A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Iliescu elnök pozitívan értékeli Horn Gyula reagálását a történelmi megbékélésre tett javaslatára. Bukarestben sajtóértekezleten jelentették be, hogy Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 7-én Bécsbe utazik, ahol az EBESZ ülése előtt bemutatja Iliescu elnök megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, szept. 7./

Szept. 7-én az RMDSZ vezetői sajtóértekezletet tartottak a szövetség bukaresti székházában. Az ellenzéki pártok együttműködése nem zökkenőmentes, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Több ellenzéki vezető nacionalista propagandával akar szavazatokat szerezni. AZ RMDSZ azért nem írta alá az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem konzultáltak vele, továbbá nem bíznak abban, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járhat. Gheorghe Funar újabb magyarellenes kirohanását illetően Markó Béla azt válaszolta, hogy erről nem az RMDSZ-t, hanem Funar RNEP-elnök koalíciós partnereit, a legnagyobb kormányzó pártot és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kell megkérdezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 7., 613. sz./

Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./

Veszprémben szept. 7-9-e között az Államigazgatási Főiskola és a Határon Túli Magyarok Hivatala rendezett tanácskozást az emberi jogok európai védelméről. A szomszédos országok magyar jogászai vettek részt az előadásokon, ahol az emberi jogok nemzetközi bírói fórumai előtti védelméről, a jogorvoslatról, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság működéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Az előadók között volt - többek között - Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke, dr. Baka András, az Európai Emberi Jogi Bíróság bírája /Meghívó alapján/

A három ellenzéki párt, az MDF, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a KDNP szept. 7-i közös sajtóértekezletén bírálta a külügyi kormányzatot. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának MDF-es alelnöke szerint a kormány felmondta a korábbi külpolitikai konszenzust és a határon túli magyarság ügyét alárendelte az euroatlanti integrációnak. A három párt intézkedési tervet dolgoz ki, egységesen lép fel a határon túli magyarság érdekében. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője sérelmezte, hogy a Horn-kormány nem reagált a szerb menekültek Vajdaságba történt betelepítésére, továbbá azt, hogy Horn Gyula miniszterelnök harmonikusnak nevezte a magyar-szlovák viszonyt, illetve történelmi megegyezésről beszélt Románia esetében, holott mindkét országban súlyos megszorítások léptek életbe a magyar nyelvű oktatás terén. /Új Magyarország, szept. 8., Magyar Nemzet, szept. 8./

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"A gyulafehérvári katolikus érsekség "A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság nevében a hitvallásos iskolákért" című nyilatkozatában kiállt azért, hogy az 1948-ban jogtalanul elvett egyházi iskolákat visszaadják. Az egyházak az elmúlt öt évben törvénytervezetek és indítványok sorozatát terjesztették a parlament és az államelnök elé. Félmillió aláírással a szülők követelték a törvénytervezet módosítását. Az egyházak vezetői jún. 23-án készült memorandumukkal fordultak az államelnökhöz, a szenátusi és képviselőházi elnökhöz, tiltakozva az oktatási törvény ellen, továbbá az Európa Tanács elnökéhez, hogy fogadja a törvény elleni tiltakozó egyházak küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./

"Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Iliescu államelnök a rádióban kifejtette, hogy a romániai magyarság sorsát megirigyelhetnék a magyarországi románok. Túlzottnak tartotta az RMDSZ követelését, hogy a történelmet és földrajzot anyanyelven tanulhassák, azt is, hogy a szakiskolák anyanyelvűek legyenek. /Népszabadság, szept. 8./

Az RMDSZ szenátorai az őszi parlamenti ülésszakra megválasztották vezetőiket, elnök: Szabó Károly, alelnök: Verestóy Attila, titkár: Buchwald Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"A határon túli magyarság ügye nem szerepel olyan súllyal a jelenlegi kormányzati politikában, mint az előző ciklusban, jelentette ki Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF külügyi kabinetjének tagja szept. 7-én Budapesten, újságírók előtt, miután hazaért többnapos erdélyi útjáról. Az ország gazdasági problémái miatt a parlamenti és kormánymunkában háttérbe szorult a kisebbségi magyarsággal való foglalkozás. Kifejtette, hogy Iliescu megbékélési javaslata az alapszerződésre vonatkozó korábbi román álláspont "visszacsempészése". /Magyar Hírlap, szept. 8./"

