A József Attila-jubileum jegyében rendezte meg műsorát Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Bevezetőként László Noémi olvasta fel József Attila és a panoptikum című fantázia-írását. A továbbiakban Balázs Imre József, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Molnos Lajos, Sántha Attila és Szántai János olvasott fel verseiből. /Ö. I. B.: Ünnepelt a költészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Kara adott otthont Kolozsváron a József Attila-napoknak, amelynek keretében szakmai konferenciát is rendeztek, több mint 20 előadással, kerekasztal-beszélgetéssel és művészi műsorokkal. Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője a szervezők részéről elmondta: nem kuriózum a külföldi kollégák jelenléte. A nápolyi kolléga, Amadeo di Francesco ma már ismert név a magyar tudományosságban. Május 20-án a Korunk folyóirat és József Attila kapcsolatáról Kántor Lajos és Balázs Imre József tartott. /F.M., K.B.: József Attila-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Június 10–11-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya, valamint a tordai Petőfi Társaság Aranyosszék-konferenciát tartott, amelyen áttekintették a térség szinte minden tudományágra vonatkozó témáját. A főszervező Keszeg Vilmos többek között arra emlékeztetett, hogy bár 1989 után a civil társadalom részéről történtek lépések a regionális tudat feltámasztására, a politikum még nem fedezte fel Aranyosszéket. Neményi József Régiófejlesztés, regionalizáció az EU-integráció jegyében című értekezését Neményi Ágnes ismertette. Keszeg Vilmos Torda és Aranyosszék újrafelfedezése kapcsán méltatta a XIX. századi kutató- és népszerűsítő munkák szerzőinek (Orbán Balázs, Jankó János, Kőváry László, Jókai Mór, Benedek Elek) érdemeit. Egyed Emese gróf Teleki Domokos Torda vármegyei főispán 1815-ben kiadott vaskos verseskönyvéről beszélt. Bálintné Kovács Júlia az Aranyosszéken otthonra lelt örmények kiemelkedő sarjainak életművét méltatta. 1894-ben volt hasonló méretű rendezvény Tordán: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vándorgyűlése. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke leszögezte, a gyakran emlegetett nemzedékváltás hiányára cáfoltak rá a kétnapos fórum résztvevői. A párhuzamosan zajló előadások történelmi, hely- és kultúrtörténeti, néprajzi, szocio-antropológiai és nyelvészeti témájú értekezései között nehéz volt válogatni, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész, a helybeli Petőfi Társaság elnöke. Tordai XIX. századi színházélet, Thália két világháború közötti jelenléte, Balázs Ferenc alakja, a város és vidéke fazekassága, az oktatástörténeti kronológiák, a Jósika Miklós Irodalmi Kör megalakulása, tánckultúra, torockói építészet: megannyi izgalmas témakör. A konferencia előadásait kötetben kiadják. /R. P. I., Ördög I. Béla: Gazdag mozaikkép Aranyosszékről. Monstre konferencia a régió múltjáról, társadalmáról, kultúrájáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarán működő három magyar tanszék vezetői elutasítják az egyetem vezetősége által tervezett Hungarológia Kar létrehozásának ötletét, szerintük ez „csak felesleges falakat emelne az egyetem jelenlegi szétszabdalt struktúrájában”. A Gábor Csilla tagozatvezető dékán-helyettes, Egyed Emese, a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője, Péntek János, a magyar és általános nyelvészeti tanszék vezetője, valamint Keszeg Vilmos, a magyar néprajz és antropológia tanszék vezetője kézjegyét viselő dokumentumban a szerzők emlékeztetettek, hogy a három tanszék összeolvadásából létrejövő kar ötlete nem új javaslat, mivel először több mint tíz évvel ezelőtt az akkori oktatási minisztertől, 1998-ban pedig az RMDSZ az önálló egyetem körüli vitában fogadtatott el az akkori kormánnyal egy ilyen lehetőséget. A közlemény szerint az elmúlt évben a három tanszék egyöntetűen a három önálló kar létesítése mellett foglalt állást, és ebben az aláírók véleménye nem változott. A bölcsészkari tanszékvezetők a továbblépést elengedhetetlenül fontosnak