A székely zászlóról Londonban
Az összetartozás szimbóluma
Nagysikerű előadást tartott Székelyföldről és a székely zászlóról Londonban dr. Szekeres Attila heraldikus. Az augusztus 7-e és 11-e között sorra került Zászlótudományi Világkongresszusnak mintegy száz résztvevője volt a világ minden tájáról.
A zászló a legnagyobb karriert befutott jelhordozó, a zászló maga a történelem, a székely zászló a székely történelem része – mondta az eseménnyel kapcsolatos tegnapi sajtóértekezlet bevezetőjeként Tamás Sándor.
– Mi is pontosan tudjuk, hogy miért fontos megvédenünk, és ők is pontosan tudják, hogy miért fontos támadni: a zászló a közösségi összetartozás és identitástudat jelképe – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A 43 előadás közül jól elkülönült a Székelyföld történelmét is bemutató, A székely zászló alakulása az utóbbi négy évszázadban című prezentáció. Kiderült: Európában még „hallottak forma” Erdélyről (Szekeres erdélyiként, és nem romániaiként jelentkezett be), de az óceánon túlról érkezetteknek teljesen ismeretlen volt a téma. Az előadás a mostani székely zászlót előképeivel vezette fel: az 1601-es székely gyalogsági zászlóval, valamint Székely Mózes 1603-ból származó lovassági zászlójával, amelyekben már ott van a két alapvető jelkép: a nap és a hold.
– Ezúttal is tisztelettel felkérném a zászlókészítőket, hogy a székely zászlóra ne nyolcágú csillagot, hanem 16 sugarú napot varrjanak, amelynek a szélrózsa irányába mutató sugarai egyenesek, a közbeesők lángszerűek legyenek, mert ezt lehet heraldikailag értelmezni – mondta a szakember.
Szekeres rámutatott: a román hatalom tiltásával, akarata ellenére, az eredetileg a Székely Nemzeti Tanács számára tervezett zászlóból igazi nemzeti szimbólumot kreált.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Újabb bődületes intézkedés: betiltották a segédanyagokat!
Se velük, se nélkülük?
A tanügyminiszter betiltott mindenféle iskolai segédanyagot. Az intézkedést azzal indokolta, hogy „rendet kell rakni” az elburjánzott és ellenőrizhetetlen rendszerben. A szakemberek szerint ebben akár igaza is lehet, a gond az, hogy semmit nem tett helyébe, így több osztályban sem tankönyv nincs, sem segédanyagot nem lehet használni. Mindez történik pedig nem egészen egy hónappal az új tanév kezdete előtt.
Az iskolai segédanyagokat, a nem létező, vagy teljesen elavult tankönyvek helyett, nagy számban és igen eredményesen használták a pedagógusok, főleg az elemi osztályokban.
Willmann Rozália, negyven év tanítás után tavaly nyugdíjba vonult tanítónő, nemes egyszerűséggel „marhaságnak” nevezte a tárcavezető eljárását.
– Az intézkedés még akkor is megkérdőjelezhető lenne, ha egyébként bőségesen rendelkezésre állnának tankönyvek és a hozzájuk tartozó munkafüzetek. Ám ebben a helyzetben, amikor a negyedik osztályban egyetlen egy tankönyv sincs, és a harmadik osztályban is csak vagy kettő-három van, ez egy hatalmas marhaság. Miből fognak tanítani a kedves kollégák? Azt mondják a szülőknek, hogy tankönyv nincs, mert az állam nem látja el egyik alapvető feladatát, és nem tartja tiszteletben a gyerekeknek az oktatáshoz való alkotmányos jogát, és kiegészítő anyag nincs, mert a miniszter betiltotta? – teszi fel a kérdést a tapasztalt szakember.
Willmann Rozália felidézte: még egyszer indult kampány a kiegészítő anyagok ellen, igaz, akkor „csak” a Magyarországról származó könyveket, munkafüzeteket akarták betiltani. Akkor azonban legalább még volt néhány tankönyv, és tudtak arra hivatkozni – mondja.
Véleménye szerint az intézkedésnek az lesz az eredménye, hogy a pedagógusok nem a kész munkafüzetet hozzák majd a tanórára, ami – az amúgy ingyenesnek nevezett közoktatásban – tényleg megterhelte a szülők zsebét 50–80 lejjel, hanem azokból, és régi könyvekből összeollózott anyagokat fognak fénymásolni, mert „tanítani talán mégiscsak kell valahogy”.
Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője „nem teljesen érti”, hogy mit kell kiegészítő anyagon érteni?
– Ha szigorúan veszem, akkor egy matematika-példatár kiegészítő segédanyagnak számít. Akkor én nem adhatok feladatot egy Ghebából (Grigore Gheba, legendás matematikus, több mint hatmillió példányban kiadott példatárain nemzedékek nőttek fel, akit, állítólag, 1975-ben betiltottak, mert túlságosan népszerű volt – szerz. megj.), mert az törvénytelen? Ez így nehezen hihető – vélekedett az amúgy matematika szakos főtanfelügyelő.
A szakember azt mondja: „nem árt” kicsit rendet tenni, mert valóban „mindenki, mindenkire rá akarja sózni a munkafüzetét”, de kicsit finomabban kellett volna eljárni. Értesülései szerint, egyébként, a minisztériumban létrehozott bizottság legtöbb 30 napon belül kiad egyféle szabályzatot a segédanyagokra vonatkozóan, de a döntést, hogy mit lehet használni és mit nem, a pedagógusok előterjesztésére a tanfelügyelőség jóváhagyásával, az iskola vezetőtanácsának kell meghoznia.
Erdély András/ Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Véget ért az Osonó nemzetközi drámatábora
A színház csak ürügy
Az Osonó színházműhely augusztus 24-e és 26-a között hetedik alkalommal megszervezett nemzetközi drámatáborban 23 erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. A foglalkozásoknak a kökösi iskola adott otthont.
A tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely a drámajáték és a színház eszközei által egy intenzív létezés, a kommunikáció valamint a közös gondolkodás és alkotás megtapasztalására sarkallja a résztvevőket.
Az idei alkotótábor Keleti István rendező-pedagógusnak, a magyarországi amatőr színjátszás mozgatórúgójának állított emléket, aki 90 évvel ezelőtt, 1927-ben született. A tábor mottóját is a színésznevelői munkásságáról híres Keleti egyik gondolata adta: „a színház csak ürügy”. Ez impulzusként szolgálhatott a résztvevőknek, akik a színház, a játék ürügyén kerülhettek közelebb önmaguk jobb és teljesebb megismeréséhez.
Az egy héten át zajló szakmai programok a színház-szakmai csoportját Mucha Oszkár, az Osonó színésze, míg a személyiségfejlesztő-önismereti csoportot Fazakas Misi rendező- drámatanár irányította. A tábor a Bethlen Gábor Alap támogatásával, valamint a kökösi Polgármesteri Hivatal és a Gábor Áron Általános Iskola partnerségével jött létre.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Október 20-án folytatódik az iskolaper
A tanfelügyelőség is belép
A Kovászna megyei törvényszéken elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola ügyének alapfokú tárgyalása, számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke.