Csákány Béla, a Magyar Népi Szövetség volt főtitkára emlékezését /A két Magyar Népi Szövetség/ a Szabadság közölte folytatásokban. Csákány két korszakot különböztetett meg: Az első -1944-1947, a második - 1947-1953. Az elsőt nagy küzdelemnek állítja be, amikor a lelkesedés fűtötte a magyar szervezetet, majd a másodikat, amikor a kommunista diktatúra fokozatosan elnyomta a pozitív törekvéseket, majd megszüntette a szervezetet. - Bizonyos önigazolás érződik az emlékezésből. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 12. - (11. folyt.) szept. 8./

"Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./"

Románia aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a visszaszolgáltatásáról, amelyeket 1940 után, a holocaust idején a fasiszták, utána a kommunisták koboztak el, közölte szept. 8-án a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. Naftali Levi elmondta: a Bukarestben aláírt dokumentum szerint a román parlamentnek egy éven belül szavaznia kell a javak törvényes visszaadásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Népszabadság, szept. 9./

"Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./"

Kisebbségpolitikánk igyekszik a világnak megmutatni, hogy a Kárpát-medence magyarsága csakis békés, jogállami eszközökkel él - hangoztatta Tabajdi Csaba államtitkár a szept. 7-i sajtótájékoztatón, amelyet Veszprémben Tanácskozás az emberi jogok európai védelméről címmel a határon túli magyar szakemberek részére szervezett háromnapos rendezvény előtt tartottak. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a határon túl élő magyarság hatékonyabban tudja megjeleníteni jogos igényeit és ehhez jobban ki tudja használni a nemzetközi fórumokat. A magyarság helyzete Romániában és a Vajdaságban egyértelműen romlott, és aggodalomra ad okot Szlovákiában is. - Az alapszerződésről szólva Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke kijelentette, hogy az nem cél, hanem eszköz, önmagában semmit sem fog megoldani. A folyamatban levő tárgyalások elhúzódása és a ratifikálás hiánya miatt Magyarországot semmiféle felelősség nem terheli. A magyar-román alapszerződés gyakorlatilag kész, egyetlen nyitott kérdés van még: a kisebbségi klauzula. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9-10./

Hajdú Gabriella apáca az egyházi iskolák államosítása után sem mondott le a vallásos nevelésről, 1961. dec. 1-jén letartóztatták, bíróság elé állították és két vallásos könyv kölcsönzése címén öt évre ítélték. A két könyv: Christus vincit és Fatimai jelenés. Nagyváradon őrizték, ahol 1963. ápr. 1-jén meghalt a börtönben. /Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

Kézdivásárhelyen szept. 8-án szintén tiltakozó gyűlést tartottak, elfogadták a székelyudvarhelyi fórum kiáltványát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

"Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar."

Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./

Petre Roman Iliescu elnök előtt utazik Washingtonba, szept. 12-14-én az euroatlanti ügyekben képviseli a román parlamentet. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A román nyelven egyetemet végzett magyar tanárjelöltek pályáztak tanári állásokra, eredményesen megírták versenydolgozatukat, azonban szept. 8-án közölték velük, hogy még román nyelvből is vizsgázniuk kell. Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke érdeklődött a tanfelügyelőségen, miután a tanügyi törvényben ilyen előírás nem szerepelt. Közölték, hogy valami félreértésről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia magyar tagozatán a tervezettnél több jelentkezőt /összesen kilenc főt/ vettek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

"Az ifjúsági karaván beilleszkedik az RMDSZ szervezte tiltakozó sorozatba, nyilatkozta Markó Béla a Népszabadságnak. Márc. 16-ra a Bocskai Szövetség tüntetést szervez az RMDSZ küzdelmének támogatására. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kijelentette: "Mi természetes módon elvárjuk és kérjük a támogatást a magyarországi politikai élet, tehát a kormány és a pártok részéről. Ugyanakkor - én úgy érzem - a magyarországi közvélemény szolidaritásának felmutatása is fontos, s ez a rendezvény nyilván ilyen jellegű lesz." Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a tervezett rendezvényről nem egyeztettek a Bocskai Szövetséggel. /Népszabadság, szept. 12./"