"A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) vezetősége ismertette az intézmény idei programtervezetét. Balog László intézményvezető elmondotta: júliustól az intézmény a csíkszeredai központ mellett két fiókirodát is működtet Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai központban létrejött a közművelődési osztály Sárpátki Ágnes vezetésével, valamint az információs, archiválási és kultúradigitalizálási szakosztály Simon Attila irányításával. Az intézmény egyik legnagyobb vállalkozása a még fellehető értékek, illetve az elmúlt évtizedek során összegyűjtött hang- illetve képanyag digitális feldolgozása. A HMKK tulajdonában jelenleg több mint száz videokazettányi anyag vár feldolgozásra, valamint jelentős mennyiségű kép- és hanganyag, amely a régióra jellemző kultúrörökséget tartalmazza. Terveik között szerepel egy nagyméretű felmérés, falvanként ezer-ezerötszáz kérdést tartalmazó kérdőívvel. A kutatómunka mellett a tervek között szerepel oktató jellegű munka is, elsősorban a vidéki kultúrotthonok vezetői számára szeretnének továbbképzést tartani. /Daczó Dénes: Kulturális értékek szervezett mentése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 12-én Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ). A magát demokratikus és politikamentes társadalmi szervezetként meghatározó szövetség "a humánus erkölcsi normák, az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra iránti elkötelezettség alapján a magyar köz- és szaknyelvi információközlés széles körű céltudatos és rendszeres fejlesztését, a magyar szakirodalmi kiadói tevékenység kritikus szakmai-morális figyelemmel kísérését, a környező népek hasonló célú saját mozgalmával kialakított testvéri együttműködést, továbbá az elburjánzott szellemi környezetszennyezés visszaszorítását" kívánja szolgálni. Az alakuló ülés fővédnöke Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az alapító tagok soraiban a számtalan magyarországi mellett 18 erdélyi, két kárpátaljai, két felvidéki, egy vajdasági és egy kanadai is található. /Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Hetvenöt éve gyűltek össze először Kemény János hívására Marosvécsen az erdélyi magyar írók legjobbjai. 1926. július 16-18. között zajlott az első találkozó, melyet 1944-ig még tizennégy követett a vécsi kastélyba. A helikoni íróközösség emlékét jún. 16-án idézték két helyszínen is, Marosvécsen és Marosvásárhelyen. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a helikoni asztalnál szólt az itt nyugvó Keményék elévülhetetlen érdemeiről. Üzenetük, példázatuk ma is hiánytalanul érvényes - hangsúlyozta az irodalomtörténész és irodalomszervező budapesti vendég. Az emlékezők Wass Albert szomszédos síremléke előtt is tisztelegtek. /Marosvécsi jubileum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./ Koszorúzással tisztelegtek az irodalmárok Marosvécsen a Helikon megalakulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett emléknapon. Kemény János egykori kastélyának kertjében, az író és felesége sírjának szomszédságában, a Helikon-asztalnál Pomogáts Béla mondott rövid beszédet. Marosvásárhelyen a Bernády Házban Pomogáts Béla, Gálfalvi Zsolt és Kántor Lajos az Erdélyi Helikon megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére tartottak előadást. /A szolidaritás jelenleg is időszerű. 75 éve alakult meg a Helikon Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

"A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./"

"Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./"

"Jún. 16-17-én tartották meg Sárközújlak Napjait. Az első napon az iskolásoké volt a főszerep. Másnap focibajnokság zajlott, majd felszentelték a most elkészült kápolnát avatták fel a temetőben. A modern, ökumenikus kápolnát a polgármesteri hivatal pénzalapjaiból építették. A tavalyelőtt felavatott Sárközújlaki Hősök Emlékművét megkoszorúzták a prefektus, a megyei tanácselnök és a helyi RMDSZ képviselői. Ezután kezdődtek el a szabadtéri színpadon az előadások. /Sárközújlak Napjai. A fiatalok szórakoztak a legjobban a községnapon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./"

"Puszt Tibor magyarországi filmrendező a Civis Film Kft. megbízásából készülő Ibrinkó című kalandfilmet Erdélyben forgatja. Benedek Elek három meséjét ollózta össze Jeli Ferenc dramaturg, amikor az Ibrinkó forgatókönyvét állította össze. A közeljövőben egy 1848-as témájú film helyszínéül szolgálhat a Lázár-kastély/Megéri Erdélyben forgatni. Ha kell, hiteles szereplőt faragnak az ökrös fogat hajtójából is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

