Szent László váradi emlékei
Kedd délután a Kanonok soron havi találkozóját tartotta a Nobilitas Egyesület. Fodor József elnök, vikárius beszélt a Szent László-évről, majd Fleisz Judit tanárnő tartott előadást.
Az egybegyűlteket köszöntő Mons. Fodor József általános helynök, egyesületi elnök arra hívta fel a figyelmet: tavaly a magyar kormány 2017-et Szent László-évnek nyilvánította arra hivatkozva, hogy a király szentté avatásának 825. évfordulóját ünnepeljük. A döntést a Magyar Katolikus Püspöki Kar is elfogadta, s a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében is az elkövetkezendő hónapokban számos rendezvényt szervez a püspökség azzal a céllal, hogy közelebb hozza Szent László alakját, jobban megismerjék őt az emberek, terjessze a kultuszát.Az elképzelések szerint az események csúcspontja az idén májusban két hétig zajló Festum Varadinum középső vasárnapja lesz, amikor az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek fogja celebrálni, illetve legalább egy nap erejéig hazahozzák Váradra az eredeti hermát, ez ügyben Exc. Böcskei László megyés püspök egyeztetett Veres András győri megyés püspökkel.
Predesztinálva
A továbbiakban Fleisz Judit tanárnő tartott prezentációt, Szent László váradi emlékei címmel. Hangsúlyozta: a feljegyzések szerint mindenkinek feltűnt daliás termete, predesztinációja az uralkodásra, hogy „beszédében ékes, karban erős, termetében díszes, csak szépséges császárságra méltó, és a Szent Korona őt méltán illeti”. 1047. június 27-én született Lengyelországban, apja I. Béla magyar király, anyja Richeza lengyel hercegnő. 1078 körül vette feleségül Rheinfeldi Adelhaidot, lánya Szent Piroska, későbbi bizánci császárnő.Királyként szigorú, de igazságos törvényalkotó volt. A legendák szerint kétszer is megkoronázták: először a Géza-féle görög koronával, majd pedig a magyar szent koronával. 1077-től magyar király volt, 1091-től 1095-ig horvát király is. Amellett, hogy megújította az egyházi életet és továbbfejlesztette az intézményrendszerét, jelentős sikereket ért el külpolitikai téren, és az igazságszolgáltatásban is letette a névjegyét. Több törvénykönyv is fűződik a nevéhez. Megjegyzendő, hogy ezek egyikében fordul elő először latinul a nemes kifejezés, ami azt jelenti, hogy addigra már megvalósult a magyar társadalom rétegződése. Ugyanakkor megszilárdította a királyi rendet, például úgy, hogy rögzítette: a nádor az udvari pecsét őrzője, és helyettese az uralkodónak. Második törvénykönyvében többek közt rendezte a papok házasságának kérdését, az egyházi javak elidegenítésének tiltását, a pogány szokások büntetését, az erkölcsi élet védelmét.
A Képes Krónika szerint Szent László a Körös folyó mentén vadászott, amikor egy helyen angyali hang hallatszott arra biztatván őt, hogy építsen monostort Szűz Mária tiszteletére. Így is tett, és ezt a helyet Váradnak nevezte el, majd a monostor köré épült a csillag alakú vár. A háromhajós székesegyház építése 1370-ben fejeződött be.
Szent László 1095. július 29-én hunyt el Nyitrán, és halála előtt úgy rendelkezett, hogy nyughelye a váradi székesegyházban legyen. A szentté avatására 1192-ben került sor, III. Celestin pápa idejében. A néphagyomány szerint abban az órában egy fényes csillag látszott az égen, a teste fölött. 1192. február 2-án történt meg az ereklyék leválasztása, és koponyacsontja egy darabját mellszobor alakú hermában helyezték el a sír fölött, a kardjával és a csatabárdjával együtt. A szent sír csodatevő ereje rengeteg ember vonzott Váradra, zarándokhely és istenítéletek helyszíne lett. A koponyaereklye később azonban majdnem megsemmisült, amikor 1406-ban leégett az első székesegyház. A korábbi, fából készült herma elégett, azonban a koponya épen maradt. A hermát a török kiűzéséig máshol őrizték, majd Győrbe került. A barokk székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot.Előadása utolsó harmadában Fleisz Judit tanárnő a szent király emlékezetére, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokra tért ki.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Újratervezett Festum Varadinum
Idén május 7-21. között zajlik a XXVI. Festum Varadinum ünnepségsorozat, melynek keretében közel 150 program várja majd az érdeklődőket különféle helyszíneken. Számos újdonság lesz.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a témában rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón több újdonságra hívta fel figyelmet. Jelezte: arra való tekintettel is, hogy idén Szent László-év van, illetve a reformáció 500. évfordulóját is ünnepeljük, két hétig fog tartani a XXVI. Festum Varadinum, sőt, ha az elő- és utórendezvényeket is beszámítjuk, akkor közel három hétig. Bevonták a programokba a Szigligeti Színházat is, amely hat előadást fog kínálni. Külön Varadinum A és Varadinum B fesztivál bérleteket adnak ki, melyek öt-öt fellépés megtekintésére jogosítanak fel.
