„Visszarendeződésnek vagyunk a tanúi. Románia távolodik az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tapasztalt állapottól” – így értékelte Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működéséről szóló törvény módosításait. A képviselőházi jogi szakbizottság megszüntetné a CNSAS-nak azt a jogát, hogy határozatokat bocsásson ki arról: az általa átvilágított személyek együttműködtek-e vagy sem a volt politikai titkosrendőrséggel. A módosítás szerint ugyanis a CNSAS hatásköre csak az átvilágításhoz szükséges iratanyag biztosítására korlátozódna, továbbá az egyházi vezetőkre már nem volna érvényes az átvilágítás. Ugyanilyen visszarendeződésként értékelte az RMDSZ-es honatya a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést is, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti a jogszabályt. /Benkő Levente: Lassú visszarendeződés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei közötti egyeztetésről szólva, a szövetség tárgyalódelegációjának tagjaként Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: bizonyos helységekben az MPP ragaszkodik a jelöltállításhoz, de vannak olyan települések is, ahol elfogadnák az RMDSZ listáit. A szenátor szerint még van esély a megegyezésre. Eckstein-Kovács fontosnak tartja, hogy folytatódjon az egyházi méltóságok átvilágítása. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Még van esély a kiegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A helyhatósági választások hivatalos eredményeinek hiányában nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Nehezményezte, hogy a kampánycsend beállta előtt, a rendőrség fellépett egy RMDSZ-es női jelölt és néhány önkéntes ellen, akik egy gépkocsi szélvédőjére (amelynek tulajdonosa ráadásul nem kifogásolja a párt munkáját) választási röplapot ragasztottak ki. A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. Szerinte Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Kifejtette: a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanúsított korrektséget. /Ö. I. B. : Eckstein-Kovács: „Befellegzett a romániai xenofóbiának” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Pozitívnak minősítette sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor mind a múlt heti Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), mind a július 2-án tartott Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését. Az SZKT-ülésén voltak bíráló megnyilvánulások is. /Eckstein: Pozitív hangulatú SZKT és MKT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

„Kiterjeszteni a titkosszolgálatok tevékenységét a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére veszélyes, alkotmányellenes dolognak tartom” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és a titkosszolgálatok tervezett együttműködésével kapcsolatban. Az RMDSZ-es politikus szerint az ANI-nak nem az a dolga, hogy román nemzetbiztonságot védő adatokat szerezzen be, a titkosszolgálatoknak megvannak a maguk kompetenciái. /(Varga Melinda): ANI-ellenes lett Eckstein-Kovács Péter. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözli, hogy a Markó Béla és Tőkés László közötti bálványosfürdői találkozó nyomán az RMDSZ és az MPP hajlandóságot mutat az együttműködésre a parlamenti választásokon. /Eckstein-Kovács bízik a megegyezésben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Tíz képviselő- és négy szenátorjelöltet kell állítania a Kolozs megyei RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra. Idéntől egyéni jelöltekre kell szavazni, így nincs lehetőség arra, hogy a következő helyezett kerüljön a visszalépő helyébe – hangzott el az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek (MKT) július 24-án tartott tanácskozásán. Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András képviselők négyéves tevékenységük mérlegét vonták meg a testület előtt. Közülük egyedül a negyedik mandátumot maga mögött tudó Kónya-Hamar Sándor jegyezte meg: nem kíván indulni az idei parlamenti választásokon. László Attila RMDSZ-elnök sikeresnek értékelte a Kolozs megyei parlamenti képviselők tevékenységét. /Sz. K. : Választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) közleménye szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) nincs hatáskörében a magán- és jogi személyek számláinak ellenőrzése. A törvény értelmében ez kizárólag az ANI hatáskörébe tartozik. Az ANI ezzel reagált Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kritikájára. /A hírszolgálatoknak nincs hatáskörükben a vagyonok ellenőrzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Első alkalommal szerveztek Erdélyi Vándoregyetemet Homoródfürdőn Nyerő stratégiák címmel. A szervezők: az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). „Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László az augusztus 28-i megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Kovács Csaba: A siker stratégái. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Akár három év börtönbüntetést is kaphat Mona Musca amiatt, hogy 2004-ben, képviselői jelölésekor letagadta besúgói múltját. Hasonló sors várhat Dan Voiculescura is, ha jogerős bírósági ítélet megerősíti, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Mona Musca az első olyan román politikus, akinek a besúgói múltjáéért nem csak a közvélemény, hanem az ügyészség előtt is felelnie kell. A vádhatóság közölte: bűnvádi eljárást indít a volt liberális képviselő és miniszter ellen, amiért hivatalos okiratban korábban letagadta, hogy együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. A besúgó honatyák büntetőjogi felelőssége 2006-ban megosztotta a jogászokat. Az ÚMSZ-nek akkor Frunda György jogász-szenátor azt nyilatkozta, az érintetteknek csupán a politikai felelősséget kell vállalniuk tettükért, bűncselekménnyel nem vádolhatók. -Nem derülhet fény a magas rangú egyházi méltóságok esetleges besúgói múltjára – döntötte el a szenátus jogi bizottsága. A testület a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt módosította úgy, hogy az egyházak vezetői kikerültek a testület által kötelező módon átvilágított tisztségviselők listájáról. A módosítás ellen csupán két szenátor – egyikük az RMDSZ-es Eckstein Kovács Péter – szavazott. /Cs. P. T. : Börtön jár a besúgó honatyáknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

„Egyetértek azokkal, akik szerint a parlament bezsongott. Sorozatosan olyan döntések születnek, amelyek tönkretesznek minden jót, ami az elmúlt négy év alatt született” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki az ügyészek kinevezéséről szóló szabályozás, az ingatlantörvény, illetve az átvilágítási törvény módosítását kifogásolta. Érthetetlennek nevezte azt is, ahogyan a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) próbál szövetségesekre szert tenni, a nagy-romániásokkal való kiegyezésnek ugyanis semmilyen pozitív hozadéka nincs. Felháborító az is, ahogy a liberálisok támogatták az átvilágítási törvény módosítását. Eszerint az egyházfők kikerülnének a kötelezően átvilágítandó személyek köréből. /Sz. K. : Eckstein: Bezsongott a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

„A kampányra tudni fogunk magyarul” – szögezték le többen azok közül a román nemzetiségű jelöltek közül, akiket az RMDSZ indít az őszi parlamenti választásokon több olyan megyében, ahol a magyar közösség számaránya alacsony. Korábban Kovács Péter ügyvezető alelnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor is kijelentette, nem kritérium a magyar nyelv ismerete ahhoz, hogy valaki RMDSZ-színekben induljon, Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén azt mondta, a román jelölteknek azért kell tudniuk magyarul, mert a szövetség belső élete, illetve az ülések ezen a nyelven folynak. Tíz román nemzetiségű jelölt került az RMDSZ listájára. A román nemzetiségű bukaresti szenátorjelölt, Marius Lacraru nem tud arról, hogy kötelező lenne a magyar nyelv ismerete. /Mihály László: Magyarlecke román jelölteknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Az egyházi személyek és a volt kommunista pártaktivisták múltjának átvilágítását szorgalmazta október 15-én a szenátus plénumában Eckstein-Kovács Péter. A szenátus jogi