Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1990. május 22.
"Sütő András nyilatkozott a Pesti Hírlap ápr. 27-i számában a Vatra Romaneascáról: "jelszavaik, céljaik ugyanazok, mint a Vasgárdáé voltak". /Idézi: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./ "
1990. május 22.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalást adott ki, kifejtve, hogy a társadalmi feszültségek növekedése veszélyezteti a decemberi forradalom vívmányait. "Hívei vagyunk az egyetemes társadalmi megbékélésnek." "Elítéljük a magyarellenes közhangulatot..." "Érthetetlennek tartjuk a kormány tétova, habozó, sokszor bűnpártoló magatartását, mellyel tápot ad a soviniszta megnyilvánulásoknak, sőt a magyar kisebbséget teszi felelősség a nemzetiségi ellentétekért és a sovinizmus feléledéséért." Az egyház támogatja az RMDSZ harcát a demokráciáért és a magyarság közösségi jogainak kivívásáért. "Egyházunk aggasztónak ítéli a romániai magyarság tömeges kivándorlását." Emlékeztetik a kormányt a márc. 23-án kibocsátott nyilatkozatára, amelyben elhatárolta magát az alaptalan vádaktól, hogy Kovászna és Hargita megye magyar lakossága szeparatizmusra hajlana, továbbá megígérte, hogy intézkedik a rágalmazók felelősségre vonása ügyében, biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelvének korlátlan használatát azokon a területeken, ahol élnek. Sürgetik a kormányt, tegyen eleget ígéreteinek. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ "
1990. május 23.
A választás napján, amikor tilos volt a választási propaganda, Kolozsváron a Vatra Romaneasca pártja, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes röplapot terjesztett, amelyben felhívta a románok figyelmét arra, hogy miközben számtalan politikai párt osztja meg erejüket, a magyarság egységesen, egyetlen politikai alakulatra szavaz és ennek beláthatatlan következményei lesznek. /Tudósítás az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1990. május 23.
Bukarestben az egyetemen megalakult a hungarológiai tanszék. Vezetője, dr. Molnár Szabolcs elmondta, hogy ez nagy előrelépés, sikerült leválniuk a keleti nyelvek tanszékétől. Eddig csak második szakként lehetett választani a magyart. Volt olyan év is, amikor nem is volt első éves hallgatójuk. Ettől az évtől tehát főszak lesz a magyar. Nem akarnak versenyezni Kolozsvárral, Bukarestben ugyanis nem tanárokat képeznek. A hungarológusnak nem kell feltétlenül magyarnak lennie. /Péter Sándor: Hungarológiai tanszék a fővárosban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 23.
Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 23.
Megalakult a Felsőháromszéki Szentkereszty Stephannie Kórház Alapítvány, jelentette be dr. Boga Olivér ideiglenes bizottsági elnök. Az alapítvány az 1877-ben létrehozott kórházegyesület eszméjének örököse, segíteni akarják a kórházat. Az alapító közgyűlés Sepsiszentgyörgyön lesz, máj. 23-án. /Felsőháromszéki Szentkereszty Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 24.
Magyarországon az Országgyűlés máj. 23-án bizalmat szavazott Antall Józsefnek és kormányának. Az új miniszterelnök letette az esküt. Máj. 23-án az Antall-kormány megtartotta alakuló ülését. /Magyar Nemzet, máj. 24./
1990. május 24.
A kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban indexre tett szerzők listáját. A 152 szerzőből 9 magyar. Közülük háromnak /Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos/ egy-egy munkája, míg a többinek /Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza/ valamennyi alkotása a tiltott könyvek közé került. - Ez a lista nyilván nem teljes, például az Erdély története sem szerepel rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1990. május 25.
