Ápr. 13-án Keresztes K. Sándor leköszönő elnök megnyitójával kezdődött meg Siófokon a Magyar Pax Romana 40. kongresszusa, melynek témája a kommunikáció volt, A párbeszéd egyháza címen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója tartott előadást, Hankiss Elemér professzor az értékek válságáról beszélt, Nagy Endre professzor kifejtette, hogy nem szükséges keresztény pártot alakítani, Szabó Ferenc jezsuita teológus, a Távlatok főszerkesztője szerint a médiának mindenkihez kell szólnia, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a hierarchia szót elemezve hangsúlyozta, hogy az inkább a szent kezdetét jelenti, amely a tradíció által él tovább. Előadást tartott Heller Ágnes filozófus is, az utolsó napon Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana új elnöke mondott beszédet. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./

"Szinte minden magyarországi egyetemmel kapcsolata van a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is két éve együttműködési szerveződésben áll. Június 15-17-e között látogatást tett a Pázmány-egyetem háromtagú küldöttsége, dr. Erdő Péter rektor vezetésével. Ittlétük alatt a rektori szintű tárgyalások mellett a vendégek meglátogatták a bölcsészkart, a négy (ortodox, protestáns, görög és római katolikus) teológiai kart, a jogi, a politikatudományi és közigazgatási, valamint az európai tanulmányok fakultásait. "A két évvel ezelőtti együttműködési szerződés megkötése után most a kapcsolat konkrét tartalommal való megtöltéséről volt szó - mondta dr. Erdő Péter rektor. Reméli, hogy közös kongresszusokra kerül sor, a következő egyetemi évben például az állam és egyház jogi kapcsolatai témában. Egy másik jelentős terület a jogászokkal és politológusokkal való együttműködés: a nemzetközi kapcsolatok és az európai tanulmányok képzés terén való együttműködés és egy angol nyelvű nemzetközi jellegű diplomáciai képzés az, amit dr. Erdő Péter ajánlott, hozzátéve: nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az alkalmas jelölteket. - A látogatás eredményeképpen különleges együttműködés van kialakulóban a Pázmány-egyetem és a kolozsvári római katolikus teológiai kar között. Õsztől ugyanis lehetővé válik, hogy a hittanárit végzett hallgatók doktorátusi programban vegyenek részt a kolozsvári karon, amelyre beiratkozhatnak a Pázmányon végzettek is (náluk ugyanis a hittanárok nem doktorálhatnak). Ugyanakkor a magyarországiak vendégtanárok küldésével és diákok fogadásával segítik az ittenieket - tájékoztatott Nóda Mózes kolozsvári dékán-helyettes. /Bereczki Silvia: Gazdagodó tudományos kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

"Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./"

"Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Január 11-én az esztergomi bazilikában szentmise keretében ünnepélyesen beiktatják Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Pétert /sz. Budapest, 1952. jún, 25./ 1975-ben szentelték pappá Budapesten. Doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. (Jogi dolgozatában az esztergomi prímás jogállásának kérdésével foglalkozott.) Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. Számos előadást tartott, több tudományos cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban, elsősorban egyházjogtörténettel és a jogforrásokkal foglalkozott. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében. Erdő Pétert 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően - 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát. Esztergom 82. érseke, Magyarország új prímása sokat tett a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának rendezéséért is, a tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szakértő volt a vatikáni vegyes bizottságban, jelentős szerepe volt a Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében. /Ma iktatják be Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Külföldi tanulmányúton tartózkodó erdélyi magyar egyetemista kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem adott hírt Erdő Péter jan. 11-én történt érseki beiktatásáról. "Tisztában kell lenniük azzal, mekkora jelentősége van ennek az eseménynek az "összmagyar kereszténység" számára is." - írta. /Érseki beiktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "

"Dec. 6-án juttatta vissza Nagytétény a székely város tulajdonát. Gyergyószentmiklós határában vették át a nagytétényiektől a székely város elöljárói azt a nagyharangot, amelyet ágyúöntés céljából hurcoltak el 1944-ben. A tervek szerint a harang húsvétkor kondul meg újra a gyergyói templom tornyában. A néhány éve véletlenszerűen azonosított harang tért haza. 1943-ban minisztériumi határozat rendelte el, hogy az egyházak egy-egy harangot adjanak háborús célokra, így került a gyergyószentmiklósi is a Nagytétény határában levő öntödébe. A legenda szerint egy éjszaka a tétényiek - azt hívén, az ő harangjuk - rejtekhelyre vonszolták, és szeméttel födték le. Csak a háború után derült ki, hogy tévedésből a gyergyói harangot mentették meg maguknak. A harangot nov. 30-án szerelték le Nagytétényben. Az ekkor tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros-érsek, Magyarország prímása áldotta meg a gyergyószentmiklósi és a tétényi új harangot. A Lengyelországban készített új harang felirata: "Öntetett Isten dicsőségére, Nagyboldogasszony tiszteletére, a pest-nagytétényi templom ékességére, a gyergyószentmiklósi harang helyére." Gyergyó felé vezető útján a harangot Cegléden, Nagyváradon, Kolozsváron, Korondon, Székelyszentlélek-Bogárfalván köszöntötték. A harang útja a Hargitán át előbb Csíksomlyóra vezetett, majd onnan hozták Gyergyószentmiklósra. Fonott kalács, virág, nemzetiszín szalag díszítette a Szent Miklós-szobrot és a harangot szállító ökrösfogatokat. A két szekeret székely ruhás ifjak és a gyulafehérvári teológia tizennyolc diakónusa kísérte. /Gergely Edit: Hazatért a gyergyószentmiklósi nagyharang. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

A Bethlen Gábor Alapítvány tizenhét éve olyan személyiségeket díjaz Bethlen Gábor-, Márton Áron- és Tamási Áron-díjjal, akik a nagy névadók szellemiségéhez, szándékaihoz és erkölcsi igényeihez igazodva dolgoztak egész életükben. Az évek során a díjazottak között olyanok voltak, mint Domokos Pál Péter, Szabó T. Attila, Király Károly, Tőkés László, Duray Miklós, Erdélyi Zsuzsanna, Sütő András és mások. Tavaly nov. 3-án, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadáson Bethlen Gábor-díjat kapott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. Laudációját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta el. Kifejtette, hogy ismerve Jakubinyi György személyiségét, megdöbbentően széles körű nyelvtudását, amely a keleti és biblikus nyelvekre és nagyon sok modern nyelvre kiterjed, ismerve irodalmi munkásságát, maradandó értékekkel gazdagította a magyar nyelvű irodalmat. Aki Erdélyben a magyarságért tesz, dolgozik, az az egész magyarság életéhez járul lényegesen hozzá. Erdő Péter kiemelte: „elfogadni a nemzeti azonosságot és tenni érte, az egyben katolikus hitünk szerint is hozzátartozik az ember igazi méltóságához, a nemzeti szolgálata vallási szempontból is értékes cselekedet.” /Nagy és kettős kihívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A pünkösdi búcsún Csíksomlyón több mint 300 ezer résztvevő megfordul. Már IV. Jenő pápa 1444-ben kelt bullája szerint Csíksomlyón évről évre "megszámlálhatatlan sokaság", "immens multitudo" szokott ezen a kegyhelyen "ősidők óta" összegyűlni. Idén a pünkösdi búcsú ünnepi szónoka Erdő Péter lesz, a Krisztus Világossága című erdélyi katolikus folyóirat szerint "a katolikus összmagyarság bíborosa". A búcsút, a szentmisét közvetíti élő adásban a Duna Televízió. /Barlay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Erdő Péter bíboros-prímás január elején háromnapos látogatást tett Kárpátalján, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök meghívására. Ünnepi szentmisét celebrált a Szent Márton székesegyházban a templom felszentelésének századik évfordulója alkalmából; találkozott az egyházmegye papságával; több egyházi intézményt (köztük a munkácsi katolikus líceumot, a domonkos nővérek Szent Gellért Kollégiumát) keresett fel; látogatást tett Agapit munkácsi ortodox püspöknél és Milan Sasik görög katolikus püspöknél is. /Magyarország prímása Kárpátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 23./

Január 30-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együtt misézett Rómában dr. Erdő Péter bíboros-prímással, esztergom-budapesti érsekkel, akit II. János Pál pápa nemrég nevezett ki a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció tagjává. /Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő püspök Rómában. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

