Tárgyak és életmódok témakörben tartottak néprajzi konferenciát Sepsiszentgyörgyön. A szakemberek közösen kívánnak fellépni a giccs ellen. Az elmúlt harminc év alatt felére csökkent a népi mesterek száma Háromszéken, jelenleg százötven mestert, kéttucat népművészt és hetvenhat kézművest tartanak számon, utóbbiaknak csupán fele készít hagyományos tárgyakat – ismertették a Kovászna Megyei Művelődési Központ felmérésének adatait. A megváltozott életmód és értékrend elsöpri a népi tárgyalkotás egy részét, ezért tudatosan védeni kell az őseinktől ránk maradt tárgyi örökséget és az annak előállításához szükséges tudást – hangsúlyozta Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A háromnapos tanácskozás előadói erdélyi és magyarországi néprajzos műhelyekből, múzeumoktól érkeztek a Székely Nemzeti Múzeumba. /Fekete Réka: Tárgyi örökségünk védelméért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Magyar diákújságok és -rádiók képviselőinek országos szakmai találkozója kezdődött november 14-én Sepsiszentgyörgyön. A KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében zajló képzésen nem csak az előadóktól – ismert újságírók és rádiós szakemberek – tanulnak a résztvevők, hanem egymástól is, a programban lapbemutató, ismerkedési játék, közös szerkesztés, műsorkészítés is szerepel, vasárnapig pedig elkészül a médiatalálkozó Spontán nevű újságja és rádióműsora. A KOVAKÖ kezdeményezésére 2007-ben újraindított országos diákmédia-képzést második alkalommal tartják Sepsiszentgyörgyön. /Fekete Réka: Diákújságírók Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Falun jóval többen buktak román nyelv és irodalomból, mint városon – derült ki az egységes félévi dolgozatok háromszéki eredményeinek összesítőjéből. A IX. osztályba jutást is befolyásoló egységes félévi dolgozatok eredményei újból bebizonyították, hogy a többségében magyar anyanyelvű diákok amiatt teljesítenek gyengén románból, mert a román anyanyelvűekével azonos tankönyvekből nem tudnak kellőképpen felkészülni, az egységes követelményrendszernek nem tudnak eleget tenni. Háromszéken 2036 VII. és 1901 VIII. osztályos tanuló román tudását mérték fel, közülük 774-en, illetve 600-an megbuktak. Az ötös alatti dolgozatjegy ugyan nem jelenti azt, hogy az illető tantárgyból félév végén a tanuló nem érheti el az átmenőt, de ez a jegy rontja az általánosát, és ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy erős IX. osztályba jusson be. A magyar gyermekek anyanyelvük irodalmából és nyelvtanából jól teljesítettek, mindkét évfolyamon 91–92 százalék közötti az átjutás, a jegyek fele nyolcason felüli. /Fekete Réka: Tömeges bukás románból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Az egységes félévi román dolgozatok közzétett, gyenge eredménye láttán ökölbe szorul a legbékésebb romániai magyar ember keze is, mert nem teszik lehetővé, hogy gyermeke a többségi diákokéval egyenlő eséllyel induljon a középiskolába. 2008 első két hónapjában közvitásdit játszottak országszerte, hadd mondja el a kisember is, szerinte milyen oktatási törvény biztosítaná gyermeke számára a legjobb feltételeket ahhoz, hogy egyenlő jogokat élvezzen a tanulásban. Sokan meg is tették, kérték, hogy kapjanak több autonómiát az iskolák, részesítsék pozitív diszkriminációban az elszigetelt településeket, és ezrével fogalmazták meg magyar szülők, pedagógusok, civil szervezetek, politikusok, hogy meg akarják tanítani gyermekeinknek az állam nyelvét. A jelenlegi módszerrel ez lehetetlen. Kérte, követelte mindenki, hogy első osztálytól érettségiig a román anyanyelvűekétől eltérő tanterv szerint és ennek megfelelő tankönyvből tanítsák a román nyelv és irodalmat, valamint ehhez igazodó követelményrendszer szerint vizsgáztassák a kisebbségi diákokat. Mindez hiába történt. Az RMDSZ sem kormányban, sem ellenzékben nem érte el, hogy a magyar gyermekek ne kerüljenek hátrányba a nyelvi kirekesztés miatt. /Fekete Réka: Nem tudni románul, nem lenni egyenlő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