" Az Akadémiai Akkreditációs Tanács jún. 19-i ülésén arról döntött, hogy a Sapientia Alapítvány által kérvényezett marosvásárhelyi informatika szak is megkapta az ideiglenes működéshez szükséges jóváhagyást. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Az amerikai szakértők Irak irányában történt illegális fegyver exporttal vádolják Romániát, adták hírül a román lapok. A The New York Times jún. 18-i számában két amerikai fegyverszakértő Iraknak történő fegyverexport jelentésének részeit közölt, amelyben romániai cégek exportáló országokként jelennek meg, ukrajnai és fehéroroszországi cégek mellett. Ha a hír valósnak bizonyul, akkor Románia megszegte az ENSZ 1990-ben érvénybe lépett fegyverembargóját Irak ellen. A vád azért is súlyos, mert létezik egy precedens: 1998-ban a CNN közölt hasonló riportot a román hadügyminisztériumhoz tartozó "Aerofina" cég Iraknak történő fegyverexportjáról. Az 1998-ban történt eset folytán több hadügyi tisztségviselőt váltottak le. A bukaresti külügyi szóvivő az esetre reagálva elmondta, hogy az eset tisztázása érdekében tájékoztatást kér az ügyben az ENSZ-től. - Ez a vád súlyosan érinti Románia NATO integrációs szándékait. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete év végére el szeretné készíteni a kolozsvári magyarság nyilvántartását - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető elnök. Bitay elmondta: az összeírás jó ütemben halad, az emberek egyre érdekeltebbek magyarságuk megvallásában. Eddig mintegy 30 ezer személy adatait sikerült összegezni. Nemcsak az RMDSZ-tagokat keresik fel, hanem elsősorban azoknak az adatait próbálják összegyűjteni, akik nem RMDSZ-tagok. /Javában folyik a magyarság összeírása. Egyre nagyobb az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Kolozsváron a tanácsosok a nagyteremben gyűltek össze a helyi költségvetés tervezetének megtárgyalására, azonban nem tudták megvitatni és elfogadni a város költségvetését, mivel a polgármester nem terjesztett elő erre vonatkozó határozat-tervezetet. A költségvetést jún. 15-ig kellett volna elfogadni. Molnos Lajos szerint a legmegfelelőbb megoldás a polgárok pontos tájékoztatása lenne, hiszen jelen pillanatban a város lakóinak körében csupán a polgármester álláspontja ismert. A tanácsosok levelet intéztek a prefektushoz, amelyben tájékoztatják őt a kialakult helyzetről. /K. O. [Kiss Olivér]: Még mindig költségvetés nélkül a város. Nincs ellenszer a polgármester csökönyösségére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Jún. 18-ára Gheorghe Funar polgármestert újból beidézték rendőrségi kihallgatásra, hogy kérdőre vonják a május 31-i tanácsülés akadályoztatása miatt, de ő ezúttal sem jelent meg. Jún. 15-ére a polgármestert már egyszer behívták a rendőrségre, de ő arra hivatkozva, hogy az idézésen nem volt dátum és iktatószám, nem jelentkezett. Funar bejelentette: zaklatás miatt az európai Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusához fordult segítségért. /Kiss Olivér: Hétfőn sem jelentkezett a rendőrségen a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"A Transylvania Community College 2001 (Erdélyi Népfőiskola 2001) kisebbségi konferencia lesz jún. 24. és júl. 7. között Székelyudvarhelyen. Hazai és külföldi előadók részvételével szervezett rendezvénysorozaton lesz roma nap, a kisebbségi oktatás napja, etnikumok közti kapcsolatok napja, régiófejlesztési nap, a kisebbségek és az EU-bővítés napja, kisebbségvédelmi nap, európai népfőiskolák napja. A szervező Association for Community Colleges (Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az ACC célja egy olyan felvilágosult európai vitakultúra megteremtése, amely elsősorban európai problémákra, kérdésekre reflektál. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat - összhangban az ACC általános céljaival - egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadássorozat speciális esettanulmányra, az erdélyi kisebbségek együttélésének bemutatására épül. Ma már egyre több ember számára természetes az olyan szupranacionális szerveződés, amelynek működésében nem játszik kiemelkedő szerepet a nemzet és országhatár fogalma. /Kisebbségi konferencia Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

" Lászlóffy Csaba: A kitölthetetlen hiátus című kötetét mutatja be Józsa István jún. 21-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az elmúlt századelőt megelevenítő kisregény egy család életén keresztül közelíti meg a trianoni ítélet előzményeit és azóta is kiheverhetetlen hatását. A könyv nem kapható, mert a kinyomtatott kötetek feliratkozás útján elfogytak. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Tíz esztendővel ezelőtt, 1991. máj. 11-én alakult meg Romániában a Máltai Segélyszolgálat, amely néhány év alatt egész hálózatot épített ki az ország nyugati részében. Kolozsvár, Temesvár, Arad után Kisiratoson is megkezdte működését a szolgálat kirendeltsége. A Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségén jún. 15-én a emlékeztek meg a jeles eseményről. Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének vezetője elmondta: terveik szerint hagyományőrző csoporttá szeretnék alakítani a fiatal lányokból és fiúkból verbuválódott kis közösséget, amely felélesztené az aradi, Arad környéki táncokat, népdalokat, népszokásokat. Tervezik táncházak létesítését Aradon és a megye falvaiban. - Elkészült a polgármesteri hivatal és a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének közös beruházása: egy korszerűen berendezett fogorvosi rendelő, amelyet előreláthatóan a szerény anyagi körülmények között élő emberek vehetnek majd igénybe. Az új létesítmény avatási ünnepségén megjelent Barla Zsuzsa, a Máltai Segélyszolgálat főtitkára Kolozsvárról és dr. Almási Béla, a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi kirendeltségének vezetője is. /Aradon is megünnepelték. A Máltai segélyszolgálat tíz éves évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./"

