A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint több mint másfél millió ember vett részt ápr. 13-án Budapesten, a Kossuth téren a FIDESZ választási nagygyűlésén. Egy héttel a választások második fordulója előtt a jobboldal megmozdulása látványos volt, kiváltva ezáltal a riválisok tiltakozását. Mindig lehetnek olyanok, akik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek le, ha te is gyűlölöd őket, ezért mi hiszünk az összefogás, a szeretet erejében ? mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyűlésen. A kormányfő utalt arra, hogy a jelenlegi kabinet négy év kormányzás után több bizalmat kapott az első fordulóban, mint 1998-ban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az összegyűlt tömeg folytatni szeretné a négy éve elkezdett lépéseket. A kormányfő álláspontja szerint az első fordulóban voksolók közül sokan elfelejtették, hogy mi volt 1994 és 1998 között. ? Akik nem emlékeznek, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék a múltat ? fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy ápr. 21-én, a választások második fordulójára mindenkinek hoznia kell magával egy embert. ? A választásokig mindennap többen kell legyünk, így ápr. 21-én éppen elegen leszünk, és a polgári erők győzni fognak, Magyarország pedig nyerni fog ? zárta beszédét a miniszterelnök. Egy igazi versenyző nagy erénye, ha a hajrában győzni tud ? idézte Pokorni Zoltán pártelnök Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó levelét a Fidesz ? Magyar Polgári Párt nagygyűlésén. Írásában a sportoló sok sikert, a kitűzött célok megvalósítását kívánta, hangot adva annak a reményének, hogy Orbán Viktor keddi, ?tűzzel átitatott és igazságot tükröző" beszéde meggyőzi majd a szavazópolgárokat, hogy érdemes erre a jövőre szavazni. ? Ismét együtt a nemzet ? fogalmazott beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A politikus kijelentette, nem gondolja, hogy két részre szakadt a magyar társadalom, de tudja, annak egy jelentős része már felismerte, hogy a forradalom elkezdődött, egy másik része pedig nem. Szavai szerint ?mindannyiunkon múlik, hogy ezt elmagyarázzuk nekik, és akkor ismét mindenben együtt lesz a nemzet". Kovács László szocialista pártelnök szerint Orbán Viktornak a budapesti Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde óta szembe kellett néznie azzal, hogy a magyar választók többsége nem fogékony a háborús hangvételre, elutasítja az indulatok felkorbácsolását, a kormányfő bizonyára ezért váltott hangnemet. A politikus a Fidesz választási kampánygyűlésén elhangzottakra reagált. Kovács László úgy látja: Orbán Viktor megismételte ugyan a szocialista párttal szembeni hamis vádakat, de a szeretet fontosságát hangsúlyozta a gyűlöletkeltéssel szemben. Nagyon rossz ötletnek tartom ilyen mértékben kivinni a politikát az utcára, ez tovább fokozza a politika által gerjesztett mesterséges megosztottságot a társadalomban ? közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. MTI. / FIDESZ választási nagygyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./ A Kossuth téren a díszvendégek között volt Tőkés László püspök és Tempfli József püspök.

