Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1992. november 25.
"Tom Lantos amerikai szenátor nov. 27-én Romániába érkezik. Erről értesülve Funar, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke ellenségesen nyilatkozott, mondván, Tom Lantos "potyautasként" sétál majd az országban. Amennyiben eljut Kolozsvárra, Funar tárgyalna vele. /Új Magyarország, nov. 25./ "
1992. november 26.
Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1992. november 26.
Marosvásárhelyen járt Egbertha Greve, az ENSZ Menekültügyi Bizottsága bukaresti irodájának munkatársa és találkozott az RMDSZ képviselőivel. A vendég az emberjogi kérdésekről érdeklődött. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy az alkotmány nem szavatolja kellőképpen a kisebbségi jogokat. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
1992. november 26.
Kolozsváron a lakásgazdálkodási szervezet felszólította a MADISZ-t, hogy költözzön el jelenlegi helységéből, és tevékenységét törvényes keretek között folytassa. A MADISZ-nak érvényes szerződése van, ez tehát újból egy magyar szervezet zaklatását jelenti. /Ismét terítéken a MADISZ-székház. = Szabadság (Kolozsvár), nov 26./
1992. november 26.
A kért tájékoztatást nem kapta meg a magyar külügyminisztérium, ezért a Külügyminisztériumba kérették a budapesti román ügyvivőt, akivel közölték, hogy a magyar közvélemény meglepetéssel fogadta a benzinilleték előzetes értesítés nélküli bevezetését és szóbeli jegyzéket adtak át az ügyvivőnek. /Új Magyarország, nov. 26./
1992. november 27.
A moldovai és a román parlament elnöke nov. 27-én egyezményt írt alá Chisinauban, amelynek értelmében a két ország törvényhozása a jövőben összehangolja tevékenységét. Ez az első lépés a két román állam integrációja felé, jelentette ki Adrian Nastase román és Aleksandru Mosanu moldovai parlamenti elnök közös közleményben. /MTI/
1992. november 27.
Az 1992. jan. 7-i népszámlálás előzetes eredményeiről adott tájékoztatást a Szilágy megyei Statisztikai Igazgatóság. A végleges adatok csak 1993-ra várhatók. A megye lakossága mindössze 0,7 %-kal nőtt az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva. Zilah lakossága 68322 fő volt, 1977-hez képest 214 %-os a növekedés. A megye magyar lakosainak lélekszáma csökkent: 63.150 fő az 1977-es 64.017 lélekhez képest. A megyében 54.164 református és 7.790 római katolikus él. /Szilágyság (A megyei RMDSZ hetilapja, Zilah), 1992. nov. 27./
1992. november 27.
"Ágoston Vilmos, Budapestre áttelepült erdélyi publicista megtámadta Tőkés László püspököt, ha nem is olyan durván, mint a Magyar Narancs cikkírója. Tőkés László a Magyarok Világtalálkozóján ellenezte, hogy Duray Miklós magyar kisebbségi autonómiát követelő indítványát elfogadják. Eltelt néhány hónap "és most éppen Tőkés László javasolta az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlésén, hogy fogadják el a belső autonómia követelését. Meg is szavazták." Tőkés László szeretné, ha a "tényeket meg nem hamisító közszolgálati média legyen Romániában, ugyanakkor Magyarországon kormánypárti tévét és rádiót követel." /Köztársaság (Budapest), nov. 27. 104. p./"
1992. november 27.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./
1992. november 27.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megtiltotta a helyi magyar lapoknak és a magyar területi tévéstúdiónak a helységnevek magyar megfelelőjének használatát, ugyanúgy, mint néhány évvel korábban Ceausescu, ezenkívül bizottságot hozott lére a magyar utcanevek megváltoztatására. /Magyar Hírlap, nov. 27./
1992. november 27.
Kodolányi Gyula címzetes államtitkárral készített interjút közölt a Romania libera. Nem hiszi, mondta Kodolányi, hogy Iliescu szövetségre lépne a szélsőséges erőkkel. Magyarország barátságot akar minden szomszédjával. /Romania libera (Bukarest), nov. 26, ismertette: Magyar Hírlap, nov. 27./
1992. november 27.