Ugyanakkor erőteljesebben nyitottak a fiatalabb generáció irányába, abban az értelemben, hogy olyan alternatív magyar zenét játszó együtteseket is meghívtak, mint például a Margaret Island, a Kiscsillag, a Magashegyi Underground, az Elefánt, az AK26, a Soulwave, a Skafunderz vagy a Wellhello.
Hangsúlyozottan számítanak a történelmi magyar egyházak közreműködésére. A május 14-i római katolikus egyházmegyei zarándoknapon közel 30 egyházi és világi méltóság lesz jelen. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálja, több évszázad elteltével ha csak egy nap erejéig is, de hazatér a Győrben őrzött koponyaereklye, a körmenet pedig ezúttal a Székesegyháztól a várig, az egyházmegye bölcsőjébe vándorol. Rá egy hétre pedig, május 20-án, a reformátusok ünneplik az Egységnapot a várban, mely programokat a debreceni Csokonai Színház Bánk bán című operakoncertre koronázza meg.
Szintén újdonság, hogy megemlékeznek Debrecen és Nagyvárad 25 éves múltra visszatekintő testvérvárosi kapcsolatáról, körülbelül 15 eseménnyel.
Új köntös
Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány Kuratóriumának az elnöke felidézte, hogy 4 éve a Festum Varadinum új köntöst kapott, azóta más arculatot mutat, és az idén is folytatódik ez a trend, vagyis nem csupán a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek által kínált programokra alapoznak, hanem bárkinek az ajánlatát szívesen fogadják.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója azt mondta: a sokszínűség jegyében örömmel fogadták a felkérést, hiszen a színházi rész harmonikusan kapcsolódik a kínálathoz, nincs kárára más eseményeknek. Május 14-én 19 órától az egri GG Tánc és az Inversedance együttműködésében a Traviata című táncszínházi átiratot lehet megtekinteni. Május 17-én 20 órától a békéscsabai Jókai Színház társulata szerepel Örkény Macskajátékával. Ennek külön érdekessége, hogy a közelmúltban elhunyt Csíky Ibolya játszott benne, helyette most a lánya, Vindis Andrea lép fel. Május 19-én 19 órától a szatmárnémeti Északi Színház mutatja be W. Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját. Május 21-én 16.30 órától az egri Gárdonyi Géza Színház szerepel Páskándi Géza Vendégségben című művével kivételesen a bábszínházban (a többi produkció helyszíne ugyanis a kőszínház), 19 órától pedig a debreceni Csokonai Színház lép fel Yasmina Reza Művészet című alkotásával. Május 27-én 19 órától Udvaros Dorottya koncertezik (Majdnem Valaki). A rendezvényekre a jövő keddtől beszerezhető fesztiválbérleteket bocsátanak ki a szabad árusításban kapható jegyek mellett. A Varadinum A 50 lejbe, a Varadinum B 60 lejbe kerül, a különbség, hogy utóbbi a Vendégség helyett az Udvaros Dorottya-koncert megtekintésére jogosít fel.
Visszatér a Varadinum programjai közé a Mindenki majálisa, május 7-én, a tavalyelőtti régi helyszínen, vagyis a vársáncban. Április 30-ig, naponta 10-16 óra között a 0771/375.902-es telefonszámon jelentkeznek azok, akiknek ötleteik vannak. Ahogy eddig is, jelen lesznek az iskolák, lesz gulyásfőzőverseny, az ez évi együttesek a Soulwave, a Wellhello, a Desperado, Szikora Robi és az R-GO.