Óvatossá vált a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az MKP úgy döntött, hogy vezető politikusai és parlamenti képviselői a párt programjáról továbbra is szabadon beszélhetnek, nyilatkozhatnak, politikai kérdésekről azonban csak az ezzel megbízott vezetők mondhatnak véleményt. Az MKP elnöksége azért határozott úgy, hogy minden politikusát "önmérsékletre" kötelezi, mert a szlovák pártok továbbra sem tértek napirendre Duray Miklós budapesti szereplése felett (az MKP tiszteletbeli elnöke felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 13-i budapesti kampánygyűlésén, szlovákiai magyarok egy csoportja pedig "Felvidék veled van, Viktor!" transzparenseket lobogtattak ), sőt politikai kampányuk központi kérdésévé fejlesztették azt, általános magyarellenességre ragadtatva magukat. Az Anna Malíková nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt például hazaárulónak nevezte Durayt, s kilátásba helyezte, hogy "mindenáron megakadályozzák Duray Miklós belépését a szlovák parlament épületébe a máj. 14-én kezdődő ülésszakra". A Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt ezzel szemben a Magyar Koalíció Pártja betiltását kezdeményezte a főügyészségen, mert szerintük a magyar párt nem határolódott el Duraytól, ami azt jelenti, nemcsak az ügyvezető alelnök áruló, hanem az egész párt. Slotáék egyúttal memorandumot is készítettek, amelyet elküldtek minden szlovák parlamenti pártnak, hogy aláírásukkal kötelezzék magukat arra, a választások után senki nem lesz hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni a magyarokkal. A Felvidék kifejezés használata miatt azonban nemcsak a szélsőséges nacionalisták támadják Duray Miklóst, hanem a kormánypártok képviselői és a sajtó is. A kifejezés használatát az MKP-elnökség ezért "helytelennek" minősítette. Bugár Béla pártelnök úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a szlovákok érzékenységére, a párt politikusai nem fogják használni ezt a kifejezést. Kiszivárgott hírek szerint ilyen kifejezés azonban az autonómia is, és mindkettő használatának kerülésére szólít fel a párt elnökségének az önmérsékletre vonatkozó határozata. A határozatról ellenszavazat nélkül döntött a párt végrehajtó szerve. /Indexen van a "Felvidék" Szlovákiában. Öncenzúrát vezetett be a Magyar Koalíció Pártja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Felvidéki vendégei voltak máj. 28-án annak a könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett Kolozsváron, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedéről volt szó a beszélgetésen, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek főszereplője Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetője volt. Tóth Károly visszatekintett a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedő részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédő Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a későbbi Független Magyar Kezdeményezésig. A szlovákiai magyarok néprajza címet viselő, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetének szerzője Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. Diavetítésen bemutatták a szlovákiai magyar szakrális kisemlékeket. Feltérképezik a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket. A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára. /Köllő Katalin: Szlovákiai magyarok a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

"Nem csodálkozhatunk azon, hogy Magyarországon a szocialisták kerültek kormányra, hisz a nyugdíjasok és a munkabérből élők számára egy közeljövőben el nem érhető Kánaánt ígértek választási programjukkal. Sikertelenségükhöz nagyban hozzájárult a vitákat kiváltó "státustörvény" elfogadása Duray Miklós és Markó Béla félretájékoztató sugallataira, a Magyarok Világszövetségének a működését ellehetetlenítő pénzelvonás személyes ambíciók alapján, az FKGP szétbomlása Torgyán József késői kirekesztésével a kormányból stb. A jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter, fokozatosan hátrál és magyarázkodik, csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni mindamellett, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet "elkötelezettje", de ellenvetés nélkül elfogadja találkozójukon Adrian Nastase azon kijelentését, hogy a kisebbség helyzetét azon ország rendezi, ahol élnek. Simon Endre szerint az Európai Parlamentbe is a tagországoknak nemzetiségi összetételüknek megfelelően kell delegálniuk képviselőiket. /Simon Endre: A látás iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ "

"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aláírásgyűjtést kezdeményez Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen. Az akcióról jan. 30-án Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kossuth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője úgy vélte: a tervezett módosítás megkérdőjelezi a nemzeti egységet szimbolizáló magyarigazolvány szükségességét. Az aláírásgyűjtésre felszólító felhívás leszögezi: a státustörvény úgy akar változtatni a külföldön élő magyar kisebbség helyzetén, hogy tiszteletben tartja a Magyarországgal szomszédos államok szuverenitását, jogrendjét, miközben figyelembe veszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását. /Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvényért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ "

"Febr. 7-én Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Csoóri Sándor költőt, az MVSZ volt elnökét, Duray Miklóst, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetőjét, Dudás Károly szabadkai írót és Vetési László erdélyi értelmiségit. A találkozón Csoóri Sándor beszámolt arról: aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény tervezett módosítása ne eredményezze a törvény kiüresedését, és módosított formájában is őrizze meg eredeti célját. A találkozó után kiadott közlemény szerint az államfő bízik abban, hogy a felelős magyar politikai erők és a határon túli magyarok képviselői megtalálják azt a megoldást, melynek révén a kedvezménytörvény a nemzetközi jogi elvárásokkal összhangban teljesíti eredeti célkitűzéseit. "A törvény vitalizáló erőt jelent mindazok számára, akik a szabad identitásválasztás elvének alapján meg kívánják őrizni magyarságukat, különösen fontos ez az új kapcsolat- és eszközrendszer a szórványban élők és a komoly gazdasági és szociális gondokkal küzdő közösségek számára" - olvasható a közleményben. /Megbeszélés Mádl Ferencnél a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány az idei egyéni díjával. A díjat jún. 22-én, istentisztelet keretében adják át a politikusnak a kisvárdai református templomban. Az eddigi kitüntetettek között van az 1995-ben elhunyt Gelu Pateanu költő, Sára Sándor filmrendező, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Nemeskürty István író, irodalomtörténész. /A Tőkés László Alapítvány díja Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat aug. 17-én, vasárnap Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola díszudvarán. A Szent István-díj Alapítvány kuratóriuma a közvélemény-kutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavazata alapján ítélte az idén két olyan személynek a díjat, akik sokat tettek a határokon túl élő magyarokért. A Szent István-díjat 2001-ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg az esztergomi és környékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vehette át az elismerést. /Átadták a Szent István-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"

"Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

"Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Úgy tűnik, magyar nemzeti egyet akarás születik a kettős állampolgárságot igénylő magyarok nemzeti hovatartozását illetően. Mádl Ferenc köztársasági elnök, jogászprofesszor alkotmányos kötelességei alapján ,,tizenötmillió magyarért" érez felelősséget, Szili Katalin, a magyar parlament elnök asszonya, a Kárpát-medence kisebbségi magyarjainak képviselőit kérette Budapestre. Ily módon teremtsenek jogi feltételeket a nemzet egészét újra összehozó nemzetstratégia megfogalmazására és ennek kivitelezésére. Hosszú idő óta először voltak együtt mindenféle külső-belső ellenzéki és kormányzati pozícióban vagy ezzel szövetségben lévő párt reprezentatív képviselői, akik a nemzetpolitikai konszenzus mellett kötelezték el magukat. Németh Zsolt magyar parlamenti külügyi bizottsági elnök, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció elnöke a képviselő-testületek találkozóinak évenkénti megismétlésére tett javaslatot, Markó Béla a kettős állampolgárság és az autonómia, a szülőföldön maradás és a kitelepedés viszonyának megvizsgálását igényli. Orbán Viktor volt kormányfő szerint ,,úgy tűnik, a nemzetközi élet szereplői számára ez az európai kultúrkörben bevett jogintézmény, a kettős állampolgárság intézménye teljesen elfogadható". Zoran Zsivkovics miniszterelnök Nagybecskereken is megismételte korábbi állásfoglalását: Belgrád hozzájárulását adja a vajdasági magyarok magyar állampolgárságának megszerzéséhez. Mi több, Alexandra Joksimovics szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár kijelenti: ,,A kérdés a magyar államra tartozik. Ez azt jelenti: ha Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek akadályt." Néhány magyar külügyminisztériumi vezető, az élen Bársony András külügyi államtitkárral, valóságos koncepciós pert indít nemzetközi szinten is a kettős állampolgárság intézménye ellen. És csúsztatnak. Bársony András ,,belgrádi külügyi vezetőkre" hivatkozva azt állította, hogy ,,Szerbia és Montenegró szerint etnikai alapon nem lehet biztosítani a kettős állampolgárságot". Közben Kovács külügyminiszter semmitmondó nyilatkozatokat motyog, még Szabó Vilmos miniszterelnöki politikai államtitkár is ,,a szerb miniszterelnök egy fél mondatban jelezte" felütéssel minimalizálja a Trianon után eltelt nyolc évtized legjelentősebb magyar nemzetegyesítési folyamatot előmozdító szerbiai támogatást. /Sylvester Lajos: Koncepciós per? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./"

