Febr. 28-án bukaresti székházában ülést tartott az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége. Király Károly, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöke tájékoztatást tartott a politikai helyzetről, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokról. Sütő András kérte, hogy egészségi állapota miatt helyette mást nevezzenek ki a parlamenti csoportba. Kérésének eleget téve helyette Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Kisebbségi Bizottságának alelnökét nevezték ki. Szerkesztőbizottságot neveztek ki a nemzeti kisebbség sérelmeit, jogfosztását bemutató Fehér könyv összeállítására. Létrehozták az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éve, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Totó Tibor. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület Fábián Ernő kovásznai tanárt, esszéírót kérte fel a márc. 15-i ünnepi beszéd megtartására. Fábián Ernő ablakát 14-én éjszaka betörték. Aznap alakult meg Kovásznán a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A beszédre való felkérés telefonon történt. Megint lehallgatják a telefonokat? - tette fel a kérdést Farkas Árpád. /Farkas Árpád: Ismét dolgoznak?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

A Vatra Romaneasca Sepsiszentgyörgyön is tartott tanácskozást. A szervezet Kolozsváron tartott országos tanácsának határozatát nem olvasták fel, amíg a teremben voltak a magyar sajtó tudósítói. A Vatra Romaneasca képviselői erőszakos cselekményekbe torkolló uszításba kezdtek. Ennek eredménye, hogy Kovásznán meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát és betörtént Fábián Ernő tanár ablakát. /Simó Erzsébet: A megyei Vatra Unióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban indexre tett szerzők listáját. A 152 szerzőből 9 magyar. Közülük háromnak /Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos/ egy-egy munkája, míg a többinek /Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza/ valamennyi alkotása a tiltott könyvek közé került. - Ez a lista nyilván nem teljes, például az Erdély története sem szerepel rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Megjelent Az Ige /református gyülekezeti lap, Kovászna/ első száma, főszerkesztője Fábián Ernő. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./

Kőrösi Csoma Sándorra emlékező ünnepséget rendezett ápr. 6-án a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület Csomakőrösön és Kovásznán. Csomakőrösön Fábián Imre mondott beszédet, az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. Kovásznán szimpóziumot rendeztek, ahol Budapestről dr. Kiszely István és Petkó Iván, továbbá dr. Bodor András /Kolozsvár/, Demény Lajos /Bukarest/ és Fábián Ernő /Kovászna/ tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

"Kézdivásárhelyen a Széchenyi-emlékév keretében jún. 8-án avatják fel ünnepélyesen a Nagy Mózes Líceumban a Széchenyi-domborművet, Vetró Artúr alkotását. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, az előadók között van dr. Antal Árpád egyetemi tanár, Egyed Ákos történész és Fábián Ernő művelődéstörténész. /"A legnagyobb magyar" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Fábián Ernő elemezte az oktatási törvénytervezetet. Romániában nem történt rendszerváltás, csak a hatalmi elit cserélődött ki. A tervezetben rendkívül magasfokú a centralizáltság. A magánintézetek csak minisztériumi ellenőrzéssel működhetnek, tantervüket jóvá kell hagyatni. Az egyházi iskolákról alig történik említés. A tanterv egységes, a minisztérium hagyja jóvá, ugyanígy a tankönyveket is ellenőriztetni kell. Központilag nevezik ki a középfokú intéztek igazgatóit és a tanfelügyelőket. A tervezet az egészségügyi, technikai, jogi, mezőgazdasági és közgazdasági oktatást csak államnyelven engedélyezi, ez súlyos diszkrimináció. /Fábián Ernő: Gondolatok az oktatási törvénytervezetről. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 13-26./

A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Dáné Tibor nagy erővel kelt a szociáldemokrata-újbaloldali platform védelmére, elutasítva a platformmal szembeni álláspontját kifejtő Fábián Ernő /Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./ és Mikó Lőrinc /Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ érveit. /Dáné Tibor: Szociális védőháló minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

Beke György Atlantisz harangoz című új könyvét méltatta Fábián Ernő. Ezt a könyvet az RMDSZ-nek kellett volna összeállítani az erdélyi Atlantiszról, olyan tényszerű dokumentáció. A fejezetekben szó esik a történelemhamisításról, a csángókról és a háború utáni kegyetlenkedésekről is. /Fábián Ernő: Mi történik Atlantisz földjén? = A Hét (Bukarest), dec. 17./