Koncertek
Szabó Ödön egyéb koncerteket is beharangozott. Azt tervezik például, hogy május 13-án élő koncertet ad a Bémer téren Kefir, a Hip Hop Boyz, Kozsó, a Magashegyi Underground és a Beatrice. A Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel és a Bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézettel együttműködve idén is ingyenesen lehet megnézni magyar filmeket a Lotus mozitermében, összesen nyolcat, hétfőtől-csütörtökig 17.30 órától, meghívóval. Emellett a várszínpadon is lesznek koncertek. Május 18-án 10 órától felavatják a Körösvidéki Múzeum új székhelyét a debreceni Déri Múzeumnak egy néprajzi, etno-grafikai kiállításával. Nem marad el a történész konferencia sem (az előző három év előadásait román nyelven is megjelentetik), és megpróbálják elhozni Váradra a Puskás Öcsi kiállítást. Lesznek még könyvbemutatók, kiállítások is, mindenki megtalálhatja tehát azt a tartalmas programot, mely érdekli őt.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

„Hazatér” Váradra a városalapító Szent László király
Négynapos vallási utazás indult a nagyváradi egyházmegye egykori legnyugatibb pontjáról a Szent László által alapított város zarándoklati napjára.
Az idén ünnepelt Szent László-emlékév kimagasló eseménye zajlik vasárnap a nagyváradi római katolikus egyházmegyében: az eddigieknél lényegesen több hívet várnak a hagyományos Szent László zarándoklati napra, amely ugyanakkor túllép eddigi keretein, és a körmenet nem csak a Schlauch-kertet kerüli meg, hanem a zarándokok a székesegyháztól a lovagkirály által alapított nagyváradi várig vonulnak, ahová egykoron szent királyunkat eltemették. Az esemény rangját emeli, hogy a körmenetet nemcsak a nagyváradi Szent László-herma kíséri, hanem a kivételes alkalomra a városba érkezik, vagyis tulajdonképpen „hazatér” a koponyaereklye, amelyet jelenleg Győrben őriznek.
Az ereklyét több mint négy és fél évszázad távollét után reggel 9 órakor hozzák a nagyváradi székesegyházba. A zarándokok fogadása és az ereklyék előtti tisztelet 11 óráig zajlik, amikor elkezdődik az Erdő Péter bíboros által celebrált szentmise, amelyen jelen lesz Románia pápai nunciusa több erdélyi és külföldi püspök kíséretében.
A szentmise után, várhatóan 12.30-kor kezdődik a körmenet, amely a székesegyházból indul: a nagyváradi Szent László-hermát és a győri ereklyét kórusok és fúvósok kíséretében átviszik az első székesegyház helyére, a vártemplomba, ahol hálaadásul Te Deumot énekelnek. A templomi szertartás után egy, a Szent László életét bemutató kiállítást nyitnak meg a vártemplomban. A vártemplomban 16.30-ig lehet tisztelegni a Szent László ereklyék előtt, amikor a székeskáptalan tagjai egy hálaadó szentmisét mutatnak be. A szentmise után az ereklyéket megőrzési helyükre, a nagyváradi székesegyházba, illetve Győrbe szállítják majd az illetékesek. A nagyváradi eseményre különben csütörtökön négynapos zarándoklat indult a Körös-parti várostól 110 kilométerre fekvő Gyomaendrődről, a Szent László által alapított nagyváradi egyházmegye egykori legnyugatibb pontjáról, és a Körös völgyében haladva május 14-én érkezik meg Nagyváradra, László király 1192-es szentté avatásának helyszínére. Szent László sírja az általa építtetett nagyváradi székesegyházban a szentté avatása után vált Európa-szerte ismert zarándokhellyé.
Bálint Eszter / Krónika (Kolozsvár)

Szent László-zarándoklatot tartottak Nagyváradon
Szent László-zarándoklatot tartottak vasárnap Nagyváradon a városalapító király szentté avatásának a 825. évfordulóján. Az eseményre Nagyváradra hozták a szent király győri ereklyéjét. A nagyváradi székesegyházban tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros a Szent István-i mű kiteljesítőjének nevezte Szent Lászlót. Megemlítette: a Nagyváradon eltemetett király sírkövét olyan próbakőnek tekintették, amely mellett kiderül az igazság. „Mátyás királyról azt őrzi az emlékezet, hogy igazságos király volt, de amikor meghalt, odalett az igazság. Szent László halála után is igazságot tett” – jelentette ki a bíboros. A mise után mondott ünnepi beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a kereszténység, a magyarság és az európaiság egységének a szimbólumaként jellemezte Szent Lászlót. Szerinte a szent király alakja azt példázza, hogy „a nemzeti elkötelezettség és a kereszténység nemhogy nem áll szemben egymással, de egymásra utalt”.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Zarándoklat a kereszténységért
Az elmúlt évtizedek legjelentősebb zarándoklatára került sor tegnap Nagyváradon, ahol a Festum Varadinum rendezvénysorozat legnagyobb tömeget megmozgató és vitathatatlanul legjelentősebb eseményén, a Szent László zarándoklaton vehettek részt az érdeklődők. A Nagyváradot megalapító lovagkirály egyik féltve őrzött fejereklyéje érkezett Győrből erre az alkalomra a városba, így a körmeneten nemcsak a váradi hermát, de ezt is végigvitték.
