Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. október 20.
A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1995. október 20.
Okt. 19-én a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja arról döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a Nagy-Románia Párttal. A szakítást az váltotta ki, hogy Corneliu Vadim Tudor pártelnök hazaárulással vádolta és halállal fenyegette meg Iliescu államelnököt. C. V. Tudor nem esett kétségbe, a BBC okt. 20-i műsorában elmondta, hogy a döntés után a Vacaroiu-kormány egyik minisztere felhívta őt, és arról biztosította, hogy a szakítás politikai színjáték, minden marad a régiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./ A Szocialista Munkapárt elnöke közölte, hogy szintén felbontja a koalíciót a kormánypárttal, így a vezető kormánypártnak már csak a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt a koalíciós társa, a négypárti koalíció felbomlott. /Magyar Hírlap, okt. okt. 20./
1995. október 20.
Bukarestben tovább tüntettek az egyetemisták, okt. 18-án a diákküldöttség tárgyalt Liviu Maior oktatási miniszterrel és más miniszterekkel. Vacaroiu miniszterelnök bekapcsolódott a megbeszélésbe, 50 %-os vasúti kedvezményt ígért. A diáksztrájk kiterjedt az ország különböző részeire. A bukaresti egyetemi diákszervezet vezetője azonban nem fogadta el a megállapodást, így az egyetemisták folytatják a tüntetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Liviu Maior oktatási miniszter elutasította a diákok követeléseit, Vacaroiu miniszterelnök viszont váratlanul bírálta a magas díjakat. A tüntetések folytatódtak, a diákok az utcákon ülve megtöltötték a kormányépület előtti teret. /Magyar Nemzet, okt. 20./ Bukarest utcáin nagylétszámú karhatalmi erő jelent meg, páncélozott járművek is feltűntek. - Az RMDSZ támogatja a diákság tiltakozását az antidemokratikus oktatási törvény ellen, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Népszabadság, okt. 20./
1995. október 20.
Nyolc erdélyi megye magyar nyelvű óvónő- és tanítóképzőinek igazgatói, aligazgatói és a tanfelügyelők tanácskoztak Zilahon az Oktatási Minisztérium szervezésében. Megjelentek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a nagyváradi és szatmárnémeti tanítóképzők magyar tagozatai, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum pedagógusai. A minisztérium nemzetiségi osztályát Murvai László képviselte. Módszertani kérdéseket vitattak meg, javaslatcsomagot készítettek a tárca részére. Székely Győző a Collegium Transsylvanicum Alapítványtól felvázolta azt a lehetőséget, hogy hazai pedagógusok pályázzanak alternatív tankönyvekkel, továbbá a tanítóképzők egymással számítógépen kommunikáljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1995. október 20.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete politikai kerekasztal-sorozatának részeként Nagyváradon, okt. 20-án Dudás Károly vajdasági író, lapszerkesztő tartott előadást A vajdasági magyarság sorskérdései címmel. A hallgatóság tudomást szerezhetett az ottani magyarság két politikai szervezet közötti megosztottságról, az erőszakos betelepítésekről, a szétvert iskolarendszerről és más gondokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 21.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szakítás után azzal vádolta a kormánypártot, hogy behódolt az államelnöknek. Pátjának tisztségben lévő emberei /egy prefektus és három államtitkár/ a helyükön maradhatnak, legfeljebb formailag kilépnek pártjukból. - A koalíció felbontása után Funar azt szorgalmazta, hogy hallgassák meg a koalíciós társ véleményét is a döntésről /az ő pártja tagja maradt a most már kétpárti koalíciónak/. /Magyar Nemzet, okt. 21./
1995. október 21.
Okt. 20-án Bukarestben az egyetemisták elindultak az elnöki rezidenciához, a Cotroceni palotához, a kivezényelt rendőrök azonban felléptek ellenük, néhány diák megsebesült. Egy bukaresti rendőrparancsnokot menesztettek, mert megtagadta a parancsot, hogy kemény kézzel lépjen fel a fiatalokkal szemben. /Új Magyarország, okt. 21., Magyar Nemzet, okt. 21./
1995. október 21.
