"Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Borbély Zsolt Attila elemzésében felvázolta az RMDSZ útját. Az első öt év a szövetségi demokrácia kiteljesedésének periódusaként is felfogható, a demokráciaellenes tendenciák, szögezte le. Az "egyszemélyi vezetésként jellemezhető első, Domokos-Szőcs periódus, a kétfejű RMDSZ-struktúra után a Szövetség elnökségében többségbe kerültek azok, akik a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson elfogadott dokumentumok belső pluralizmusról szóló passzusait komolyan vették, s ebbe az irányba igyekeztek lépni." Nincs más alternatíva a közel kétmilliós erdélyi magyarság érdekképviseletére, mint a belső demokrácia, és nincs más jövőkép, mint a saját magyar társadalom megteremtése, a többszintű magyar autonómia. A jelenlegi etnodiszkriminatív állampolitika, mely végső célkitűzéseiben töretlen Trianon óta, s melynek megváltozására a jelenlegi RMDSZ-kurzus mellett nincs esély, óhatatlanul a teljes felmorzsoltatáshoz vezet, hacsak be nem következik áttörés a kisebbségpolitikában. - 1992. október 25-én az erdélyi magyarság megfogalmazta autonómiaigényét, majd ezt 1993 januárjában az alapszabályzat és a program szintjére is lefordította. Az ekkor kezdődő Markó-korszak első két évében az RMDSZ lépegetett előre a belső demokrácia kiteljesítésének útján. Létrejöttek és működni kezdtek az állammodellt követő egyes intézmények, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormány analógiájára megalkotott Ügyvezető Elnökség, valamint a bírói hatalmat megjelenítő bizottságok. Nem történt előrelépés viszont előrelépés sem az autonómia-statútumok, sem a belső választás, sem pedig a belső választással összefüggő erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításában. 1995-ben megtört a demokratikus-autonomista lendület. Az 1995-ös kolozsvári kongresszuson Markó Béla meggyőződhetett arról, hogy akkor is maga mögött tudja az RMDSZ középgárdáját, ha nem teljesíti a vállalt programot. A hatalom megtartásának van egy konfliktusmentesebb, kényelmesebb útja a neptuniként emlegetett vonallal való kiegyezés. 1996-ban az RMDSZ politikájában paradigmaváltás történt: a belső demokrácia kiépítésének programja a jégre került az autonómia célkitűzése mellé. - Az 1996-ban elfogadott szabályozás megyei platformlistát irányzott elő az országos helyett. 2000-es esztendő elején az SZKT ismét nekigyürkőzött a feladatnak, de végérvényes szabályozást nem fogadott el. Egy olyan szabályozás, mely a helyi lobbi kezébe adja a választás módjáról való döntés jogát s ezzel a hatalom átmentésének lehetőségét, teljes mértékben diszfunkcionális. (2000 elején ilyen szabályozás született, s a minap az Ügyvezető Elnökség is ebben a szellemben fogant szabályozást terjesztett elő az SZKT-nak.) A 2001. március 31-i SZKT-ülés megszavazta önmaga mandátumának kiterjesztését 2003-ig. Igaz, hogy ez alapszabály-ellenes, hisz az alapszabály előírja a belső választás megtartását, igaz az is, hogy organikus határozatról van szó, és nem volt meg a minősített többség. Birtalan Ákos az Európai Időben az év elején részletesen és adatoltan elmondotta, az SZKT presztízse, szerepköre lecsökkent, az erdélyi magyarság parlamentjének szerepét betölteni hivatott szerv a vezetőség döntéseit utólag legitimáló fórummá silányult. György Attila az Erdélyi Napló március 6-i számában rámutatott, az RMDSZ immáron nem több, mint egy "klientúrára és feudumokra épülő párt, amely a nemzeti érzésre alapozva négyévente megadóztatja a meghalni nem akaró reményt." /Borbély Zsolt Attila: Belső választás - elnapolva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"A költségvetési törvény vitája során Márton Árpád háromszéki képviselő javasolta, hogy az országos levéltár ne a belügyminisztériumnak, hanem a miniszterelnöknek legyen alárendelve, és ennek az intézménynek legyen lehetősége költségvetésen kívüli forrásokhoz is hozzáférni. /Ne a belügyé legyen a levéltár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ Romániában még mindig nem sikerült elérni, hogy ne a belügyminisztériumhoz tartozzanak a levéltárak."

