"Kétnapos /ápr. 20-21./ kisebbségi konferenciát szervezett a Studium Academicum Alapítvány és a hollandiai Református Államismereti Párt (SGP) Fugyivásárhelyen, a református egyházközség gyülekezeti házában. Kállay Lászlónak, az alapítvány elnökének köszöntője után Leen van der Waal, az SGP küldöttségének vezetője szólt a megjelentekhez. A hallgatóság három csoportra oszlott, és külön helyiségekben vitatta meg az elhangzottakat. Dr. Arie Bloed, az SGP budapesti megbízottja tartott előadást Európai kisebbségi normák és Románia kisebbségpolitikájának európai uniós megítélése címmel. /Stúdiumok a kisebbségekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"

"Egész napos programot szerveztek Gyergyócsomafalván, a medence polgármestereinek hagyományossá vált találkozóján. Először a jelen levő közbirtokossági vezetőkkel tárgyaltak a községvezetők egy létrehozandó magánerdészetről. A polgármesterek elhatározták, hogy a meglévő két kistérségi társulás (a Bucsin - Libán - Délhegy KT és az Északkelet- Hargita KT), valamint Gyergyószentmiklós szövetségre lép, s gyergyószentmiklósi székhellyel (a Fejlesztési Központban) erős tömörülést hoz létre. Ezután megalakították a Gyergyói Polgármesterek Tanácskozó Testületét, a jövőben havonta találkoznak. /Polgármesterek tanácskozó testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./"

"Csíkszeredában ápr. 20-án tartották az Országos Diákszínjátszó Fesztivál eredményhirdetését. Az idei fesztivál első díját a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz nevű csoportja kapta; második díjas lett a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk csoportja, a harmadik helyezést pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Vitéz lelkek csoportja érdemelte ki. A fesztivál 1-3. díjazottja részt vehet a balassagyarmati diákszínjátszó fesztivál döntő szakaszán, 2002 márciusában. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A fesztivál díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./"

"Ápr. 20-án Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tartott előadást Nagyváradon a határon túli magyar kultúra támogatási stratégiáiról. Barabás Zoltán püspöki szóvivő, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elekes Botond az anyaországban és az annak határain kívül élő magyarok kulturális egységéről beszélt. Elmondta, hogy a mindenkori magyar kormánynak kötelessége támogatni azt a kultúrát, amelyet - a jelenlegi viszonyok között - anyaországi támasz nélkül sajnos gyakran a megszűnés veszélye fenyeget. - A magyar kormány költségvetésében az ilyen célra fordítandó összeg nem a kiadások, hanem a befektetések közé sorolandó, hiszen ez a nemzet gazdagodását szolgálja - szögezte le a főosztályvezető. /A kultúra támogatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"

"Ápr. 20-án Sepsiszentgyörgyön Kányádi Sándor dedikálásával kezdődött meg az Erdélyi Magyar Könyvklub hivatalos bemutatkozása. Szerzői délutánt tartanak Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István részvételével, este a Táncházban fellép Sebő Ferenc és zenekara. Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) néven Csíkszeredában hamarosan új erdélyi könyvterjesztő kezdi el tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Könyvklub kft. hivatalosan bejegyzett vállalkozás, melyben 90 százalékos tulajdonjoggal a tízéves múltú Magyar Könyvklub rendelkezik. A Magyar Könyvklub jelenleg több mint kétszázötvenezer magyar olvasót tömörítő szellemi közösség. Az EMK létrehozásával lehetőség lesz arra, hogy az erdélyi olvasók is tagjai lehessenek ennek a határokon átnyúló szellemi közösségnek. Az EMK idei első katalógusa, a Tavasz-Nyár 2001 című, 150 ezer példányban jelenik meg. A katalógus csaknem kétszáz könyvcímet, tucatnyi klasszikus magyar játékfilmet, valamint a Duna Televízió produkcióit tartalmazza. Klubtag lehet mindenki, aki a katalógusból rendel és át is veszi a küldeményt, ezáltal élvezheti a klubtagsággal járó előnyöket: otthoni választást, a kedvező árakat és a megbízható kiszolgálást. A katalógus ingyenes, postán megküldik minden egyes klubtagnak és valamennyi érdeklődőnek. A megrendeléseket elfogadják postán, telefonon és e_mail-en, postafordultával hazaküldik a megrendelt könyveket, amelyeket a klubtag utánvétellel átvehet. /Nyugaton több évtizedes, nálunk most indul. Erdélyi Magyar Könyvklub. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./"

"Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Köztéri mellszobrot emelnek Kulin Györgynek Nagyszalontán, a csillagász szülővárosában. Az erről szóló döntést ápr. 19-i ülésén hagyta jóvá a város vezetése. A neves magyar csillagász nevéhez számos üstökös és bolygó felfedezése kapcsolódik. Az egyik általa felfedezett kisbolygó a Szalonta nevet kapta. Most szülővárosa tiszteleg emlékének. A június 9-én felavatásra kerülő szobrot Domonkos Béla érdi szobrászművész adományozza a hajdúvárosnak. A szoborállításhoz segítséget nyújt a Magyar Tudományos Akadémia. Kulin György - akinek szobra Arany János, Zilahi Lajos és Sinka István mellett kap helyet - 1989. április 22-én hunyt el Budapesten. /Szobor Kulin Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"A nyolcvanadik életévét betöltött Nagy Olga legújabb kötetében /Egy botcsinálta riporter emlékei, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001/ újságírói tevékenységére emlékezett, amely az 1952-1958 közötti évekre tevődött. "Kénytelenségből lettem újságíró, mert a tanügyből úgyis kiraktak volna." - vallotta. Az Utunk munkatársa lett, de az irodalmi hetilapnál nem érezte igazán jól magát, örült amikor néhány év átmehetett a Dolgozó Nőhöz. Itt találta meg a számára otthonos közeget, ameddig Látó Annát le nem váltották. /Zsidó Ferenc: Emlékirat, kortükör, kórtükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Néprajzi érdeklődése már széki tartózkodása idején megmutatkozott, ezért azután Jagamas János hívására - aki akkor a néprajzi kutatócsoport osztályvezetője volt - a Folklórintézet munkatársává vált. - Nagy Olga nyersen és őszintén feltárta, hogy a kor írói, publicistái miként szolgálták ki a kommunista ideológiát - szabad akaratukból vagy kénytelen-kelletlen. Horváth Istvánnal kezdi, aki Az okos macska című népmese-gyűjteményében meghamísította a népmesét a marxista dogmatikának megfelelően, Asztalos Istvánnal folytatja, novellája tele volt hamis pátosszal: a hősök egy vonaton utaznak, tombol a hóvihar, de ők nem félnek, mert vigyáz rájuk a Párt stb., Szabédi Lászlót is megidézte "vezessen a sztálini párt" végkifejletű versével, de írt Létay Lajosról és Hajdu Győzőről is, aki kezdetben merészségével tűnt ki, közölve az Igaz Szóban Sütő András drámáit, később azonban olyan ál-lojalitásba csúszott át, hogy "nem restellte Ceausescut Bethlen Gáborhoz hasonlítani"."

"Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./"

" Székely Mihály ny. kollégiumi tanár, festőművész április 17-én lépett 90. életévébe. Ebből az alkalomból nyílt kiállítása Nagyenyeden. Festményei a világ 13 országában találhatók. /Bakó Botond: Székely Mihály gyűjteményes kiállítása Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását felügyelő Sapientia Alapítvány tulajdonába került a csíkszeredai Hargita Szálloda. Az adásvételre az elmúlt héten került sor. Az elképzelések szerint itt folyik majd az egyetemi oktatás (természetesen, ehhez megfelelő helyiségeket kell kialakítani, s azokat felszerelni), de lesz itt adminisztrációs részleg, szobák a vendégtanárok fogadására, campus (szálláshely és étkezde a diákok számára) stb. /Ingatlant vásárolt a Sapientia. = Hargita Népe (Csíkszereda ápr. 21./"

"Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilahon és Szilágysomlyón tartja április 20-21-én az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztály XI. tudományos ülésszakát az egyesület Szilágy megyei fiókszervezete rendezésében. Zilahon megjelent dr. Feszt György professzor szakosztályi elnök is. A megnyitó ülést követően tucatnyi tagozaton tartanak szakdolgozat-bemutatókat hazai, magyarországi orvosok, gyógyszerészek, egyetemi előadók, kutatók az ülésszak kétnapos (zilahi és szilágysomlyói) munkálatain. Az ötven oldalas programfüzet a hét végére városnézést, kiállítást és kirándulást is ígér a résztvevőknek. (Fejér László): Orvostudományi-gyógyszerészeti ülésszak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ A rendezvény végén megnyílik Fodor Éva kiállítása, ezt követően a Művelődés folyóirat könyvvásárt tart. /(szabó): Többszázan az orvostudományért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ "

"Tempfli József megyéspüspök idén tavasszal két alkalommal is átkel az óceánon. "Szükséges a nemzetben gondolkodás, hogy mások is lássák, akár az anyaország fölött átnyúlva, az erdélyiek is törődnek a szlovákiai, vajdasági magyarokkal, de szívükön viselik a tengerentúliak sorsát, gondját-baját is. Elsősorban nekünk fontos, hogy elmenjünk az ő hívásukra, hogy ők is eljöjjenek a miénkre." - fejtette ki a püspök. Vendéglátói, akik a torontói Szent Erzsébet plébániát vezetik, jezsuiták. - Tempfli József az idei Festum Varadinum ünnepségsorozatra meghívta Reizer Pál szatmári megyéspüspököt. /Tüzes Bálint: Két amerikai út között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./"

"Az Egyetemi Pasztorációs Konferenciák célja a magyarországi és határon túli magyar egyetemi lelkészségek, egyházi egyetemi kollégiumok és egyetemi civil szervezetek kapcsolatának és együttműködésének erősítése. A konferencia 1998 óta ökumenikus, azaz a három nagy történelmi egyház - református, evangélikus és katolikus - említett szervezeteinek vezetői és képviselői gyűlnek össze évről-évre Magyarország különböző egyetemi városaiban. Idén Szegeden tartották meg a hetedik ilyen típusú rendezvényt. Az erdélyi egyetemi lelkészségeket és egyetemi közösségeket összesen tízen képviselték, brassóiak, marosvásárhelyiek és kolozsváriak. /Egyed-Zsigmond Enikő: Több mint tapasztalatcsere. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./"