tartják a magyar tagozat erősítésében, fejlesztésében, ez az ajánlott lépés viszont csak látszateredményt hozhatna. Az önálló magyar tannyelvű állami egyetem jogos igény és a tüntetéshez való jogot senki nem vitathatja. Az elmúlt másfél évben azonban még az egyetem magyar tagozatának vezetősége sem mutatott kellő készséget a dialógusra, a folyamatos konzultációra. Egyszer sem teremtette meg annak lehetőségét, hogy a magyar oktatók saját nyilvánossági körükben, az oktatók plénuma előtt véleményt mondhassanak az egyes munkaközösségek, szakok helyzetéről – áll a dokumentumban. Teljesen megengedhetetlennek és az akadémiai szellemmel összeférhetetlennek tekintik, hogy akár az intézmény vezetősége, akár egyes személyek a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. A bármiféle megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez – állapítják meg. /B. T.: Nem értenek egyet a Hungarológia Kar létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Egyed Emese professzor, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője nyitotta meg a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a 30 évvel ezelőtt megalapított Finn Lektorátus ünnepelését. A kétnapos rendezvénysorozaton részt vett többek között Szilágyi N. Sándor, a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék docense, és Keszeg Vilmos, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője is. Jelenleg 30 ország 100 egyetemén mintegy 4000 diák tanulja a finn nyelvet és irodalmat. /Köllő Katalin: 30 éves a kolozsvári Finn Lektorátus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

November 25-én ismertették Kolozsváron az Irodalomtanítás öröméért elnevezésű pályázat ez évi díjazottjait. Két kategóriát hirdettek meg a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárai: a műértelmező és a tanári napló kategóriát. Egyed Emese tanszékvezető történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, hiszen mindkét alkalommal szerzőket avattak. Idén a tanári naplót illetően Patek Mária és Antal Margit első díjat nyert, Misztrik Jolán második díjat, könyvjutalomban részesült Kolcsár Irén. A műértelmező kategóriában az első díjat Szilveszter László kapta. /N.-H.D.: Díjazott magyar szakos tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Bolyai Társaság vezető tanácsa 2005-ben határozott a Virtuális Bolyai Egyetem című rendezvénysorozat megszervezéséről, rendszeresítéséről. Tudományos eredményeket összegező, ismertető, népszerűsítő előadások sorozata, az önálló magyar nyelvű egyetemi oktatás megalapozását szolgáló tudományos alkotókészség és eredményesség széleskörű megjelenítésének a fórumává kíván válni. Legközelebb december 14-én az Apáczai Líceumban dr. Egyed Emese Bolyai Farkas drámái, valamint dr. Kiss Elemér Bolyai Farkas és Bolyai János kapcsolatáról című előadása hangzik el. /Folytatódik a Virtuális Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

December 14-én Kolozsváron folytatódott a Virtuális Bolyai Egyetem rendezvénysorozat. Dr. Kiss Elemér Bolyai Farkas és Bolyai János kapcsolatáról tartott előadást. Dr. Egyed Emese Bolyai Farkas drámáiról osztotta meg gondolatait közönségével. /Ö. I. B.: Szemléletváltás a Bolyaiakról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Január 16-án immár negyedik alkalommal került sor Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék által szervezett Könyves Napra, amelynek keretén belül bemutatták a tanszék tanárainak tavaly megjelent köteteit. Egyed Emese tanszékvezető köszöntője után Balázs Imre József ismertette a kötetcímeket: Balázs Mihály (koord.): Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I. kötet, Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (Pallas Akadémia), Berszán István (szerk.): Alternatív mozgásterek (Scientia); Gábor Csilla (szerk.): A történetmondás rétegei a kora újkorban tanulmánykötetek (Scientia), Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiáról (Polis); M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó – Pályi Éva Ildikó: Limba finlandeza. Simplu