Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1992. augusztus 25.
24-én meghalt Székely János /Marosvásárhely/ költő, dráma- és esszéíró. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Székely János Tordán született, 1929. márc. 7-én.
1992. augusztus 25-26.
"Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/ "
1992. augusztus 26.
Torockószentgyörgyön tartotta meg első országos vándorgyűlését az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ júl. 31-e és aug. 2-a között. A gyűlésen véglegesítették a szervezeti szabályzatot. Az országos központban, Kolozsváron gyenge a közösségi szellem, gondok vannak az egyesületi kiadvány, a Gyopár szerkesztésével is. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1992. augusztus 26.
Aug. 4-e és 8-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület bihari szakosztálya megszervezte első honismereti táborát Várasfenesen. A táborozók a fenesi Béla-vár megtisztítását végezték el, délutánonként előadásokat hallgattak. Tőkés László és Tempfli József püspökök anyagilag hozzájárultak a táborozás költségeihez. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1992. augusztus 26.
A Magyarok Világtalálkozóján megjelent erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki. Sajnálatukat fejezték ki a román sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra az RMDSZ meghívót sem kapott, nincs része a megszervezésében, az RMDSZ nem tagja az Erdélyi Világszövetségnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., Új Magyarország, aug. 26./
1992. augusztus 26.
Magyarországon elfogadott 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról intézkedik. A törvény kárpótlásra jogosultnak tekinti azokat, akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, rendelkezései sok román állampolgárra is kiterjednek, azokra, akik a második világháború idején Észak-Erdélyben éltek. A magyar hatóságok kérdőíveket fognak kiosztani, ezeken lehet az igényt bejelenteni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
1992. augusztus 26.
Mihály volt román király üzenetet intézett a román néphez, ebben kifejtette, hogy mindenkor kiállt Románia határainak integritása mellett. A kisebbségekkel szemben nagylelkű magatartást ajánlott. Erdély román föld, autonómia-javaslatot nem fogad el. A magyarországi, bulgáriai román kisebbséget elnemzetlenítették. /Romania Libera (Bukarest), aug. 26., MTI/
1992. augusztus 26-27.
Hajdu Győző - román nyelvű cikkében - újabb durva támadást intézett Tőkés László püspök és Szőcs Géza ellen. /Vremea (Bukarest), aug. 26-27., MTI/
1992. augusztus 27.
A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Az RMDSZ Országos Elnöksége aug. 24-én Széken tartotta soros ülését, együtt a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét. Felkérték Hargita megye választmányát, hogy aug. 26-ig fejezzék be a jelölést. A kibővített elnökség részt vett a helyi református templomban az 1717. aug. 24-i, Széket feldúló tatárpusztítás áldozatainak emlékére tartott gyászszertartáson. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Adrian Nastase külügyminiszter levélben fordult Catherine Lalumiére asszonyhoz, az Európa Tanács főtitkárához, illetve az emberi jogokkal foglalkozó EBEÉ-iroda varsói igazgatójához, azt írva, hogy a budapesti összejövetelek beavatkozást jelentenek a romániai választási kampányba. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./
1992. augusztus 27.
"Teodor Melescanu külügyi államtitkár sajtóértekezletén kijelentette, hogy a budapesti rendezvényeken revizionista és románellenes nézetek is elhangzottak. Melescanu "érdeklődéssel fogadta", hogy a magyar vezetők elhatárolták magukat az Erdélyi Világszövetség konferenciájától, de hozzáfűzte, Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./"
1992. augusztus 27.
A Demokratikus Konvenció /DK/ üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, a diktatúra alatt felszámolt megyék visszaállítása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldáviával, etnikai, vallásos vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Octavian Buracu kiállt Tőkés László püspök mellett, akit Al. Grapini a Tribuna Ardealului lapban A széthúzás egyik forgatókönyve című cikkében a püspököt egy szintre helyezte Funarral. /Octavian Buracu: Tévedés vagy együgyűség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
1992. augusztus 27.