A fejereklyét egy speciálisan védett autóval hozták a váradi székesegyházba. A begördülő autót katolikus hívek százai várták, akik közös imádsággal fejezték ki tiszteletüket az egykori keresztény uralkodó emléke iránt. A zarándoklat szentmisével kezdődött. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök köszöntötte a szép számmal megjelent híveket, köztük politikai és közéleti szereplőket.
Erdő Péter bíboros, prímás, Budapest-Esztergom érseke celebrálta a misét, rámutatva arra, hogy Szent László öröksége és szellemi, hitbéli hagyatéka sosem volt annyira üzenetértékű az elmúlt évszázadok alatt, mint napjainkban, amikor a keresztény világot támadások érik, amikor a krisztusi egyházakat idegen erők veszélyeztetik. A Szent Lászlóra jellemző hit, szeretet, bátorság, emberi tartás a ma emberének is olyan példát mutat, amelynek segítségével megtarthatjuk keresztény értékeinket és lelkünkben a szeretetet.
A szentmisét követően Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is köszöntőt mondott. Beszédében kiemelte, hogy a mai értékvesztett világban, amikor Nyugat-Európa látványosan elvesztette keresztény gyökereit, nemzeti identitását, a Szent László-zarándoklat egyfajta erőt adó jelzés, egyfajta üzenet is, hogy a magyarok képesek megtartani magyarságukat és keresztény hitüket. A kereszténység és a magyarság találkozásának ugyanis egyik ékes példája a lovagkirály élete, aminek követése, tisztelete ma igencsak aktuális, hiszen a nagy uralkodóhoz hasonlóan kell védeni hitünket, hazánkat, mutatott rá Semjén. Ezt követően Victor Opaschi, Románia vallásügyi államtitkára mondott üdvözlőbeszédet, melyben hangsúlyozta, hogy ez a Szent László zarándoklat olyan jelentős és példaértékű esemény, mely nemcsak a váradi katolikusoknak, de egész Románia keresztény népének is büszkeségére válik.
A zarándoklat idén első alkalommal a székesegyháztól egész a váradi vártemplomig tartott, több ezernyi hívő kísérte a szent ereklyéket végig a városon, miközben magyar nyelven Szent László-himnuszokat és vallásos dalokat énekeltek. A zarándokmenetet a rendőrség és a csendőrség biztosította, ideiglenes forgalomkorlátozásokra is sor került, ahogy a menet áthaladt a városon.
A zarándoklat a váradi vár ősi falai között ért véget, ahol a vártemplomban a jelenlevő papok és hívők közösen imádkoztak Szent László királyhoz.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)

Összeöntötték a magyarországi és a határon túlról származó búzát Nemeshanyban
A Magyarok kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát. Sok helyen még folyik az aratás, ezért az idei felajánlás mennyisége még nem végleges – tette hozzá. A liszt és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehézsorsú gyermekhez jut majd el, több mint 130 szervezet segítségével, és ebből sütik majd az ünnepi kenyeret is a Somogy megyei Nagybajom községben – közölte.
Korinek László elmondta, a kezdeményezés elindításának köszönheti, hogy egyre többen ápolják a magyar nyelvet, hiszen „míg a Magyarok kenyerét eszik, a magyar nyelvet használják". Hangsúlyozta: a Magyarok kenyere programért a felvidéki és a Kárpátalján élő magyarság tette a legtöbbet, a kárpátaljai gazdák 83 tonna búzát ajánlottak fel.
Az ünnepi kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz Kárpátaljáról érkezik.
Az ünnepi kenyeret Esztergomban szenteli majd meg Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke.
A Magyarok kenyere program a nemzetben élő lelki erőt és összetartozást szimbolizálja – fogalmazott az ünnepségen a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt szerint a 2011-ben útjára indított program küldetése a keresztény nemzettudat erősítése. A búza az élet és az újjászületés jelképe, ezért a program a Kárpát-medence megmaradását is szimbolizálja – hangsúlyozta.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke arról beszélt, hogy szombaton a kárpátaljai búza ünnepén vett részt, ahol azt tapasztalta, hogy a gazdák teljes szívvel elkötelezettek a program iránt.
