a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét, újabb alprefektust nevezünk ki, és ebben a kérdésben nagyon határozott vagyok – jelentette ki Dusa Csíkszeredában. /Forró-Erős Gyöngyi: Egy igazgatói tisztség nem elég. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./
2009. április 4.
Több mint 200 beteg nevét vette le a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár egyik csíkszeredai családorvos jegyzékéről, egyik hónapról a másikra. A jegyzékről lekerült személyek elveszítik minden, a biztosított minőségből eredő jogukat. Akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással, azok után a családorvos nem kap finanszírozást, az érintett személyeket pedig nem vizsgálhatják meg ingyen, nem írhatnak számukra ártámogatott receptet. A családorvosok állítása szerint nemcsak azok neve kerül le a jegyzékekről, akik valóban nem rendelkeznek egészségbiztosítással, hanem olyanoké is, akik a törvények értelmében biztosítottnak számítanak. Dr. Szabó Sóos Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke azt mondja, hogy mindez azért van, mert a pénztárnak nincs pontos adatbázisa. Az orvosok fontolgatják, hogy beperelik az egészségbiztosítót. /Forró-Erős Gyöngyi: Apad a létszám a családorvosok beteglistáin. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2009. április 9.
Románul, magyarul és németül olvasható az Olt folyó megnevezés azon a táblán, amelyet egy többnyelvűségért küzdő civil szervezet önkéntesei helyeztek el Csíkszereda nyugati kijáratánál lévő Olt híd mellett, valamint a zsögödfürdői hídnál. Azt mondják, hogy hasonló kezdeményezések még voltak: Nagyváradon is elhelyezték valakik a Kőrös folyó nevét tartalmazó kétnyelvű táblát, de rövid időn belül a magyar megnevezést kivágták. /Forró-Erős Gyöngyi: Olt folyó – három nyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./
2009. április 24.
Húsz éve lesz decemberben, hogy Romániában megdőlt a kommunista diktatúra. Bíró József, a csíkszeredai Eurokultúra Egyesület vezetője jött az ötlettel: össze kellene gyűjteni a csíkszeredaiak 1989. december 22-i emlékeit, majd nyomtatott vagy elektronikus formában nyilvánosságra hozni. Bíró József kifejtette, az események azon szemtanúi ismerik a történések részleteit, akik jelen voltak. Ezért tett közzé felhívást, hogy a szemtanúk írják le emlékeiket. Eddig nem készült komoly adatgyűjtés. Vannak, akik régen megírták, csak elő kell venni ezeket a fiókból. Mások nem merték, papírra vetni a közelmúlt történelmét. /Forró-Erős Gyöngyi: Mi történt Csíkszeredában 1989. december 22-én? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./
2009. április 30.
Forró-Erős Gyöngyi, a lap munkatársa gratulált a megyei tanácsnak, április elejétől nem hozhatták a Hargita Népéhez emberüket, embereiket, megteszik ezt májustól. A Hargita Népe Lapkiadó átszervezésére, a felelős kiadó kinevezésére a megyei tanácsi testületnek joga van. Ismerve a testület felállítását, gond nélkül szavaztathatnak meg mindent, amit kitalálnak. Különböző sajtóorgánumok már a tanácsülés napjának reggelén hozták a Hargita Népe új vezetőjének a nevét: Isán István Csongor. Ugyanaz az Isán István Csongor, akit már március végén kiszemeltek új felelős kiadónak. /Forró-Erős Gyöngyi: Levélféle a győzőkhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./
2009. május 29.
Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./