"Az MDF egyetért a kormányfővel abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához - szükség szerint - több munkás kézre, nem pedig betelepítési akciókra van szükség - jelentette ki Csapody Miklós, a képviselőcsoport szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. - Az MDF történelmi bűnnek tartja, ha a határon túli magyarságra bárki is puszta eszközként, az anyaország emberutánpótlási bázisaként tekintene - jelentette ki Csapody Miklós. Hangsúlyozta: az MDF elítéli a nemzetpolitikát alapelveiben magtagadó nemzetmentést, és nem ért egyet a MIÉP-nek a Kárpát-medencében élő, mintegy egymilliós lélekszámú szórványmagyarság betelepítésére vonatkozó elgondolásával. Az MDF-es politikus kifejtette: a szórványmagyarság hatalmas tömege ma már a történelmi magyar nagy- és középvárosokban él, ők jelentik a határon túli magyar közösségek szellemi, gazdasági elitjét. Közölte: így a városi szórványok "elszívása" a nemzetrészek "lefejezését" is jelentené, és ez belátható időn belül a ma még tömbökben élő magyarság szellemi és demográfiai "elcsángósodásához", majd asszimilációjához vezetne. Megjegyezte: ha például áttelepítenék a majd 800 ezres erdélyi szórványmagyarságot, a maradék magyarság romániai aránya oly mértékben csökkenne, hogy mindenkorra lemondhatna parlamenti képviseletéről, vagyis politikai érdekérvényesítéséről. /Munkások kellenek, nem betelepülők. Csapody a magyar miniszterelnök kijelentéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A román kormány két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jén egyoldalúan megszegte az előzőleg Magyarországgal is aláírt CEFTA-egyezményt, és a szerződésben szavatolt vámmentesség ellenére a magyar sertés- és baromfihús importját 45 százalékos védővámmal korlátozta. Azóta a magyar fél több ízben is szakértői tárgyalásokat kezdeményezett a CEFTA-tagországok gyakorlatában addig ismeretlen nagyságú védővámok mérséklésére, azonban mindannyiszor csak ígéreteket kapott, hogy a román illetékesek foglalkoznak az üggyel. Legutóbb május végén a román-magyar szakértői tárgyalások azzal értek véget, hogy a román illetékesek a minisztériumközi egyeztetéseket követően végleges választ adnak a magyaroknak. Az egyeztetésről azóta sincs hír, közben jún. 13-án Adrian Nastase miniszterelnök védelmébe vette a román baromfiágazatot, azzal vádolva meg a külügyminisztériumot, hogy az ellenőrizetlen húsbehozatallal veszélyezteti a hazai állattenyésztést. /Tovább tart a magyar húsáruk bojkottja. Egyoldalúan megszegett CEFTA-szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Toborzó - magyar tannyelvű képzés a romániai felsőoktatásban címmel 120 oldalas füzetet adott ki. Az összeállítás részletes leírást nyújt a magyar nyelvű képzést biztosító állami intézményekről, valamint a magán felsőoktatásról. A kiadvány tartalmazza az intézmény felépítését, a különböző képzési területeket, szakokat és szaktársítási lehetőségeket. /Cseke Gábor: Újszerű "toborzó" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"A marosvásárhelyi színház a tavaly 14 milliárd lejes állami költségvetésben részesült, az idén viszont mindössze 11 milliárd jutott a két társulatnak. Ezt az összeget még azelőtt elköltötték, mielőtt nyilvánosságra hozták volna, így az év hátralévő részében a vásárhelyiek csak a költségvetés esetleges kiegészítésében vagy önerejükben bízhatnak. marosvásárhely gazdasági igazgató szerint a jelenlegi miniszter vagy nem tudja, vagy nem képes felfogni, hogy a marosvásárhelyi Nemzetiben lényegében két színház működik: a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat. Ezért az intézmény személyzeti apparátusa is lényegesen nagyobb más színházakénál. A vezetőség egyelőre dilemma előtt áll: csökkenti a fizetéseket vagy leépítésekhez folyamodik. A jelenlegi 206-os keret is sokszor szűkösnek bizonyul. "Egyetlen megoldás önerőből kihúzni ezt az évet - véli Kárp György. - Ez sem lehetetlen, csak olyan darabokat kell játszanunk, amire a közönség is ráharap." A magyar tagozat jún. 18-án fejezi be az évadot, addig két tévéfelvételt készít a Duna TV: A tavasz ébredése és a Szent Iván-éji álom című darabokat mutatják be kamerák előtt. /Elfogyott a költségvetési pénz. Kárp György szerint Bukarestben nem tudnak a magyar tagozatról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./"