Kiss József Attila Nemeshany független polgármestere azt mondta, hogy Nemeshanynak mindig is nagy szerepe volt a búza őrlésében, ma is két ép és több romos malomépület van a településen. A Csizmadia malmot, amelyben az ünnepi búzát őrlik, 1907-ben Háry Mihály molnár építtette. A malom 1952-ig üzemelt, akkor államosították és magtárként használták. Az épületet 1972-ben az egykori tulajdonos családja visszavásárolta, 2001-ben felújították, 2003 óta működik malommúzeumként – idézte fel.
MTI; Erdély.ma

„Magyar kenyér” az úrasztalára
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában szombat délelőtt kerítettek sort a Magyarok Kenyere programsorozat részeként azoknak a kenyereknek a kiosztására, amelyeket a másnapi, vasárnapi úrvacsoraosztásnál használnak majd fel a különböző bihari egyházközségekben.
Mint köztudott, az elmúlt vasárnap első alkalommal került sor Nagyváradon augusztus 20-i ünnepségre, ennek részeként a Szent László téren a különböző történelmi egyházak képviselői megáldották, illetve megszentelték a Magyarok Kenyere program során összegyűlt búzából készült kenyereket, majd szét is osztották az ünneplők között.
Augusztus 26-án délelőtt az EMNT irodájában Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a megjelenteket, néhány mondatban bemutatva a Magyarok Kenyere programot. Mint elmondta, az erdélyi búzagyűjtési akciót az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezte, ez kérte fel Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét arra, hogy ünnepi keretek között adja át az úrvacsorai kenyereket a különböző települések, egyházközségek képviselőinek.
A püspök a korinthusiakhoz írott első páli levél 12. részéből idézve mutatott rá a keresztényi együvé tartozás szentírásbeli alapvetésére népeink, egyházaink, Kárpát-medencei magyarságunk közösségében: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (…) Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.”
Köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy milyen fontos szimbólum a kenyér a magyar kultúrában, illetve a magyar református egyházban. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere igazi Kárpát-medencei összefogással készült, hiszen a búza ünnepi összeöntése a Veszprém megyei Nemeshanyban történt, a kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról érkezett, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz pedig Kárpátaljáról. Az augusztus 20-i ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütötték, és Esztergomban szentelte meg Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása.
Tőkés László elmondta, a kenyér abban az értelemben is áldott, hogy mi, keresztények felebaráti szeretettel azt is kenyérrel kínáljuk, aki kővel tör ránk. Ezért különösen nagyra értékeli az Erdélyi Magyar Néppárt két bihari vezetőjének, Zatykó Gyulának és Csomortányi Istvánnak a cselekedetét, akik kenyeret vittek ajándékba augusztus 20-án a nagyváradi Rhédey kertben külön ünneplőknek. Az RMDSZ-esek nyilvánvaló irigységből, az egypártrendszerükből fakadó önteltségből szervezték meg az ottani ellenünnepséget, de lám, a kenyér egyetemes üzenetével kereste fel őket a Néppárt.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) nevében Ványi Attila köszöntötte az EMNT-székházban megjelenteket, elmondva, hogy az egyesület a kezdetektől megszervezte Biharban a gabonagyűjtést, és a továbbiakban is nagy örömmel teszik ezt. A megyében négy szervezet – az ÉGE, a Belényesvidéki Gazdák Egyesülete, a Hegyközi Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete – kapcsolódott be az anyaországban már hetedik alkalommal megrendezett Magyarok Kenyere-akcióba.
A rövid ünnepség után Tőkés László EP-képviselő átadta a Nagyszalontán megsütött kenyereket a mintegy harminc település, egyházközség jelen lévő képviselőinek, küldötteinek. tokeslaszlo.eu/cikk

Hálósok találkoztak Váradon
November 3–5. közt szervezte meg a Partiumi Háló Egyesület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Kárpát-medencei Szent László találkozót, melyre körülbelül 150 résztvevő érkezett.