"Az akadémiai akkreditációs bizottság olyan feltételekhez kívánja kötni a tervezett magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben, illetve ellentmondanak azoknak - derült ki abból a levélből, amelyet Ion Mihailescu, a bizottság elnöke küldött az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány elnökének. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: megkapta faxon azt a levelet, amelyben Mihailescu kifejtette, hogy a tervezett magyar egyetem minden egyes kirendeltségén legalább egy olyan karnak kell működnie, amelyen az oktatás teljes egészében román nyelven folyik majd. A bizottság elnöke az 1995-ös akkreditációs törvény módosított változatára hivatkozva szabta a feltételt. A szóban forgó törvény 5. cikkének 4. bekezdése azonban azt tartalmazza, hogy csak a létező felsőfokú intézmények szétválásával, illetve összevonásával létrejövő új egyetemek esetében kötelező a román nyelvű szak indítása, az újonnan alapított egyetemek esetében nem. A bizottság elnöke bekérte a Sapientia Alapítvány kihelyezett részlegeinek működési szabályzatát is. Tonk ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az akkreditációs törvény az oktatási intézményekre vonatkozik, nem az azokat működtető alapítványra. - Az országos akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a döntést a tervezett magyar magánegyetem ügyében. A halogatással egy időben Ion Mihailescu szakértői javaslatára a szenátusban megkezdődött az akkreditációs törvény olyan értelmű módosítása, hogy Romániában bármiféle felsőfokú oktatási intézmény csak akkor kapjon működési engedélyt, ha azon az oktatásnak legalább 30 százaléka román nyelven történik. /Magánegyetemi huzavona Mihailescu: Kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Megemlékező ülést tartott ápr. 21-én Kolozsváron az ezeréves magyar oktatás és a tízéves Firka kiadvány tiszteletére az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Bíró Károly elnök méltatta az EMT évtizedes tevékenységét, amelyben részben sikerült megvalósítaniuk egyik alapvető célkitűzésüket: a hazai magyar anyanyelvű szakírást. Ebben, rendszeres konferenciák, a tudományos oktatás és a szaktáborok támogatása mellett, komoly szerepet játszottak az egyedi kiadványok és a Firka folyóirat számai. Előadásában dr. Szabó Árpád unitárius püspök egyházának oktatástörténetét mutatta be. Jakab Gábor pápai káplán-plébános a katolikus oktatás és nevelés erdélyi ezer évéről beszélt. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesváron működtek a jezsuiták iskolái, később a minoriták és a ferencesek iskolái is bekapcsolódtak abba a magyar nyelvű oktatási rendszerbe, melyet Trianon után a román állam megpróbált teljesen felszámolni. A kommunisták 1948-ban 468 katolikus, 531 református, 266 evangélikus, 35 unitárius iskolát zártak be Erdélyben. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor az erdélyi református kollégiumokban folyt természettudományok oktatásáról értekezett. Dr. Puskás Ferenc, a Firka főszerkesztője, a folyóirat tíz évének fontosabb mozzanatait méltatta. A Firka 10 éves évfordulójára emlékkönyvet jelentettek meg. Az elmúlt tíz év alatt az EMT az oktatás, a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés területén több mint száz rendezvényt szervezett, amelyeken a 25-30 éves átlagéletkorú részvevők száma meghaladta a tízezret. /Ördög I. Béla: "Nemzeti létünk feltétele az anyanyelvi oktatás" Millenniumi EMT-emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány minden év májusában megszervezi az erdélyi magyar társadalmi szervezetek fórumát. Az idén május 4-5-én kerül sor a rendezvényre, címe: A tudás mint társadalmi erőforrás. A szekciók és témajavaslataik a következők: Gazdasági szekció - Tudásgazdálkodás - A tudás mint gazdasági erőforrás; Ifjúsági szekció - Az önkéntességtől a szakmaiság felé; Környezetvédelem szekció - Környezetvédelem a köztudatban; Műemlékvédelem szekció - Épített kulturális örökség - Történelmi városok; Művelődési szekció - Kisebbségi civil szervezetek a tanuló társadalomban; Oktatási szekció - Az oktatási szervezetek és intézmények szerepe és együttműködése a tudásalapú társadalom/közösség építésében; Szociális szekció - A civil szervezetek, az önkormányzatok és a helyi közösség együttműködése a szociális gondok kezelésében; Tudományos szekció - A tudomány a fejlődés szolgálatában. /A tudás mint társadalmi erőforrás. Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"A tervek szerint ápr. 28-án a biharkeresztesi IV. Határ Menti Kiállítás és Vásár /ápr. 28-29./ keretében írják alá a Bihar-Bihor Eurorégió alapítói szándéknyilatkozatát. A kiállítás egyik kísérőrendezvénye lesz a Vidékfejlesztés és önkormányzatiság nevű konferencia, ennek fő napirendi pontjaként írják majd alá az eurorégió megteremtéséről szóló szándéknyilatkozatot. A kiállítás fővédnöke dr. Stumpf István magyarországi kancelláriaminiszter. Szintén 28-án külön konferenciát tartanak turizmus témakörben. Itt a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megyéket érintő idegenforgalmi kérdésekről tanácskoznak majd szakemberek. /Aláírják a szándéknyilatkozatot. Alakulóban az új Eurorégió. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 23./"

"Sepsiszentgyörgyön gazdag programmal telnek a Szent György napok. A Sugás tetején sokan ropják a táncot, ír-csángó-olasz-reneszánsz táncokat tanulnak és Sebő Ferenc muzsikál, ugyanebben az órában a Szent Kinga Gyűrűjét nézik mások az evangélikus templomban, és megint mások a Kasimir és Karolinát nézik. Lehetetlenség beszámolni minden eseményről, mert sok helyszínen zajlott a Szent György-napi ünnepség. A fúvósszenekarok térzenéjére pakolták ki az árusok a holmijukat. A fúvósoknál maradva, az otthoniaknak számító rétyiek, az uzoniak és az árkosiak mellett a ceglédi és a mosonszentmiklósi fúvósok is eljöttek. Jelen voltak a népművészeti tárgyakat árusítók, a kézművesek. A Háromszék táncosai három napig táncra tanították az érdeklődőket. A Guzsalyas Alapítvány nemezelni, agyagozni, bogozni tanította a kicsiket és nagyokat. Megnyílt a háromszéki képzőművészek közös tárlata. Felavatta a város polgármestere Harmath István Szent György szobrát is. /Szent György-napi szédelgés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Ápr. 21-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában német és anyaországi, valamint hollandiai vendégek részvételével tartották meg Marosszentgyörgy község magyar kórusmozgalmának 90. születésnapja alkalmával a jubileumi hangversenyt. Felléptek vendégkarok és erdélyi kórusok: házigazdaként a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar. E dalostalálkozó is jelzi, hogy gyarapodik az erdélyi magyar karéneklés és kóruskultúra, magyarságmegőrző munkát is végezve eközben. Megjelent a községi kórus története Rezdüljenek lelkem húrjai címmel. /Járay Fekete Katalin: Daloló elődeink énekkari örökségén... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./"