"Egyre komolyabb gondok fenyegetik Szatmárnémeti színházának mindennapjait. A felújítási tervek elkészültek, annak 50 millió lejes költségét egyelőre senki nem fizette ki. A megyei tanács által a költségvetésben jóváhagyott összeg a felújítási munkákra nem vonatkozik. A megyei tanács által jóváhagyott új szerkezeti struktúra az eddigi 166 fős létszámot 30 százalékkal csökkenti. A színház gazdasági vezetése mindössze 40 személyt tud nélkülözni, a leépítések folyamatban vannak. Mindkét társulatnál megmarad két művészeti rendező, két dramaturg, két műszaki rendező és 21 színész (külön-külön). /Szatmárnémeti Északi Színház: Az épület áll, az intézmény inog. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./"

"Temesváron a ballagó diákokat Erdei Ildikó igazgatónő és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatták. A fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat Sütő Egeressy Zsuzsának, rangos irodalmi vetélkedők és szavalóversenyek többszörös győztesének. Négy végzős osztály hatvan diákja /a Bartók Béla Líceum és a Gerhardinum Katolikus Líceum tanulói/ ballagott Temesváron. /Pataki Zoltán: Sapientia díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Máj. 10-én, Szentháromság vasárnapján a váradhegyaljai ökumenikus templomban közösen hirdetett igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Közös búcsúban vettek részt minden évben Nagyvárad távoli városnegyedében, ahol pár esztendeje a két egyház közösen emelt Istennek házat. Végül felléptek a Szent László római katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium diákjai, a népzenét játszó Pajó zenekar, az élesdiek és a Partiumi egyetem kórusa. /Megmutassuk a világnak: együtt vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Ott, ahol zúg a négy folyó címmel a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szent István Kör könyvet adott ki Trianonról. Az előszóban Wass Albertet idézik: "Van életünknek egy szakasza, amire nem szívesen emlékszünk vissza. Márpedig megfeledkezni róla hiba lenne". A könyvben Kereskényi Gábor joghallgató, a MIK társelnöke mutatta be Trianon előzményeit, a béketárgyalásokat s a magyarság reagálását. Danku Pál Csehszlovákia és Jugoszlávia két világháború közti nemzetiségi helyzetéről értekezett, Thoroczkay Sándor tanár pedig Trianon következményeiről írt. /Szatmári könyv Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Megtörtént Szentegyházán a templomavatás, de az Erdélyi Református Egyházkerület főtisztségviselőiből senki sem jött el erre az alkalomra. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága május 17-i határozatával megvonta a lelkipásztorság gyakorlásának jogát, a palástviselés jogát Baktai Béla lelkésztől, ennek ellenérre a templomot a lelkész mégis fölszentelte. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tévé nyilvánossága előtt elmondta: a szentkeresztbányai lelkipásztor sorozatosan áthágta az egyház törvényeit, Baktai Béla ugyanis megvált annak idején a szentkeresztbányai lelkészi állásától, majd folyamatosan visszatért, istentiszteletet tartott, és ezzel megsértette a parókusi jogot. Baktai Béla megfellebbezte a fegyelmi határozatot. /Templomavatás fellebbezéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Temesváron a Bartók Béla Líceum ballagó diákjait /négy végzős osztály hatvan diákját/ Erdei Ildikó, az intézmény igazgatója és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatta, majd a fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat. /Sapientia-díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./"