Reizer Pál szatmári római katolikus püspök elmondta, hogy a börtönben 1952-ben mártírhalált halt Scheffler János püspök óta nem volt főpásztora az egyházmegyének. Az egyház szeretné visszakapni intézményeit, hogy el tudja látni feladatait. Az egyházmegyében 54 plébánia van 61 szolgáló pappal. Három plébánia üresen áll, paphiány miatt, 9 segédlelkész is hiányzik. Új templomokat kell építeni, elsősorban városok lakótelepein, szükséges a szegények segítésére a Caritas szervezet létrehozása. Az erdélyi püspökséget külön érsekséget szeretnének. Ezt indokolja, hogy több mint egymillió római katolikus hívő él a négy erdélyi püspökség területén, a hívők nagy többsége magyar. /Sike Lajos: Közülünk most már senki se pótolható! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1990. május 25.
A Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ/ máj. 15-én sajtótájékoztatót tartott. Virgil Magureanu igazgató hangsúlyozta, hogy szervezetének nincs felhatalmazása őrizetbe vételre, házkutatásra, iratelkobzásra. Az RHSZ-nek semmi köze sincs a Securitatehoz, annak volt tagjai közül csak a kellően leellenőrzött és nem kompromittált személyeket alkalmazzák. Az RHSZ garantálja, hogy az ártatlan állampolgároknak többé nem lesz dossziéjuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
1990. május 26.
"Az RMDSZ Kovászna és Hargita megyei szervezetei Petre Roman miniszterelnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak a kormányfő által aláírt, az 1990/91-es tanév működését szabályozó 521/1990-es határozata ellen. Ez a határozat ellentmond a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i kiáltványának és Petre Roman által kiadott márc. 23-i közleménynek, korlátozza a kisebbségeket abban, hogy megteremtsék saját tanintézeteiket. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei szervezeteink állásfoglalása részletezi az 521/1990-es határozatnak a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó intézkedéseit. A határozat antidemokratikus, mert leszögezi, hogy az oktatás minden fokon román nyelven történik. "A nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre is." Ez hátrányos megkülönböztetést jelent. A határozat felsorolta a nemzeti kisebbségek számára szervezendő iskolatípusukat, ebből hiányzik a szakoktatás. Az egyetemi oktatást taglaló fejezetben szó sincs az anyanyelvű oktatásról. A rendeletnek egy másik szakasza szerint a szükségletnek megfelelő beiskolázási számokat lehet megállapítani a kisebbségek anyanyelvén történő felsőfokú képzésben. A központilag összevont tanügyi irányítás ugyancsak kisebbségellenes. Az RMDSZ követeli az óvodától az egyetemig önálló nemzetiségi oktatást biztosító kormányhatározat kibocsátását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./"
1990. május 26.
Máj. 25-26-án Csíkszeredán tartották a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének alakuló ülését, Csíkszeredát jelölték ki az egyesület székhelyének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ A tanácskozáson tizenhat romániai magyar lap, a rádió- és televízióműsor képviselői jelentek meg. /Szilágysági Szó (Zilah), jún. 1. - 22. sz./
1990. május 26.
Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
1990. május 26.
Szentkatolna faluban márc. 24-én megalakult a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület. Céljai között szerepel a falu szülöttének, Bálint Gábor orientalista nyelvész tudományos tevékenységének megismerése, emlékének ápolása, a falu művelődési hagyományainak ápolása. Az egyesület elnöke Bakk Pál, alelnök Borcsa János, titkára Jakab Jolán. /Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26./
1990. május 26.
Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi festőművészt köszöntötte 60. születésnapja alkalmából Borcsa János. /Borcsa János: Kosztándi Jenő ? 60. = Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26./
1990. május 27.
A parlamenti és elnökválasztás napja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A választás eredményeként az államelnök: Ion Iliescu /szavazatok 85,07 %-ával/, a parlamenti választások eredménye a Képviselőházban (szavazatok száma, /%-os arány/): Nemzeti Megmentési Front 9 089 659 /66,31 %/, RMDSZ 991 601 /7,23 %/, Nemzeti Liberális Párt 879 290 /6,41 %/, a Szenátusban: Nemzeti Megmentési Front 9 353 006 /67,02 %/, RMDSZ 1 004 353 /7,20 %/, Nemzeti Liberális Párt 985 094 /7,06 %/. A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum, Nemzeti Liberális Párt 38 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A felsorolásban csak az első három párt szerepel.