Kolozsváron tanácskozott okt. 21-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. Az RMDSZ Országos Privatizációs Szakcsoportja képviselői a területi privatizációs irodákról és a helyszíni tájékoztatásról beszéltek. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 21.
"Nyolc aláíró /köztük Fejtő Ferenc, Méray Tibor, Nagy Erzsébet, a Nagy Imre Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, az RMDSZ Szabadelvű Körének tagja és Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Csicsery-Rónay István/ a HTMH-hoz és a Millecentenáriumi Emlékbizottsághoz írt nyílt levelében javasolta, hogy 1996-ban rendezzék meg az Összmagyarság Első Tanácskozását. Ennek világnézetre, pártállásra, vallásra, származásra való tekintet nélkül a világ bármely részén élő magyarok összejövetelének kell lennie. Ezt nem szabad semmilyen irányzatnak kisajátítania. Népünket nem az állítólagos "magyar átkon" való siránkozás, nem a méla honfibú emeli ki mai helyzetéből, hanem akik pozitív választ adnak arra: mit ér az ember, ha magyar, olvasható a levélben. /Magyar Hírlap, okt. 21./"
1995. október 21.
Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémián ebben az évben sem sikerült magyar csoportot alakítani, így továbbra sincs magyar nyelvű zenei felsőfokú oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1995. október 21.
Fónay Jenő lemondott a Magyarok Világszövetségében betöltött alelnöki posztjáról. Távozásának az is az oka, hogy állandósultak az MVSZ-ben a viták. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta, hogy Fónay továbbra is az MVSZ elnökségi tagja, távozásának indoka az, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki teendői mellett nem tudja vállalni a szervezet alelnöki tisztségét is. /Népszabadság, okt. 21./
1995. október 21-22.
Kozma Szilárd második éhségsztrájkját tartja, az első szept. 15-27-e között volt, okt. 10-én újból elkezdte az oktatási törvény ellen tiltakozó éhségsztrákját. Kozma Szilárd elmondta, hogy most az RMDSZ nem vállalta fel akcióját, Markó Béla is igyekezett lebeszélni róla. Saját példájából okulva tudja, milyen személyiségválsághoz, identitászavarhoz vezet a románul folytatott tanulás, ezért vállalta az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./
1995. október 22.
A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./
1995. október 23.
Okt. 19-én, éhségsztrájkjának kilencedik napján a székelyudvarhelyi kórházba szállították Kádár Attilát, aki 1992-ben már egyszer éhségsztrájkba lépett, Kolozsvár magyarellenes polgármestere intézkedései ellen tiltakozva. Jelenleg a tanügyi törvény ellen tiltakozott. /A kilencedik napon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. október 23.
A Svájci Magyar Egyesületek Szövetségének meghívására okt. 20-án egyhetes közös igehirdetési és előadói körútra Svájcba utaztak Tempfli József és Tőkés László nagyváradi püspökök. Találkoznak a svájci magyarság valamennyi jelentős magyar közösségével, illetve a katolikus és protestáns egyházközségek tagjaival. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. október 23.
Corneliu Vadim Tudor toborzásának eredményeképpen Brassóban létrejött a Nagy-Románia Egyetemista Mozgalom. Az alapító konferenciát a brassói prefektúra épületében tartották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. október 23.
A Magyar Kisebbség című folyóirat első száma a kisebbségi jogok nemzetközi garanciáinak kérdéskörével foglalkozott, a megjelenő második szám témája a hazai alkotmányjogi helyzet. A lap az Erdélyi Szépmíves Céhnél, Kolozsváron fizethető elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. október 23.
Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című emlékiratának okt. 31-én lesz Budapesten a bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. október 24.
Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./
1995. október 24.