Bálint József elmondta, a szeptember 5-i tárgyaláson a tanúk meghallgatása lett volna soron, és egy kivételével mindenki megjelent, de végül nem került rá sor, mert a per iratai nem kerültek vissza a sepsiszentgyörgyi bíróságra a brassói táblabíróságtól. Az EMNP megyei elnöke azt is közölte, hogy időközben a megyei tanfelügyelőség is kérte a perbe való belépését a helyi tanács oldalán, és ezt a bíróság el is fogadta. Az ügy tárgyalása október 20-án folytatódik.
– Bármint nézzük is, az RMDSZ-vezette sepsiszentgyörgyi tanács éppen bezárt egy magyar iskolát – ismételte meg Bálint, aki felelevenítette, hogy bíróságon próbálták megakadályozni „ezt a gazságot”, de nem sikerült, az első tárgyalást szeptember 5-én már meg is volt. Külön eljárásban próbálták elérni azt, hogy a per lezárásáig függesszék fel a vonatkozó határozatot. Alapfokon vesztettek, a brassói fellebbezésükben szeptember 21-re tűztek ki tárgyalási fordulót.
– A brassói táblabíróság, még Romániában is szokatlan módon, arról fog dönteni szeptember 21-én, hogy miként kellett volna kezdeni az iskolát szeptember 1-jén – részletezte Bálint József. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség is belépett a perbe a városi tanács oldalán, mert – mint mondta – Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelő érdemei közé sorolható, hogy amíg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, megpróbált tenni az intézményért, átszervezte, új osztályokat indított. Igaz, „erősen mérsékelt sikerrel”, hisz igazgatása alatt több mint 40 százalékkal csökkent a beiskolázott gyerekek száma, olyan körülmények között, hogy a vállalkozók „kapva kapnak” minden szakemberen, aki ott végzett. Bálint szerint abból is látszik, hogy „ki melyik oldalon áll”, hogy ki milyen tanúkat hívott. Míg az EMNP-nek az iskola volt tanárai, diákjai, szülői bizottsági tagjai a tanúik, akik „belülről ismerik” a helyzetet, a városi tanács az iskolahálózat „főhóhérát”, Keresztély Irma volt főtanfelügyelőt kérte be tanúnak, „aki 30 ezer lejt kaszált azzal a statisztikával, amely tanulmány néven az átszervezés alapjául szolgált” és Kiss Imrét, aki „büszkén lépdel elődje nyomában”.
Ott vagyunk, mint a középkorban, ahol lefejezték a rossz hírt hozó hírnököt – reagált megkeresésünkre Keresztély Irma.
– Mi, két egyetemi tanárral, elvégeztünk egy tanulmányt, amelyben feltártuk a fogyó gyereklétszám következményeit. Nem tehettünk hozzá egy-két nullást csak azért, hogy némely politikusnak tessék. Megfogalmaztunk négy javaslatot, ebből egyiket elfogadta a tanács – összegezte Keresztély Irma.
Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: fontos, hogy megjelenjen a tanfelügyelőség álláspontja, hisz az intézménynek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy meghatározza, hogy hol milyen iskola legyen, ez a városi tanács kizárólagos jogköre. A tanfelügyelőségnek az a kötelessége, hogy beiskolázást adjon azokra az intézményekre, amelyekről döntést hozott a helyi tanács. A főtanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kós Károly-iskola osztályai, szakjai tovább élnek a Puskás Tivadar Líceumban.
Kiss Edit, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

ORBAN HARCBA HÍV
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta hétvégén Cebén, a román nemzeti hősnek számító Avram Iancu sírjánál Ludovic Orban. Milyen harcra bujtogat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke? Ki ellen akar harcolni és miért? A kontextusból nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen tettlegességre szólít fel a magyarok ellen, mint „vitéz” felmenői tették 1848-ban, noha ez legfentebb részben lehet igaz, hiszen apja kézdimárkosfalvi származású magyar ember volt.
Felelős politikus nem „hozza át” a történelmet a mába, hiszen alapszabály, hogy minden történelmi tényt az akkori környezetben kell értelmezni. A washingtoni Thomas Jefferson-emlékmű falán nagy betűkkel írja: „Minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz”. Jefferson, az Egyesült Államok egyik alapítója, miközben minden bizonnyal a „liberalizmus atyjától”, John Locke-tól átvett gondolatot a Függetlenségi nyilatkozatba belefoglalta, több száz rabszolgát tartott. A Jefferson-paradoxont csak akkor érthetjük meg, ha az utóbb Amerika harmadik elnökének választott politikus tevékenységét az akkori történelmi környezetben vizsgáljuk.
Akkor mi értelme van harcra hívni embereket 170 évekkel ezelőtt elkövetett, vélt vagy valós események ürügyén? Mint ahogy ennek kapcsán nem érdemes felemlegetni saját sérelmeinket sem, hogy hány ártatlan magyar ember életét oltotta ki a román hősként ünnepelt Iancu, vagy hány nőt és gyereket gyilkolt le Axente Sever, amikor felégette – többek között –Nagyenyedet.
Ugyanakkor szó nélkül sem lehet elmenni amellett, hogy egy parlamenti párt vezetője tettlegességre uszít egy népcsoport ellen. Bár nyilvánvaló, hogy a nagyrészt képzetlen és alkalmatlan román politikusi gárdának számolatlan hasonló megnyilvánulása lesz a következő bő egy évben, és mindre nem lehet reagálni, ez egy olyan szint, amelyet mindenképpen szóvá kell tenni.
Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma

A színház közösségkovácsoló ereje
Interetnikaitábor-záró
Újabb interetnikai projektet bonyolított le az Osonó Színházműhely: 23 magyar, román és roma származású fiatal részvételével interetnikai tábort szervezett Gyimesfelsőlokon.
A projektet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatta, és célja annak a lehetőségnek a megteremtése, amelyben a dráma- és csapatjátékok, személyiségfejlesztő és önismereti gyakorlatok segítségével a különböző etnikumú fiatalok közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A projektnek 23 résztvevője volt, a román, magyar és roma fiatalok mellett hat ifjúsági munkás és nevelő is jelen volt a táborban. Számukra Mucha Oszkár, az Osonó színésze, valamint Fazakas Misi drámatanár, a társulat rendezője tartott személyiségfejlesztő, önismereti, csapatépítő és drámapedagógiai foglalkozásokat.
– A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés igazi közösséggé kovácsolhatja a résztvevőket. Mindezek mellett sok beszélgetésre került sor, így a résztvevők tudomást szerezhettek egymás kultúrájáról, gondolkodásmódjáról, és megoszthatták az életükben jelen lévő problémákat – nyilatkozta megkeresésünkre Fazakas Misi.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Huszonöt éves a LAM Alapítvány
Megváltoztatta a szemléletet
Nemzetközi tudományos értekezlettel ünnepelte 25. születésnapját a LAM Alapítvány. Az illyefalvi konferencia-központban tartott eseményt ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki negyedévszázaddal ezelőtt, fiatal illyefalvi lelkészként lerakta az intézmény alapjait.