A Bethlen Gábor Alapítvány tizenhét éve olyan személyiségeket díjaz Bethlen Gábor-, Márton Áron- és Tamási Áron-díjjal, akik a nagy névadók szellemiségéhez, szándékaihoz és erkölcsi igényeihez igazodva dolgoztak egész életükben. Az évek során a díjazottak között olyanok voltak, mint Domokos Pál Péter, Szabó T. Attila, Király Károly, Tőkés László, Duray Miklós, Erdélyi Zsuzsanna, Sütő András és mások. Tavaly nov. 3-án, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadáson Bethlen Gábor-díjat kapott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. Laudációját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta el. Kifejtette, hogy ismerve Jakubinyi György személyiségét, megdöbbentően széles körű nyelvtudását, amely a keleti és biblikus nyelvekre és nagyon sok modern nyelvre kiterjed, ismerve irodalmi munkásságát, maradandó értékekkel gazdagította a magyar nyelvű irodalmat. Aki Erdélyben a magyarságért tesz, dolgozik, az az egész magyarság életéhez járul lényegesen hozzá. Erdő Péter kiemelte: „elfogadni a nemzeti azonosságot és tenni érte, az egyben katolikus hitünk szerint is hozzátartozik az ember igazi méltóságához, a nemzeti szolgálata vallási szempontból is értékes cselekedet.” /Nagy és kettős kihívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Tőkés Lászlóék tárgyalást javasoltak, de Markó Béláék elutasították azt. „Markó Béláék mint birtokon belüliek az erő pozíciójából Viszonyultak az eseményekhez, a Magyar Szocialista Párttal a hátuk mögött. Tőkésék pedig teret akartak nyerni a Fidesz által támogatva. Anélkül, hogy egyetértenénk ezzel a szembenállással, természetesnek kell vennünk. Ez mutatja, hogy a magyar politikai élet, államhatároktól függetlenül, egy testként lélegzik.” Markó nyílt levele azt tanúsítja, „mintha szerzője az elmúlt 13-14 évben kívül élt volna a Kárpát-medencei magyar politikán. Mintha nem tudna róla, hogy az elmúlt években számos stratégiai kérdésben megegyezés született – 1996-ban az első magyar-magyar csúcson az autonómiát illetően, vagy ugyanabban az évben a Magyarok Világszövetsége tanácskozásán.” Duray kijelentette: „Szinte nyílt titok, hogy a Magyarok Világszövetségének tönkretételében is oroszlánrésze van a román titkosszolgálatnak, csak kár, hogy ehhez tehetséges embereket használtak fel.” A másik megállapítása: az első magyar-magyar csúcs „1996. július 5-én ült össze (hanganyagát egyébként a konferencia szervezői kiszolgáltatták a szlovák titkosszolgálatnak)”. /Gyurkovits Rózsa: Duray Miklós Markó Béla javaslatáról és a nemzetstratégia megteremtéséről. = Heti Válasz (Budapest), febr. 20/.

Aug. 6-án a református templomban tartották meg az ez évi sződemeteri Kölcsey–emlékünnepséget, a szemerkélő eső miatt. Gheorghe Marian polgármestere bejelentette: jövő ilyenkorra visszahelyezik a Himnusz költőjének szülőházára a templomban lévő, hányatott sorsú emléktáblát. Az első táblát, amelyet 1990–ben helyeztek el, rövid időn belül ellopták, a másodikat összetörve találták meg a mezőn, és ez azóta összeragasztva a református templomban őrzik. Katona Tamás történész, nyugalmazott államtitkár és Duray Miklós /Pozsony/, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke tartott előadást. Katona Tamásnak az emlékünnepség meghonosításában, a sződemeteri szobor felállításában nagy szerepe volt. Szabó Károly szenátor kijelentette: összeegyeztethetetlennek tartja, hogy mindig vannak olyanok, akik a Kölcseyre való emlékezést aktuális politikai példázatokra használják fel ürügyként. /Fodor István: Tizenötödik alkalommal emlékeztek Sződemeteren a Himnusz költőjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