"Besztercében a református templomban 50 fiatal konfirmált. Jakab Mihály egyházközségi főgondnok kifejtette, hogy körülbelül három-négyezer református, ezen kívül még néhány száz más vallású magyar él városban. A reformátusok nagy büszkesége a hét éve elkezdett, és most befejezéséhez közeledő multifunkcionális épület, melyben imaterem, konferenciaterem, 40 diáknak bentlakás, ebédlő, segédlelkészi lakás, 4 vendégszoba lesz. Sárkány Ferenc elhunyt, Jakab Mihály vette át a Beszterce Művelődési Alapítvány vezetését. Az alapítvány a szórványoktatásra helyezi a hangsúlyt; mikrobusz áll az ingázó diákok rendelkezésére, ugyanakkor 35-40 millió lej értékben szociális ösztöndíjat nyújt besztercei hátrányos helyzetű családoknak. Az 1991-ben újraindult Iparos Egylet - ma Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesülete - megbízott elnöke is Jakab Mihály. Székházat a városi tanácstól kaptak. - Az információhoz jutást segíti a számítógép, fénymásoló, Internet és a tanácsadás. /Lukács Éva: Félszázan konfirmáltak virágvasárnapon. Elkészül a hét éve épülő közösségi ház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Egymillió forintot igényel az Ady Endre szülőföldjén, Érmindszent környékén megrendezendő, a költő nevét viselő oktatási intézmények nagyszabású találkozója. A pályázat Tasnádon, az Ady Endre szülőfalujához, Érmindszenthez legközelebb eső városban készült. Ennek szerzői pénzt próbálnak szerezni ahhoz, hogy a vidéken ezentúl évente megrendezhessék a költő nevét viselő oktatási intézmények képviselőinek világtalálkozóját. Tóga István szociálpedagógus, a tasnádi Teleház elnöke elmondta: a pályázatot a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumhoz nyújtották be, de a terv kivitelezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is szeretnénk megszerezni. Az internet segítségével eddig két romániai (a nagyváradi gimnázium, illetve a bukaresti gimnázium) és tíz magyarországi, Ady Endréről elnevezett középiskolát azonosítottak, amelyeknek elküldték a leendő találkozó programtervezetét, és eddig - Bukarestből, Budapestről, Debrecenből, Zalaegerszegről és Ráckevéről - kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. /Boros Ernő: Ady-tanintézetek világtalálkozóját tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága idei közgyűlését máj. 19-20-án tartja Sepsiszentgyörgyön. Az érdeklődőket kérik, hogy máj. 1-ig jelentsék be részvételi szándékukat. /(Puskás Attila az E. Ö. B. T. alelnöke): Az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Kilencedik alkalommal rendezik meg az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /április 17-22. között/, s ezúttal is Csíkszereda vállalta el a házigazda tisztjét. A fesztivál évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. Hasznosnak ítélt kezdeményezés, hiszen színművészeti főiskola nulladik évének is minősíthető a fesztivál. /Merni és kockáztatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./"

"Vadászon, a helység központjában az asszonyok a közös kút körül mossák a ruhákat. Felújították a kultúrházat, amely éveken keresztül elhagyatott volt. A helyi fiatalok színjátszó csoportot alakítottak, húsvétkor is fellépnek. /Jó vásár, jó eredménnyel. ,,Új" kultúrház, új kultúrélet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./"