„Az SZDSZ szerint meg kell szüntetni az egyházaknak nyújtott »feudális privilégiumokat« és ennek érdekében felül kell vizsgálni a vatikáni szerződést” – jelentette ki a napokban Gusztos Péter, az SZDSZ, a magyar liberális párt ügyvivője. November 23-án közreadott közös levelében a négy magyarországi történelmi egyház jelezte: szó nincs félreértésről, de ha a Kuncze-levél a Gusztos-kijelentések miatti bocsánatkérés lenne – elfogadják azt. A közös nyilatkozat aláírói – Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre püspök-elnök a Magyarországi Evangélikus Egyháztól és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – hangsúlyozzák: szeretnének kimaradni mindenfajta politikai kampányból. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kifejtette: alaptalan Gusztos állítása, miszerint az egyházi intézmények másfélszeres támogatásban részesülnek – hiszen ezt a kérdést szakértők bevonásával már korábban tisztázták a minisztériumokkal. „Hogy a helyi önkormányzatoknál az egyházi intézmények adómentességben részesülnek, valóban igaz, de álságos úgy beállítani, mintha ez privilégium lenne, hisz ez más közfeladatokat ellátó intézményeknek, alapítványoknak, sőt pártoknak is járó kedvezmény” – mutatott rá a püspök. Az egyházaknak valós gondot jelent a 2006-os költségvetési tervezet szerinti forráscsökkenés, valamint a szociális törvény tervezett módosítása – amely az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozza. „A két kérdést együtt kell kezelni, mert a szociális területet mindkettő alapjaiban fogja érinteni” – fogalmazott Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati Irodájának vezetője. Az idősotthonok esetében például olyan új rendszert vezetne be januártól a kormányzat, ami minőség szerint különböztetné meg a férőhelyeket. Jelenleg egységes a normatíva: férőhelyenként 770, jövőre az átlagos színvonalúak esetében 730 lenne, az emelt színvonalúak esetében ennél kevesebb, 615 ezer forint a költségvetési támogatás. Czibere szerint a tervezettel előidézhetik, hogy az ellátó intézmények visszaminősítsék férőhelyeiket. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségének szóvivője leszögezte: a 2006-os költségvetést illetően az egyházakkal nem történt érdemi egyeztetés. Kifejtette, a normatívák esetében 20 százalékos csökkenésről van szó, pedig idén is alultervezett volt a szociális szféra támogatása, ami miatt forráshiányra való hivatkozással többször is előfordult, ez év elején is, hogy az egyházi szociális intézmények nem kapták meg a normatívát, veszélybe sodorva ezzel gondozottak ellátását. A szociális törvénytervezettel kapcsolatos véleményét a négy történelmi egyház közös levélben juttatta el Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez. /Guther M. Ilona, Budapest: Fókuszban a magyarországi egyházak közfeladatainak támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Sólyom László köztársasági elnök december 13-án fogadta a történelmi egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában. A találkozón a határon túli magyarok és az egyházi fenntartású intézmények helyzetéről is szó volt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház képviseletében vett részt a találkozón. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök elmondta: beszélgetésben a témák között szerepelt az egyházi iskolák támogatása, a szociális intézmények költségvetési gondja, a határon túli magyarok helyzete, valamint az egészségügy és a mentális helyzet. A zsidóság képviseletében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vett részt a találkozón. Feldmájer Péter a határon túli magyarság helyzete kapcsán arról szólt, hogy mindent megtesznek a magyar ajkú zsidósággal való kapcsolattartásért. A katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, Keresztes Szilárd püspök és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt jelen a megbeszélésen. /Sólyom László fogadta a történelmi egyházak vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Sólyom László köztársasági elnök újévi üzenete magvas és a lényegre törő volt: a 2006-os esztendő sorsfordító lesz Magyarország, az egész magyarság életében. S nem csak azért, mert választások éve, hanem a kollektív felelősségvállalás okán. Bárki is nyerje a parlamenti választásokat, bármelyik politikai erő, az mindenképpen felelősséggel tartozik az országnak és az egész nemzetnek. Mind a tizenötmillió magyarnak, akik a csonka ország területén vagy annak határain túl élnek. Mert a nemzet szellemi-lelki egyesítése soha nem volt olyan fontos, mint most, a nagy európai kihívások idején. Erdő Péter bíboros-prímás üzenete még megrendítőbb volt. A főpásztor bejelentette, hogy a 2006-os évet a Római Katolikus Püspöki Kar a magyarság megmaradásáért tartandó imaévnek tekinti, lévén, hogy a nemzet összetartása és erkölcsi tartása oly mértékben megrendült, illetve károsult, hogy ideje – talán az utolsó órában – visszatérni a keresztény értékekhez, az isteni áldásért és segítségért fohászkodni. A bíboros ugyanerre kérte fel, az ökuménia jegyében, a magyar történelmi testvéregyházakat. /Magyari Lajos: Imaév a magyarságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség ez évi első körlevelében Jakubinyi György érsek – csatlakozva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szándékához – imaévet hirdetett meg főegyházmegyéjében a nemzet lelki megújulásáért. Mellékelten közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelének szövegét, hogy tanulmányozzák át és a benne foglalt felhívásokat tegyék magukévá. A vasárnapi szentmisék egyetemes könyörgéseibe – saját fogalmazásunkban – belefoglalhatják a körlevélben megfogalmazott szándékokat. Majnek Antal munkácsi megyés püspök is levélben értesítette Erdő Péter bíborost Kárpátalja római katolikus híveinek csatlakozásáról a magyar nemzet lelki megújulásáért meghirdetett nemzeti imaévhez. /A Gyulafehérvári Egyházmegye is csatlakozott a nemzeti imaévhez. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

