Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1992. július 25.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1992. július 25.
Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./
1992. július 25.
Iliescu elnök gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén júl. 25-én Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Romániát, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. Az elnök kíséretében van a pénzügyminiszter, az egészségügyi és a külügyminiszter, a nemzeti bank kormányzója és a kereskedelmi kamara vezetője. /Reuter, AFP, MTI/
1992. július 25-26.
Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./
1992. július 26.
Kolozsvári értelmiségiek, román, magyar és német egyetemi tanárok, kutatók megalakították az Értelmiségiek a demokráciáért csoportot és júl. 26-i felhívásukban elítélték a túlfűtött, demagóg nacionalizmust, kifejtve, hogy az 1918-as gyulafehérvári elvek időszerűek maradtak. Elvetik a kommunizmus és legionarizmus újjáélesztési kísérleteit, a hatalomváltás mellett foglaltak állást. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Kolozsvár), aug. 13./ Újabb aláírók hosszú listáját közli: Tribuna Ardealului (Kolozsvár), aug. 28., MTI.
1992. július 27.
Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./
1992. július 27.
"Esterházy Péter kifejtette álláspontját a Magyar Nemzetben Magyarság az ezredfordulón című sorozatban: "Magyar vagyok. Mit érdekel engem a magyarság maga? - Mi a magyar? Nem érdekel, fütyülök rá. Ha valami nem érdekel, az az, hogy mi a magyar." - "Előbb van az én, azután a mi, s nem nárcizmusból, hanem mert én nélkül nincsen mi." - "Az elmúlt két évben szinte használhatatlanra zsolozmáztuk a magyar szavunkat." Esterházy sietett nevetségessé tenni Csoóri Sándor gondolatait. Dűlt betűkkel, kiemelten tette fel a kérdést: "Miként kell értenem, hogy magyarságtudatom tekintse példaként a görög városállamokat? /Minthogy mi is annyifelé vagyunk, Torontáltól Szabadkáig./ Görögországra tényleg érdemes gondolni. Süt a nap, és ott ring kultúránk bölcsője. De hát a görögök nem nagyon foglalkoztak görögségükkel..." - Esterházy szerint: "Szembe kell nézni néhány dologgal." "Például avval, hogy nincs népi irodalom, nem létezik, megszűnt, mert megszűntek a szociális föltételei, nincs parasztság, legföljebb mezőgazdasággal foglalkozók..." - /Esterházy Péter: A semmiről, a mindenről. = Magyar Nemzet, júl. 27./"
1992. július 27.
Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere legújabb rendeletében aug. 1-jétől betiltott mindenfajta politikai tevékenységet a templomokban. Azzal indokolta rendelkezését, hogy egyes papok mise közben politizálnak. /Pesti Hírlap, júl. 27./
1992. július 28.
Ion Gavra képviselő júl. 23-i sajtóértekezletén durván támadta az RMDSZ-t: ez a politikai alakulat nem lépte túl a törzsi primitivizmus állapotát, etnikai és területi elszigetelődést akar, retrográd, idejétmúlta bolsevista alakulat. /Adevarul de Cluj (Kolozsvár), júl. 28./
1992. július 28.
Az RMDSZ júl. 25-én Brassóban kibővített elnökségi ülést tartott. A magyar prefektusok leváltása indokolatlan volt, tiltakoznak a kormány provokációs, diszkriminatív lépése ellen. Kiadott nyilatkozatukat Kolumbán Gábor RMDSZ-alelnök olvasta fel. A kormány megszegte azt az ígéretét, hogy a választások tekintetében megőrzi semlegességét. Az RMDSZ megelégedéssel vette tudomásul, hogy a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedéseit. Az elnökség felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne a sárga csillagot, hanem a fehér kokárdát tűzzék ki. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Magyar Nemzet, júl. 27./ Ugyanezen az ülésen az RMDSZ Országos Elnöksége a kiadott Közlemény szerint az EMKE felkérésére kijelölte a Magyarok Világtalálkozóján az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget. Az RMDSZ elfogadta a jogsértésekről a jogászok által júl. 23-án összeállított /Maros megyei RMDSZ közleménye/ elemzést azzal, hogy azt, megfelelő jogi dokumentációval a hazai és a nemzetközi szervezetek elé kell tárni. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1992. július 28.
Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./
1992. július 28.
Csóti György képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának alelnöke az Európai Demokratikus Unió /EDU/ delegációjának tagjaként júl. 28-án Romániába utazik. Az interjúban elmondta, hogy tényfeltáró bizottság tagjaként utazik, sok politikussal fognak találkozni, a román vezetőkkel és az RMDSZ képviselőivel is. Csóti György fölveti majd Hargita és Kovászna megye magyar prefektusainak leváltását is. /Új Magyarország, júl. 28./
1992. július 28.
A Tribuna Ardealului nacionalista megnyilvánulásnak tartja a magyar prefektusok leváltását, ez az intézkedés interetnikus konfliktusok előidézését célozza. /Tribuna Ardealului /Kolozsvár/, júl. 28., MTI/
1992. július 29.
Octavian Capatina, a PUNR /Románok Nemzeti Egységpártja/ egyik vezető személyisége Jeszenszky Géza londoni előadását támadta, kétségbe vonta, hogy a románok zsidókat öltek meg a második világháború idején. /MTI, Mesagerul Transilvan (Kolozsvár), júl. 29./
1992. július 30.
"Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./"
1992. július 30.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke beadványában javaslatot tett Nagyvárad több utcanevének megváltoztatására. A város lakosságának 40 százaléka magyar, szeretnék jobban otthon érezni magukat Nagyváradon, ahol ma még az elnevezések nem tükrözik eléggé a helység lelkületét. Mindenekelőtt az Antonescu utcát kell megváltoztatni, akit 200 ezer zsidó elpusztításában találtak bűnösnek. Több magyar utcanévre tett javaslatot: Szigligeti Ede, Szacsvay Imre, Kanonok sor, Tabéry Géza, Juhász Gyula, Fuchs Mór stb. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30./
1992. július 30.
Bihar megye megyeházának információs hetilapja, a Bihorul közölte bizonyos László Károly Erwinnek Hajdu Győzőhöz, az Együtt főszerkesztőjéhez írt levelét: nagyon jónak találja Hajdu Győző lapját. Az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, több vezetője alkalmatlan posztjára, nem helyes a szervezet ellenzéki beállítottsága stb. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 30.- aug. 6., átvéve az Együtt 1992. 7. (április) számából/
1992. július 31.
A Bolyai Egyetem visszaállításának szükségességét többen, több szempontból taglalták már. Hantz Lám Irén földrajztanár, a Bolyai Társaság tagja a középiskolai tanárutánpótlás gondjaira hívta fel a figyelmet. Magyar tanárok hiánya főleg a történelem és földrajz szakoknál mutatkozik meg. 1992-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán átlagban 10 hallgató van évfolyamonként, tehát évente 8-10 végzősre lehet számítani. A történelem kar I-IV. évfolyamán mindössze 6 hallgató tanul. Hantz Lám Irén vizsgálta az egyes megyék helyzetét a két tantárgyat tanítókat illetően. A tanárok legnagyobb része 41 év fölötti. Beszterce-Naszód megyében nincs magyar földrajz- és történelemtanár. Több megyében betöltetlen a magyar középiskolákban a két tárgy szaktanári állása. A tanárnő javasolta, hogy be kellene indítani magyar nyelvű földrajz-történelem szakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1992. július 31.
A romániai börtönökben továbbra is kínoznak embereket címmel ismertette Dan Pavel Hadzsiev Marinov Zvezdomir politikai fogoly kálváriáját, akit 1991. szeptember 9-én tartóztattak le és megkínoztak. Élete, egészsége veszélyben van. /MTI, 22 (Bukarest), júl. 31.-aug. 6./
1992. július 31.
Csóti György képviselő az Európai Demokratikus Unió /EDU/ delegációjának tagjaként járt Romániában /júl. 28-30-a között/. Az EDU bizottsága megállapította, hogy a választásokon nem biztosítják a jogegyenlőséget: a kormánypárt korlátlan teret kap a tévében, rádióban, de ezt a többi pártnak nem biztosítják. A választások ellenőrzésénél a belföldi megfigyelők számát erősen korlátozzák. Az EDU küldöttségét fogadta Iliescu elnök is, aki a történelmi múlttal is foglalkozott, kifejtve, hogy Erdély néhány évig osztrák-magyar megszállás alá került. Az EDU küldöttsége Iliescu előtt kifejezte fenntartását a két romániai magyar prefektus leváltása miatt. /Népszabadság, júl. 30., Új Magyarország, júl. 31./
1992. július folyamán
Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /
1992. július folyamán
Hajdu Győző a szélsőségesen magyarellenes Totusi iubirea hasábjain támadta, románellenesnek, irredentának nevezte a romániai magyar sajtót. /Hajdu Győző: Cine vrea sa fure Transilvania. = Totusi Iubiera (Bukarest), júl. 2-9., MTI/
1992. július folyamán
Bukarestben parafálták a magyar-román kitoloncolási szerződést. /MTI/
1992. július folyamán
A putnai kolostorban az ortodox egyház szentjévé avatták Stefan cel Mare moldvai fejedelmet, aki 1457-1504 között uralkodott. /MTI/ A ceremónián a román politikai, társadalmi, egyházi élet vezetői vettek részt, nagyszámú besszarábiai és észak-bukovinai vendég is megjelent. Meghívták Snegur moldávaiai elnököt is, aki végül lemondta részvételét.
1992. július folyamán
Talán éppen Románia biztosítja a legmesszebbmenő jogokat a nemzetiségek számára, jelentette ki sajtóértekezletén Iliescu elnök. A romániai magyarok helyzete kielégítő, minderről pontos tájékoztatást nyújt a bukaresti Fehér Könyv, amelyet a helsinki konferencián is köröztek, hogy ellensúlyozzák a romániai helyzetről szóló félretájékoztatást. /MTI/
1992. július folyamán
"A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte Nicolae Ceausescu fia ellen népirtás miatt kiszabott ítéletet. Nicu Ceusescunak "előre megfontolt emberölésre való felbujtás" miatt kell új tárgyaláson felelnie. /MTI/"
1992. július folyamán
"Az Europa Est-Vest román lap durván támadta Sütő Andrást, "Horthy pofátlan unokáját", mert a tévé jún. 20-i magyar adásában védte a marosvásárhelyi magyar "gyilkosokat". /MTI, Cristian Ben: Iritate. = Europa Est-Vest (Bukarest), júl. 28.-aug. 3./"
1992. augusztus 1.
Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera vezetősége megtámadta a polgármester azon rendelkezését, amely tiltja a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését. /(i-ó): Magyar Opera kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1992. augusztus 1.
Anyagi nehézségek miatt utoljára jelent meg a Falvak Népe (Bukarest) hetilap. Az infláció, a papír árának emelése miatt egyre nehezebb a lapok megjelentetése. /Falvak Népe (Bukarest), aug. 1./
1992. augusztus 4.
Aug. 2-án Szovátán ünnepélyesen felavatták Petőfi mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./