Dumitru Cioflina altábornagy, román vezérkari főnök Deák János altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett. A katonák együttműködése példa lehetne a politikusok számára, jelentette ki Cioflina. /Népszabadság, nov. 27./
1992. november 28.
Tőkés László püspököt az RMDSZ belső önrendelkezésről szóló kolozsvári nyilatkozatáról kérdezte az újságíró, mert annak elfogadásában nagy szerepe volt a püspöknek. Romániában hiányoznak a demokrácia alapismeretei. Az ellenzék elutasítása feltételes reflex, nem tehetik meg, hogy tapsoljanak az RMDSZ-nek. Nem fogadta el Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztőjének a minősítését, hogy ő az RMDSZ radikálisainak a vezére, inkább módszertani radikalizmusról van szó. /Pesti Hírlap, nov. 28./
1992. november 28.
A Transinfo megkésve jelenti, hogy Hídvég faluban B. milicista fényes nappal megvert egy lakost. Iochom István, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap munkatársa a rendőrséggel együtt kiszállt a helyszínre, beigazolódott, hogy a helyi rendőrparancsnok visszaélt hatalmával. Nemsokára a megyei rendőrségre hívatták az esetről hírt adó Iochom Istvánt, és arra akarták kényszeríteni, hogy írjon alá egy előre elkészített nyilatkozatot: a lap bocsánatot kér B. rendőrparancsnoktól. Ezen a kihallgatáson jelen volt B. is. A Háromszék felháborodottan tiltakozott ezen eljárás ellen. /Pesti Hírlap, nov. 28./
1992. november 28.
Magyar értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatát közölte a Szabadság: tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegető illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron azt jelenti, hogy ezzel kisajátítják Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget teremtenek. Hetvennél többen írták alá, azok, akiket a szöveg megfogalmazása utáni órákban el lehetett érni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1992. november 28-29.
A Magyar Népi Szövetség száznál több magyar elemi iskolát indított a moldvai csángók körében, hogy magyarul tanulhassanak. Ezeket azután sorra megszüntették, 1960-ban szüntették meg az utolsó moldvai magyar iskolát Lészpeden. A Kolozsváron élő Gáll Ernőné visszaemlékezett ifjúkorára, akkor /1950-nem/ őt is kinevezték tanítónőnek, őt Luizikalagórba. Úgy látja, hiba volt, hogy zömmel székely tanítónőket neveztek ki, akik nem tudtak olyan jól románul. Sok szülő nem akarta magyar iskolába adni gyermekét, éppen a gyengén románul beszélő tanítók miatt. Nagyon nehéz helyzetben voltak a tanítónők, a papok ellenségesen kezelték őket. /(b. kovács): Becsengetés magyarórára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1992. november 28-29.
"Tőkés László tiltakozott az ellen, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügy, a belügy és a művelődési miniszter jelenlétében ünnepélyesen felavatták a "forradalmi emlékművet" a Securitate és a milícia 1989 decemberében elesett huszonöt tagja tiszteletére. /Pesti Hírlap, nov. 21., tiltakozásának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./"
1992. november 30.
Tom Lantos Bukarestben összegezte kétnapos /nov. 27-29./ romániai látogatása tapasztalatait. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, az RMDSZ vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a kolozsvári konzulátus megnyitása, az ártatlanul bebörtönzöttek, így Cseresnyés Pál szabadon engedése. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 30./
1992. november 30.
