Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1990. június 10.
Az olasz kormány meghívásának eleget téve - több ország állam- és kormányfőjével együtt - Petre Roman miniszterelnök is részt vett Milánóban jún. 8-án a labdarúgó világbajnokság megnyitóján. Petre Roman tárgyalt Giulio Andreotti kormányfővel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel, majd találkozott Carlos Saul Menem argentin és Collor de Mello brazil elnökkel. Petre Roman olasz üzletemberekkel is tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 10.
A történelmi magyar egyházak vezetői Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben kifejezték fenntartásukat a miniszter máj. 10-i levelével kapcsolatban. A múlt rendszerben az egyházakat a Vallásügyi Hivatalhoz kötötték. Amennyiben a nyugati testvéregyházat valutaösszegekkel segítették az itteni egyházakat, azt csak a Vallásügyi Hivatal engedélyével lehetett felhasználni, nagy késéssel. A mostani rendelkezés visszatérést jelent a régi rendszerhez. A magyar egyházi vezetők kérik a minisztertől a 425/1990-es levelében írottak visszavonását. /Nicolae Stoicescu miniszter úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 10.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csiha Tamás szenátor /sz. Debrecen, 1940./ ügyvéd Nagybányán, nem volt párttag az előző rendszerben. A sajtó túlkapásait vissza kell szorítani a meghozandó sajtótörvénnyel. Szükség van alkotmánybíróságra, a magyar közösség panaszait el kell juttatni nemzetközi fórumokhoz. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 10.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Varga Attila /sz. Szatmárnémeti, 1963. ápr. 21./ képviselő jogász, Szatmárnémetiben él. Ki kell állni az RMDSZ által meghirdetett elvek mellett. Alkotmányozó szakbizottságot kell létrehozni. A román alkotmányban ki kell mondani, hogy Románia többnemzetiségű állam. A kisebbségi helyzetet méltó módon rendezni kell. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 12.
Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ szenátor életpályája ismert, arról most nem beszél. Legfontosabb a demokratikus jogállam megteremtése. Ki kell dolgozni az alkotmányt. Az ésszerű kapcsolatokra is szükség van. Óvakodni kell a manipulációtól. Szükség van nemzetiségi minisztériumra, ugyancsak érdemes létrehozni a Nemzetiségi Ligát. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Podhradszky László /sz. Kőszeg, 1920. márc. 2./ képviselő, ny. jogtanácsos Kolozsváron él, 35 éven át jogtanácsosa volt az Igazságnak /a Szabadság elődjének/, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. Első feladat a jogállamiság megteremtése, a második a magyar tanügyi problémák megoldása a kisebbségi egyházak iskolahálózatának visszaadásával. A harmadik a szociális kérdéssel való foglalkozás. A parlamenti erősviszonyoknak kell tükröznie a helyi képviseletnek. A kisebbségnek kollektív jogot kell biztosítani. A parlamentben képviselni kell a magyar kisebbségi egyházak gondjait és képviselni kell kidolgozandó statútumukat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 13.
Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1990. június 13.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kozsokár Gábor /sz. Gidófalva, 1941./ szenátor Sepsiszentgyörgyön él, államügyész volt, jan. 15-e óta Kovászna megye elnöke. Legfontosabb a jogállam megteremtése. Új alkotmányt kell kidolgozni. A helyi képviseleteknek tükröznie kell a megyei választás eredményeit. Jelenleg a legfontosabb a nemzetiségi öntudat ápolása, határozott állásfoglalás a nemzetiségi érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1990. június 13.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Benedek /sz. Kolozsvár, 1937. máj. 29./ képviselő Csíkszeredán él, történelemtanár. Átfogó kisebbségi sérelmi listát kell előterjeszteni, továbbá nemzetiségi törvénytervezetet, amelynek az egyéni és kollektív jogokat kell tartalmaznia, megfelelő garanciákkal. Az önálló anyanyelvi iskolarendszer kialakítása nem tűr halasztást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1990. június 14.
Baróton jún. 8-9-én ünnepélyes névavatás történt. A helyi líceum felvette a város nagy szülötte, Baróti Szabó Dávid nevét, akinek szülőházán emléktáblát avattak, majd felavatták Baróti Szabó Dávid mellszobrát, Antal Tibor Barótról elszármazott, jelenleg Ausztráliában élő amatőr művész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1990. június 14.
"A kormány sajtóközleményt adott ki, eszerint jún. 13-án őrizetbe vettek 263 személyt, a rendőri akció incidens nélkül zajlott le. "A rendőrakció során a teret megszállt személyek részéről kísérletek történtek az erőszakos visszavágásra, a rendőrség fegyvereket és zúzódást okozó tárgyakat kobozott el." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"
1990. június 14.