A Háló a katolikus egyházhoz kötődő civil kezdeményezés, amely a kapcsolatok fontosságát hirdeti. A Hálóban egymással találkozva mindenki rácsodálkozhat a másik ember életére, megláthatja az Istenhez vezető különböző utakat, amelyek elsősorban saját és mások személyiségének megismerése által fedezhetőek fel. Egy élő, folyamatosan változó, nyitott találkozópont, annak érdekében pedig, hogy olyan hellyé váljon, ahol a különféle kapcsolatok létrejöhetnek, találkozókat szervez, melyeken ismerős, vagy ismeretlen emberek vesznek részt, hogy megosszák egymással gondolataikat, és tanúságot tegyenek az életükről; közösségeket támogat és teremt, amelyekben a közösség tagjai- rendszeresen találkozva egymással- elmélyítik kapcsolataikat, életüket összefűzhetik, és segítik egymás lelki, szellemi és hitbeli növekedését, valamint különböző, kulturális, önismereti, lelki stb. programokat bonyolít le, amelyeken a résztvevők az önmagukkal, Istennel és egymással való találkozást egyszerre élhetik meg. Az elmúlt hétvégén Nagyváradon zajlott Kárpát-medencei Szent László találkozó nyitóünnepségét a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében tartották szombat reggel, ahol Konrád Katalin igazgatónő, a Partiumi Háló Egyesület elnöke köszöntötte nagy szeretettel a Partiumból, Erdélyből, a Délvidékről, Magyarországról és Ausztriából érkezett vendégeket, azt kívánva nekik: kíváncsian és nyitott szívvel vegyenek részt a programokon, töltekezzenek fel lelkileg.
Most is
Ezután a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Állampolgárság képviseletében megjelent Czibolya Gábor, a Szent László-év Tanácsadó Testületének tagja kapott szót, aki felidézte, hogy január 4. óta foglalkoznak kiemelten a témával. Hangsúlyozta: Szent László egy közép-európai szent, akinek a személyisége összefonódik az egész nemzettudattal és erősíti az összefogást. Mons. Fodor József vikárius – aki egy Szent Lászlót ábrázoló stólát is kapott ajándékba – személyesebb hangvételű történetekkel érzékeltette azt: számtalan jele van annak, hogy Szent László most is velünk van, és kedves számára Nagyvárad, pártfogóként, közbenjáróként gondol ránk az örökkévalóságból. Azt is felidézte: annyira felemelő volt az idei körmenet a koponyaereklyével a Festum Varadinumon, hogy Erdő Péter bíboros is mint követendő példát szokta emlegetni. Az általános helynök ugyanakkor egy kevésbé ismert Szent László-legendát is elmesélt hallgatóságának.
A megnyitó után kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott az együttlét, majd az ebéd után a várba zarándokoltak a Hálósok, ahol Mihálka Nándor régész és Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense fogadták őket és szolgáltak értékes információkkal. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

A Gulagra hurcoltak emléknapja
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért az emléknap alkalmából Budapesten a Magyarok Nagyasszonya-templomban.
Erdő Péter kiemelte: a Gulagra elhurcoltak szenvedéseiről „még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni, Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek és akiket ártatlanul elhurcoltak”. A bíboros azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak. Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vértanúság és aranygömb
Tange Kenzó Mária-katedrálisa Tokióban – monumentális belső tere a nyugati katedrálisok hangulatát idézi
A másfél hónapra kalibrált ünnepi csillogás, vásárlási láz amerikai mintára már Európában is a fekete péntekkel (black friday) veszi a kezdetét, és nyomokban tartalmaz csak elcsendesedést, bűnbánatot és adventi várakozást, mint szóját a tejcsokoládé.
1.
Az újabban „szerethető betontömbökkel” és páncélozott járművekkel biztosított, bőségben és kavalkádban egymással versengő vásárokban minden az ölünkbe csöppen, ha nem sajnáljuk rá a pénzt, ezért könnyen megfeledkezünk azokról a karácsony-környéki történetekről, amelyek a szenvedésről és mártíromságról szólnak. Pedig az ünnepkör tanulságosan van összerakva. Karácsony másodnapján István diakónus őskeresztény vértanúságára emlékezik az egyház, akit a csőcselék a hite miatt kövezett agyon. Jeruzsálemben az ő nevét viseli az István-kapu mind a mai napig. János apostolról, a szeretett tanítványról a rá következő napon szólnak a szentbeszédek. Egyedüliként az apostolok közül János nem volt ugyan mártír, de a majdani nagy megpróbáltatásokról az ő tollából értesülhetett az utókor. Ez A jelenések könyve. Aprószentek napjának nem csak az ártatlanul felkoncolt betlehemi gyermekek bármely kultúrában kapitális bűnnek számító esete adja a súlyát, de közvetlenül kapcsolódik hozzá a napkeleti bölcsek látogatása (Vízkereszt) után az üldöztetés elől Egyiptomba menekülő Szentcsalád képe is.
2.