si eficient (Polirom), Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák X. osztálya számára (T3,), valamint Orbán Gyöngyi: Az irodalomtanítás öröméért (T3). /D. I.: Negyedik Könyves Nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Kétnapos rendezvényre került sor a magyar kultúra napja tiszteletére, a THÉ színházkutató műhely és a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom szakos doktoranduszai szervezésében január 21–22-én. A Képzőművészeti és Formatervező Egyetem hallgatói állítottak ki tanáruk, Dobribán Emil társaságában. Kísérletező, különböző anyagokat, műfajokat próbálgató munkák voltak láthatók, festészet, szobrászat, textil, ruhatervezés egyaránt helyet kapott. A rendezvény másnap zenés-irodalmi-képzőművészeti összeállítással, illetve dr. Hubert Ildikó és dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténészek Pannoniai ének és Kölcsey himnusza című előadásával, valamint az Ördögtérgye együttes által előadott kalotaszegi és mezőségi táncokkal folytatódott. Egyed Emese tanszékvezető kiemelte, Kolozsváron a magyarság ritkán gyűl össze csoportosan valahol, ezt is meg lehetne honosítani. /Köllő Katalin, Farkas Imola: Magyar Kultúra Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január 21-én tartották a Felek. Dialógus a szomszédságról / Parteneri. Dialog despre vecinatate címet viselő a román és magyar kérdésekkel együtt és külön is foglalkozó vitanapot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, majd a Tranzit Házban. Az együttélés eredményeit Mircea Mutu a BBTE bölcsészkarának dékánja ismertette. A bölcsészkaron megjelenő kiadványok egyharmada magyar szerzők munkáját dicséri. A vitaindítót Thomka Beáta, a Pécsi Egyetem tanárának tanulmánya szolgáltatta. Egyed Emese a Magyar Irodalomtudomány tanszék vezetője szerint ennek az eseménynek az a nagy vívmánya, hogy a vita színhelye leköltözött Budapestről Kolozsvárra. /Kiss Bence: Párbeszéd: románról magyarra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 27-én mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesházban Murvai Olga Vers-rekviem /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. A könyv alcíme: Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte a jelenlévő két „szerzőt”, Murvai Olgát és Kányádi Sándort. A kötetet Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője mutatta be. /Köllő Katalin: ... hallgattam a rekviemet... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedéves helytörténeti, helyrajzi és néprajzi kiadványa, az Erdővidéki Lapok a magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben jelent meg először. A szerkesztők Erdővidék történetének, hagyományainak megismertetését, népszerűsítését tűzték ki célul. Egy ideig megkéstek a kiadással, ezt próbálják most bepótolni, nemrég jelent meg a 2005. júniusi szám, a huszadik, a szeptemberi a nyomdában van. A lap körül egy kis műhely alakult ki, továbbá Egyed Ákos, Egyed Emese és Illésfalvi Péter is közölt a kiadványban, mondta el Demeter László főszerkesztő. Az idei szeptemberi lapszám lenne a 25., amelyet ünnepélyesen szeretnének bemutatni a megyében több helyen is. /Havelka Ferenc-Attila: Évfordulót ünnepel az Erdővidéki Lapok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 17./

Nem bojkottálják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói az egyetem döntéshozó szerveit – derült ki az oktatók március 2-án késő este véget ért közgyűlése után. A tanárok, célkitűzéseik megvalósításáért, ami most főleg a magyar karok létrehozása, az RMDSZ segítségét kérték. A magyar tagozat vezetősége közleményt adott ki, amelyben Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke kifejtik álláspontjukat. Szerintük a résztvevő oktatók úgy döntöttek, hogy nem vonják meg a bizalmat tőlük. Részvételüket az intézmény tevékenységében, a magyarnyelvű oktatás menetének zavartalan biztosítása érdekében, szükségesnek ítélik meg. A magyar oktatók döntő többsége szükségesnek tartja ugyanakkor a BBTE szerkezeti reformjával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését, és