"A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Szivárvány nevű színjátszó köre jún. 15-én mutatja be a Nagyváradi Állami Színházban Farkas Imre Iglói diákok című dalos-táncos népszínművét. A színjátszók tervezik a Légy jó mindhalálig előadását is. /Bemutatkozik a Szivárvány. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./"

"Kulcsár Béla, a 47 esztendősen, 1976-ban elhunyt marosvásárhelyi szobrász- és festőművész halálának negyedszázados évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik műveiből jún. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában: 36 festményét és 14 szobrát - márványból, kőből, bronzból, fából készített alkotásait - láthatja a közönség. Kulcsár Béla készítette a sepsiszentgyörgyi Dózsa György mellszobrot. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti térre tervezett kompozícióját, a bronz szoborcsoportot 1974-ben avatták fel. 1976-ban az agyagfalvi emlékmű tervei körüli politikai viták közepette újabb szívroham érte, s még ugyanabban az évben, jún. 18-án meghalt. /Kulcsár Béla emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság jún. 14-én újabb javaslatokat tett a Ticu-törvény módosítására. Véleményük szerint egy olyan törvényjavaslat kidolgozására lenne szükség, amely az elmúlt egy év tapasztalataira alapozna. Mint ismeretes, a Ticu-törvény szerint minden állampolgár hozzáférhet saját szekuritátés iratcsomójához. A bizottság javaslatait egyeztették a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) észrevételeivel. A felmerült problémák az állami tisztségviselők átvilágításával, a kérvényekre való válaszadás határidejével, valamint a dossziék tanulmányozásának elsőbbségével függenek össze. Radu Timofte, a SRI igazgatója kijelentette: hosszabb ideje foglalkoznak a Ticu-törvény néhány szakaszának módosításával. /Újabb módosítások a Ticu-törvényben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Jún. 12-én a napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában megcáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. A történelmi tények felsorolásával és az utóbbi két évszázad erre vonatkozó törvényeknek az ismertetésével érzékeltette a közbirtokosságok magántulajdoni jellegét. Végső szavazásra került többek között: A hazai egyházaknak visszaszolgáltatott egyes ingatlanokra vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet, Az Evangélikus Egyháznak átadott ingatlanra vonatkozó 1999/85-ös sürgősségi kormányrendelet, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitására vonatkozó 2000/285-ös sürgősségi kormányrendelet elutasító jelentése, a külföldön élő román vagy kettős állampolgársággal rendelkező román állampolgároknak járó kedvezményekre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasító jelentése, az erdőrendészeti törvényt módosító (az RMDSZ által kezdeményezett) törvénykezdeményezés elutasító jelentése. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 15. - 1989. sz./"