1990. május 29.
Máj. 26-27-én Farkaslakán huszonnégy éves késéssel adtak igazi tisztességet a székelyek legnagyobb írójának, Tamási Áronnak. A tisztelet koszorúit egyaránt elhozták Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és Budapestről a két cserefa árnyékában nyugvó íróhoz és a két Szervátiusz nagyszerű emlékművéhez. A farkaslakiak egyben újraalakították a Tamási Áron Művelődési Egyesületet. Jún. 27-én Székelyudvarhelyen a négyszáz esztendős római katolikus főgimnázium Tamási Áron - egykori diákja - nevét vette fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
1990. május 29.
A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1990. május 29.
Csíkszerdában a volt római katolikus főgimnázium felvette a Márton Áron nevet. A névadó ünnepségen több művész lépett fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
1990. május 30.
A kormány végleg visszahívta a csak néhány hónapja kinevezett párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu professzort. A nagykövetet egyszer már hazarendelték, mert hivatalos felhatalmazás nélkül találkozott Svájcban Mihály volt román király megbízottaival. Paleologu Petre Roman miniszterelnököt is bírálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1990. május 30.
Megjelent Az Ige /református gyülekezeti lap, Kovászna/ első száma, főszerkesztője Fábián Ernő. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1990. május 30.
Új egyházi lap látott napvilágot. Húsvétra megjelent a Felebarát (Kolozsvár), a szórványban élő református családok lapja. Az egyházi ünnepekre megjelenő lapot Vetési László lelkész szerkeszti. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1990. május 30.
Szabó Gyula az A Hét (Bukarest) hetilap 17-18. számában felelevenítette Petrás Incze János klézsei pap, népdalgyűjtő életét. Petrás Incze János 1813-ban született Forrófalva moldvai csángó faluban, Egerben szentelték pappá, onnan jött haza övéi közé. Mindent megtett, hogy feltárja a mostoha körülmények között élő csángók helyzetét. Egész életében szolgálta népét, a csángókat. 1886-ban ismeretlenek megölték. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1990. május 31.
Máj. 30-án Bukarestben, máj. 31-én Vrancea megyében földrengés volt. A földrengéseknek kilenc halottja és 994 sebesültje van. /MTI/
1990. május 31.
A kormány közleményben jelentette be, hogy aggódik a bukaresti Egyetem téren 31éhségsztrájkolók egészségi állapota miatt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
1990. május 31.
Az Írószövetség bukaresti választmányi gyűlésén Octavian Paler felolvasta a 150 bukaresti író által a kormányhoz intézett felhívást, hogy kezdjen párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
1990. május 31.
Március végén alakult meg Kolozsváron a Bolyai Társaság, április végén hivatalosan is bejegyezték. Céljuk a Bolyai Tudományegyetem újraindítása. Ennek érdekében aláírásgyűjtést szerveznek. A Bolyai Társaság a romániai magyarsághoz fordul, kérve, hogy aláírásával támogassa a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1990. május 31.
A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./
1990. május 31.
Az 1989-es fordulat után a Szalontai Lapok hetilap első száma febr. 23-án jelent meg, a 3500 példányt hamar szétkapkodták. A következő szám 4000 példánya is elfogyott. Jelenleg már olyan sok újság lát napvilágot, hogy nincs elég papír, ezért a jövőben a Szalontai Lapok nem önállóan jelenik meg, hanem a Bihari Napló biztosít helyet számára, tudósított Dánielisz Endre. /Dánielisz Endre: Megszűnünk, vagy csak szünetelünk? = Szalontai Lapok (Nagyszalonta), máj. 31. - 10. sz./
1990. május 31.
Kis alakú, négy oldalas a Kanyar, az aradi fiatalok, a MADISZ lapja. Főszerkesztője, Kenderessy Attila 16 éves. A lap főmunkatársa Cziszter Kálmán. A Kanyarban interjú olvasható volt politikai fogollyal, több írás sürgeti a magyar egyetem megalakítását. /Diurnus: Az aradi MADISZ-lap. = Magyar Nemzet, máj. 31./