A 125 éve született Kós Károly íróra, a sajátos stílust teremtő építészre emlékeztek december 20-án a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai cserkészek a megyeközponti 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat szervezésében a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában. Birtalan Csilla, a helyi önkormányzat városrendezési osztályának vezetője ismertette Kós Károly építészeti tevékenységét. Hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgy az a város, ahol a legtöbb Kós-terv megvalósult, szám szerint tizennégy, ebből tizenhárom épület jelenleg is áll, de Szentgyörgyhöz fűződnek olyan tervrajzok is, amelyeket csak papíron őriz az utókor, mint például az impozáns városháza, a Ferenc József Közkórház anya- és csecsemővédelmi pavilonja, a kereskedelmi iskola és bentlakás. Gaál Sándor országos cserkészvezető, a Kós-megemlékezés kezdeményezője személyes élményét mondta el Kós Károly 1977-es kolozsvári temetéséről, amikor tisztelői és a népviseletbe öltözött kalotaszegi tömeghullám úgy ellepte a kincses várost, hogy a néma tüntetésként ható felvonulással szemben a hatalom is tehetetlennek bizonyult. A több mint félszáz cserkész és csoportvezetőik megkoszorúzták a Kós Károly tervezte egykori református elemi népiskola falán 1990-ben elhelyezett emléktáblát, majd kis csoportokba szerveződve elindultak a szentgyörgyi Kós-épületek felfedezésére. /Fekete Réka: A megmaradásra biztató ember (125 éve született Kós Károly). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Az esztendő utolsó napján egy mentőorvos itthagyta Kovászna megyét, jelenleg három orvos egész és egy fél normával dolgozik a megyei mentőszolgálatnál. Mindannyian a sepsiszentgyörgyi központban teljesítenek szolgálatot, Háromszék többi városában orvos nélkül működik a mentőállomás. A törvény szerint húsz mentőorvosnak kellene dolgoznia a megyében. /Fekete Réka: Még húsz mentőorvos kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

Háromszéken a lakosság kétharmada élt a másfél évig tartó lehetőséggel, az ingyenes orvosi kivizsgálással. /Fekete Réka: A lakosság harmada lemaradt (Egészségfelmérő program) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

A szitási (Bákó megye) plébános megtiltotta a csángó gyermekeknek, hogy a délutáni magyarórákra járjanak, a szülőket pedig azzal riogatta, hogy gyermekeik veszélyben vannak, ki tudja, mi minden történik ezeken az órákon, lehet szó szervcsempészetről, gyermekpornográfiáról és egyéb rosszról. Az eset kapcsán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége feljelentést tesz a jászvásári római katolikus püspökségen és a bukaresti nunciatúrán. Az elmúlt közel tíz évben a moldvai magyar oktatási program új helyszínein majdnem minden tanítónak el kellett szenvednie a kezdeti megaláztatást, az érintett szülőknek pedig a megfélemlítést. Nevezték már a sátán nyelvének a magyart, megbélyegezték a csángószövetség tevékenységét azzal, hogy kiárusítja Magyarországra a csángó gyermekeket, legtöbbet a papok ártottak az ügynek. A hitüket szinte identitásuknak valló csángókat az egyház tudja a legjobban megfélemlíteni, ezúttal a szitási plébános a ministrálástól tiltotta el azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ebben a faluban decemberben kezdődött a tevékenység, Major Emőke zilahi születésű tanító karácsonykor kezdte meg háznál az oktatást. Szitással együtt jelenleg húsz moldvai faluban közel ezer csángó gyermek tanul az iskolai magyarórákon anyanyelvén írni, olvasni, a délutáni foglalkozásokra legalább másfélszer ennyien járnak. /Fekete Réka: Megfélemlítés Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny országos döntőjét tartották január 30-án a sepsiszentgörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumban. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a házigazda iskola szervezésében a vetélkedőre tizenhárom megyéből és Bukarestből érkeztek magyar középiskolás diákok. Míg a különböző nyelvi, beszédtechnikai és versmondó versenyeken az erdélyi diákok a legjobbak között szerepelnek, a helyesírási vetélkedőkön a magyarországiaknál gyengébben teljesítenek. /Fekete Réka: Helytelenül írnak diákjaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Az igazi decentralizációt az jelentené, ha az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, milyen és mennyi óvodát, iskolát akarnak és tudnak működtetni – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki polgármesterekkel tartott találkozón. Idén főként azokra a beruházási munkálatokra kapnak pénzt az önkormányzatok, amelyekre tavaly és tavalyelőtt elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a tervezés. /Fekete Réka: Több beleszólást az önkormányzatoknak (Iskolahálózat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Ősztől megszűnik a hat évvel ezelőtt létrehozott szakiskolai hálózat, felvételit már csak a szakközépiskolai osztályokba hirdetnek. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azt a szakoktatást számolja fel, amit a Nastase-kabinet idején tárcavezetőként ő hozott létre. Hat esztendővel ezelőtt kezdték meg működésüket a 2+1+2 év kifutású szakiskolák. Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója szerint a változtatással a diákok járnak rosszul, mert a munkaerőpiacon a gyakorlati tudást várják el a szakiskolásoktól, erre pedig a líceum nem készíti fel őket. /Fekete Réka: Felszámolják a szakiskolákat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

Ősztől új szakkal bővül a kínálat a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatán. A tanítás mellett az egyetem a kutatás bővítését tartja a legfontosabbnak. Az országban egyedül itt képeznek majd ipari biotechnológusokat magyar nyelven – hangsúlyozta Fazakas József, a helyi egyetem igazgatója. A meglévő négy gazdasági, valamint a közigazgatási és a tavaly indult környezetmérnöki szak mellett ez a hetedik szakképzési ág, amelyben felsőfokú oklevelet szerezhetnek a fiatalok Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg ezerkétszáz hallgató tanul, két szakon (vállalkozásfejlesztés és közigazgatás) pedig mesterképzés is folyik. /Fekete Réka: Fontos a kutatás a helyi egyetemnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Háromszéken igen rövid távú a kegyelet. Mihelyt a leszármazottak kihalnak, az élő hozzátartozók elköltöznek, nincs gazdája a hadisíroknak. Röviden így foglalható össze a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos történész megállapítása. A tavaly megjelent Honvédnévkönyv társszerzője az újonnan beazonosított negyvennyolcas sírokról is tájékoztatott. Ezen a vidéken egy-két civil kezdeményezés kivételével, nem létezik hadisír-gondozás. Legalább öt ismert sepsiszentgyörgyi honvédsír az évek során eltűnt – ellopták, beépítették, elenyészett. Helyi kegyeleti bizottságra lenne szükség. /Fekete Réka: Gyökértelenedünk (Hadisírok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Tárogató hangja fogadta Sepsiszentgyörgy az Incze Dániel százados kopjás sírjához igyekvő megemlékezőket március 13-án. Szabó Mihály mikós tanár hangszeres hívogatója után tanítványai énekeltek, Erőss Botond pedig rövid történelmi visszapillantót tartott. A Székely Mikó Kollégium diákjait a cserkészek váltották, akiket Szabó Lajos plébános, kanonok arra biztatott, legyenek mindig résen, őrizzék a szülőföld, az anyanyelv szeretetét. A cserkészcsapatok közös tisztelgése koszorúzással ért véget. /Fekete Réka: Legyetek mindig