ennek érdekében az egyetem vezetőségével dialógust kezdeményez. Emlékeztetnek, a résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja: az intézményi reform kérdését szét kell választani az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó legitim törekvésektől. Hangsúlyozzák: a BBTE keretében zajló magyar nyelvű oktatás autonómiájának intézményesítésére irányuló erőfeszítések nem célozzák az egyetem szétválasztását. Korábban, a magyar karokért és az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt javasolta, hogy a magyar oktatók ne vegyenek részt az egyetem döntéshozó testületeinek munkájában. Így tiltakozzanak amiatt, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította az önálló magyar karok létrehozását. Kása Zoltán, az egyetem oktatója a gyűlés után elmondta: a résztvevők jelentős többséggel több nyilatkozatot is elfogadtak. Az egyetem vezetőségéhez intézett dokumentumban leszögezték, nem kívánják szétrobbantani a BBTE-t. Azt akarják csupán, hogy jobban működjön az egyetem, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Szintén az intézmény román vezetőségéhez intézték azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Egy másik nyilatkozatban az oktatók az RMDSZ-től azt kérték, a kisebbségi törvénytervezet és a most készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé, hogy a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöhessen. Azért intézték ezt a kérést az RMDSZ-hez, mert szerintük a két célkitűzés kivívása meghaladja az oktatói közösség erejét. Emellett kérték, hogy az érdekvédelmi szervezet indítson társadalmi vitát a romániai magyar felsőoktatásról. Egyed Emese oktató a magyar tanárok megosztottságára utalva kifejtette, senki nem várta, hogy a közgyűlésen egységes álláspont alakuljon ki. Úgy véli, különböző oktatásstratégiai elvek szerint szerveződő csoportosulások is megfigyelhetők a magyar oktatói közösségen belül, de bízik benne, hogy ezek egymással tárgyalni fognak. – Előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesülése és a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása irányába –értékelte a történteket az ülés végén Hantz Péter, a BKB egyik vezetője. A BKB folyatja munkáját, több román–magyar értelmiségi fórumot szervez majd a romániai magyar egyetemi oktatásról. Hantz leszögezte: ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbi-körutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanabban a hónapban pedig az ENSZ elé vinnék ezt a szerintük tarthatatlan helyzetet. Hozzátette: a BKB végső célja továbbra is a Bolyai Egyetem létrehozása, de most a magyar karok kérdése aktuális. Az ülésen végül nem tartottak bizalmi szavazást, amit eredetileg a magyar tagozat vezetősége kért. Hantz Péter leszögezte: a BKB azon lesz, hogy minél hamarabb tető alá hozza a bizalmi szavazást. /Borbély Tamás: Nem lesz bojkott a BBTE-n. Tisztségében marad a magyar tagozat vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Május végén az ENSZ előtt lesz a Bolyai Egyetem ügye, ígérik a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai. Hantz Péter elmondta, hogy a Bolyai Egyetem ügyében a „BKB-nak van elég muníciója ahhoz, hogy évekig tartó harcot vívjon, ha az egyetem vezetősége bekeményít.” A nyilvános vita az egyetemről folytatódik: az RMDSZ-szel közösen román-magyar értelmiségi fórumot szerveznek Bukarestben, majd még egyet a Pro Europa Ligával közösen. A magyar oktatók gyűlésén a tanárok három nyilatkozatot fogadtak el. A Horváth Andor előadó tanár által megfogalmazott nyilatkozat az egyetem vezetőségét célozta meg, kérte, lássák be: a magyar egyetemi közösség által megfogalmazott kérelmek nem irányulnak etnikai szeparatizmusra, hanem az oktatási folyamat javítását célozzák. A második nyilatkozatot Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője olvasta fel, ebben az RMDSZ-t szólítják fel, hogy „tegyen határozott kormányzati lépéseket annak érdekében, hogy a BBTE három önálló kara és az egyetem megfelelő belső struktúrája, nyilvánossága és