Még nem zárult le a gyermekek első osztályba való beíratása. Szatmárnémetiben egy magyar nyelvű osztály már biztosan nem indul be: a Lucian Blaga Általános Iskolában megszűnt a magyar nyelvű első. Azok a gyerekek, akik már elkezdték magyar tannyelven az általános iskolát, még befejezik, de itt nem indul több magyar osztály. Tavaly Szatmárnémetiben mindössze három olyan iskola volt – Hám János Római Katolikus Iskolaközpont, a 10-es számú és a Mircea Eliade Általános Iskola –, ahol párhuzamosan két első osztályt sikerült beindítani, a zeneiskolában pedig sikerült egy maximális, 28-as létszámú osztályt indítani. Vidéken, valószínűleg új magyar tannyelvű osztályok is indulnak. Peleskén, Sándorhomokon és Hiripen már jelentkezett 10-14 gyermek, így ha jóváhagyják, akkor ősztől új, önálló osztályok indulhatnak. /(bumbulut): Egy magyar elsővel kevesebb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Tíz erdélyi szórványváros óvodai jövőképét vitatta meg mintegy hatvan iskolaigazgató, pedagógus, közösségépítő, polgármester és tanfelügyelő a hét végén a Szórványtengelyek mozgalom 17., tordai vándorgyűlésén. Szabó Csaba, a mozgalom alapítója szerint az eddigi műhelyek terveinek mintegy negyven százaléka megvalósult (együttműködés az óvónőképzők és az óvónőhiányos szórványrégiók között, egymás informálása fontos pályázati ügyekben, kölcsönös képviselet egymás rendezvényein), és ezúttal is számtalan közös terv született, amely derűsebbé tehetné a nagybányai, szamosújvári, besztercei, dévai, medgyesi magyar óvodai jövőképet. A rendezvényen Szabó Csaba és Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, fővédnök átadta a 80 eurós pénzjutalommal járó Őrhely-díjat a tordai Lucian Moceannak és négy testvérének, akiket édesanyjuk nagy áldozatok árán járat magyar tagozatra. /Tíz szórványváros óvodai jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Herta Müller romániai származású német írónő kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat. Az írónő egy Temesvárhoz közeli sváb faluban, Niczkyfalván született 1953-ban, majd több sikertelen emigrálási kísérlet után Németországba vándorolt ki 1987-ben. Irodalmi pályafutását a temesvári bölcsészkaron kezdte. „Ha annak idején itthon marad, ma nem lenne Nobel-díjas, az államhatalom elnémította volna. A 60-as 70-es években Temesváron több irodalmi kör működött sok tehetséges alkotóval, de köztük is a legtehetségesebbnek Müller bizonyult” – mondta Ferencz Zsuzsanna. Herta Müller az elsők között volt, akik nyíltan szembeszálltak a Ceausescu-diktatúrával. A román írótársadalomban úgy fogadták a Herta Müller díjazását, mintha az elismerést egy született román író kapta volna. „Ez a Nobel-díj tulajdonképpen a miénk is, hiszen Herta Müller könyvei, publicisztikai munkái is a román valóságra építenek” – jelentette ki Mircea Mihaies író és műkritikus. Hasonlóan nyilatkozott Razvan Theodorescu volt kulturális miniszter is: szerinte a román irodalmárok egy ilyen elismerésre várnak Lucian Blaga óta. Hertha Müller a kommunista diktatúrával való szembehelyezkedése miatt sokáig tiltólistán szerepelt Romániában, de a rendszerváltás után is elhallgatott írónőnek számított. Először magyar nyelven a Rókák csapdába esnek című könyve jelent meg 1995-ben. /Sipos M. Zoltán: Romániai Nobel-díjas. Herta Müller bánsági születésű írónő kapta a Svéd Királyi Akadémia elismerését. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Lucian Croitorut, a jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu. Döntésével az államfő elutasította a három ellenzéki alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ – és a nem magyar nemzeti kisebbségek egy technokrata kormányról szóló közös javaslatát Klaus Johannis, Nagyszeben németajkú polgármesterének vezetésével. Az 52 éves Lucian Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpolitikai Központnak az elnöke. Az államfőhöz családi kapcsolatok is fűzik, hiszen menyasszonya nem más, mint Isarescu lánya. /Croitorut bízta meg az államfő a kormányalakítással. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Traian Basescunak csak akkor lett volna joga visszautasítani egy kialakult parlamenti többség jelöltjét, ha törvényességi kifogást talál a jelöléssel kapcsolatban. Ilyesmiről azonban nem volt szó: az államfő egyszerűen nem vette tekintetbe a javaslatot, és egy másik jelöltet javasolt Klaus Johannis helyett – magyarázta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ-nek nagy felelőssége van a jelenlegi helyzetben, minthogy mi vagyunk, vagy legalábbis lehetünk a mérleg nyelve”. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Elnökre szabott jelölt. Lucian Croitorut nevesítette Traian Basescu államfő a kormányfői tisztségre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

„Ha Lucian Croitoru találkozni akar az RMDSZ-szel, nem utasítjuk majd el” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Kelemen rámutatott, jelen helyzetben másképp nem lehet kilábalni a 2008-ban, a PSD-PD-L koalíció megalakítása nyomán kialakult válságból, csak „párbeszéddel és bölcsességgel”. /Az RMDSZ tárgyalna Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Nem kezdődtek el Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt és a kinevezését ellenző parlamenti pártok közötti tárgyalások. Croitoru csak a hét végén vette fel a kapcsolatot a pártokkal, mert eddig kormányprogramot írt. Kevés esélye van személyének elfogadására, az ellenzéki pártok továbbra is Klaus Johannis jelölését támogatják a miniszterelnöki posztra. /Állandósuló belpolitikai válság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Mircea Geoana PSD-elnök kijelentette, felhívta őt telefonon Lucian Croitoru kijelölt kormányfő, és találkozót kért a párt székhelyén, vagy a szenátusban, de ő azt mondta, hogy „értelmetlen lenne a párbeszéd és a tanácskozás”. /A szocdemek nem tárgyalnak Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Elkezdte az eleve kudarcra ítélt kormányalakítási tárgyalásait Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciói kitartanak amellett, miszerint Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatják a miniszterelnöki tisztségre. Az államfő azonban nem hajlandó engedni az ellenzéki pártoknak. /B. T. : Basescu a Boc-kormány hivatalban maradásával is számol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Lucian Croitoru, a kormányalakítással megbízott kijelölt miniszterelnök október 19-én a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) képviselőivel folytatott egyeztetése után bejelentette: kész felajánlani a belügyi tárcát a szociáldemokratáknak. A PSD – a PNL-vel karöltve – válaszként ismételten megerősítette Klaus Johannis nagyszebeni polgármester támogatását. Az RMDSZ továbbra is Klaus Johannist támogatja a kormányfői tisztségben, s ezt az álláspontot fogja képviselni a Lucian Croitoruval folytatott tárgyalásokon is. /Cs. P. T., M. Á. Zs. : Tálcán kínál tárcát Croitoru. A kormányfőjelölt ma próbálja a maga oldalára állítani az ellenzékieket. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A Boc-kabinetnél karcsúbb, 14 tárcás kormányt tervez Lucian Croitoru, a minisztériumok élén független szakértők állnának. /Szakértői kormányt tervez Croitoru? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Közzétette minisztereinek névsorát Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt. Az esélytelenség nyugalmával állíthatta össze a kabinetet. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „lecsókormánynak” titulálta a Croitoru által összeállított csapatot, ugyanis abban fele-fele arányban találhatók technokraták és politikusok. Hozzátette: az RMDSZ-nek nem áll szándékában megszavazni a Croitoru-kormányt. /M. Á. Zs. : Croitoru „lecsókormánya”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Elkezdődött a miniszter-jelöltek megszavazása. Korodi Attila RMDSZ-képviselő indokolta az RMDSZ-nek Vasile Blaga régiófejlesztési miniszterjelölt mellett szóló szavazatát: nem részesítette hátrányban a magyarlakta régiókat, ezért gesztusként mellette szavaztak a szakbizottsági meghallgatáson. Ez nem jelent politikai állásfoglalást a Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt kormánya mellett. „Amikor a teljes kormányról voksolunk majd a parlamentben, ellene szavazunk” – tette hozzá Korodi. Bogdan Aurescunak megelőlegezett pozitív szavazaton kívül a honatyák elutasítottak négy miniszter-jelöltet. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Meghallgatások: hatból kettő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A parlament szakbizottságai elutasították a Lucian Croitoru kormányfőjelölt által javasolt minisztereknek a nagy többségét. A tizennégy személy közül csak ketten kaptak kedvező véleményezést: Vasile Blaga fejlesztési miniszter-jelölt és Bogdan Aurescu külügyminiszter-jelöl. /A Croitoru-kormány tagjai majd’ mind „elvéreztek”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

November 4-én a parlamenti szavazás során Lucian Croitoru technokrata miniszterelnök-jelölt kormányát elutasították. A megbízatásom véget ért – így búcsúzott Croitoru rövid politikai pályafutásától. Az ellenzéki pártok javaslatára a törvényhozás olyan határozást fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy a parlament elé terjessze a költségvetés tervezetét. A lépés azonban alkotmányossági aggályokat vet fel. Most Traian Basescu várhatóan újabb miniszterelnök-jelöltet kér fel kormányalakításra. /B. T. : Elutasították a Croitoru-kormányt, marad a Boc-kabinet és a válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Liviu Negoita miniszterelnök-jelölt előállt a kormánynévsorral és -programmal, többnyire demokrata párti politikusokból álló kabinetet állított össze. A névsor három személy kivételével ugyanaz, mint a Lucian Croitoru által javasolt kormány. Az ellenzéki pártok érdeke azt követeli, húzzák az időt a jövő vasárnapi választásig. Egy második kormány elutasítása nyomán ugyanis a következő államfő feloszlathatja a parlamentet. Október 9-én az RMDSZ eleget tett a miniszterelnök-jelölt meghívásának, Markó Béla felkereste Liviu Negoitat. A 65 százalékos ellenzéki blokk továbbra is Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterhez ragaszkodik. Markó Béla jelezte, hogy „néhány szót akar váltani” a kormányfőjelölttel. Ennek lényege az volt, hogy továbbra is a Basescu által elutasított Johannishoz ragaszkodnak. /B. T. : Újramelegített kormányt javasolt Negoita. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Második alkalommal rendeztek Magyar Napokat november 6-8-a között Nagyenyeden. A szervező Dr. Szász Pál Egyesület az első napon a Magyar Közösségi Ház névadójára emlékezett. Arra a két világháború közötti erdélyi magyar politikusra, közéleti emberre, aki hatalmas áldozatot vállalt azért, hogy közösségként is megmaradhassunk, méltatta tevékenységét a cikkíró. Dr. Szász Pál (1881–1954) 55 éve halt éhhalált a börtönben. Rácz Levente, a dr. Szász Pál Egyesület elnöke a hagyományteremtés nemes szándékáról beszélt, majd dr. Szász Pálról, aki többek között 1948-ban utolsó főgondnoka volt a kollégiumnak, és létrehozta a Csombordi Téli Mezőgazdasági Iskolát. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a mérföldkövekről szólt. A húsz év leltárába több megvalósítás is szerepel, többek között a Mindszenty József-szobor Budapesten, vagy a Márton Áron szobor Kolozsváron és az 56-os emlékmű a Sétatéren. Dr. Benkő Samu akadémikus dr. Szász Pál egyéniségéről értekezett. Márton Áron püspök köré csoportosult felekezeti hozzátartozástól függetlenül a magyar ellenállás, a hasonlóan gondolkodók csoportja. Innen kerültek aztán a vádlottak padjára azok a magyar vezetők, akiknek volt bátorságuk tenni is valamit. Dr. Vekov Károly a Márton Áron per és Szász Pál életének összefüggéseiről tartott előadást. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenképpen meg kell törni a magyar közösség erejét. 198 névből álló listát szerkesztettek, amelyen ott volt Márton Áron, dr. Szász Pál és Balogh Edgár neve is. Kónya-Hamar Sándor Demeter Béla, a kiváló újságíró életéről ismertetett részleteket, aki szintén börtönben halt meg 1951-ben. Másnap a hallgatóság egy része Vetési László kolozsvári református lelkész vezetésével egy egész napos Hunyad megyei kirándulásra indult, megemlékeztek Sipos Pál matematikus, lelkész és filozófus munkásságáról. Este Kelemen Hunor elnökjelölt tartott sajtóértekezletet, majd szüreti bál következett. Rácz Levente eddigi munkásságáért megkapta a Szórványmagyarságért díjat, amit Kelemen Hunor elnökjelölt nyújtott át neki. A harmadik nap a római katolikus egyházé volt. A szentmise után dr. Marton József egyetemi tanár Az Erdélyi Római Katolikus Püspökség ezer éve címen tartott előadást. Dr. Csávossy György könyvét (Hív a harang, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009.) Jakab Gábor mutatta be. Többek között kifejtette, hogy ebben a munkájában a szerző-költőtárs „harangozásra”, illetve az „igehirdetés” nem könnyű feladatára vállalkozott. Rácz Emese kolozsvári könyvtáros könyvét /Az egykori Nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Budapest–Cluj-Napoca (Kolozsvár, 2009)/ dr. Gábor Csilla egyetemi tanár ismertette. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár alkalmazottja, Kovács Eszter elmondta, szabadon böngészhetők a világhálón a könyvtár régi (1872–1940 közötti) katalóguscédulái. Befejeződött a legrégebbi katalóguscédulák digitalizációja és a könyvtár honlapjára való feltöltése. Az egy évig tartó munkával 454. 063 katalóguscédulát sikerült beszkennelni. Az így létrejött 9. 589 darab, ábécésorrendbe rendezett pdf állomány mindegyike 50 oldalt tartalmaz (egy oldal egyetlen katalóguscédulának felel meg). Jelenleg a katalógus a könyvtár honlapján található Régi katalógus (Catalog vechi) menüpont alatt nyitható meg és böngészhető. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete közleményében a következőket nyilatkozta: A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, de minden magyar és nem magyar könyvtáros, valamint olvasó, tanuló, kutató nevében gratulálunk a nagyszerű megvalósításhoz. /Csomafáy Ferenc: Könyvtári digitalizációs premier. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