"A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesebb módosításairól Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott sajtótájékoztatót jún. 13-án Budapesten. Az MSZP módosító javaslatai közül mintegy 20-at építettek be a törvénybe, köztük számos koncepcionális jellegűt. A szocialista párt elnöksége támogatja, hogy a frakció megszavazza a státustörvényt. A határon túli legitim magyar szervezetek egyöntetűen kifejezésre juttatták támogató álláspontjukat, mely nélkül e törvény nem születhetett volna meg. - Megerősítették, hogy a határon túli magyar saját nyilatkozatával tanúsíthatja magyarságát. Nem csak a magyar állam dönt arról, ki kap magyar igazolványt.- Az EU-ban teret hódít a határokon átívelő közszolgáltatások biztosítása. A törvény létrehoz egyfajta státust, de ez nem jelent közjogi viszonyt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke további konkrét módosító javaslatokról tájékoztatott, továbbá a törvény fogadtatásáról a határon túli magyarság körében a Balázs Ferenc Intézet felmérése alapján. A volt Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia nem szomszédos tagállamaiban élő magyarokkal kapcsolatban utalt arra: esetükben megfogalmazódott egy olyan javaslat is, hogy amennyiben van lakóhelyük a most szomszédos országokban, akkor ők is élhetnek a törvény által biztosított kedvezményekkel. "Nem állandó lakhelyről van szó. Ha be tudnak jelentkezni az eredeti szülőföldjükön, családi vagy egyéb kapcsolataik révén, akkor ez a törvény rájuk is vonatkozhat. Ez gyakorlatilag áthidaló megoldás arra vonatkozóan, hoyg miként tudjuk őket is arra ösztönözni, hogy eredeti szülőföldjükön tartsák meg kapcsolatrendszerüket". Két fontos új elemre is felhívta a figyelmet a törvényből. Az egy Az egyik: ösztöndíjrendszer mindazon fiatalok számára, akik szülőföldjükön tanulnak felsőoktatási intézményekben. Függetlenül attól, hogy magyarul vagy az adott állam nyelvén tanulnak, magyarországi ösztöndíjat kérhetnek és kaphatnak. A másik a magyar nyelvű felsőoktatás segítését szolgálja olyan szervezetek támogatásának kilátásba helyezésével, amelyek közreműködnek abban, hogy magyarországi tanárok a szomszédos országok egyetemein tanítsanak. A magyar két részből fog állni. Egyrészt egy biztonsági okmányból, olyan plasztikkártyából, amilyet a magyarországi hatóságok állítanak ki személyi igazolványként. A másik egy ehhez csatlakozó könyvecske, amelyek a kedvezmények igénybevételét tartja nyilván. Az igazolvány kétnyelvű lenne. "Első alkalommal valósul meg Magyarországon egy olyan igazolványtípus - mondta Szabó Tibor -, ahol a szomszédos országokban élő magyarok családi- és utóneve az adott ország hivatalos nyelvén és magyarul is minden esetben megjelenik. Ugyanez érvényes a születési helyre, lakhelyre vonatkozóan." /Zárószavazás előtt a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Reform Tömörülés IV. Kongresszusán sikerült egy olyan keretet megfogalmazni, amely kiindulópontja lehet az RMDSZ megújításának. Azt szeretnék, hogy az RMDSZ töltse be azt a szerepet, amiért létrehozták. Megfogalmazták, hogy a megmaradás és a fejlődés az autonómiaformák megvalósításától függ. A Reform Tömörülés hangsúlyozta a regionalizmust. Elképzelésük szerint egy átfogó adó- és államreform keretében az Erdélyben megtermelt pénz nagyobb hányadát helyi szinten kell tartani, és ezzel egy gazdag régiót kell kialakítani. Ugyanakkor az RMDSZ-en belüli állapotokat is meg kell reformálni, ugyanis a döntéshozás és a fontos információk kezelése olyan módon leszűkült, hogy nagyon gyakran a szövetség országos politikusai sem szereznek tudomást a kérdésekről, a sajtóból tudnak meg dolgokat. - Sajnálatos, hogy nincs a szabad belső választásokra jellemző versenyhelyzet az RMDSZ-ben, sőt, nagyon sok helyen olyan eszközöket használnak, amely ezt nem teszi lehetővé. Szilágyi Zsolt mindenkit arra buzdít, hogy akinek véleménye van, azt mondja el, mert a legnagyobb ellenségünk a félelem. /Magyar Balázs: Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke szerint: Szűk zakóban sem szabad félni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./"