"Bálint Lajos gyulafehérvári püspök felemelte szavát az oroszhegyiek perbefogása ellen. Oroszhegyen 1989 decemberében a népharag végzett Cheuchisan Liviu rendőrparancsnokkal. Feltételezhető, hogy a rendőrparancsnok is követett el igazságtalanságokat. Azokban a napokban máshol is történt hasonló népítélet, de másokat nem vonnak felelősségre. Az látható, hogy igazságtalan igazságszolgáltatás készül. A marosvásárhelyi ítéletek is azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás nem tud szabadulni a diktatúra módszereitől. "Nem vagyunk az egyéni igazságszolgáltatás hívei, azt a törvényes hatóságok ügykörébe utaljuk. Az ilyen eseteket, ha megtörténtek, mindenhol egyforma mértékkel kell mérni, és főleg nem szabad a kisebbség terhére írni, és mint speciális eseteket tárgyalni, amikor a városokban az államvédelmi szervek ártatlan emberek életét oltotta ki. Ezeknek a felelősségrevonása még késik. Csak éppen egy Hargita megyei félreeső község ügyéből kell országos eseményt csinálni?!" - írta Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalásában. "Kívánjuk és tisztelettel kérjük a teljes igazság érvényesítését és feltárását; a vádlottak felmentését, az ellenük indított eljárás beszüntetését..." /Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), jún. 14./"
1990. június 14.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a magyarellenes támadások ellen. A kolozsvári Adevarul in Libertate című lap jún. 12-i számában a Román Nemzeti Egységpárt a román kormányhoz intézett felhívása a magyarellenes támadássorozat része. Előzőleg is napvilágot látott több hasonló írás: a máj. 11-i számban olvasható "közlemény" állítólagos atrocitásokról szólt, melyeket magyarok követtek el románok ellen "számos erdélyi helységben", a jún. 9-11-i számban a román kormánytól követelte ez a párt, hogy "véglegesen számolják fel a szeparatizmust az erdélyi iskolákban", a jún. 8-i számban Octavian Capatina parlamenti képviselő a lapban nyilatkozott a jelen levő "a horthysta színezetű szélsőségről", a "horthyzmusról, mint a fasizmus legsötétebb jelentkezéséről" stb. Folyik tehát a heves magyarellenes támadás, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete leszögezte: szó sincs arról, hogy most "hoznák létre a magyar konzulátust Kolozsváron, amit az a Román Nemzeti Egységpárt beállítja. Magyarország főkonzulátusát 1977-ben hozták létre Kolozsváron, egyidőben a debreceni főkonzulátussal." A közelmúltban Románia és Németország megegyezett három német konzulátus megnyitásában. Az RMDSZ felhívja az ügyészség és a kormány figyelmét, hogy az említett megnyilvánulások kielégítik a Btk. 317. paragrafusának a nacionalista-soviniszta propaganda bűntényének ismérveit. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"
1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Márton Árpád /sz. Magyarlápos, 1955. márc. 25./ képviselő Sepsiszentgyörgyön színész. Szükség van decentralizálásra, új tanügyi törvényre, agrárreformra, a vétójog alkotmányos biztosítására a kisebbség számára minden rá vonatkozó létfontosságú kérdésben. Hangsúlyozta: Csak az a lesz a miénk, amit magunknak kiharcolunk. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1990. június 14.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Bajcsi Ákos képviselő agrármérnök, Kézdivásárhelyen él. A nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait törvénybe kell foglalni, meg kell teremteni a gyakorlásához szükséges intézményrendszert. Új tanügyi törvényt kell kidolgozni. A nemzetiségi sajtónak vállalnia kell a nemzetiségi történelmi ismeretekben mutatkozó űrök pótlását. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1990. június 14.
"Tompa Gábor beszélgetett Markó Béla szenátorral. Hogyan jutott eszedbe, hogy szenátornak jelöltesd magad? hangzott a kérdés. Markó Béla elmondta, hogy decemberben kezdeményező szerepet játszott az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének megalakításában. Hozzátette: "két évnél tovább nem akarok politikusként dolgozni, hanem vissza akarok térni eredeti hivatásomhoz, az íráshoz." Elmondta. "kelet-európai jelenség, hogy az írók, humán értelmiségiek politizálnak". /Ellenzék és erkölcs. Markó Bélával beszélget Tompa Gábor. = A Hét (Bukarest), jún. 14./"
1990. június 14.