Jó érzés kimondani, hogy a LAM Alapítvány 25 éves – fogalmazott a püspök, aki felidézte: óriási lelkesedéssel fogadták az 1989-es eseményeket.
– Nem szégyellem azokat a lelkes és bizakodó pillanatokat, amelyeket a 90-es évek eleje jelentett számunkra. Akkor azt hittem, hogy mindent meg lehet változtatni és minden megváltoztatható. A LAM megjelenése ebből fakadt. Mint felelős értelmiségi, aki nemcsak a lélekért, hanem az egész emberért felelősséget érzett, arra gondoltam, hogy meg kell változtatni az itt élő földműves emberek életét – mondta megnyitóbeszédében Kató Béla.
Kifejtette: hamar rájött, nem lehet „segélyekre berendezkedni, mert „dolgos székely népünk nem csinált semmit, csak a segélyeket kezdte várni”. Indítványozta, ne segélyt, hanem olyan eszközöket adjanak, amiből megélhetnek az emberek.
– Természetesen semennyi pénz, semmilyen támogatás nem lett volna elég, ha nem sikerült volna elhitetni a fiatalokkal, hogy az ő életük is megváltozhat, de dolgozni kell – jelentette ki Kató Béla, aki hozzátette: akkor sem volt könnyű, de most sem az, hiszen újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie annak a fiatal csapatnak, amely átvette az alapítvány irányítását.
„A reformáció 500 évének csak az 5 százalékánál tartunk, de jó úton haladunk”, állapította meg Ungvári Éva, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatótanácsának elnöke.
– Nagyon sok olyan embert ismerek, akik a LAM segítségével Svájcban dolgoztak, támogatást kaptak, itthon vállalkozást alapítottak, s azt sikerre vitték – mondta Tamás Sándor. – Valamennyiükben az a közös, hogy szemléletváltáson estek át, és egy ilyen szemléletváltásra lenne szükség egész Székelyföldön – mutatott rá Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az agrártudományi panelben az Illyefalváról elszármazott dr. Bardócz Zsuzsanna, a táplálkozástudományok nyugalmazott professzora meglehetősen borús képet festett a jövőről A Föld állapota és az egészséges élelmiszerek című előadásában.
Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem címzetes docense azzal indokolta, hogy az európai uniós csatlakozás után nem csökkent a kontinens keleti és nyugati fele közötti különbség, hogy létezett volna egy „háttéralku”, amely szerint keletnek a szerepe a nyersanyagtermelésben merül ki, a nagy hozzáadott értékű feldolgozó ipar a nyugat kiváltsága maradt.
Dr. Ratkos József mérnöktanár, az Ökológiai Termék Előállítók Klaszterének elnöke szerint akkor lehetünk sikeresek, ha megvizsgáljuk, hogy eddig „mit nem csináltunk igazán jól”.
Messze a legjobb előadást dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője tartotta. Egészséges és biztonságosa élelmiszerek? című prezentációjára visszatérünk.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hiába a rekord krumplitermés
Raktárak kellenének
Rekord krumplitermésre számíthatnak idén a háromszéki gazdák – jelentette be Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint ennek ellenére, vagy inkább éppen ezért, jelentősebb profitra csak azok számíthatnak, akiknek minőségi tárolókapacitásuk van.
Könczei Csaba elmondta: a krumpliföldek 45 százalékáról gyűjtötték be a burgonyát, és a becsült termés jelentősen felülmúlja a sokévi átlagot.
– Átlagosan 28 tonna burgonyára számítunk hektáronként, ami 35–40 százalékkal több, mint a 20–21 tonnás hektáronkénti átlaghozam. Véleményem szerint, akár a gabona esetében is, a jót termés az idei rendkívül kedvező időjárásnak tulajdonítható: annyi eső esett, amennyi kell és szinte pontosan akkor, amikor kell – nyilatkozta a szakember.
Az igazgató „örvendetesnek” nevezte, hogy az emberek ismét bízni kezdenek, és idén 13 873 hektáron ültettek krumplit, ez mintegy 2000 hektárral több, mint az előző években.
A jó termés hátulütője viszont az, hogy nagyon olcsón tudják értékesíteni a termelők a burgonyát. Jelenleg is 35–40 banis kilónkénti áron tudják eladni a portékát, ami éppen csak fedezi a termelési költségeket. Egy-két hónap múlva, netán tavasszal, jóval többet kérhetnének érte, ám ehhez nedvesség- és hőmérséklet-szabályzós tárolókra lenne szükség. Kovászna megyében azonban a megtermelt mennyiségnek csupán egyharmadát tudják elraktározni megfelelő körülmények között.
Könczei Csaba úgy véli, a Kovászna megyei termelőknek, akár csak évekkel ezelőtt, a vetőmagként használt burgonya termesztésére kellene szakosodniuk a következő években, ugyanis ezt jobb áron lehet értékesíteni a piacon.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Háromszéki orvosnapok tizenkettedszer
Jó és hasznos
Szakmai és emberi kapcsolatok alakulnak ki, a résztvevők tudomást szerezhetnek a legfrissebb újdonságokról és nem utolsó sorban megszerezhetik kötelező továbbképzési pontszámuk egy részét – így foglalható össze a Háromszéki orvosnapok lényege.
A többi hasonló rendezvénytől eltérően, amelyek egy idő után „kiégnek”, ezt az eseményt „szeretettel szervezik” – mondják az érdekeltek.
– Fontos, hogy a szakorvosok ne csak egymással találkozzanak, hanem egymás között is működjön a kommunikáció, hisz ritka az a beteg, akinek „csak” egy baja van, minden mindennel összefügg. Legalább ennyire fontos, hogy az orvosi alapellátás gerincét képező háziorvosok szintén ehhez a társasághoz tartozzanak – mondta el megkeresésünkre dr. Deme Judit, az orvosnapok főszervezője.
Az előadók között egyetemi tanároktól egészen friss végzősökig több szakember előfordult, sőt egy „civil is volt a pályán”, egy pszichológus személyében.
– Nem csak a jó pap, hanem a jó orvos is holtig tanul. Jó az, hogy itt tapasztalt szakemberek megtanítják, hol van a nagykapu mellett a kiskapu olyan esetekben, amikor egy háziorvos félne dönteni – nyilatkozta dr. Sipos Erzsébet háziorvos.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Fejlemények az MSP ügyében
Lehetőség a megegyezésre
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) beadott a luxemburgi bírósághoz egy újabb kiegészítést a polgári kezdeményezésről (Minority Safe Pack – MSP) szóló perhez. Erre azért volt szükség, mert megjelent egy új körülmény, ami a kereset elindításakor nem állt fenn – mondta el sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke szerint azt követően, hogy a keresetet beadták, megváltozott a bizottság joggyakorlata. A bizottság a hozzá beérkező hatvan polgári kezdeményezés esetében kétféleképpen járt el: vagy bejegyezte, vagy elutasította. Az MSP bejegyzésekor előbb történt egy elutasítás, majd történt egy részleges bejegyzés, egy peren kívüli egyeztetés után – mondta Izsák Balázs.
– A bíróságon elveszítette a pert az Európai Bizottság (EB). A bíróság azonban nem kötelezte az EB-t hogy bejegyezze a MSP-t, csupán hatályon kívül helyezte a bejegyzést elutasító határozatot azzal, hogy elégtelen a bejegyzés elutasításának indoklása – részletezte az SZNT elnöke.