Okt. 22-én Pécsett befejeződött a Határon Túli Magyarok IV. Fesztiválja. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében irodalmi esteket, üzleti találkozót és képzőművészeti kiállítást szerveztek. A fesztivált, mint a korábbiakat is a Baranya megyei művelődési központ és a Határon Túli Magyarságért Alapítvány rendezte. Lábody László, a HTMH elnöke méltatta a kezdeményezés jelentőségét. Kallós Zoltán kifejtette, ha anyagi segítséget kapnának, maguk is megrendeznék a Kárpát-medencei magyarok fesztiválját Erdélyben. /Magyar Nemzet, okt. 24./
1995. október 24.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 23-i ülésén elemezte a két legfontosabb belpolitikai eseményt, a legnagyobb kormánypárt és a Nagy-Románia Párt szövetségének felbomlását és az egyetemisták országos jellegű tiltakozó akcióját a tanügyi törvény egyes előírásai ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 24.
Okt. 23-án ismeretlen tettesek kitépték Besztercén az RMDSZ-iroda RMDSZ-feliratú ajtaját. Egy hónappal ezelőtt az RMDSZ postaládáját törték le, a többi ellenzéki párt postaládájához nem nyúltak. Hasonló provokáció 1991. nov. 1-jén fordult elő, akkor az RMDSZ kétnyelvű üvegtábláját törte össze egy férfi, fényes nappal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
Okt. 23-a alkalmából a magyar kormány életútja elismeréseként dr. Csőgör Lajosnak, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első rektorának a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozták, tisztikeresztet kapott Szombati-Gille Ottó, a nagyváradi Szigligeti Színház ny. főrendezője, kiskeresztet Haller József, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház díszlettervezője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
Okt. 24-én Az erdélyi zsidóság története címmel háromnapos nemzetközi tanácskozást tartanak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A rendezvényt dr. Andrei Marga rektor és dr. Nicolae Cajal akadémikus, a zsidó hitközségek romániai elnöke nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen felháborodottan értékelte, hogy a kölni polgármester látogatásakor Boros János a kisebbségi sérelmekről szólt. Funar kijelentette, hogy Romániában csak románok élnek. Ennek ellenére Funar beszélt a román többségről: szerinte a többség nem lehet sovén, mert egyszerűne nincs ellenfele. Sovén csak a kisebbség lehet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1995. október 24.
"Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"
1995. október 24.
Szatmárnémetiben a Hám János Katolikus Gimnázium a valamikori egyházi Unió iskola egyik épületében kezdte meg az új tanévet. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy diákjai megállták a helyüket a felvételiken, a 28 érettségizettből 15-en tanulnak tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 25
Tempfli József nagyváradi püspök bukaresti újságírókkal való találkozás során elmondta, hogy feszültség van a katolikusok között is, a bukaresti és a iasi-i egyházmegye, meg a Kárpátokon inneni egyházmegyék között, mert az előbbiek nem akarják megengedni az anyanyelven mondott szentmiséket a moldvai csángók körében. Bukarestben régebben három helyen is volt magyar szentmise, most már csak egy helyen. A nagyváradi püspökség területén a hívek 80 %-a magyar, de van mintegy 20 ezer szlovák hívük, rajtuk kívül német katolikusok is tartoznak az egyházmegyéhez. Nem kérték, de mindenütt a hívek anyanyelvén vannak misék. - Az egyházak visszakövetelik elvett javaikat. - 1962-ben a Securitate emberei elvitték az összes egyházi anyakönyveket, keresztelési, halotti regisztereket, ugyanígy a teljes irattárat, ezért 1962 előttről semmit sem tudnak megkeresni. Mi történt az egyházi iratokkal? Megsemmisítették? Nem lehet tudni. Ugyanakkor rengeteg értéket is elvittek, világhírű képeket, metszeteket /több mint 200 eredeti Dürer-metszetet például/, ezeknek visszaadásáról hallani sem akarnak. A templomok fenntartása nyugati segítséggel történik, jelezte a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25, 26./
1995. október 25.
Jogos az egyetemisták tiltakozása, hangsúlyozta állásfoglalásában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, megalapozott a kérésük az oktatási törvény sürgős módosítására. Az RMDSZ támogatja az egyetemisták kérését, egyen követeli, vegyék figyelembe a félmillió aláírással támogatott RMDSZ-kezdeményezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./