A nagyváradi bazilikában megtartott ünnepi nagymisével kezdődött a XV. Festum Varadinum rendezvénysorozat. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt. Tempfli József köszöntőjében kiemelte Nagyváradnak és Szent László királynak történelmünkben betöltött szerepét. Erdő Péter bíboros szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység hirdetése, a missziós tevékenység egyet jelent az örömhír terjesztésével. Szent László “sziklahitű” volt, alakja egybeforrt a magyar történelem nagy személyiségeivel. Felül tudott emelkedni a családi sérelmeken, mindig azon fáradozott, hogy tompítsa az ellentéteket. A szentmisét követően a bazilika előtti parkban ünnepi körmenetet tartottak, amelyben zászlóktól kísérve vitték körbe a lovagkirály ereklyéit tartalmazó hermát. Az ünnepséget a híveknek a Szent László ereklyéje előtti személyes tiszteletadása zárta. /Erdő Péter bíboros Nagyváradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

XVI. Benedek pápa nemrég aláírta azt a dekrétumot, amely kihirdeti Salkaházi Sára szociális testvér hősi fokon gyakorolt szeretetáldozatát, azaz a vértanúságot /”az 1899 május 11-én Kassán született és 1944 decemberében Budapesten meghalt Isten Szolgája, Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát.”/. Salkaházi Sára 1943 őszén felajánló imádságot tett, amelyben hangsúlyozta, az egyházüldözés esetére Isten fogadja el az ő halálát, kímélje meg a többi testvért. A szociális testvérek Budapesten, a Bokréta utcai zárdájukban rejtegették az üldözött zsidókat. Ezért a nyilasok 1944. december 27-én Salkaházi Sárát hatodmagával elhurcolták és aznap este valamennyiüket agyonlőtték a Duna-parton. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása elmondta, hogy a Szabadság-híd hídfőjénél tábla hirdeti az emlékét. „Minden év december 27-én gyertyát gyújtottunk a tábla előtt. Imádkoztunk azért, hogy Egyházunk mielőbb a boldogok sorában tisztelje őt. (...) A múlt igazi megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít bennünket a kiengesztelődéshez és ahhoz, hogy igazi, hiteles katolikus példaképeink legyenek.” Salkaházi Sára bejárta és szerette Erdélyt, Márton Áron püspök is jól ismerte értékes újságírói, írói, kulturális munkásságát. 1943 márciusában a szatmári Irgalmas Nővérek iskolájában tartott előadást, majd ugyanazon év decemberében Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. 1944. májusában Nagyváradon vett részt lelkigyakorlaton. Az 1989-es rendszerváltás után Romániában immár nyilvánosan működik, a többi szerzetesrendi intézménnyel együtt erőszakosan megszüntetett Szociális Testvérek Társasága. A köztudatban „szürke nővérekként” megmaradt testvérek jelenleg Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszeredában, Désen, Marosvásárhelyen és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György, piarista confrater: Újabb magyar vértanú boldoggá avatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Amikor gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök 1791-ben megalapította a ma is nevét viselő könyvtárat, nem sejthette, hogy a családi vagyonából megvásárolt könyvek a román állam tulajdonába kerülnek, s azokhoz kétszáz év múlva szeretett egyházának papjai hozzá sem fognak majd férni. A könyvtárat végrendeletileg Erdélyre és a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, utóbbi kezelésében, azzal a megkötéssel, hogy azt az őt követő püspökök a gyűjteményt gondosan óvják és folyamatosan gyarapítsák. Utódai eleget tettek a hagyakozó óhajának: a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat a román állam 1949-ben a római katolikus egyháztól elkobozta. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. A Batthyaneum tulajdonjoga 1989 után ismét napirendre került, és európai unszolásra 1998-ban Bukarest a 13. számú kormányrendelettel a könyvtárat és épületét visszaadta a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet mindmáig nem hajtották végre. A gyulafehérvári román nacionalisták ugyanis pert indítottak. Arra hivatkoztak, hogy könyvtárát Batthyány tulajdonképpen két örökösre hagyta: a püspökségre és Erdélyre. Utóbbi jogutóda pedig a román állam. A bíróságok rendre elutasították ezt az érvelést, de utolsó fokon, 2003-ban, a románok keresetének helyt adtak. Az érsekség a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, de az ügyben ott még nem született ítélet. A román állam pillanatig sem vette komolyan az elmúlt években az elkobzott egyházi és kisebbségi vagyon visszaszolgáltatását szorgalmazó sorozatos nyugati követeléseket. Jól példázza a bukaresti gondolkodást az Adevarul román napilap, 2004. június 30-án megjelent cikkének mondata: „A szóban forgó ősnyomtatványt Batthyan (sic!) katolikus püspök, teljes könyv- és műtárgy-gyűjteményével, végrendeletileg a román államra hagyta.” A katolikus főpapokat