Elvben az Európai Bizottság megtehette volna, hogy alaposabb indoklással ismét elutasítja a bejegyzést, de nem ezt tette, hanem azt mondta, hogy hajlandó a bejegyzésre. Túl azon, hogy ez kettős mércét jelent, az SZNT jelezte, hogy hajlandó a peren kívüli megállapodásra. Ennek nyomán szeptember 8-án Brüsszelben került sor egy egyeztetésre, amelyen „számos félreértést sikerült tisztázni” – mondja Izsák Balázs.
Bár „más a szóbeli kommunikáció, és más az írásbeli”, az SZNT elnöke bízik benne, hogy a bizottság esetleges pozitív hozzáállása előbb viheti az MSP ügyét, amelynek az a célja, hogy az Európai Unió védje meg tagállamainak polgárait – azokat is, akik kisebbségben élnek.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ülésezett fejlesztési régiónk tanácsa
Hat nemzetközi pályázat
Hat nemzetközi projektben való részvételhez járult hozzá a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A Tamás Sándor soros elnök által vezetett ülésen hat megye képviselői vettek részt. A projektek többek között az épített örökség megőrzésére, a biomassza hasznosítására, a fürdőhelyek jobb kihasználására irányulnak.
Az 1,4 millió euró összértékű RICH projekt, amelyben szlovák vezetéssel romániai, lengyelországi, lettországi és észtországi partnerek vesznek részt, a felek közötti együttműködést segíti, hogy fenntartsák és turisztikai szempontból hasznosítsák épített örökségüket. A régió önrésze 112.500 euró.
Az INOVASPA 4 HEALTH program innovatív eljárások kidolgozását támogatja, különös tekintettel a gyógyfürdők kihasználására. Ebben Magyarország, Lettország, Lengyelország, Románia, Litvánia, Portugália és Szlovénia vesz részt francia irányítás alatt. A teljes érték 1.418.113, amelyből a régió része 147.946 euró.
Az 1.724.576 eurós (központi régió: 129.838 euró), a biomassza jobb felhasználására irányuló projektben Szlovéniából, Ausztriából, Csehországból, Magyarországról, Moldova Köztársaságból és Romániából szövetkeztek partnerek. A fejlesztési régió képviselői szerint a pályázatokat már idén elbírálják.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Végéhez közeledik az egyik iskolaper
Jövő héten ítélet
Rövid, de érdemi tárgyalásra került sor tegnap a Brassói Ítélőtáblán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a Kós Károly Líceum ügyében indított perben. A testület meghallgatta a feleket, ítéletet október 12-én hirdet.
Ezúttal „kegyeskedtek” megjelenni az alperes ügyvédei is (legutóbb azért halasztottak, mert a perbe belépő tanfelügyelőség nem küldött képviselőt a tárgyalásra) – mondta el Bálint József. – Ügyvédünk fenntartotta álláspontunkat, hogy nem indokolt bezárni az iskolát, hisz ebben az évben is több mint 300 diákja van, hogy ezeket bezsúfolták egy másik iskolába, ahol friss levegőt Facebookon kapnak, hogy a megoldás rossz és törvénytelen. Törvénytelen, hisz a jogszabályok szerint ki kellett volna kérni az érdekelt gazdasági szféra és a szülők véleményét (ezután még mindig azt tehettek volna, amit akarnak, de formailag meg kellett volna őket kérdezni), és hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A tanfelügyelőség és a helyi tanács ügyvédei elmondták, kevés a gyerek, és ez így van a legjobban, minden szépen meg van oldva, nem kell változtatni semmit – részletezte az EMNP megyei elnöke.
Bálint abban bízik, hogy az ítélőtábla belátja, itt a tanács visszaélt a hatalmával, és elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Amint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyik, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függeszszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A háziorvosok fele nyugdíj előtt áll
Orvos nélkül maradunk
A Kovászna megyei háziorvosok több mint fele hamarosan nyugdíjba vonul, derül ki a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jelentéséből. A dokumentum szerint ez a következő néhány évben történik meg.
Az igazgatóság szerint jelenleg 100 háziorvos látja el a pácienseket, közülük 55-en városi környezetben, 45-en pedig vidéken tevékenykednek, és átlagosan 2100 páciensük van fejenként. A következő években a megyében súlyos hiány lesz háziorvosokból, mert a jelenleg praktizáló szakemberek átlagéletkora rendkívül magas. A százból 51 már betöltötte vagy idén tölti a 60.életévét. Közülük 21 orvos már 65 éves – mutat rá a közegészségügyi igazgatóság jelentése.
Hét háziorvos 30–39 év közötti, tizenöt 40–49 év közötti, huszonhét 50–59 év közötti, a többiek 60 év fölöttiek. A legfiatalabb 29 éves, a legidősebb pedig 73 éves. Jelenleg három községben nincs háziorvos: Nagypatakon, Kézdiszentkereszten és Málnáson. A következő időszakban további 23 település maradhat háziorvosi szolgálat nélkül. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Harminc évre megoldja a háromszéki szemétproblémát
Beindult a hulladéktároló
Évek óta arra várok, hogy kimondhassam végre a következő mondatot: mától beindult a háromszéki integrált hulladékgazdálkodási rendszer – mondta nem kis megkönnyebbüléssel tegnap Maksán Ambrus József, az intézmény vezetője. Az átadón jelen voltak a megyei és a bukaresti hatóságok képviselői is.
Ambrus József hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy nem csak a begyűjtő központ kezdett el dolgozni, hanem az egész rendszer, hisz – az országban példátlan módon – a megyében „megtartották” a négy regionális begyűjtő céget. Ezek teljes egészében önkormányzati tulajdonban lévő társaságok, amelyek évtizedek óta bizonyítottan magas szintű munkát végeznek, és amelyeknek (is) köszönhetően a működés hosszú távon gazdaságosan fenntartható.
– A működtetést versenytárgyaláson megnyert bihari cégnek, elvben, minden évben lehetősége van a tarifákat újratárgyalni, de ez várhatóan nem okoz majd jelentős árváltozást. Az ár inkább attól fog függni, hogy milyen lerakási díjat határoz meg a minisztérium, aszerint, hogy milyen mértékben csökkentjük a lerakott szemétmennyiséget. Ez 2020-ban az 1995-ös mennyiségnek durván számolva az egyharmada lehet. Ez pedig rajtunk, mindannyiunkon múlik. Ha már otthon szelektíven gyűjtjük a szemetet, ha vigyázunk a biológiailag lebomló anyagokra, akkor keveset fogunk fizetni, ha nem, akkor sokat. Ilyen egyszerű a képlet – mondta el Ambrus József.
Tamás Sándor megyetanácselnök elmondta: a csaknem húszmillió eurós beruházás a megyei önkormányzat legnagyobb projektje. A pénzből 14 millió eurót az Európai Uniótól pályáztak, 3,1 millió eurót a kormány adott, 2,3 millió a megyei tanács önrésze, amely felvállalta az összes település részét.
