Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1992. december 1.
A román parlament két háza együttes ülésén emlékezett meg 1918. dec. 1-jéről, a gyulafehérvári nemzetgyűlés évfordulójáról. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ebből az alkalomból elmondott beszédében az együttélő népeknek teljes szabadságot ígérő Gyulafehérvári Kiáltványt idézte. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 1. /
1992. december 2.
"Hivatalosan felavatták a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, a magyarokat sértő feliratot. Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozásul nem vett részt az ünnepségeken. A szobor előtt Gheorghe Funar beszédet mondott. Nagy volt Kolozsváron a rendőri készültség. /Sz. P.: Feszültség a városban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tőkés László levélben tiltakozott a "szobor- és nemzetgyalázás" miatt. /Magyar Nemzet, dec. 2. / Doina Cornea is magyarellenes provokációnak tartja, hogy hozzányúltak Fadrusz János szobrához. /Új Magyarország, dec. 2., Népszabadság, dec. 2./"
1992. december 2.
"Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?"
1992. december 2.
"Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendeződés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szőcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendőri erősítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Győztes a háborúban, csak Baia-n győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./ "
1992. december 3.
A Magyarok Világszövetsége tiltakozott a Mátyás-szobor elleni kegyeletsértés miatt. /Magyar Nemzet, dec. 3./
1992. december 3.
Dec. 2-án Kolozsváron mintegy háromszáz magyar körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. A tiltakozók bevonultak a Szent Mihály templomba. Tőkés László püspök megköszönte a jelenlevőknek a kiállást. Szőcs Géza elmondta, hogy Kenyérmezőn ismeretlenek eltüntették Hunyadi szobráról a buzogányt. /B. Á.: Nem dőlnek be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1992. december 3.
Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke /O. Buracu/, alelnöke /Kántor Erzsébet/ aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Tiltakoznak amiatt is, hogy Kolozsváron neves magyar személyiségekről elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1992. december 4.
"Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
1992. december 4.
Tőkés László püspök és Szőcs Géza sajtóértekezleten ítélték el a Mátyás-szoborral kapcsolatban történteket. Szőcs Géza felszólította a jóérzésű románokat, erkölcsileg támogassák a magyarság igazságos harcát. /T. Sz. Z.: Sajtóértekezlet szobor-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1992. december 5.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Moldova kedvezően reagált arra a javaslatra, hogy csatlakozzon a magyar-ukrán-szlovén-horvát kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. /Magyar Hírlap, dec. 5./
1992. december 5.
Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1992. december 5.
Tőkés László püspök megjegyezte, hogy csalódást okozott az a tény, hogy negyedik nap telt el a Mátyás-szobor körüli bonyodalom óta, de a Magyar Televízió még nem mutatott élő képet az eseményekről. Ezzel szemben a magyarcsanádi eseményről azonnal készítettek felvételt. /Pesti Hírlap, dec. 5./
1992. december 5.
A magyar külügyminisztérium közleményben ismertette, hogy a román nagykövetségnél jegyzékben tiltakoztak a magyar-román határon a román szervek lassító tevékenysége miatt kialakult tarthatatlan helyzetért. /MTI, Magyar Nemzet, dec. 5. /
1992. december 5-6.
Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./
1992. december 5-6.
Kormányrendelettel átadják a Madarasi Hargita menedékházát a katonaságnak. A törvénytelen rekvirálás ellen meg kell indítani a petíciózást. /Rekvirálás a Hargitán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./
1992. december 5-6.
"Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./"
1992. december 6.
Dec. 6-án Kolozsvárott tartották az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését. Szőcs Géza javaslatára elnapolták a közte és Domokos Géza közötti levélváltás megvitatását. Tőkés László elmarasztalta Eckstein-Kovács Pétert a Szabadságban közölt cikkéért. A KOT megbízta a parlamenti frakciót, hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Heves, indulatos, személyeskedő vita zajlott. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSZ szenátorok és képviselők megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Eckstein-Kovács Péter kifogásolt cikke: A tüntetés szervezőihez /dec. 5-i szám/. Ebben azt írta, hogy megjelent a kolozsvári RMDSZ választmányi ülésén a szervezet Országos Elnökségének három tagja, akik a szoborügy kapcsán kizárólag a nemzeti sérelmeket hangoztatták és a román társadalmat tették felelőssé a történtekért. A cikkíró ezt ellenezte, mert a nemzeti ügy védelmére meghirdetett tüntetésre nem jönnek el a románok, veszélyes helyzet alakulhat ki.