"A Romániai Magyar Szó közölte Kincses Előd Iliescu elnökhöz írt levelét, amelyben kérte, hogy vizsgálja ki azt a helyzetet, amelybe Kincses Előd a Vatra Romaneasca által szított "helyi ellenségeskedés" miatt került. Kérte a marosvásárhelyi eseményeket és az ő szerepét vizsgáló nyomozók leváltását, mert java részük vatrás. 1990. márc. 20-án a gyilkosságok /hat halott/ kivizsgálása során nem tartották be a büntető törvénykezés előírásait. Cojocaru Ioan vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka és Gambrea Gheorghe ezredes rendőrparancsnok felelősek azért, mert nem választották szét megfelelően a tüntetőket, és nem akadályozták meg a felfegyverzett román parasztoknak a békés lakosság elleni támadását. Ion Manzatu a Vatra szövetségese lett, ezért nem töltheti be a kormánybiztosi tisztet. Kincses Előd emlékeztette Iliescu elnököt, hogy márc. 20-án 16 órakor telefonált, kérte, hogy az elnök jöjjön Marosvásárhelyre. Iliescu azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ "
1990. június 15.
A rendőrség erőszakkal felszámolta Bukarestben, az Egyetem téren hosszabb ideje /ápr. 22-e óta/ tartó tüntetést, hajnalban körülzárták a teret és őrizetbe vettek 263 tüntetőt. A később kórházba szállítottak cáfolták a később kiadott közleményt, hogy az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott le. Később munkások támadtak a téren tüntető fiatalokra, sok egyetemistát összevertek. A rendőrök gumibottal támadtak a tüntetőkre. Heves összecsapások voltak, gyújtogatás is történt, autókat gyújtottak föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
Az RMDSZ vezetősége megdöbbenéssel értesült a Bukarestben végbement tragikus eseményekről. Az RMDSZ közleményében elítélte a tüntetők elleni erőszak alkalmazását, és reményét fejezte ki, hogy nem a bosszú fogja meghatározni az elkövetkező eseményeket. /Az RMDSZ vezetőségének álláspontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára jún. 14-én felmentette Mihai Chitac vezérezredest belügyminiszteri tisztségéből és Doru Viorel Ursut, a bukaresti katonai törvényszék elnökét nevezte ki belügyminiszternek. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1990. június 15.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Szőcs Géza, a szervezet főtitkára írta alá a felhívást, melyben kifejtették: félő, hogy az erőszak kiterjed az ország más részeire is. Azok az erők, amelyek eddig is fenyegetően léptek fel az RMDSZ-szel, a magyarság jogos követeléseivel szemben, provokációra használhatják fel a jelenlegi feszült helyzetet. Felkérnek minden romániai magyart, hogy tegyenek bizonyságot józanságról és önmérsékletről. Az RMDSZ a türelmes párbeszéd híve. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1990. június 15.
A két gyermeklap, a Napsugár és a Szivárvány szerkesztősége az olvasókhoz írt nyílt levelében tárta fel, milyen helyzetbe került: a két lap 4. és 5. számát időben átadták a postának, terjesztésre, azonban azok még most is ott porosodnak a posta központ sajtóterjesztőjében. Közben a papír ára kétszeresére emelkedett. Kénytelenek emelni a lapok árát és áttérni az iskolai terjesztésre. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1990. június 15.
"Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./"
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Fazakas Miklós /sz. Fiatfalva, 1918. ápr. 16./ szenátor Brassóban él, nyugalmazott ügyvéd. Új alkotmányra van szükség, mindenki anyanyelvén tanulhasson, helyre kell állítani a valláserkölcsi és kulturális életet, kisebbségvédelmi törvényt kell alkotni, minden sértést, támadást önérzettel vissza kell utasítani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zonda Attila /sz. Marosvásárhely, 1950. aug. 2./ képviselő zenetanár a hosszúmezői középiskolában, Máramarosszigeten él. A szórványmagyarság megsegítését tartja fontos feladatnak: iskolahálózat megszervezése a szórványban, megteremteni a szórvány művelődési életének alapjait, további feladat a kivándorlási láz okainak feltárása és ezek megszüntetésének igénylése a kormánytól. Az RMDSZ-nek részt kell vállalni a megyei problémák megoldásában, az őszi helyhatósági választások eredményének arányában. A nemzetiségi tanügy jogát törvényben kell rögzíteni és a garanciákat rögzíteni kell. Biztosítani kell a nemzetiségi kollektív és egyéni jogokat. A nemzetiségi sajtó legyen a nemzetiség szócsöve és lelkiismerete. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pécsi Ferenc /Börvely, 1944. jan. 3./ képviselő közgazdász, Szatmárnémetiben lakik. Szükség van a nemzetiségi törvény kidolgozására. Át kell alakítani a hatalom helyi képviseletét, mert nem tükrözi a lakosság nemzetiségi összetételét. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
"Az RMDSZ újabb közleményében megismételte álláspontját: a türelmes párbeszéd híve. "Elítélünk mindenfajta erőszakos lépést..." "Jogainkról nem mondunk le, de ezeket kizárólag békés eszközökkel, párbeszéd útján, a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával kívánjuk elérni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ "
1990. június 16.
Jún. 13-án Washingtonban Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a nemzetbiztonsági tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. Az író találkozott S. Gibbons demokrata képviselővel, az amerikai adminisztráció kereskedelmi albizottságának elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./