döntéshozatali autonómiája intézményesüljön.” A harmadik nyilatkozatot Bakk Miklós politológus mutatta be, amelyet szintén az intézmény román vezetőségéhez intézett, ebben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Hantz Péter, a BKB szóvivője kezdeményezte a bizalmatlansági szavazást, ami három személyre vonatkozott: Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesre, és Szamosközy Istvánra, az Akadémiai Tanács alelnökére. Hosszas vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy nem lesz bizalmi szavazás. „Az RMDSZ cselekvően részt vesz az önálló magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásában” – nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Azt is kifejtette, most készül a felsőoktatási törvény módosítása, ebben az RMDSZ el szeretné érni azt, hogy az önálló karok létrehozásának hatásköre ne legyen kizárólag az egyetemek hatáskörében. /Debreczeni Hajnal: Nincs megállapodás egyetem-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a napokban Désen a Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvényre több mint száz versenyző érkezett a környékbeli településekről, Kolozsvárról és Magyarországról. Zsűrizett Egyed Emese egyetemi tanár, költő és Kiss Judit, a Napsugár és a Szivárvány munkatársa. A vers ünnepét más művészeti ágak versenye, mint rajz és ének, is kiegészítette. /Balogh Endre: A vers és a prózamondás ünnepe. Dés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Május 13-án Szabédi László házsongárdi sírjának megkoszorúzásával zárult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió és a Magyar Nyelv- és Kultúra Nemzetközi Társaság – Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok ünnepségsorozata. Május 12-én a Kolozsvár Társaság szervezésében a konferencián neves irodalomtörténészek előadásai hangzottak el 1956, Erdély és a magyar írók témában. A temetőben Egyed Emese egyetemi tanár beszédében Szabédi életét és munkásságát ismertetve hangsúlyozta: korai halála mérhetetlen veszteség a magyar nyelvtudomány számára, hiszen a magyar nyelv őstörténetének megírására, valamint összehasonlító szótár elkészítésére készült. Balázs Imre József elmondta: 1956 a csomópontja az 50–60-as évek zsúfolt, érdekes korszakának. Erdélyi irodalom – az olvadástól a megtorlásig címmel Dávid Gyula tartotta meg előadását, a romániai írók 56-hoz való viszonyulását vizsgálva. A megtorlás nem váratott magára: Páskándi Géza letartóztatása, az ő és Kányádi könyvének bezúzása, korábbi kiadói kezdeményezések visszavonása. Az 56 után offenzívába szorult romániai magyar értelmiség és írótársadalom helyzetét nem lehet fehéren feketén értelmezni – szögezte le az előadó. Pomogáts Béla személyes élményeivel indított: 56 őszén negyedéves bölcsészhallgatóként cikkezett, az elsők között sürgetve a magyar állam és a határon túli közösségek kapcsolatának rendezését, hat hónapos szabadságvesztéssel fizetve ezért, aminek hozadékaként több éves késéssel kezdhette meg szakmai előre menetelét választott területén. Egy mondat a zsarnokságról – több mondat a szabadságról című előadásának kiindulópontja Illyés Gyula 1950-ben született „szakralizálódott” verse volt. Antal Árpád nyugalmazott egyetemi tanár nem lehetett jelen, 1956, ahogy egy fiatal tanár megélte címet viselő visszaemlékezését felolvasták. Kántor Lajos Szabédi októberéről beszélt. Egyes kérdések még megoldásra várnak – Mózes Huba irodalomtörténész 56-ra írt irodalmi munkákra, újságcikkekre építő előadásának címe végkövetkeztetése lehet az idei Szabédi-napoknak. /F. I.: Az óvatos álmodozó – Szabédi Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Négynapos magyar irodalomtörténeti tanácskozás kezdődött május 24-én Kolozsváron Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban címen a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Kara és más intézmények szervezésében. Gábor Csilla a Bölcsészettudományi Kar dékán-helyettese emlékeztette a részvevőket arra, hogy 1989 óta minden évben megrendezik az irodalomtörténeti konferenciát. Az idén először határon túli helyszínnel. Dr. Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, a magyarországi tudományos élettel fenntartott kölcsönös kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozta. Nagy László rektor-helyettes vázolta a kolozsvári egyetemen folyó magyar nyelvoktatás helyzetét. Dr. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély a magyar emlékirodalom egyik kiemelt jelentőségű forráshelye. /Ö. I. B.: Konferencia múltunk irodalmi hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Augusztus 15–17-e között tartották a 34. Tokaji Írótábort. A Tokaji Írótábor „nagy öregjei” többször is hangsúlyozzák, hogy a tábor 1972-ben történt megalakulása óta, évtizedeken keresztül a közéletiséget vállaló írók fóruma volt. Idén három témát jelöltek ki: Bartók Béla születésének 125. évfordulója, az 1956-os forradalomra való emlékezés és az irodalmi nevelés – összefoglaló címén: Érték és befogadás. Párhuzamosan zajlottak előadások. Pomogáts Béla esszéje a Németh László-i harmadik út fogalomrendszerére hivatkozott, Fekete Gyula a korabeli magyar írószövetség szerepéről emlékezett, Dupka György ’56 kárpátaljai vonatkozásairól beszélt. Nagy Attila előadásából kiderült: 1964 volt a magyar olvasási kultúra fénykora, Jókai volt a legolvasottabb szerző. 1996: a magyar olvasási kultúra amerikanizálódott, első helyen Robin Cook van, Jókai a 4. helyre hátrált. 2003: hetedik osztályos gyerekek olvasmányai között első helyen Harry Potter… 4. Fekete István. 2005: első helyen a Da Vinci-kód, Jókai a 3. helyen. Egyed Emese előadásnak címe Irodalomnevelés Erdélyben. – Idén a kuratórium irodalmi díját a csíkszeredai Molnár Vilmos vette át. /Kozma Mária: „Adj időt lelked művelésének…” 34. Tokaji Írótábor. 2006. augusztus 15–17. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Október 6-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székhelyén Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából emlékünnepséget tartottak, amelynek keretében átadták a Magyar Művészetért Kuratórium (MMK) és a Herendi Porcelánmanufaktúra (HP) által felajánlott Bartók Béla-emlékdíjakat. A díjazott kolozsváriak a következők: Angi István, Bolyai Társaság, Egyed Emese, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, Guttmann Mihály, Kolozsvári Állami Magyar Opera, Kriza János Néprajzi Társaság, László Ferenc, Péntek János, Széki Református Egyházközség, Tánczos Vilmos és Terényi Ede. Gubcsi Lajos az 1956-ra emlékező, általa szerkesztett A szabadság népe című kötetet ismertette. Az emlékünnepség előadói a házigazdáktól Tánczos Vilmos legújabb könyvét, a Folklórszólamokont kapták produkciójuk jelképes viszonzásaként. /Ö.I.B.: Bartók-emlékünnepség és díjosztás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

November 4-én Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar társulata bemutatta Arany Jánostól a Rózsa és Ibolyát, Varga Ibolya rendezésében, a színpadi változat Egyed Emese munkája. /Kerekes Edit: Rózsa és Ibolya a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Jancsó Elemér (1905-1971) irodalomtörténész, egyetemi tanár örökségét méltatták az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, november 23-án. A beszélgetést dr. Egyed Emese egyetemi tanár nyitotta meg. A meghívott vendégek hozzászólásai, a Jancsóhoz fűződő személyes emlékek felidézése méltó volt szellemiségéhez. A beszélgetés alatt Jancsó Elemér műveiből, személyes tárgyaiból rendezett alkalmi kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők, ahol látható volt a szabadkőműves páholyba tartozását bizonyító igazolvány is. Jancsó Miklós színművész édesapjához fűződő emlékeit idézte fel, Pomogáts Béla irodalomtörténész baráti beszélgetéseik tanulságait osztotta meg a résztvevőkkel. Papp Ferenc Jancsó gazdag könyvtárát méltatta. Kötő József színháztörténeti munkáira tért ki részletesebben. Cseke Péter Balogh Edgár és a Jancsó fivérek (Béla és Elemér) kapcsolatáról beszélt. /Végh M. Balázs: Alkalmi kiállítás és kávéházi hangulat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./