bizottsága kivonta az egyházi személyeket a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által vizsgálhatók köréből. Eckstein-Kovács Péter a szenátus jogi bizottsága által megszavazott előírások módosítását kérte az RMDSZ frakció nevében. „Ebben a tekintetben maradéktalanul egyet értek Tőkés Lászlóval” – mondta a Szabadságnak az RMDSZ-es szenátor. Korábban Tőkés László EP-képviselő is bejelentette: az Európai Bizottsághoz fordul, ha a most készülő átvilágítási törvénytervezet mentesíti az egyházakat az átvilágítás alól. /Eckstein-Kovács teljes átvilágítást szorgalmaz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Verbálisan zaklatta a szenátusban Serban Nicolae /Szociáldemokrata Párt – PSD/ szenátort Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor egyik fiatal meghívottja. A meghívott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény megvitatásán vett részt, ahol lekommunistázta Nicolaet, akit Ion Iliescu szolgájának, valamint a szekusok védelmezőjének nevezett. A szenátor kilépett a folyosóra ahol a fiatallal további szópárbajba keveredett. A bekiabálót George Simionnak hívják, és az Új Golánok szervezet képviselőjének vallotta magát. Mint elmondta, Eckstein Kovács Péter meghívottjaként vett részt a szenátus plénumában. A szenátor elismerte, hogy meghívta mindazokat, akik részt vettek a CNSAS-törvény megvitatásán, azonban sajnálatosnak nevezte az incidenst. /Botrány a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Kolozs megyei Magyar Egyeztető Tanács létrehozását kezdeményezi az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének több képviselője. Az aláírók – Csép Sándor, Eckstein-Kovács Péter, Gergely Balázs, László Attila, Molnos Lajos és Sándor Krisztina – leszögezik: tekintettel a Kolozs megyei magyarság közös céljaira, tiszteletben tartva politikai alakulataik önazonosságát és saját célkitűzéseik megfogalmazásának, illetve érvényesítésének a jogát, a jóhiszeműség, a pluralizmus és az együttdolgozás akarásának jegyében kezdeményezik a tanács létrehozását. A tanácsban paritásos alapon vennének részt a politikai-érdekvédelmi szervezetek képviselői. A tanács rendszeresen – negyedévenként legalább egyszer – ülésezne. „A Székelyföldön kívüli Erdélyben a magyar szavazótáboron belüli versengés rontaná az általános esélyeket a parlamentbe jutást illetően. Ezért a legüdvösebb, ha a létező magyar pártok egyeztetett álláspontot képviselnek, és megpróbálnak a közös kérdésekre közös válaszokat keresni” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az MPP Kolozs megyei szervezete szerint veszélyes lenne független jelöltek indítása a megye választókerületeiben. /P. A. M. : RMDSZ-MPP-s egyeztető tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Sem a magyarországi közjogi méltóságok, sem a romániai magyar politikusok nem tettek annak érdekében, hogy megszülessen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő megtorlás romániai politikai foglyait rehabilitáló törvény – erre hívta fel a magyarországi közjogi méltóságok, valamint az RMDSZ-politikusok figyelmét Varga Andrea. Az 1956 romániai hatásait kutató, Bukarestben élő magyar történész a magyarországi közjogi méltóságokhoz intézett levelében szóvá tette, hogy az október 23-i megemlékezésekből éppen „a magyarországi ’56-os drámák romániai folytatódásával kapcsolatos minimális rokonszenv, a beleérzés legcsekélyebb megnyilvánulása” marad ki. Varga Andrea szerint bár az egykoron meghurcoltak kitüntetéseivel, romániai ’56-os emléktáblák avatásával, illetve koszorúzásokkal történtek gesztusok, a magyar diplomáciának a kirakatperek sorozatában elítélt egykori politikai foglyok rehabilitálását célzó kezdeményezései „messze elmaradtak a szükségestől”, ráadásul „Románia politikai vezetése a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy az európaizálódási folyamatban el kívánna számolni morális tartozásaival a rendszerváltozásokat előkészítő szereplők irányában”. Varga Andrea ugyanakkor az RMDSZ-es politikusokhoz intézett levelében szóvá teszi, hogy ők sem tettek a jóvátétel érdekében. „Történtek