jóformán be sem engedik az intézménybe. Marton József teológiai történészprofesszor nemrég kijelentette: az egyes könyvek tanulmányozása végett magának a tulajdonost képviselő Jakubinyi György érseknek is a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár írásos engedélyére van szükség, amely gyakorlatilag beszerezhetetlen. A püspökség szerint a gyűjteményből máris több értékes könyvnek lába kelt. A mai Románia talán legértékesebb, itt őrzött könyvét – az 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureust – néhány évvel ezelőtt engedély nélkül lemásolták, hatalmas, 1,5 millió euróra becsült kárt okozva ezáltal az egyháznak. A 333 példányban kiadott hasonmást darabonként 28 ezer dollárért kínálták a gyűjtőknek. A Codex Aureust a román kommunista állam is kihasználta. Azzal garantált ugyanis több milliárdokra rúgó, a hazai ipar fejlesztését szolgáló nyugati kölcsönt. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke nemrég leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet. Tavaly Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségen résztvevő Erdő Péter esztergomi bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök. Hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A katolikus egyház az RMDSZ közbenjárásában bízik, de egyelőre az is eredménytelennek bizonyult. /Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. A püspök kincse és a bukaresti szemforgatók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek.  A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották.  Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Szeptember 17-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanú, szociális testvért, aki a 27. magyar boldog lesz. Hasonló eseményre Magyarországon utoljára 1083-ban került sor. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút, akiket II. János Pál 1995-ben emelt a szentek közé. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892–1975) bíboros, Márton Áron (1896– 1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887–1952) és Bogdánffy Szilárd (1911–1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905–1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683– 1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887–1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921–1945), Brenner János (1931–1957) pap, Csepellényi György (1626–1674), dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) és Torma János (1914–1937). /Boldoggá avatott magyar személyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Szeptember 17-én Budapesten a Szent István-bazilikában az ünnepélyes szentmise keretében olvasta fel Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása azt a pápai dekrétumot, amely elrendeli Salkaházy Sára nővér boldoggá avatását. A Kassán született szociális nővér 1944. december 27-én halt vértanúhalált. A német megszállás alatti több rendházbéli társnőivel együtt zsidó üldözötteket bújtatott a zárdában. Valaki azonban feljelentette őket, mire nyilasok Sára nővért hatodmagával a Duna-partra hurcolták és főbe lőtték. Vértanúhalálának különös súlyt ad a felajánló ima, amellyel már 1943 őszén tudatosan Isten kezébe tette le életét: „Ó, fölséges Szentháromság! Azon esetre, ha az egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be, és legbölcsebb végzésed szerint, gondviselésed tervében nem lenne benne halálom, fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek és gyengék életéért – és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg őket a megkínoztatástól, a fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől...” A Szent István-bazilikában első alkalommal zajlott le boldoggá avatási szertartás. /E.-R. F.: Új magyar boldogot tisztelhetünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

XVI. Benedek pápa elfogadta Sólyom László köztársasági elnök és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímásának meghívását, kinevezte legátusának – személyes követének – dr. Angelo Sodano bíborost, nyugalmazott vatikáni államtitkárt, az október 22-én és 23-án sorra kerülő magyarországi jubileumi megemlékezésekre. Ezzel a Szentszék tisztelegni kíván az Európa és az egész világ számára is hősies példát mutató magyar forradalom előtt. Rómában is szerveznek központi egyházi jellegű, 1956-os megemlékezést az 50. jubileum alkalmából. November 16-án konferenciára kerül sor a Római Magyar Akadémián, amelynek keretében A. Riccardi és P. Gumpel professzorok, valamint Erdő Péter bíboros tartanak előadást. 1956 hősi – egyházi és világi – halottjaiért ugyancsak Angelo Sodano bíboros mutat be szentmisét november 18-án, Mindszenty József bíboros-prímás egykori római címtemplomában, a Santo Stefano Rotondo-bazilikában. /Fodor György: Legátust küld a Szentatya az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./