Megválasztása óta Ferenc pápa többször hangoztatta abbéli meggyőződését, hogy a keresztényüldözések első évszázadaiban sem haltak meg annyian a hitükért, mint manapság. Nem véletlen, hogy az Olaszországban 2016 januárjában közzétett társadalmi célú hirdetés, amely a napjainkban zajló keresztényüldözésre kívánta felhívni a figyelmet, épp az ő gondolatával indult, melyet egy Úrangyala-imádság után a Szent Péter-téren egybegyűlteknek mondott: „Testvéreink vérüket áldozzák pusztán azért, mert keresztények.” Később egyik, a pápa lakhelyéül szolgáló vatikáni Szent Márta-házban tartott reggeli homíliájában, amelyet a katolikus sajtó nem rejtett véka alá, csak épp azok nem hallották meg, akiknek szánta, bővebben is kifejtette mondanivalóját: „Ami Szent István első vértanúval, aztán az aprószentekkel megtörtént, az ma is folytatódik megannyi keresztény halálával, akiket a Krisztusba vetett hitük miatt ölnek meg. Létezik ugyanis vérszomjas keresztényüldözés: például amikor vadállatok tépték szét a keresztényeket a nézőtéren helyet foglalók örömére, vagy amikor a szentmise után, a kivonuláskor felrobbantott bombával röpítették a levegőbe őket. Van azonban »fehér kesztyűs« üldöztetés is, mely a kultúra álarca mögé rejtőzik, és a társadalom egyik szegletébe szorítja vissza az embert, egészen odáig menően, hogy elveszik a munkáját, ha nem alkalmazkodik a törvényekhez, melyek a Teremtő Isten ellenébe mennek.” (Erre rezonál a 2006–2016 között Erdő Péter magyar bíboros által elnökölt Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának tavaly októberi, monacói gyűlésén megszövegezett állásfoglalása, amely Európát olyan kontinensnek látja, „ahol számos társadalmi és kulturális hatás nyomására a kereszténységet mindinkább perifériára szorítják hátrányos megkülönböztetés révén”.)
3.
A kultúra álarca: nagyon érdekes szókapcsolat. Karácsony táján érdemes elgondolkodni, vajon erről van-e szó, amikor a közterekről bírói ítélettel vagy civil nyomásra kitiltott betlehemekről hallunk, mivel azok sérthetik a más vallásúak vagy másként gondolkodók isten tudja, miféle érzékenységét egy olyan kontinensen, ahol a néhai Antall József magyar miniszterelnök sokat idézett bonmot-ja szerint „még az ateista is keresztény”? Erről van-e szó, amikor abszurdba hajló érveléssel II. János Pál pápa köztéri emlékművének megcsonkítására tesznek kísérletet, mondván: igen feltűnő azon a kereszt? Erről van-e szó, ha azért bélyegeznek „túlságosan vallásosnak” egy karácsonyi reklámot, mert annak a mottója „Christmas begins with Christ”? Erről van-e szó, ha média-hatóságok betilthatnak egy keresztények kivégzéséről szóló beszámolót, mivel azt „erőszak-keltőnek”, sőt „pornográfnak” minősítenek? És erről van-e szó, ha nyögvenyelős nyelvészkedéssel bizonygatják, hogy sérti a gendersemlegesség ideológiáját, ha Isten nevének említésekor egyes európai nyelvekben a hímnemű személyes névmást is ejteni kell? Szinte mindegy, melyik esetet melyik haladó társadalom gyöngyözte ki magából, elég annyi, hogy európai példákat citáltam a közelmúltból.
4.
Mielőtt megnéztem volna Martin Scorsese Némaság (Silence) című, ez év tavaszán bemutatott filmjét, bevallom: keveset tudtam a japán kereszténység megrázó történetéről. Jártam ugyan Tokióban Tange Kenzó csodálatos Szűz Mária-katedrálisában, amely rendkívül népszerű esketési helyszín a nyugatos menyegzőkért bolonduló japánok körében, múzeumi tárlóban láttam taposóképet, amely a Tokugava-sógunátus hírhedt, keresztényellenes rituális tárgya volt, sőt: ismertem a Mária-kannon, azaz a buddhista Madonna ábrázolásmódjának jelentéstartalmát is, összefüggéseiben azonban mégsem tudtam értelmezni a Japánban látottakat. Szégyen vagy sem, a sok vizuális inger egyszerűen elnyomta bennem a gondolkodó embert, a Némaság tehát olyan volt, mint egy megvilágosodás. Kartográfusok érezhettek hasonlót, amikor végre kiszínezhettek térképeiken a tenyérnyi ismeretlent. A monumentális alkotás cselekményéről nem ejtek szót, hozzáférhető már a különféle adtahordozókon, ínyenceknek viszont Endó Súszaku azonos című, magyarul is megjelent regényét, esetleg az 1972-ben Cannes-ban is bemutatott Némaságot (Chinmoku) ajánlom, amely Shinoda Maszahiró munkáját dicséri. Kis leleményességgel ez utóbbit is könnyen elérhetjük online, érdekes tanulmány lehet a két filmes látásmód összevetése. A lényeg azonban az, ami a történet vertikalitásából fakad: a szélsőséges környezetben megélt hit ereje, amely a folyamatos fenyegetettségnek és állandó életveszélynek való kitettség, a nyilvános vallásgyakorlás lehetetlensége, valamint a totális üldöztetés ellenére is képes évszázadokon át összetartani, megőrizni egy közösséget. Valami távoli, sejtelmes bizonyosság pisla fénye világít a mindennapi gyarlóság, reménytelenség és megalázottság sötétjében. Erős a párhuzam a közel-keleti kereszténység másfél évezreden át megélt, és napjainkban már a végkifejletéhez érkező tragédiájával. Noha Scorsese több évtizeden át dédelgette tervét, egyértelmű, hogy ez adja a Némaság filmes adaptációjának aktualitását.