" Évtizednek kellett eltelnie a rendszerváltás után is ahhoz, hogy közkinccsé lehessen tenni a múlt század első felének nagy eposzát, amelyet mikolai magányában Gellért Sándor 1955-ben fejezett be. A magyarok háborúja (Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 2000), című rég várt munkájáról van szó, a Második Magyar Hadsereg viszontagságait és tragédiáját megéneklő hőskölteményről. Magáról az eposzról a költő a következőket írta: "Végeredményben mégsem eposzt írtam, ahogy eddig emlegették és emlegetik, és nem is lírát írtam, hanem magyar sors-éneket, a XX. század első felében." /Makay Botond: Egy tartozás törlesztése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Az elmúlt évek talán legnagyobb közoktatási eszköztámogatását adták át ápr. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A magyar Oktatási Minisztérum (OM) nem kevesebb, mint 79 millió forint értékű számítástechnikai felszerelés tulajdonjogával ruházta fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a támogatás a Magyarországon több éve működő Sulinet-program része. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Ríz Ádám, az OM - Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke elmondta, hogy a felszerelést Temesvártól Gyimesközéplokig, összesen 18 tizennyolc erdélyi magyar iskola kapja meg. Ápr. 20-án Csíkszeredában tárgyalások folytak arról, hogy ősztől esetleg új, földmérési és kataszteri mérnöki távoktatási képzés indul a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál. A megbeszélésen jelen volt a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskola főigazgatója, dr. György Antal, a csíkszeredai alapítvány elnöke és Zsombori Vilmos megyei tanácselnök is. /Sulinet Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az elkövetkező két hétben befejezik a berendezések szétosztását az iskolák között. A támogatott iskoláknak a közeljövőben városukban, illetve az annak környékén lévő iskolákban kell biztosítaniuk az internet-szolgáltatást. /Számítógépek erdélyi magyar iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: az RTDP inkább előrehozott választásokat ír ki, semhogy szövetségre lépjen a Nagy-Románia Párttal. Az RMDSZ-szel kapcsolatos egyeztetésekről elmondta, hogy az RTDP csak azoknak a követeléseknek enged, amelyek elfogadhatók és megfelelnek a nemzeti érdekeknek. /Nastase: nem lesz szövetség az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Az RTDP Ristea Priboi helyére Constantin Nicolescu szenátort javasolja a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ ellenőrző parlamenti bizottságának elnöki tisztségébe - jelentette be ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök. Mint ismeretes, Priboi RTDP-s képviselő a személyét ért támadások nyomán lemondott. /Priboi helyébe Nicolescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Mint ismeretes, az akadémiai akkreditációs bizottság elnöke, Ion Mihailescu levélben tájékoztatta az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány vezetőségét, hogy a testület olyan feltételekhez kívánja kötni a felsőfokú intézmény ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ ígéretet kapott a kormánypárt részéről, hogy támogatni fogja a működési engedély jóváhagyását. Nyilvánvaló, hogy a tanügyminiszter és a kormánypárt oktatási szakemberei véleményükkel határozottan befolyásolni tudják a testület döntését - fejtette ki Markó Béla. Emlékeztetett: az RTDP és az RMDSZ között létrejött együttműködési megállapodás szerint a kormánypárt támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését, az RMDSZ számára tehát a jelenlegi helyzetben ez hivatkozási alapot jelent - mondotta a szövetségi elnök. /Papp Annamária: RTDP-ígéret magánegyetem-ügyben. Az RMDSZ intenzíven foglalkozik a kérdéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"