November 13-án megnyílt Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban az alapításának hamarosan 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) emlékkiállítása. A megnyitón Doru Radosav, a könyvtár főigazgatója hangsúlyozta annak a gyűjteménynek a fontosságát, amely egykor az EME tulajdona volt. Az intézmény vezetősége beadvánnyal kíván a helyi önkormányzathoz fordulni, hogy a Clinicilor utca nevét változtassák vissza Mikó Imrére. Sipos Gábor, az EME alelnöke röviden áttekintette az egyesület múltját, a Kemény Józseftől kapott adománnyal való indulástól napjainkig. Felelevenítette az EME könyvállományának gyors fejlődését: a megalapítást követően Erdély-szerte nagy közadakozásból több mint húszezer kötet gyűlt össze. Ez alkotta az 1872-ben létrehozott Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem bázisát. Az EME 1950-es erőszakos felszámolásával annak teljes vagyona, gyűjteményei más kezekbe kerültek. 1990 után az újjászületett EME fokozott figyelemmel követi hagyatékának sorsát. /Ördög I. Béla: Ünnepi kiállítás a másfél évszázados EME tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy az általa képviselt szervezet a PD-L-vel való tárgyalások nyomán meg akarja szerezni a prefektusi tisztséget, míg Lucian Bode, a PD-L megyei elnöke leszögezte, az RMDSZ-nek a PSD-vel és a PNL-vel kellene tárgyalnia. Seres Dénes kifejtette, kormánypártként az RMDSZ felelősségeket és feladatokat vállal mind központi, mind megyei szinten, és emiatt szeretné a szervezet megkapni a tisztséget. /Magyar prefektust akar az RMDSZ Szilágyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

RMDSZ- PDL: vidéki perpatvar
Bár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége.
A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól.
„Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó.
„A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik.
Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt.
A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja.
Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ.
Maros megye: szombatra halasztottak
Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is.
Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak.
Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést
A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő.
A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől.
Kovászna megye: Baciu visszakozott
A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát.
Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Jubileumot ünnepelt a TEG
Nagyvárad – Kedd délután a tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A jó hangulatú rendezvényt számos közéleti személyiség megtisztelte jelenlétével.
Kedd délután a jelenlegi tagok csoportos kiállításával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria. A képtárnak otthont biztosító Kanonok sori pincehelyiségben összegyűlt több tucatnyi érdeklődőt Mierluţiu Emilia tanárnő, képzőművész üdvözölte az alkotóközösség nevében. Úgy vélte: azért különleges az évforduló, mert azt bizonyítja, hogy e lelkes csoport tagjai a felmerülő adminisztratív, pénzügyi és személyes problémák dacára együtt tudtak működni és segítettek egymásnak az évek folyamán. Bányai Szabados Katalin alapító tag, művészeti vezető a galéria elmúlt két évtizedének jelentősebb mozzanait emelte ki, mely beszámoló arra világított rá: több mint 250 csoportos és egyéni kiállítást, számtalan koncertet, irodalmi estet és könyvbemutatót szerveztek. A tagok évente alkotótáborokban vesznek részt, többszörösen díjazott tevékenységükkel pedig elérték azt, hogy a TEG helyi, országos és összmagyar szinten is ismert név, látogatott kulturális hely legyen. Bányai Sz. Katalin ugyanakkor nem feledkezett meg a támogatókról és a tiszteletbeli tagokról sem, köszönetet mondott a segítségért a váradi Római Katolikus Püspökségnek, a Bihar Megyei RMDSZ-nek, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ), a Nagyváradi Önkormányzatnak és a Bihar Megyei Tanácsnak.
Zenei ősbemutató
Ezután Oláh Boglárka (elsőhegedű), Cristina Mureşan (másodhegedű), Trifán László (gitár) és Kinda Péter (nagybögő) alkalmi kvartettje lépett fel, a zenészek meglepetésként Ian Alexander Stryckers flamand zeneszerző-biológusnak kifejezetten erre az alkalomra írt “TEG jubileumi keringő” című kompozicióját játszották el. S. Németh Katalin előadóművész Reményik Sándor és Lucian Blaga magyar és román nyelven előadott költeményeivel örvendeztette meg a jelenlevőket. Anca Popescu Raţiu, a Bihar Megyei Kulturális és Hagyományőrző Igazgatóság művészeti szaktanácsadója a tagok pozítiv energiáját és a szép iránti szeretetét hangsúlyozta, majd külön-külön is értékelte a kiállítók (Széll Katalin, Bányai Sz. Katalin, Egei György, Popon Krisztina, Staharóczky Júlia, Rob Ibolya, Márton Katalin, Gavrucza Tibor, Mierluţiu Emilia és Trifán László) munkásságát. Biró Rozália alpolgármester azt ígérte: megpróbálja meggyőzni Ilie Bolojan polgármestert arról, hogy a TEG tagjainak alkotásait állítsák ki a városháza dísztermében, akár rotációs alapon is. Végül Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök is felszólalt, aki aktuálpolitikai kérdéseket érintett. Az ünnepség állófogadással zárult. Az ingyenes tárlat április 10-ig látogatható, hétfő kivételével hétköznaponként 11-16 óra között.
Ciucur Losonczi Antonius
 Forrás: erdon.ma

Nem etnikai indíték a bozgorozás?
Cáfolja a Szeben megyei rendőr-főkapitányság, hogy román fiatalok egy csoportja etnikai vagy politikai okokból bántalmaztak szászmedgyesi magyar középiskolásokat. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a tizenegy százalékban magyarok lakta város (Medgyesen a közösség lélekszáma 6500 fő) RMDSZ-székházában húsvét hétfőjén rendezett összejövetelre két román férfi is „bekérezkedett”, majd az elutasító válasz miatt hatodmagukkal visszatértek, és több diákot agyba-főbe vertek, az épületben pedig törtek-zúztak.
