Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. október 14-15.
Szabó Judit csíkszeredai tanár köszönetet mondott pedagógustársainak, akik Bukaresttől Gyergyószentmiklósig és Kolozsvártól Csíkszeredáig szolidaritást vállaltak, illetve bekapcsolódtak a szept. 17-én elindított éhségsztrájk-láncba. Végül Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke fejezte be az egyhónapos tiltakozást. Mindezt a tanügyi törvény jogkorlátozása elleni tiltakozásul, az igazi történelmi megbékélésért, a valóban egyenlő jogokért tették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 14-15.
Második találkozásukat tartották Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldön megjelenő megyei napilapok szerkesztői, hogy tanácskozzanak az egész Székelyföldnek szánt közös hetilap tervéről, amelyről először pár hónapja már Tusnádfürdőn is szó volt. Ezzel hozzájárulnának az egységes, de mesterségesen feldarabolt olvasótábor jobb tájékoztatásához. A megjelenő kiadvány művelődési anyagokat, helytörténeti írásokat, riportokat tartalmazna, széles nemzetközi kitekintéssel egyetemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./
1995. október 16.
A román-magyar viszony javítását célzó cselekvés lehetősége jelenleg a román fél kezében van, amely azonban nem mutatkozik késznek a szemléletváltásra a két ország viszonyát meghatározó magyar kisebbség ügyében - jelentette ki okt. 13-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Pécsett, a határon túli magyarok IV. fesztiválját megnyitó erdélyi irodalmi est költővendégeként. A romániai magyarság helyzete megkerülhetetlen eleme a két ország viszonyának. Markó Béla szerint tagadhatatlan, hogy a jelenlegi magyar külpolitika az előző kormányénál erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A román kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a magyar kisebbség törekvéseinek elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1995. október 16.
"Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a román hadsereget és az ország védelmi képességét a NATO-ra nemet mondó és a nacionalizmus jelszavait hangoztató "hazafiak" veszélyeztetik. Bár nem nevezte nevén, mégis világossá tette, hogy a kormánykoalíció szélsőséges pártjaira, a Nagy-Románia Pártra és Funar egységpártjára gondol. - Eddig 1591 harckocsit, 2453 tüzérségi löveget, 1053 páncélos járművet és 78 harci repülőgépet helyeztek használaton kívül, így a román hadsereg jelenleg 1375 harckocsival, 1475 száz milliméternél nagyobb löveggel, 2100 páncélossal, 430 harci repülővel és 15 támadó helikopterrel rendelkezik. A hadsereg létszámát 41 ezer fővel /15,4 %-kal/ csökkentették. /Magyar Hírlap, okt. 16./"
1995. október 16.
"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"
1995. október 16.
"Keserű számvetés egy marosvásárhelyi újságíró tollából a kisebbségi lét kilátástalanságáról. Akik áttelepültek Magyarországra, azokat románnak mondják. Egyik ismerőse azért költözött el egy másik faluba, "hogy gyerekének, ha megkérdezik, honnan jöttél, ne kelljen válaszolnia, hogy Marosvásárhelyről. Mert akkor kiközösítik, nem állnak szóba vele. Így most már bemondhatja előző lakhelyük nevét." /Máthé Éva: Üzenet otthonról haza. = Magyar Hírlap, okt. 16./"
1995. október 16.
Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./
1995. október 17.
Nagyváradon okt. 10-én tartották az RMDSZ Bihar megyei vezetősége által működtetett Politikai Kerekasztal évadnyitó előadását. A Magyarországról meghívott Székelyhídi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke Magyar önazonosságtudat a Kárpát-medencében címmel tartott előadást. Székelyhídi szerint Magyarországnak reális esélye van arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, Románia és Ukrajna viszont lemarad ebben a versenyfutásban. Ezáltal újabb vasfüggöny ereszkedne le a magyar-román és magyar-ukrán határon. A magyar kormány feladata, hogy egyensúlyt találjon az államérdek (európai integráció) és a felelősség között. Amennyiben ez a helyzet bekövetkezne, a megmaradás egyetlen esélyét az oktatási, kulturális és egyházi intézményrendszer jelentené. amely mind Magyarországon, mind a kisebbségi sorsban élő magyarság körében széthullóban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. október 17.