résen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Plugor Sándor életműve korán zárult /1940 – 1999/, de nem maradt torzóban. Grafikái, metszetei és a jelenlegi kiállításon nem látható festményei együtt teljes egészet képeznek – hangsúlyozta Nagy Miklós Kund, a brassói Szépművészeti Múzeumban megnyílt tárlatot köszöntve. Plugor Sándor Brassóban kezdte művészi pályafutását, Sepsiszentgyörgyre költözése után még sokáig hatott a szomszédos nagyváros szárnybontogató képzőművészeire. /Fekete Réka: Plugor Sándor-kiállítás (Brassó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon a várandósságuk idején magukra maradt fiatal lányok, nők számára valóságos védelmi bástya. Az eset szerencsére egyedi, a ferences nővérek áldásos tevékenységének köszönhetően a kilátástalanságból érkező kismamák és gyermekeik számára mindig kerül egy elfogadható megoldás Tarzicia nővér, a vezető Három nővértársával igyekeznek megtanítani az anyukákat, hogyan gondozzák kisbabájukat, megértetik velük, hogy felelősek gyermekük testi, lelki egészségéért, fejlődéséért. Utógondozást is végeznek. A nővérek állást próbálnak szerezni a kismamáknak. Csodával határos, mesélték a nővérek, hogy az eddigi tizenhárom eset megoldódott. /Fekete Réka: Életeket mentenek a ferences nővérek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

A pusztinaiak elégedetlenek a húsvétkor tartott magyar misével, mert kiderült, hogy az nem nekik szólt, hanem annak a tíz diáknak, akik a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban tanulnak. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta, nem mindenki mehetett be a templomba, mert egy szülő az ajtóban állt, és visszatérítette az érkezők egy részét, ennek ellenére több mint kétszázan részt vettek a szentmisén. Pusztinában tizenöt éve tartanak húsvétkor magyar nyelvű misét, de egyszer sem a templomban, hanem magánház udvarán. Azután kiderült, Berszán Lajos gyimesfelsőloki paptanár tartja a misét húsvétkor magyar nyelven a pusztinai templomban, de azt nem mondták a híveknek, hogy Berszán atya az ő végzős tanítványaiért misézik. „Nekünk nem kell olyan mise, amelyre a helyiek nem mehetnek be, nekünk állandó jelleggel kell magyar mise a templomban” – hangsúlyozza Nyisztor Tinka. /Fekete Réka: Nem ilyen magyar misét akarnak (Pusztina). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Az 1997-ben alapított Pro Urbe-díjat minden esztendőben olyan személyiségeknek ítéli oda Sepsiszentgyörgy önkormányzata, akik sokat tett a városért. Az idei kitüntetések átadását április 26-án megzavarta, hogy a város három magyar polgára mellett egy olyan román nemzetiségű tanár is megkapta a díjat. Posztumusz Pro Urbe-díjat kapott a tavaly elhunyt Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, továbbá dr. Bogdán Rajcs Zsolt ,,a sepsiszentgyörgyi modern kórházi laboratórium megteremtéséért és a római katolikus egyház keretében kifejtett áldozatos, karitatív munkájáért”, Incze Sándor nyugalmazott református lelkész-esperes ,,a református egyházban kifejtett, sziklára építkező munkájáért”, valamint Tiboldi Zoltán nyugalmazott pedagógus, múzeumkönyvtáros ,,kiemelkedő tanári múltjáért kapta meg a Pro Urbe-díjat. Az önkormányzat négytagú román frakciójának jelöltje, Buda Stela nyugdíjas tanár kitüntetése ellen az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye jelen lévő tagjai tiltakoztak magasba emelt Egy őszinte NEM a sovinizmusra, Egy őszinte NEM a magyargyűlöletre feliratú lapokkal. Gazda Zoltántól, a tanács polgári pártos tagjától megtagadták a témához fűződő felszólalást, amit később megtett Berecki Kinga szintén MPP-s tanácstag, hangsúlyozva, hogy a mai nap közösségünk szégyene, mert az önkormányzat román tagjai nem tudtak olyan személyiséget jelölni, akire felnéznek, a magyarok egy része pedig elfogadta a szóban forgó jelöltet. /Fekete Réka: Botrányos ünnepi ülés (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Az erdélyi amatőr néptáncegyüttesek harmadik erdélyi seregszemléjét tartották április 25-26-án Sepsiszentgyörgyön. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében tartott Erdélyi Néptánc Antológia harmadik állomása – Csíkszereda és Szamosújvár után – Sepsiszentgyörgyön. /Fekete Réka: Életük a néptánc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Az Oktatási Minisztérium módosította három évvel ezelőtti rendeletét, és újból engedélyezi a középiskolai szintű tanítóképzést. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző egy osztály indítására engedélyt kért a szaktárcától. Hetvenöt éve működik tanítóképzés Kézdivásárhelyen, a középfokú oktatást a 2006–2007-es tanévben váltotta fel teljesen a főiskolai. 1990 óta több mint nyolcszázan szereztek középfokú oktatói oklevelet s három és félszázan felsőfokú diplomát ebben az iskolában. /Fekete Réka: Újból lesz középiskolai tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Sepsiszentgyörgyön megnyitották az Írisz Házat. Háromszéken ez az első olyan létesítmény, amelyben nagyszámú, fogyatékkal élő fiatal kap munkalehetőséget. A fejlesztő- és munkaterápiás központban ötven sérült foglalkoztatását kezdi meg a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) helyi kirendeltsége. A kétharmad részben holland és német támogatással, egyharmad arányban helyi vállalkozók, az önkormányzat és az állam hozzájárulásával, Makkai Péter református lelkész és munkatársai kitartó munkájával felépült Írisz Házban a megnyitón közreműködött Márk Attila versénekes és Vennes Emmy színművész, valamint megnyitották Gyulai Líviusz baróti származású, Magyarországon élő képzőművész grafikai tárlatát, amelynek munkáit az alkotó a befogadóközpontnak ajándékozta. /Fekete Réka: Megnyitották az Írisz Házat (A feltétel nélküli elfogadás hajléka) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Kétnapos ünnepségsorozattal, május 8-9-én tiszteleg a nagy múltú iskola az alapítók, az egykori igazgatók, tanárok és munkájuk révén nevessé vált néhai vén diákok emléke előtt, és megszólítja mindazokat, akik diákként, vén diákként, illetve családtagjaik révén jelenleg is kötődnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumhoz. A házigazda iskola a református egyház és a társiskola Református Kollégium bevonásával tart jubileumi ünnepségsorozatot. A 150 éves sepsiszentgyörgyi református oktatás emlékéve már tavaly ősszel megkezdődött, amikor megjelent József Álmos iskolatörténeti képeskönyve, a télen majdnem minden jelenlegi mikós diák családjába eljutott a jubileumi falinaptár. Az emlékév záróakkordjaként Csutak Vilmos legendás hírű iskola- és múzeumigazgató szobrának felállítását tervezi a Székely Mikó Kollégium Alapítvány és a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány. A hét végén két új kiadvány révén elevenítik fel az iskola történetét, az Emlékkönyv és a Jubileumi krónika. /Fekete Réka: Az iskola alapítására emlékeznek a Székely Mikó Kollégiumban (150 éves a sepsiszentgyörgyi református oktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileumi emlékünnepsége május 8-án volt. Legalább négy mikós nemzedék volt jelen. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium és Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója az iskola százötven éves történetének főbb mozzanataira emlékeztetett. Utalva a Mikóban végzett nemzedékek sokaságára, Keresztély Irma főtanfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy elsokasodtak a fenyőemberek, akik őrzőkként vigyáznak az elődök örökségére. A Véndiák Társaság és a Székely Mikó Kollégium Alapítvány által állíttatott emlékkő (a mikóújfalusi Urszuly Sámuel kőfaragó munkája) leleplezésénél dr. Szőts Dániel vén diák méltatta az iskolaalapítók