Az új román kormányt értékelte Neumann Ottó. Szerinte pozitívum, hogy a nacionalista Nastase megvált külügyminiszteri posztjától, Melescanu nem szélsőséges. Kedvező, hogy Nicolae Spiroiu maradt a nemzetvédelmi miniszter, a magyar-román katonai kapcsolatok megfelelőek. Nagy gond viszont, hogy Liviu Maior az új oktatásügyi miniszter, aki offenzívát indított a magyar nyelvű oktatás ellen. /Magyar Hírlap, nov. 30./
1992. november folyamán
Haditengeri támaszpontot épít a NATO Románia fekete-tengeri partvidékén, Agigea város közelében, jelentette be Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia /Romania Mare/ Párt elnöke. /MTI/
1992. november folyamán
Iliescu elnök szerint a magyar-orosz szerződés nem áll összhangban az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és veszélyt jelent az európai kontinens fejlődésére. Iliescu a nemzetközi sajtóértekezleten kijelentette továbbá: Oroszország és Magyarország igyekezete a kisebbségek jogainak védelmére, a régi idők birodalmi nosztalgiáit idézi és ellentmond a független államok kapcsolatainak. /MTI/
1992. november folyamán
Az új kormány tagjai letették az esküt, ezzel beiktatták az új kormányt. /MTI/
1992. november folyamán
Borbély László RMDSZ-képviselő pontról pontra elemezte a kormány programját. Rámutatott, hogy az főleg a gazdasági oldalra korlátozódik, elhanyagolva a szociális élet számos fontos területét. /MTI/
1992. november folyamán
"A romániai magyar kisebbséggel való párbeszéd szükségességét hangoztatta Münchenben, a Hanns-Seidel Alapítvány tanácskozásán Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje, aki vereséget szenvedett a választáson, mégis "erkölcsi győztesként" mutatták be a hallgatóságnak. Az MTI-nek nyilatkozva nem tett ígéretet arra, hogy támogatná a magyar egyetemet. /MTI/"
1992. november folyamán
"Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./"
1992. november folyamán
Megjelent az Advent Szemle, a Romániai Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház magyar nyelvű folyóiratának első száma. /Advent Szemle (Bukarest), nov./
1992. november folyamán
Erdélyi magyar írókkal találkoztak az érdeklődők Párizsban, a Magyar Intézetben, ahol a romániai magyar irodalomról tartottak vitaestet, amelyet Pomogáts Béla vezetett. Hatalmas vérveszteség érte az erdélyi magyar irodalmat azzal, hogy az elmúlt évtizedben mintegy hatvan erdélyi író és költő áttelepült Magyarországra. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elmondta, hogy jelenleg Kolozsváron 65 magyar szakos hallgató tanul az egyetemen. /MTI/
1992. december 1.
Nov. 30-án reggel megjelentek Kolozsvár főterén, Mátyás király szobránál a munkások. Egyre több magyar fiatal sietett a térre, délután magyar teológus diákok élő lánccal vették körül a szobrot, később hazafias dalokat éneklő román tüntetők érkeztek a térre. Rendőrök vetettek véget a tüntetésnek és hátrább szorították a tömeget. A magyar tüntetők egyházi dalokat énekeltek. A rendőrparancsnok csitította a magyar fiatalokat, ekkor románok nacionalista dalokat kezdtek énekelni. /A Mátyás-szobor elleni merénylet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1., Magyar Nemzet, dec. 1., Népszabadság, dec. 1./
1992. december 1.
Nov. 27-én Bukarestben megnyílt a Duna menti népek kulturális minisztereinek kétnapos találkozója. Az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiére védnökségével lezajlott tanácskozáson megjelent Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is. /Új Magyarország, nov. 28./ Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy a találkozó egyik témaköre a nemzeti és kisebbségi kultúrák védelme volt, ezt tárgyaló felszólalását jegyzőkönyvbe vették és megszavazták. A kisebbségek védelme közös európai feladat, nem csak egyes országok belügye. /Magyar Nemzet, dec. 1./
1992. december 1.
Nagyszabású népgyűlést szerveztek Chisinauban, a moldovai-román határt követelve. Az egyesülést szolgáló megállapodásnak tekintik a román-moldovai interparlamentáris bizottság megalakítását, amelyben a két ország parlamenti képviselői vesznek részt. A bizottság legfőbb célkitűzése a két ország törvénykezésének összehangolása. Mindezt jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke és Alexandru Mosanu, Moldova törvényhozási fórum elnöke írt alá. /Magyar Hírlap, dec. 1./