"Jún. 9-én rendezték meg Sinaián a Románia és a románok a mai tudományban című nemzetközi tudományos tanácskozást. Iliescu elnök emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti össztermék (GDP) ma csak 70 százaléka az 1989-esnek, a vásárlóerő pedig a felére csökkent. Iliescu kitért a társadalmi szerkezet torzulásaira is, például arra, hogy bár a román lakosság fele falvakban él, az egyetemeken tanuló fiataloknak csak 1 százalékát teszik ki a falusi fiatalok. Iliescu szerint Románia számára az információs technika jelenti az egyetlen lehetőséget az előretörésben. Az információs társadalom megteremtése érdekében a román kormány közel 500 millió dolláros beruházást jelentő programot fogadott el. Iliescu azért küzd, hogy a fiatal román kutatók szabadon utazhassanak Nyugatra, de aggasztónak tartja, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége nem tudja elképzelni jövőjét Romániában. /Románia és a románok a mai tudományban. Nemzetközi konferencia Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Dr. Dorin Alicu, az Erdélyi Történelmi Múzeum osztályvezetőjének vezetésével jún. 11-e óta folytatódnak Kolozsváron a főtéri ásatások. A tervek szerint a terjeszkedés nyugat felé fog történni. Először a konzerválási munkálatok következnek. Amennyiben szükséges, a jövőben feltörik a második világháborús víztároló medencét is. /Szabó Csaba: Hétfőtől újra ásnak a Főtéren. A terjeszkedést nyugat felé tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"A Balázs Ferenc Intézet munkatársa, Dobos Ferenc Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában jún. 14-én mutatta be azt a szociológiai kutatást, amit a határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági) magyarok körében végeztek a tervezett státustörvény előírásaival kapcsolatosan. Az intézet összehasonlító vizsgálata szerint a készülő törvény hatására csupán az Erdélyből származók közül vállalnának többen Magyarországon munkát. A tervezett kedvezmények közül a legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartják, második helyen az egészségügyi ellátás szerepel. Az erdélyiek a jövőben a magyar kormánytól elvárnák a kettős állampolgárság megadását. - Az intézet áprilisban végzett és a múlt évi kutatással összehasonlított munkája szerint 2000-hez képest átlagosan 10 százalékkal többen igényelnék a magyar igazolványt. Így Erdélyben a megkérdezettek 93,2 százaléka (2000-ben 80,8 százalékuk), Felvidéken 73,1 százaléka (2000-ben 64,8 százalékuk), Kárpátalján 93,2 százaléka (2000-ben 86,5 százalékuk), míg Vajdaságban 87,2 százaléka (2000-ben 79,9 százalékuk) kérne a magyar állam által kibocsátott okmányt. Az erdélyiek (de a többi régióban élő magyarok is) legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartották, a második helyen az egészségügyi ellátás van (Kárpátalja és Vajdaság is hasonlóan gondolja), a harmadik a magyar iskolába íratott gyermek szülőföldön való támogatása, negyedik az utazási kedvezmények, ötödik a munkavállalás, hatodik a magyar iskolába járó diákok számára igazolvány, a hetedik a kulturális intézmények látogatásának biztosítása és nyolcadik a felsőoktatási részképzés. - A schengeni határok lezárása esetén Erdélyből a megkérdezettek 19,42 százaléka (2000-ben 21,4 százaléka) szeretne áttelepedni, a státustörvény hatályba lépése esetén pedig csupán 8,34 százalékuk (11,3 százalék 2000-ben). /Vass Enikő: Legfontosabb a nemzeti vízum. Szeretnének kettős állampolgárságot is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Írószövetség, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszéke, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében jún. 14-én Kolozsváron megkezdődött az Identitásproblémák Erdélyben az ezredfordulón című konferencia. Kötő József, az EMKE-elnöke köszöntötte a megjelenteket, elmondta, hogy több munkacsoportban, párhuzamosan folyik a program. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felhívta a figyelmet: ünneplésre ad okot az, hogy a Korunk illetve a Helikon irodalmi folyóiratok immár 75 esztendős múltra tekinthetnek vissza. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke Irodalom - identitásfenntartó hagyomány címmel az irodalom szerepéről tartott előadást. A meghívottak visszatekintettek a Korunk 75 éves múltjára. /(S. Á. B.): Kibővült Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Az Oktatási és Kutatásfejlesztési Minisztérium tankönyvlicitjén első és második helyezést ért el két alternatív ábécéskönyv, amelyeket szeptembertől használhatnak az iskolák magyar első osztályaiban. A tankönyvek a sepsiszentgyörgyi T3 Info és a kolozsvári Stúdium kiadók gondozásában jelentek meg. Az első helyezést elért tankönyv, a Munkáltató Ábécéskönyv szerzője Mészely József tanító elmondta, hogy az ismereteket játékos, tanulásra ösztönző rendben tárja a gyermek elé. Talán legfontosabb újdonsága, hogy szövegközpontú. /Antal Réka: A gyermek számára gyönyörűség legyen Avagy a legújabb erdélyi magyar ábécéskönyvről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"A Korunk és az Apostrof folyóiratok közös szervezésű Magyar-román kulturális kapcsolatrendszerek című vállalkozása záró előadását tartották jún. 13-án, Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A találkozó a Németh László emlékév jegyében zajlott. A meghívottak, Nicolae Balota és Cseke Péter a Németh László-i életmű szakavatott ismerőinek bizonyultak, meleg szavakkal méltatták a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodójának érdemeit. Kiderült: az Iszony című regényen kívül egyéb Németh László-műveket nem fordítottak le román nyelvre. /Sándor Boglárka Ágnes: A minőség forradalmára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"A Salamon Ernő Irodalmi Kör jún. 11-i ülésének vendége Tatár Etelka volt Chicagóból, aki az 1956-os emigáció magyar költészetéről tartott előadást. Tatár Etelka két éve él Amerikában, azelőtt magyar irodalom szakos tanár volt Aradon. A Chicagóban élő Mózsi Ferenc verseskötetét küldte ajándékba az irodalmi körnek, Makkai Ádám professzor pedig dedikált kéziratpéldányokat fénymásolatban. Az irodalmi kör e gesztust antológiájával honorálta. /Irodalmi Kör az 56-os emigráció költészetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./"