– Meggyőződésünk, hogy a tiszta környezet gazdag vidéket jelent, ez a beruházás pedig azért fontos, mert szülőföldünk jövőjéről szól. A létesítmény megfelel az európai uniós előírásoknak, a megye nem eurokonform szemétlerakóit bezártuk, ökologizáltuk. A lécfalvi központ a következő 30-40 évre megoldja a szemétproblémát Kovászna megyében – hangsúlyozta Tamás Sándor. Bár van ebben némi „kincstári optimizmus”, a számok vállalhatók akkor is, ha Ambrus József adataival vetjük össze. Az igazgató szerint a tegnap megnyitott első cella – a tervek szerint – kilenc év alatt telik meg, és összesen három cella van. A 27 évnél azonban többet kellene tartania, mert a lerakott szemétmennyiségnek, az uniós normák szerint vagy legalábbis annak mentén, csökkennie kellene.
A létesítményhez gratulált a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, az országos környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa és a prefektus is. A 2007-ben elkezdett és 2015-ben átadott lécfalvi Integrált Hulladékkezelő Központhoz, ahol szelektív válogató csarnok, komposztáló tér is található, a hulladékok szortírozására, szállítására, feldolgozására alkalmas speciális járművek is tartoznak. A terület, a központ és az eszközök is a megyei önkormányzat tulajdonában maradnak, üzemeltetője pedig a nagyváradi ECO Bihor kft. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem függesztik fel a határozatot
Döntött a táblabíróság
A brassói táblabíróság úgy döntött tegnap, nem függeszti fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanács azon határozatát, amely a Kós Károly és a Puskás Tivadar szakközépiskolák összevonásáról rendelkezik. Az ítélőtábla ezzel elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vonatkozó keresetét.
Az EMNP azért kérte a tanácshatározat felfüggesztését, mert ugyanebben az ügyben a sepsiszentgyörgyi bíróságon is folyik egy alapfokú per. Ha ebben az EMNP-nek adnak igazat, akkor vissza kell majd az iskolákat az eredeti formájukba szervezni. Az EMNP meglátása szerint szerencsésebb lett volna, ha minden marad a régiben, s csak azután „rúgják fel az iskolarendszert”, hogy ennek jogosságát a bíróság is megállapítja.
– A brassói bíróság ítéletét elfogadjuk, mást nem tehetünk. Továbbra sem világos, hogy miért nem lehetett ezt a döntést a tanév kezdete előtt meghozni, mert most már szinte nem is dönthettek volna másképp – mondta el megkeresésünkre Bálint József.
Az EMNP Kovászna megyei elnöke szerint „van esély”, hogy alapfokon nyernek, hisz a két iskolát összevonó tanácshatározat „sebtében összedobott” döntés volt, amely a törvény által előírt procedúrának több pontját figyelmen kívül hagyta. Az alapfokú tárgyalásra október 20-án kerül sor, miután az ügy aktáit hazaszállítják Brassóból. Mint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyt, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függesszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Lépjenek fel a szélsőségesek ellen
Kulcsár panaszkodott
Megengedhetetlen, hogy egyesek sporteseményeket gyűlöletkeltésre használjanak, és ennek semmi következménye ne legyen – hangoztatta Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-es színekben képviselői mandátumhoz jutott megyei elnöke ez ügyben a belügyminiszternél járt.
Kulcsár már akkor időpontot kért a belügyminisztertől, amikor Kolozsváron az U labdarúgócsapat szélsőséges szurkolói rátörtek a CFR-drukkerek családjaikkal piknikező társaságára. A képviselő szerint mondhatni jól jött ki a lépés, hogy Carmen Dan nem tudta azonnal fogadni, mert így legalább be tudott számolni arról is, hogy a FCSB elleni mérkőzésen újabb magyarellenes incidens történt, amikor a bukaresti csapat szurkolói hatalmas bannerekkel „tessékeltek ki az országból”.
– Érdekes körülmény, hogy a belügyminiszter azt állította, hogy a FCSB-s történetről nem is tudott, bár ha jól meggondoljuk, hogy a román média mennyire agyonhallgatta az esetet, akár hihetőnek is tűnik – mondta Kulcsár-Terza József.
A miniszter megígérte, hogy a csendőrség fokozottan odafigyel a hasonló megnyilvánulásokra, és azt kérte a képviselőtől, hogy bármilyen incidenst jelezzen. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ahol más értéke van az emberéletnek
Fogarasi medvejárás
Tüneményes sebességgel megadta a kilövési engedélyt a környezetvédelmi miniszter a fogarasi „medvejárás” ügyében. A háromszéki elöljárók nem értik, mi a különbség aközött, hogy egy székely ember sérül meg egy medvetámadás következtében, vagy egy fogarasi.
Úgy látszik, hogy nem ugyanannyi az emberélet értéke Fogarason, mint nálunk – vélekedik Fodor István. A bodoki polgármester azt mondja: idén éppen 25 kárjelentést tett le, volt közöttük mindenféle termény, juh, kecske, tehén, szamár és méhkaptár is, de még arra sem méltatták, hogy elutasítsák, nemhogy jóváhagyták volna. – Örömmel látom, hogyha Fogarasra megy be a medve, akkor azonnal intézkednek. Ha hozzánk jön be, az nem számít. Vajon nem ugyanolyan emberből vagyunk? Tucatjával vannak olyanok, akiket bántott a medve, akiknek orcáját egész életére elcsúfította, vállát-lábát megsebezte, azok nem számítanak. Tényleg kár a fogarasi kislányért meg azért a férfiemberért is, de ott most volt először, arra azonnal lehet kilövési engedélyt adni? – háborog a polgármester.
Fodor István előtt „nem világos”, hogy miként tartják be az oly sokat emlegetett procedúrákat a fogarasi medve esetében, ha „most hirtelen kilövik”. A kilövési engedélyhez csatolni kellett volna ugyanis, hogy mennyi ideig monitorizálták a medvét, és meggyőződtek róla, hogy a veszélyt okozó egyedről van szó. Fodor szerint „Bodokon a felszeg már köszönőviszonyban van a medvéjével” annyiszor látták, mégsem kaptak engedélyt a kilövésre, ez a fogarasi pedig csak egyszer járt ott, vajon „hogy fogják ezek megtalálni” – teszi fel a kérdést a polgármester. Fodor szerint „a vadászatot arra találták ki”, hogy egyensúlyt tartsanak a természetben, a gyenge egyedeket kilőjék, az erősek pedig fejlesszék a fajt.
– Ezek az anyamedvék, amelyikek a leggyengébbek, s ide a falu határába leköltöztek, s van vagy 3-4 bocsuk, ezek soha nem fognak visszamenni az erdőbe. Nem csak azért nem, mert megszokták a „könnyű életet”, hanem azért sem, mert a domináns hím nem engedi, vagy esetleg elpusztítja a bocsokat, hogy párosodhasson. Emiatt értelmetlen az elköltöztetés is, mert ezek nem fognak sehol az erdőben élni, esetleg nem hozzánk, hanem más faluba ülnek be – véli a polgármester.