és a nevessé vált mindenkori diákok érdemeit, Incze Sándor nyugalmazott református esperes megáldotta a létesítményt. A szülői közösség képviselői átadták az iskolának a Református Székely Mikó Kollégium 1908-ban készült, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képező iskolazászlójának hiteles másolatát. Régi tanszerrelikviák, sok kiadvány, hajdani egyházi és iskolai szemlétől jelenkori írók, tudósok kiadványai sorakoztak a könyvkiállításon. A két iskola egyesített kórusát a délutáni népzene- és néptánctalálkozón az iskola egykori énekkarosai bővítették ki. /Fekete Réka: Maradjon a székely nép világító fáklyája (150 éves a Székely Mikó Kollégium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Harmadik alkalommal gyűltek össze a háromszéki örökbefogadó családok olyan találkozó keretében, amelynek célja az együttlét, a barátkozás és a közös gondok megbeszélése. Június 7-én több mint százan vettek részt a sepsiszentgyörgyi Pro Adopt – Örökbefogadó Szülők Egyesülete szervezésében a Benedek-mezőn tartott szabadtéri foglalkozásokon. Kovászna megyében száztíz családban nevelkedik örökbefogadott gyermek, és tucatnyian szerepelnek a várólistán. Amióta Románia az EU tagja, a korábbinál is bürokratikusabb az örökbefogadás, jelezte Kovács István unitárius lelkész, az egyesület elnöke. /Fekete Réka: A gyermekmosolynak nincs származása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) április 26-ra meghirdetett közgyűlésén kétszer annyian jelentek meg, mint ahányan elfértek volna a bákói kultúrház kistermében, emiatt a szervezők június 14-re újból összehívják a tagokat a művelődési otthon nagytermébe. A közgyűlés napirendjén szerepel többek között az elmúlt időszak tevékenységi és pénzügyi beszámolója, tisztújítás, valamint az alapszabályzat egyes pontjainak módosítása. Huszonhét csángó származású értelmiségi nyílt levélben kéri a szervezetet, hogy a közgyűlés sikere érdekében ,,tájékoztassák a szervezet tagjait a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódó tervezetekről, biztosítsák minden hozzászólónak a lehetőséget, hogy álláspontját méltósággal kifejthesse. /Fekete Réka: Közgyűlésre készül a csángó szervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

A nagylelkű adományozó cselekedete legyen követendő példa a város lakossága előtt, hangsúlyozta Keresztes László nyugdíjas iskolaigazgató június 24-én, a sepsiszentgyörgyi emléktábla-avatón. Keresztes az emlékezők előtt ismertette a Székely Mikó Kollégium Alapítvány Könczei-alapjának történetét, és felidézte az iskola mindenkori adományozóinak abbéli igyekezetét, hogy segítsék a szegény sorsú tehetséges diákokat. A 2002-ben hetvenkilenc éves korában elhunyt Könczei László ügyvéd, mikós vén diák egykori iskolája alapítványára hagyta vagyona egy részét. /Fekete Réka: Emléktáblát avattak Könczei László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Klézsén, az öt falurészből – Buda, Somoska, Klézse, Tyúkszer, Pokolpataka – álló nagyközségben egyedül Duma András ül dologidőben a számítógépe előtt – miután a reggeli órákban elvégzi a ház körüli teendőket –, pályázatok után kutat, leveleket ír, naponta többször megfordul a Magyar Házban, és folyton szervez valamit. Úgy tartja, a Kárpátokon kívül felejtett csángómagyaroknak újra meg kell tanulniuk kultúrájukat, ezért kihasználnak minden lehetőséget, ami ezt segíti. Tanév közben a helyi iskolában heti három órában és a délutáni foglalkozásokon tanítják a gyermekeket magyarul írni, olvasni, megtanítják énekeiket, táncaikat, a Magyar Házban pedig bővítik földrajzi és történelmi ismereteiket. A Szeret-Klézse Alapítvány kezelésében lévő Magyar Házat folyton bővítik, már olyan sok a gyermek, hogy nem férnek a jelenlegi helyiségekben. /Fekete Réka: Klézsei pillanatkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./