"A testvérvárosi kapcsolatok jegyében két előadással vendégszerepel a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozaton. Színpadra kerül Egressy Zoltán Portugál, valamint José Triana Gyilkosok éjszakája című darabja jún. 28-án, illetve jún. 29-én. /Szegediek vendégjátéka a Marosvásárhelyi Napokon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Máj. 10-12. között rendezték meg az erdélyi magyar írók találkozóját Hargitafürdőn. Kellő visszhangja nem volt az eszmecserének. Végül nyilatkozatot tett közzé a tanácskozáson megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája, melyet harmincnál is több erdélyi és Erdélyből elszármazott, vagy magát erdélyinek valló szépíró tette a magáévá, s az így szól: "Írónak az író-olvasó viszony alkotóbb felét tekintjük. Erdélyi magyar író - értelmezésünk szerint - az, ki - függetlenül születési helyétől, állampolgárságától, nemzeti hovatartozásától - vállalja családi vagy szellemi kötődéseit, és kiemelten fontos számára, hogy Erdélyben s bárhol erdélyiként, magyarul közöljön. Az erdélyi magyar írónak, mint bármely írónak a világ bármely pontján, szüksége van kompetens érdekképviseletre, függetlenül attól, hogy magára vállalja egyéb írói társaságok tagságát is. Az írók alapvető érdekein a következőket értjük: a feltétel nélküli írói függetlenséghez való jogot; szakmai érdekeket (díjak, ösztöndíjak, alkotói, kapcsolati támogatását, fordításokat, publikációs lehetőségeket, s mindazt, mi a szakma etikáját nem sérti); egzisztenciális érdekeket (polgári jogkörön túllépőt is, mint a szerzői jogok érvényesítése, alkotói nyugdíj stb.); az optimális alkotáshoz való jogot, a jelen kulturális és technikai, a kommunikáció új és bemérhetetlen lehetőségeinek, egy gyökeresen más igényeket hordozó kor szellemének megfelelően. E célból az aláírók e Nyilatkozat, valamint Működési Szabályzatunk utólagos és szavazás alapján történő véglegesítése előtt, bizalommal előlegezik nevüket az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) alapítói névsorába." /Nem kell, de mégis lesz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./"

"Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./"

"A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának nemrég megtartott sajtótájékoztatóján bírálták a polgármesteri hivatal és a helyi televízióadók közötti szerződések előírásait. Különösképpen nehezményezték, hogy az Antena 1 adón a magyar nyelvű adások időtartama jelentősen csökkent. /Tanácsülés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./ "

"Csíksomlyón a pünkösdi búcsú alkalmából megtartották a csángó misét. A Szűzanya mellett még a Kárpátok koszorúján belüli nemzettel való találkozás vonzza ide a csángókat, és sokan közülük csak itt hallanak üdvözítő szavakat magyarul. Tizenkét év után most tartották először a Szent Péter-templom udvarán a csángó misét, melyre mintegy félezer csángó jött el. Öreg csángó néni mondta: Itt lehet érezni a Szűzanyát, az ember mintha egészen elmásulna. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter történelmi csodának nevezte azt, hogy az Európa Tanács "egy papírral a világ szemébe kimondja, hogy a csángóság egy olyan archaikus csoportját alkotja a magyarságnak, akik a középkor óta élnek a Románia keleti részén fekvő Moldvában". Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a dokumentum leszögezi azt is: a csángó a magyar nyelv egyik formája. Bebizonyosodott, hogy békediktátumokkal lehet a határokat tologatni, de a magyar nemzet és kultúrája egy és oszthatatlan. Dávid Ibolya elmondta, hogy minden évben elzarándokol ide, és ennek semmi köze sincs a közéleti tevékenységéhez. Nekem ez mint hívő katolikusnak a vallásomhoz kötődő évi szertartás, ezért semmilyen hatóságtól nem tartok, sem a beszédem, sem az ittlétem miatt - jelentette ki. A csángó mise alatt a Magyar Igazság és Élet Pártja tagjai a csíksomlyói csodatevő Szűzanyát, a Babba Máriát ábrázoló szórólapokat osztogattak, melyeknek a hátlapjára a Magyar imádságot követelést nyomtatták, alája pedig a párt jelvényét. A templomkapun kilépő magyar igazságügy-miniszter visszautasította a feléje nyújtott papírt. Dávid Ibolya elmondta, van hallgatólagos megállapodás, melyben egyházi és világi személyiségek egyetértettek: elkerülik a politikát bizonyos helyzetekben, alkalmakkor. Ide mindannyian azért jövünk, mert a Csíksomlyói Szűzanya a gyermekeit hazavárja. /Kristály Lehel: Csángó mise. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./ "

"Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"