A diákok közül ketten orvosi ellátásra szorultak, egyikük hat-hét napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Luciana Balteş, a megyei rendőrség szóvivője tegnap lapunknak annak ellenére tagadta az etnikai indítékot, hogy a támadók nemzetiségük miatt gyalázták, bozgornak (hazátlan – szerk. megj.) nevezték a magyar fiatalokat.
A rendőrfelügyelőtől megtudtuk, a medgyesi kapitányságon két bántalmazott tett feljelentést testi sértés és egyéb erőszakos bűncselekmény miatt, panaszukban azonban nem tesznek említést a „bozgorozásról”. „Eddigi információink szerint a két csoport közötti összetűzés kiváltó oka az alkoholfogyasztás volt, a spontán verekedés pedig azután alakult ki, hogy az RMDSZ székházában tartózkodó fiatalok nem engedték be összejövetelükre a hat támadót” – nyilatkozta a Krónikának a rendőrségi szóvivő, aki arra a kérdésünkre már nem tudott válaszolni, hogy az agresszorokhoz hasonlóan a magyar fiatalok is fogyasztottak-e alkoholt.
Luciana Balteş elmondta, a nyomozó hatóság összesen három bűnvádi dossziét nyitott az ügyben, és a törvényszéki orvostani intézet által a bántalmazott diákokról vett látlelet eredménye alapján dönt a támadók elleni eljárás jogi besorolásáról. A harmadik nyomozati anyag egyébként annak tulajdonítható, hogy az incidens ügyében magánterület megsértése miatt feljelentést tett Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben megyei, valamint Orosz Csaba, a szövetség medgyesi elnöke is. A fiatalok húsvéti rendezvényének otthont adó épület ugyanis Magyar Közösségi Házként működik, egyúttal ott székel a megyei és városi RMDSZ-szervezet, valamint az EMKE területi szervezete is.
„Legyünk komolyak, és a rendőrség állítása ellenére ne nevezzük a történteket kocsmajelenetnek, hiszen a 16-17 éves magyar diákok esetében szó sem volt alkoholozásról. Itt nem ittas emberek összetűzéséről, hanem nyilvánvaló etnikai támadásról van szó, és a hat román kötekedő a magyar közösség ellen lépett fel” – nyilatkozta lapunknak Balázs Béla Attila, aki szerint az etnikai indítékot egyértelműen alátámasztja a magyar fiatalok anyázása, „bozgorozása”.
A Szeben megyei RMDSZ-elnök bízik abban, hogy a feljelentések alapján a rendőrség megteszi kötelességét, és példásan megbünteti a támadókat, hogy hasonló agresszióra többé ne kerüljön sor sem a városban, sem a megye más településein. „Ehhez hasonló támadásra nem volt még példa Szeben megyében, hiszen olyan multikulturális közegben élünk, ahol nincs helyük a különböző nemzetiségek közötti összetűzéseknek” – jelentette ki kérdésünkre Balázs Béla Attila. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője egyébként lapunknak elmondta, a medgyesi nyomozóknak sikerült azonosítaniuk mind a hat, a magyar fiatalokat bántalmazó támadót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Magyar fiatalokat vertek Medgyesen
Súlyosan bántalmaztak több medgyesi magyar fiatalt, akik az RMDSZ Szeben megyei és medgyesi városi szervezetének rendezvényén vettek részt április 5-én, hétfőn.
Az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi székházban 20 óra körül több ismeretlen jelent meg, akik a szervezők többszöri felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat. A jelentős anyagi károk mellett, két súlyosan megsérült magyar fiatalt mentővel kellett kórházba szállítani.
A Szövetség Szeben megyei vezetői az incidenst etnikai konfliktusként ítélik meg, úgy vélik, ez nyílt támadás a medgyesi magyar közösség ellen. Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben megyei elnöke és Orosz Csaba, a Szövetség medgyesi elnöke hivatalos feljelentést tett a medgyesi rendőrségen, amelyben kérik a tettesek azonosítását, valamint a szükséges törvényes intézkedések meghozatalát.
A rendőrség szerint nem volt etnikai konfliktus
Tegnap a medgyesi rendőrség több tanút is meghallgatott, sikerült azonosítani a tetteseket is, ám még nem állítottak elő senkit – tudta meg az Új Magyar Szó Luciana Băltaştól, a Szeben Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől, aki nem kívánt további részleteket közölni az ügyről. Mint fogalmazott, kollegái még vizsgálják az incidens körülményeit.
„Semmiképp nem mondanám azt, hogy etnikai konfliktusról volt szó. Két csoport szórakozó fiatal szólalkozott össze” – mondta a szóvivő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem etnikai, de mégis az
„Szó sem lehet etnikai konfliktusról, alkohol befolyása alatt lévő fiatalok közti összetűzés történt csupán” – hangsúlyozta tegnap az Új Magyar Szó megkeresésére a Szeben Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hétfői medgyesi incidens kapcsán.
Luciana Baltaşt az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi Magyar Házban hétfő este történtek kapcsán kérdeztük tegnap az ügy fejleményeiről. Mint beszámoltunk, a székházban több ismeretlen jelent meg a városi RMDSZ rendezvényén, akik a szervezők felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat.
Baltaş tegnap lapunknak elmondta, az egyik román nemzetiségű agresszort már az eset utáni estén előállították, de kihallgatása után szabadon engedték, a többi öt fiatalt azonban – bár ismert a személyazonosságuk – továbbra sem állították elő. Faggatózásunkra kifejtette, az áldozatok orvosi kezeléséhez szükséges idő hossza alapján dönt majd az ügyészség a tett besorolásáról, és csak hatvan napon túl gyógyuló sérülés esetén lehet szó súlyos testi sértés megállapításáról.