"Szőke János atya, a nyugati magyarság püspöki helynöke mondta a magyar nyelvű szentmisét aug. 15-én, Cacica csángó kegyhelyen. Nem kell félni felemelni szavunkat, amikor mások akarják ránk kényszeríteni az ő igazukat, hangsúlyozta. Szentbeszédében azt mondta, hogy nekünk nem kell hazatérni, mi itthon vagyunk. Ugyanerről beszélt Csíksomlyón is. "Ebben benne van az a történelmi fájdalom, amikor a magyarokat hazátlannak bélyegzik, mely kijelentések miatt tiltakoznunk kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ "
1992. augusztus 27.
Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke felkérte Adrian Paunescut, Ceausescu régi propagandistáját, hogy legyen a párt szenátorjelöltje. Paunescu elfogadta a felkérést, azzal a feltétellel, hogy ő legyen az első szenátor-jelölt a volt kommunisták pártjának Dolj megyei listáján. /Romania Libera (Bukarest), aug. 27., MTI/
1992. augusztus 28.
Az RMDSZ Országos Elnöksége rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában aug. 26-án este, amely 27-én reggel ért véget. Hargita megyében a csíki, udvarhelyi, illetve gyergyói választmány képviselői nem tudtak megegyezni a közös megyei jelöltek személyében, ezért volt szükség a rendkívüli ülésre. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva a jelöltek névsorát, sorrendjét. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
1992. augusztus 28.
Az aug. 26-án kezdődő Jugoszlávia-konferencián, Londonban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszterrel. Nastase a Rompresnek elmondta, hogy a szept. 27-i választások után intenzív dialógust kezdenek az Egyesült Államokkal. Az a feladatuk, fejtette ki, hogy elkerüljék a torz Románia-kép kialakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1992. augusztus 28.
A kolozsvári felsőoktatás felvételi keretszámait közli a sajtó: Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar szakon 65 hely van, a színművészeti /most induló/ magyar tagozaton 10, a rendezői tagozaton 3 hely van. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
1992. augusztus 28.
Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 29.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester választási körútján /a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöljeként/ aug. 25-én Nagyváradon sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Grigore Zanc prefektust is megbünteti, ha kétnyelvű plakátot készíttet. Szerinte a Hivatalos Közlönyt a parlament törvénytelenül adja ki két nyelven. - Egy magyar soha nem lehet védelmi miniszter. Le kell zárni a határokat, ellenőrizni kell a határátkelőhelyeket. Kifejtette, hogy Ceausescu jó román volt... /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./
1992. augusztus 29.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 28-án Szlovéniában, aug. 29-én pedig Horvátországban járt, aláírta a diplomácia kapcsolatok felvételét a két országgal. /Röviden rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
1992. augusztus 29.
Újabb románosítási tervek születtek Kolozsváron. A Brassai Líceum köztiszteletben álló igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát a minisztérium menesztette. A városban kampányt indítottak román tanulók magyar iskolába irányítására. /Népszabadság, aug. 29./
1992. augusztus 29.
"A volt román király, Mihály, nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a nemzeti kérdésről. Románia csakis egységes, oszthatatlan terület lehet. A román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden szükségletét "illik meghallgatni", minden román állampolgárnak egyenlő jogokat és kötelezettségeket kell élveznie. - "Erdély román föld." Semmiféle "autonomizálási" kísérlet nem javasolható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
1992. augusztus 31.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága nevében Friedrich König ténymegállapító körutat tesz Romániában. Tárgyalt a német és magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel. Tapasztalatairól jelentést készít. /Új Magyarország, aug. 31./
1992. augusztus 31.
A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/
1992. augusztus 31.
"Adrian Nastase külügyminiszter a Szabad Európa Rádió román adásában beszélt a "magyar veszélyről". Erdély kérdését a magyarok tartják napirenden. Az amerikai magyar emigráció lobbyzása eredményének tulajdonította az amerikai kongresszus 63 tagja által Iliescu elnökhöz intézett levelét és a Romániának nyújtandó legnagyobb kedvezmény megadásának elnapolását. /Népszabadság, aug. 31./ "