" Torockószentgyörgyön a faluközpontban az egykori Torozkay-Rudnyánszky kastélyt tavaly megvásárolta az Unitárius Püspökség. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az egyház számára szeretnének kialakítani egy ifjúsági központot. Több éves munkával Erdély legjelentősebb unitárius egyházi ifjúsági létesítménye jön majd létre. - A magyarok lakta falvak többségének vészesen elöregedő a lakossága, a gazdasági nyomor, a mezőgazdasági termelés kilátástalansága jellemző. Az idős emberek szélmalomharcot vívnak visszakapott földjeiken. Ők a magyar falvak zömének itthon maradt derékhada. A sok évszázados paraszti világ megtartó rendje lassan megbomlik. - Vannak még falvak, ahol hol ma is van fiatal és középréteg, akik helyben maradva keresik megélhetésüket. /Unitárius ifjúsági központ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Gyermekotthon 45 diákja, 6 felnőtt kíséretében március 23-án látogatást tett a Bihar megyei Bélfenyérre. A látogatás célja a kapcsolatteremtés volt, hisz a dévai kollégium mintájára - amelynek vezetője P. Böjte Csaba ferences szerzetes - Bélfenyéren is hasonló kezdeményezés született. A terv megálmodója és kivitelezésének irányítója a lelkes fiatal plébános, Kiss Márton, aki azon munkálkodik, hogy árva, elhagyatott gyermekeket fogadhasson be a még tatarozás alatt álló épületekbe. /Kolozsi Noémi: Beszámoló avagy Jézus az Olajfák hegyén. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./"

"A kézdivásárhelyi múzeum egy nem mindennapi tárlatmegnyitónak adott helyet. Felvinczy Kálmán ötvösművész 80. születésnapja alkalmával a múzeum és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete közösen hívták meg a művészt, akinek közel 100 munkáját csodálhatták meg az érdeklődők. A Sepsiszentgyörgyön élő, kolozsvári születésű Felvinczy Kálmán első alkalommal 1981-ben állította ki alkotásainak egy részét a Vigadóban. /80 éves Felvinczy Kálmán ötvösművész. Retrospektív tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 16./"

"Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./"

"Óss Enikő fiatal színésznőként került Nagyváradra került, azonnal főszerepet kapott. Tizenkét évig volt a váradi társulatnál, gyakran szervezett összejöveteleket, ő volt a társaság lelke. Férjével, Varga Tibor színművésszel kivándoroltak Amerikába, de Enikő bejelentette kollégáinak, hogy színházat csinál majd ott is. Sikerült megvalósítaniuk az álmukat, férjével: létrehozták a Thalia Stúdiót Los Angelesben. Mindent saját maguknak kellett kiteremteniük: díszletet, kellékeket, ruhákat, plakátokat és minden színházzal járó költséget. A tucatnyi év alatt több mint húsz darabot mutattak be, ezenkívül irodalmi esteket, vidám kabaréműsorokat és mindezek fináléjaként 2000. szeptember 10-én millenniumi díszelőadást tartottak És mégis élünk címmel, óriási sikerrel. Az igazi nagy sikert a Thalia Stúdióban a nov. 5-én megtartott Kék róka című előadás hozta el. Az előadás után Horváthné Fekszy Márta, a Magyar Köztársaság főkonzulja átadta neki a Határon Túli Magyarok Hivatalának díszoklevelét. /Mogyoróssy István: Óss Enikő jubileuma Kaliforniában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./"

"Adorjáni László református lelkipásztor, szerkesztő elmondta, hogy folyik a kolozsvári Agnus Stúdiónak helyi, keresztyén hátterű, közszolgálati rádióvá való alakítása. A stúdiót modernizálják. Nagyon fontosnak tartják, hogy Kolozsváron és környékén szólaljon meg egy főként magyarul sugárzó magánrádió. /F. T.: A lehetőségek és a politika csapongásai között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./"

"Csatószeg és Barót után Tusnádfürdő lett a szolgálati helye 1980-ban Incze Dénes plébánosnak. Előzőleg szülőfaluja, Csíkcsatószeg középkori templomát restauráltatta, nekifogott a templomépítésnek Tusnádfürdőn. A nyolcvanas évek elején, a falurombolás kezdetekor veszedelmes volt akár két tégla egymásra helyezése is, ha templomról szó. Szükség volt a templomra, mert alig hatvan-hetven ember fér be a rozoga kápolnába. Incze Dénes bátor hívekre talált, még a megyei hivatalnokok között is. Kápolnajavítás ürügyén indultak a munkálatok, lebontották a kis imaházat, hogy helyébe új épületet húzzanak. A Székelyföld szívében, a főútvonal mentén ékeskedő új templom az ellenállás szimbólumává vált. A plébános szerint legnagyobb ellenségük Tankó Gyula volt, a Gyimesekből származó