Az RMDSZ helyi szervezete már feljelentést tett lakhelysértésért; mint tegnap hírt adtunk, a szövetség megyei vezetői az incidenst etnikai konfliktusnak tekintik, és úgy vélik, hogy ez nyílt támadás a magyar közösség ellen. A rendőrség szóvivője azonban határozottan kitart amellett, hogy a konflikus nem volt etnikai jellegű. Lapunknak tegnap mégis megjegyezte: a behatolók maguk is szórakozni akartak, de nem kívánt személyeknek érezték magukat a Magyar Házban zajló partin, és ezután eszkalálódott a konfliktus
S. M. L.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Zajlik a Stúdió Fesztivál
Eseményekben gazdag a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem idei tavasza: tegnap délelőtt a hazai színész-, illetve művészképzők diákjainak és pedagógusainak részvételével megkezdődött a második Stúdió Fesztivál. A műhelygyakorlatokkal, könyv- és folyóirat-bemutatóval színesített találkozón a bukaresti I. Luca Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem, a jászvásári George Enescu Művészeti Egyetem, a galaci Alsó-Duna Egyetem diákjai, illetve a Craiovai Egyetem Színművészeti Karának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Színház és Televízió Karának, a szebeni Lucian Blaga Egyetem Filológia és Művészetek Karának hallgatói mérik össze felkészültségüket és tehetségüket a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A több mint 100 fiatalt mozgósító fesztivál tegnap délelőtti megnyitóján Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora a rendezvény céljáról, jelentőségéről beszélt:
– Ezen a fesztiválon azt szeretnénk megtudni, hol állunk a hazai színész-, illetve művészképző tanintézetek viszonylatában. Három héttel ezelőtt volt szerencsénk részt venni egy hasonló megmérettetésen Kecskeméten, ahol a magyarországi egyetemekkel vethettük össze erőinket. Ezek az alkalmak segítséget nyújtanak abban, hogy egy olyan jól működő pedagógiai rendszert tudjunk felállítani, amelyben a tanulás, szakmai fejlődés a lényeg, nem pedig az, hogy a diákok kipipálhassák azt, hogy van egy egyetemük. A határon túl nagyon sok szépet mondanak a romániai Tháliáról, de ha önmagunkba nézünk, el kell ismernünk, hogy az elmúlt húsz évben a hazai színház sokat veszített. Legnagyobb vesztesége a színházi üzeneteket befogadni képes közönség jelentős részének a távolmaradása. Az ilyen találkozók során meg kell próbálnunk körvonalazni egy olyan jövőt, amelyben színházunk talán újra visszanyerheti 30 évvel ezelőtti népszerűségét.
A fesztiválra magyarországi vendégek is hivatalosak voltak, a légi közlekedésben felmerült nehézségek miatt azonban a határon túli meghívottak nem jöhettek el. Jövőre viszont a tervek szerint nemcsak őket, hanem az újvidékieket is várják a szervezők – tudtuk meg Gáspáriktól, aki bízik abban, hogy egyszer európai szintű Stúdió Fesztiválnak is otthont ad majd a Köteles utcai épület.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Várad mint stratégiai üzleti központ
Kétnapos látogatáson megyeszékhelyünkön járt Marian Petre Miluţ, a Romániai Üzletemberek Országos Egyesületének elnöke, hogy megnézze, milyen stádiumban van a Váradszentmártonba tervezett vállalkozói központ építése, s hogy egyeztessen a megyei és váradi elöljárókkal. Tegnap délben Debrecenbe indult a további együttműködésről tárgyalni a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Előtte a Scorilo Szállóban rövid sajtóértekezletet tartott itteni vendéglátóinak, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége vezetőinek társaságában. Utóbbi elnöke, Ioan Lucian emlékeztetett rá, hogy a hajdú-bihariakkal már hat közös projektet indítottak, legutóbb a kétnyelvű hírportált és a 16 ezer példányszámban, ugyancsak két nyelven kiadott üzleti havilapot. Ősszel a váradi vár egyik épületének a felújításához kezdenének szintén közösen, hogy ott egy vállalkozói inkubátorházat rendezzenek be, ez egymillió eurós beruházás lesz.
A szentmártoni úgynevezett Bevery Hills villanegyedben épülő vállalkozói központ Miluţ elképzelése szerint olyan reprezentatív hely lesz, ahol az üzletemberek maguk között lehetnek, fehérasztal mellett tárgyalhatnának akár a helyhatóság döntéshozóival vagy külső partnerekkel. Minél előbb szeretnék átadni az eddig 1,6 millió euróba került létesítményt, az úszómedence, a helikopter-leszállóhely és a wellnessrészleg menet közben is hozzátoldható – tette hozzá Miluţ. Ő Váradot olyan stratégiai központnak látja, amelyből kiindulva a térségbeli cégek egy kétszáz kilométer sugarú kört lefedő piacon értékesíthetnék termékeiket, szolgáltatásaikat. Ehhez szükségük van az önkormányzatok támogatására is. Mind a prefektusnál, mind a megyei tanácselnöknél, mind a váradi polgármesternél megértésre talált ebben – közölte az üzletember.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A Déva és Vajdahunyad között félúton lévő Csernakesresztúr Hunyad megye legnagyobb magyar faluja. Olyan 1300 lakosából körülbelül 800 magyar nemzetiségű bukovinai székely, de közülük csupán 94 református, a többi római katolikus. Eddig a faluban csak katolikus és ortodox templomok léteztek, a reformátusok a 3 kilométerre lévő Kisbarcsára jártak istentiszteletre.
Megvalósult álom
Annak ellenére, hogy Csernkeresztúron már a tizenhetedik században létezett református közösség, templom mégsem adódott számukra. 1948-ban Kós Károly elkészítette a templom tervét, az akkori hatalom azonban nem engedélyezte megépítését, ismertette a történelem viszontagságait Lázár Balázs helyi lelkipásztor.
A templomépítés gondolata 1996-ban vetődött fel újból. Négy évig tartott az engedélyek megszerzése, 2000 júniusában került sor az alapkő letétére, a száz évvel korábbi katolikus templom fennmaradt tornya tőszomszédságában. 2003 karácsonyakor tartották az első istentiszteletet az alagsori irodában, 2007-ben került sor a templom befedésére. Végül 2010 május 16-án zsúfolásig megtelt a teljesen kész szép templom, az ünnepi felszentelés alkalmával.
Álom valósult meg. Az építkezés közmunkával, önkéntes alapon történt, ismertette a helyzetet Horváth Sándor gondnok. A reformátusoknak besegítettek a katolikus testvérek, sőt, az ortodoxok is. Jóformán az egész falu. A terveket dévai Lucian Muntean, valamint a marosvásárhelyi Lázár Pál, Horváth Miklós és Gál Ferenc készítették el, ingyenesen. A bútorzat és az orgona a holland testvérgyülekezet ajándéka, a többi tárgy a helybéliek adományából származik. Külön köszönetet nyilvánítottak a leglelkesebb támogatóknak, a dévai Eőry Lászlónak, valamint a csernakeresztúri Horváth Samunak és Köpeczi Lászlónak, akik túl korán költöztek el közülünk, s nem lehettek ott személyesen a vasárnapi felemelő ünnepségen.
Mert bizony felemelő ünnepség volt, a templom hosszú, nehéz munka, eredménye, viszontagságos évek gyümölcse ért be, dicséretes siker, hangsúlyozták az évek során Csernakeresztúron szolgált református lelkészek, akik Erdély különböző tájairól jöttek el a vasárnapi ünnepségre.
Nemcsak a reformátusok örvendeznek: Tóth János római katolikus plébános szintén örömét fejezte ki, hogy a református testvéreknek is van külön hajlékuk, ahol az Úrhoz fordulhatnak. Ioan Faur ortodox pap pedig azon reményének adott hangot, hogy a most felavatott templom hosszú ideig jelentsen lelki támaszt a reformátusoknak.