1992. december 8.
Dec. 5-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Heves vita volt, személyi támadások hangzottak el. Az új vezetőségben elnök: Kötő József, politikai alelnök: Eckstein-Kovács Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1992. december 8.
Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1992. december 8.
Traian Chebeleu külügyi államtitkár nyilatkozatában ellentmondásosnak nevezte a magyar-orosz kisebbségi nyilatkozatot. Budapest hasonló egyezményt ajánlott föl Romániának, azonban ezt visszautasították. Chebeleu szerint a kisebbség státusa nem lehet államközi megállapodás tárgya. /Meridian (Bukarest), dec. 6. - ismerteti: Magyar Hírlap, dec. 8./
1992. december 8.
A székelység Szentföldjének is nevezhető a Madarasi Hargita, amelyet elvesznek katonai célra. Ez ellen tiltakozott Sütő András. /Magyar Hírlap, dec. 8./
1992. december 8.
"A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"
1992. december 8.
A parlamentben dec. 7-én Szabó Károly szenátor interpellált az RMDSZ parlamenti csoportja nevében, követelve a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. /Az RMDSZ parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8. /
1992. december 9.
A Bolyai Társaság Balázs Sándor elnök aláírásával Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek és Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett beadványában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, jelezve, hogy számos hasonló beadványukra nem kaptak választ. /Beadvány a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemre vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1992. december 9.
"Szász János teljes egyetért Szilágyi N. Sándor bíráló írásával, sőt hozzáteszi, hogy ezt a nézetet száz-és százezrek osztják. A magyarországi antiszemita tünetek "fel egész a kormánypárti körökig" a zsidók asszimilációja ellen hatnak. - Össze kell fogni a román demokratákkal, türelem szükséges az intoleránsokkal szemben. Magyarország hibás abban, hogy kedvezőtlenek a magyar-román gazdasági kapcsolatok, nem segíti a magyar és román mozgássérültek otthonainak létesítését, ahogy a németek teszik, akik vetőmaggal, kisgépekkel segítik a mezőgazdasági társulásokat. /Szász János: Háromszor igen, háromszor nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9. Szilágyi N. Sándor cikke: nov. 25-i jegyzet."
1992. december 9.
Funar polgármester a dec. 6-i kolozsvári tiltakozó körmenet valamennyi résztvevője számára 10-50 ezer lej közötti pénzbírság kirovását tervezi. /Magyar Hírlap, dec. 9./
1992. december 10.
Párizsban, a Magyar Intézetben nov. 27-én nemzetközi kerekasztal beszélgetést rendeztek abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó megjelentette az Erdély története egykötetes változatát. A román történészek - Gheorghe Ciprianu és Ion Pop Kolozsvárról, Florin Constantiniu Bukarestből - a románság eredetére vonatkozó fejezeteket bírálták a legélesebben. Francia részről egyhangú volt a könyv pozitív értékelése. A vitát a világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff professzor vezette. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 30., a vita rövidített szövege: Magyar Nemzet, dec. 10./
1992. december 10.
A magyar Igazságügyi Minisztérium cáfolta néhány napilap értesülését, hogy elutasítják Alexandru Dragici volt belügyminiszter kiadatását. A minisztérium nov. 2-i levelében kiegészítő adatokat kért a román igazságügyi minisztériumtól, ezeket az adatokat azonban még nem kapta meg. /Új Magyarország, dec. 10./
1992. december 11.
Kolozsváron megkezdődött az Állami Magyar Színház fennállásának 200. évfordulóját ünneplő, dec. 7-től 17-ig tartó rendezvénysorozata. A megnyitó egy részét közvetítette a televízió magyar adása is. Beszédet mondott - többek között - Kálmán Attila államtitkár. Dec. 8-án Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter megkoszorúzta Kolozsváron a házsongárdi temetőben az erdélyi magyar színjátszás nagy művészeinek síremlékét, majd elhelyezte az Állami Magyar Színházban a háromnyelvű emléktáblát. A megnyitó nem sikerült igazán: félház volt, széksorok maradtak üresen. /Magyar Nemzet, dec. 9./ A rendezvénysorozat programja: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29. Funar polgármester nem engedélyezte, hogy a Farkas utcai egykori kőszínház falára emléktáblát helyezzenek el, kényszerű megoldásként a színház előcsarnokában leplezték a márványtáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1992. december 11.
Teodor Melescanu külügyminiszter békülékeny hangon beszélt a magyar-román viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. /Romániai Magyar Szó (Budapest), dec. 11./