5.
Az Open Doors (!) nevű keresztény emberi jogi szervezet kimutatásai szerint az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kereszténységük miatt üldözöttek száma, ezzel párhuzamosan pedig megduplázódott a keresztény templomok ellen elkövetett támadások száma is. A holland civil szervezet a 2016-os adatok alapján mintegy 215 millióra teszi a hitük miatt üldözött vagy hátrányos megkülönböztetésben részesülő keresztények számát. A száraz statisztikáknak sokféle, a hétköznapi emberek száma is értelmezhető képlete jelent meg a sajtóban: minden öt, vallása miatt üldözött emberből négy keresztény, minden öt percben legalább egy keresztényt megölnek a hite miatt, minden tizenkettedik keresztény valamilyen diszkrimináció, üldöztetés vagy fizikai erőszak áldozata lesz a kereszténysége miatt. A helyzet súlyát jelzi, hogy a témában számos nemzetközi konferenciát szerveznek már évek óta, legutóbb például Budapesten (január és október), Genfben (március) és Washingtonban (május) került sor hasonlóra. Szakemberek az üldöztetés legfőbb okát a szélsőséges iszlám terjedésében látják, és úgy gondolják, hogy a közel-keleti válság legnagyobb vesztesei maguk a Krisztus-hívők, hiszen őket azokban az országokban is hátrányos megkülönböztetés vagy fizikai erőszak éri, ahol a hatóságok egyébként szigorúan lépnek fel a szélsőségekkel szemben. Ennek szomorú példái voltak a legerősebb és legnépesebb közel-keleti keresztény közösség, a nagyjából 10 milliós egyiptomi kopt ortodoxok templomai elleni virágvasárnapi merényletek, amelyek három hónapig tartó rendkívüli állapotot eredményeztek az országban. Ferenc pápa egyiptomi látogatását is ennek árnyékában sikerült tető alá hozni, az Al-Azhar nevű legfőbb egyiptomi szunnita központ pedig szokatlanul éles hangon szólalt meg a tragédia kapcsán. Henri Boulad, a tudós egyiptomi jezsuita páter a merényletek után alig pár órával tartott alexandriai szentbeszédében szinte dacosan reagált a történtekre: „A gyűlöletünket nem kapjátok meg! Szeretünk titeket!”
6.
Júniusban vetítette a magyar köztelevízió Övék a mennyek országa című dokumentum-sorozatának első, észak-iraki üldözött keresztényeket bemutató epizódját, amelynek létrejöttében Böjte Csaba ferences szerzetes tevékeny részt vállalt. Az egyiptomi kopt keresztényekről szóló fejezetet már a szeretet ünnepének közeledtével, advent harmadik vasárnapján tűzték műsorra, talán jelezve: karácsony elmúltával feltartóztathatatlanul közeledik a keresztáldozat, és nem telhet el úgy az ünnep, hogy nem gondolunk a szükséget szenvedő, másfélezer éven át kitartó, most mégis a szemünk láttára kipusztuló ősi keresztény közösségekre. Vajon hányan vesszük ma komolyan – akár egy ima erejéig – Boulad atya krisztusi szeretetben gyökerező, dacos fogadalmát, amely a modern kori mártíromság és a megbocsájtás erejébe vetett hit jelmondata egyaránt lehetne? És vajon mi, kényelmes európaiak, akik a vásári karácsonyok ragyogásában fürdőzünk heteken át, ugyan hány esztendeig volnánk képesek kitartani egy olyan környezetben, ahol az ádventnek mintha már sohasem akarna vége lenni? Laczkó-Vass Róbert / Szabadság (Kolozsvár)