Sepsibükszádon két medvére és egy farkasra kértek kilövési engedélyt, de őket sem méltatták válaszra. Bács Márton Csaba arról számolt be, hogy a nyár folyamán 12 medvetámadásról készítettek jegyzőkönyvet, amely különböző nagyságú kárral járt, de „az nem érdekel senkit”. László Béla kilenc medvére kért kilövési engedélyt, ebből hármat megkapott. A Kovászna Megyei Vadásztársaság elnöke ezeket „be is váltotta”. A szakember szerint legalább 25 medvét kellene kilőni a körzetében ahhoz, hogy valamennyire rendbe jöjjenek a dolgok. Információink szerint további három medvére van engedély, ám valahányra hiányzik a minisztérium által kiadandó iktatószám.
Amint megírtuk, hétfőn Fogarason, egy tömbház előtt, egy 14 éves lányra és egy 39 éves férfire támadt egy medve. Az egyedre már kedden kiadták a kilövési engedélyt. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Nem a jegyző ismerősének a dolga”
Fordítóirodákra van szükség
A mai napig nincs egy normális, egységes módszertana a közigazgatási törvénynek, amely megengedi, hogy azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, hangoztatta Klárik Attila.
A Kovászna megyei tanács külpolitikai bizottságának elnöke egykori törvényszéki fordítóként is azt állítja: nem létezik valós kétnyelvűség. Eszerint ugyanis például a helyi tanácsoknak minden tájékoztató anyagot, tanácsi határozatot le kellene fordítaniuk magyar nyelvre is. Tapasztalata szerint ezt vagy nem teszik meg, vagy ha megteszik, többfele „használhatatlan, gagyi a fordítás”. – Ez nem úgy működik, hogy a jegyző ismerősének a szomszédja beugrik két órára, s lefordít egy rendeletet. Ide profi fordítók kellenek, akik ismerik a terminológiát. Ehhez persze pénz kell, ami nincs, illetve ami van, az kell hídra, útra, járdára, mert az fontosabb – mondja a szakember.
Klárik Attila meglátása szerint akkor lesz valós kétnyelvűség, amikor legalább regionális szinten állami pénzen működő profi fordítóirodák működnek. Úgy látja: ez valóban pénzbe kerülne, viszont spóroláshoz is vezetne, mert a „mindenki úgy értelmezi, ahogy megérti” jelenség miatt óriási mennyiségű per és reklamáció keletkezik, amit szintén állami pénzből kell „elsimítani”. Klárik szerint „minden szinten visszaköszön” az, hogy van egy „nagyon szép kerettörvény”, de hiányzik az alkalmazási módszertan, illetve a hozzárendelt pénzügyi alap. Itt külön fejezetként kezelte az igazságszolgáltatási nyelvhasználatot, amit „katasztrofálisnak” értékelt, nagyjából ugyanezen okok – pénztelenség, szervezetlenség – miatt. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ott kell lenni a szórványban
Kárpátalján az Osonó
Kárpátalja négy településén turnézik az Osonó Színházműhely, ahol az 500-nál is többször játszott Ahogyan a víz tükrözi az arcot című produkciót mutatja be. A Fazakas Misi által rendezett előadást Munkácson, Nagydobronyban, Mezőkaszonyban, és Karácsfalván játsszák. A csapat nem először turnézik Ukrajnában.
– A társulat missziójához hozzátartozik a szórványban, illetve a más országokban élő magyar közösségek felkeresése – mondja Fazakas Misi, az Osonó vezetője.
Az előadások után, jó osonós szokás szerint, közönségtalálkozókra kerül sor. A Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával, a fiatalok személyes történetein alapuló dokumentarista előadás bemutatásán túl, a társulat két tagja – Fazakas Misi és Mucha Oszkár – műhelyfoglalkozásokat is tart a kárpátaljai fiatalok számára.
A turné célja, hogy a színházi élmény és a dramatikus módszerekre alapuló személyiségfejlesztő képzések kapcsán a két térség magyar fiataljai és közössége közötti összetartozást és kapcsolódást erősítse. Az Osonó előadása a közép-kelet-európai térséget jellemző nehézségeket közelítik meg, és párbeszédet kezdeményeznek róluk a kulturális szempontból ingerszegény kárpátaljai környezetben. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A forradalom áldozataira emlékeztek
1956 Erdélyben
Az 1956-os forradalom vérbefojtására emlékezett szombaton a Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ). Ebből az alkalomból a Székely Nemzeti Múzeumban levetítették Mohi Sándor és Nagy Ernő 1956 Erdélyben című dokumentumfilmjét.
A Székely Nemzeti Múzeumnak, mint a „háromszéki kultúra bástyájának” kötelessége ápolni az 1956-os forradalom emlékét – hangoztatta Vargha Mihály igazgató, aki célként azt fogalmazta meg, hogy a fiatal generációba is beoltsák 61 évvel ezelőtt történtek fontosságát. Török József, a VPSZ elnöke szintén a fiatalokról beszélt, Mohi Sándor rendező pedig felajánlott egy-egy DVD-t minden tanárnak, aki jelen van, hogy vigye el iskolájába és mutassa be a filmet.
A dokumentumértékű alkotásra, amely Nagyváradtól Barcaságig veszi sorra az 1956-os eseményekbe bekapcsolódó erdélyi fiatalokat, akikre több ezer év börtönt rótt ki a román elnyomó gépezet pusztán csak azért, mert szimpatizálni merészeltek a forradalommal, egyetlen aktív tanárember sem volt kíváncsi. Így aligha ér el a fiatalokhoz a sepsiszentgyörgyi Zsók László volt politikai fogoly által megfogalmazott üzenet: „becsüljék meg azt a szabadságot, amit az 56-osok áldozata révén kaptak”. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az autonómiakonferenciák ideje lejárt
A cselekvésnek van ideje
Az autonómiáról szervezett konferenciák ideje lejárt – hangoztatta Pethő István. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének alelnöke tegnap a széki elnökökkel együtt tartott ez ügyben sajtóértekezletet.
Pethő elmondta: az autonómia statútumot még idén be kell nyújtani a parlamentbe, ahogyan arról az MPP országos választmánya döntött szeptemberi ülésén. Pethő hozzátette: „szerették volna”, hogy egységes autonómiakoncepció legyen (a Székely Nemzeti Tanácsnak saját statútuma van – szerk.), de valamit már be kell adni, „mert az is előrelépés lenne a mostani állapothoz képest”.
Nagy Gábor sepsiszéki elnök kifejtette: az MPP elkötelezett az autonómia mellett.
– Autonómiaügyben nincs kompromisszum, képviselőinket azért küldtük a parlamentbe, hogy a statútumot benyújtsák – mondta.
Román Attila erdővidéki elnök úgy fogalmazott, hogy a statútum benyújtása mindaddig időszerű, amíg nincs autonómia.
Ferencz Botond, orbaiszéki elnök szerint több mint 20 éve beszélünk autonómiáról, s eközben Székelyföld lakossága rohamosan fogy. Az autonómia akadályozhatná meg, hogy a talaj végleg kicsússzon a lábunk alól – mondta Ferencz. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Székely kisebbségi népcsoport – agyalágyult elképzelés
Agyalágyult emberek agyalágyult kezdeményezése – ekként jellemezte a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést Gazda Zoltán. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke abban bízik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elutasítja a javaslatot.
A magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
Magyarországon nemzetiségnek számít minden olyan, az ország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely ezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Csak „agyalágyult emberek agyalágyult elképzelése” lehet az, hogy a keleti határt évszázadokig védő székelységet most kisebbségnek nyilvánítsák Magyarországon. – A magunk részéről köszönjük, elég nekünk, hogy Romániában kisebbség vagyunk, nem szeretnénk magunknak ezt a státuszt Magyarországon is. Csak valami hátsó politikai megfontolás, önkormányzati vagy parlamenti képviselői hely megszerzése állhat egy ilyen buta elképzelés mögött – véli Gazda Zoltán.
Az SZNT sepsiszéki elnöke szerint a törvény által előírt ezer támogató aláírást valószínűleg össze tudják gyűjteni a rendelkezésre álló 120 nap alatt, ám abban bízik, hogy a véleményezési joggal rendelkező MTA nem enged át ilyen badarságot. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Rendőrök testközelben – megzsarolták az MPP elnökét?
Az, hogy rendőri és csendőri erőfitogtatással megakadályozták a magyar országzászló felvonását, azt bizonyítja, hogy Románia nem jogállam – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Nagy Gábor.
A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi területi szervezetének elnöke szerint a szervezők nem vállalhatták a karhatalmi erők esetleges erőszakos fellépésének következményeit.
Nagy Gábor azt mondja: az MPP annak rendje és módja szerint megszerezte a csendőrség és a rendőrség jóváhagyását az esemény megtartásához. Ehhez képest az akció napján a prefektus egy átiratot küldött az engedélyt adó polgármesteri hivatalnak, amelyben betiltja a rendezvényt.
Az MPP meglátása szerint a november 15-én délelőtt kelt irat „tele van hazugságokkal”.
– Azt állítják, hogy mi nem mondtuk, hogy zászlót is akarunk felhúzni, holott ez szó szerint elhangzott a rendőrséggel és a csendőrséggel tartott egyeztetésen. Azt is mondják, hogy nem adhatnak engedélyt egy olyan esemény megünnepléséhez, amelyben több ezer románt lemészároltak. Ilyen alapon mi is kérhetnénk, hogy akkor ne ünnepeljék Sepsiszentgyörgy bevételét, mert ott meg magyar emberek estek el – mondja Nagy Gábor.
Az elnök szerint a zászlófelvonástól kénytelenek voltak eltekinteni, mert 600-700 emberrel szemben 200-250 állig felfegyverzett rendőr állt, „és ki tudja, hányan voltak civilben”, akik „kerek-perec megmondták”, hogy a zászlófelvonást megakadályozzák, és ha erre sor kerül, a tömeget feloszlatják.
– A szervezők nem vállalhatták annak kockázatát, hogy a fegyveres rendőrök nekimenjenek a tömegnek, amelynek jelentős része nőkből és gyerekekből állt. Láttuk, hogy Európát mennyire érdekli az, hogy Katalóniában a rendőrség szétveri azt a tömeget, amely az Unió egyik alapértékének nyilvántartott jogával akar élni – magyarázta Nagy.
Az MPP kitart amellett, hogy az esemény „kulturális jellegű” volt, minden provokatív felhang nélkül, annál is inkább, hogy a felvonandó zászló 1944-ig volt használatban, tehát „egy történelmi zászló, aminek semmi köze nincs Magyarország mai zászlójához”. Ugyanakkor úgy vélik, jóllehet minden engedélyt megkaptak, az eseményt megakadályozták, tehát „nem lehet szó jogállamról”, és „az a mítosz, hogy Románia mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést, november 15-én megszűnt”.
Az MPP helyi elnökének elmondása szerint „olyan szinten megy a zsarolás”, hogy Kulcsár-Terza Józsefnek, az RMDSZ színeiben parlamenti képviselethez jutott képviselőnek a titkosszolgálat felajánlotta, „amennyiben nem húznak zászlót és lemondanak az autonómia-statútumról, megépül a vidombáki nemzetközi repülőtér”.
Az MPP háromszéki és megyeszékhelyi vezetői múlt szerdára terveztek egy időszakos történelmi kiállítást, amelynek keretében egy 75 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek, amikor – 1942. november 15-én – a sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzatra ünnepélyesen felvonták a magyar zászlót. A zászlófelvonásra, a fenti körülmények között végül nem került sor. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Veszélyes-e az autonómia?
Nem számít terrorizmusnak
Nem számít terrorizmusnak az, ha valaki az autonómiáért harcol – ezt a választ kapta kérdésére Kulcsár-Terza József. A Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseinél érdeklődött, hogy „mi a terrorizmus, s mi nem”.
Az RMDSZ színekben mandátumhoz jutott képviselő abból az alkalomból érdeklődött a SRI-nél, hogy ennek képviselői megjelentek az Emberjogi Bizottságban, amelynek Kulcsár-Terza József is tagja. Azt mondja: „nem árt tudni”, hogy terroristának tekint-e minket a hatalom vagy sem.
– Azt a választ kaptam, miután az illetékes elvtárs még a törvénybe is belenézett, hogy az autonómiaharc nem meríti ki a terrorizmus bűntényét – nem másért, csak hogy tudjuk, hogy vajon minek alapján próbálják az erdélyi magyarságot „nemzetbiztonsági kockázatként” megjeleníteni – nyilatkozta Kulcsár-Terza, aki elfogadhatatlannak tartja a kereskedelmi televízióban napi rendszerességgel jelentkező magyarellenes kampányt.
A képviselő lapunk kérésére vállalta, hogy megérdeklődi azt is, hogy tulajdonképpen hány embert foglakoztatnak és fizetnek közpénzből a titkosszolgálatok, rendőrség, csendőrség és más erőszakszervezetek. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Húsz önálló oktatási intézmény
Kós Károly nélkül
Sepsiszentgyörgy tanácsa rendkívüli ülésén hagyta jóvá a megyeszékhely iskolahálózati tervét a 2018–2019-es tanévre. A testület magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői tartózkodtak a szavazásnál.
Az EMNP nem akarta elutasítani a tervezetet, mert „nagyjából jó”, de elfogadni sem tudta, mert az a jelenlegi állapotot konzerválja, amelyben a Kós Károly Iskolaközpont nem önálló intézmény. – Ha mi a bíróságon azért perelünk, hogy ismét önálló intézmény legyen a Kós Károly Iskolaközpont, akkor nem támogathattunk egy olyan tervezetet, amelyben ez továbbra is a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe tartozik – magyarázta Bálint József. Az EMNP megyei elnöke változatlanul abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a helyi tanács határozatát, amellyel – „a törvényes procedúra áthágásával” – 2017. szeptember 1-jétől megszüntette a Kós Károly Iskolaközpontot.