A Crans Montana Mediterrán Fórum az euromediterrán szabadkereskedelmi térség megvalósításáért munkálkodik. Málta fővárosában, La Valettában 46 ország képviselői vettek részt a fórumon. A fórum keretében rendezték meg a balkáni térség békéjének lehetőségeivel foglalkozó kerekasztal konferenciát, melyen a régió vezetői megjelentek. Iliescu elnök okt. 15-i felszólalásában a tűzszünet maradéktalan betartása mellett állt ki. Az újjáépítésbe a válságövezettel határos országokat kell bevonni, mintegy kárpótlásul az embargó miatti károkért, hangoztatta. Iliescu államelnök okt. 15-én kíséretével Tuniszba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. október 17.
Okt. 15-én Aradon találkozott Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztériumi államtitkár, a megbeszélés témája a NATO kiterjesztésének problematikája volt. Közös érdeknek nevezték, hogy a két ország a NATO tagjává váljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. október 17.
Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./
1995. október 17.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, hogy a romániai magyar pedagógusok általában passzívabbaknak bizonyultak, mint felvidéki magyar kollégáik. /Új Magyarország, okt. 17./
1995. október 17.
Temesváron 1992-ben indult a Szent Gellért Római Katolikus Szemináriumi Líceum, de most sem rendelkezik önálló iskolaépülettel, ismertette helyzetüket Szabó Péter iskolaigazgató, paptanár. Párhuzamosan magyar és román osztályokat indítottak, mert az egyházmegye híveinek többsége, 60 %-a (100 000 lélek) magyar, de van még 20-30 000 német, 18 000 bolgár, 18 000 román, 15 000 horvát és szlovák, továbbá 2500 cigány nemzetiségű katolikus hívő. Idén mindössze négyen jelentkeztek magyar osztályba, így most nem indult magyar osztály. A román osztályokban is tanulják a magyar nyelvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. október 17.
Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./
1995. október 17.
Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából okt. 14-én Marosvásárhelyen emlékünnepséget szervezett az EMKE és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 641. sz./
1995. október 17.
"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke okt. 14-én Sepsiszentgyörgyön mondott beszédében pártjának vindikálta azt a "dicsőséget", hogy nem írták alá a román-magyar alapszerződést. Georghe Funar emellett azt állította, hogy "az RMDSZ révén többszázezer hamis vagyonigazolványt hoztak forgalomba Romániában" a privatizálási folyamat keretében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Funar bírálta a külügyminisztériumot, mert a magyar félnek átadott dokumentumokban helyet adott az Európa Tanács 1201-es ajánlásának. /Magyar Hírlap, okt. 17./ "
1995. október 18.
A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./
1995. október 18.
Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 18.
Iliescu elnök okt. 15-én este Tuniszba érkezett, okt. 16-án megbeszélést folytatott Zine el-Abidine Ben Ali tuniszi elnökkel. A látogatás alkalmával a két ország külügyminisztere, Teodor Melescanu és Habib Ben Yahya több együttműködési dokumentumot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 18.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő okt. 16-án interpellált Kővári Zoltánnak, a nagyszalontai Elméleti Líceum biológiatanárának nyugállományba helyezése ügyében. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség először jóváhagyta a munkaviszony meghosszabbítását, mert ő az iskola egyetlen szakképzett biológiatanára, majd váratlanul mégis felbontotta a munkaszerződést. Nagy a valószínűsége, hogy azért döntöttek így, mert Kővári Zoltán ellenezte az új tanügyi törvényt. Az intézkedés tehát politikai indíttatású. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./
1995. október 18.
Kovács László külügyminiszter okt. 17-én a Külpolitika folyóirat újraindítása alkalmából vont mérleget a magyar külpolitika másfél évéről. Elmondta, hogy míg a kétoldalú kapcsolatok Szlovákiával és Romániával dinamikusan fejlődtek, addig a két országban élő magyar kisebbség helyzetében aggasztó változások történtek. Ennek ellenére nincs ok változtatni a magyar külpolitikán, nyomásgyakorlásra nincs mód, fejtette ki. /Magyar Hírlap, okt. 18./
1995. október 18.
Az Interparlamentális Unió /IPU/ bukaresti ülésszakán az észt küldöttség javaslatára találkoztak a finnugor népek parlamenti küldöttei, hogy megalakítsák a finnugor parlamenti csoportjait. A finnugor népek java kisebbségi sorsban él. A jelenlegi ülésszakon Németország javasolta, hogy a kisebbségek kérdését vegyék fel a napirendre, azonban az indítványt leszavazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 18.