Mircia Muntean, Déva polgármestere meghatódott hangon emlékezett Csernakeresztúron töltött gyermekkorára, amikor az akkori idős reformátusok 3 kilométert tettek meg minden vasárnap, hogy a kisbarcsai templomba dicsőíthessék az Urat, miközben a katolikusoknak és az ortodoxoknak voltak helybéli templomaik. Egy álom valósult meg, a három templomos falu olyan, mint egy ember, amelynek három lelke van, s ezáltal közelebb van Istenhez is, embertársaihoz is.
Folytatódó építkezés
A templom felépítése befejeződött, a munka azonban nem, hangsúlyozta az ünnepi istentiszteletet levezető dr. Pap Géza, az erdélyi református egyházmegye püspöke. A falak egymagukban nem érnek túl sokat, ha a nem párosul a gyülekezet építésével. A templomot lélekkel, emberi összetartással kell megtölteni. A kereszténység nem helyben toporgás, hanem céltudatos haladás. A neheze csak most következik, az élő kövekből való építkezés, a közösség megerősítése. Ez soha sem ér véget, örök folyamat, ami a szórványban még nehezebb, szögezte le a püspök úr.
A csernakeresztúri református közösség, pedig a szórvány szórványa: magyarként kisebbség a román többségű vidéken, reformátusként kisebbség az erősen katolikus faluban. Mégsem adja fel, mégis képes haladni. Hiszünk és élünk: ez kell legyen minden szórvány közösség vezérelve, mondta ünnepi felszólalásában Fazekas József, a Hunyad megyei református gyülekezet főgondnoka.
Az istentisztelet és az ünnepi beszédek után a helyi iskola diákjai verseket szavaltak el, majd a kolozsvári református teológia diákjai magyar, angol és német nyelvű vallási témájú dalokat adtak elő. Ezután a falu kultúrotthonában ünnepi ebédre került sor, ahol – akárcsak a templomban – a katolikusok és ortodoxok együtt ünnepeltek a reformátusokkal.
Noha 20 év alatt a csernakeresztúri reformátusok száma 195-ről 94-re apadt, mégis megvan az ok a bizalomra. Végül is annyi keserves évtized után ki álmodta volna, hogy – a dévai unitárius templom után – a keresztúri református lesz az első teljesen újonnan létesített Istenháza a Hunyad megyei szórványban?
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Hűvös ortodox-katolikus viszony
Nagyvárad – Május 25-27. között Nagyváradon tartotta tavaszi ülésszakát a Romániai Katolikus Püspöki Kar. A bő két nap eseményeit a résztvevők csütörtökön egy sajtótájékoztató keretében foglalták össze.
A nagyszabású esemény házigazdája a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség volt. Az ülésszakot lezáró sajtótájékoztatón részt vett Böcskei László váradi megyés püspök, dr. Ioan Robu bukaresti érsek, Petru Gherghel jászvásári püspök és Florentin Crihălmeanu kolozsvári görög katolikus püspök. Elmondták: több aktuális, a különböző egyházmegyéket, illetve a katolikus világegyházat érintő kérdést, problémát megvitattak. A napirendi pontok közt szerepelt például az idén márciusban, Rómában lezajlott találkozó, melynek témája a cigány pasztorizáció volt. Kitértek a külföldön élő katolikus hívek lelki gondozására és a családok helyzetére is, tekintettel arra, hogy utóbbiak egyre nagyobb figyelmet igényelnek, hiszen meghatározó szerepet töltenek be a hívek életében.
Megújították és átdolgozták a konferencia statútumát, melyet az illetékes pápai bizottság fog tanulmányozni annak érdekében, hogy a testület továbbra is törvényesen működhessen. Összeállítottak egy oktatási mintaanyagot, mely meghatározza a katolikus intézetek tantervét, és amit le kell majd adni a megfelelő vatikáni hivatalnál. A főpapok elismerően nyilatkoztak a Papság Évének rendezvényeiről: egyetértettek abban, hogy fontosak és szükségesek az ilyen alkalmak, a papi továbbképzések. Böcskei László ugyanakkor meghívta az egybegyűlteket Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek az október 30-i boldoggá avatási ceremóniájára.
 Erkölcstelen megnyilvánulások
 A Püspöki Kar tagjai aggódalmukat fejezték ki az olyan „erkölcstelenséget érintő megnyilvánulásokkal” kapcsolatban, melyek nagy hatást gyakorolnak különösen a fiatalokra, negatívan befolyásolják őket. Ennek kapcsán az etnobotanikus szerek használata és a magzatelhajtás problematikája került konkrétan szóba. A tanácskozók sajnálattal állapították meg: egyre több az abortusz, annak ellenére, hogy az egyház ezzel kapcsolatos álláspontja mindenki számára világos.
Másik fontos téma a katolikus és az ortodox egyház viszonya volt. A főpásztorok elégedetlenséget fogalmaztak meg az ortodoxok viselkedését illetően. Úgy vélték: egyre inkább növekvő ridegség, makacsság és távoltartás jellemzi a görögkeleti egyház magatartását, ennek képviselői akadályt gördítenek a kommunikációs lehetőségek elé, nem hajlandóak visszaszolgáltatni a görög katolikus templomokat. Történik mindez annak ellenére, hogy Nyugat-Európában a katolikusok befogadják az ortodoxokat.
 Tisztújítás
 Az alapszabályzatnak megfelelően a testület irányítását 3 évre szóló mandátummal Lucian Mureşan balázsfalvi görög katolikus nagyérsek vette át. Alelnöknek dr. Ioan Robu bukaresti érseket választották meg, Petru Gherghel jászvásári, illetve Virgil Bercea váradi püspök pedig az Állandó Tanács tagjai lettek. Titkárnak Eduard-Mihai Coşa-t, a bákói papi szeminárium spirituálisát nevezték ki. Megegyeztek továbbá abban, hogy a Püspöki Kar őszi ülésszakát Lugoson tartják, szeptember 28-30. között.
Romániában jelenleg 1,8 millió katolikus él, akik a lakosság 5,4 százalékát teszik ki. 1,1 millió közülük római, 700 ezer pedig görög katolikus.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„A szomszédos népekkel együtt kell feldolgozni a trianoni traumát”
Kilencven éve írták alá az első világháborút lezáró magyar békeszerződést
Ma kilencven éve annak, hogy 1920. június 4-én az I. világháború győztes hatalmai aláírták Magyarország képviselőivel a háborút lezáró magyar békeszerződést a versailles-i Nagy Trianon kastélyban. Ez kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát, lakosságát 7,6 millióra csökkentették. A szerződés az etnikai helyzetet sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került. A Trianonban aláírt döntés sokkolta a magyar társadalmat, amit azóta sem tudott igazán feldogozni. Ebben a tekintetben pozitív jelzés, hogy a magyar Országgyűlés a napokban a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogyan kellene kilencven év távlatából Trianonhoz viszonyulni, és értelmezni az egykori történéseket.