Nem tartható tovább a Trianonban ránk kényszerített helyzet, mely azt diktálja, hogy magyar a magyartól legyen idegen – jelentette ki Duray Miklós az autonómia és a kettős állampolgárság kérdéseit taglaló sajtónyilatkozatában. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnökének nyilatkozatát közölte a Pozsonyban megjelenő Szabad Újság hetilap. Duray szerint az ősztől induló révkomáromi magyar egyetem "olyan autonóm intézmény, amely saját belső önkormányzattal és hatáskörrel rendelkezik, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy puszta léténél fogva a magyar autonómia műhelyévé válhat". Az MKP semmiféle autonómiáról nem mondott le. Kovács László külügyminiszterrel ellentétben Duray úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia, Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. /Duray Miklós az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke szerint a kormánypártok pofon ütötték a határon túli magyarságot amikor a nemmel való voksolásra biztattak a kettős állampolgárság megadásának kérdésében. A vajdasági vezető szerint miközben otthon fizikai pofonokat kapnak a kisebbségben élő magyarok, aközben az anyaországtól átvitt értelemben kapták most ugyanezt. A kettős állampolgárságról tartandó ügydöntő népszavazás kezdeményezői nem a felelősségük teljes tudatában cselekedtek, bár jó szándékuk nem kérdőjelezhető meg – vélekedett Duray Miklós, aki egyedül azt tartja üdvözítő kiútnak, ha a népszavazás eredményes lesz és ha a résztvevők többsége igennel voksol. /Kasza: Kormánypárti pofon – Duray: nem a referendum a legjobb megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Duray Miklós szerint, akik nemmel szavaznak a kettős állampolgárságra december 5-én, azok igent mondanak a trianoni békeszerződésre. „Akik a nemet propagálják Magyarországon, (...) azok vagy nem értik, vagy nem ismerik a magyarországi jogrendet, vagy pedig tudatosan félre akarják vezetni a magyarországi választókat" – mondta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke nov. 25-i sajtótájékoztatóján Győrött. A politikus közölte: az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak nem jár mással első lépésben, csak az útlevéllel. Duray kijelentette: a december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról nem csak a magyar választópolgárok ügye, hanem minden magyar ügye. „Ritkán volt az elmúlt 85 évben olyan helyzet, amely az egész magyarságot érintette. A népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése ilyen" – szögezte le. „Erről az ügyről nem szabadna népszavazással dönteni, (...) de nincs más választásunk" – jelentette ki Duray Miklós. (MTI) /Duray Miklós szerint: A nem szavazat igen Trianonra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyilvános televíziós vitára hívja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a kettős állampolgárság, az erre vonatkozó népszavazás kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök dec. 3-án áll kihívói rendelkezésére. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a velünk élő Trianon következményeinek csak akkor vethetünk gátat, ha tudjuk, mi a tennivalónk, ha komoly jövőképünk van, s ha tudjuk, hova adjuk le szavazatunkat. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „erőszakkal vonták meg tőlünk a magyar állampolgárságot", tehát most arról van szó: ebben a vonatkozásban fel tudjuk-e újítani a magyar jogfolytonosságot. Azzal, hogy „817 ezer magyar elindul Budapest irányába és felzabálja Magyarországot. (...) Hogyan merik feltételezni azt, hogy az elszakított magyarság csak vérszívókból áll" – tette hozzá indulatosan. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azt hangsúlyozta, pártja szerint egy új, demokratikus, EU-tag magyar nemzetállamra van szükség. (MTI) /Nyilvános tv-vitára hívják Gyurcsányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nov. 27-én Hódmezővásárhelyen Magyarnak maradni címmel konferenciát rendeztek a közelgő magyarországi népszavazás kapcsán, amelyen jelen volt Romániából Tőkés László református és dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Szlovákiából Duray Miklós, Szerbia-Montenegróból Ágoston András. Az összejövetelre meghívták a testvérvárosok magyar tisztségviselőit, a zentai (Vajdaság) polgármesterén kívül Bognár Levente aradi alpolgármestert is. /Magyarnak maradni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