"A Securitate Fehér Könyve dokumentumgyűjtemény ötödik kötetéhez ért. A megjelent kötetekből további részleteket közölt a hetilap. A II. kötetből egy 1950 augusztusában kelt összefoglaló több olyan falut említett, ahol a parasztok ellenálltak a kormány új utasításának, hogy az aratókat pénzben fizessék ki, ne kapjanak búzát. "Az elégedetlenség kiterjedt Bihar megye csaknem minden falujára..." "Július végén a mozgolódás felerősödött és agresszív formákat öltött." Biharon kétezer paraszt gyűlt össze, megverték a megyei kommunista vezetőket, a biztonsági szervek helyreállították a rendet. Árpád községben a milícia figyelmeztető lövéseket adott le, csak akkor oszlott fel a tömeg. Síter községben bujtogató asszonyokat tartóztattak le. Diószegen kövekkel megdobálták a milícia egységeit, akik egy embert, Péter Jánost lelőtték. "A legkiterjedtebb lázadás a Fekete-Kőrös menti falvakban történt", a falvakban több embert agyonlőttek, magyarokat és románokat is. - Az első kötet Gavrila Olteanu 1945. augusztusában kelt, Iuliu Maniu miniszterhez írt levelét is tartalmazza. /Olteanu vezette a gyilkos alakulatokat, akik Székelyföldön szörnyű mészárlást követtek el, Szárazajtán lefejeztek magyarokat./ A zászlóalj a "székely darázsfészekbe hatolt", hogy "irtsa ki a vidéken elszórtan hátrahagyott partizánokat. Valamint a székelyeket, akiknél legalább 30-40 ezer fegyver, illetve nagy fegyverraktárak voltak." Olteanu megállapította: "az általam végrehajtott felkoncolások jogosak" voltak. Amivel őt a brassói törvényszék vádolja. "merő kommunista és magyar kitalálás." Esküdözött, hogy nem rabolt. "Egyetlen vagyonom mindhalálig szeplőtelen becsületem és tiszta lelkiismeretem, amely fajtám lelkiismeretéből vétetett." "Életem fajtám felébresztésére kívánom áldozni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 18./"
1995. október 19.
Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1995. október 19.
Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./
1995. október 19.
Okt. 19-én az RMDSZ vezetői a szövetség bukaresti székházában tartották a soros sajtóértekezletet. Markó Béla az egyetemisták sztrájkjára utalva emlékezetett arra, hogy az RMDSZ nem csupán az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedései miatt kifogásolta a tanügyi törvényt. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSZ törvényességi óvást nyújtott be az idegen országok zászlait, illetve himnuszait tiltó törvénnyel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 643. sz./
1995. október 19.
Okt. 13-15-e között tartották meg Székelyudvarhelyen, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában az országos diákújságíró találkozót, egyik szervezője a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete /DUMA/ volt. A legnagyobb gondjuk a pénzhiány, állapították meg, legtöbb helyen sokszorosításra sem telik, csak fénymásolóval készülnek a diáklapok. A megjelenteknek Majla Sándor tartott előadást a kisebbségi magyar irodalomról. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./
1995. október 19.
"Bíró Béla cikkében /A lelepleződött ostobaság/ nagy örömmel üdvözölte Gabriel Andreescut, aki a 22 című lapban egyértelműen a magyar kisebbség követelései mellé állt. A szkeptikusok legyinthetnek, Andreescuék kevesen vannak, a román politikára nincs befolyásuk. Azonban az egyszer felismert igazság nem válik semmissé. Bíró szerint: "A nemzeti ostobaság letéteményesei minden eszközt megragadnak, hogy a román társadalmat önnön egzisztenciájának védelmében visszatereljék a nemzeti akolba. A nacionalizmus azonban csak addig magától értetődő, amíg nincs alternatívája. Ha van, egyszerre szánalmasan erőtlenné válik." /Magyar Hírlap, okt. 19., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy másodközlésről van szó."
1995. október 20.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör okt. 16-i ülésének vendége volt Majla Sándor költő, az Ablak Könyvkiadó és hasonló nevű folyóirat szerkesztője, akinek a közelmúltban jelent meg Stációk című verseskötete. A kötet elnyerte az idei Tempefői-díjat, melynek ünnepélyes átadása okt. 29-én lesz Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1995. október 20.
Tízezer egyetemista tüntetett Bukarestben okt. 18-án, tiltakozva a megfizethetetlenül magas pótvizsgadíjak ellen. A tüntetők a teljes körű egyetemi autonómiát követelték, a kolozsvári egyetemisták pedig Liviu Maior oktatási miniszter leváltását. /Magyar Hírlap, okt. 19./ Okt. 18-án Kolozsváron az egyetemisták és főiskolások csatlakoztak a diáksztrájkhoz. /Népszava, okt. 20./