csángó néptanácselnök, aki folyton feljelentette a papot és gyülekezetét, de a kommunista párt jobbakaratú megyei vezetői mindig eltussolták az ügyet. Akkor lett baj, amikor a Ceausescu házaspár megszállt az üdülőbeli pártvillában. Egy délutáni sétájukon belebotlottak az építkezésbe, és megkérdezték, mi készül ott. A diktátor kikelt magából, ordított, hogy elég templomuk van a magyaroknak Erdélyben, rögvest bontsák ezt le. A megyei pártvezetés egy részét leváltották, mert nem jelentették az esetet, a plébánosra pénzbüntetést szabtak ki, gyóntatószékébe, hálószobájába poloskákat szereltek, és a saját hívei közül állítottak rá egy sereg besúgót. A templomhoz viszont senki sem nyúlt, a nép azt mondta, hogy az bontsa le, aki parancsot adott rá... Mindent elkövettek azért is, hogy Inczét Tusnádról elhelyezzék, viszont a főegyházmegye püspöke nyíltan kiállt mellette. A plébános megjegyezte: Hogy élve megúsztam, azt csak a 89-es események kitörésének köszönhetem. Incze János azóta újra építkezésbe kezdett, méghozzá léleképítésbe. Úgy érezte, hogy hiányzott a Székelyföldön egy egyszerű emberekhez szóló, a már elfeledett tanítást felfrissítő lap. Csíksomlyói paptársával, József páterrel indították a Krisztus Világossága folyóiratot. Incze János emellett évi kalendáriumot szerkeszt s vállalkozott a négykötetes Szentek élete megírására is. /Templom- és léleképítő szolgáló között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./"

"A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciói ápr. 17-én óvást nyújtottak be az Alkotmánybíróságon az idei költségvetési törvénnyel kapcsolatban. A demokraták és a liberálisok szerint a törvénytervezet elfogadásakor nem tartották tiszteletben a szenátus és a képviselőház együttes üléseire vonatkozó szabályzatot sem. Az alkotmánybírósági döntésig a tavalyi költségvetési törvény van érvényben. Alexandru Sassu, a DP képviselőházi frakcióvezetője kijelentette: pártja elsősorban azt kifogásolja, hogy a jogszabály 41., 42., és 43. szakasza lehetővé teszi a költségvetés bármikor történő módosítását törvényerejű kormányrendeletekkel, vagy pénzügyminisztériumi rendeletekkel. Sassu kifogásolta, hogy a többség leszavazott minden demokrata és liberális módosító indítványt, ez, véleménye szerint, első lépés egy kormány-diktatúra felé. Hasonlóan vélekedett Eugen Nicolaescu (NLP) képviselő is. /Megóvta a költségvetést az "igazi ellenzék" Szorosabb NLP-DP együttműködést ígérnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Két jogszabály - a titokvédelmi és a külföldiek jogállásáról szóló törvény - váltott ki közfelháborodást a parlamenti elfogadás után, és változtatásukat az államelnök aláírásától várták. Az államtitkok védelmének törvényét időközben az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte, visszaküldve a parlamentnek, a külföldiek jogállásáról szóló törvényt viszont Iliescu államelnök aláírta, és a jogszabály (123. számú törvény) megjelent az április 3-i 168. Hivatalos Közlönyben. A sajtóban ennek a törvénynek egyetlen előírását bírálták, amely szerint azok a magán és jogi személyek, akik 15 napot meghaladó időszakra külföldieket látnak vendégül lakásukban vagy telket bocsátanak rendelkezésükre valamilyen hordozható lakóhelyiség felszerelésére (például lakókocsi, sátor), kötelesek 3 napon belül bejelentést tenni a tartózkodási hely szerint illetékes rendőrségen. Szállodák vagy ezekhez hasonló helyek esetében a külföldinek teljesítenie kell a nyilvántartásba vétel formaságait, az intézők pedig 24 órán belül jelentik az elszállásolt külföldieket a rendőrségen. /Ú. I.: Törvény a külföldiek jogállásáról Romániában Kötelező bejelenteni a vendégül látott külföldieket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Moldova már most készen áll arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyen az orosz-fehérorosz államszövetség integrációs folyamatában - jelentette ki Vlagyimir Voronyin moldovai elnök. Az előző napon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélést. Voronyin - hangoztatva, hogy Moldova semleges állam - leszögezte, hogy országának nem áll szándékában csatlakozni a NATO-hoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét viszont nem zárta ki, de hozzátette, hogy ezt a lépést "jobb lenne Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt megtenni". - Moldovát jelenleg Európa egyik legszegényebb országaként tartják nyilván. /Moldova kész integrálódni az orosz-fehérorosz államszövetségbe. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Gerhardt Schröder német kancellár föl akarja keresni édesapja sírját, amelyet most fedeztek föl a Kolozs megyei Mezőcsán településen. "Boldog vagyok és meghatott, hogy végre tudom, hol van az édesapám sírja. Hamarosan föl fogom keresni, magánemberként, remélem, ezt a jogomat tiszteletben fogják tartani" - jelentette ki Gerhard Schröder. /Torda mellett nyugszik Gerhardt Schröder apja. A kancellár fel akarja keresni a sírt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői levélben fordultak Orbán Viktorhoz, amelyben találkozót kértek a magyar miniszterelnöktől az erdélyi magyar tudományegyetem ügyében. Amint azt Tőkés László királyhágómelléki református püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházfők azért látogatnak ápr. 18-án Budapestre, hogy a legmagasabb szinten vethessék fel aggodalmaikat, gondjaikat, a tervezett felsőoktatási hálózattal kapcsolatban. A miniszterelnök által kitűzött tanácskozás egybeesik a státustörvény vitájával, amelyet ápr. 19-i tart az Ország-gyűlés. Az egybeesés lehetővé teszi, hogy a magyar államfő és az egyházi vezetők még az utolsó előtti napon is egyeztessenek ebben a kérdésben is. - Tőkés püspök szerint semmiképpen sem szabad egyik, vagy másik szervezetnek monopolizálni a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlás kibocsátását. Az ajánló szervnek minél szélesebb körben kell képviselnie a kárpát-medencei magyarságot. - Tavaly közös nyilatkozatot bocsátottak ki - emlékeztetett Tőkés László -, amelyben az egyházak kifejezték részvételi készségüket a magyar igazolvány kibocsátásában. - A törvénytervezet értelmében egy önálló fórum jönne létre a magyarság-igazolvány kibocsátásának előkészítésére, amely magában foglalná az egyházak képviselőit is - nyilatkozta a püspök. /Sz. K. : Erdélyi magyar egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Az Országgyűlés bizottságai április 10-11-én megvitatták, és általános parlamenti vitára alkalmasnak találták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló T/4070 számú törvényjavaslatot. Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készített a lap interjút a fejleményekről. A kormánypártok egyértelműen támogatták a törvényjavaslatot, és ugyancsak támogatta a Magyar Szocialista Párt. Az egyetlen kivételt a Szabad Demokraták Szövetsége képezte, a törvénytervezet ellen szavazva azokban a bizottságokban, amelyekben jelen voltak. "A törvényt, reményeink szerint, a tavaszi ülésszak folyamán, júniussal bezárólag elfogadja a parlament. Így fél év áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk a végrehajtására. Ez egyrészt azt jelenti, hogy október 31-ig a kormánynak döntenie kell arról, hogy az egyes támogatásokra, illetve kedvezményekre a 2002-es költségvetésben pontosan milyen finanszírozási források állnak rendelkezésre. Másrészt létre kell hozni azt a szervezeti struktúrát, amely a határon túl az ajánlásokat ki tudja adni, azaz az ajánló szervezeteket és irodáikat, valamint el kell fogadni ezek működési szabályzatát. A tervek szerint Erdélyben 10 ajánló iroda jönne létre, megfelelő infrastruktúrával, valamint irodánként három alkalmazottal, akik tájékoztatnának, megfogalmaznák