lépések, a folyamatot elindítottam” – nyilatkozta a kérdés kapcsán Frunda György, aki 2007 novemberében Kolozsváron jelentette be: kérni fogja az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő megtorlásban kivégzettek rehabilitálását. Az RMDSZ-es szenátor – akinek édesapjára a hírhedt Faliboga-perben mondtak ki halálos büntetést, majd változtatták meg az ítéletet életfogytiglanra – megerősítette: kezdeményezése csak a Szoboszlai-, valamint az érmihályfalvi perben, illetve más csoportok esetében kimondott és végrehajtott halálos ítéletek áldozataira vonatkozik. Arra a felvetésre, miszerint Romániában nincs a politikai ítéletek semmisségét kimondó törvény, Frunda szenátor azt mondta: a politikai bűncselekmény fogalmát meghatározó jogszabály már létezik, s bár rehabilitációs törvénytervezet is készült, ennek elfogadására nincs politikai akarat. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottsága volt elnöke elmondta: a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) kezdeményezésére benyújtott semmisségi törvénytervezetet a képviselőház visszaküldte az alsóház jogi szakbizottságához, a készülő jogszabály azonban több mint egy éve a fiók mélyén hever. Varga Andrea történész összeállított egy törvénytervezetet, amely egyebek mellett kimondja, hogy a Groza-kormány szovjet nyomásra 1945. március 6-án történt hatalomra jutásától a politikai perek de iure 1964 augusztusában történt megszüntetéséig terjedő időszakban kimondott ítéletek semmisek. Leszámítva a háborús, illetve a lakosság elleni bűncselekményeket, illetve a népirtást. /Benkő Levente: A mulasztásért mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Megkezdődött a választási kampány, a politikai pártok a rendszerváltás óta most először nem listás, hanem választókörzetes rendszerben mérkőznek meg. November 29-éig próbálkozhatnak azzal, hogy megnyerjék maguknak az állampolgárokat. Október 31-én indította kampányát Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt is, aki immár negyedik szenátori mandátumáért száll síkra a november 30-i parlamenti választásokon. Nyílt, pozitív és törvényes keretekbe illeszkedő választási kampányt ígért. /Megkezdődött a parlamenti választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A kommunista korszakban nem volt párttag, ezért politikai múltja 1990-ben kezdődött, mondta el Eckstein-Kovács Péter szenátor. Akkor megkérdezték tőle, hogy nem akar-e képviselő lenni. Akkoriban ilyen egyszerűen ment az egész. Eckstein-Kovács Péter /sz. Kolozsvár, 1956. júl. 5./ a Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1990-ig ügyvéd volt. 1990 és 1992 között az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, 1992-től 1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos. 1996 és 1999 között az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, majd 1999-ben és 2000-ben kisebbségvédelmi miniszter. Kezdeményezésére fogadták el a diszkriminációt tiltó törvényt, valamint a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet létrehozásáról szóló jogszabályt. 2000 óta szenátor. Segített az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) működésének hatékonyabbá tételében. 1994-től alapító tagja és elnöke az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának. /Ferencz Zsolt: Választások – 2008 – Mai szenátorjelöltünk: Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A nemzetközi jog és az EU a kisebbségekre nem fektet elég hangsúlyt, mondta Csoma Botond tanácsos, jogász, RMDSZ-es képviselőjelölt a grúziai helyzetről és annak kisebbségpolitikai vonatkozásairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. Sógor Csaba EP-képviselőt hívta meg beszélgetésre, hogy ismertesse a grúziai helyzetet. Sógor elmondta, az erdélyi magyarság helyzetét másként látja, mint a grúziai kisebbségekét. Az ottani konfliktus hátterében az olaj áll. A rendezvényen részt vett Eckstein-Kovács Péter is, aki a négy év fájó pontjának tartja a kisebbségek jogállásáról szóló törvény bukását. /Jakab Judit: Kisebbségi kérdés Grúzia példájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./