A Háromszék részleteket közölt Duray Miklósnak, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének a Köztársaság téri, december elsejei kormányellenes tüntetés résztvevőihez intézett leveléből. „A nemzet akkor kerül veszélybe, ha belülről bomlasztják. Mert a nemzet szervezete ugyan képes védekezni a külső támadásokkal szemben, de megroskad a belső kórtól. Soha nem gondoltam volna, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon olyan véres vita alakulhat ki nemzeti közügyben, mint most az állampolgárság miatt. A magyar állampolgárság folytonossága belső jog szerint több mint ötven évvel ezelőtt, a kommunista puccs után szűnt meg, az akkori magyarországi parlament döntött így, ezért nem véletlen, hogy ma utódaik szeretnék megakadályozni helyreállítását. A nemzeti tudat elleni támadásaik ugyancsak régi gyökerűek. Leggyakoribb eszközük az érzelmek pénzre cserélése, a társadalom megosztása akár hazugság árán is, ám legújabban a lelkiismeret és az értelem szembeállításával próbálkoznak. Mert lássuk: szembeállították egymással a két, egy tőről fakadó érzelmet is, a hazafiasságot és a nemzeti érzést. Mert szerintük hazafi az, aki nemet mond a nemzetre.” „A határon túli magyarok azért vannak szülőföldjükön, mert szeretik szülőföldjüket, és a trianoni határok meghúzása ellenére ott maradtak, noha akkor több okuk lett volna az elhagyására, mint most. Vannak, akik azt terjesztik, hogy közülük több mint nyolcszázezren magyar állampolgársággal a zsebükben egyszerre felkerekednek, és vérszívó siserehadként ellepik Magyarországot. Sőt, mi több, mindannyian egyszerre felveszik a nyugdíjukat, a munkanélküli-segélyüket, a családi pótlékot, a szociális támogatást, a gyermeknevelési támogatást, mindegyikük ,,csak azért is” veseműtétet hajtat végre magán, és ugyanabban az időben igénybe veszik az összes utazási meg egyéb kedvezményt, sőt, még temetési hozzájárulást is. Ugyanis a több mint ötszázmilliárd forintot kitevő tehertétel és a húszezer forintos adóteher-növekedés csak ilyen feltételekkel lehet igaz.” „ Sokan a rendszerváltozás után kezdtek rádöbbenni, hogy magyarnak lenni többet jelent, mint magyarul beszélni vagy Magyarországon lakni, mert a magyar nemzet tagjai sokkal többen vannak, mint Magyarország lakossága. Ezt ma már egyre többen tudják. Ezért mondjunk nemet a nemre, hogy igen legyen belőle.” /A nemzet belső bomlasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozs­gay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Kissé túllőtt a célon Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, amikor autonómia- törekvéseket támogató ajánlatot tett a szlovákiai magyaroknak – jelentette ki az egyik szlovák kereskedelmi televízióban Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MK) ügyvezető alelnöke. A szlovák vádakat elutasítva Duray az MKP kulturális önkormányzatiságot elmélyítő törekvéseiről azt mondta, hogy azok semmiképpen sem minősíthetők autonómia-törekvéseknek, és az ilyen autonómia szóba sem jöhet Szlovákiában, ahol ennek megvalósításához az alkotmány módosításával kellene megteremteni a feltételeteket. Vitapartnere, Dusan Caplovic, az ellenzéki Smer képviselője azzal vádaskodott, hogy Duray mindaddig nem marad nyugton, amíg nem Budapestet tudhatja ismét e térség fővárosának. „Ön hosszú távon tekint a jövőbe és azzal az eshetőséggel számol, hogy ha úgy fél évszázad múltán az Európai Unió valamilyen okból összeomlana, akkor maguk magyarok ismét kikiálthatnák a történelmi Magyarországot.” Duray határozottan visszautasította a gyanakvó véleményt. /Duray szerint Gyurcsány az autonómiával túllőtt a célon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

A Trianon filmmel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét Lucian Leustean a Curentul c. bukaresti napilap január 22-i számában. A Trianon „kétes minőségű dokumentumfilmnek és közepes kaliberű propagandaeszköznek tekinthető” – írta a román szerző. A magyar propaganda célja – legalábbis a két világháború közti időszakban – Nagy-Magyarország területi visszaállítása volt. Ebben a filmben vannak hazafias versek és indulók, gyertyalángok, sírok stb. George Barany magyar származású, amerikai történész megállapítása: „A magyar nacionalizmus – minél inkább változik, annál inkább ugyanaz marad!”. Lucian Leustean szerint a Trianon című film egy rendező (Koltay Gábor) és néhány, a trianoni szerződésnek a magyarokra és Magyarországra mért hatásairól a film keretében vélekedő személyek (Csurka István, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Szervátiusz Tibor, Tőkés László) kétségbeesett siránkozása…” A filmben Tőkés László püspök megfogalmazta: „A trianoni békeszerződés problematikáját fel kellett volna vetni 1989-ben, hiszen ez Erdély visszacsatolásához vezetett volna...”. Ugyancsak a református püspök mondta: „Amíg nem történik meg Trianon újraértelmezése, a népirtások és a holokauszt kontextusában való átminősítése, nem teremtődik meg a változást illető valós esélyünk.” A román cikkíró szerint Európát már nem érdeklik a kizárólagosságon alapuló autonómiák, a mesterséges elkülönülések és a mondvacsinált elszigetelődések. /Trianon és az általa ihletett film kapcsán. Egymásnak feszülő román vélemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Eljárás indul Duray Miklós ellen. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke tavaly decemberben jelentette fel a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökét. Slota Duraynak a kisebbségi autonómiával és a kettős állampolgársággal kapcsolatos kijelentését, valamint azt nehezményezte, hogy együttműködik magyarországi politikusokkal, továbbá a szlovák állam szétzüllesztésére törekszik, ami bűncselekmény. Ezenkívül felrója a magyar politikusnak, hogy megsértette képviselői esküjét, amely a szlovák alkotmány és a köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartására kötelezi. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./