az ajánlásokat, begyűjtenék a kérelmeket, és továbbítanák a magyar hatósághoz. Igyekszünk megtalálni az irodák működtetéséhez a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb módot. Ezzel párhuzamosan fel kell állítani - valószínűleg a Belügyminisztériumnak - a magyarországi hatóság megfelelő szerveit, amelyek az ajánlás alapján kiadják az igazolványt, és nyilvántartásba veszik a jogosultakat. Ezen túlmenően 2002. január elsejétől azokat a közhasznú szervezeteket is létre kell hozni, amelyek a támogatásokat kijuttatják a határon túlra. Gyakorlatilag kb. egyéves periódusra lesz szükség a törvény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, a struktúrák kialakítására." Szabó Tibor közölte, hogy a törvénytervezet szövegét közzétették az interneten a HTMH honlapján, és nagy valószínűséggel ezt fogadják el. Az egyik legfontosabb feladat a határon túl: a részletes, pontos és hiteles informálás. A törvény elfogadását követően ennek szövegét hozzáférhetővé teszik, akár füzet formájában, akár a kinti lapok mellékleteként. - A törvény úgy rendelkezik, hogy azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és a gyerekek magyar nyelven tanulnak, függetlenül attól, hogy magyar iskolában vagy tagozaton, tanulmányi támogatást kérhetnek, de csak a törvény érvénybelépését követően. A 20 ezer forint csak tájékoztató jellegű a jelenlegi elemzések szerint gyerekenként ilyen nagyságrendű összegre lenne mód. - Társadalombiztosítási ellátásban csak az a személy részesülhet majd, aki munkavállalóként Magyarországon társadalombiztosítási járulékot fizet. A családtagokra egyelőre ez nem vonatkozik. Viszont a kormánynak szándékában van egy speciális társadalombiztosítási rendszer kialakítása a határon túli magyarok számára, amely lehetővé tenné, hogy a befizetések mértékében mások is részesüljenek Magyarországon társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásban. /Guther M. Ilona: Parlamenti vita előtt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény. Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Nemcsak Szatmárnémetiben, de Temesváron is jelentkeznek az emberek az RMDSZ-nél, magyar "útlevélért" és a húszezer forint gyermekpénzért. Magyar útlevélért is jelentkeztek már sokan a temesvári RMDSZ-nél. Nem magyar igazolványért: útlevélért. Hallották, hogy az is jár nekik. - Ez a törvénytervezet a magyarországi és az erdélyi magyar politikai csatározások fontos ütőkártyája lett, nem telik el egy nap, hogy ne hallanánk róla a rádióban-televízióban, ne írnának róla az újságok. Az újságíró egyik ismerőse kikérte magának, hogy egy politikai vagy egyházi szervezettől, vagy egyáltalán akárkitől magyarságát igazoló papírt kelljen kérnie. Azt mondja, neki inkább nem kell magyar igazolvány. /Pataki Zoltán: Húszezer forint és magyar útlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen ünnepélyesen fogadták az ország 15 megyéjéből összesereglett magyar diákokat, akik a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Kolozsváron megrendezett országos szakaszára érkeztek. A diákokat Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő, majd Mircea Gavrila alpolgármester üdvözölte. Boros János alpolgármester románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez. A bíráló bizottság elnöke, Egyed Emese egyetemi tanár is szólt a diákokhoz. Ezután az "olimpiai sereg" átvonult a Szent Mihály-templomba, ahol a vendégeket a Római Katolikus Líceum és az Unitárius Kollégium közös énekkara fogadta. Czirják Árpád pápai prelátus beszéde után a vendégeket a Báthory István Elméleti Líceum fogadta. /Szabó Csaba: Erős várunk nékünk a nyelv. Célegyenesben a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet az ötödik alkalommal rendezi meg a kárpát-medencei teológiák "teolimpiáját". Idén ápr. 19-22. között - a millennium jegyében