Hunyadi Attila Gábor történész, a BBTE egyetemi adjunktusa: A trianoni békeszerződés államközi szintű elemzését Ablonczy Balázs (2005), Ádám Magda, Bárdi Nándor (2008), Ormos Mária (1983), Raffay Ernő (1987), Romsics Ignác (2005), Szarka László (2008), Zeidler Miklós (2003) levéltári forrásokon alapuló tanulmányai tartalmazzák. A román történetírásban Lucian Leuştean két könyve (2002, 2003) a legújabb és legalaposabb, tárgyilagos munka e kérdésben. Amit viszont gyakran mellőzünk, elfelejtünk a Trianon-kérdés tárgyalásakor, az a nemzetközi kisebbségvédelem kérdésének vizsgálata, melynek kodifikációját már a versaillesi békerendszerben megtalálhatjuk.
A szerződésekbe foglalt kisebbségvédelmi jogszabályok nemzetközi hatályával és garanciáival Eiler Ferenc Kisebbségvédelem és revízió (2007), valamint a Salat Levente által szerkesztett tanulmánykötet (2008) foglalkozik. Románia nevében Constantin Coandă tábornok írta alá Párizsban, 1919. december 9-én az Ausztriával kötött békeszerződést kiegészítő Kisebbségvédelmi szerződést. A szerződés első részének, a romániai állampolgárok születési, nemzetiségi, nyelvi, faji és vallási különbségre való tekintet nélküli egyenjogúságát előíró 7 paragrafusát (2-8.§.) alaptörvényként ismerte el a román fél. A kisebbségvédelmi szerződés első fejezetének további paragrafusai (9-12.§) egyéb jogokat biztosítottak az „etnikai, vallási, nyelvi kisebbségekhez tartozó román alattvalóknak (értsd állampolgároknak)” – nyelvhasználat, vallásgyakorlás, saját és költségvetési forrásból fenntartható intézmények, iskolák alapításának jogát – a 12 §. pedig az említett jogszabályokat nemzetközi érdekeltségű kötelezettségekké nyilvánította és a Népszövetség garanciája alá helyezte. A kötelezettség megszabások viszont nem voltak elég kategorikusak és végrehajtásukat nem kötötték határidőhöz, amit a kormányok ki is használtak: a jogszabályok gyakorlatba ültetését elhalasztották vagy egyenesen elszabotálták, a Népszövetség garanciaeljárása pedig erélytelennek bizonyult végig a két világháború közötti időszakban.
Miközben tehát, amint arra az említett történészek rámutattak az államközi viszonyokat mint az I. világháború előtt, mind a két világháború közötti időszakban az erőpolitika határozta meg, Magyarország pedig 1918 előtt nem rendelkezett nemzeti önállósággal a külügy, hadügy és pénzügy terén, 1918–1920 után pedig elszigetelődött az utódállamok („Kisantant”) gyűrűjében, a kisebbségi közösségeknek Erdélyben, Felvidéken meg kellett tanulniuk állami támogatás nélkül, önszerveződő módon működni, továbbélni az utódállamok kedvezőtlenebb feltételei közepette.
2010-ben, 90 évvel a szerződés aláíratása után, számomra történészként ez az üzenete a „Trianon” utáni időszak magyar kisebbségtörténetének: az önsegélyezés és önszerveződés olyan alapértékek, amelyek bármely kisebbségi közösséget képesek voltak összetartani és megtartani. A történetírásnak pedig az államközi viszonyok és egyetemes-globális elemzési szinteken túl a társadalmi-állami-közösségi szinten is vizsgálnia kell a kormányok/államok kisebbségpolitikáját, anyaországok nemzetpolitikáit, ezek kölcsönhatásait és ideológiai mozgatórugóit, és nem utolsósorban – mint pl. a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című könyv is – a nemzeti közösség intézményeinek, családjainak, csoportjainak politikai, jogi, gazdasági, kulturális, szociális aspektusait, minőségét, életét.
Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Országos Levéltár aligazgatója: A történészek akár kitűntetve is érezhetik magukat, hogy június 4. körül a média rájuk szegezi a tekintetet, interjúkat készítenek velük, vagy éppenséggel eleget kell tenniük a több oldaláról érkező megkeresésnek. Erdélyben aligha találunk olyan civil szervezetet, pártot, amely ne készülne valamilyen rendezvénnyel, ahol a történészek újra kitüntetett szerepet kapnak. De vajon mivel magyarázható a történészekbe vetett magas fokú bizalom, vajon mitől olyan hitelesek az erdélyi magyar ember szemében? Tőluk „az igazat, a szín tiszta igazat” hallhatják, netalán csak ők azok, akik felfedhetik a titkokat, megnevezhetik a bűnösöket, szenvedőkre és elnyomókra osztva népeket, nemzeteket? Közben szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a levéltárak kutató termei néha konganak az ürességtől, és azt is el kell ismernünk, hogy az elmúlt húsz évben kevés olyan tanulmány született, amely az erdélyi imperiumváltást dolgozta volna fel. Vagyis a feladat adott: fel kell dolgozni a levéltárakban meglévő iratokat, mert ma már hamis az az állítás, hogy zárva vannak előttünk a levéltárak. A szónoklás közepette mi, történészek ne felejtsük el, hogy a kutatótermekben van a helyünk, mert ez a mi hivatásunk.
Mihai Alexandrescu történész, a BBTE Történelem és Filozófia Kar, Jelenkortörténeti Tanszék tanársegéde: Trianon egy olyan időszakban érkezett, amikor Kelet-Közép Európa két nagyhatalom között széttagolódott és fokozatosan újraértelmeződött. A jelenség legfőbb problémája a kontextus volt, amelyben és ahogyan jelentkezett. 1919 és 1920 között a nagyhatalmak erőviszonyai átalakultak, így elkerülhetetlenné vált, hogy a békekonferencia elosztó feltételei az egyik fél számára elégedetlenségként és sebként jelentkezzen. Úgy gondolom, hogy ma azonban nem a múlt felől kell jelenünket értelmeznünk és egy kilencven éves eseményt frusztrációként megéljünk, hanem sokkal inkább jelenünkből kell szemlélnünk múltunkat. Csak az elmúlt húsz évben a térség többet közeledett egymáshoz, mint kilencven év alatt bármikor. Gondoljunk csak a NATO és az Európai Uniós tagságunkra. Közép-Európának van annyi közös erőforrása és kulturális öröksége, hogy esetleg múltját a ma lehetőségeiben lássa más szemmel, frusztrációk és szindrómák nélkül.