Az elfogadott iskolahálózat húsz jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt jelent. Ebből négy óvoda: Benedek Elek, Csipike, Gulliver, Hófehérke; öt gimnázium: Ady Endre, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp, Nicolae Colan és Váradi József; nyolc líceum: Plugor Sándor, Református Kollégium, Mikes Kelemen, Székely Mikó, Mihai Viteazul, Puskás Tivadar, Berde Áron és Constantin Brâncuşi. Önálló intézményként működik még a sportiskola, a Gyerekek Palotája és a Tehetséggondozó Központ. Két bölcsőde, tíz óvoda és három iskola ezen intézmények alárendeltségébe tartozik. A kormány vonatkozó rendeletének megfelelően a helyi tanácsoknak december 12-ig kell jóváhagyniuk az iskolahálózatokat, amelyekre a tanfelügyelőség dolgozza ki a beiskolázási tervet. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csúcsra törnek a centenáriumkor
Román emlékmű a Lakócán?
A jövő évi centenárium alkalmából a románok egységét jelképező emlékművet emeltetne több Kovászna és Hargita megyei román szervezet is Kovászna megye legmagasabb pontján, a Lakócán. Mint azt Ioan Lăcătuşu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az alkotás A nemzeti lét és a románság egységének emlékműve címet viselné, és felállításának ötlete a tavaly elhunyt Gheorghe Vrabie képzőművésztől származik, aki a Moldovai Köztársaság és Chişinău címerét is tervezte.
– Ennek az érzelmi jelentősége abban áll, hogy ez a csúcs köti össze Moldvát Erdéllyel és Havasalfölddel. A művész lánya, a Kisinyovban élő Georgeta Vrabie rendelkezésünkre bocsátotta apja indoklását azzal a kéréssel, ismertessük az illetékes intézményekkel, hogy ezt a projektet is foglalják bele az 1918. december 1-jei nagy egyesülés centenáriuma alkalmából előkészített programba – mondta Lăcătușu.
Szerinte a Lakócán helyet kapó emlékmű, a Bucsecs-hegység Caraiman-csúcsán lévő kereszthez hasonlóan, akár turisztikai látványossággá is válhat. Az igazgató hozzátette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumához tartozó mindegyik szervezet felkarolta és támogatja a projektet.
Mivel több háromszéki önkormányzatnak van adminisztratív területe Lakócán, utánanéztünk, melyik háromszéki település polgármesteri hivatalát érintheti az akció.
– Kommandó községnek a településtől legmesszebb 9 kilométerig, a Ménes-bércig van területe, míg a Lakóca jóval messzebb esik. Így minket önkormányzatilag nem érint, ha ők a Lakócán szeretnének valamit – mondta Kocsis Béla kommandói polgármester.
Kovászna városnak is van területe a Lakócán, azonban egyelőre nem kaptak értesítést semmilyen építkezési tervről – tájékoztatott Rákosi Áron. A kovásznai városháza urbanisztikai osztályának vezetője hozzátette, hogy a Lakócán Vráncsa megyének is van területe.
A másik érintett Zabola község lenne. Fejér Levente polgármester elmondta: a Lakócán található meteorológiai állomás alatti terület Zabolához tartozik, azonban ők sem kaptak még semmiféle értesítést vagy kérést a szóban forgó emlékmű felállításáról.
– Ha az emlékművet netán önkormányzati területre tervezik, akkor hangsúlyozom: mi nem akarunk oda semmit építeni. És ha esetleg bérbe akarnák venni tőlünk, vagy meg akarnák vásárolni a területet, hogy majd arra építsenek, előre leszögezem: mi nem adunk el és bérbe sem adunk területet – tájékoztatott az elöljáró.
A terület „erkölcsi tulajdonosai”, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) vezetői szintén nem örvendnek a kezdeményezésnek.
– Egyáltalán nem tűnik szerencsés ötletnek. Messze van, nehezen megközelíthető (a medvékről most ne is beszéljünk), tehát turisztikai szempontból nincs semmi jelentősége. Egy ilyen emlékmű egyetlen célt szolgálhat: hogy újabb feszültséget keltsen az itt élő lakosság körében – fogalmazta meg Kovács Lehel egyetemi adjunktus, az EKE országos elnöke. Nagy Sz. Attila, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Látszateljárás az EMNP feljelentése nyomán
Se hang, se kép
Semmi hír arról az eljárásról, amit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője indított a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) elnöke ellen. Toró T. Tibor (fotó) még augusztusban tett gyűlöletkeltés vádjával bűnügyi feljelentést Alexandru Cumpănaşu ellen.
Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását kezdeményezte azt követően, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette: az erdélyi magyarság nem tudja, és nem akarja ünnepelni Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának 2018-ban esedékes centenáriumát, és ez az erdélyi magyarság egészének az életérzését fejezi ki. Úgy vélte: bár blöff az egész (az állampolgárságot nem lehet megvonni) a fenyegetés megfélemlítő hatással van az egész erdélyi magyar közösségre, arról nem is beszélve, hogy ezt követően a román politikusok kifejezett késztetést éreztek arra, hogy maguk is „beszálljanak a versenybe, és megmutassák, hogy ki jobb román”. Toró szomorúnak tartotta, hogy Klaus Johannis államfő semmilyen módon nem reagált az azóta is dagadó botrányra.
– Miután megtettem a feljelentést, behívtak a rendőrségre, ahol nyilatkozatot vettek, jegyzőkönyvet írtak, átvették azokat a plusz bizonyítékokat, amiket bevittem, és azt mondták, hogy majd értesítenek a fejleményekről. Egyelőre se hang, se kép – mondta el megkeresésünkre az EMNP ügyvezető elnöke. Toró nem számít arra, hogy „csoda történne karácsony előtt”. Úgy véli, bizonyosan megpróbálják „elásni” a témát, azonban tény, hogy egyelőre arról sem kapott értesítést, hogy az ügyet a bűnügyi nyomozás elindítása nélkül (n.u.p) lezárták volna – az érvényben lévő jogszabály értelmében ugyanis arról is értesíteni kellene a felperest. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Külföldi szakmai gyakorlaton a drámatagozat
Kisdrámások nagy színházban
Az Osonó Színházműhely szervezésében budapesti szakmai tanulmányúton vettek részt a sepsiszentgyörgyi drámás diákok. A Regisztrált Tehetségpont minősítéssel rendelkező Osonó a Nemzeti Tehetség Program támogatásával egy komplex és művészeti tehetséggondozó projektet valósít meg.
A fiatal drámatagozatos diákok népi hagyományokkal való kapcsolatának elmélyítése és színészi készségtárának fejlesztése érdekében az Osonó folyamatosan alkotóműhelyeket, tanulmányi utakat és szakmai táborokat szervez Sepsiszentgyörgyön, Budapesten és a Gyimesekben. A Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatos diákjai számára létrehozott budapesti szakmai gyakorlat december 10. és 16. között zajlott a Bakelit Multi Art Centerben.
A drámás fiataloknak a tanulmányút során több művészfilm mellett alkalmuk volt négy színházi előadást megtekinteni, köztük a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Vakok című produkciót, amelyet a drámatagozat egykori diákja, Nagy Botond rendezett, de elmentek a Temesvári Csíki Gergely, a budapesti Nemzeti és a Katona József Színház egy-egy előadására is, amelyek után az alkotókkal beszélgettek. Az Osonó Színházműhely működését a magyarországi Tiszta Formák Alapítvány támogatja. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)