és az ökumenizmus szellemében - tartják a találkozót. Az ötödik teolimpia meghívottjai Magyarországról a budapesti Református Teológiai Intézet, az Evangélikus Teológiai Akadémia, a debreceni Református Hittudományi Egyetem, a pápai Református Teológiai Intézet, a sárospataki Református Teológiai Akadémia, Erdélyből a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a nagyszebeni Protestáns Teológiai Intézet, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Felvidékről a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia. A "kisolimpián" sakk-, asztalitenisz-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda-vetélkedők folynak majd, de labdarúgó-mérkőzéseket és síkfutóversenyeket is rendeznek. A rendezvényen valószínűleg részt vesz Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a lelkészeknek a kárpát-medencei magyarság tudatformálásában játszott szerepéről tart előadást. /Kárpát-medencei teológiák "olimpiája" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./"

"Ápr. 17-én Türében Nádas menti református kórustalálkozót tartottak, tájékoztatott Varga György tanárt, a mérai református egyházközség gondnoka. Ezt a találkozót immár a harmadik alkalommal szervezik meg. Eddig Méra adott otthont a nem verseny jellegű találkozónak, s most Türe következett. Részt vettek a kisbácsi, szucsági, mérai, mákófalvi, bogártelki kórusok és természetesen a házigazdáké. A kórustalálkozóra évente többször, sátoros ünnepek alkalmával kerül sor: karácsonykor és húsvétkor. /Nádas menti református kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"A kilenc éve Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) első ízben tartotta kihelyezett találkozóját Szatmárnémetiben. A magyar-román-ukrán határ környékén élő - és alkotó - írókat, költőket és képzőművészeket magába ölelő társaság tagjai mindeddig a Fehérgyarmaton gyűltek össze. A mostani találkozó a társaság képzőművészeinek munkáiból rendezett kiállítással kezdődött. A jelenlévő művészek, alkotók bemutatkoztak a közönség előtt: Füzesi Magda, költő, Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Beregszászról, Makay Béla magyarországi néprajzkutató, költő, Ortutay Zsuzsa, keramikus, Reskó György, festőművész, Bíróné Gáti Judit, képzőművész, Kádár Ferenc illetve G. Katona József, költők, Nagykárolyból valamint a HIT titkára, a Hármashatár Alapítvány elnöke, Márton István. A kerekasztal beszélgetés témája a XXI. századi magyar irodalom volt. /Írók, költők és képzőművészek a hármashatár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 13-án Marosvásárhelyen Barabás Éva alkotóművészetéről megjelent monográfiát mutatta be a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ s a festőnő ebből az alkalomból egyéni tárlattal is jelentkezett. A monográfia szerzője Jánosházy György. Zöld Lajos, a szárhegyi alkotótábor kiépítője levélben köszöntötte a festőt, aki értékes triptichonnal, a madéfalvi veszedelem kétszáz alakos festői álomképével ajándékozta meg a művésztelepet. /A művészet bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./"

"Ápr. 14-én megnyílt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában a 75 éves Albert László festőművész tárlata, melyen átfogó képet adott közel fél évszázados művészi pályájáról. Az anyaországból hazaruccant Banner Zoltán elemezte a kiállító életművét. /Színözön és életöröm. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./"

"A magyar könyvillusztráció történetét tükröző, a határon túli magyar alkotók 1918-tól napjainkig készített munkáiból ad válogatást az a kiállítás, amely április 18-án nyílik meg Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás első ízben mutatja be történeti teljességben a határon túli magyar alkotók tevékenységét. /Határon túli magyar könyvillusztráció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./"