Neményi Ágnes szociológus, a BBTE szociológiai tanszékének docense: Sok idő telt el azóta, de az akkori politikai események hatásai mind a mai napig érezhetők. Véleményem szerint mi, magyarok még mindig nem vagyunk egyenlő polgárai a román társadalomnak, továbbra is másodrangúnak érezzük magunkat, ami nyilván a következő nemzedékekre is kihat valamilyen módon. A kérdés tehát, sajnos, nem oldódott meg, viszont új helyzet állt elő, hiszen az európai integráció más irányba mozdította el azt. A korábbiaktól eltérően Európában már nem annyira az etnikai hovatartozás számít: rengeteg uniós programra van lehetőség, amelyek megvalósítását/megvalósulását nem akadályozhatja meg a román hatalom. Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy mi történt kilencven évvel ezelőtt: az eseményről meg kell emlékezni, fel kell említeni az akkor történteket, ebben pedig a médiának hatalmas szerepe van. Ugyanakkor a véleményformáló személyeknek minél gyakrabban kell elmondaniuk álláspontjaikat a nagyközönség előtt, hogy ezáltal pozitív elmozdulás valósuljon meg. Azok a struktúrák, amelyek az elmúlt években képződtek és újraképződnek, valójában nem tűntek el teljesen, ezért nem lehet könnyen elsiklani a kérdés fölött.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus–lutheránus püspök: A trianoni békeszerződés egy olyan történelmi esemény, amelynek szomorú következményei tagadhatatlan tények. A tragikus utóhatásokat viszont pozitív módon kell feldolgozni, és felmérni azt, hogy napjainkban milyen körülmények között, és hogyan erősíthető a nemzeti szolidaritás érzése. Mindenképpen helytálló ezekkel a kérdésekkel szembenézni, és egyértelműen pozitív jelzésnek minősíthető, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a békeszerződés aláírásának napját. Továbbá, a kettős állampolgárság egyéni megszerzését lehetővé tevő törvény nem csak egy szimbolikus gesztus, hiszen politikai, gazdasági és egyéb következményei is vannak.
Különösen fontos, hogy traumánkat azokkal a szomszédos népekkel együtt dolgozzuk fel, akikkel közös történelmünk folyamán a legnagyobb érdekkonfliktusaink voltak. Buta és primitív hisztéria a szlovákiai ellenreakció, hiszen náluk is vannak kettős állampolgársággal rendelkező polgárok. Ilyen értelemben Románia reakciója egészen pozitívnak tekinthető. Előrelépni csak úgy lehet, ha erről a témáról nyíltan, őszintén beszélgethetünk ezekkel a közösségekkel. Ha a nemzeti összetartozás nem valósulhatott meg a dicsőséges monarchia idején, talán pontosan a történelem fintora révén valósulhat meg napjainkban. Mindemellett, a gyakorlatban is alkalmazni kellene a határok feletti, kulturális és nyelvi újraegyesítés gondolatát. Ami a legfontosabb: az anyaországbeli és a határon túli magyarokat képviselő felelős politikusoknak a történelmi tanulságok függvényében kellene kormányozniuk és döntéseket hozniuk.
Az Európai Unió nem fogja visszaállítani a történelmi Magyarországot – de a közös európai hazában gyógyírt lehet találni a nemzeti identitás megőrzésének kérdésére. Nem mindegy az sem, hogy az ember a történelmet hívő emberként dolgozza-e fel, vagy sem. Hiszem azt, hogy Istennek meghatározott célja van minden népcsoporttal és nemzettel. Az elmúlt évtizedekben az elszakadt részeken a mesterségesen fejlesztett felejtés, az amnézia gyakorlata volt jellemző. Fontos, hogy minden generáció élje meg a saját Trianonját, azaz gyermekeinket tanítsuk meg arra, hogy miről szól történelmünk.
Papp Annamária, Zay Éva, Ferencz Zsolt, T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Harag nélkül
Most lenne nyolcvanöt éves, de már huszonöt éve nincs közöttünk. Rendező volt, színész, pedagógus és értelmiségi. Öröksége képzeletbeli dobozokban várja a színház számára kedvezőbb időket.
Bihar megyében, Margittán született 1925. június 4-én. 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Szüleit és két öccsét veszítette el, családjából még egy fénykép sem maradt. 1945-ben visszatért Nagyváradra, és a következő esztendőben a kolozsvári Színművészeti Akadémia hallgatója lett. Az első végzős évfolyamon végzett, többek között Lohinszky Loránddal, László Gerővel. Játszott Kolozsváron, majd rendezői diplomát szerzett, mert, mint mondta, a színpadon állva is szívesebben figyelte a többiek játékát. 1953- ban egy végzős színészévfolyammal Nagybányára ment, ahol létrehozták a magyar színházat. Hét év színházigazgatás után keresőútra indult, mely Ploiesti-től Újvidékig, negyedszázadon át tartott. Rendezőként a realizmusból indult ki, és folyamatos munka, keresés, kísérletezés nyomán jutott el oda, amit ma a színháztörténet meghatározó mérföldköveként a "Harag- féle színházként" emlegetünk. Reménytelen kísérlet pár szóban elemezni, hogy mit is rejt a megnevezés. Tény, hogy kitörés volt a megfeneklett realizmusból, autonómiát biztosított a díszletnek, a zenének, a koreográfiának, a színészi játéknak. Az irodalmi szöveget a színpad szolgálójának tekintette. Ugyanakkor számos erdélyi magyar szerző művét segítette a színpadra: Páskándi, Csiki, Székely, Sütő, Nagy, Bajor… Sütő András írta egy helyen: ,,Harag a gondolat és látvány egységét keresi. Csodálatos egyensúlyérzékkel vezeti át szerzőjét a magasban kifeszített kötélen, biztonsági háló – az olcsóbb színpadi engedmények hálója – nélkül. Elindulni ezen a kötélen sosem félek vele."
1971-ben Marosvásárhelyen rendezte meg Nagy István Özönvíz előtt című drámáját. Ezzel az előadással talált rá, sok kísérlet után, arra a hangra, stílusra, színházi formanyelvre, amely immár a saját formanyelve lett. Életművét a kitűnő román rendező, Lucian Pintilie a legnagyobbak, Strehler, Brook közé sorolta. Ám a színházi művész alkotásai, a legnagyobbaké is, a függöny legördültével elmúlnak, megsemmisülnek. Európai szintű életművéről két könyv született, Nánay István Budapestről vette a fáradságot, hogy az elenyészőt mégis megpróbálja kötetbe fogni. Hogy ma, amikor diákjaink a "Harag-féle színházról" hallanak, a puszta név mögött felidéződjön a Szerelem főszereplőinek, a Szalay lányoknak a kétségbeesett keringése a Kölönte Zsolt tervezte kongóan üres szobában, vagy Firsz, amint a Harag- életművet 1985-ben kényszerűen lezáró Cseresznyéskert záróképében fogyó erővel veri a színpaddeszkát.
Immár huszonöt év telt el Harag nélkül. Emlékét ma is, és hiszem, hogy még nagyon sokáig, mélységes tisztelettel őrizzük.
Dr. Gáspárik Attila
Népújság (Marosvásárhely)