"Kézdivásárhelyen első alkalommal rendezték meg a Municípiumi Kulturális Napokat. Máj. 31-én a környék tánccsoporjai, énekkarai léptek színpadra, jún. 1-jére pedig énekes műsort, házi tárlatot és táncelőadást hirdettek. A tárlatmegnyitóra három főre csökkent a közönség. A meghívott énekes csoportok különböző problémák miatt nem jöttek el. A tárlat megnyitóján nem voltak jelen a kiállító művészek sem. /Municípiumi Kulturális Napok. Tánc és ének a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./"

"Jún. 14-én Nagyváradon ballagtak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzős diákjai. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Popper Cserepes Zsófia igazgatója szólt az ifjakhoz. /Búcsúztak a végzősök a Lorántffyban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 15./"

"Két héttel korábban, szept. 17-én kezdődik a Babes-Bolyai Tudományegyetem kilenc karán a 2001/2002-es tanév - jelentette be Kása Zoltán rektor-helyettes. A módosítást csak a karok fele fogadta el, a szenátus úgy döntött, tiszteletben tartja a módosítani nem szándékozó fakultások óhaját. A pótvizsgákat a kreditrendszer szerint tartják. /Korai tanévkezdés a BBTE-n. Csak a karok fele fogadta el a rendszermódosítást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./"

"A szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes 1992 őszén alakult középiskolásokból és fiatalokból. Kilenc év alatt a csoport több mint 250 előadást tartott elsősorban a Mezőség olyan falvaiban, ahova eddig még nem, vagy ritkán jutott el együttes. 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nekik ítélte a Könczei Ádám-díjat a mezőségi népzene és néptánc tervszerű átörökítése érdekében kifejtett tevékenységükért. Az amatőr néptánccsoport az általuk létrehozott Téka Művelődési Alapítvány intézményes keretei között működik. Balázs Bécsi Attila, az együttes vezetője elmondta, hogy 1994-ben változtatták meg az együttes nevét Kenderkócról Kalákára. Pályázat segítségével 1995-ben beköltözhettek az egykori magánházba, azóta ott próbálnak. Az együttes fellépéseit a buzai hagyományőrző zenekar kíséri, és sok esetben segít a kolozsvári Tarisznyás együttes. /Négyszáz gyermeknek oktatnak. Gazdag nyári program vár a szamosújvári Kalákára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./"

"A szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával nyomtatásban is napvilágot látott annak a - verses-zenés - ünnepi műsornak az anyaga, amely Wass Albert halálának harmadik évfordulóján hangzott el Szatmárnémetben a Kalvineumban és a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A kiadvány életrajzi adatokat is tartalmaz. /Wass Albert emlékfüzet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./"