Sepsiszentgyörgyön hatalmas tömeg hallgatta Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Fábián Ernő tanulmányíró, Magyari Lajos költő, RMDSZ-szenátor beszédét. Movila Maria a Polgári Szövetség nevében kifejtette, hogy márc. 15-e nemcsak a magyarok, hanem minden szabadságszerető ember ünnepe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

"Balogh Edgár próbálta meggyőzni Fábián Ernőt, aki Emelkedésből hanyatlás címen borúlátó képet adott a magyarországi választások eredményéről a Háromszék hasábjain, hogy a szocialista eszmék nem azonosak a "terrorrá silányodott" gyakorlattal. A reformszocialisták, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Ilia Mihály "népben-nemzetben" gondolkodó humán-szocialisták. Egyetért viszont Fábián Ernővel akkor, amikor figyelmeztet: "...ügyelni kell azokra a múltból itt maradt kísértetekre, akik az ajtóban leselkednek, mindenképpen vissza szeretnének térni". /A Hét (Bukarest), júl. 8./"

"Fábián Ernő Egy vita margójára címmel fűzte gondolatait a Dávid Gyula és D. Lőrincz József közötti vitához. Nem tudja elfogadni D. Lőrincz József azon állítását, hogy a "kulturális nomenklatúra" hozta volna létre az "etnikai pártot", mely eredendően konzervatív volt és befelé intoleráns. Nem új az etnikai pártok létjogosultságának kétségbe vonása, mert az etnikai pártok a homogenizáló pártoknak útjában álltak. Elhangzott a vitában a kisebbségi fundamentalizmus kifejezés és az, hogy a radikális álláspont nem vezet eredményre. Vajon mi vezetett volna eredményre, kérdezi Fábián Ernő. Árulja el valaki, mit jelent Romániában a magyar kisebbségi fundamentalizmus? A kulturális és területi önkormányzatot fundamentalizmussal azonosítják. Ami természetes Svájcban, Finnországban, Dél-Tirolban, az "mifelénk fundamentalizmus". /A Hét (Bukarest), okt. 14./ Előzmény: szept. 16-i jegyzet."

A történelmi események újraértékelése folyik, maga Iliescu elnök értékelte át 1944. aug. 23-a, a kiugrás szerepét. Hitler leghűségesebb csatlósának, Antonescunak a szerepét is igyekeznek pozitív színben feltüntetni. A keleti hadjáratra azt mondják, hogy visszaszerezte a Szovjetunió által elfoglalt területet. Antonescu nemcsak Besszarábiát foglalta el, hanem Transznisztriát is. Az új tartomány kormányzójának Gheorghe Alexianu professzort nevezte ki, a sajtó pedig a román élettér kiterjesztéséről cikkezett. Odesszában román iskolákat nyitottak. Transznisztriát teljesen elzárták a külvilágtól, itt rendezték be a román internálótáborokat, írja Fábián Ernő. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Csíkszeredában a Corvina könyvklubban bemutatkoznak a marosvásárhelyi Mentor Kiadó szerkesztői. A könyvklub következő rendezvényét Szabó Dezsőnek szenteli, akiről Fábián Ernő tart előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

"Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./"

Késve jelent meg az immár egyetlen partiumi irodalmi-közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) decemberi /12./ száma. A főszerkesztő, Horváth Andor vezércikke emlékezés: Öt év. Részleteket közöl a folyóirat Domokos Géza Az esély című visszaemlékezéséből, továbbá Fábián Ernő Lesz-e történelmi kiegyezés? című írása olvasható ebben számban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./

Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület márc. 4-i ülését Németh Lászlónak szentelte, emlékezve a város nagy fia, Németh László halálának 20. évfordulójára. Fábián Ernő méltatásában az író munkássága egy XX. századi Széchenyi Istvánként került a hallgatóság tudatába. Az ülésen szó esett az 1993-ban átadott, a városban levő, több mint 11 ezer kötetet tartalmazó Németh László Könyvtárról is. Az EMKE-füzetek soron következő 5-6. kettős száma: In memoriam Németh László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

"Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./